Issuu on Google+

Farkas Roland - Szoboszlai Zsolt- Varga Csaba

Az információ szegényektől az információ gazdagokig (Beszámoló a MATÁV RT.-nek)

A konferenciáról általában

Az 1999. július elején rendezett három napos konferenciát az AMIC szervezte, és az “Információ szegénytől az információ gazdagig. Stratégiák a 21. századra” címet viselte. Ez az AMIC 8. éves konferenciája volt. Az ázsiai kontinens számos “kistigris”-e igen látványos gazdasági fejlődést tudhat maga mögött. Emellett a földkerekség egyik leginkább érvényesülő trendje az információs és kommunikációs technológiai (IKT) iparág éves GDP növekedéseket bőven meghaladó fejlődési dinamikája. A múlt évben világviszonylatban a GDP 3 százalékos, az IKT szektor pedig mintegy 5-6 százalékos fejlődést produkált. Az ázsiai kontinens tigrisei esetében nem ritka a 10 százalékos, vagy az azt meghaladó GDP bővülési ütem. Elképzelhető, hogy mekkora az IKT szektoré. Ezt a fejlődést az ázsiai gazdasági válság csak bizonyos területeken (pl. a reklámbevételek elmaradása végett a televíziózásban) vetette vissza. A szektoron belül is vannak olyan alszektorok, amelyek kimagasló eredménnyel büszkélkedhetnek (mobiltelefonok, számítógép hardver, szoftver…) Nem véletlenül rendezték meg ezt a konferenciát Indiában, ezen belül is Madrasban (Chennaiban): ez az ország, illetve ez a város a világ szoftvergyártó hatalmává válik. Az indiai stratégia óriási ötlet volt: nincs nyersanyagigény (hacsak a hardvert nem tekintjük annak), igen magas szintű oktatást, képzést igényel (tehát a jövőbe történő legnagyobb 1


hatásfokú beruházást valósítják meg) és ugyanakkor - ismerve a világtrendeket - gazdaságilag is és ökonómiailag is fenntartható fejlődést, méghozzá igen gyors fejlődést biztosít. Ugyanakkor a társadalmat - mondhatni - az agrárállapotból rögtön a legfejlettebb, információs állapotba röpíti. Ma már Indiában készülnek a legnagyobb amerikai cégek által alkalmazott szoftverek (lásd: NASA), de az Öböl legnagyobb kikötőinek forgalmát irányító programokat is itt írják. A világpiac tehát szinte korlátlan lehetőségeket teremt. Megfontolandó stratégia ez az óriási agyi kapacitással és K+F képességgel bíró Magyarország számára. A HÉA Stratégiakutató Intézet delegációját három szakember alkotta: Farkas Roland, Szoboszlai Zsolt és Varga Csaba. Az AMIC-konferencián magyar küldöttség még soha nem volt. Egyébként a tanácskozáson közel kétszáz szakember vett részt, Kínát kivéve minden ázsiai országból, viszont Kínáról nagyon alapos elemzés hangzott el. Az ázsiai szakemberek mellett jelentős arányban érkeztek amerikai szakértők, viszont Európából - rajtunk kívül csak néhány voltak, igaz, fontos cégek képviseletében. Amiért Indiába utaztunk, az bebizonyosodott előttünk: sok tekintetben érdemes odafigyelni erre a kontinensre. Legfőképp a címében megfogalmazottakra: a 21. Századi stratégiáikra. A Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézete már komoly múlttal és tudással rendelkezik az információs társadalom- és a jövőkutatások területein. Nemrégiben elindult Internetes folyóiratunkban (www.inco.hu) erről a konferenciáról már több anyagot közöltünk magyar és angol nyelven, hiszen célunk az Indiában hallottak feldolgozása, illetve azok közreadása, megértetése. Ez a dilemma a következő: azok az országok, amelyek nem tartoznak a fejlett világba, technológiailag félig fejlettek, civilizációs mutatókban gyengék, ám fel akarnak zárkózni és a felzárkózási stratégiáik alapvetően információs, infrastrukturális jellegűek, képesek-e erre a hatalmas fordulatra? Ha igen, hogyan? Magyarország ugyan nem a harmadik világba tartozik, hanem a félig fejlettek közé, ám a mi dilemmánk ugyanaz, ami Indiáé: egy szociálisan és tudásban megosztott ország képes-e felzárkózni a globális információs korba? India azért is érdekes, mert ez a dilemma hozzánk képest sokkal élesebb formában vetődik fel. Ha a sokkal rosszabb helyzetben ők sikeresen modernizálnak, akkor Magyarország a jobb pozícióból indulva még hatékonyabban haladhat előre.

