Issuu on Google+

A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége 2011. augusztus 30-án megtartott ülésén megtárgyalta a Vagyonvisszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény terveztetét és a Köztársasági Kormánynak az alábbi állásfoglalást juttatja el: ÁLLÁSFOGLALÁS 1. A VMSZ mindenekelőtt felszólítja a Köztársasági Kormányt, hogy igazságtételi szándékát bizonyítandó haladéktalannul nevezze ki a Vagyonvisszaszármaztatási Igazgatóság igazgatóját és ezáltal tegye lehetővé az Egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló, a gyakorlatban immár nyolc hónapja nem alkalmazott törvény újbóli alkalmazását. 2. A VMSZ üdvözli, hogy egy évtizednyi késlekedés után végre megszületett a politikai szándék a Vagyonvisszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény elfogadására is. 3. A VMSZ elengedhetetlennek tartja, hogy az elfogadandó törvény megfelelő egyensúlyt teremtsen a vagyonvisszaszármaztatásra váró és a folyamatban közvetett módon érintett állampolgárok érdekei között. A második világháború során és után elkövetett jogsértések orvoslását, a jelenlegi tulajdonosok magántulajdonának a sérthetetlenségét, valamint az adófizető polgárok általános közteherviselési képességét egyenrangú célkitűzésként és értékként kell a megszületendő törvénynek képviselnie. 4. A VMSZ számára elfogadhatatlan a törvénytervezet azon rendelkezése, amely alapján a vagyonvisszaszármaztatás lehetősége kizárólag az 1945. március 9-e után meghozott államosítási aktusok alapján bekövetkezett vagyonvesztés esetén nyílna meg. Meggyőződésünk, hogy a második világháború során (1941. április 6-a ás 1945. március 9-e között) foganatosított vagyonelkobzással járó államhatalmi intézkedések orvoslása méltányos elvárás minden olyan esetben, amennyiben a háborús események befejeztével az adott vagyontárgy szerb (jugoszláv) állami tulajdonban került - azaz nem került vissza eredeti tulajdonosához - függetlenül attól, hogy az intézkedést Szerbia (Jugoszlávia) vagy valamely külföldi állam hatósága foganatosította. Sok olyan eset van, amikor a megszálló német hatóságok fosztották meg a tulajdonosokat vagyonuktól, viszont az új kommunista hatóságok a vagyont nem származtatták vissza eredeti tulajdonosának és azt úgy államosították. A törvénynek biztosítani kell az eredeti tulajdonosok számára jogot, hogy ilyen esetekben is visszakaphassák tulajdonukat. 5. A VMSZ elfogadhatónak tartja a törvényelőkészítő munkacsoport által megfogalmazott vegyes vagyonvisszaszármaztatási és kárpótlási modellt. Elengedhetetlennek tartjuk ugyanakkor, hogy a törvénytervezet rendelkezéseinek módosításával tovább bővüljenek a természetbeni vagyonvisszaszármaztatás lehetőségei. 6. A VMSZ meggyőződése szerint alkotmányossági aggályokat vet fel a törvénytervezet azon hiányossága, hogy nem látja elő a csereingatlan útján történő kárpótlás lehetőségét arra az esetre, amennyiben az eredeti vagyontárgy nem áll rendelkezésre. A VMSZ szorgalmazza, hogy - hasonlóan az Egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló jogszabályhoz - teremtsen a törvény lehetőséget arra, hogy a kérelmező döntése alapján, az állam által felkínált másik, hasonló értékű ingatlannal vagy értékpapír útján kerüljön sor a kárpótlásra.


