Page 1

vizitkártya

BÖJTÖS KINGA ROVATA

Emília

ablakai

A hazai divat formálójából lett képzőművész mostanában festett ablakain keresztül tudósít a színek világából. A családi kúriában, régi és új képei között beszélgettünk a divatról, a nők dolgáról és az ablaknyitogatásról. Lakáskultúra 105


Miként is írjam, hol is kezdjem... a jelenbõl induljunk-e vissza a múltba, vagy kezdjük a kezdeteknél? Festmények és falikárpitok, egyedi bõrcipõk és táskák, a szakmailag korrekt divatlexikon és a Magyar Divat Intézet, a nemzetközi textillobbik és az otthonteremtés, a harminchat évnyi házasság és két gyerek felnevelése – hogy férjen bele ennyi történet pár sornyi anyagba? Egy reneszánsz ember megannyi oldala... Segítenek talán az enteriõrökbõl nyíló ablakok, Kovács Emília legutóbbi festõi

106 Lakáskultúra

korszakának képei, melyeket a zsennyei alkotóház szép régi ablakai ihlettek és melyek szinte lyukat vájnak a kiállítóterem falán, beengedve a színeket és a fényt a gyanútlan látogatók közé. Én is egy ilyen festett ablakba szerettem bele, mely csak résnyire volt nyitva megismerkedésünk elején és naivan azt hittem, hogy rajta keresztül csupán egy nyugdíjas éveit festéssel színesítõ kedves hölgyet látok. Korántsem. Az üvegen benézve egy kamaszlányt láttam, aki óriási csomagolópapírokon a

„gesztusfestést” próbálgatja, csendéleteit, bélyegterveit, apró szobrait mutatja mûvészetpártoló apjának a kertes villában, ahová a hatvanas évek közepén költözött a többgenerációs család. A kislány – rajzszakkörök oszlopos tagjaként – épp iparmûvész pályára készült, és hogy a textil szak mellett miért kötött ki a cipõtervezésnél, annak késõbbi magyarázatául a sokak által hordott „Emi” cipõk és táskák szolgálnak. Egész kis családi manufaktúra mûködött itt évekig a ház pincéjében, ahol a Duna cipõgyár ter-


vizitkártya

vezõjeként gyesen lévõ Emília gyártotta a trendet a divatra éhes pesti nõknek. Alig gyõzték a cipõ-modellõr kollégával a nyolcvanas évek „butikos rohamát”, olyannyira népszerûvé váltak hordható lábbelijeik. A harmincas években épült villa egyébként mindig nagycsaládot, nem ritkán négy generációt szolgált egyszerre, öröklõdõ bútoraival, nagymama zongorájával, egybenyíló szobáival, télikertjével és mindennek élén a ház asszonyával. Régen is, most is helyük volt itt gondosan ápolt nagyszülõknek, egy-

más mellett alkotó szülõknek, haza- és tovaviharzó kamaszoknak. És Emília tartja a frontot évtizedek óta, fiatal tervezõmûvészként, szorgos kézmûvesként, népszerû fõnökként, külföldet járó divatdiplomataként. Egybefogja a családot, ahogy az asszonyok eredeti, lassan elfeledett hivatása diktálja. Sorsom az alkalmazkodás – meséli nevetõ szemmel, új konyháját tervezgetve, gyermekei sorsát egyengetve, férje új munkáit büszkén mutatva. Még tizennyolc évesen, a vasas rajzszakkörben tanácsolta a hevesen

udvarló fiúnak a festõmûvészi helyett a restaurátori hivatást, melynek Velledits Lajos azóta is kiváló képviselõje, könyveket publikáló szakértõje, belföldi és külhoni mûemlékeket helyreállító mestere lett. A kreatív férj, a nagymamák és kisgyerekek mellett Emi közel húsz évig a Magyar Divat Intézet munkatársa, irányító tervezõje, majd a divatiroda vezetõje lett. Nemzetközi divatirányzatokat honosított itt a vasfüggöny mögött, ruhatervezõkkel, bõrösökkel vitatta meg a nemzetközi trendeket, egyengette

Lakáskultúra 107


FOTÓ: SCRIPT FOTO, TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: WWW.TEXTILDESIGN.MLAP.HU

vizitkártya

a kezdõ dizájnerek és manökenek útját. Bemutatókon konferált, elõadott és oktatott, divatvásárokon segítette magyar cégek külföldi eladásait. Hihetetlen, meseszerû történeteket ismer az ausztrál gyapjúlobbi és a maxiszoknyák, a környezetvédelem és a kultuszfilmek, a világslágerek és a színek összefüggéseirõl, az átpolitizált divathullámok és országonkénti színtrendek kapcsolatáról. Megannyi tapasztalattal a háta mögött ma már nem igazán érdekli az öltözködés, inkább textilre festi az élményt adó látványt.

108 Lakáskultúra

Növények ornamentikáit falikárpitokra, függönyökre, a tengerpart fényeit óriási enteriõr-dekorációkra. Most kezdõdõ új korszakát a nagy kontrasztokkal megfestett, kissé karikírozott alakok, emberi karakterek jellemzik. Gondolatébresztõ ablakos képei a kiállításokról szobái falaira térnek vissza. Mert ablakot nyitni mindig szükséges, ha kissé elfogy az ember körül a fény és hiányzik a friss levegõ. A szellõztetés nem nehéz munka, de jó idõben kitárni ablakainkat – külön tudomány. Emíliának eddig sikerült.

Emília ablakai  

A cikk a Lakáskultúra Vizitkártya rovatában jelent meg. Szöveg és képek: Böjtös Kinga

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you