Vidékjáró Kirándul az osztály magazin by Vidékjáró Ltd

www.videkjaro.hu

2016/ 2.

106 | Extrém sportok diákoknak

Kiadó és szerkesztőség : Vidékjáró Kft. , 1161. Budapest, Thököly u. 56. Honlap: www.videkjaro.hu E-mail: videkjaro@gmail.com Felelős kiadó: Csizmadia Gábor Főszerkesztő: Zala Andrea Szerkesztette: Zala Andrea, Pusztay Sándor, Gazsó Rita, Bódi Ágnes, Szabadkai Andrea, Ament ÉVa, Prokné Tirner Gyöngyi, Hegedűsné Majnár Márta Fotó: Hirdetők archívumai Hirdetési igazgató: Bacsy Gergő Nyomdai előkészítés: Kornétás Kiadó Kft. Felelős vezető: Pusztay Sándor ügyvezető igazgató Tervezőszerkesztő: Mikó László Nyomda: Pharma-Press Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: dr. Dávid Ábel

Előszó Kedves Osztályfőnökök, Tanárok, Táborszervezők! Minden évben jelentős fejtörést okoz egy-egy diáktábor, erdei iskola, osztálykirándulás megszervezése, a helyszín és a korosztálynak megfelelő program kiválasztása a pedagógusok, programszervezők számára. Bizonyára Önök is hosszú órákat, napokat töltenek el azzal, hogy színvonalas, izgalmas helyszínt és programot válogassanak össze diákjaik számára. Valami olyasmit, ami emlékezetes élményt nyújt minden résztvevőnek, ugyanakkor ár-érték arányban is megfelelő. Legyen benne elegendő mozgás, minél több színes program és nem utolsósorban a gyerekek új ismeretekkel gazdagodhassanak, játszva tanulhassanak. Korábbi tapasztalataik alapján nyilván egyetértenek velünk abban: rengeteg felesleges idő megy el a keresgéléssel, amíg a legmegfelelőbb ajánlathoz eljutnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy új hiánypótló, tematikus kiadvánnyal jelentkezünk idén, első alkalommal, remélve, hogy ezzel segítjük munkájukat. Összegyűjtöttük és egy kiadványba rendeztük a legérdekesebb vidéki célpontokat, legszínesebb programlehetőségeket és legvonzóbb szálláshelyeket, amelyekben egy a közös: valamennyien szívesen fogadnak gyermekcsoportokat, osztályokat, táborozó diákokat. Közöttük találhatnak kalandparkot, sportbázist, gyógyfürdőt, szabadidőparkot, ökocentrumot, állatkertet, élményparkot és olyan fogadókat, amelyek egyszerre nagyobb létszámú diákcsoport elhelyezésére, ellátására alkalmasak. Ajánlataink mellett kiadványunkban igyekeztünk színes, és bízunk benne, hogy hasznos olvasmánnyal szolgálni, csupa olyasmivel, amellyel akár a diákok ismeretanyaga is bővíthető. Olvashatnak egyebek mellett a hazai árpádkori-, illetve reneszánsz emlékekről, megismerkedhetnek a hazai alkotóházakkal, a halászat történetével, az itthoni natúrparkokkal, az őshonos magyar állatokkal és írunk arról is, szerintünk miért jók a kalandparkok. Reméljük kínálatunkban mindannyian megtalálják az elképzeléseiknek legmegfelelőbbet, és ha ott jól érezték magukat, az év további részében próbáljanak ki minél több több helyszínt, programlehetőséget! A vendéglátók, programszervezők szeretettel várják Önöket! Zala Andrea Főszerkesztő

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 5

Országalapító atyáink emlékezete

Árpádkori emlékek itt is, ott is Az Árpádkor építészetének emlékeit igen csak megritkította a történelem. Időtálló anyaguknak és kiemelt szerepüknek köszönhetően mára jobbára csak a korabeli templomok maradtak fenn, élték túl a történelem viharait. Ha a honfoglalás korszakára vagyunk kíváncsiak, többfelé ellátogathatunk itthon vagy a történelmi Magyarország határain belül. A templomok mellett a honfoglalás kori történelemmel. Hagyományokkal, népművészettel többfelé is ismerkedhetünk, így Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban, Kaposmérőn, a Kassai-völgyben vagy Tápiószentmártonban, a Kincsem Lovasparkban. A magyar települések kialakulásával foglalkozó források szerint az Árpádkor végén 10-11 ezer falu lehetett az országban, amelyekben hozzávetőleg 1,7 millió lakos élt. A népesség és a faluszám változásának megfelelően az 1301 táján fennálló templomok száma összesen több mint 6800 volt. Ehhez képest mára elenyésző számú árpádkori építészeti emlék maradt fent. Építészettörténészek szerint azért, mert mivel István királyunk rendelete alapján, az Árpád-kor első felében nagy számban emelt, kisebb jelentőségű templomok nem tartós, főként fa építőanyagból készültek. A királyi, majd főúri alapítású templomokat viszont már a kezdetektől igényesebb, szilárd alapanyagból emelték és így nagyobb arányszámban maradtak meg. Talán éppen ezért, de a fent maradt emlékeknek szinte a háromnegyede XIII. századi. Némely templomok már csak romok formájában állnak, mások viszont szépen felújítva a mai napig működnek. A teljesség igénye nélkül íme néhány, a mai országhatáron belül található ezek közül.

éppúgy, mint Alsódörgicse látványos templomát. Ez utóbbi ikerablakos tornya és nagyobb méretű hajója viszonylag épségben vészelte át az elmúlt évszázadokat ám a hajdani kolostorból szinte semmi sem maradt. Őriszentpéter nevét település legrégebbi épületéről, a Szent Péter-templomról kapta, amelynek védőszentje Szent Péter apostol. Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett. 1550 táján erődítménnyé alakították: bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. A kis váracskák, az úgynevezett „castellumok” közül az őriszentpéteri templomerőd volt a legjelentősebb: általában 30-40, alkalmanként száz őr is szolgált itt. Ma állapotát a múlt száz 80-as éveinek elején történt restaurálásnak köszönheti, amelyet követően az „Árpádkori falusi kis- és romtemplomok” millenniumi program részeként újra restaurálták a 2000-es évek elején. A veleméri templom a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik. Érdekessége, hogy a veleméri templomot úgy építették, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán

A ma is látogatható templomok Árpádkori emlékek felkereséséhez kiváló célpont Dörgicse, amely a középkorban még három külön részből állt, így egyből három Árpád-kori templomrommal is büszkélkedhet. Ezek közül a legrégebbi a felsődörgicsei, amely a XII. században terméskőből épült. Kisdörgicse román építészeti jegyeket viselő templomát a 13. században emelték, 6 | VIDÉKJÁRÓ

lévő jelképére essen. Hévízegregy karcsú, Árpád-kori kőtemploma valószínűleg a XIII. század második negyedében keletkezett. A román kori falusi templomok stílusát viselő épület dísze az egyedi megoldású, a tornyot lezáró sisak. Ez kőből falazott, nyolcoldalú

gúlává formálódó sisakformát jelent. Arányaiban, tömegképzésében, alaprajzi elrendezésében az egregyi templom egyike a legfejlettebb és legszebb falusi román kori templomainknak. A felsőőrsi és a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton környéki Árpád-kori templomunk. Nyíradony határában, a Gúti erdőben épült fel a XIII. században a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja. A mai Somogyvámos határában régóta létezett Vámos falu. Az őstelepülés területén, a mai Ihász-dűlőnek nevezett részen látható a Pusztatoronynak nevezett, XII. századi templom romja. A faluban feltárt avar temető a templomrom bizonyítja a korai megtelepedést. Aszófőn a XIII. század közepén épült román stílusú templom a tihanyi apátsághoz tartozott. Valószínű, hogy római elődje is lehetett, mert római oltárkövet, valamint cserépmaradványokat találtak a templom szentélye előtti térben. Egy ilyen oltárkő ma is látható a templom közelében. Bélapátfalván, a Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás mellett található Magyarország egyedül épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült. A templom mellett álló monostor már korábban megépült. Az apátság román stílusban megépített temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon. Csengersimán a száz ülőhelyes román kori, a Szamos holtágból kialakított tó partján szabadon álló, egyhajós, kicsiny román kori templom 1210 - 1220 között épülhetett. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos tornyocska ékeskedik, famennyezete festett. A legrégibb templom a Szamospartiak között. Jelen pompáját és a festett famennyezet megújulását a 2000-ben befejeződött teljes felújításnak köszönheti. A feldebrői temploma a XI. században épült, román stílusban. Az első, négyzet alaprajzú templomból igen kevés maradt fenn. A XII-XIII. század fordulóján átalakított templomot nevezik második templomnak, a korábbi öthajós templom ekkor háromhajós. Az építtető királyi rangú személyiség lehetett, talán maga Aba Sámuel, aki uralkodása előtt építtette a templomot, majd halála után ide temették. európai jelentőségű az adja, hogy a honfoglalást követő évszázadban, amikor

még nem dőlt el végérvényesen, hogy a magyarság a nyugati, avagy a keleti kereszténységet választja, olyan templomként épült, amely ötvözi a keleti és a nyugati keresztény építészet elemeit.

Rendhagyó történelemórák országszerte Rendhagyó, árpádkori történelemóra többfelé is tartható az országban, ahol hagyományokkal, népművészettel ismerkedhetnek a gyerekek. Egyik kiváló helyszín a honfoglalás korának megismerésére az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol a diákok egy igazi történelmi időutazáson vehetnek részt: egyebek mellett háromdimenziós animációk segítségével ismerkedhetnek a honfoglalással, a magyar történelem honalapítás kori ismereteit pedig neves kutatók, történészek, régészek által tartott előadásokon tanulmányozhatják tovább, de táborokat, kirándulásokat is szerveznek csoportok, osztályok számára.. Kaposmérőn, a Kassaivölgyben található Kassai Lajos lovasíjász-világbajnok oktatási központja. 1990 óta szerveznek élő történelemórákat, amelyeken a népvándorlás kori harcmodort és életformát mutatják be, teljes képet kapva őseink harcmodoráról, fegyverzetéről, életmódjáról. A Kaposmérő melletti völgy a lovasíjászat mai világközpontja. A világ minden részéről fogadnak itt tanulni vágyókat, de nemzetközi versenyeket, edzőtáborokat, évente lovasíjász világtalálkozót szerveznek ide. A Kincsem

Lovaspark Tápiószentmártonban, Budapesttől 60 kilométerre található, egész évben nyitva tart és kiváló helyszínt biztosít osztálykirándulásokhoz. A gyerekek különböző lovas programokon,- bemutatókon, szabadtéri foglalkozásokon vehetnek részt. A parkhoz tartozó mintegy ezerhektáros területen található az Attila domb, amely gyógyító energiájáról vált híressé. Gazsó Rita KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 7

Hagyomány, élmény, tudás

Tájházak új szerepekben Magyarországon járva-kelve egyre több faluban bukkanhatunk olyan tájházakra, néprajzi gyűjteményekre, amelyek izgalmas programokkal, maradandó élményekkel várják látogatóikat. A nagyközönséget vonzó rendezvények egyik sikeres példája a Magyarországi Tájházak Szövetségének kezdeményezésére életre hívott Tájházak Napja, amely minden év áprilisában, a Szent György napjához legközelebb eső hétvégén, mintegy tavaszi kapunyitásként valósul meg. Ez a programsorozat országszerte lehetőséget kínál az egykori falusi, tanyasi életmód megismerésére, a hajdani szokások felelevenítésére. A néprajzi gyűjtemények bemutatásán túl az épületek udvarain is zajlanak ilyenkor a vendégvonzó események, kóstoló kerül az asztalra a hajdani falusi konyhák finomságaiból, sok helyütt hagyományőrző csoportok lépnek fel, kézműves- és helyi termékek piaca, ízelítője várja a vendégeket. A fesztiválok, nagyrendezvények mellett manapság egyre több tájházban valósulnak meg az évszázados népi tudást játékosan, élményszerűen átörökítő múzeumpedagógiai foglalkozások. A sok nagyszerű példa közül kezdjük a sort a borsodi Mezőcsáti Tájházzal, ahol az iskolások rendhagyó honismereti órák keretében, szakköri foglalkozásokon és rajz órákon is látogathatják a tájházat. Az épület kamrájának foglalkoztató térré alakításával egy jól felszerelt, alkalmas helyszínt alakítottak ki a foglalkozásokhoz, melyekhez remekül fel lehet használni a tájház tárgyi gyűjteményét, képi szemléltetőanyagát és az írott dokumentumok gyűjteményét. A Baranya megyei Hosszúhetényi Tájházat sem hagyhatjuk említés nélkül, hiszen a tájház udvarán található közösségi térré alakított istálló ugyancsak kiváló helyszínt biztosít múzeumpedagógiai alkalmak számára. A helyi óvoda és iskola, valamint a tájház között rendszeresen valósulnak meg ilyen, tanrendbe épített foglalkozások, hagyományőrző rendezvények, melyeket a távolabbról érkezők számára is jó szívvel ajánlhatunk, éppúgy, mint a Tájházszövetség székhelyeként szolgáló, Egerrel szomszédos Noszvajt, ahol az ismeretterjesztő foglalkozások helyszíneként a település épített és természeti értékei, portái és épületei szolgálnak. A cél itt is kulturális emlékeik 8 | VIDÉKJÁRÓ

megismertetése élménydús programokkal egybekötve. A szórakoztató és egyben fejlesztő tevékenységeket, mint például a népi társasjátékozást, szimbólumfejtést és ékszerkészítést a társaságok, családok és csoportok összetétele, életkora és érdeklődése szerint igyekeznek differenciálni. A településen található Gazdaház pedig egész évben ínycsiklandó kemencés süteményekkel várja mind az ifjabb, mind a korosabb vendégeket, akik akár saját kezükkel is elkészíthetik a hagyományos noszvaji süteményeket. A 2015. évben az „Év Tájháza” címet elnyerő Algyői Tájház szintén büszkélkedhet a diákok érdeklődésére számot tartó lehetőségekkel, hiszen kiállításuk minden terme tartalmaz interaktív elemeket, demonstrációs tárgyakat. A foglalkozások során a gyerekek különböző korcsoportokban ismerkedhetnek meg a kiállítások által érintett témákkal, mint például a halászattal. A csoportok aktívan részt vehetnek az ismeretanyag elsajátításában, kézműves termékeket és népi ételeket készíthetnek, gyógynövényeket gyűjthetnek és dolgozhatnak fel. Cigándon igazi oktatóközpontként működik a Múzeumporta, amely a hagyományápolás bodrogközi bázisintézményévé vált. Megújult a régi falumúzeum (tájház) épülete, bővült a meglévő gazdasági épület, átalakult a táncpajta, őrtorony épült, gazdasági udvart alakítottak ki. A kiállítóterek gazdagodtak, elkészült a digitális panoptikum, a bodrogközi kisvasút digitális terepasztalon elevenedik meg. Teret kap a gazdag múltra visszatekintő cigándi néptánc, a kézműves termékek közül a szőttes, mindezek megismerésére, kipróbálására egy nap nem is elég. A Fertőszéplaki Tájházak működtetője világörökségi helyszínként dolgozta ki múzeumpedagógiai programját, melyhez a gyerekek ismeretszerzését segítő füzetsorozatot is készítettek. Szorosan együttműködnek térségük iskoláival, óvodáival, a múzeumpedagógia beépült a mindennapi tanítási folyamatba. A tájház a hagyományápoló programok, jeles napi rendezvények révén valódi közösségi térré vált, mely a térségben élőkön túl a turistákat is vonzza. Itt diák idegenvezetők fogadják a látogatókat és vezetik a csoportokat magyar és német nyelven. Az említett példák – a teljesség igénye nélkül – mind azt szemléltetik, hogy tájházainkban az iskolán kívüli ismeretszerzés keretében is zajlanak változatos és élménydús programok, melyeket meggyőződdésel ajánlunk az osztálykirándulások szervezőinek a figyelmébe is. További részletes információval szívesen áll rendelkezésükre a Magyarországi Tájházak Szövetsége (http://www.tajhazszovetseg.hu/). Hegedűsné Majnár Márta

Eleink nyomán

Falusi Porta Tanoda Pannonhalmától 3 kilométerre, Écsen gazdálkodik Lipcseiné Takács Nóra szociológus, agrármérnök és tanár. A Magyar Műhely alapítvány munkatársaként a Falusi Porta Tanodát működteti, 5000 négyzetméteren. Malacok, juhok, kecskék, több mint ötven baromfi él itt, de van konyhakert is. Célja, mint mondja, hogy látogatói beleláthassanak abba, nagyszüleink hogyan állították elő az élelmiszereket. A Falusi Porta Tanoda program az Ausztriában és Svájcban, Németországban és Franciaországban évek óta sikeresen működő hasonló programok hazai adaptációja. Egy olyan iskola, amely az életre nevel. Leegyszerűsítve a Falusi Porta Tanoda egy olyan kisgazdaság, amely termelői tevékenysége mellett tangazdasági funkcióval is bír. A gyermekek és fiatalok a falusi portán tett kirándulásuk során betekintést nyernek a paraszti élet folyamataiba, az aktuális tevékenységekbe, amelyeket maguk is kipróbálhatnak. A foglalkozások során betekinthetnek az élelmiszer termelés legelemibb műveleteibe, a háziállatokkal és a haszonnövényekkel kapcsolatos alapismeretektől egészen a különböző termékek előállítási folyamatáig. Tapasztalatok szerint sokszor már a falusi gyerekek sem ismerik a hagyományos életmódot, a városiak pedig szinte egyáltalán, amelyet a Falusi Porta Tanoda programja bemutat. Mivel testközeliek az élmények, a gyerekek nagyon szeretik ezeket a programokat és ami a lényeg, játékos formában rengeteg ismeretet szereznek. A Falusi Porta Tanoda programja olyan elemekből áll, mint a „Gabonától a kenyérig”, „A tojás útja”, „A gyümölcstől a lekvárig”, vagy a „Tej útja”. A Falusi Porta Tanoda program nem titkolt célja a fogyasztói attitűd formálása, a fenntartható gazdálkodás révén termelt helyi javak megismertetése, így növelve az azok iránti keresletet. A Falusi Porta Tanodába látogató gyerekek az éppen aktuális eseményeket figyelhetik meg. Van, hogy kiscsirkék kikelését követhetik nyomon, mások összehasonlíthatnak bolti és házi tojás ízeket, előfordul, hogy épp veteményezhetnek, de bekapcsolódhatnak az ételkészítésbe, megkóstolva utána a valódi házi étel ízét.