2


1. Az információs szupersztráda: jólét vagy szegénység?

Az alapkérdés az: ki (melyik ország vagy országcsoport) jut előnyökhöz az új technológiák által és ki marad ki ebből a versenyből? Az információs szupersztráda csökkenti vagy javítja a harmadik világ országainak felzárkózási esélyeit? Az IKT (információs-kommunikációs technológia) az elmúlt dekádban különösen átalakította életünket. Optikai kábel hálózatok, ATM-rendszer, mobiltelefon, Internet, e-mail, stb. Megváltoztatta az információs rendszert, a gazdaságot, a munka világát. Még további előnyökre is szert tehetünk az IKT-k segítségével, de igen komoly problémákkal is szembe találjuk magunkat. A globalizáció negatív hatásaival, a fejlett és fejlett világ konfliktusával, a korszerű infrastrukturális hálózatok hiányával, az információs szegények és információ gazdagok

különbségével,

az

oktatási-kulturális

felkészületlenséggel,

az

új

típusú

nemzetbiztonsági problémákkal. Míg sokan élvezhetik az információs és kommunikációs technológiák áldását, mások viszont nem tehetik ezt. Ennek oka a hozzáférés hiánya, amely az infrastruktúra elégtelenségéből, a magas költségekből, a képzettség nem megfelelő színvonalából, esetleg hanyagságból ered. A kormányoknak gondoskodniuk kell az információs társadalom stratégiákról, az ezt megvalósító információs politikákról, konkrét projektekről, az IKT nagyfokú, széles körű használatáról. Ez a félig fejlett országokban nem csak a magánszféra feladata. Ázsia egyik információs kori jellegzetessége az, hogy a magán gazdaság dominanciája mellett gyakran fontos tényező az erős állami akarat, az állami modernizációs szándék, az állami beruházási források mozgósítása. Igen fontos szerepük van a nem kormányzati szerveknek, a civil társadalmi szervezeteknek, a szakmai támogatóknak és multilaterális testületeknek is abban, hogy ezek az országok az információs szupersztráda előnyeit kihasználva indirekt csökkentsék a szellemi és anyagi szegénységet. Számunkra eleve meglepetés volt, hogy az AMIC konferencia vezető előadói is mennyit beszéltek a piaci szereplők mellett a civil társadalom fontosságáról.

3


Ázsiában természetesen a monetáris szegénység csak egy fajta szegénység, hiszen a nincstelenség több dimenziójú és nagyon eltérő mértékű. Az ázsiai országok között legalább olyan nagy a különbség, mint az első és a harmadik világ között. Egy pakisztáni tanulmány a “szegénységhez való visszatérés”-t jelöli meg veszélyként egy olyan országban, ahol a 135 milliós lakosságból egyelőre csak 100 ezer használja az Internetet. Másik veszélyforrás: Ázsia számos országa nagy arányban függ az IT hardver s a szoftver tekintetében más országoktól. Ugyanakkor a közvetlen külföldi beruházások következtében több országban elsorvadhat a hazai IKT ipar. Miközben az IKT hiányának komoly következményeiről beszélünk, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ezen technológiák használata veszélyes is lehet. A pénzek szabályozatlan, gyors áramlása például nemrégiben Ázsiában mutatta meg piacromboló erejét. A helyi, felkészületlen bankok is hátrányba kerülhetnek a nemzetközi bankok IKT-alapú szolgáltatásnyújtásának köszönhetően. Az egyes országok gazdasági biztonsága is veszélybe kerül, hiszen nem izolálhatják el magukat a világgazdasági folyamatoktól, és nem alakíthatják ki úgy gazdaságpolitikájukat, hogy ne lennének tekintettel a külső feltételekre. Egy ország bel- és nemzetközi politikája közötti határ tehát egyre inkább elmosódik, az autonóm politikai döntéshozatal részben megszűnik. Az államoknak olyan problémákkal is szembe kell nézniük, mint például az IKT által uralt globális piac és a helyi társadalmuk közötti egyensúly megtalálása, amely biztosítja a vállalkozások kreatív energiáját anélkül, hogy az együttműködés társadalmi bázisa csorbát szenvedne. Egyszóval: a globalizáció pozitív, negatív vagy vegyes hatásai az ázsiai országokban is érvényesülnek. Ebben nincs is semmi különös. A globális gazdaság, a globális információs kor elől egyetlen ország sem bújhat el, de Ázsiában - ez volt a benyomásunk kevésbé gondolkodnak az elbújásról, a félreállásról. Ázsia lépést akar tartani, a globális világ előnyeire kíván szert tenni. Ázsia jobban, mint Európa vagy Közép-Európa, az információs társadalomra tesz, miközben tisztábban van azzal, hogy a társadalmi különbségek egyelőre inkább nőnek, mint csökkennek, de az eddig tapasztalata az, hogy az információs korban hamarább és gyorsabban jut el a jóléthez, mint a hagyományos kapitalizmus valamelyik változatában. Az ázsiai társadalmakban szegénység aránya eddig is rendkívül magas volt, amelyet az elmúlt évszázadban sem tudtak csökkenteni. Most az információs szupersztrádán is közelebb akarnak kerülni a szegénység csökkentéséhez.

4


2.

A

médiákkal

(digitális

rádiózással,

helyi

és

muholdas

televíziózással, újságokkal) kapcsolatos új lehetoségek és trendek

2/a A rádiózás közeljövője: a digitalizáció

A rádió rövid történelme: - Az 1920-as években vezették be - Rövid idő alatt terjedt el - A lökést a II. világháború adta meg - Számos új szolgáltatást hozott - Hírek, beszélgetések, sport, zene, oktatás… többnyelvűség - Nemzetközi, Regionális, Nemzeti és Helyi szintű rádiók kialakulása - Technológiai fejlődés a 60-as években: tranzisztorok, elemek, ennek következtében a hordozhatóság - Közép és rövidhullám használatának terjedése - Frekvencia moduláció - minőségbeli javulás - Szatellitrendszerek - analógok, kevés digitális A következő lépés: jobb minőség biztosítása a digitális rendszerek bevezetésével. Ennek érdekében az elmúlt két évtizedben komoly erőfeszítések folytak. A WorldSpace az első a globális műholdas rendszerek közül, amelyet digitális audió és multimédia távközlésre hoztak létre. A hordozható vevők egyelőre drágák, de áruk rövidesen lecsökken. A rendszer első műholdját az Afristar-t 1998. október 28-án bocsátották fel. Jelenleg tesztek folynak, illetve zajlanak az előkészületek az Asiastar és az Ameristrar 5


