Page 1

A globlokál világ kultúrája (tér – társadalom – kultúra) Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Szeged, 2005. július 4.  

 


Mottó A kultúrafejlesztés közös tudat­ és  tudatállapot fejlesztés, amelyet csak  támogat a tudásfejlesztés,  s amelyhez csak hátteret szolgáltat az  civilizációs és kulturális intézményfejlesztés,  és így ez önmagában alig segít sokat a tudás és  tudatfejlesztésben 


Szubjektív előhang

Tizenkét éve rendeztük az első konferenciát az  információs társadalomról, de ezt a prioritást most  levesszük a napirendről, mert minden hatalmi,  presztízs és tudásbeli ellenállás ellenére ez az  áttörés jórészt végbement    Kivétel több eleme (új térszerkezet, új tudáselmélet,  új személyiség koncepció, intelligens civil  társadalom, stb.)  Az új prioritás: a tudatközpontú társadalom és  kultúra, s nem remélt eredmény lenne, ha tizenkét év  múlva megint mellőzhetnénk ezt a gondolkodási és  cselekvési prioritást


Új társadalmi szakadékok a 21. század elején: 1. Közösség­gazdagok – közösség­szegények 2. Információ­szegények ­ információ­gazdagok 3. Technológia­szegények ­ technológia­gazdagok  4. Tudás­szegények ­ tudás­gazdagok (kultúra  szegények ­ kultúra gazdagok) 5. Tudat­szegények ­ tudat­gazdagok 6. Istenélmény­szegények ­ Istenélmény­gazdagok


Már is egy kitérő: új társadalmi tér(idő)szerkezet és térelméletei

Fordista térszerkezet – fordista térelmélet Posztfordista térszerkezet – posztfordista  (posztmodern) időtér elmélet Információs tér(idő) szerkezet – globális  információstér­elmélet Tudásközpontú téridő szerkezet – integrált  tudástéridő­elmélet Kvantum téridő szerkezet – univerzális  tudatközpontú kvantumtéridő­elmélet A jövő: talán az öt modell együtt, avagy univerzális  térszerkezet elmélet


Alapfogalmak új felfogásban Világ: univerzális térben és társadalomban  létrejövő globlokál tér és társadalom, globlokál  nemzet és régió, stb. Világtudat: univerzális (tér)tudat,   (társadalom)tudat, (nemzet)tudat, (régió)tudat,  személyes tudat­öntudat, stb. Kultúra: az univerzális, globális és nemzeti tudat­  és tudásszintek, tudat­ és tudástartalmak közös  szubsztanciális megtestesülése anyagban,  intézményben, szokásokban, mentalitásokban,  stb.   


A gondolati rendszer Tér/idő szintek: transzcendens, univerzális, globális,  társadalmi­nemzeti, lokális, személyes emberi Szintenként más típusú tudatállapotok és  tudásminőségek Szintenként a tudat/tudásminőségek intézményesült és  virtuális valóságokat teremtenek folyamatosan A valóságteremtés funkcionálisan a civilizáció,  szubsztanciálisan a kultúra A mindenszintű teremtés következménye és ugyanakkor  alkotótársa az egyes személy (fizikai, lelki, tudati és  tudástestként)   


UNIVERZÁLIS TUDAT Szabad és szerető kozmikus világtudat,  mindenkinek kínál, nem kivételez, mindenki elérheti Az univerzális tudat­világszerkezet belső  tudatszintjei és állapotai Az univerzális világtudattal egymásba fonódott az  Abszolútum (és az Isten) tudat  Univerzális tudat­prioritások tudatosulása A tudat (és tudás) világokról metaelmélet születik  (generálisan új filozófia) Tudat és tudás világok/struktúrák lehetséges  kapcsolat típusai