Ahogy Lipcseiné Takács Nóra fogalmaz: a program hosszú távú befektetés a jövőbe. Fő célja az, hogy amikor majd gyermekek felnőnek, tudatosan vásároljanak, másként tekintsenek a világra. Ám szerinte nem csak a távoli jövőre lehet hatással ez a módszer, mivel az apróságok a Falusi Porta Tanodában előállított gazdag beltartalmú, értékes élelmiszereket megízlelve családjaikban is felkeltik az ezek iránti igényt. Hiszen ami a gyermeknek ízlett, arról otthon mesélni fog, sőt, ráveszi szüleit, hogy az adott kistermelőtől további termékeket szerezzenek be. A gyermekek az adott hónap témáját először elméleti alapozással kezdik, amelynek során megkapják a gyakorlati foglalkozás során megoldandó kérdéseket is, felkészítve őket magára a foglalkozásra. A terepi gyakorlatra így már sajátjuknak érzett kérdésekkel érkeznek, melyekre könnyedén választ találnak az ott tapasztaltak által. Az elméleti bevezetés utáni gyakorlati tapasztalást egy összegző rögzítés zárja le. A tanodába havonta visszatérő gyermeknek módjában áll az elmúlt témák újraellenőrzése is. Például ahogy a „szeme előtt” lesz tyúkanyó a tavasszal kikelt kiscsirkéből. Kertészkedve a gyermek megtanul a befektetett alázatos munka eredményeként tekinteni a termésre, a termékre és egészen máshogy értékeli azt, amely már önmagában hozzájárul a pazarlás, a meggondolatlan tékozlás visszaszorulásához. Gazsó Rita KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 9

12 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 13

Gasztrotúrák

Mindig a sárga MÉZ úton… Európai Mézes Reggeli néven több Uniós tagország is átvette a Szlovéniában több éve sikeres kezdeményezést, melynek célja a méhek és az egészséges életmód népszerűsítése, a helyben termelt élelmiszerek megismertetése, a figyelem ráirányítása a reggeli fontosságára és az egészséges táplálkozásra, arra, hogy a méhek munkája jelentősen hozzájárul a környezetvédelemhez és a biológiai környezet változatosságához. A Vidékfejlesztési Minisztérium és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (www.omme.hu) közös felhívására Magyarország is csatlakozott a kezdeményezéshez. A helyi méhész egyesületek, termelők és a megyei szaktanácsadók segítségével a gyerekek megismerkedhettek a leggyakoribb hazai mézfajtákkal, és finom, egészséges mézet fogyasztanak. Az országban a 2015 november 18-i állapot szerint 509 helyszínen 86.100 gyermek kapott mézes kenyeret reggelire. A mézeket és a méhészetet a kirándulások során is megismerhetik a gyerekek. A méz és a méhészeti termék lehet élelmiszer, gyógyító szer külső és belső használatra (méz, méhpempő, propolisz, virágpor), kultúr örökségeink közé tartozik a méhviasz gyertya és mézeskalács készítés, a méhész mesterség, a méhész által használt eszközök. Vizsoly településen immár nem csak a református templomban megtekinthető Károli Biblia miatt, hanem a méz múzeum miatt is érdemes ellátogatni. A Molnár Gergely által megálmodott Mézmúzeum (www.mezmuzeum.hu) bepillantást nyújt a méhészet gyönyörű világába, és aktív kikapcsolódást kínál a látogatóknak, akik megkóstolhatják a mézféleségeket, megismerkedhetnek a méhészkedés történetével, a méhészet alapjaival, kipróbálhatják a szakma alapfogásait, s akár saját mézet is „pörgethetnek”. A helyszínen a fajtamézek, a mézkülönlegességek, a gyógyhatású mézek és egyéb méhészeti termékek is megvásárolhatóak. A Gödöllői Arborétumnál található a Haszonállatgénmegőrzési Központ (www.genmegorzes.hu) 14 | VIDÉKJÁRÓ

Méhészeti Intézet – Méhészeti Gyűjteménytár, Európa egyik legnagyobb méhészeti szakgyűjteménye. A Mecseki Mézes Körút (www.mecsekimezeskorut.hu), LEADER térségi összefogással Baranya megyében és Dél-Dunántúlon megvalósuló program, olyan méhészek önkéntes közössége, akik a kiváló minőségű mézeiket elsősorban helyi termékként, maguk értékesítik és közvetlen kapcsolatot akarnak létesíteni a fogyasztóikkal. A méhészek foglalkozása sok titkot és érdekességet rejt a hétköznapi ember számára, ugyanakkor a méz és más méhészeti termékek fogyasztása és használata rendkívül egészséges, szervesen kapcsolódik az egészséges életmódhoz, az egészségmegőrzéshez, a szépségiparhoz, sporthoz stb. A körút során a legkíválóbb méhészek mellett meglátogathatjuk a szekszárdi Mézeskalács Múzeumot is, ahol a megismerhetjük a mézeskalácsos mesterség történetét, a mézeskalács készítésének eszközeit, az évszázados ütőfákat, díszítőcsöveket, és megcsodálhatjuk a rengeteg mézeskalács szívet, huszárt, babát és számtalan szebbnél szebb gyertyát. Radics László debreceni mézeskalácsos (www.radicsmezeskalacs.hu), népi iparművész az évek során igazi nevezetességgé nőtte ki magát. A mézeskalácsosság hagyománya Debrecenben az 1700-as évekre nyúlik vissza. A debreceni mesterek a mézestészta megformálásához jellegzetes mézeskalács ütőfátkat használtak, s ezeket régebben maguk a mesterek faragták. Több éve indult el Magyarországon a Hagyományok-Ízek-Régiók program, amelynek keretében 300, jellegzetesen magyar, illetve speciális regionális élelmiszeripari termék, növény- és állatfajtát gyűjtöttek össze, és soroltak be a hét régióba. Azóta a gyűjtemény bővült, s megalakult a HÍR védjegyesek klubbja. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy program a HÍR gyűjteményben szereplő termékek körének bővítését, valamint a hagyományos és tájjellegű termékek fogyasztói ismertségének növelését tűzte ki célul. 2010 óta HÍR védjegy használati szerződést köt a Minisztérium azokkal a termelőkkel, előállítókkal, illetve csoportosulásaikkal, amelyek a HÍR gyűjtemény követelményrendszerének megfelelő, hagyományos és tájjellegű terméket állítanak elő. Radics László Debreceni mézeskalácsa 2011 óta HÍR védjegyes termék. Szabadkai Andrea

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 15

Nagyanyáink főztje

Tájételek a kirándulók étlapján A pedagógusok, táborszervezők az indulás előtt meg kell szervezzék a gyerekek étkezését is. Ezt sokszor a szállás vagy program helyszínén kell megszervezni. Amennyiben ott, vagy az útvonal mentén található kistermelő aki falusi vendégasztal szolgáltatást nyújt, nála is kérhetünk a csoport számára étkezést, kóstolót. Falusi vendégasztal szolgáltatókat itt kereshet A falusi vendégasztal szolgáltatók kistermelők. A kistermelők leginkább őstermelők, de lehetnek egyéni vállalkozók is. Tevékenységüket az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet szabályozza. Saját maguk termelik a fő alapanyagokat a vendégasztal szolgáltatáshoz, de kiegészítő alapanyagot és más kistermelő késztermékét meg is vásárolhatják. A falusi vendégasztal szolgáltatást nyújtó kistermelő házi vágásból is készíthet tájételt, de csak alapos sütés-főzés után kínálhatja fel azt. A füstölt sonka és füstölt kolbász nem alapos hőkezelésnek kitett étel. Fogyasztása csak akkor lehetséges, ha vágóhídon, vágóponton levágatott állat húsából készült. A vendégek számát illetően létszám korlátozás nincs, de a létszámkorlátot úgy kell a termelőnek megállapítania, hogy figyelembe kell venni a körülményeket, a főző és sütőkapacitást, az eszköz és humán erőforrásokat, ülőhelyek és asztalok, edények, evőeszközök számát. Számlát tudnak a termelők a vendégasztal szolgáltatásról adni, ha a tevékenységet bejelentették. A könnyített kistermelői rendeletnek köszönhetően a vendéglátó helyek, így a csárdák is, sőt a közétkeztetés is vásárolhatnak kistermelőtől terméket, melyet felhasználhatnak az ételkészítéshez. Az élelmiszerjog alapján az élelmiszerbiztonság elsődleges felelőse az élelmiszervállalkozó, függetlenül a vállalkozása jogi formájától. Tehát a kistermelő is felelős az általa 16 | VIDÉKJÁRÓ

előállított termékekért, neki is vannak kötelező előírások, és dokumentációk, melyek igazolják a tevékenység végzés megfelelőségét. A helyi termék előállítónak a fogyasztók részére pontos, valósághű tájékoztatást kell adniuk az élelmiszerekről. Egyre hangsúlyosabb szempont, hogy az élelmiszerek allergén összetevőiről pontos információt tudjon adni a termék előállító. Ez jogszabályi kötelezettsége is, hiszen egyre többen szenvednek bizonyos élelmiszer allergiában vagy intoleranciában. 2016-ban jelent meg a Csongrád Megyei AgrárInformációs, Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft. kiadásában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával a HELYI TERMÉK KÉZIKÖNYV, amelyben a témáról bőven kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők. Az ellátással megszervezett, vagy nomád jellegű táborok szervezői által szolgáltatott vagy a közös főzéssel biztosított étkezés során két jogszabály ad információt a szükséges feltételekről.

12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről 37/2007. (VII. 23.) EüM-SzMM rendelet egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek üzemeltetésének egészségügyi feltételeiről. A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásait és a 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról előírásokat is figyelembe kell venni az ott leírtak szerint. A vendéglátóipari szolgáltatók meg kell felejjenek többek között a 62/2011. (VI.30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről előírásainak is. Nagy segítséget jelent a NÉBIH honlapjáról letölthető „Útmutató a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatához” kiadvány. Szabadkai Andrea

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 17

Nemzeti parkok

Múlt, jelen és jövő egyszerre Az osztálykirándulások egyik kiemelt célpontjai a nemzeti parkok. Mennyivel izgalmasabb egy itt megtartott, rögtönzött környezetóra, biológia előadás, mint az iskolai teremben! Hazánk területén összesen tíz nemzeti park található, amely mind érdekesnél érdekesebb kalandot kínál. Fedezzük fel ezeket! Felsorolhatatlan valamennyi látnivaló, de íme, ízelítőül néhány felejthetetlen program. Hazánk legnyugatabbi pontján található az Őrségi Nemzeti Park. Tudták, hogy bár egyben a legkisebb, az ide látogatók véleménye alapján mégis Magyarország hét csodája közé sorolják? A legnagyobb kiterjedésű, egyben legrégebben, 1973-ban létrehozott terület a Hortobágyi Nemzeti Park, amely 1999 óta kulturális világörökségi helyszín. Szintén kiemelkedő a Bükki Nemzeti Park, amely egyebek mellett attól különleges, hogy 28 szlovák és 63 magyar oldali településsel itt jöhetett létre a világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, a Novohrad-Nógrád Geopark.

Tematikus túrák csodás barlangokban Népszerű program a kiépített barlangok bejárása. Felkereshetjük például az Aggteleken, Jósvafőn található Baradla-barlangot. A terület különlegessége, hogy az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995-ben nyilvánította a világörökség részévé, amely különleges természeti adottságaival nyerte el a címet. Hazánk talán legszebb idegenforgalom előtt megnyitott barlangja a Miskolc felől, a Bódvarákó helységnévtábla előtt balra kanyarodó földútról megközelíthető Rákóczi Barlang, amely, az Aggteleki- és a Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. Az 1903-ban, kútásás közben felfedezett Tapolcaitavasbarlang hazánk első villanyvilágítással ellátott, idegenforgalom számára megnyitott barlangja, amely 2010-ben vette át a Baradlától a leglátogatottabb barlang címet.

Információk, kiállítások, nemzeti parki termékek a látogatóközpontokban A természetvédelmi látogatóközpontok általában védett természeti terület, nemzeti park belépési pontján, központi fekvésű részén találhatóak. Itt információkat kaphatunk a védett természeti területről, interaktív kiállításokat láthatunk a környék gazdag természeti és kulturális örökségéről, valamint kiadványokat, ajándéktárgyakat és nemzeti parki termékeket is vásárolhatunk. 18 | VIDÉKJÁRÓ

Bemutatóhelyek nemzetközi hírű látnivalókkal Érdekes, látnivalókban gazdag az Aggteleki Nemzeti Parkban, Bódvaszilason található Természetművészeti Központja, amely Közép-Kelet-Európa első ilyen intézménye. Kötelező olvasmányaink egyik legizgalmasabbika elevenedik meg a Kis-Balatonnál, Fenékpuszta-Diás-szigeten látogatható Fekete István emlékhelyen. A kirándulás keretében láthatjuk például a „Matula kunyhót”, valamint Fekete István emlékszobáját. Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, amely Magyarország legnagyobb bivalycsordája, piknikezőhely, interaktív kiállítás, mesélő sétaút. A rezervátumban a Kis-Balaton élővilágát bemutató kiállítást, bivalytörténeti bemutatót és sétautat alakítottak ki pihenőhelyekkel, kilátópontokkal. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, Várpalotánál látható a Várpalotai Homokbánya. Nemzetközileg jegyzett szenzációja a négy-öt méter vastagságú homoküledék, amelyben megcsodálhatjuk a 16 millió éve itt hullámzó tenger egykori csiga- és kagylófaunájának meszes vázait. Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. A nemzetközi hírű, különleges ősmaradványt bemutató látogatóközpontban a terület 20 millió évvel ezelőtti természeti környezetét és élővilágát látványos módon bemutató szimulációs terem és ajándékbolt kapott helyet. A 8 millió éves, hatalmas, ősfenyő törzseket az épület mellett állították ki. Nógrádszakál községtől északra találjuk a Párispatak szurdokvölgyét, amely „Palóc Grand Canyon” néven is ismert. A több millió évvel ezelőtt itt kanyargott folyó medrében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A dunai ártér határában fekvő Kölked község mindig biztos fészkelő- és táplálkozó helyet biztosított a fehér gólyák számára. A 2002 óta itt működő Fehér Gólya Múzeum európai kitekintésben is egyedülálló. A Hortobágyi Nemzeti Park legújabb bemutató-területe a Hortobágyi Vadaspark, mely Hortobágy-Malomházán található. Célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem élnek. Ilyen fajok a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Gazsó Rita

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 19

Kalandparkok

Testi, lelki és közösségi élmény Minél nagyobb egy gyerek, annál nehezebb olyan szabadidős tevékenységet találni számára, amelyben őszintén örömét leli. Nem kis találékonyságot igényel egy pedagógustól egy 14-18 éves diákot rávenni arra, hogy felszabadultan részt vegyen egy közösségi programban. Egy biztos tippünk, programjavaslatunk mindenképpen van az osztályfőnökök számára, mielőtt elkezdenek megszervezni egy kirándulást. Már ötvennél is több kalandpark létezik Magyarországon. Fatörzsekre szerelt izgalmas kötélpályák, lengőhidak, csúszdapályák, tanösvények, erdei labirintus, íjászat, ládaépítés, rodeó bika, paintball, quadpálya, légvárak, csúszdák, zorb- és sok más egyéb kalandra hívó játék szerepel kínálatukban. A különféle attrakciók próbára teszik a látogatókat fizikai kondícióját és merészségét is, de nem kell sportolónak lenni hozzá, hiszen ezek a kalandparkok teljesen biztonságosak, a védő- és biztonsági-felszereléseket az üzemeltetők biztosítják. Ezek a létesítmények ideális helyszínek családi és osztálykirándulások, céges csapatépítő tréningek lebonyolításához is. A kalandpark célja röviden: természetes mozgásformák, természetes környezetben. A parkot használók számára javasolt életkor elég tág határok közt mozog: az általános iskolás korosztálytól a fizikai aktivitás végéig várják a csúszni, mászni, lőni vágyó vendégeket. A gyerekek láthatólag élvezik, sőt, ha sikerül őket becsalogatni, élvezik a felnőttek is az ingó farönköket, függőhidat, drótkötélpályát és a kalandparkok többi ügyességi eszközét. Mit tud a kalandpark, minek köszönheti egyre növekvő népszerűségét a fiatalok körében? Többek között azt tudja, amit a fára mászás. Amit egy kirándulás során az ingatag pallón való átkelés, a hágón felfelé kapaszkodás. A kalandpark látogatás egyben játék. Játszani pedig jó. Összekapcsolja a testi élményeket a kihívással, összekapcsolja a „kirándulókat” egymással. Közös játék során egy sor olyan helyzet adódhat, amikor a fiatalok rászorulnak arra, hogy kompromisszumokat kössenek és hatékonyan

megoldják a konfliktusokat. Fejlesztő testi-lelki élményt, közösség-élményt biztosít. A gyakorlatok levezetik a felgyülemlett energiát, feszültséget. Emellett a kalandpark tud valami olyat is, amit egy kiránduláson nagyon nehéz reprodukálni: a feladatok érzékenyek a résztvevők egyéni képességeire, így mindenki pontosan akkora kihívást választ, amekkorára késznek érzi magát. S mivel a feladatok izgalmasak, ugyanakkor vonzóak és biztonságosak, a fokozatokon egyre feljebb és feljebb haladva, a játék növeli az önbizalmat.

És mi kell mindehhez az élményhez? A kalandpark látogatáshoz általában utcai öltözet elegendő. Ha mindez meg van, akkor már csak a kishitűség, a motiválatlanság, vagy az akarat hiánya gátolhatja meg a sikerélmény elérését. Sokan nem tudják, de a kalandpark a mászásból származó örömszerzés mellett nagy fizikai és szellemi kihívással járó egészségmegőrző programok térhódításában is élenjáró. Nincs olyan sportoló, aki ne ismerné a gimnasztika és nyújtások ízületekre és izmokra történő hatásait. Kevesebben tudják azt viszont, hogy a Kalandparkok pályáinak megmászásával a legaprólékosabb pontjait is megmozgatják, egyben nyújtják a testrészeiknek. Gazsó Rita KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 21

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 23

Védd magad

Mire figyeljünk túrázáskor?

nálunk kalcium pezsgőtabletta. Komoly bajt előzhetünk meg vele! A veszettséget már régóta ismeri az emberiség. Pasteur kutatásai nyomán vált ismertté a vírus. Ma már igen jó oltóanyagot tudnak készíteni a betegség megelőzésére. Mégis évente 25000 ember hal meg veszettség miatt. A veszettséget fertőzött állatok terjesztik,

Itt a tavasz és vele együtt felélednek az élősködők is. A kullancsok veszélyes betegségek okozói. Európában a kullancsok által terjesztett legáltalánosabb két betegség a vírusos agyvelőgyulladás – ellene oltásokkal védekezhetünk – valamint a Lyme kór, amely leggyakrabban bőr-, ízületek-, idegrendszer-, szív-, szemgyulladást kiváltó bakteriális fertőzése. Ezt gyógyszer gyógyítja. A kullancs csípés megelőzésére ajánlatos zártan öltözködni. Felnőttek esetében az alsó testrészt kell védeni, gyermekeknél a felső testrész is védendő. Minden korosztálynak ajánlatos a sildes sapka. Pihenéskor, főleg leüléskor és leheveredésnél legyünk óvatosak. A kullancs is az árnyékos helyen vár áldozatára. A többi rovarcsípéssel szemben a kullancs-csípés semmi fájdalommal nem jár! Ezért a kirándulás befejeztével, amint lehet gondosan vizsgáljuk át magunkat, különösen a hajlatokat, lágy, meleg helyeket, gyerekeknél a fejet is, hogy nem lapul-e kullancs rajtunk. Az állat potrohában ugyanis számtalan kórokozó szaporodhat el és kerülhet a nyílt bőrseb révén, közvetlenül az emberi szervezetbe. A kullancsot direkt erre a célra készített csipesszel a fejnél, a kitinpáncéljánál kell megfogni. Óvatosan, de határozottan, csavaró mozdulattal kell, épségben kihúzni. Tilos nyomkodni, kitépni! Szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók vagy hangya csípését átmeneti fájdalom, enyhe bőrpír követheti. Hazánkban rovarcsípések ritkán okoznak nagyobb veszélyt. Előfordulhat, hogy fokozott elővigyázatosságra intik a túrázókat a darazsak elszaporodása miatt. A szakemberek ilyenkor azt tanácsolják a kirándulóknak, hogy csak a kijelölt turistautakon közlekedjenek, ahol nem bolygatják a növényzetet, így a darazsakat sem. Néha a „mérges” rovarcsípés gyulladást okoz. Ezek ellen a kirándulásra vigyünk magunkkal fertőtlenítő jód oldatot. A nyálkahártya-csípés, vagy sérülés ellátása a legsürgősebb. Kezeletlenül akár fulladást okozhat. Ezért jó, ha kiránduláskor van 24 | VIDÉKJÁRÓ

leggyakrabban harapás útján. Ennek során az állat nyálával kerülnek a vírusok az okozott sebbe, ahol elszaporodnak és az idegrendszert támadják meg. A veszettség emberre, állatra nézve gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. Mi a teendő? Ismeretlen, vadon élő, őrizetlen állatokat, állattetemeket jobb elkerülni. Megfogásuk, simogatásuk komoly veszélyt jelenthet. A napozás is egyre veszélyesebb, még akkor is, ha véletlenül ér minket, ezért különféle módon védekezni kell a ma emberének. 1992 tavaszától nálunk is elterjedtek az UV-szűrős napszemüvegek.