1999/2000-es felbocsájtására. Mindegyik műhold 14 millió négyzetkilométert fed le, három sugárral. A sugarak mindegyikének két TDM vivője van, egyenként 1,536 Mbit/s-os kapacitással. Ezen sugarak mindegyike 192 csatornát biztosít AM minőségben, vagy 24 csatornát CD minőségben. Ugyanakkor multimédiára is használható, filmek hírek… adhatók. A rendszer 2000 elejére készen áll. Igen nagy lehetőség nyílik az oktatás (távoktatás!), szórakoztatás és információs programok előtt, és várhatóan igen rövid időn belül népszerű lesz. Ugyan jó ideig együtt fog élni az analóg adókkal és a helyi állomásokkal. Különösen ez utóbbival egészíthetik ki egymást. A digitális adók a globális piacot globális hírekkel, a helyi adók a lokális piacot lokális hírekkel láthatják el.

2/b A televíziózás jövője

A televíziózás jövőjével kapcsolatos előadások középpontjában, nem úgy mint a rádiózással foglalkozó szekcióban nem a technikai-technológiai fejlődés állt. Az előadók csak megemlítették, hogy a televíziózásra is a hasonló digitalizálódási folyamat vár, mint a rádiózásra, sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek azonban a televízió jövőbeni alkalmazási feladataira.

1. A televízió hatalma és felelőssége.

A televízióval az a probléma, hogy egyszerűen túl erős média ahhoz, hogy csupán kereskedelmi célokat szolgáljon. Olyan erővel bír, amellyel az emberek felfogását, világképét, mindennapi életét befolyásolja. A tudósok a televízió modern kori szerepét az alábbiakban foglalták össze: o

a társadalmi változás ügynöke

o

a domináns értékek tükre

o

nemcsak tükrözi, de erősíti is a domináns értékeket, modelleket és társadalmi attitűdöket. Irányítja a közvéleményét, pl.: “…igaz, hiszen a TV-ben is mutatták!…”

6


2. A hálószoba tanára.

A televíziónak óriási szerepe van gyermekeink szocializálásában, a felnőttek reszocializálásában. Az UNDP az 1998-as Humán Fejlődési Jelentésében kimutatta, hogy a magyar gyerekek évente 1000 órát töltenek TV nézéssel amíg 1100 órát ülnek az iskolapadban. Japánban ez 800/1300 az USA-ban 1300/1400. A gyakori televíziónézők ugyanakkor sokkal inkább “TV szemmel” érzékelik a világot, és pl. a TV-ben alulreprezentált csoportokat ők is lényegtelenebbeknek ítélik, mint azok, akik kevesebbet ülnek a képernyők előtt.

3. A tartalomszolgáltatók szerepe.

A fentiekből kiindulva tehát minden tartalomszolgáltatónak, a televíziókban dolgozóknak egyre növekvő szerep jut a társadalmi és kulturális értékek józan megítélésében és közvetítésében. Ugyanakkor érték semleges álláspontot sem képviselhetnek. “A televízió semmi több, mint képeket sugárzó kenyérpirító” - mondta Mark Fower, az Amerikai Kommunikációs Bizottság elnöke, de ezt az álláspontot nem képviselhetik. A kormányok és a távközlési iparnak közös felelőssége, hogy: 1. fejlesszék azon utak érzékenységét, amelyeken keresztül a kultúra a társadalmi és gazdasági fejlődést alakítja 2. invesztáljanak azon folyamatokba amelyek erősítik és gondoskodnak a kulturális diverzitásról. Szingapúrban például a Singapore Broadcasting Authority szervezet Public Advisory Committee-ja minden évben egy ajánlást készít az elvégzendő munkákkal kapcsolatban, tavaly például pontosan a fent említett két ponttal kapcsolatban javasolták egy tanulmány elkészítését.

2/c Az újságok jövője: túlélés, vagy kihalás?

