Page 1

Részvételi demokrácia  kísérlet Abán Varga Csaba Stratégiakutató Intézet


Mi az érdekes? • Aba többszörösen hátrányos helyzetű nagyközség  • • • •

egy poszt­agrár térségben Aba és kistérsége  azonban nemcsak Fejér megyében,  hanem az egész régióban a legdinamikusabb fejlődő  potenciális város A siker titka egyrészt az átlagosnál sokkal nagyobb  kreativitás, s innováció Másrészt a tudatos jövőorientáltság, a modell­ választási tudatosság, az útkeresés Harmadrészt – és talán ez a titok – a társadalom­ és  demokráciafejlesztési szándék, amelynek  megvalósításához új megoldásokat választottak   


Új közösségi tér, új közösségi  modell (1)

• utcaközösségekként civil képviselőket választottak • a civil képviselő egyenrangúak az önkormányzati  • • • • •

képviselőkkel ám szerepük elsősorban közösség és tudásfejlesztés,  valamint a közösségi cselekvések szervezése a civil képviselők Abán önálló civil fórumot hoztak létre és  közös jövőprogramot fogadtak el 2015­ig  amely folyamatosan konzultál és együttműködik  mindenkivel és minden szervezettel (strukturált párbeszéd) a civil képviselők segítségével az önkormányzat írásos  társadalmi szerződést kötött a helyi civil társadalommal  önálló civilegyetemet hoztak létre 


Új közösségi tér, új közösségi  modell (2) • Az első két kísérleti év után ismét civil képviselőket  • • • •

választanak (már négy évre) A gazdasági társaságok, a bejegyzett civil szervezetek és  az egyházak szintén képviselőket választanak Így az öt képviselői csoport összesen 56 képviselőből áll,  akik 2007 nyarán megalakítják az Abai Magisztrátust A helyi önkormányzat a Magisztrátus javára jó néhány  kompetenciájáról, feladatáról – jogi formában – lemond A Magisztrátus és az önkormányzat minden családdal  írásos megállapodást köt, hogy konkrét mit vállal a  közösségi cselekvésekben 


Új közösségi tér, új közösségi  modell (3) • Abán elkészült a szélessávú, gyors infokomunikációs közmű • 2010­től megvalósul az e­önkormányzás és e­közigazgatás; 

ezzel párhuzamosan kiépül az e­demokrácia • Ennek révén minden fontos, vagy fontosabb döntés helyi e­ népszavazással történik • A művelődési házon belül megépül a magisztrátus  „parlamentje” •  A fejlesztés második lépcsőjében minden utcaközösség  honlapot kap, ahol már közösségi pénzben mérhetik, hogy mit  segítenek egymásnak


A lokális 12 pont – avagy  társadalmi szerződés 1.  „Mindennek a tudatában kinyilvánítjuk, hogy az abai társadalmi 

szerződés és egyben demokráciakísérlet a következő programot  fogadja el:   1. A társadalmi szerződés deklarálja Abán, hogy a részvételi  demokrácia kiépítése megkezdődött. Ezt maga az önkormányzat  döntötte el, amikor testületi határozattal elindította a társadalmi  szerződés létrehozásának folyamatát.    2. A társadalmi szerződés Abán minden állampolgárnak, minden  családnak és minden utcaközösségnek intézményesített formában  lehetővé teszi, hogy a mai nagyközség s a közeljövő városában  részt vehessen a jelen és a jövő formálásában.   3. A társadalmi szerződés azt akarja elérni, hogy a helyi részvételi  demokrácia megvalósuljon, és ennek a jóvoltából a helyi  társadalmat a szétesettség helyett az egymáshoz fűzöttség  jellemezze.    4. A társadalmi szerződés legfontosabb célja, hogy az abaiak  egymásra figyelve, és egymást segítve megvalósítsák messzire  tekintő jövőképüket.      


társadalmi szerződés 2. 5. Ez a szerződés tíz évre szól, mert maga a program is a tízes évek 

közepéig fogalmazódott meg, de a szerződés hosszabbítható, ha  eredményes lesz. A társadalmi szerződés lényege az, hogy  létrejövő megállapodás és a részvételi demokrácia segítségével  Abán mindenkinek javulhasson az életminősége.   6. Az életminőség emelését szolgáló program elkészült. Ennek  magjában az áll, hogy Aba az európai és a magyar  tudástársadalom korszakában nem egyszerűen város, hanem  intelligens (tudásszerető és tudást alkalmazó) város lehessen.    7. Nem kevésbé lélekemelő távlatot jelent a Dél Kapuja program,  amely Abának konkrét civilizációs és kulturális fejlődést kínál: a  gazdaság fejlesztésben technológia parkot, gyógyvizes turisztikai  élményparkot, intelligens lakótelepet, valódi és kultúrált  városközpontot, természeti és környezeti rekonstrukciót, a  hagyományokhoz való visszatalálást, kölcsönös emberi tiszteletre  építő világot, az emberek és intézmények közötti értelmes  dialógust, és egyáltalán olyan városi környezetet és klímát,  amelyben a település szélén élők sem érzik azt, hogy ki vannak  rekesztve.      