UNIVERZÁLIS TÉR Tudat és tér között: a tudat folyékony téridő, a téridő  „megkövült” tudat Univerzális tudattér­világszerkezetben folyamatosan  teremtődik a multiverzum  Világszerkezet típusa: sok emelet, eltérő  lépcsőfokokkal több központú gömbben  Görbült terek/idők, tér és időnélküli terek, makró és  mikróterek (a húrelmélet és bránelmélet szerint) Az univerzális térből természeti, társadalmi és tudás  terek, tér/idők, tudati/tudásbeli átjárók testesülnek  meg


GLOBLOKÁL TUDAT Globális és lokális tudat a földi civilizációban Szintjei: globális és kontinentális (Európa) tudat,  társadalmi (nemzeti) tudat, lokális (regionális,  kistérségi, települési) tudat Nem lehet elmetszve a posztglobális (az univerzális és  transzcendens) tudatoktól Európában maradt a koloniális tudat Tudatszintek közötti átjárások gyakran járhatatlanok  (főként a globális és lokális tudat között) Lefojtott tudattalan­tudatalatti mezők Sérült tudat és korlátozottan önfejlesztő   


GLOBLOKÁL VILÁG Globalizáció: univerzalizáció és lokalizáció (a  globlokalizáció, mint univerzális folyamat) Funkcionális és szubsztanciális globalizáció  elválik, de nem zárja ki egymást Világhatalmi­világgazdasági domináns és alávetett  terek Mennyiségi (terjedési) és minőségi (tudat és  tudás­alapú) globalizáció A tudatközpontúság alacsony szintje a mediatizált  globális kommunikációs tér  A formális egységesülés minőségi folytatása  egyszerre utópia és kényszer


Kitérő: a funkcionális globalizáció szerkezete Az alapszerkezete szintjei:           első világ (funkcionálisan fejlett)           második világ (félig fejlett)           harmadik­negyedik világ (fejletlen)           és a még kimaradt világok Kontinensek, kontinens­részek a globális  térszerkezetben A szubsztanciális világszerkezet nem esik egybe a  globális világstruktúrával  Országrégiók (nagyrégiók, interrégiók) Nemzetek/államok a kontinentális funkcionális  térszerkezetben


TÁRSADALMI TUDAT Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem  fordítva A társadalmi tudat ugyanolyan gátló­erősítő tudattér,  mint az egyéni személyes tudatmező Társadalomtudat felfelé az univerzális­globális  tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik Személyes tudat részben függ, részben független a  társadalom tudatától Hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az  individuális és közösségi integráció tudat    Hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és  nagyra hivatottság tudat, stb


TÁRSADALOM A társadalom tudat teremtette virtuális globális­lokális  mozgástér (nem intézményes és intézményesült) Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális­ kontinentális tudat „megtestesülései” Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat  produktumai Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend  erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után  lázadó és kreatív tudat


NEMZETTUDAT A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat:  közvetítő­tudat, azaz sajátos kollektív  tudatminőség Nemzettudat felülről a transzcendens és  univerzális, alulról a lokális és személyes  tudatokat közvetíti, integrálja Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat,  nép­ és országtudat) A nemzet tehát nem elsősorban államként  tételeződik, hanem tudat és tudástérként A magyar nemzettudat egyszerre tradició  központú heroikus és jelen­központú lemondó  tudat?


NEMZET

Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ  között (a kollektív tudatminőség megtestesült  valósága) A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a  feltétlen önfeladás A nemzet funkcionális szerepe: államként a  fennmaradás és autonómia intézménye A nemzet megtartása ma inkább nem  államnemzetként, hanem tudás­tudat­, azaz  kultúra­központú nemzetként lehetséges  (szubsztanciális szerep) Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti  tudás/tudomány/művészet digitalizálása és  elérhetővé tétele


LOKALITÁSTUDAT Az elmúlt évezredek eredménye a transzcendens és  egyéni tudatok differenciálódása Lokalitástudat: elsődleges otthon­tudat, a távoli  transzcendens és univerzális tudat megismétlése  (befogása, konkretizálása) Funkcionálisan a konkrét térben és időben irányító­ szabályozó jelentudat Szubsztanciálisan közvetít (kettős tükörként) az  egyéni és a magasrendű külső tudatállapotok között Lokalitástudat: erősen érzelemközpontú (szeretet,  gyűlölet, megértő, stb. tudat)