7


A médiakonvergencia korában, az Internet és multimédia-robbanással az újságok jövője vitaalappá vált. A nyomtatott újságokat ma már legyűri vetélytársa, az elektronikus sajtó. Az újságok hátrányban vannak, olvasótáboruk öregszik, bevételeik csökkennek. Közben a rádió és a televízió híreiket, a magazinok hirdetőiket lopják el, s egyre növekszik az online újságírás. Ma már több mint 1600 újság van az Interneten (40-50 millió potenciális olvasóval), az USA-ban számuk csupán 1997-ben 197-ről 492-re nőtt, miközben az utóbbi kilenc hónapban az Internet hozzáférések száma az USA-ban és Kanadában 58-ról 79 millióra emelkedett. Az UPI felmérése szerint az Internet felhasználók 80%-a hiszi, hogy az online sajtó megöli a nyomtatott elődjét. A nyomtatott sajtó a dinoszauruszok sorsára juthat és kihalhat, hacsak nem lép mihamarabb. A rádió óriási hatással volt a nyomtatott sajtóra, majd a TV a rádióéra, utána pedig a kábelcsatornák és videók a televíziózásra. Mindegyiknél megjósolták az előbbi halálát, de az nem következett be. A mozi esete mutatja, hogy ugyan az új média hatása óriási az azt megelőzőkére, ezek gyakran erősíthetik is egymást, nem egyszer újabb virágzásukat okozva ezzel. Az írott sajtó is szenved: a hírek frissítése csak 24 óránként lehetséges, a rádió és a TV elvette tőlük a “nálunk hallhatják először” címet. Közben olvasottságuk, népszerűségük is csökken. Az USA-ban 1970-ben még a lakosság 77,6 százaléka olvasott hetente legalább egyszer újságot, ma már csak 58,7. A fiatal közönség elvesztése a legnagyobb érvágás. Ugyanakkor hirdetőiket is elvesztik. Az újságok számára létkérdés ez, hiszen az USA-ban pl. a bevételek egy harmadát teszik ki a hirdetési bevételek, amely életképessé teszi a lapot. Az Internet óriási ellenfélnek bizonyul ezen a téren. Ezen okok végett egyre kevesebb munkahely teremtődik a nyomtatott sajtóban. Az újságírók ma már csak szerződéses alapon kapnak munkát a nyomtatott sajtótól. Az on-line újságok óriási előnyt szereztek. Hatalmas közönségük, így reklámbevételeik vannak. Lekörözik a rádió és a TV hírműsorait, hiszen megszakítás nélkül ontják az információt, nem kell fél órákat várni a frissebb hírekre. E-mailen előfizethetünk a legújabb információkra és megadhatjuk, hogy milyen hírek érdekelnek bennünket, tehát személyre szabott a hír. A hipertext funkció lehetővé teszi, hogy a hírt több szempontból vizsgáljuk, számos linket találhatunk egy-egy tudósítás mellett, és kommentárt is fűzhetünk hozzájuk. 8


Animált, mozgó grafikák, képes tudósítások, fényképek, videóklipek teszik színessé, izgalmassá. A nyomtatott sajtó napjainkban kezdi elveszíteni utolsó bástyáját, a hordozhatóságot. Pár év és nem csupán a lapot csaphatjuk a hónunk alá, hanem az Internet elérhetőséget biztosító szerkezetet (legyen az mobiltelefon, vagy valami más) is a zsebünkbe csúsztathatjuk. Az igazi veszély nem is igazán az online sajtó. A nyomtatott médiák sikerrel állnak át az online kiadásra, miközben az eredeti, nyomtatott kiadásokat is megtartják, tehát a kettő együtt tud élni. A valódi probléma az, hogy az Internetet használók inkább a népszerű oldalakhoz (Netscape, Microsoft és kereső oldalak - Yahoo) fordulnak, ha híreket akaranak, s nem az újságok online kiadásaihoz. Erre jó példa volt a Clinton affér anyagának Interneten történő közzététele, vagy a brit au-pair lány bírósági ügye. Tehát a gondot a kereskedelmi weboldalak jelentik. Bill Gates mesteri tervet szőtt az újságok ellen: Az NBC-vel közösen létrehozta az MSNBC-t, megvette az USA 4. legnagyobb kábelüzemeltetőjét, a Comcast-ot, beindította a Slate nevű hírmagazint, 1997 áprilisában megvette a WebTVNetworks-t, és a Corbist-ot, a világ legnagyobb digitális fényképarchívumával rendelkező céget, ’97 végén pedig elindította a Sidewalk nevű weboldalt, amely helyi művészeti, szórakoztatási, éttermi, turisztikai híreket szolgáltat. Ezzel felülkerekedett a világ összes újságján. Mit tehet tehát a sajtó?

1, Ki kell használni a lehetőséget.

Az Internet senki által sem várt fejlődésnek indult. A nyomtatott sajtónak volt és van még egy kis ideje, hogy kihasználja az online adta lehetőségeket, mielőtt az új Internetes újságok elveszik tőlük ezt az esélyt. Sokan még élvezni akarják a nyomtatott sajtó adta komfortot és nem fog átállni az online újságokra. Még az USA-ban is pár évbe telik amíg a háztartások felében ott lesz az Internet. Ez Ázsiában még hosszabb folyamat lesz. Eddig sok online újság nem használta ki az elektronikus sajtó előnyeit (hipertext, videóbejátszások…).

9


A hirdetések az online sajtóban még nem jelentek meg, illetve elhanyagolható ahhoz képest, hogy a nyomtatott verziók 60 százalékát hirdetések teszik ki. Az online verzióért egyelőre csak ritkán kell fizetni. Például a Wall Street Journal-ért 29 dollárt. Ez jelentős bevételkiesést okoz, miközben az online verzió fenntartása és naponta többszöri frissítése jelentős összegbe kerül. Ezen felsorolás mutatja, hogy az újságoknak meg kell ragadniuk az alkalmat, ki kell dolgozzák stratégiájukat, hogy lépést tarthassanak, esetleg megelőzzék a fejlődés diktálta ütemet.

2. A küldetés újradefiniálása és kultúraváltás.

Az újságírás szó értelme megváltozik. Az újságírók már nem hírközlők többé, hanem sokkal inkább tartalomszolgáltatók. Úgy, ahogy az újságok sem újságkiadással, hanem ma már információszolgáltatással kell foglalkozzanak. Ez jelenti a küldetés újradefiniálását, és az eddigi működési kultúra megváltoztatását.