Megválasztásakor keressük a jobb minőséget! 1993-ban megjelentek a különféle fényvédő faktorú napvédőszerek. A készítményeken feltüntetett faktor azt jelenti, hogy hányszorosára növeli saját védekezőképességünket a használt szer. A déli órákban lehetőleg egyáltalán ne napozzunk! Tűző nap ellen pedig védekezzünk sapkával! G. R.

Környezetbarát

Hogyan legyünk felelős Ökoturisták? Természeti örökségünk megőrzése közös felelősségünk. Vigyázzunk tehát rá mindannyian! Néhány egyszerű, de fontos szabály betartásával megóvhatjuk a természetet. Íme néhány jó tanács kezdő ökoturistáknak. l A nemzeti parkok megközelítése során lehetőség szerint részesítsük előnyben a kerékpárt vagy a vonatot. Ha mégis autóval utazunk, használjuk barátainkkal, ismerőseinkkel közösen gépkocsit. A természeti területet lehetőleg gyalog járjuk be.

l A szabadban járva figyeljünk a természet hangjaira! Ügyeljünk arra, hogy minél kisebb zajt csapjuk! Ha nem zavarjuk meg az élővilág rendjét, könnyebben megfigyelhetjük az állatok viselkedését. Sőt a többi turistát sem zavarjuk. l A környezetszennyezés elkerülése érdekében a kirándulás közben keletkező szemetet ne dobjuk el, hanem tegyük vissza a hátizsákunkba. Figyeljünk arra, hogy semmit ne hagyjunk magunk után a természetben.

l Az erdei barangolásunk közben maradjunk a kijelölt utakon. Ha elhagyjuk az utat, megijeszthetjük ugyanis az állatokat, elmenekülhetnek, így nem tudjuk őket megfigyelni. Emellett a kijelölt utakról letérve kárt tehetünk az értékes és szép növényekben is. l Hosszabb túrák esetén mindenképpen gondosan válogassuk meg ruházatunkat. A réteges öltözködés minden esetben célszerű. Lehetőleg kerüljük a feltűnő színű ruházatot, hogy a természethez alkalmazkodva, minél többet megismerhessünk belőle.

26 | VIDÉKJÁRÓ

l A nemzeti parkok szabadon látogatható területein padokat, tűzrakó helyeket, kilátókat is találunk. Ezeket ott alakították ki, ahol a lehető legkevésbé zavarják a környezetet. Itt kényelmesen pihenhetjük ki fáradalmainkat útközben, és figyelhetjük meg a természetet. l A védett természeti területeken többnyire tilos a szabadban sátorozás, ezért érdemes a környéken szállást keresni. Ha a helyiek által üzemeltetett szálláshelyet, vendéglőt vesszük igénybe, ahol helyi alapanyagokból készült termékeket fogyasztunk, a helyi gazdaságot is támogatjuk. Gazsó Rita

– Akácliget Vendégház és táborhely

Táborhelyünk – akácerdő ölelésében – Nyíregyháza keleti oldalán, az M3-as autópálya lehajtójától 1 km-re fekszik Ófehértó község szélén, vasúti illetve távolsági buszmegálló közvetlen közelében. A gyönyörű 200 hektáros akácerdőben a gyermekek túrázhatnak és találkozhatnak a gazdag vadvilág képviselőivel (őz, fácán, nyúl, vaddisznó). Öt hektáros majorunkban segítségünkkel kipróbálhatják házi állataink (racka birka, nyúl, mangalica disznó, tyúk, liba, kacsa, ló) gondozását és etetését. Lovagolni és lovas kocsikázni is van lehetőség. A szokatlanul nagyméretű udvar bármely játéknak teret ad. Étkezési lehetőség a vendégházban biztosított. Kemencében készült ételek elkészítésében – érdeklődés esetén – akár a gyermekek, felnőttek is segíthetnek (töltött káposzta, kelt tészta, sültek). Szállás a vendégházban és az apartman házunkban 40 főig lehetséges. Nagyobb létszám esetén a bátrabbak sátorban vagy jurtában is alhatnak.

+36 30/196 7007 www.lipiakacliget.hu akacliget.l@gmail.com facebook: Lipi – Akácliget Vendégház, Ófehértó

28 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 29

30 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 31

32 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 33

Hagyományok tisztelete

Gömörszőlős „Gömörszőlős fönn van az istenháta mögött, úgy bebujtatva a rossz dombok közé, hogy onnan még a híre se megy ki. Nem is tud Gömörszőlős sokat a világról, de a világ se őróla. Sőt a világ egyenesen megfeledkezett Gömörszőlősről.” Szeberényi Lehel (riport,1948) Gömörszőlős egy alig 80 lelkes települése a határon inneni kis Gömörnek. Vonzó természeti környezete, történeti, néprajzi örökségének felmutatása révén lett ismertté, a megye és az ország idegenforgalmában jegyzett településsé. Más, mint a hasonló méretű települések,hiszen felismerte hagyományos értékeinek, tudatos menti is azokat. Ezt a ma már tudatos értékőrző tevékenységet alapozta meg a több mint 50 éve Gömörszőlős helyszínnel megalakult lelkes lokálpatrióta közösség mai nevén Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület. Ezen öt évtized alatt a szervezet felvállalta a dél-gömöri települések történelmi, néprajzi és településtörténeti és természeti értékeinek gyűjtését, ápolását. Rendszeresen szervezett helyi, térségi és megyebeli résztvevők és az ifjúság számára honismereti, művészeti és kézműves táborokat és egyéb kulturális rendezvényeket. A programok szervezésében és lebonyolításában, és az érdemi munkában fontos partner a faluban tevékenykedő Ökológiai Intézet Alapítvány, továbbá meghatározó szerepe van a falu vezetésének. A kis falu társadalmi szervei, önkormányzata több hazai és nemzetközi elismerés birtokosai: a British Airways – Turizmus a holnapért díj, Kós Károly építészeti díj, Az év múzeuma – 2003. A településen vezet keresztül az ország Kék Túra útvonala. A falu vezetői korán felismerték, hogy a szerepnélküliség sorsára ítélt aprófalvak megmaradásának fontos lehetősége a turizmusba való bekapcsolódás. Ez különösen követendő út azoknak a településeknek, amelyek a szép természeti adottságuk mellett gazdag építészeti és kulturális értéket tudhatnak magukénak. E felismerés szülte az elhatározást, hogy az egyesület széles helyi társadalmi összefogással DélGömörben több állandó kiállítást és bemutató helyet hozzon létre. E célból igen jelentős és példaértékű szellemi és tárgyi hagyománygyűjtést indult el. Ezeket követően létrehoztak az egykori iskolához tartozó gazdasági épületben egy néprajzi gyűjteményt, amelyet az épülethez tartozó kertben egy szabadtéri bemutató résszel, népi gazdálkodást és erdőgazdálkodást bemutató egységgel bővítettek. A volt iskola egykori tantermében Kisgalériát létesítettek. Itt számos időszaki kiállítást rendeznek, 34 | VIDÉKJÁRÓ

elsősorban gömöri, vagy Gömörhöz valamilyen szállal kötődő képzőművészek, népművészek kapnak bemutatkozási lehetőséget. A református templomban festett templomokat bemutató fotókiállítás látható. A régi fekete-fehér kiállítási anyagot a nyaranta megrendezett Értékmentő Tábor alkotói jóvoltából eredeti méretben másolt, festett templomkazettákkal bővül. De több, mint húsz éve a falu ad otthont nyaranta a Máger Ágnes vezette Alkotók Népfőiskolája képzőművészeti nyári tábornak is. A falu csak bekötőúttal közelíthető meg. Ez az elzártság konzervált sok régi építészeti emléket. Ezek a hagyományos lakó- és gazdasági épületek ma már meghatározói a településképnek. Egy magánkezdeményezés nyomán több lakóház, porta újult meg az ún. Kakasvári dombon, az É. Kovács család portáján. Az érdeklődők számára nyitott az a három szomszédos porta, amelynek egyikén a család hajdan önellátó gazdálkodást folytatott. A gazdasági épületeket külső formájukban megőrizték, de belső átalakítással más funkciót kaptak. Így az egykori istálló ma a család alkotásait bemutató képzőművészeti galéria és kézműves kiállítás helyszíne, a csűrök pedig közösségi terekké és csűrszínpaddá váltak. Gömörszőlősön már több éve tudatosan építik újjá a elpusztult tornácelemeket, sőt több új épülethez is társították.

Izgalmas látnivalót jelenthet még Babus P. Benjamin faműves gyűjteménye, a csűrszínpad, és a Kakasváridombi Családi galéria, az Ökológiai Intézet helyi termékes kisboltja, a Lovasudvar és a XIX. század végéről származó , eredeti Gyapjúkártoló Manufaktúra is. Az önkormányzat tulajdonát képező egykori iskolaépület kertje helyi és térségi rendezvények színhelye is. A gasztronómiai programok mindig kedvelt elemei a rendezvényeknek. Ide egy hagyományos gömöri kemencét építettek, hozzáépített rakott tűzhellyel, valamint köré egy faszerkezetű fogadóteret létesítettek, amely szükség szerint színpadként is funkcionál. A falucska gyökereit megtartó és megújító erejét szeretné a mai kor igényeinek is megfelelve közkinccsé tenni. Ament Éva

Értékmentő Tábor Gömörszőlősön Az Iharos Népművészeti Egyesület fontos feladatának tekinti a Kárpát-medence kulturális és néprajzi értékeinek megismerését, megőrzését és továbbadását a jövő generációjának. E célnak alárendelve találkozott törekvésünk Gömörszőlős önkormányzatának terveivel. Gömörszőlős régi festett, református templomában id. Dobossy László, néprajzkutató és fia ifj. Dobossy László, fényképíró fekete-fehér fotókiállítása mutatja be Gömör-Torna-vidék hímes templomait. Bár a fotók jó szögből készültek, szép látásmódúak, de a színes templomi világot mégsem tükrözik igazán. Így felmerült az igény a szép fényképanyagon kívül

az érintett templomok színes fakazettáinak bemutatására is. A kutatási terület festett templomaiból évről-évre felkeresünk néhányat, felgyűjtjük az izgalmas részleteket, megismerkedünk történelmével majd megfestjük eredeti vagy éppen kicsinyített méretben. Munkánkhoz megszólítjuk a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alá tartozó bútorfestőket, csatlakozzanak értékmentő tevékenységünkhöz. A 2012-es esztendő óta folyamatosan bővítjük a bemutatott színes fakazettákat, az eredetivel azonos méretű táblamásolatok készültek a Gömör-Torna-vidék 19 templomából. Az elkészült alkotások a helyi református templom illetve a helyi galéria gyűjteményének részét képezik. A tábor idején meglátogatjuk a „céltemplomokat”, fotózunk, rajzolunk, anyagot gyűjtünk és felosztva egymás között rekonstruáljuk azok legjellemzőbb két-

három kazettáját. Gyűjtőmunkánkhoz szakmai segítséget is kérünk hol egy területet jól ismerő restaurátortól, hol egy festett templomokat kutató néprajzkutatótól. Az ő előadásaik, képes vetítéseik természetesen nyitottak az érdeklődők számára is. Így vendégünk volt már Zentai Tünde történésznéprajzkutató, Balassa M. Iván, néprajzkutató, Tarján Gábor, etnográfus, Gaál János, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátora és Bereczky Zoltán, református lelkész-néprajzos, aki munkásságát a lelki élet mellett a szimbólumrendszer kutatására tette fel. A tábor nem bútorfestéssel foglalkozói lakóinak lehetősége van a helyi néprajzi gyűjtemény kutatására is, mint gömöri fazekas-munkák, textilgyűjtemény, mezőgazdasági eszközök, vasmunkák, a Gyapjúmanufaktúra vagy éppen É. Kovács Lászlóné Babus Éva szövő népi iparművész textiles hagyatéka. Alkotómunkára buzdít a kovácsunk, a hímzőink is. Növényi festőink a környék pompás festőnövényeit fölgyűjtve a Gyapjúmanufaktúrában dolgozzák föl azokat, varázslatos színekbe öltöztetve aztán a falut. A tábor záróprogramja szinte minden esetben egy-egy táncház, vagy népzenei koncert.

A táborból tett szakmai kirándulásaink során felkerestük Jósvafő, Teresztenye, Trizs, Zubogy, Rudabánya, Rakacaszend, Kissikátor, Szentsimon, Sajószentpéter, Radostyán templomait, s a határon túl, Felvidékről Rimabánya, Karaszkó, Kiéte, Csetnek, Hisnyóvíz, Vizesrét, Kisperlász, Süvéte, Orlajtörék festett templomait is. Terveink sora szinte végtelen, hiszen számos kincset rejteget Észak-Magyarország e csodás vidéke. A. É. KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 35

VJ_nyari_taborok_potlap_Videkjaro 2016.04.04. 18:52 Page 2

Osztálykirándulás a Vidra tanyán 2016. évben

Szállás ár: 3500 Ft/fő (a második éjszakától 2000 Ft/fő) 20 fő felett egy kísérő szállása ingyenes! Várjuk önt a festői környezetben fekvő Vidra Tanya Étterem és Panzióba, melyet megtalál a Szeghalom-Fokköz néven ismert területen. Nálunk kényelem, nyugalom, tiszta levegő, kulturált kiszolgálás várja, és mindez garantáltan korrekt, megfizethető árakon.

Program ajánlatok: l az udvaron medence, ennek díját a szállás ár tartalmazza l ping-pong asztal l csocsó l az udvaron ingyenes pecázási lehetőség l projektoros vetítés /filmezés/ l kajak - kenu - kölcsönzés 1000 Ft/fő l kajaktúra (előzetes egyeztetés szükséges!) l biciklikölcsönzés 700 Ft/fő (előzetes egyeztetés szükséges) l lengőteke l ingyenes wifi

Külön szervezést igénylő programok:

Étkezés: Teljes ellátás: 2400 Ft (menü jellegű) (reggeli: 600 Ft – ebéd: 1000 Ft – vacsora: 800 Ft)

Környékbeli múzeumok, kiállítások: l „Mundérba bújt történelem” című kiállítás / Szeghalom l Vésztő – Mágor Történelmi Emlékhely l Tájház / Szeghalom l Tájház / Vésztő l „Hintókészítő” – műhelylátogatás / Füzesgyarmat l Kisállat simogató / Füzesgyarmat l Pákász Tanya Horgász – Csónakázótó / Szeghalom l Kerámiafestő műhely / Vésztő

A foglaláshoz foglaló szükséges! A szervezés függvényében a változtatás jogát fenntartjuk!

l hagyományőrző íjász bemutató és íjászat l gombaszakértő előadása l a Sárrét – Pákász világ bemutatása - előadás l kenyérlángos sütés l lovas kocsikázás l fegyverbemutató / solymász l népzenei táncház

Telefon: 06304883801 Kapcsolattartó: Dr Tabiné Seprenyi Magdolna Honlap: www.vidratanya.hu tasema@freemail.hu fabiansuki@gmail.com

VJ_nyari_taborok_potlap_Videkjaro 2016.04.04. 18:52 Page 3

Osztálykirándulás? Családi program? Egész évben, festői környezetben a legjobb élményekkel vár a sátoraljaújhelyi

Zemplén Kalandpark! Élményelemeink: l Mászófalközpont 400 m2 mászható felület, 18 méteres belső, és 21 méteres külső falmagassággal, illetve a falakon belül kialakított Turistaszállóval l Az ország egyedülálló átcsúszó kötélpályája, amelyen 152 méter magasságban, csodálatos környezetben, több mint egy kilóméter hosszan száguldhatnak az extrém sportot kedvelők l Magyarország első és egyetlen kabinos kötélpályája l 4 db, különböző nehézségi fokú kalandtúra pálya képzett és gyakorlott túravezetőkkel l Három Tubby, azaz hófánk pálya mozgójárdával l 15 állomást magába foglaló tanösvény rendszer l Magyarország leghosszabb libegője, melynek végállomása a felújított Magas-hegyi kilátó l Téli-nyári bobpálya, valamint l 1500 nm2 alapterületű jég- és görkorcsolyapálya l Három hóágyúzható sípálya, síiskolával és síkölcsönzővel

Elérhetőségeink: www.zemplenkalandpark.hu E-mail: info@zemplenkalandpark.hu

VJ_nyari_taborok_potlap_Videkjaro 2016.04.04. 18:52 Page 4

VJ_nyari_taborok_potlap_Videkjaro 2016.04.04. 18:52 Page 1

38 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 39

Gyógynövények a kirándulások témájában

Misztérium, tudás és nemzeti örökség A kirándulások, táborok programjában érdekes színfolt lehet a gyógynövények használatának gyógyhatásainak ismerete, terepi élményekkel összefűzve. Ezen túl is még az ez iránt kevésbé érdeklődők figyelmét is felkelti az a misztérium ami a népi gyógyítás, és babonák világát tárja elénk. Ahogy Írországban a szellemek, szellemkastélyok legendájáért odautaznak az érdeklődők, úgy a népi gyógyítás legendáinak megismerése, átélése, eljátszása is vonzó program a hasznos ismeretek mellett. A babonákat, legendákat néprajzi gyűjtemények őrzik leginkább, de fellelhető könyv formájában is pár gyűjtött történet. Érdekes történetet találhat például a pedagógus, táborvezető vagy a programszervező a következő könyvekben: Makay Béla – Kiss József: Népi gyógyítások Szatmárban, Temesvári Gabriella Katul: Sacra herba Szent Füvek Az előbbi ízes, az népi gyógymódot, babonát használó adatközlők nyelvezetén írja la a történeteket. Van köztük jól ismert gyógynövény felhasználási mód, mint például a torokfájásra leírt bodzavirág és apróbojtorján használat, de van köztük meghökkentő, ténylegesen hiedelmen alapuló történek is, mint például ugyan erre a zöld leveli békának a nyakba kötése. A leírésok között van lejegyzett rigmus, és van olyan hiedelem ami eljátszható (pl. teliholdas tábori esten) is. A második könyv inkább egy-egy gyógynövény történelem során betöltött szerepét, és legendáját írja le. A növénynevek itt az adott szentről, szentségről kapott névvel találhatóak meg. A tavaszi kankalini például mint Szent Péter Kulcsa; vagy a kövirózsa mint Jupiter szakálla.

40 | VIDÉKJÁRÓ

Nemzeti Parkjaink is rendszeresen kínálnak már tematikus gyógynövény ismereti programokat, például gyógynövény ismereti vagy gyűjtő túrákat, gyógynövény és gyógyhatás ismereti, feldolgozási módokat bemutató, tea kóstoló, és más interaktív foglalkozásokat. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén az Ócsai Tájház és a Kökörcsin Erdei Iskola programjai között szerepel. Kiskunsági Nemzeti Park területén a Szegedi Fehér tavon és Bugacpusztán hírdetnek gyógynövényuismereti túrát, és foglalkozásokat, melyet élő és szárított gyógynövényekből, gombákból álló kiállítás kísér– képekkel és TOTO-val fűszerezve. Az érdeklődők részére kiskerti fűszer- és gyógynövénykert kialakításhoz nyújtanak segítséget a szakemberek (tanácsadás). Bükki Nemzeti Park: A bükki gyógynövények erejét, és a bükki füvesember, Szabó György gyógyfű

keverékeit a tengerentúlon is elismerik. Bükkszentkereszten gyógynövényház és gyógynövénykert is várja az odalátogatókat. A Bükkszentkereszti túrán Gyuri bácsi kalauzolja a résztvevőket. Körös-Maros Nemzeti Park: Barnabás Napi gyógynövényes foglalkozás és „Gyógynövények az Anna-ligetben” és „Fűben-fában orvosság” gyógynövény-ismereti túra, gyakorlati bemutató, kézműves tevékenységek várja az érdeklődőket. Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Tihanybanban a Levendula Ház Látogatóközpontban interaktív kiállítás a Tihanyi-félsziget kialakulásáról és a levendulatermesztésről, kisfilm, levendula ajándékbolt, teázó, kézműves foglalkoztató, élménykert várja látogatóit. Duna-Dráva Nemzeti park – Vejti: Harkánytól 15 km-re az Ormánság területén, Szaporca település

közelében elhelyezkedő Ős-Dráva Látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, a Dráva folyót, az egykori ormánsági életet és a tradicionális gazdálkodási formákat mutatja be. Az épület körül hagyományos tájfajtákból álló gyümölcsöst, valamint fűszer- és gyógynövénykertet alakítottak ki. A látogatóközpont majorjában őshonos magyar háziállatokkal találkozhatunk. A három, interaktív elemekkel gazdagított tanösvény bejárásával a Dráva élővilága, a hagyományos gazdálkodás, valamint az Ős-Dráva program ismerhető meg.

