csapatunknak egy nagyon erős, rutinos játékosokból álló gerince. Ezek a futballisták megfelelő légkört tudnak teremteni az öltözőben, ami nagyon fontos a játékosok fejlődése szempontjából. Mi is kiemelt hangsúlyt fektetünk arra, hogy az öltözőben olyan szellemiség uralkodjon, amilyet az Újpest hagyománya és filozófiája megkövetel. Ez a klub azért egyedülálló, mert nagyon komoly a tradíciója és filozófiája. Csak olyan játékosok képesek hosszú távon a klubnál maradni, akik ezt magukévá teszik. Az Újpestnek nem szabad egyetlen edző vagy játékos filozófiájához igazodnia, hanem az edzőnek és a játékosnak kell a klub szellemiségéhez, elvárásaihoz igazodni. Ezt mindig így gondoltam, és ezt is képviseltem játékosként is. Ugyanezt elmondhatom Mészöly Gézáról, Víg Péterről, Pálinkás Andrásról is, akik abszolút ezt az álláspontot képviselik. Ezt senkinek nem szabad megváltoztatnia, mert ettől nagy az Újpest, és mindig is
ettől lesz meghatározó klub. Az első számú főnök az öltözőben Mészöly Géza, akivel rengeteget beszélgetünk ezekről a dolgokról és ezek sok esetben sokkal fontosabbak, mint az adott mérkőzésre a taktika. Géza is rengeteget beszélget a játékosokkal, ezt nagyon fontos feladatának érzi. Olyan hierarchiának és olyan rendnek kell uralkodnia az öltözőben, amelyben én is felnőttem és éltem 1996-tól. A CÉLKITŰZÉSÜNK NEM VÁLTOZOTT – Még mindig azt gondolom, hogy a nyáron kitűzött szakmai cél, a harmadik-hatodik hely valamelyikének elérése megvalósítható, ez a minimum, és emellett a lehető legtovább kell jutnunk a Magyar Kupában. Nem kell számolgatni, ennek soha nem voltam a híve, hanem mindig csak előre szabad tekintenünk, és minden meccset meg kell nyernünk. 8 • 6:0