3. Az újságok iránti igény kialakítása a digitális korban.

Az információ temérdek mértékben zúdul ránk. Az embereknek azonban nem információkra, hanem tudásra van szükségük. Ezért az újságoknak tudást kell adniuk, nem száraz tényeket, információt. Az újságíróknak kell az információt tudássá változtatniuk, vagyis interpretálniuk, feldolgozniuk, magyarázniuk kell a híreket. Ezzel biztosíthatják azt, hogy a digitális korban is igényük legyen az embereknek arra, hogy újságot olvassanak.

4. Csináld jól, amit csinálsz.

Ez egyértelmű. Hasznosítsd a technikai-technológiai fejlődést, tedd látványossá a megjelenést (ezzel szerzed meg az audio-vizuális eszközökön felnőtt fiatalokat), az objektivitásról a

10


hangsúlynak a kreativitásra és a szerkesztői energiára kell helyeződjön, kommentárokkal, analízisekkel, kivizsgálásokkal kell színesíteni az újságot, hogy tudást és ne információt adjon

5. Légy főszereplő a weben.

Az online kiadású újságok a web főszereplőivé kell váljanak, és arra kell ösztönözzék olvasóikat, hogy megvásárolják a nyomtatott kiadást is. A kettőnek egymás kiegészítésére kell törekednie. Érdekes megoldást választott a Boston’s Globe, amely nem a nyomtatott sajtó elektronikus kiadását készítette el, hanem a helyi TV társaságokkal, múzeumokkal… együttműködve tartalomszolgáltatóként jelent meg a hálón. Az együttműködés kialakítása is igen fontos. Olyan újságok, mint a The New York Times és a The Washington Post további hét partnerrel közösen létrehozta a New Century Network-öt, amely a tagok weboldalait reklámozza, hírforrásokhoz szolgáltat linkeket, napi nemzeti és nemzetközi hírekkel szolgál.

3. Az internet új fejlodési irányainak bemutatása

3.1 A jelen és a rövid múlt

o

Az Internet az ARPANET hálózat kiépítésével kezdődött az USA Védelmi Minisztériumának irányításával, katonai célokra. A fő szempont a nukleáris támadással szembeni ellenállóság volt.

o

Az első Internetes böngésző a Mosaic 1991/2 során indult. Tehát az Internet tömeges használata kevesebb mint egy évtizedes múltra tekint vissza.

o

Jelenleg 170-200 millió web felhasználó van. Ez a szám 1993-ban 3 millió volt. 11


o

6 emberből egy Észak-amerikai, Európában ugyanez a szám.

o

1993-ban 26 ezer domain nevet használtak, 1999-ben 5 millió web site van.

o

Amerikában 80 milliónak van hozzáférése, 64 millió rendszeresen használja is a hálót.

3.2 Várható növekedés

o

Minden másodpercben hét új felhasználó

o

2005-re 1 milliárd felhasználó lesz, ebből 700 millió nem amerikai.

o

Az USA főiskoláin, egyetemein végzettek 82 százaléka keresett állást 1999ben az Internet segítségével.

o

2003-ra Latin-Amerikában 24.3 millió Internet felhasználó lesz

o

Az USA-ban 15.1 milliárd dolláros üzlet az ISP (Internet szolgáltatás), ez 1997 óta 45 százalékos növekedés. Európában az ISP piac 4.3 milliárd dolláros üzlet.

o

Az USA vállalatainak 44 százaléka on-line is árul, további 36% még idén elkezdi.

o

Az on-line kiskereskedelem 2001-re 17 milliárd dolláros üzlet lesz.

o

Az Internetes forgalom minden 100. napon megduplázódik.

o

Indiában azonnal szükség lenne mintegy 500 ezer további kapcsolatra.

o

2003-ra az európai háztartások közül 47 milliónak lesz hozzáférése. Ez a lakosság kb. fele.

o

Az USA Információs technológia-szektora a gazdasági fejlődésnél kétszer gyorsabban nő, és a gazdaságbeli részesedése a 93-as 6,4 százalékról 1998-ra 8,2 százalékra nőtt.

o

1965-ben a high-tech részesedése az üzleti életben 3%, 1996-ban 45 százalék.

o

A kis és otthoni irodák 1998-ban 5,5 milliárd dollárt költöttek high-techre.

o

1993 óta a high-tech iparág az USA-ban több mint 1 millió új állást hozott létre.

o

Az USA-ban a szoftverrel kapcsolatos gazdasági tevékenység éppen megelőzi az autóiparét (a bevételeket tekintve)