Egyházak, kolostorok, szerzetesek, rendek A halimbai Dr. Szalai Miklós Gyógynövény Tankert és Oktatóközpont dr. Szalai Miklósnak állít emléket, aki itt élt és dolgozott csaknem fél évszázadon át. Figyelmét a gyógynövények tanulmányozásának szentelte hatalmas gyógynövényes tudásra tett szert. Egyes felmérések mintegy 300 féle fájdalomcsillapító, gyógyulást gyorsító fű jelenlétéről beszélnek e tájon. Gyógynövényes teakeverékei, amelyeket a környék gyógynövényeiből állított össze, országszerte ismertté

Giczey ház) 2011.-től várja az idelátogatókat kiállításokkal, barokk freskókkal, és interaktív programokkal. A ház földszintjén és pincéjében több látványműhely található, ahol a látogatók megismerkedhetnek a hegedűkészítéssel, a gyertyaöntéssel és az ostyasütéssel. A vetítőteremben virtuális utazáson vehetnek részt, amely során sok érdekességet megtudhatnak a környék látnivalóiról és a Veszprémi Főegyházmegye történetéről. A gyógynövényeiről híres halimbai papnak, dr. Szalai Miklós esperesnek köszönhetően a látogatók felfedezhetik a gyógynövények rejtélyes világát és megtudhatják, melyik teakeveréket milyen betegségek kezelésére használják. A gyermekek egy mesébe csöppenve, séta során apró feladatokkal ismerkedhetnek a gyógynövényekkel és hatásaikkal, s a végén kóstolót is kapnak gyógynövényes készítményekből.. A hátsó gyógynövénykertben közelebbről is megismerhetők e növények, a teázóban pedig saját készítésű gyógyteákat is kóstolhatnak a felfrissülni vágyó vendégek. [www.szalezianum.hu] A Majki Remeteség Oroszlány Majkpusztán található. A majki kamalduli remeteség a hazai műemlékállományból egyedisége révén tűnik ki, mivel ez az egyetlen olyan remeterendi kolostor és kolostorkert, amely határainkon belül jó állapotban

lettek, és Szalai Miklóst „halimbai esperes”-ként az egész ország ismerte. Nevéhez fűződik a Halimbárium gyógyteacsalád, amely az országban elsőként, bolti forgalomban is megvásárolható gyógynövényekből összeállított teakeverék volt. Egykori lakhelye, a ház, amelyben élt és dolgozott, kertjével együtt ad helyet a Szalai Miklós Gyógynövényeskert Bemutató- és Oktatóközpontnak. A házban kiállítás látható Szalai Miklós életéről és munkásságáról, a kert pedig egy egyedülálló, nagy fajszámú élő gyógynövénygyűjteményt foglal magában. Az emlékházat és a kertet leginkább májustól szeptemberig érdemes meglátogatni. Előzetes igénybejelentés alapján gyógynövény palántákat is lehet vásárolni. Halimbán rendszeresek a gyógynövénytúrák és táborok. [www.halimba.hu] A Veszprémi Érsekség kommunikációs és turisztikai központja, a Szaléziánum (Bíró

fennmaradt. A majki Kamalduli Remeteségben közel 10 cellaházat alakítottak át szállássá, melyek négy és hat személyesek. A házak a XXI. századi igényeknek megfelelően jól felszerelt konyhával, hideg és melegvízzel, ágyneművel várják a pihenni vágyókat. Természetesen a hely szelleméhez alkalmazkodva nincs tévé és rádió. A kolostor információs pontjává átalakított egykori Kamalduli cellaházban illatos KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 41

levendula boltot, gyógynövény kínálatot lel az érdeklődő. Minden vasárnap a gyógynövénypiacon a Remeteségben termelt és feldolgozott növényeket, környékbéli kistermelők áruját, vonatkozó szakirodalmat is találhat az ide látogató, és esetenként ültetési, gondozási, felhasználási tanácsadást is tartanak a helyiek. [www.majkikolostor.hu] Szent Mauríciusz Kolostor – Bakonybél: Szent István király 1018-ban alapíthatta a Szent Mauríciusz tiszteletére szentelt bencés monostort. A szerzetesi élet mindennapi része az imádság mellett, a monostorhoz tartozó 4,5 hektáros park, gyümölcsös és gyógynövény-kert gondozása, kézműves termékek előállítása, vendégfogadás, lelki gondozás és lelkipásztori feladatok ellátása. Szent Günterről elnevezett, négy napraforgós minősítésű 14 férőhelyes vendégházban kétágyas, fürdőszobával rendelkező szobákban az elcsendesedésre, lelki gondozásra vágyó embereket, családokat és csoportokat várják. A földszinten mozgáskorlátozottak számára is berendeztek egy szobát. A teakonyhával, közösségi teremmel is rendelkező vendégház alkalmas teret biztosít lelkigyakorlatok, konferenciák és rekreációs programok számára. [www.szentmauriciusz.hu] Pannonhalmi Főapátság: A régi korok szerzetesei nagy gonddal termesztették és gyűjtötték a gyógyításhoz szükséges növényeket. Az Apátság hét hektáros területén vegyszermentesen és gépek használata nélkül dolgoznak. Az Arborétuma és Gyógynövénykert mellett Gyógynövényház és a Levendula-lepárló műhely szolgálja a ismeretátadást, az örökség bemutatását és a termékelőállítást. A középkorban termesztett és jelenleg is használt növények között 5,5 hektáron levendula terem, melyből több mint száz liter olajat nyernek ki. Vezetett túra keretében megismerkedhetnek a látogatók a növények gyógyhatásával, felhasználásával, a kert melletti Gyógynövényházban bepillanthatnak feldolgozásba, a kolostori gyógyászatba és a gyógynövények világába, megtekinthetik az olajok lepárlását.. Az egyik levendulást folyamatosan szüretelik, ahol kipróbálhatóak az idényjellegű munkák is. A programokat, igény szerint, múzeumpedagógiai foglalkozás keretében is végigjárhatják a gyermekcsoportok. [www.bences.hu] Az alföldi nagyvárosban Szegeden az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont 42 | VIDÉKJÁRÓ

egyik izgalmas látnivalója a gyógyfüves kert. Már a török időkben is fontos szerepet játszott a kolostor életében a gyógynövény, mivel a szerzetesek a környék orvosai is voltak egyben. A vezetett területbejárás során mesélnek a növények bibliai vonatkozásairól, megtudhatjuk, milyen betegségre mit javasoltak és manapság mire használják. Szeged környékére jellemző paprika fajtákat is megismerhetik az érdeklődők, hiszen Szeged a paprikatermesztés központja és feltételezések szerint a szerzetesek terjesztették el a vidéken. Castellum Teaház Szent Miklós Gyógyfüves Ház és Kneipp Kert A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász a vadon termő és a termesztett gyógynövényeinek feldolgozására két évvel ezelőtt létrehozta a Szent Miklós Gyógyfüves Házat Ölbőn, mely a gyógyulni

vágyók egészségét szolgálja. Azóta a ház kertje több gyógynövény-szigettel bővült, többek közt egy Kneippkerttel is. Ebből a biokörnyezetből saját termesztésű éy gyűjtésű gyógynövényekkel látják el a szombathelyi Püspökvár melletti üzletsoron megnyílt Castellum Teaházat gyógyteákkal, itt szárítják és csomagolják az odakerülő gyógyfüveket. Nemcsak gyógynövények, hanem gyógyhatású szolgáltatások is várják az ideérkező személyeket, csoportokat. 2014-ben kialakítottak három Kneipp utat, és egy vizes lemosásokra alkalmas kis szigetet a kert ásott kútjának köszönhetően.

Gyógynövények Kunadacson, a gyógynövényes tájházban bemutatják a régi gyógynövénygyűjtési hagyományokat, a felhasználási módokat, valamint a természetvédelmi területeken gyűjthető növényeket. [www.kunadacs.hu] Zalaszentlászlón a Gyógynövények Völgye Szociális Szövetkezet az illóolaj lepárlóban és a gyümölcsfeldolgozóban üzemlátogatást és más érdekes programot is kínál bejelentkezés esetén. [www.gyogynovenyekvolgye.hu]

Gyógynövény Kutató Intézet Botanikus kertje Budakalászon. A kert egyfajta fejlődéstörténeti rendszer térbeli leképezése, ahol figyelmet szenteltek a növényekben előforduló másodlagos anyagok előfordulásának vagy hiányának is, ezért nevezik ezt a rendszert kemotaxonómiai rendszernek. A kert ebben a vonatkozásban egyedülálló Magyarországon, sőt világszerte is csupán néhány ilyen rendszerű élőnövény-bemutatót ismerünk. A botanikus kert szakvezetéssel bárki számára látogatható előzetes bejelentkezéssel. [www.gynki.hu] Magyarország egyetlen Kneipp-módszerre épülő témaút a Vasi Hegyhát 13 településén, 19 helyszínen lett kialakítva. Egészségmegőrző- és

A Gyógynövénytúrák Kft. A gyógynövényes kultúra tudományosan megalapozott ismereteinek és gyakorlati tudásának terjesztését, valamint a gyógynövényes népi hagyományok átörökítését és mindennapjainkra újraértelmezett felélesztését tűzte ki céljául a vállalkozás. A gyógynövények gyakorlati felhasználási lehetőségeit is bemutató oktató munka részeként, törekszenek a környezettudatos gazdálkodás és a lokális erőforrások, helyi kapcsolatokon alapuló termelői összefogás értékeinek felmutatására. Kézműves üzemüket 2011-ben hozták létre Zánkán. Manufakturában készített termékeik egyediségét, a felhasznált alapanyagok gazdag változatossága adja. A Balaton-felvidéken termő több száz gyógynövényfaj egyedeit kézzel gyűjtik, gondosan válogatják, és hagyományos módszerekkel dolgozzák fel. A gyógynövénytúra a hagyományos növényes gyógyításhoz használható növényekkel, azok termőhelyének, kíméletes gyűjtésével ismerteti meg az érdeklődőket. A túra kényelmes, lassú séta sok-sok megállóval, bármilyen korosztálynak. [www.gyogynovenyturak.hu] Vértesacsa területei egykoron a fehér barátoké, a pálosoké volt. Az alcsútdobozi végen, a Föngyöskert Gyógyító-völgy tíz hektárnyi területen, népi gyógyászati tanösvénnyel és interaktív programokkal biztosít egész napra izgalmas programot. Többek között szőlőlabirintus, gyógyító vizek kertje, izzasztókunyhó, hét titkokot rejtő kapu,varázslatos gyógynövények forgórózsája is a választható program része. A szervezők Erdei Iskolai – minősítés alatt – programokat is kínálnak. Külön attrakcióként kb. 1,5 órás túrához, MTZ 80 (Belorusz) traktor vontatásos marhaszállító 20 üléses pusztabusz is rendelkezésre áll. [www.fongyoskert.hu] Szabadkai Andrea

természetgyógyászati módszer öt alapelemét (víz, gyógynövények, táplálkozás, mozgás, lelki egyensúly) sikerült úgy megjeleníteniük a tervezőknek, hogy azok teljes harmóniát mutatnak a magyar népi gyógyászat hagyományaival. [www.hegyhatikneippterseg.hu] KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 43

44 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 45

46 | VIDÉKJÁRÓ

Ifjúsági szállás Komáromban a WF Szabadidőparkban A WF Szabadidőpark Komáromban a város központjától 2 km-re található, területe 27 hektár, táborokra, osztálykirándulásokra ideális helyszín. Strandunk 5 medencével és egy termálvizes élménymedencével áll a vendégek rendelkezésére. 4 sávos, 36 méter hosszú óriáscsúszdánk igazán jó szórakozást jelent. A strandbelépő ára magában foglalja a csúszdahasználatot. Szállást 2 és 4 személyes komfortos valamint 4, 6 és 8 személyes nem komfortos faházakban kínálunk, valamint kipróbálhatják berendezett 2 és 4 személyes sátrainkat. A kísérő tanárok részére apartmant is tudunk biztosítani közvetlenül a faházak mellett. Játszóterünk mozgáskorlátozott gyerekek számára is használható. Óriási területén több korosztály számára kínál aktív és játékos kikapcsolódást. Sportolási lehetőségként található a park területén strandfoci, röplabda, kosárlabda, csocsó, valamint lábtengópálya ill. tekézésre, ping-pongozásra, horgászatra is biztosítunk lehetőséget. Az étkezési lehetőségek változatosak, büfék és étterem áll a vendégek rendelkezésére, fél- ill. teljes panzió is igényelhető.

Információ: WF Szabadidő Park 2921 Komárom, Puskaporosi út 24. Tel: 34/ 540-448, 30/419-4195 info@wfpark.hu www.wfpark.hu

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 49

Királyok kora

Reneszánsz emlékek itthon A középkor idején feledésbe merült antik építészet formáit s a világi feladatok megoldása során kialakult római építésmódot a reneszánsz fedezte fel újra. Európa országai közül elsőként Magyarország kapcsolódott be a reneszánsz fejlődésébe. A korszak nálunk a XV. század hetvenes éveitől a XVII. század közepéig, egyes területeken a század végéig tartott. A mai Magyarország területén kevés jelentős emléke maradt a kornak. A magyar reneszánsz korai szakaszának legfontosabb mai emlékei a budai királyi palota, a visegrádi királyi palota, a simontornyai vár, az esztergomi Bakócz kápolna, a gyulafehérvári Lázói kápolna és a sárospataki vár, amelyek igen kedvelt kirándulási célpontok. A magyarországi reneszánsz művészetet az olasz nevelte ki. A társadalmi átalakulással párhuzamosan megjelenő világi motívumok a hazai gótikában sem voltak ismeretlenek, ez volt alapja az itthoni reneszánsz gyors térhódításának. Az építészetben új stílus először a királyi építkezéseken jelentkezett. Az alapos humanista műveltséggel rendelkező reneszánsz uralkodó, Mátyás király olasz mestereket hívott az udvarába, s jelentős megbízásokkal, bőkezűen támogatta a művészeteket. Mátyás és Itáliából érkezett felesége, Beatrix komoly építkezésekbe kezdtek, főként reneszánsz stílusban, többek között Budán, Tatán, Komáromban és Székesfehérváron. Villákat építtettek a budai Várkertben, Nyéken, Pesten, Pozsonyban és mindenekelőtt Visegrádon. Új szentély készült a székesfehérvári királyi bazilikához. Mátyás Pozsonyban egyetemet építtetett, és hozzákezdett a budaihoz is. A Délvidéken végvárakat emelt és bővített. Mátyás halála után, a Jagello korban Bakócz Tamás esztergomi érsek volt a reneszánsz leghatékonyabb pártolója. A magyarországi reneszánsz fejlődése két nagy szakaszra tagolódik. Az első, a korai szakasz 1541-ben Buda elestével zárul. Ezt követően a török támadásoknak leginkább kitett Dunántúlon az erődített építkezés került előtérbe. A viszonylag veszélytelenebb Felvidéken a stílus más irányú változata bontakozott ki. A független fejedelemséggé lett Erdélyben pedig egy új fejlődésmenet kezdődött, amelynek külön is megvan 50 | VIDÉKJÁRÓ

a maga korai, fejlett és késői szakasza. Ez a három fejlődésvonal együtt a magyar reneszánsz második korszaka.

Budai királyi palota Luxemburgi Zsigmond építkezéseinek köszönhetően Mátyás uralkodásának idejére a budai királyi várpalota háromudvaros alapstruktúrája már kialakult. A gótikus építésű királyi palota új arculatot kapott Mátyás uralkodása alatt. Reneszánsz-kori átépítésének vezető mestere Chimenti Camica volt. A pazarul fölékesített palotáról Bartolommeo de Maraschi castellói püspök, pápai követ 1483-ban úgy vélte, hogy „ennél nagyobb és szebb palota Itáliában sincs”. Mátyás palotája a török uralom idején romossá vált, a XVII. század végére, Buda visszafoglalásakor majdnem teljesen megsemmisült. Helyén a barokk korban, majd további bővítésekkel a XIX-XX. század fordulóján a ma is fennálló új palota épült.

Visegrádi királyi palota Mátyás az Anjou korban keletkezett gótikus palotát építtette át. A Duna partján elterülő együttes északi felén volt a királyi, a déli felén a királynői palota. Legjelentősebb része az északi oldal második teraszán fekvő díszudvar, amelyet egykor több emeletes palotaszárnyak vettek körül. Az udvarra a földszinten csúcsíves árkádfolyosó, az emeleten ballusztrádos mellvéddel kiképzett loggia nyílt. Közepén vörös márványból faragott szökőkút helyezkedett el. A részletek tanúsága szerint a kiemelt jelentőségű nyári rezidencia reneszánsz kiépítésén más mesterekkel együtt Giovanni Dalmata is dolgozott.

Simontornyai vár A középkorban keletkezett, s a XV. század közepén gótikus stílusban kiépített várat a XVI. század elején alakították át. A két-emeletes keleti szárny külső

Sárospataki vár Az együttes a XV. század végétől 1660-ig fokozatosan épült ki. Magját, a későközépkori tornyot, későbbi nevén Vörös-tornyot 1500 táján a Pálócziak építették. 1526-ban Perényi Péter birtokába került. 1534-től ő építteti a toronyhoz a rombusz alaprajzú, sarokbástyás belső vár körítő-falait és a városmagot övező külső várfalakat. A Vörös-tornyot, öt szintjén fiókos dongaboltozatos termekkel, lakótoronnyá építteti át, és kívül-belül reneszánsz faragványokkal díszítteti. A hatalmas, négyzet alaprajzú Vöröstorony, bár tetőzetét 1702-ben lerombolták, nagyrészt megőrizte XVI-XVII. századi alakját és 1540 körüli, reneszánsz faragványait.

Sárvári vár homlokzatán szemöldökpárkánnyal záródó kőkeresztes ablakok nyílnak. Ez az ablakforma jellemző a Mátyás-kori építkezésre, töredékei Budán és Visegrádon is fennmaradtak. Az udvari homlokzat elé reneszánsz loggia épült. A simontornyai vár a királyi építkezések közvetlen hatását tükrözi. A kor egyik legjelentősebb emléke, mert aránylag jó állapotban maradt fenn, s lehetőséget ad arra, hogy a mintáját adó, de jobban elpusztult Mátyás-kori palotákról teljesebb képet kapjunk.

A XIV. századi eredetű középkori várat a XVI. század közepétől kezdve a Nádasdy-család építtette át s erősíttette meg bástyákkal. Tágas belső udvarát egyemeletes szárnyak veszik körül. Emeleti nagytermét a XVII. század közepén korai barokk stílusban gazdagon mintázott stukkóval s falképekkel díszítették. Mivel mindig lakták a vár épületeit, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket.

