múlva elfelejtik, és ennek híján cselekedni sem fognak.” – „Nem hiszem, hogy túl sok hatást gyakorolna magára a társadalomra, az egyénekre viszont igen, és én ezért csinálom.” – „Annyi minden van az interneten, weboldalak, videók – az én videóm vagy fotóm gyakorlatilag eltűnik ezek között.” „Felülkerekedő” vélemények – „Ez egy lehetőség arra, hogy kapcsolódj és kapcsolatban maradj emberekkel. Emellett a vélemények megosztásának és a vita generálásának terepe is, ahol provokálni tudunk másokat arra, hogy megkérdőjelezzenek dolgokat/az életet.” – „Néhány politikai blognak hatása lehet a helyi politikára.” – „Előfordul, hogy azért csatlakoznak hozzánk fiatalok, mert látták a Facebookon, hogy mennyire vagány az, amit csinálunk. Fiatal önkénteseinket nem csak a szórakozás motiválta, amikor elkezdték használni a közösségi médiát (hanem például egy közösség létrehozása, vélemények megosztása vagy résztvevők toborzása különböző eseményekre.)” – „Én sérült embereknek készítek weblapot. Itt többet tudhatnak meg betegségük diagnózisával és gyógyításával kapcsolatban.”
Végül: Média és a (növekvő) ifjúsági részvétel Kutatásunk utolsó része a média ifjúsági részvételre gyakorolt hatásával foglalkozott. Érdekes módon a válaszadók nagy része (majdnem fele) gondolja azt, hogy a körülöttük lévő fiatalok közül csak egynéhányra jellemző a közéleti aktivitás. A válaszadók egyötöde magasabb arányú részvételt tapasztal, és körülbelül ugyanannyian gondolják azt, hogy a fiatalok tudatában vannak a közügyeknek, de közvetlenül nem vesznek részt bennük. Elenyésző hányad állította azt, hogy a fiatalokat nem érdeklik ezek a kérdések. Az ifjúságsegítés világával kapcsolatban lévők valamivel magasabbnak ítélték meg az ifjúsági részvétel arányát, mint azok, akiknek nincs ilyen kötődésük. Összehasonlítva az egyes országokban kapott eredményeket Szlovákiában, Spanyolországban és Magyarországon nagyobb arányú részvételt tapasztalnak a válaszadók, mint Görögországban és Olaszországban. E két utóbbi országban fogalmazódott meg legnagyobb számban az a vélemény is, hogy a fiatalok tudatában vannak a közügyeknek, de aktívan nem cselekszenek ezek érdekében. Az olasz válaszadók között volt képviselve leginkább az az állítás is, hogy a fiatalokat nem érdeklik ezek a kérdések. A válaszokat a kor, az iskolai végzettség, illetve a foglalkozás nem befolyásolta. A részvétel területei közül, melyeket tételesen felsoroltunk, a sport és szabadidős tevékenységeket választották legtöbben, majd a művészet, a környezeti és társadalmi kérdések következtek. Csak a válaszadók kis része állította azt, hogy a közösségi média nem növeli a részvételt, mivel csak szórakozásra használják. A többségi vélemény meglehetősen óvatos volt, e szerint a közösségi média biztosan növeli a tudatosságot, de a részvételt már nem feltétlenül. A többiek pedig vagy úgy gondolják, hogy a közösségi média motiválja az embereket a részvételre, vagy azt mondják, hogy a használat már önmagában is rész-
[ 20 ]
1.4 Fejezet | ViVo korszakot sejtve