Meggyőződésünk, hogy a visszaszármaztatási igényeket meghaladó mértékben rendelkezésre álló termőföld és erdőterületek esetén semmilyen akadálya sincs akadálya a tervezetben szereplő modell ezirányú kiegészítésének. A VMSZ javasolja, hogy a törvény tegye lehetővé, hogy abban az esetben, amennyiben a visszaszármaztatandó ingatlan rendelkezésre áll ugyan, de a karbantartás elmaradása miatti állagromlás következtében értéke jelentősen elmarad a hasonló, de megfelelő állagú ingatlanoktól, a kérelmező döntése alapján az állam által felkínált másik, megfelelő értékű ingatlannal vagy értékpapír útján kerüljön sor a kárpótlásra. 7. A VMSZ számára elfogadhatatlan az ún. megszálló erők kötelékében szolgált személyek és leszármazottaik kivételt nem engedélyező kizárása a vagyonvisszaszármaztatási folyamatból. Méltánytalannak tartanánk, hogy - a törvénytervezet szóhasználatával élve - a megszállás után az adott területen szuverenitást gyakorló állam által előírt törvényi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő, szerbiai illetőségű lakosok ne részesülhessenek kárpótlásban, különösen abban az esetben ha ezek a személyek nem Szerbia területén teljesítettek katonai szolgálatot. A törvénytervezet jelenlegi szövegéből nem egyértelmű, hogy ez utóbbi kategória jogosult lenne-e kárpótlásra. 8. A VMSZ szorgalmazza a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási eljárások egyszerűsítését. Reméljük, hogy kizárólag törvényszerkesztési hiba eredményeként következik a tervezet szövegévől, hogy kérelmet kizárólag az olyan személyektől elvett vagyon vonatkozásában lehet benyújtani, akik kapcsán A rehabilitációról szóló törvény alapján lefolytatták a rehabilitációs eljárást, vagy kezdeményeztek azt. (A törvényetvezet 43. szakaszának (5) bekezdése valószínűleg számozási hiba következétében a tervezet 5. szakaszának (1) bekezdésre utal vissza, a szöveg 6. szakaszának (1) bekezdése helyett) 9. A vagyonelvétel szenvedő alanyai, illetve azok leszármazottai sok esetben ma külföldi (ezen belül magyar) állampolgárok, akiket a törvény eljárásjogi rendelkezései hátrányosan érintenek akkor, amikor elrendeli, hogy a kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy az ő állampolgársága szerinti állam tekintetében viszonosság áll fenn a vagyon-visszaszármaztatásra és kárpótlásra való jogosultság tekintetében, illetve azt is, hogy a kérelmező nem részesült kárpótlásban a saját állampolgársága szerinti államtól. A viszonosság létezésének bizonyítását – a Külügyminisztérium bevonásával – a visszaszármaztatási eljárást folytató szervek feladataként kell meghatározni. Méltányos volna – ellenkezőjének bizonyításáig – törvényi vélelemként elfogadni azt, hogy a kérelmező korábban nem részesült kárpótlásban a saját állampolgársága szerinti államtól. 10. A VMSZ szükségesnek tartja, hogy a természetbeni vagyonvisszaszármaztás alóli valamennyi kivétel olyan módon kerüljön megfogalmazásra, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a Vagyonvisszaszármaztatási Igazgatóság jogértelmezésétől függjön a törvény gyakorlati alkalmazása. Különösen fontos, hogy a vagyonvisszaszármaztatási folyamatban kötelezettként megjelenő, állami tulajdonban lévő ingatlant használó gazdasági társaságok fennmaradásához nélkülözhetetlen vagyon megállapításkor a vagyonvisszaszármaztatást kérelmezők érdekei és a gazdasági társaság munkavállalói munkaviszonyának a fenntarthatósága azonos súllyal essen latba.


11. A VMSZ számára elfogadhatatlanok a törvénytervezet azon rendelkezései, amelyek a pénzbeli és értékpapírban történő kárpótlás értékét dinárban határozzák meg. Meggyőződésünk, hogy csak abban az esetben hárulna el annak a veszélye, hogy a 20 éves lejáratú államkötvények szimbolikus összegű kárpótlássá váljanak, amennyiben az állam pénzben kifejezett kötelezettségvállalása euróban vagy USA dollárban, tehát olyan pénznemben kerülne meghatározásra, amelynek árfolyama független Szerbia állami szerveinek döntéseitől. 12. A VMSZ súlyosan méltánytalannak tartja a törvénytervezet azon rendelkezését, amely a vagyon visszaszármaztatását kérelmező terhére közigazgatási és bírósági illetékfizetési kötelezettséget ír elő. 13. A jogbiztonsági szempontjait szolgálna, ha a törvény – felesleges módon - nem írna elő olyan eltéréseket Az általános igazgatási eljárás szabályainak alkalmazásától, mint pl. a mellékletek tekintetében hiányos kérelmek hiánypótoltatás nélküli visszautasítása. A bizonyítás szabadságának az eljárási törvényekben részletesen kidolgozott elvét sértené, így a jogbiztonság szempontjából elfogadhatatlan ugyanakkor az is, hogy – a törvény helyett – miniszteri rendelet írja elő a kérelemmel együtt kötelezően benyújtandó bizonyítékokat. 14. A VMSZ szükségesnek tartja, hogy kerüljön törlésre a törvénytervezet azon rendelkezése, amely kivételesen lehetővé tenné a Kormány számára a visszaszármaztatásra váró vagyontárgyak értékesítését a főszabályként megállapított elidegenítési tilalom ellenére. 15. A VMSZ 2011. szeptember 10-ére vajdasági magyar közvitát hirdet meg, amelynek keretében alakítja ki végleges álláspontját a Vagyonvisszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatban.


vagyon-visszaszármaztatás