Esztergomi Bakócz-kápolna

Egervári várkastély

Bakócz Tamás 1497-től lett Esztergom érseke, és csakhamar komoly építkezésekbe kezdett Beatrix elköltözését követően. 1500 után folytatta az egykori királyi vár bővítését az ebédlőpalotával és a Duna felőli függőkertekkel és 1520 körül átalakíttatta a város melletti érseki nyaralót, a szentgyörgymezői Ákospalotát is. A legfontosabb, hozzá kötődő építmény a Szent Adalbert székesegyházhoz kapcsolódó sírkápolnája volt. A kápolna 1506-1509 között készült el. A török időkben rommá lett középkori székesegyház egyetlen elemeként a kápolnát 1686-ban helyreállították, majd a XIX. században darabjaira szedték és beépítették az új templomba. Bár kupolája és homlokzatai elpusztultak, a Bakócz-kápolna jelenlegi állapotában is a magyarországi reneszánsz építészet legjelentősebb, európai színvonalú emléke.

A korábban ott álló várat a XVI. század második negyedében Nádasdy Kristóf építtette át.

A négysaroktornyos reneszánsz várkastélyok első jelentős emléke. Négyszög alaprajzú, belső udvaros. Sarkait az ötszög négy oldalával kiugró tornyok erősítik. Mai formáját a XVIII. században kapta.

Gyulafehérvári Lázói-kápolna Lázói János kápolnája 1512-ben készült el a gyulafehérvári székesegyház északi oldalán, ahol egyben bejárati csarnokként is szolgált. Felépítése, szerkezete késő gótikus, de faragványai egyértelműen az itáliai reneszánsz hatását mutatják. A belsőben igen szép a templomba vezető kapu faragott kerete. A Bakócz-kápolna mellett ez az egyetlen, a mohácsi vész előttről származó, reneszánsz jegyeket viselő nagyobb szabású egyházi alkotás, amely máig fennmaradt.

A reneszánsz korszak iránt érdeklődőket ma a korabeli emlékeken kívül több izgalmas turisztikai célpont is várja, ahol a századokon átívelő időutazáson vehetnek részt. A ikali Reneszánsz Élménybirtokon található autentikus középkori faluban körbesétálva megismerkedhetnek a kor építészetével, gasztronómiájával, valamint korhű lovagi tornát tekinthetnek meg. A Sümegi vár mellett található Történelmi Élménypark hasonlóan különleges módon mutatja be a középkori várak életét, a korabeli harcok menetét, az ostromok fegyvereit, interaktív, élő történelemóra keretében bárki betekintést nyerhet a kor mindennapjaiba. G. R. KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 51

52 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 53

Országjárás

Minden városban van látnivaló A turizmus Budapest centrikus, ha megkérdeznénk néhány kisdiákot mit láttak a tavaszi szünetben, rendre így kezdik: elmentünk az állatkertbe, megnéztük Budai Várat, a Bazilikát, a Citadellát – sorolják a szinte kötelező látnivalókat. Pillantsunk most egy kicsit messzebbre, szakadjunk el a fővárostól. Hová vigyük a diákokat és mit mutassunk meg nekik? Szinte mindenhol vannak diákszállások, tehát ne csak egy napra szervezzük az osztálykirándulásokat.

Menjünk hát Kaposvárra, és kukkantsunk be a RipplRónai Emlékmúzeumnak otthont adó Róma-hegyi villába, melyben a város szülötte, Rippl-Rónai József festőművész haláláig élt és alkotott. A parkkal övezett, hatszobás emeletes villa színpompás, dekoratív képek, a kukoricás-stílus létrejöttének színtere volt. Kaposvár után utazzunk a Balatonhoz, keressük fel Balatonfüreden a Vaszary Galériát, ahol főként képzőművészeti alkotásokat mutatnak be. A villa tornyának tövében a Vaszary kávézó teraszán fagylaltot kínálnak, mellé gyönyörű panorámát a Balatonra. Nyaranta a Vaszary-alkotóműhelyt a gyermekek veszik birtokba, év közben pedig az aktuális kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programot szerveznek. Gyenesdiás érdekessége többek között, hogy a nyugat-balatoni családbarát üdülőfalunak gyermekképviselő testülete van. Nekik köszönhető a kalandtúrák szervezése, a strandra került mini-zuhany kialakítása is. És ha már itt vagyunk, meg kell nézni az Ökokalandparkot, a Lőteret, a Kerámiaházat, a Kovácsműhelyt és a Pásztorházat is. 74 interaktív játék, látványos és szórakoztató kísérleti bemutatók, rendhagyó természettudományos órák - mindezt Győrben tapasztalhatják meg a diákok, ha ellátogatnak a Mobilis Interaktív Kiállítási Központba, amely Európában is egyedülálló, tematikus tudományos játszóház. 54 | VIDÉKJÁRÓ

Az aktív kikapcsolódás jegyében zajlanak hétvégenként a szentendrei Skanzen programjai. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum hazánk legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzenek a városlakó diákok is. Ha már skanzen, akkor ugorjunk egyet, irány a Palotavárosi Skanzen – Székesfehérváron. Az egykor rácok által lakott terület ma szabadtéri múzeum utca. A királyok városa” - ként is emlegetett Székesfehérváron akár történelem órát is tarthatnak a pedagógusok, hiszen 30-nál is több királyunkat koronáztak meg és 15-öt itt is temettek el – köztük Szent István királyt. 1222ben II. András király itt hirdette ki az Aranybullát, hazánk első alkotmányát. Pápán az Esterházy-kastély és parkja a fő látnivaló, de érdemes megnézni a Kékfestő Múzeumot, a Címerés fegyvertörténeti gyűjteményt, a Zsinagógát, a református gyűjteményt és a Lábasházat.

Ráckeve érdekessége a Savoyai Kastély, amely a legelső világi barokk kastély hazánkban. Híres a ráckevei működő Hajómalom is, és tervezzék be a szülők, vagy a pedagógusok a Ráckevei Kis-Duna Natúrparkot is. Fertőrákos Barlangszínházáról híres, hazánk egyetlen barlangszínháza sok zenés programot kínál. A kirándulások során városnéző kisvonattal, elektromos busszal, elektromos kisautóval fedezhetik fel a vidéket, köztük a Fertő-tó környékét. Bódi Ágnes

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 55

56 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 57

Múltidéző

Évszázados hagyományok mai köntösben Ahogy megszokhattuk, időről időre újdonsággal örvendezteti meg látogatóit a Szentendrei Skanzen. Idén sincsen ez másképp, számtalan foglalkozással, programlehetőséggel várja az iskolai csoportokat, családokat a szabadtéri múzeum. Milyen volt régen az iskola vagy mi volt egy gyerek feladata egy parasztháznál, esetleg milyen lehet egy játszótér, ahol minden játék egy-egy mesét mutat be? Ezekre és sok másra is választ kaphatnak azok, akik ellátogatnak a Szentendrei Skanzenbe. Osztálykirándulások, erdei iskolák, táborok, családi programok régóta kedvelt célpontja a Szentendrei Skanzen, amelynek különlegessége, hogy olyan módon mutatja be a múltat, a néphagyományokat, szokásokat, letűnt korok embereinek, elődeinknek az életét, amely beszippantja, magával ragadja a látogatót, legyen az kicsi vagy nagy. Az intézmény szakemberei az évek során aprólékosan fejlesztették, alakították ki a kínálatot, amelyben korosztályokra szabva ismerkedhetnek a gyerekek eleik hagyományaival, történelmével, mindennapi életével. Az eredeti parasztházak autentikus berendezései, használati tárgyai között folynak a foglalkozások, ahol a gyerekek olyan izgalmas kérdésre kapnak választ, mint például: van-e lába a lábasnak, vagy megismerhetik hogyan fűtöttek régen. A kicsiket egy báb segítségével vezetik végig egy-egy tájegységen, közös énekekkel, mondókákkal színesítve a programot, a nagyobbakat izgalmas tájegységi séta várja. Az óvodások, iskolások igazi időutazáson vehetnek részt, megismerve mindazt, ami egy korabeli gyerek feladata volt a ház körül, mint a vajköpülés vagy a favágás. Megtekinthetik és ki is próbálhatják a régi gyerekjátékokat, amivel a falusi gyerekek múlatták az időt. Ezek a foglalkozások azonban nem csak kedves, színes emlékként maradnak meg a számukra, hanem segítenek nekik a helyes 60 | VIDÉKJÁRÓ

családi munkamegosztás és időbeosztás elsajátításában is. Mindig nagy siker az a program, amelynek keretében a gyerekek megismerhetik, milyen volt a régi iskola, az iskolai élet. Népszerűek a Skanzen ünnepkörhöz kötődő foglalkozásai is. Húsvétkor többek között tojásfestés, írókázás várja őket, pünkösdkor pünkösdi királyválasztás, míg szüretkor mustkészítésben vehetnek részt a csoportok. A Skanzen munkatársai fontosnak tartják az öko gondolkodás elsajátítását. „Csak természetesen” foglalkozásaik keretében a látogatók megtanulhatnak igazi kenyeret készíteni, ismerkedhetnek a molnárok életével, malmok működésével. Az évszaknak megfelelő tanyasi munkába is bekapcsolódhatnak a gyerekek, vagy megismerhetik

például azt, hogy hogyan lesz a kenderből, lenből vászon vagy hogyan működik a szövőszék. Tanulmányozhatják és kipróbálhatják a fazekas vagy a tímár, azaz bőrműves munkáját. A nagyobbak körében nagyon népszerű a növényi festés, annak megismerése, hogy milyen szín nyerhető a diófa leveléből, cickafarkfűből vagy akár a rózsából. A Skanzen színes, néhány órás programjai mellett tematikus napokat, erdei iskolákat, táborokat is szervez, amelyhez mint programgazda csatlakozik. A szervezett foglalkozásokat nem igénylő osztályok, csoportok is garantáltan maradandó élménnyel távozhatnak: játszhatnak a Mesekert játszótéren, elmesélhetik saját meséjüket a bábszínházban, „tejet fejhetnek” a gyerekgazdaságban, eladók-vevők lehetnek a gyermeknek szóló szatócsboltban. Az intézmény fogyatékkal élőket is örömmel fogad, programjaik jó része ugyanis a számukra is elérhető. A Szentendrei Skanzen népszerűsége vitathatatlan: tavaly több mint 1300 gyerekcsoport számára szervezett foglalkozásokat. Titka a bőséges programválaszték mellett az, hogy teret enged a gyerekek fantáziájának, és több helyszínen lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek kézbe vehessék, kipróbálhassák a kiállított tárgyakat. Talán ezért szeretnek újra és újra a Skanzenbe látogatni, hiszen a programlehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen. Gazsó Rita

Hazai tájakon

Drótszamárral kempingben a Velencei-tó körül Hatalmas fejlesztéseknek örülhetnek a Velencei-tóhoz és környékére érkező diákok. Az első kép, ami a látogató elé tárul, az a Velencei-tó kapuja, 20 hektár területen kialakított turisztikai többfunkciós közösségi tér, városközpont, ahogy elnevezték: a Velence Korzó és Szabad strand. Itt az ország egyik legszebb, legkellemesebb család- és gyermekbarát szabad strandja van, már nem kell kényelmetlen helyeken átöltözni, és köveken átgázolva a vízbe érni. A homokos partról több ponton sétálhatunk a vízbe, így az úszni nem tudók is bátran pancsolhatnak a part menti sáv sekély vízébe, és több sportpályán méretik össze ügyességüket a diákok. A Velencei-tó jellegzetes halfaunáját és más vízi élőlényeket mutat be az agárdi hajókikötőnél megnyílt H2O Akváriumház, amelyben láthatjuk a tó jellegzetes halait, valamint olyan vízi élőlényeket, mint a szitakötőlárva, a vízi skorpió és a vízi botpoloska. Az akváriumházban elhelyezett nyolc akváriumban összesen 7085 liter víz van. A természeti értékek alaposabb bemutatására rendszeresen szerveznek expedíciós kenutúrákat a motoros nagyhajóval nem megközelíthető nádasokba. A megújult kikötőből sétahajóval fedezhetik fel a tavat és a tókörnyéki településeket, a tó gazdag élővilágát. Az Európában is egyedülálló korai fejlesztő és rehabilitációs központ a Velencei-tavi Vízi Sportiskola agárdi telephelyén nyílt meg. Pákozdnál a Velencei-hegységbe térve terepkerékpárral kitűnően járható, jelzett turistaút mentén találjuk a pákozdi Ingóköveket, melyek látványa páratlanul lenyűgöző élmény. A parton végig többfajta sportnak hódolhatnak a diákok, és a tó körüli kerékpárút által érintett látnivalók közül kiemelkedik a pákozdi Katonai Emlékpark nemzeti emlékhely, illetve a Pákozd-Sukorói Arborétum. Ha Pákozdról Dinnyés felé indulunk a drótszamárral, első pihenőként megállhatunk

a Velencei-tavi Madárrezervátum kutatóházánál felépített megfigyelő toronynál. A nevezetességeket a biciklizésre kiválóan alkalmas Madárdal Tanösvényen és a Gárdonyi Géza tematikus sétányon járhatjuk végig. Agárdon van a Madárvárta, az ország első madártani kutatóháza, amely Múzeum-Galéria. A madármegfigyelő toronyból betekintést nyerhetünk a Velencei-tó madárvilágába. Gárdony település gazdaságát a turizmus határozza meg, vonzerejét elsősorban a Velencei-tó strandjainak köszönheti, komoly fejlődésének egyik fő magyarázata lehet a nagy beköltözési vágy. Elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező várost. Nagy vonzerőt jelent, hogy a tó körül számtalan kiváló strand van, ahol a vízbejutás teljesen biztonságos. A gárdonyi Sport Beach, az ország első és eddig egyetlen öko szemléletű strandja is várja a vendégeket. Itt a diákokat olyan vízi sportélet várja, amely sehol máshol az országban. Tanulhatnak szörfözni profi deszkákon. Ha nincs saját deszkájuk, vagy vitorlájuk bérelhetnek, sőt akár szörf táborokban is fejleszthetik tudásukat. Gárdony is, mint minden hely a tó körül tele van gyermektáborokkal. A programokról, és az információkról az érdeklődők számára ingyenes turisztikai kiadványokat is nyújtanak. Bódi Ágnes KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 63

64 | VIDÉKJÁRÓ

Halat, vadat...

Halak királya – királyok hala Századokkal korábban legendás volt a Duna halbősége: a források szerint ha valaki vödröt merített a folyóba a magyarországi szakaszon, abba víz alig fért a sok haltól. A környezetszennyezés és a folyószabályozás aztán a XIX. századtól mindent felborított. A korábban bőséggel előforduló és igen értékes halunk, a viza például gyakorlatilag kipusztult a hazai vizekből. A magyar halászat múltja népünk eredetéig nyúlik vissza, a honfoglalással azonban a magyarság olyan területre érkezett annak idején, amely még inkább dúskált a halakban. A környező hegységekről lefolyó csapadékvíz ugyanis évente hatalmas árvizeket okozott, amelyek évszázadokon keresztül természetes

táplálékban gazdag helyet biztosítottak a halak számára. Jelentős halászközösségek nagy folyóink, a Duna, Tisza, Dráva, Maros, Körösök – partján alakultak ki, emellett természetes állóvizeink közül a Balaton és a Velencei-tó halászata is kiemelkedő volt. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a vízterületeket zömének halászati joga a földbirtokosok, főnemesek kezében összpontosult. Ekkor a vizakereskedelem olyan népszerűségnek örvendett külföldön is, mint a magyar szürke marha exportja. Halászatunk első nagy hanyatlása a török uralom idején kezdődött el, amikor a lakosság a biztonságot nyújtó vizek környéki mocsarakban keresett menedéket, ahol a hal volt a legkézenfekvőbb élelem, jelentősen megritkítva ezzel az állományt. A XVI-XVII. századra halászati jog a földbirtok tartozéka lett, nemesi előjognak tekintették. A jobbágyok számára az értéktelen, külön jövedelmet nem ígérő kisvizeken való halászat maradt. A XIX. század második felében hatalmas méreteket öltő folyamszabályozási munkák hatására tovább hanyatlott a magyar halászat, emiatt és sorvadásnak 68 | VIDÉKJÁRÓ

indultak az ezzel összefüggő ősi foglalkozások. Az 1950-es évek elején a haltenyésztés jelentős állami támogatáshoz jutott, létrejött a szövetkezeti rendszer. A fejlesztések és a tóépítések hatására az 1980-as évek végére az ország már több mint 20 ezer hektár halastóval rendelkezett és a halzsákmány mintegy 40 ezer tonnára nőtt. A Duna legértékesebb hala évszázadokon át az óriási termetű viza volt, amelyet királyi rendelet alapján csak a mészárosok és hentesek céhe árusíthatott. A Kárpátmedencében évszázadok óta a vizát tartották a halak közül a legméltóbbnak arra, hogy az uralkodók és a nagyurak asztalára kerüljön. A többmázsás óriási példányokat külföldön is értékesítették, Bécsben vizamészárszékek működtek, onnan szállították tovább szekéren a halat a francia meg a lengyel királyi udvarba és a német püspököknek. A túlzott halászat következtében a XVI. századtól a Közép-Dunán megritkultak a nagyméretű tokfélék. A Duna 2772-es és 863-as folyamkilométere között a múlt századra ötvenöt duzzasztó épült, azaz átlagosan 35 kilométerenként emelkedik egy gát. Ennek is köszönhető, hogy XX. századra szinte teljesen kipusztult a viza faj a Felső- és a Közép-Dunából. Az ember tehát már olyan mértékben beavatkozott a természetbe, hogy a viza visszatéréséhez mindenképpen szükségessé vált az emberi segítség. A viza hazai visszatelepítésére történt kísérlet 2010 őszén, amikor először a budapesti folyószakaszon, majd a Győr melletti Vének községnél száz-száz vizát

helyeztek vízre, mintegy jelezve: kellene egy hosszú távú program, amelynek segítségével a Dunából mára csaknem kihalt tokféléket vissza lehetne telepíteni a folyóba. A szakemberek szerint ugyanakkor ha a Duna védelmében tett erőfeszítések folytatódnak, van rá esély, hogy ismét önszabályozó módon szaporodhatnak és vándorolhatnak majd a Dunában és vízrendszerén. Gazsó Rita

„Kislányom ma volt osztálykiránduláson Poroszlón az ökocentrumban és akkorra örömmel mesélt nekem hogy majdhogynem a könnyeim potyogtak... Köszönöm nektek az örömöt amit ma nyújtottatok neki a látvánnyal a kedvességetekkel!!! „

Nincs még ötlete a kirándulás helyszínére? Mi a természet, az ismeretszerzés és az aktív kikapcsolódás élményét kínáljuk! Válogasson a legjobb egynapos- és kétnapos kedvezményes osztálykirándulás csomagok közül! Kalandok a természet élménytárában, Európa legnagyobb édesvízű akváriumrendszere a Tisza-tavi Ökocentrumban!

Választható élmények: Vízisétány, Állatfarm, Élménysajt készítés, Gyerekpeca, Kalandsziget, Tüskevár ill. Madárrezervátum csónaktúrák, Kiskörei Vízlépcső látogatás, Tiszavirág Ártéri Sétaút, Sulimozi, Kerámiakészítés, Kerékpáros Tisza-tó megfigyelő túra, Kenutúra A felsorolt programcsomagokat és kedvezményes árakat kizárólag óvodás, általános- és középiskolás osztályok részére, előzetes bejelentkezés és visszaigazolás alapján biztosítjuk. További információ, csoportok bejelentkezése, foglalás:

info@ttoc.hu Telefon: +36/36/553-033

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 69

Halat, vadat...