12


3.3 Merre tart az Internet?

Az Internet idáig a PC-alapú felhasználásra és szolgáltatásra épült. Ennek mostantól vége, már ma is számos eszköz használja a hálót. Nézzük alaposabban: Manapság válik általánossá az Internetes e-mail fogadása mobil telefonokon. A Nokia most adja ki azt a handset-jét, amely Internet oldalakat fogadhat és videokonferenciázni is lehet segítségével. Egy most létrehozott cég az Unimobile bármely mobiltelefon felhasználónak lehetővé teszi e-mailjei, hangmailei fogadását telefonján, BÁRHOL a világon (a nélkül, hogy regisztráltatnia kéne magát a helyi mobil-szolgáltatónál). Totális konnektivitás. Az Internetre kapcsolt háztartások berendezései (fűtése…) kézi berendezéssel, pl. mobil telefonnal lesz szabályozható, a föld másik oldaláról. A mikrósütők a gyártó vállalattal felvéve a kapcsolatot pontosan tudhatják, hogy mennyi ideig, milyen fokozaton főzzék a félkész/kész ételeket. A sort a végtelenségig folytathatnánk. Irányítás és navigáció. Hatalmas mennyiségű CD-Rom térkép van, amelyet kiválthat az Internet, amelyről a legfrissebb, kívánt felbontású térkép hívható le, bárhol is utazunk a világban. Keresők. Rengeteg a számunkra érdektelen információ, amelyet az intelligens keresők szűrnek. Ezek pl. a felhasználó érdeklődési körét (a sűrűbben látogatott oldalakat figyelve) szemmel tartva szűrik az információt. Virtuális Valóság. Az Internet számos virtuális környezetet teremt. A különböző helyekről beszerzett adatok összefogott virtuális felépítményt alkotnak. Információ. Az Internet gyors, olcsó és könnyű hozzáférést kínál hatalmas mennyiségű információhoz. A Microsoft manapság indította be a többé-kevésbé egész fölről szóló szatellit-tanulmányának web lapját. Ez az információ kinyomtatva 20 ezer 500 oldalas könyvnek felelne meg. Az Internet tehát többcélúvá válik, nemcsak adatforrás, hanem otthoni fűtésszabályzás is lehetővé válik általa.

13


3.4 Az Internet 2

Az Internet jelenlegi generációja az Internet Protokoll 4. verzió. A következő verzió az Ipv6, közismertebb néven az Internet2 elnevezést viseli majd. (www.Internet2.edu). Az Internet2-re a következők jellemzőek: minőségi szolgáltatás, többcélúság, kísérleti hálózatgerincek. 150 amerikai egyetem, az amerikai kormányzat, vállalatok és nemzetközi partnerek: Kanada, Japán, Norvégia, Szingapúr, Anglia, Mexikó vesznek benne részt. Olyan alkalmazások, mint pl. a telemedicína, a digitális könyvtárak, és a virtuális laboratóriumok (orvosi, asztronómiai) valósulnak meg. Ezzel a WTO előrejelzése is megvalósulni látszik: “A fejlődő országok nyerhetnek a széleskörű és olcsó információhoz, oktatáshoz és egészségügyi szolgáltatásokhoz való Interneten keresztül megvalósuló hozzáféréssel.”

3.5 Miért az Internet a nyerő?

Mert költséghatékony, ugyanis: o

A létező telefon rendszerek infrastruktúrájára épül (akárcsak a TV kábelekre, de az elektromos hálózatokra is)

o

A legújabb drót nélküli technológiák tovább segítik elterjedését (különösen ott, ahol nincs létező infrastruktúra)

o

Az adatátviteli kapacitás nagyobb az analóg átvitellel szemben (plusz gazdagabb is, pl. multimédia)

o

Néhány vonal vagy hálózat számos kapcsolódási lehetőséget nyújt (vagy/és feladatra jó)

o

A felhasználó barát böngészőkkel és szoftverekkel, pl. a Java-val egyszerűen kezelhető.

Napról-napra egyszerűbb a hozzáférés és a felhasználás, olcsóbb a használata. Ennek okai a telekommunikációs technológiák fejlődése, az olcsóbb hardver, és az egyre briliánsabb szoftverek. Információtovábbítási képessége mellett megbízható, ott és akkor érhető el, ahol és amikor is csak akarjuk.

14


Az írás/nyomtatás-on felülemelkedő kommunikációs és információs technológiát szimbolizál. Az Internet és különösképpen az IKT nagyban megváltoztatja az emberi társadalmakat. A társadalom, kultúra, gazdaság, oktatás, politika nem marad érintetlen. Íme egy pár hatása: 1, E-kereskedelem. Az USA vállalatainak 56 százaléka 2000-re online is árulni fogja termékeit, ez 1998-hoz képest 24 százalékos növekedés. Az Internetes reklám 1,92 milliárd dolláros üzlet volt 1998-ban, a 97-es érték kétszerese. 2001-re az e-kereskedelem-piac 1,2 billió(!) dolláros lesz. 2, Oktatás. Idő és hely nem korlátozza. Megváltozik az oktatás természete is: a tanulás végett történő tanulás és a szórakozás végett történő tanulás ugyanolyan hangsúlyt kaphat, mint a nyereség érdekében történő tanulás.

3.6. Érdekes megállapítások A. Zeitlin tanulmányából (a Szabadság Fórum Ázsiai Központjának ideiglenes igazgatója Hong-Kongban)

o

2005-re a telefon az Interneten, illetve a nagy sebesség a hálón mindenki számára lehetővé teszi majd a nagy sávszélességű kapcsolatot, így a videózás itt is elterjed. A szatellit projekteknek köszönhetően ekkorra közös, nagysebességű Internet, telefon és videókapcsolatunk lesz. Az ázsiai falvak tizenévesei

videotelefonokon

cseverésznek,

miközben

az

Interneten

szörföznek. o

2010-re az Intel olyan chipet épít, amely egy milliárd tranzisztort tartalmaz, a mostani integrált áramkörökben alkalmazottak százszorosát.

o

2015-re, nem sokkal a mostani dekádot követően általánossá válik a szimultán nyelvi tolmácsolás, amelyet a számítógépchipek teljesítményének mostaninál százszor nagyobb teljesítménye tesz majd lehetővé.

o

Mi a helyzet a teleportációval? Kevin Maney, aki az USA Today technológiai újságírója, jelentette be, hogy munkák folynak a vezetékes teleportáció területén, és az egyik kísérlet során szubatomi szinten sikeresen teleportáltak egy protont. Megéri odafigyelni rá, bár kedves Star Trek rajongók, messze van még a "Tüntess el Scotty".

