Page 1

vizitkártya

BÖJTÖS KINGA ROVATA

„Most más a táj, új nyelvet keresünk” – így szól vendéglátóink megfontolandó receptje. Legyen szó művészi stílusváltásról, egy régi-új lakhelyről vagy a mindenkori túlélésről.

Ha változik a táj Az Oláh Kati és Boda Balázs festőművész párt már évtizedek óta ismerem, s ha nem is találkozunk oly gyakran, mint kellene, lakásom falára került festményeikkel menthetetlenül bevették magukat hétköznapjaimba. Ha behavaz a szürke téli búbánat, Kati harmatos nyári rétjei biztatnak, ha üldöznek a napi gondok, elbújok előlük hajnali párában úszó erdőibe. Aztán az ablakok – melyeket Balázs a falvak elhagyott házairól festett – ébren tartják bennem a kíváncsiságot, hogy rajtuk keresztül otthonokba

belesve – mintha csak a bútorok formája vagy a függönyök színe érdekelne – megismerjem mások életét, tanuljak sorsukból. S ahogy engem is jótékonyan körbevesznek, úgy gondolom, magukat az alkotókat is rendre átsegítik életük fordulópontjain a képek, saját műveik, melyekben gondolataik és érzelmeik rejtőzködnek. Körbeveszik őket a keretekbe zárt életmű-darabok vadonatúj házuk összes helyiségében is, ahol sosincs zárva az ajtó a kíváncsi látogató előtt. S akit megállásra késztet a „Paloznaki Képíró Műhely” felirat,

Lakáskultúra 71


az barátságos, otthon-hangulatú alkotóműhelyt talál itt, ahol a verandán száradó dió, a kosárba gyűjtött alma már a következő festmény csendélete, a falakat borító tájképek pedig akár azonnal hazavihetők. Nem emlékszem, hol láttam még két művészt egy fedél alatt ily inspiráló fészekmelegben alkotni. Közös ecsettel, de más módon ábrázolni a szépet, együtt kirándulni női lelkű romantikus tájakon és férfiasan szögletes absztrakt formák közt – külön utakon, egymás kezét fogva, több mint húsz éve. Kati legújabb munkáján

72 Lakáskultúra

épp szárad a festék, míg a teraszon álló festőállványon Balázs minap elkezdett vázlata vár befejezésre. S hogy a munka néha kissé lelassul, arról a tájon átúszó bárányfelhők tehetnek, no meg a Balaton vizét sötétzöldre festő vihar, a megunhatatlan látvány, melyet innen a teraszról mozizunk végig… Majd felfaljuk az ónémet étkező romantikus festményeiről ismerős mézédes sárgadinnyét és felmászunk a tetőtérbe képkereteket válogatni. A padlásokhoz hűen itt is sok kincset rejt a tér: Katáék előző életének számtalan emlékét…

Tizenhét évig lakták néhai csodás birtokukat, az erdővel, patakkal, levendulaültetvénnyel határolt paradicsomi idillt, melyet kövenként formáltak saját ízlésük szerint. Ott, Óbudavár legszélső házában született Fruzsina lányuk, és legszebb festményeik a Balaton-felvidéki tájban találtak egyéni művészi stílusra. Egymásnak adták a kilincset a művészetet kedvelő érdeklődők, akik egy-egy képpel vagy egy vidám poharazgatás emlékével távoztak a mesés kertből. „Szép szanatórium” – emlékszik Balázs, ahová egykor egy zajos

WWW lakaskultura ●

ELŐZŐ CIKKEK ANYAGAI

hu/vizitkartya

pesti albérletből menekültek, s talán soha nem gondolták volna, hogy egyszer meg kell válniuk a helytől. S bár a véletlenek szerencsés módon együtt álltak az ingatlanváltással, mégis kétségekkel telve merészkedtek elő elszigetelt „barlangjukból” vissza az emberek közé, a szomszédokkal, forgalmas országúttal körülvett új otthonukba, Paloznakra. Szokni kellett az új helyet, alkalmazkodni a nagyobb forgalomhoz, berendezni a némileg steril házat, szót érteni a kissé bezárkózva élő helyiekkel.

Új fogódzókat keresni a megváltozott környezetben. És lassacskán megérkeztek az első biztató jelek: fejbiccentő üdvözlések az idősektől, akik jól ismerték Balázs faluban élt felmenőit, a polgármester barátsága, aki maga keni a tájház agyagpadlóját, a helyi újság felkérése, ahol azóta Balázs írásai rendszeresen megjelennek, a szobákat beborító szép nomád kelmék, melyek a csopaki kilimes házból származnak és a nyárbúcsúztató vendégség, melyet Katiék kölcsönösen rendeznek a szomszédokkal. Lassan megmutatkoznak

az új lakóhely inspirálta jótékony változások saját művészetükben: tájképeiken feltűnik a víz-motívum, melyet naponta látnak ablakukból és a kísérletező modern formák, melyben modern otthonuk tükröződik. Az új képeket már a Képíró Galéria és művészeti szalon megnyitóján láthatta a társasági életre vágyó helyi közönség. Falujuk új színfolttal, két kiváló művésszel gazdagodott, akiknek sikerült saját nyelvet találniuk a tájban. Meséjük legyen megszívlelendő mindnyájunknak e reményekkel teli, ismeretlen új évben.

KÉP: SCRIPT FOTO HELYSZÍN: WWW.BODABALAZS.HU

vizitkártya

Lakáskultúra 73

Ha változik a táj  

A cikk a Lakáskultúra Vizitkártya rovatában jelent meg 2o1o-ben. Szöveg: Böjtös Kinga

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you