A halak és a horgászat bűvöletében – korhatár nélkül A nagy Ho-Ho-Ho... , vagy a Tüskevár története mindannyiunknak kedves. A halászmesterség szellemi kulturális örökségünk, ezt bizonyítja, hogy a „hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán” az UNESCO szellemi kulturális örökségének magyar jegyzékére került. A hal fogyasztása egészséges, a halhús rengeteg fehérjét és vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, könnyen emészthető. Magyarországon a halfogyasztás mértéke az európai szinthez képest mégis alacsony, és – sokszor a szálka miatt – a gyerekek sem igazán nem szeretik a halat. Pedig vannak szálkamentes húsú, ízletes halaink (angolna, harcsa, fogas-süllő, pisztráng) is, és megfelelő filézéssel a szálkák eltávolíthatóak. Kapj rá! címmel kampány is indult a magyarországi halfogyasztás népszerűsítésére, a halételek sokféleségének és változatos ízvilágának megismertetésére. Akkor Halra Fel! – az élmények segítségével! Ízélmény: A Magyar Konyha lap Tiszai és Balatoni különszáma segít felkutatni a legjobb halsütödéket, halászcsárdákat és kisvendéglőket, ahol speciális halételeket is fogyaszthat a vendég. Országosan több halászlé és halétel fesztivál várja az érdeklődőket (pl.: Hortobágyi Lehalászási Ünnep, Tiszaújvárosi Halászléfőző fesztivál, Tiszafüredi Halasnapok, Kiskörei Hal-Vad Főző Fesztivál, Tiszai Hal Napja Szolnokon, Bajai Halfőző Fesztivál, Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Tihanyi Garda Fesztivál, Tapolcai Pisztráng és Borfesztivál, Siófoki Halfesztivál, Bátai Keszegfesztivál). Kultúra: A tájházakban és múzeumokban és gyűjteményekben a halászmesterség emlékeit, eszközeit (varsa, kőrdobó háló, puttyogtató, halászkunyhó, csónak) ismerhetjük meg. Többek között Tiszakeszin, Ároktőn, Tiszadobon, Szegeden, Baján, Nagyecseden, Rétimajorban, Kápolnásnyéken, Pörbölyön/Gemenc. Csongrádon a múzeumi élmények mellett 100 éves halászházakban tölthetik a pihenni vágyók az éjszakát. Természet, víz, kaland, és barátok: életre szóló élményeket és ismereteket nyújt a horgászat a gyerekeknek is, de ennél sokkal több: az élővilág, 70 | VIDÉKJÁRÓ

a természet felfedezése, önmaguk és hagyományaink megismerése. A kirándulások alatt, vagy horgásztáborokban átélt programok során a gyerekek a legendák és hihetetlen történetek tanúi, és szereplői lehetnek, s a történetek az évek során sem merülnek feledésbe, sőt egyre színesebbé válnak… A Tiszai Pecasuli (szakköri hálózat) 2013-ban született meg a Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft. szervezésében, ahol a csatlakozó általános iskolák úgy döntöttek, hogy részt vesznek egy, a gyermekeknek horgászati alapismereteket adó programban. Ma már Tiszabecstől Szegedig 87 település, 106 iskolájában több mint 1700 tanuló ismerkedik halainkkal és a horgászattal. A kezdő csoportok számára indított szakkörök fő helyszíne ősszel az iskola, ahol a Tisza élővilágáról és a horgászat alapjairól tanulnak a diákok. A haladó csoportok programjának azonban a tantermi foglalkozások mellett a vízparti pecázások is részét képezik, hiszen az ide járó diákok már az előző évben megkapták a horgászengedélyeket és a horgászbotokat. A Tisza-tavon több horgásztábor is várja az érdeklődőket. A Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetsége Tiszafüreden rendez több éve horgásztábort gyerekeknek. A tábor programja a horgászat és a horgászati gyakorlati és elméleti alapismereteinek megszerzésére épül. Kirándulások alatt (Poroszlói Ökocentrum, Tisza-tavi hajótúra) a gyerekek megismerhetik a halfajokat, és az életközösségeket. A szabadidőban a strandolás, bicikli túra és vetékedők színesítik a programot. A kézügyességet fejleszti a damil és csomó kötözés, a célbodobás (csali), a közösségben büszkén fogyasztják a kifogott halból tábortűznél együtt készített halászlé. Kapásból a legjobb… Haldorádó Matula horgásztábor a Sarudon – az Élményfaluban. A Matula tábor a természet szeretetét, megismerését és a horgászmódszerek elsajátítását nyújtja a gyerekeknek, a legegyszerűbb módszerektől a mogyorófa vesszős és libatollas horgászbottól, a ma divatos horgászmódszerekig, melyekhez szakembert és minden eszközt biztosítanak a résztvevők számára a szervezők. A horgászaton kívül több Tisza-tavi aktív kikapcsolódás, így a vitorlázás, a SUP, a vízikenguru, a sárkányhajó, a kajak- kenu és motorcsónakozás és FÁNOKZÁS is szerepel a tábor különleges programjai között. A 10–12 fős gyerekcsoportok felújított parasztházakban laknak, kerékpárokkal fedezik fel a vidéket, élvezik a Tisza-tó vízét, és az Óhalászi Holt-Tisza védett növény és állatvilágát. Szabadkai Andrea

Rétimajor – a gyerekek ajánlásával Ha én osztályfőnök lennék és tényleg egy különleges helyre szeretném elvinni a tanítványaimat, mindenképpen Rétimajort választanám osztálykirándulásunk úti céljául. Hogy miért? Mert minden érv mellette szól. Mert ez az a hely, ahol igazi maradandó élményeket szerezhetnek és ahol minden fontos feltétel adott egy nagyon sikeres néhány nap eltöltésére, legyen szó általános iskolai, vagy gimnáziumi osztályról. Ha én osztályfőnök lennék, azért is Rétimajort választanám, mert itt nem csupán egy 800 hektáros tórendszer található, amely mellesleg fokozottan védett természetvédelmi terület, hanem egy nagyszerű szabadidő-központ is. És mindez egy működő gazdaság keretein belül. Már ez is különlegesség. Itt a gyerekek és a tanárok részei lehetnek az élővilág csodáinak, megfigyelhetik a madarakat, növényeket, halakat, a vizes élőhelyek flóráját és faunáját, aztán ugrás a medencébe, következhet a játék és a kikapcsolódás. A 3. és 6. osztályos tananyag kiemelten foglalkozik vizeink élővilágával, ennek bemutatására keresve sem találhat jobb helyet egy pedagógus, megelevenednek a természetismeret könyvek, sőt kérésre az oktatók munkáját előadásokkal is tudjuk segíteni. Ha én osztályfőnök lennék, azért is Rétimajort választanám, mert itt közvetlen és tapintható kapcsolatba kerülhet az ember a természettel. Vajon el tudják képzelni a gyerekek, hogyan is szaporodnak a halak mesterséges körülmények között? Ugye, nem. Mi ezt is meg tudjuk mutatni nekik. Nagyon érdekes ám és különleges élmény… Ha én osztályfőnök lennék, az est beköszöntével szeretném együtt és biztonságban tudni a diákjaimat, hisz ez nagyon fontos. Ezért is választanám Rétimajort, mert a Nyalóka-

szigetnél keresve sem találhatnék alkalmasabb szálláshelyet. Itt 30 fő számára nyújtunk éjszakai pihenési lehetőséget 2-4 ágyas zuhanyfülkés szobákban, ám rossz időjárás esetén sem kell kétségbe esni, mert van itt zárt közösségi tér, de egy nyitott „dühöngő” is, ahol este düböröghet a zene. És természetesen sportolni is lehet a hatalmas zöld gyepen, illetve a Wellness-központ úszómedencéjében, illetve pezsgőfürdőjében. Ha én osztályfőnök lennék és történelem tanár, akkor meg pláne, hogy Rétimajorba vinném a gyerekeket, mert itt található az ország egyetlen tematikusan berendezett halászati múzeuma, amely bemutatja, hogyan halásztak eleink évszázadokkal ezelőtt. Láthatóak itt az egyes használati tárgyak és relikviák, amelyek különlegessége, hogy egykoron a létfenntartás eszközéül szolgáltak. Ha én osztályfőnök lennék, nagy gondot fordítanék arra, hogy a gyerekek már ebben a korban megtanulják, milyen az egészséges táplálkozás – ezért is vinném őket Rétimajorba. Itt aztán alig várnák, mikor esedékes a következő étkezés. Nálunk az is megszeretné a halat, aki előtte rá sem tudott nézni. Sőt, este még bográcsozni is tudnánk. Mindent adnának hozzá – halat, vadat, s mi jó falat… – nekünk „csak” el kellene készíteni, aztán jókedvvel elfogyasztani. Ha én osztályfőnök lennék, már csak azért is Rétimajort választanám, mert az osztályokat kísérő két tanár szállásdíja ingyenes, ez a vendéglátók ajándéka! Várjuk szeretettel a tisztelt osztályfőnököket és tanárokat Rétimajorban. Látogassanak el hozzánk és mindenről győződjenek meg személyesen is. Minden, a helyszínen érdeklődő tanár a vendégünk egy hamisítatlan rétimajori halászlére!

Infó: Aranyponty Halászati ZRt. 7014 Sáregres – Rétimajor Telefon: +36 25 509 190 Elektronikus posta: info@aranyponty.hu Web: www.retimajor.hu Facebook: www.facebook.com/retimajor

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY AZ OSZTÁLY | 71

Halat, vadat...

Az év állatai 2015-ben

rovarokkal, csigákkal, ikrákkal, ebihalakkal táplálkozik. A nőstény évente 200-300 petét rak, melyeket egyenként becsomagol egy-egy vízinövény levelébe. Telelni októberben vonulnak. Hazánkban a dunai tarajos gőte védett és veszélyeztetett faj.

Az év rovara: nagy szentjánosbogár Az év madara: búbosbanka A búbosbanka, immár harmadszor lett az év madara (1989-ben, 1990-ben és 2015-ben). Hazánkban márciustól szeptemberig találkozhatunk vele, a teleket Afrikában tölti. Főleg rovarokat, bogarakat, hernyókat, férgeket fogyaszt. Kedvelt fészekrakó helyei a ligetek, erdős puszták, de alkalmazkodott az ember által kialakított tájakhoz, így falvakban, tanyákon, esetleg város szélén is megtelepedhet. Fokozottan védett madár, hiszen a faj életben maradását több tényező is veszélyezteti. Elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság tájalakító hatása valamint a rovarölő- és növényvédőszerek használata jelent fenyegetést. Ezen kívül csökken a rövidfüvű gyepes élőhelyek a legelőállat-állomány csökkenése miatt.

Az év emlőse: ürge Az ürge 14 faja a Föld északi féltekéjén található, Európában ebből 2 faj él, a közönséges, illetve a gyöngyös ürge. Magyarországon kizárólag az előbbivel találkozhatunk. Főleg növényeket, füveket, magvakat fogyaszt, de a fészkeket is kifosztja. Külön nappali és éjszakai búvóhelyet, kotorékot ás, valamint külön téli és rövid időre felhasznált menedéket. Ezek általában 4-5 cm átmérőjű lyukak. Tavasszal a párzási időszakot követően a nőstények fészket építenek a járatrendszer egyik védett zugában. Ilyenkor a hímek idejét már főleg a táplálkozás tölti ki, a nőstények és a fiatalok csak nyár közepén tudják elkezdeni a megfelelő zsírkészletek felhalmozását, ami nagyon fontos, hiszen téli álmot alszanak.

A szentjánosbogárból Magyarországon 3 faj él: a nagy szentjánosbogáron kívül a kis szentjánosbogár és a törpe-szentjánosbogár. Csoportosan élnek, leginkább ritkás erdőkben, dús növényzetű réteken, kertekben. Szaporodásukhoz szükséges a fénykibocsátás. Az ivarérettséget 3 éves korban érik el. A nőstények a teljes sötétség beálltakor kapcsolják fel a „lámpásukat”, majd egy levélen vagy a fűben megtelepednek. Ezzel ellentétben a hímek világítva röpködnek. Ha a nőstény 2 órán belül nem találkozik hímmel, kikapcsolja a lámpását és elbújik. Ha 10 napon belül nem sikerül párosodnia, akkor elpusztul. Ha megtörtént a párzás, akkor a nőstény nem világít többé, a maradék energiájával 50-100 tojást rak le, majd érleli őket, ezután elpusztul.

Az év hala: kecsege A kecsege a sugarasúszójú halak osztályába, ezen belül a tokfélék családjába tartozik. A Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger vízgyűjtő területén honos, a Dunában és annak nagyobb mellékfolyóiban egészen Bajorországig megtalálható. A sóderes, homokos vagy agyagos szakaszokat kedveli. A tavak

Az év kétéltűje: dunai tarajosgőte A tarajos gőte a kétéltűek osztályába, ezen belül a szalamandrafélék családjába tartozó faj. Közép-, Keletés Észak-Európa ík- és alacsonyabb dombvidékein fellelhető, a rétek vadvizeiben, lassú folyású csatornákban jelenik meg. Nappal az avarban, mohában, vagy gyökerek közt tartózkodik, éjjel apró 76 | VIDÉKJÁRÓ

üledékes részein is megél, viszont ott nem szaporodik. Növényi törmelékekkel, kisebb halakkal, csigákkal, rovarlárvákkal táplálkozik. Az ivarérettséget 4-6 éves korban érik el. A nőstények – koruktól függően – 5000100000 ikrát raknak le, melyek 4-5 nap alatt kelnek ki. Ha tél közeledik, akkor nagy rajokba verődnek és a meder mélyebb gödreibe húzódnak. Sz. A.

Zsippói Madár- és Élménypark Az élménypark 2,5 hektáros területén Somogyban is egyedülálló madár- és élményparkban, közel 100 fajta madarat köztük pávát, 37 fajta galambot, 26 tyúkfajtát, papagájokat, vízi szárnyasokat, és egyéb érdekes madarakat láthatunk. Parasztházunkban megcsodálhatja a paraszti élet tárgyit, ruháit, képeit. Nádtetős pajtánkban bepillantást nyerhet a rég múlt földművelés eszközeire és termékek feldolgozására. Bemutató kertünkben közel 100 régi illetve mai növényfajta termesztésével ismerkedhet meg. A park egyik színfoltja a szökőkút, a számtalan nyíló virágágyás, sok örökzöld és lombhullató bokrok és fák között. A bőséges látnivalók, és a túraútvonal bejárása után kedvére sportolhat, játszhat a sportpályán.

Péntek László Bárudvarnok, 7478, Zsippó

+36 30 517 7430 zsipposzepe@citromail.hu http://zsipposzepe.fw.hu/

Magyar őshonos állatok

A szürkemarhától az erdélyi kopóig Őshonos állatfajok a tudományos meghatározás szerint azok, amelyek az utolsó klímaváltozás óta a Kárpátmedence természetföldrajzi régiójában, illetve annak egy adott tájegységében természetesen előfordultak vagy előfordulnak, s a rájuk jellemző élőhelyeken találhatóak meg. Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. A magyar rögön kialakult és napjainkig megőrzött állatfajtáink olyan géntartalékot jelentenek, aminek megőrzése alapvető feladat az állattenyésztő szakembereknek. Globalizálódó világunkban még inkább kötelességünk gazdasági, de kulturális szempontok miatt is a nemzeti értéknek számító haszon- és társállataink, nevezetes lófajtáink, a mangalica, a magyar szürke marha, a magyar tarka, a bivaly, a régi magyar juh- és kecskefajták, a baromfifajták és híres kutyafajtáink eredetének ismerete. A magyarok elei Belső-Ázsiában nagyállat tartó lovas népek voltak, akik helyhez kötött életet éltek, de nagy állatállományuk miatt egy részük állataik legeltetésére ideiglenesen nagyobb távolságra is elhagyták otthonukat. Árpád magyarjainak az állattartás és a földművelés két egyenrangú ősfoglalkozása volt. Az állattartás külterjes volt, állatainkat őseink szállásukon karámokban tartották, amennyiben túlszaporodtak, azok egy részét elvitték távolibb legelőkre legelni, de télire mindig visszatértek szállásukra. A „kalandozások idején” idegenbe vezetett hadjárataink jól mutatják, hogy lovaink hideget-meleget jól tűrő állatok voltak. A XIV-XV. században NyugatEurópában fordulat következett be: a céhes ipar

kibontakozásával megnőtt a városok szerepe, s a jobbágyok tömegesen költöztek azokba. A megnövekedett városi lakosság hússzükségletét a keleti területeken nevelkedett marhák exportjával oldották meg. Az Alföldről a hajdúk által hajtott, saját lábukon érkező állatok a külföld csodálatát vívták ki remek minőségű húsukkal, rendkívül ellenálló szervezetükkel. Nemcsak az alföldi marhatartó településeknek jelentett azonban fontos bevételt a kereskedelem, hanem a kereskedelmi útvonalak mellett fekvő birtokoknak, településeknek is.

Magyar szürke szarvasmarha Legrégibb szarvasmarha fajtánk a nagyszarvú, ezüstszőrű magyar marha, mely honfoglaló őseinkkel együtt jött keletről hazánk területére. Ez a hajdan nagy jelentőségű ősi magyar szarvasmarha egyenes leszármazottja a nagytermetű őstuloknak, melyhez testarányaiban és edzettségében is feltűnően hasonlít. Szívós és szilárd, közepes testnagyságú szarvasmarha, amit őseink tenyésztettek ki a Kárpát-medencében. Színe az ezüst szürkétől a sötét daruszínig terjedő árnyalatokban fordul elő. Széles szarvtőből induló, hosszú, sokféle alakulású szarvak jellemzik, melyeknek színe fehér, fekete szarvheggyel. Az ősi magyar marhát évszázadokon át mindig csak a szabadban tartották, télen-nyáron gulyásával együtt. Ez a fajta volt Európa legerősebb, legedzettebb és legellenállóbb fajtája. Meg is volt a jó híre és becsülete Európa szerte. A fajta gyors és kitartó mozgásával is kitűnik nyugati eredetű társai közül. Húsuk is kitűnő, mert az izomzat zsírral van átjárva és kevés a száraz izomhús. A XVIII. században a nyugati tejtermelő fajták jöttek divatba és a magyar szürke állománya jelentős mértékben megcsappant. De a fajta jelentősége napjainkban növekvőben van.

Magyar racka Büszke tartása, fölfelé, V alakban álló, pödrött szarvai egyedülállóak a világ juhfajtái között. Mindkét ivar szarvalt, a kosok szarvai szűkebb szögben állnak. Tekintete élénk, figyelmes, a lábak vékonyak, de csontozata erős, szikár, inai acélosak. Mozgása gyors, ügyes és harmonikus. A racka bőre finom, de rendkívül rugalmas. Gyapja durva, bunda tincses, majdnem zsinóros szerkezetű, hullámos lefutású. A bunda színe 80 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 80

fehér vagy fekete, kucsma vagy suba formájában kiváló viseletet adott a magyarságnak századokon át. Húsát és tejét feldolgozva mindig is szívesen fogyasztották.

Cikta A világ egyik legritkább és legveszélyeztetettebb juhfajtája, melyből összesen pár száz példány él. A XVIII. században a török nyomán elnéptelenedett DélDunántúlra betelepült svábokkal érkezett. Mára eredeti őshazájában, Németországban teljesen kipusztult, így kizárólag hazánkban maradt fenn. Elterjedésének fő területe Dél-Dunántúl volt, innen ered másik neve, a tolna-baranyai sváb juh. Az anyák szarvatlanok, a kosoknak csak egy része hord könnyű csigás szarvakat. Az állatok teljesen fehérek. Gyapjú- és hústermelő képessége hasonló a cigájáéhoz. Gyapjából háziipari termékek készültek, például vastag zokni, ujjasok, kesztyűk, valamint a sváb kézművesek jellegzetes papucsa, a pacsker.

Cigája Az alapvetően hegyi juh a Balkánról került a Kárpátmedencébe a XVIII. században. Közepes testméretű, a fejen, illetve lábvégeken fekete színű fajta, jellegzetessége a gyapjú szürkés árnyalata, amely a fehér szőrök között előforduló fekete szálak következtében alakul ki. A kosok eredetileg normál csigaszarvúak, az anyák szarvatlanok, illetve sarló idomú, úgynevezett kecskeszarvúak. Mára a fajta két változatra szakadt, egy ősire, amit génmegőrzés céljából tartanak, és egy tejtermelésre szelektáltra.