15


o

A NASA sugárhajtással foglalkozó laboratóriuma és telekommunikációs nagyvállalatok az Internet-kapu űrbe történő kijuttatásának lehetőségét keresik, Internet alapú kommunikációt téve lehetővé ezzel a Föld és a Mars - vagy egyéb bolygók között. Vagy vegyük az X-aktás megközelítést, esetleg más élőlények között. Képzeljék el: név pont Mars.

o

Három hónappal ezelőtt az USA-ban fél millió család rendelkezett szélessávú, nagy sebességű Internet hozzáféréssel. A kutató cégek 2002-re ezt a számot 16 millióra teszik. Ha valóban használható, fogadok, hogy ez a szám nagyobb lesz.

o

Figyeljünk egy kicsit John Chambersre, aki a kaliforniai Cisco Rendszerek vezetője. Szerinte, ahogy a telefonok, kábel televíziók és az Internet konvergál, adatok, videók és hangok hatalmas mennyiségét nyújtva ezzel, a hang része ingyenessé válik. Neki felhatalmazása van erre a kijelentésre - a Cisco a világ legnagyobb hálózatirányítási rendszereinek hardvergyártója. Chambers az elmúlt szeptemberben a következőket mondta: “Az adat és videó telítettség jóval túl fogja szárnyalni a hang telítettséget a hálózaton. 2001-re, vagy 2004re a vállalkozások automatikusan helyeznek el hangot az adat/video hálózatokon." Állítása szerint a Cisco már ezt teszi. Elmondta, hogy havonta 30 ezer dolláros telefonköltséget spórolnak az adatvonalakra ültetett hanggal; extra kapacitás extra kiadások nélkül.

o

Bárki, aki ma körülnéz Ázsiában, láthatja, hogy a jövő drót nélküli. Nézzük ezt a rengeteg mobil telefont. Lefogadom, hogy az itt ülők legalább felének van. A Dataquest, egy piackutató cég szerint 2003-ra 800 millió embernek lesz mobilja. Ebből 260 milliónak, ami majdnem a 800 millió egyharmada, ázsiai.

o

Ne feledkezzünk el az unalmas, öreg rádió hatalmas kilátásairól. Az ultra szélessávú rádió és a digitális pulzus a jövő kommunikációs technológiái, olyan lehetőségeket nyújtva, mint a fejlett radar, amely a katonaságot és a rendőrséget segítheti abban, hogy átláthatóvá teszi a falakat. Az ultra szélessávú rádió a digitális átvitel során kis "be-ki" energialöketeket használ ahhoz hasonlót, amelyet az AT&T a szélessávú kábelnyalábokon keresztüli adat, hang és videó továbbítása során kíván alkalmazni - alacsony energiaszinten, viszont szinte az egész rádióspektrumon belül.

o

Az újságírók megtapasztalhatták a műholdas hálózatok hasznát Jugoszlávia bombázásakor. A jövő újságírója előtt már ott lebeg a kép, ahogy hátán a 16


globális helymeghatározó berendezést cipeli, nagy sebességű vezeték nélküli modemen keresztül kommunikál és beépített folyadékkristályos kijelzős szemüveget visel. Háborús időszakban a riportereknek vigyázniuk kell. Egyre inkább úgy néznek majd ki, mint a jövő katonái. o

Ellentétben a kormányok múltbeli törekvéseivel, melyek során az állami irányítású postai és telegráf szolgáltatásokon keresztül próbálták kontrolálni a kommunikációs technológiákat, az USA most egy világstandardot állított fel, az új kibergazdaság privát szektorában zajló fejlődés relatíve laissez-faire állapotát. A magán és közös vállalkozások növekvő dominanciájával szemben ugyan mely kormány lenne képes a kommunikáció kontrolálására? Véget ér-e az ideológiák konfliktusa, vagy az új differenciákon alapulva új harcos korszak kezdődik? Gondoljunk a következményekre.

o

Vessünk egy pillantást az AT&T-re, az Amerikai Telefon és Telegráf Vállalatra. Hét évvel ezelőtt ez az óriás küszködött. Nem voltak irányvonalak, s annak ellenére, hogy az USA vezető távbeszélő szolgáltatója volt, csak reményt vesztve keresgélte helyét a kommunikációs és információs világban. A vezetés horrorisztikus időszakot élt át, és úgy tűnt, hogy eltűnik az útvesztőben. Ismerem a folyamatot, hiszen negyven éven át, egészen kezdő szerkesztő korom óta AT&T részvényeket vásároltam. Most lássuk a jelent: az AT&T Michael Armstrong, az új főnök irányítása alatt nem csupán a legnagyobb marad az USA távhívó szolgáltatása terén, hanem mintegy 32 milliárd dolláros beszerzésének eredményeként, amellyel felvásárolta a Telecommunications Incorporated-et, az ország legnagyobb kábel-üzemeltetőjévé is vált. Az AT&T által meglepett átlag-részvényes felhajtja a kábelvállalatokat, miközben a mindenki által ismert technológiák - úgy tűnt túllépnek a kábelen - műholdas átvitel, videó direkt sugárzása az előfizető felé -. Simon és csapata arra a következtetésre jutott, hogy a jövő kommunikációs közege a kábel.