LOKALITÁS Minden térszint, ami a nemzetállam szint alatt van  (régió, megye, város, kistérség, község, stb.) Lokalitás hol alávetett a nemzet/állami szintnek,  hol valamilyen autonómiát élvez Magyarországon funkcionálisan egyelőre a  megyei, a városi és községi szint intézményesült A lokalitás szubsztanciális céljainak, feladatainak  intézményesülése lassú Intelligens (tudat és tudásközpontú) civil  társadalom és részvételi demokrácia a jövő


Kitérő: lokalitás szerkezet Felső életvilág (régió, megye) Alsó életvilág          Környező világ (kistérség, település)          Kéznéllévő világ (család, barátok,  ismerősök) Belső vált életvilág (a személyek felettes  éne, egyéni tudatok) A globalizáció hatására megváltoznak a  lokalizáció viszontválaszai Az információ­tudás és az ehhez való  hozzáférés térstrukturáló szerepe nő


KULTÚRA TUDAT(A) A kultúra tudata szintenként szubsztanciálisan  összesíti, egymásba fűzi és kifejezi a tudatot és tudást; Egymástól elkülönül az univerzális, globális,  kontinentális, nemzeti, lokális kultúra tudat; A kultúratudat (virtuális érték, szabály­rendszer és  eljárás módként) tudatosult és nem tudatosult  tudat/tudás állapotok együttese; Egyszerre (1) az univerzális, globális és lokális kultúrák  virtuális sűrítménye , amely nálunk (2) alapvetően  tradicionális tudás/tudat, és (3) amely a  modernizációban a társadalmi tudatalattiba szorult  vissza   


KULTÚRA A kultúra az egyesített tudat­tudás valósággá válását  végzi el és intézményesíti Az eredmény kettős: a funkcionális produktum a  civilizáció, a szubsztanciális produktum a kultúra A kultúra közismert intézményes ágazatai kiépültek,  miközben a kultúrateremtés zömében mindig  intézményeken túl megy végbe A tudásalapú gazdaság és társadalom gyorsan  létrehozza a második funkcionális kulturális  intézményrendszert 


JELEN ÉS A JELEN TÁVLATA Tudásközpontú világmodell előtt,  ­ globális információs társadalom közben ­ és a tudat­társadalom előtt A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése –  Új Tudomány/Új Elmélet születése Húsz­harminc éven belül új minőségű univerzális  tudás és tudáshasznosítás várható A tudás személyes tőkévé válása ­ az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást  A tudás társadalmi tőkévé válása ­ a tudástársadalom kialakulása


PARADIGMA VÁLTÁS Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz,  téridőhöz, kultúrához), mert a funkcionális építkezés  önmagában korlátozottan eredményes  Anyagtól a tudatközpontú anyaghoz, világegyetemtől  az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos  világegyetemekig, társadalomtól a társadalom tudatig  és tudatalattiig, stb. A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a  következményekre (a valóságokra), még akkor sem,  ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) Gyors váltás indult el: a történelemtől eljutunk a  poszttörténelemig   


JÖVŐ-DIMENZIÓK Jövő 1.: univerzális (és spirituális) tudat és  tudásfejlesztés Jövő 2.: tudat és tudásfejlesztés alapján  „anyaggá/valósággá válás” fejlesztés Jövő 3.: személyiségfejlesztés – tudás és  tudatfejlesztés Jövő 4.: valóssággá fejlesztés részeként  szabály és normafejlesztés  Jövő 5.: közlekedés az univerzális és globális  téridőkben Jövő 6.: földi civilizáció és kultúra világváltása  felgyorsult


VÍZIÓ HOLNAPRA (2020) Az emberi információ, s tudás legalább  megötszöröződik (2005­2020) Új Tudomány és poszt­tudomány (Új Valóságkép, Új  Tudatkép, Új Emberkép) születik folyamatosan A normál és poszt­normál tudomány után jön a  poszt­kolonista alapú metatudomány (poszt­ tudomány)  A tudás mennyiségi és minőségi változása az egyik  kényszerítő erő a tudásfejlesztések  szükségességének elfogadásáért  Az új tudás alkalmazásával minimum három­négy,  egymást követő technológiai forradalom fut le