Magyar mangalica A világ egyik legjobb zsírsertésének tartották a magyar mangalicát, amely mind küllemében, mind belső tulajdonságaiban lényegesen jobb a balkáni rokonainál. Szőrzete finomszálú, télen gyaluforgácsszerűen göndör, nyáron ritkább, rövid és sima, színe a vidék talajának minőségétől függően a szürkétől a sárgáspirosig minden árnyalatban megtalálható. Mozgása a legeléshez szokott sertésére jellemző, könnyed és rugalmas. Jó tulajdonságai közé tartozik az edzettség, az igénytelenség, a nagyfokú zsírtermelő-képesség. A mangalicát az ötvenes években elterjedő intenzív hússertésfajták szorították ki, de néhány éve a mangalica egészségesebb zsírösszetétele és a jobb húsminősége miatt ismét megnövekedett érdeklődés iránta. A mangalica húsból is készül világhíres serrano sonka.

Magyar fodros lúd A magyar lúdfajták legkülönlegesebb képviselője. Érdekessége, hogy a háttollak dísztollszerűen megnyúltak és forgókat képezve borítják azt, ami különleges megjelenést kölcsönöz a fodros lúdnak. Előfordul fehér és tarka színben egyaránt. Magyarországon kívül a Duna völgyében több helyen

Magyar tyúk A máig létező és nagyra értékelt magyar tyúkfajta a középnagyságú sárga, fehér és kendermagos színű változat a középkori évszázadokban alakult ki. Szélsőséges klimatikus viszonyok között is kitűnő az ellenálló képessége, kiváló kotló, jó nevelő. Jellemző rájuk a széles, telt és domború mell, a magasan tűzött szárny, a jól fejlett tojóhas, a középhosszú és sárga láb, a test nagyságához viszonyítva túlfejlett faroktollak és a testhez simuló tollazat. A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke finom rostú és ízletes, kitűnő húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. Csirkéit 8-10 hetes koruktól már értékesíthetők voltak. Kitűnő, kettős hasznú fajtaként tartották számon évtizedekig.

ismert. A fodros tollazat mutáció eredménye, és valószínűleg az állatok különleges szépsége miatt maradt fenn tartósan a köztenyésztésben.

Magyar óriás nyúl Fiatal fajta, a két világháború között keletkezett. Őse az igen vegyes összetételű magyar parlagi nyulak és a magyar vadas nyúl mellett a XIX. század végén hazánkba került belga óriás nyúl. 1994-ben a nyulat KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 81

Magyar őshonos állatok felvették az őshonos állatok listájára. Ennek ellenére a magyar óriás nyúl napjainkban is rendkívül nehéz helyzetben van, állománya mindössze pár száz példány lehet. Igénytelen, gyors növekedésű, jó takarmányhasznosító. Húsának minősége nagyon jó.

Hucul ló A Kárpátokban élő hucul nép kezén kialakult, jól jellemezhető, primitív lófajta. Hallatlanul szívós, edzett, igénytelen, páratlanul intelligens kárpáti hegyi lófajta,

Puli A puli világszerte a legismertebb magyar terelőkutyafajta. Közepes testű, nagyon élénk vérmérsékletű, mozgékony energikus. Annyi bizonyos, hogy őseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került, s együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig mint a pásztorok hű segítője szerzett magának hírnevet. Hihetetlenül tanulékony, terelésben és házőrzésben kiváló. A puli több színben fordul elő: fehér, fekete, szürke és fakó. A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta egyik védjegye. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik.

Pumi A pumi ma már a puli mellett az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. A pumi őshonos kutyafajtánk, hazánk területén, a XVII-XVIII. század folyamán alakították ki a puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérő terrier jellegű pásztorkutyák kereszteződéséből. A pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű terelőkutya gyorsan népszerű lett amelyet az eredetileg használó népcsoport nevéről huculnak neveznek. Eredeti hasznosítását tekintve kitűnő teherhordó, málhás ló, amelyik a legveszedelmesebb hegyi ösvényeken is hihetetlen biztonsággal és rendíthetetlen kitartással jár. Primitív fajtajellege megnyilvánul apró termetében, gyakran nehéz, mégis szép alakú csontos fejében, húsos pofáiban, igénytelenségében, ellenállóképességében.

Erdélyi kopó Már honfoglaló őseink is előszeretettel használtak a vadászatokon kopókat segítőnek, s amikor megérkeztek a Kárpát-medencébe, ezek a kopók keveredtek az itt élő népek kutyáival, köztük a kelta kopóval. Az Árpád-házi királyok idején alakult ki a mára kihalt pannon kopó, amely az erdélyi kopó és a rövidszőrű magyar vizsla elődjének tekinthető. Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Igénytelen és alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben feleslegesen sohasem ugat. Játékos és gyermekszerető természete ideális családi kedvenccé teszi. Idegenekkel szemben bizalmatlan, de gazdájához nagyon ragaszkodik. Bátorsága, hűsége alapján jó házőrző válik belőle 82 | VIDÉKJÁRÓ

a pásztorok között, hiszen minden jószág mellett használható volt. Rendkívül éber, véleményének mindig hangos csaholással, ugatással ad hangot.

Mudi A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. Ma már csak ritkán látható a nyájak, csordák mellett. Élénk vérmérsékletű pásztorkutya, közepes termetű, a hazai pásztorkutyák közül

Rövidszőrű magyar vizsla

a legrövidebb szőrzetű. Bátor, fogós természetű eb. A pásztorok által nagyon kedvelt, főleg nagyobb állatok mellett. Színe fényes fekete, fehér, fakó. A mudi spicc jellegű kutyákból alakult ki két- háromszáz évvel ezelőtt. Szolgálatkész, munkabíró és nem túl igényes, hosszú életű, intelligens, tanulékony, akinek a gazdája az istene, és egyetlen szemvillantásból is ért. A terelőversenyeken ma is kiemelkedő eredményeket ér el.

Kuvasz Az egyik legrégebbi magyar pásztorkutya fajtánk, nagytestű, erős, izmos felépítésű, rendkívül tetszetős formájú kutya. Magas, nagy termetű, általában 70 centiméter marmagasságú. Szőrzete fehér vagy elefántcsont színű, enyhén hullámos lefutású, jellegzetes. Bátor, gazdájához hűséges, kitűnő ház-, és területőrző. A nomád pásztor, majd később a pásztorkodó állattenyésztő két fő ellensége, a farkas és a szegénylegény volt. Ellenük kellett védeni az állatokat. Erre a feladatara két nagytermetű őrzővédő pásztorkutya-fajtát tenyészettek ki: a kuvaszt és a komondort. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják.

Komondor A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. A komondor legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez hasonló csak a pulinak és a bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá. Ez a vastag, nemezes szőrtakaró pajzsként védte a kutyák testét akkor is, amikor a támadó farkasokkal küzdöttek. Kimondottan tartózkodó, disztingvált, aki elvárja, hogy tiszteljék önállóságát, szuverén egyéniségét.

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, kiváló a szaglásuk, így a megsebzett vadat is könnyen megtalálják és megfelelő távolságból „megállják”.

Drótszőrű magyar vizsla A drótszőrű magyar vizsla veszélyeztetett és védett magyar vadászkutya-fajta. A rövidszőrű magyar vizsla átlagtól eltérő erősebb szőrzetű egyedei és a drótszőrű német vizsla kereszteződéséből alakult ki. Testfelépítése robusztusabbnak hat, a rövidszőrű magyar vizsláétól, melytől leginkább szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg. Kiváló szaglású vadászkutya és a hideget is jól tűri. Természetét tekintve higgadt, kedves, tanulékony és szeretetigényes fajta. Sokoldalú kutya. Vadászaton kívül a kutyás sportokra, valamint mentőkutyának is alkalmas.

Magyar agár A magyar agár a legkevésbé ismert magyar kutyafajta, amely nem egyszer a kihalás szélén állt. Nem azonos a történelmi magyar agárral. A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal. Az angol agártól erősebb csontozata, karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is. Nagyobb vadakat párban gyűr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyőzni. Szaglása jó, de nem kifinomult, szemmel vadászik. Szabadkai Andrea KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 83

Barangoló

Osztálykirándulások vendégházban, jurtákban Az osztálykirándulásokat mindig nagy készülődés előzi meg. Mint diák, és mint tanár, „mindkét oldalon” álltam már. Még jól emlékszem arra az érzésre, ahogy diákként készülődtem a felhőtlen nyaralásokra, és mint tanár a szervezések izgalmára, hogy minden rendben lesz-e. Ma már könnyebb lenne a dolgom, csak az interneten kell körbenézni, vagy azokat a szervezeteket felkeresni, akik osztálykirándulásokra ajánlanak helyet. Számtalan szállás és programlehetőség kínálja magát, van sportos, van hagyományokra épülő és van tudományos tábor is. Elfoglalhatunk a diákokkal tanyákat, falusi szálláshelyeket, amelyeket napraforgó védjegy alapján választhatunk ki, és választhatunk az üdülőfalvak és diákszállások sokaságából.

Bő a választék a szállások terén. Többen nyaralnak már jurtákban, és egyre divatosabbak a lovas táborok, a vízi sportokat oktató több napos, gyakorlatokkal összekötött táborok, és előtérbe kerültek a hagyományokkal és a kézművességgel foglalkozó táborok is. A diákok számára kialakítottak erdei tantermeket, pihenőket, szalonnasütőket és bográcsozó helyeket, hogy megtanulják az egyszerű emberek életmódját, ismerkedjenek ételeikkel, életmódjukkal. Biológusok és erdészek tanítják a gyermekeket az erdők és az állatok szeretetére, gondozására és tanösvényeken sétálva barátkozhatnak a növényvilággal. Nézzünk néhányat a kínálatotok közül: Az Öregbakony Turistaházban az erdei iskola idején többek között a terepen végzik a növényrendszertani 84 | VIDÉKJÁRÓ

gyakorlatokat a diákok, madárl-esen, madárbefogáson, gyűrűzésen vehetnek részt, megtanulnak tájékozódni iránytűvel, tájolóval és a turistatérkép segítségével. Kik élnek a patakban? - ezzel a címmel rendezett tanfolyamon ismerkedhetnek a patak élővilágával. Gyógynövény-lesen ismerkedhetnek az erdőn-mezőn található gyógynövényekkel. A Szigeti tanyán, Petneházán lehetőség van gyalogtúrákra, lovaglásra, íjászatra és a környék műemlékeinek megtekintésére. Pecázás a tavon, lovaskocsikázás, kézműves foglalkozások, vagy fafaragás szerepel a kínálatban. A vizek mellett tanulhatnak kenuzni, kajakozni. Ilyen hely a Kőrösparti nyár Békésszentandráson, a Tisza Sport Hotel, vagy tavak mellett, például az Ingókő vendégháznál. A Csattogó Völgyi üdülőházak erdei iskolai programja is vonzó lehet pihenő, szalonnasütő és bográcsozó helyével, Közösségi Alkotóházuk három különálló, illetve egybenyitható helyiségből áll, mely 150 diáknak is tud helyet adni. A Füzérradványi Ifjúsági tábor az Zemplénihegységben, a Károlyi Kastély és arborétum közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A község szívében elhelyezkedő Ifjúsági Táborban faházakban kínálnak táborozási lehetőséget az iskolák és az ifjúsági közösségek részére. Magyarszék Ifjúsági Tábora a diákok számára túrákat kínál a Melegmányi völgybe, a Vágot- pusztára, Bános /Orfű -re, Pécs-Lapis-ra, Kisújbánya - Óbányára, a Mánfai Árpádkori templomhoz és az Abaligeti cseppkőbarlanghoz. Talán itt van a legtöbb tanösvény: eljuthatnak a Kőlyuki forráshoz, a Tekeresi tanösvényhez és a Csermaaljai tanösvényhez, a Vízfő forrás tanösvény, a Kisréti tanösvény, a Mókus tanösvény, a Jakab hegyi tanösvény és a Kövirózsa tanösvény is várja őket. Bódi Ágnes

Osztálykirándulás Szegeden TISZA CORNER HOTEL Szegeden, a hírös, mediterrán hangulatú egyetemi városban, kedvezményes diákáron kínálunk szállást osztálykirándulók, diákok részére A Tisza Corner Hotelben! l közel az M5 autópályához l 39 fürdőszobás szoba l 89 férőhely l étkezési lehetőség l ingyenes wifi internet l ingyenes parkolás l kényelmes szállás l alacsony árak

Ajánlatunk: 3900.- Ft/fő/éj Bővebb információ és szobafoglalás:

TISZA CORNER HOTEL Szeged, Budapesti út 2. Tel: +36 62 / 541-820; Fax: 541-821 E-mail: info@tiszacornerhotel.hu web: www.tiszacornerhotel.hu

A szegedi szállodák palettáján a Tisza Sport Hotel nyugodt, zöldövezeti környezetben , a Napfényfürdő Aquapolistól néhány percre található, mint a legzöldebb hotel Szegeden! Szegeden, a híres, mediterrán hangulatú egyetemi városban, kedvezményes diákáron kínálunk szállást osztálykirándulók, diákok részére a TISZA SPORT HOTELBEN! A modern építésű Tisza parti szálloda, csendes, kertvárosi környezetben helyezkedik el, és néhány percre található a város nevezetességeitől. A szálloda ifjúsági szálláshely szárnyában, kedvezményes árakon kényelmes szállást biztosítunk erkélyes, fürdőszobás szobáinkban osztálykirándulók, diákok részére! Kedvezményes diákár: 3500.- Ft/fő/éj Szobafoglalás és bővebb információ:

TISZA SPORT HOTEL Szeged, Szent-Györgyi Albert u. 42. Tel/Fax: +36 62 / 431-428 E-mail: sporthotel@tiszahotel.hu web: www.tiszasporthotel.hu

Élmény és hagyományőrzés

Alkotóházak, nyitott műhelyek Az elmúlt évtizedekben, évszázadban jelentős változás ment végbe a népművészet, népi kézművesség terén. Ami régen a hétköznapi élet része volt, mára csupán egy ismeretlen fogalom. Napjainkra mind inkább felértékelődni látszik a kreatív tevékenységek, így a népi kézművesség szerepe is, mint az önmegvalósítás egyik lehetséges útja az emberek életében. Az 1970-es évektől élénkült meg itthon a hagyományok iránti érdeklődés, amely a felerősödő táncház mozgalom elindulásához köthető. Közművelődési szakemberek ekkortól kezdtek olyan játszóházakat szervezni, amelyekben jelentős szerepet kaptak a népi játékok és hajdani foglalatosságok, amely segítségével együtt a kézművesség is új útra indult. Ez természetszerűleg szemléletváltozást hozott magával, vagyis megszületett az igény arra, hogy a népművészetben újra elmélyülhessenek, élhető kultúrává tegyék. Ennek szellemében született meg az első közösségi ház Tokajban 1978-79-ben, amely alkotói színteret biztosított ehhez. Ezt követte az ország területén a Velemi Alkotóház, Zalaegerszegen a Gébárti Kézművesek Háza, Tiszavárkonyban a Kézművesek Háza és még néhány. Céljuk az volt, hogy a kézműves közösségek elvégezhessék a magyarság hagyományos tárgyi kultúrájának megismertetésével, továbbadásával járó feladatokat.

Népi kézművességgel az identitásmegőrzésért A rendszerváltás után a népművészeti üzlethálózat megszűnt, a népi kézművességgel foglalkozó mesterek

88 | VIDÉKJÁRÓ

otthonukban alkottak tovább, árulták portékájukat és próbálták népszerűsíteni tevékenységüket. Ekkoriban jöttek létre azok a műhelygalériák, nyitott műhelyek, melyekben ma is alkotók tevékenykednek, és tudásuk legjavát mutatják be, adják át az oda látogatóknak. Így jött létre országosan a látogatható alkotóházi és műhelybázis, melynek összefogását később a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete vállalta 2011-től. Céljuk, hogy az embereket megismertethessék a hagyományos kézműves mesterségekkel, az alkotás folyamatával, az elkészült termékekkel egyaránt. Úgy vélik, ennek egyik útja, hogy bekapcsolódhassanak az alkotási folyamatba, és az elkészült alkotások révén ennek értékét megismerhessék. Szerintük ez az út segíthet, hogy e termékek a mindennapi tárgykultúrába beemelődhessenek.

Hogy miért is fontos a kézművesség manapság, amikor gépesítve szinte minden elvégezhető? Egyszerű: a gép megszünteti a közvetlen kapcsolatot a kéz és a mű között, vagyis magát az alkotást, amely nem a mennyiséget, hanem egyedül a minőséget tartja szem előtt. Márpedig az alkotás az, amely kedvet ad a tevékenységhez, s amely egyúttal felelőssé is tesz a műért. Ha a kézműves helyét a gép és annak kezelője veszi át, akkor az ember elidegenedik a műtől: már nem ő művel, hanem a gép termel, vélik a népművészethez értő szakemberek. 2004 óta kormányrendelet szabályozza és határozza meg mi is számít népi iparművészetnek. Ez 44 olyan foglalkozási ágat jelölt meg, amely közül több szinte ismeretlen a ma élők és a most felnövők számára. Ilyen ma már szinte ismeretlenül csengő népi és művészi kézművesség például a bocskorkészítő, bognár, a csizmadia, gyertyamártó, gyékényfonó, halászhálókészítő, kalapos, kádár, kovács, kötélverő, mézeskalács-készítő, nemez készítő, népi játék-készítő,

népviseleti babakészítő, népi ékszer-készítő, papucskészítő, paszományos és gombkötő, pintér, rézműves, szalmafonó, szíjgyártó-nyerges, szűcs, szűrrátét-készítő, szövő, viselet-készítő, nádazó, fazsindely- vagy zsúptető-készítő.

Az egyesület szakembereik úgy vélik, hagyományos népi kézműves tárgykultúra erejével nagy hatással lehetünk az identitás tudat emelésére, a kreatív gondolkodás javítására, a minket körülvevő természet anyagainak élményszerű megismertetésére. Mindezek tudatában az iskolán kívüli ismeretszerzésben érdemesnek és fontosnak találják kihasználni az alkotóházak, nyitott műhelyek nyújtotta lehetőségeket. Várják a pedagógusok, diákok, családjaik érdeklődését lehetőségeink megismerése iránt. Már léteznek olyan helyszíneik, melyek komplett szolgáltatással állnak rendelkezésre, így a kézművesség oktatásán kívül szálláshelyet és étkeztetést is biztosítanak programjaikhoz.