o

Amit az AT&T előre lát, látják a riválisok is, vagyis képesnek kell lenni új információs szolgáltatásokra, Internet hozzáférés nyújtására, helyi és távolsági beszélgetések, fix és mobil telefon és televízió szolgáltatásra az otthonok és munkahelyek számára egy "mindent-egybe" digitális továbbító rendszeren keresztül, mindezt egy számlán, és egyazon vállalat használatakor jelentős kedvezmény nyújtásával. 17


4. Aktuális kérdések, tanulságok

Mint ahogy a bevezetőben is megemlítettük, Ázsiára érdemes odafigyelni. Tudatos politikát folytatnak, amelyben ugyan óriási szerep hárul a piaci erőkre, a kormányok és nem kormányzati szervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne csupán a kontrolálatlan hatások érvényesüljenek az új kor új társadalmának kialakulásában. Ehhez elengedhetetlenül szükséges olyan szakemberek felkészítése, akik átlátják a folyamatokat, de nem csupán mérnökök, hanem szociológusok, gazdaságpolitikusok… is egyben. Vagy olyan “think tank”-okat, szakértői csoportokat alakítanak ki, amelyek hathatós segítséget tudnak nyújtani a kormányzat információs politikájához. Jelenleg a “gyorsuló idő” fázisát éljük, és biztosra vehetjük, hogy a forradalmi, az élet szinte minden területét érintő változások, újdonságok, találmányok megjelenésével egyre fokozottabban kell számolnunk. De miért is lenne ez másképp egy olyan korban, ahol az eddigi történelem tudósainak 80 százaléka él és dolgozik, az emberi tudásanyagot minden második évben megduplázva? Egyre több kérdés, egyre több választ igényel. Milyen jövőnk lesz? Hogyan találhatjuk meg a helyes utat? Egyáltalán melyik a legmegfelelőbb szcenárió? Csupa olyan kérdés, amire mihamarabb választ kell találnunk, hiszen a folyamatok a megfelelő stratégia hiányában kontrolálhatatlanul rombolhatnak is, következményeik pedig visszafordíthatatlanok lesznek. Az AMIC 8. éves konferenciáján felszólaló előadók mindegyike tisztában volt a stratégia fontosságával, az egyes előadások során az érintett szakterületekre vonatkozó javaslatokat ki is fejtették. Hatalmas mennyiségű anyag birtokába jutottunk, ebben utijelentésben igyekeztünk a nem túl “száraz” előadásokat bemutatni. Az összes előadás nyomtatott formában is rendelkezésünkre 18


áll, az EUTELSAT frekvenciáitól kezdve a civil társadalom ázsiai kérdésein át a nők munkahelyi problémáiig. Ezek feldolgozása folyamatban van, és teljesen ingyenesen, folyamatosan jelentetjük meg első magyar nyelvű, Információs társadalommal foglalkozó honlapunkon. (www.inco.hu)

5. Mi hasznosítható Magyarországon?

Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar információs társadalom jelenleg még inkább piacvezérelt, mintsem tudatosan megalkotott stratégia, politika eredménye. Sikerként könyvelhetünk el már számos projektet, amelyek során tudásfalvak, tudásházak, tudásrégiók kialakulásának lehetünk szemtanúi és cselekvő részesei. Még mindig hiányzik azonban az információs társadalom stratégia és politika, amely keretét adná a cselekvési programoknak. A Harmadik Évezred Alapítvány Stratégiakutató Intézete az elmúlt időszakban rengeteg energiát fordított az EU Információs társadalom stratégiájának és egyéb szabályzóinak, a stratégiaalkotás folyamatának megismerésére. Különösen igaz ez a finn nemzeti stratégiára. Tapasztalataink azt mutatják, hogy tudatos stratégia nélkül, és ami talán legalább ennyire fontos, tudatosság és józanság nélkül nehéz a projektek végrehajtása. Az erőforrások könnyen szétaprózódnak, mert sok a cél, a projektek félig befejezetlenek maradnak… Az ázsiai régió az elmúlt évek során a legerőteljesebb gazdasági fejlődésen ment keresztül a világon. A folyamatok sokkal fokozottabb tempóban jelentkeztek, jelentkeznek, így nem könnyű lépést tartani a fejlődéssel. Magyarország ma hasonló helyzetben van, de nem azért, mert az ázsiaihoz hasonló folyamatokat éltünk át, hanem mert idáig számos dolgot elmulasztottunk, és késésben vagyunk. Tévedés ne essék: Ázsia számos problémát képtelen kezelni (vagy egyszerűen csak gondatlanság, hanyagság okozza). Az óriási népesség Indiában - tapasztalataink szerint - 1:6 19


arányban osztozik az információs kor nyújtotta előnyökön. Hiába láttunk ISDN telefonfülkéket az utcákon (!), még mi sem mertük használni, hiszen 5-6 perc nemzetközi telefonálás 2400 rúpiába (13 ezer forintba) kerül. Ez az ottani emberek majdnem egyhavi keresete. Az ország követi fejlettebb ázsiai testvérét az információs szupersztrádán, miközben korszerű sztrádával, de egyéb infrastruktúrával is alig-alig rendelkezik. Még is nálunk gyorsulóbb tempóban halad előre.

20


Az Információ Szegényektől az Információ Gazdagokig - Farkas-Szoboszlai-Varga