VÍZIÓ HOLNAPRA 2. (2020) Az Európai Unióban (és máshol) a tudás­ és  tudatközpontú társadalom lehet az egyetlen  optimális jövőmodell, vagy legalább erre indul(hat) a  kontinentális önszervezés  Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap a  digitális államban, a tudatfejlesztésben, a  tudományos kutatásban, stb. Az ember vagy/és a mesterséges „ember” megérkezik  a Marsra és talán máshova is A mindennapi élethez egyetemi szintű végzettség kell  és az európai ember is újra felismeri transzcendens  voltát


Konklúziók

Már most rendelkezésre áll az új tudás, s  felismerés, vagy ennek számos alapelve A globlokál világ (Európa, a nemzet, a régió, a  város, a kistérség, a közösség) alapvetően tudat  és tudástér (tér=téridő) Az információs társadalom, vagy az Internet  alapvetően tudat­ és tudástér (annyival fejlettebb,  amennyivel jobban tudástér) A kultúra alapvetően a tudat­ és tudástér  megjelenítése, feltárása, közvetítése, stb.   


Konklúziók 2.

A személyes és közösségi részvétel értelme, célja  a tudat­ és tudatásfejlesztés és önfejlesztés  (tudatos és innovatív) támogatása A helyi cselekvés (például a közoktatás és a  közművelődés) központi eleme a tudat és  tudásfejlesztés Az új kutatások (metaelméleti alapon) alapvetően a  tudat­ és tudatterek  feltárását, állapotát, tartalmát  mutassák fel Az új tudások a következő két évtizedben  átalakítják a kollektív tudatállapotokat 


Új közművelődés a láthatáron? Nyolcvanas évek forradalma: lassú szőkés a  pártállam puha fogságából és ideológiájából, és  részleges kilépés az intézményből a helyi  társadalomba Kilencvenes évek forradalma: korlátozottan  közösségfejlesztés és javuló civilizációs  szolgáltatás­fejlesztés   Nulladik évek forradalma (lehetne): sajnos szintén  korlátozottan egyéni és közösségi tudásfejlesztés Tízes­húszas éves forradalma (lehetne): legalább  korlátozottan egyéni és közösségi tudatfejlesztés, s  ennek révén magas szintű tudás­ és  társadalomfejlesztés 


ÜZENETEK Ha az előadást nem értették megfelelően, engem  okoljanak, mert az igazság valószínűleg ez, csak  nem voltam képes érthetőbben elmondani Persze a kimondás és a befogadás egyaránt  tudat­ és tudásállapot­függő Ráadásként a magyar társadalmi tudat és ennek  kultúrája terhelt féléber tudat és az elavult  korszellem gyakran nem fogadja be a régi/új  tudásokat A nem megfelelő értés korrekciója mindenki  számára lehetséges 


ÜZENETEK 2. Elég megjegyezni, hogy a tudatszintek és  tartalmak generálják (interaktív módon) a tereket,  a társadalmakat és a kultúrákat Elég megjegyezni, hogy a világon egyetlen  univerzális és mindennapi esély van: az egyéni  és közösségi tudat­ és tudás­önfejlesztés Elég megjegyezni, hogy erre nem vagyunk  felkészülve, de a mozgástér (téridő) csak általunk  korlátozott, egyébként korlátozatlan HEURÉKA!  


KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba www.vargacsaba.hu www.metaelmélet.hu www.stratégiakutato.hu www.inco.hu

vargacsaba@vargacsaba.hu


A globlokál világ kultúrája - 2006 - Varga Csaba  

kultúra)tér–társadalom–kultúra) Varga CsabaVargaCsaba szociológus, c. egyetemi docens,szociológus,c.egyetemidocens, Stratégiakutató Intézet...

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you