társadalmi szerződés 3. 8. Aba már boldogan nézhet hátra, hiszen a legnehezebb első  lépéseken túl van: az önkormányzat által elfogadott fejlesztési  programmal 2004. őszén a teljes lakosságot képviselő és sokak  részvételével megtartott falugyűlés azonosult.   9. A társadalmi szerződés tehát nem akar egyebet, mint azt, hogy a  helyi polgárok lelkileg és szellemileg azonosulhassanak a  közösség jövőképével, és ennek következményeként ki­ki  személyesen, vagy közösségi fellépések keretében folyamatosan  részt vehessen a jövő kis városának létrehozásában. Ebből az is  következik, hogy a tervek valóra váltásáért nem csak a  döntéshozók, vagy az intézmények, hanem minden egyes ember  és család is felelős. Jelképesen mondva: mindenkinek újra rendet  kell tartania háza kertjében és az a háza előtt.  10. Ezért hoztuk létre a strukturált párbeszéd rendszerét, hiszen az  abai utcaközösségek tagjai megválasztották képviselőiket, és  képviselők pedig létrehozták saját közös civil intézményüket,  amivel megteremtették a tényleges párbeszéd hiteles feltételét. 


társadalmi szerződés 4. 11. Az intézményes párbeszéd fóruma ugyanakkor vállalja, hogy a  régi idők módján, a régi idők technikáival nem tolja háttérbe az  állampolgárt, a következő tíz évben folyamatosan lehetőséget  teremt minden cselekedni akaró helyi polgár és család  személyes részvételére a döntésekben és a cselekvésekben.  12. Végül ezt az új demokratikus ügymenetet és közösségi  együttműködési hálózatot hosszú távon is működőképessé  teszi, hogy támogatóként és ösztönzőként ott áll mögötte a helyi  önkormányzat. Legyen Aba Magyarország egyik legszeretetreméltóbb és  polgáraihoz leginkább jóságos, hagyományokra építő, a kultúrát  továbbvivő, Európa figyelmére is méltó, intelligens­bölcs  kisváros.  Közösen kérjük, hogy ezt a társadalmi szerződést minden abai  család egy­egy képviselője egyetértő kézjegyével lásson el.” 


A kutatás módszertana • A részvételi demokrácia kísérlet történetének  • •

• •

dokumentálása, eseménynaplója A társadalom­ és demokráciafejlesztési kísérlet  felhasználása a közösségi cselekvések jellemzőinek  megismerésére 2005 márciusában kérdőíves felmérést végeztünk a civil  képviselők helyzetéről, gondolkodásáról, elképzeléseiről  (2007 második felében és 2009­ben újabb felmeréseket  végeztünk) Folyamatosan figyeljük, hogy a helyi társadalomból  mennyivel többen (és milyen feladatokra) vállalkoznak (a  közösségi részvétel bővülésének kutatása) 2008­tól az e­közigazgatás és e­demokrácia  megvalósításának kutatása is elkezdődik 


A részvételi demokrácia kísérlet • nem egyszeres önkormányzati, hanem többszörös  • • • • • •

képviselet, kombinálva a strukturált párbeszéddel, majd ez továbbfejlesztve megosztott  önkormányzatiság, egyúttal egyszerre részvételi és elektronikus  demokrácia,  az e­demokrácia és az e­közigazgatás szintén  együttes fejlesztése, egyszerre szervezett és spontán, egyszerre „alulról”  és (Abán) „felülről szervezett  és a lokális demokrácia új csúcsintézménye: a  magisztrátus.


Jövőalternatívák 1.

• 1. A civil képviselők és testületeik beleunnak a sok  •

közfeladatba, elfáradnak a sok (ha így minősítik)  szélmalomharcba, vagy visszahúzódnak, ha a helyi  polgárok érzelmileg­lelkileg nem támogatják őket.  2. Ha a folyamatot eddig generáló polgármester (és  kollégái) fáradnak el, vagy más probléma vagy fejlesztés  köti le energiákat, ha az Abai Magisztrátusban  (folyamatosan) nem nevelődik ki néhány közbecsületnek  örvendő új közösségi vezető, akkor esetleg a demokrácia  modellnek csökkennek az emberi erőforrásai.  3. Ha öt éven belül Aba nem válik valóban, legalább  részben intelligens kisvárossá, akkor az Abai  Magisztrátus minden csoportja egészen vagy félig­ meddig hitelét veszti. Ha Aba valóban szeretetre képes  kisváros lesz, a részvételi demokrácia modell talán  magyar vagy/és európai egyik mintává válik. 


Jövőalternatívák 2. • 4. Ha az új század első két évtizedében Abán minden 

erőforrást mozgósítanak, minden lelki, tudati, spirituális  erőforrást, akkor a részvételi demokrácia részben vagy  egészben valamilyen, akár szakrális­közösségi  demokráciává válik.  • 5. Az e­közigazgatás kialakulása és megerősödése után  Abán minden fontosabb kérdésben e­népszavazás dönt,  de minden döntés előkészítése, megismertetése és  végrehajtása az Abai Magisztrátus feladata lesz, akkor  tartósan megszilárdul a részvételi demokrácia, a  strukturált párbeszéd  • 6. Vagy az új demokrácia együgyű, látványos,  tyúkperekkel, netán valós érdek­ és értékharcokkal teli,  konfliktusos modellje jön létre.           • Meglátjuk, mi történik.


Köszönöm figyelmüket! Az abai modell részletes elemzése olvasható  Ugrin Emese és Varga Csaba „Új állam és  demokrácia modell” című könyvében  (Századvég) webcímek: www.strategiakutato.hu  www.vargacsaba.hu   www.inco.hu  www.metaelmelet.hu e­mail: csorba.eva@strategiakutato.hu 

Részvételi demokrácia kísérlet Abán - Varga Csaba  

Részvételi demokráciaRészvételidemokrácia kísérlet AbánkísérletAbán Varga Csaba Stratégiakutató IntézetStratégiakutatóIntézet • A siker titk...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you