Három nap, ami a népi kézművességről szól Egyik legsikeresebb rendezvényük a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák Országos Hétvégéje, melyet idén harmadik alkalommal, az Európai Művészet

és Kézművesség Napjaihoz kapcsolódva, április 1-2-3án rendez meg a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete a Népművészeti Egyesületek Szövetségével közösen. Ezen a hétvégén országszerte kinyitnak a műhelyek és gyerekek, felnőttek, családok ismerkedhetnek a népi kézművességgel. A rendezvény idején számtalan program várja a látogatókat az ország különböző pontjain, bemutatva a népi kézművesség sok-sok ágát: szövés, hímzés, viselet és csipkekészítés, nemezelés, fafaragás, bőrművesség, fazekasság, kovácsművesség, szálasanyag feldolgozás, tojásírás, mézeskalácsosság, játék készítés és még jó néhány mesterség. A rendezvény nagy nyilvánossága biztosítja, hogy széles körben társadalmilag mind ismertebbé váljon a magyarság hagyományos népi tárgykultúrája. A szervezők mindezzel szeretnék ráirányítania figyelmet az alkotóházak és műhelyek létére, tevékenységére, hogy megmutathassuk, milyen fontos hagyományos kulturális értékek hordozói a tradicionális kézművesség továbbörökítő helyei, az ott dolgozó mesterek, alkotó közösségek, akik a megörökölt tudás képviselői és megújítói. A kézműves mesterek tudásán és munkáján

kívül azt is be szeretnék mutatni, hogy a népművészek műhelyei nem csak a tradicionális népi kézművesség továbbörökítő helyei, hanem fontos közösségépítő szerepet is képviselnek a mai ember életében. A rendezvény szervező szerint azért is fontos a meseterek és az őket képviselő szervezetek összefogása, a mostani programhoz hasonló események szerevezése, hogy jobban ráirányítsák a figyelmet a terület ápolásának, gondozásának fontosságára, hiszen ahogy mondták, munkájuk jelentőségéhez képest igen nehéz helyzetben vannak a népművészek, akik leginkább önmaguk tartják fent műhelygalériáikat, bemutatótermeiket. A rendezvényen kívül is egész évben színes programot nyújtanak ezek a helyszínek, így táborok, mesterség bemutatók, játszóházi foglalkozások, képzések, fesztiválok, konferenciák teszik változatossá a tevékenységüket. Minderről bővebb információkat találhatnak az egyesület honlapján: www.ahazak.hu Ugyanitt találják meg azt az adatbázist, mely az ország területén működő helyszínek elérhetőségeit is tartalmazza. Prokné Tirner Gyöngyi KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 89

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 91

Hagyományok

Az élő falu Az Élő Falu Hálózat (www.elofaluhalozat.hu), mint a környezeti nevelés, a jövő nemzedék tudatformálásának színterei. A gyermekcsoportok több érdekes ismeretet sajátíthatnak el a különböző helyszíneken. A Hálózat tagja ismerik, és továbbadják a hagyományos gyümölcsészeti tudást, a fajta ismeret, a termesztés, a gyümölcsfeldolgozás, a haszonvételezés, aszalás, befőzés, lekvár készítés alapjait. Agostyán, Tatától, a vizek városától 5 km-re található, az országos hírű Agostyáni Arborétum szomszédságában, a Gerecsei Tájvédelmi Körzet határán. A gyermekeket, az érdeklődőket a Természetes Életmód Alapítvány szakemberei kalauzolják (www.teaagostyan.hu). Az alapítvány üzenete : „A természet jobban tudja". Lehetőség van hosszabbrövidebb látogatásokra, táborozásokra, erdei iskolai programokra, képzésekre, terepgyakorlatokra,

Terepséták és programok várják az érdeklődőket erdőn, réten, vízparton, ahol játékos tevékenységeken keresztül lehet megismerni az adott helyszín élővilágát (erdő-, madár- és hüllővédelmi tanösvény, Gerecse cserjéi is lágyszárú növényei, és természetgazdálkodási tanösvényeken), továbbá a gyógynövények gyűjtését, a gyógytea készítését, kóstolással egybekötve. "Állatok nyomán": állatnyomokat kutathatnak, és tanulmányozhatnak gipszkiöntéssel a résztvevők. Lehetőség van a szelíd energia ösvény bejárásra és interaktív megismerésére, időutazásra, a folyamatosan bővülő XV. századi faluban ahol a középkor hangulatát, "kényelmét" és ízeit lehet megtapasztalni. A nomád élethez szükséges – túlélőpraktikák ma már kiívást jelentenek a fiataloknak. Ezeket a praktikákat helyben elsajátíthatják: 92 | VIDÉKJÁRÓ

tűzgyújtás minden körülmények között, főzés agyagtűzhelyen, a csomózás tudománya, a szabad ég alatt hálás gyönyörűsége. Kézműves foglalkozásokon, a természet kincseinek felhasználásával, bőrözéssel, agyagozással, nemezeléssel használati tárgyak, játékok készülnek. Elsajátítható a kenyérsütés fortélyai dagasztás, sütés kemencében. Az íjászat alapelemeivel: bot-, ősmagyar-, szkíta- és versenyíjakkal ismerkedhetnek meg a résztvevők. Környezeti nevelés "szobában szabadban" című 90 órás akkreditált pedagógus képzésen bemutásra kerülnek a szenzitív terepi oktatás, ökológiai terepi módszerek alkalmazásának ismeretei. Drávafokon, az Ormánság Alapítvány a közösség megerősítését, gyermekek szemléletformálását, az önfenntartás képességét tartja kiemelt feladatának. Az alkalmazkodó gyümölcsészet, régi, helyi gyümölcsfajták és helyi gazdálkodási praktikák ismerhetőek meg a település tanulókertjében, és a Kúria gyümölcsösében. Mi a SZÖSZ! Szeri Ökotanyák Szövetsége (www.vackorte.hu). Az Ópusztaszeri Fonóban néptánc, gyapjú feldolgozás, kézművesség ad felejthetetlen közösségi élményt. Családi és történelmi, természeti, környezetbarát (napkollektor, komposzt toalett, nádgyökérzónás víztisztítás, népi építészet), valamint hagyományőrző programokkal, táborokkal (Csodaszarvasűző tábor, Juhász tábor, Erdész-vadász-madarász tábor…) csalogat a tanyavilág. Gyógynövény ismeret, fotó kalandok (Tisza, az Alföld élővilága, a paraszti lét pillanatai), és

a Kunhalmok legendái teszik izgalmassá a pusztát. A Bergendóc Szociális Szövetkezet jóvoltából a Puszatbíró Házánál közös ételkészítés, igazi vidéki romantika várja a látogatókat, a kényelmesen berendezett jurta felejthetetlen élményt nyújt minden gyermeknek. Szabadkai Andrea

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 93

A Pákozdi Ingókő Vendégház szeretettel vár minden pihenni, szórakozni és kirándulni vágyó Vendéget a Velencei-tó mellett lévő pákozdi vendégházában. A ház közvetlenül az erdő mellett, csendes festői környezetben található, ami családias hangulatot, kényelmet, nyugalmat biztosít a vendégek számára. Ideális szórakozni, pihenni vágyó családoknak, osztályoknak, baráti társaságoknak, max. 45 főig (egyeztetés után). ballagások, eljegyzések, osztálytalálkozók, osztálykirándulások megtartására a nyári időszakban pedig 1 hetes nyaralásokra. A Velencei-tó körül az aktív pihenésre vágyókat kiépített kerékpár út várja, de a horgászok, vadászok, erdei táborozók, kirándulók is hódolhatnak szenvedélyüknek. Szinte minden településen található lovarda. Pákozd, Honvéd u. 168. Tel: 06-20/585-4878 vagy 06-20/809-4778 E-mail címünk: polyaktibor70@gmail.com

REJKTEKADÓ VÖLGY „Szanticska, ahová a csend is pihenni jár.” Magyarország legkisebb települése a Csereháton. • 48 férőhelyes igényesen felszerelt új sátortábor • saját konyha és étterem • további 35 szálláshely falusi házakban • két tanterem, négy külső foglalkozási helyszín • vadles és három hektár terület • egyedi igények szerinti foglalkozások • villanyfényes focipálya • falusi tevékenységek bemutatása • póni, kutya, macska, kecske, mókus, méhészet

ERDEI ISKOLA és TÁBOROZÓ HELY www.szanticska.eu vagy https://www.facebook.com/Szanticska-1539368032973309 KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 95

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 97

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 99

Hagyományok

Nagyapám Háza Ezen a néven mester inas képzést hívott életre 2012-ben a népi építészet iránt érdeklődő és elkötelezett középiskolások, egyetemisták, főiskolások számára a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata, a MNVH támogatásával. E hiánypótló program célja, hogy a fiatalok nyári gyakorlatok során megismerhessék a népi építészet értékeit, a hagyományos házépítés technikáit, mesterfogásait. A képzés – tábor keretein belül és kívül – azóta is minden évben, több helyszínen megrendezésre kerül. A programokra minden év tavaszán a Falufejlesztési Társaság által meghirdetett módon lehet jelentkezni (www.falufejlesztesitarsasag.hu). A kiválasztott „inasok” egy-egy mester mellé kerülnek, és részt vesznek egy műemléki épület, tájház, malom vagy parasztház felújításán. Olyan hasznos alkotó munkát végeznek, amellyel gyarapíthatják tudásukat, bővíthetik szakmai ismereteiket, közvetlen tapasztalatot gyűjthetnek a házépítés népi módszereiről, a hagyományos kőműves munkákról. Az egy-négy hétig tartó gyakorlat során, hagyományos környezetben, élőben tanulhatják meg a régi ácsmesterség alapjait, a tetőfedés fortélyait, elsajátíthatják a vályogvetést, paticsfalak tapasztást, a zsúpfedést és nádazást.

A program negyedik évében többek között a Dörgicsei Óbudavár kőboltozatos pincéjén, a Kiskundorozsmai szélmalom rekonstrukcióján, a Szentendrei Skanzen sövényfonatos ház tapasztásán és meszelésén, Tiszaföldvári paticsfalu felújításán, az Oszkói Boronaházak és présházak felújításán, zsuppolásán, és a Szokolyai Kacár tanya vályogvetésén, fonatolásán, a Vácrátóti vizimalom tetőfedésén inaskodhattak a résztvevők mester tanítóik útmutatása mellett. 100 | VIDÉKJÁRÓ

A gyakorlatok célja nem csupán a hagyományos építőmesterségek elsajátítása, hanem az azokkal szorosan összefüggő mértéktartó vidéki életvitel megtapasztalása is, így az esemény ideje alatt a résztvevők törekszenek az önfenntartásra: kemencében sütik a kenyeret és a környékbeli gazdáktól szerzik be az élelmiszereket. A program egyik központi, állandó helyszíne Oszkó, ahol a Hegypásztor Kör (www.hegypasztor.hu) patronálja a programot. A Hegypásztor Kör alapítóinak célja, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait

dokumentálják, megmentsék, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálják élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait. A célok tetteké váltak. A szőlőhegyi területükön 25 fős Erdei Iskola és Turistaszállás szép környezetben, széles programajánlattal várja vendégeit. Tanösvényt alakítottak ki a szőlőhegy természeti és épített értékeinek megismerésére. A faluban található Közösségi Házban 70 fős, modern előadóterem nyújt ideális helyszínt képzések, tájékoztatók, kisebb konferenciák szervezői számára. A kerékpárkölcsönzőben 30 db jól felszerelt bicikli várja a túrázni vágyókat, akik számára túrajavaslatokat kínálnak a térség megismerésére. Programkínálatuk között megtalálhatók (idénytől függően) a következők is: l Pincék építése – rozsszalmától a zsuptetőig; l Dolgos kezek a szőlőben – szőlőtől a mustig, vagy l az asztal körül – a magtól a kenyérig; l Tündérkert és gyümölcsészet; l Falusi gazdaság és háztáji; l Kneipp séta és gyógynövények; l Íjászat, népi játékok, kézművesség. Szabadkai Andrea

Zöld övezet

Kertész leszek… Az Iskolakertekért Alapítvány www.iskolakertekert.hu Iskolakert-hálózatot szervez és működtet párbeszéd indítása céljából a magyarországi iskolakertek szervezői, vagyis a hálózat tagjai között.

Az Iskolakert-hálózat tagjai részére nyújtott szolgáltatások: Kapcsolati háló, információ megosztás: a hálózat tagjai számára levelezőcsoportot működtet, és a honlapon tematikus témák, útmutatók és jó példák bemutatása olvasható. A honlapon megtalálhatók például az iskolakert tanórai és tanórán kívüli felhasználásának lehetőségei tantervi szintre bontva, költségvetési útmutató, havi tevékenységek listája, programajánló. Az Iskolakertekért Alapítvány a hálózat tagjai számára biztosítja a megszerzett kedvezményekhez (pályázatok, magok, csemeték…) és ingyenes szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségét. Érdekképviselet: a hálózat céljait, eredményeit, problémáit az Alapítvány az érintett intézmények felé közvetíti. Szakmai párbeszéd céljából műhelymunkákat szervez (Iskolakert Szakmai Műhely) Az alkalmazkodó gyümölcsészet ismereteit, a fajták beazonosítását, jellemzőit a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat (www.gyumolcsesz.hu) tagjai vállalták fel önként. A zöldségek fajtamegőrzését a Magház civil háló (www.maghaz.hu) segíti. A tagok az egyházak, önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák megkeresésre szívesen nyújtanak segítséget. Tündérkertek mozgalom Zalából indult, amikor Kovács Gyula erdész és örökségvédő gyümölcstermesztő, valamint Szarvas József színművész és Ambrus Lajos író ezt megálmodta, és elindította. A kezdeményezés mára már Kárpát-medencei méretű mozgalommá nőtte ki magát, és több mint 60 őshonos 102 | VIDÉKJÁRÓ

gyümölcshagyatékot őrző, közösségerősítő „Tündérkert” található itt. A település lakói együtt gondozzák a tündérkertben megőrzött fákat, s velük a tudást, és az örökséget. A régi fajták gyűjteményének 1600 darabja is csak töredéke annak a mennyiségnek, ami a Kárpát-medencében talán föllelhető. A fáknak gondnoka van, ami akár egy-egy csoport, vagy újszülött és családja is lehet. Pár megmentett fajta: Pónyik alma, Tüskés körte, Sózó körte, Boldogasszony szilvája, „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei országos programot (www.alegszebbkonyhakertek.hu) Kovács Szilvia – Karcag város alpolgármestere 2012-ben hívta életre és szervezi azóta is. Az országos program a kertművelő emberek megbecsülésére, a konyhakerti kertművelés hagyományainak megőrzésére, az öröklődő tudás összegyűjtésére, visszatanítására jött létre. 2015. évben öt ország, 234 település közel 8000 kertművelője vett részt a programban. A versenyre hét kategóriában nevezhetik a kertjeiket magánszemélyek, intézmények és közösségek (Balkon – erkélyen kialakított; Mini – 50 m2-ig; Normál – 50 m2 felett; Zártkert 1. – zöldséges; Zártkert 2. – gyümölcsös; Zártkert 3. – vegyes; Közösségi kertek). Az elmúlt években a települési versenyek szervezését Önkormányzatok, Civil

szervezetek, Kertbarát Körök, LEADER HACS-ok, IKSZT-ek, Óvodák, Iskolák, Lakóközösségek, Szövetkezetek, Református egyházközségek, Katolikus plébániák, Közösségek és néhány településen magánszemélyek vállalták magukra. A helyi verseny lezárását követően, a kategóriák győztes kertjeit a helyi zsűri jelölheti országos díjra, eddig 132 kert nyerte el a Magyarország legszebb konyhakertje országos díjat. A konyhakertek versenyéhez kapcsolódóan „Én kis kertet kerteltem” rajz- és fotópályázat kerül meghirdetésre óvodás és iskolás gyerekek számára, ahová a saját – meglévő vagy leendő, megálmodott zöldséges-gyümölcsös - kertjéről készült rajzokat, fényképeket várják. Szabadkai Andrea

104 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 105

Kihívások

Extrém sportok diákoknak A hivatalos megfogalmazás úgy hangzik, hogy az Extrém sport olyan szabadidős tevékenység, amihez általában a megszokottól jelentősen eltérő helyszín és felszerelés szükséges. Érdekességét a szokatlan élmények, az erőfeszítés, az izgalmak jelentik, végzése sokszor veszélyes, ezért gondos előkészület, speciális felszerelés, jól megválasztott környezet és segítők szükségesek hozzá. Azt hihetjük, hogy tipikus férfi sportok ezek, ám sok nő is szereti ezeket, a diákok az iskolai szünetben csoportokba verődve, vagyis inkább csoportokat alkotva választanak ki egy-egy helyet, ahol a labdarúgásnál veszélyesebb sportot űzhetik. Milyenek is ezek a veszélyes sportok? A statisztikák több extrémnek nevezett sportot soroltak fel, köztük a Skateboardingot, vagy a gördeszkát, az ejtőernyőzés se nyugodt foglalatosság, de ott van a vadvízi evezés, vagy a Parkour is, ez az a sport, amikor A-ból B-be a házak falán felfutva, majd hátra szaltóval, vagy házak között való ugrálással jutnak el. A MotoCrosst, a hegymászást, valamint a sziklamászást, és a hullámszörfözést is ide sorolják. A legveszélyesebbnek kikiáltott extrém sport a bázisugrás, és a magyar nyelvre még le nem fordított hangliding. De evezzünk ennél veszélytelenebb, mégis veszélyesnek kikiáltott sportokhoz, amit a nálunk a fiatalok is gyakorta művelnek. Talán a legnépszerűbbek a kalandparkok, amelyek gomba módra terjedtek el. Az egyik legnagyobb erdei kalandparkunk a pécsi Mecsextrém Park. Az alpesi kötélpark a fák ágai közötti ügyességet kíván a diákoktól, az európai viszonylatban párját ritkító, 25 kocsiból álló erdei bob pályán egyedülálló élmény várja őket.

106 | VIDÉKJÁRÓ

A parkban nyolc méter magas mászófal is van, hat különböző nehézségű útvonallal. A park jelentős területe akadálymentesített és a játékok egy része mozgáskorlátozottak számára is használható vagy használhatóvá tehető. Van benne fenyves labirintus, lőszimulátor és frizbi pálya, valamint spin fizz vizes játékelem is.

Az Avalon Parkban, Miskolctapolcán az aktív kikapcsolódást és extrém élményeket keresők számára az erdőben kialakított elektromos gokart ring kínál sportolási lehetőséget. E-Bike és MBT kerékpár túrákon is részt vehetnek. A paintball is a népszerű sportokhoz tartozik, ez egy életszerű, festékgolyót (ételfesték) lövő fegyverekkel játszott harci szimuláció, mely a különböző játéktípusoknak köszönhetően igazán izgalmassá tudja tenni a játékot. A paintball játék célja általában az ellenfél bázisának elfoglalása. Aki a játék folyamán találatot kap, az kiáll, majd a következő játékba ismét beállhat. A játékhoz használt paint ball fegyver szén-dioxid segítségével festékgolyót lő ki, amely becsapódáskor szétreped, és a belsejében lévő ételfestékkel megfesti a célt. A fejet és a testet a védőmaszk, illetve a test egészét fedő overall védi. Az AIRSOFT a paintballhoz hasonló akciójáték, amelyet élethű fegyverek másolataival vívják, erdős vagy akár épületesen területen. A fegyverek biológiailag lebomló kis műanyaghoz hasonló golyókat lőnek ki. A paintballal szemben itt nem lesznek a játékosok festékesek, különböző feladatok kell végrehajtani, például az ellenfél zászlójának megszerzése vagy egy túsz kiszabadítása. Bódi Ágnes

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY AZ OSZTÁLY | 109

110 | VIDÉKJÁRÓ

KIRÁNDUL AZ OSZTÁLY | 111

112 | VIDÉKJÁRÓ

Játékok forgalmazása, bérbeadása Kalandpark és Waterpark építés Cégünk több éve foglalkozik azzal, hogy az ügyfeleinket elégedetté és boldoggá tegye. Az ünnepségekre, speciális programokra, születésnapokra, családi rendezvényekre, legény- vagy lánybúcsúkra, gyermeknapokra, céges rendezvényekre rendelt játékok sokasága mutatja, hogy a vállalati promóciónk kiváló módon működik. Büszkék vagyunk arra, hogy már meglévő, elégedett vendégeink által kapunk ajánlásokat, ami a megrendelőink nagy százalékát teszi ki. A bővülő vendégkör miatt a szakképzett kollégáink folyamatosan képzéseken vesznek részt, valamint a növekvő igények kielégítése céljából minden termékünk a szárazföldi és vízi játékainkon keresztül, a kiegészítő elemekig folyamatos fejlesztéseknek és megújulásoknak vannak kitéve.

Vízi játékok forgalmazása és bérbeadása

Szárazföldi játékok bérbeadása és forgalmazása, kalandpark programok Budapesten

Marketing és Reklám termékek rendezvényekre