Page 1

MIKLÓS Katalin

Kézdivásárhely 1989. december 18. – 1990. május 23.

1989. december 22-ig Kézdivásárhelyen hét szekus vigyázta a rendet: Mureşan Aurel százados, a helyi Szekuritáté parancsnoka, Băjan Viorel százados, Paşcan Ioan fıhadnagy, Laslău Traian fıhadnagy, Stînga Valentin fıhadnagy, Domokos Tibor törzsırmester és Boroş Stelian törzsırmester. Az utóbbi két személy a lehallgató központért felelt, ellenırizték a vállalatokat, intézményeket, valamint a környezı tíz községért is ık feleltek. A rendszert segítette egy jól kiképzett besúgóhálózat, illetve nagyon sok kollaboráns.

1989. december 18–20. Az ipari egységeknél feszült a légkör, a fı beszédtéma a temesvári vérfürdı. Az eseményekrıl Kézdivásárhely lakosai a Szabad Európa Rádióból, vagy Amerika Hangja híreibıl értesülhettek, a véres megtorlásokról úgyszintén. A gyárakat szekusok, pártaktivisták és civil ruhás milicisták látogatják meg, vigyázva a törvényes rendre. (Dévai Iochom István: Kísért a múlt Székelyföldön. 1999.)

1989. december 21. Nicolae Ceauşescu utasítására párttitkárok, vállalatvezetık, szakszervezeti elnökök, KISZtitkárok, élmunkások ülésén elítélik a temesvári forradalmat, huligán, fasiszta, reakciós, imperialista körök által szított zavargásnak minısítik.

1989. december 21. 19 órakor a kézdivásárhelyi pártbizottság győléstermében összehívják a város területén lévı jelentısebb intézmények igazgatóit, párttitkárait Vlad Gizella részvételével, aki a megyei pártbizottság Kézdivásárhelyért felelıs titkára. A győlésen felkéri az egybegyőlteket, hogy bármi

1


történjen is, akadályozzák meg a vérontást. Négy-öt aktivista is érkezett, akiket beosztanak a vállalatokhoz, az ırséget megduplázzák.

1989. december 22. 8 órakor a belügyminisztériumhoz tartozó egységek, a milícia is fegyverletételi parancsot kap, a fegyvereket a milícia raktárába helyezték el. Kézdivásárhelyen nem dördül el egyetlen fegyver sem. Az eseményeknek két kulcsfigurája van Kézdivásárhelyen: Molnár Benedek és Boldizsár Béla. Ezen a napon a gyárakban senki sem dolgozott, az emberek csoportokba gyülekezve beszélgettek a temesvári eseményekrıl. Molnár Benedek elvette a fekete zászlót a szigetelıgyárból és egyedül vonul a fıtér irányába. 12 órakor a fıtéren népgyőlést tartottak, összegyőlt a tömeg, a nép Ceauşescu-ellenes jelszavakat kiabált. Az akkori polgármester, Becsek László, szólni akart a tömeghez, de lehurrogták. Kilógatják a városháza erkélyérıl, a nép kérése az volt, hogy dobják ki az ablakon. Majd megkegyelmeznek neki, a hátsó udvaron kimenekítik. A propaganda titkárnınek, Moldovan Florentinának is menekülnie kellett. A vonuló tömeg a könyvesbolt kirakatát bezúzza, a néhai diktátor könyveibıl máglyát gyújtanak. A tömeg bezúdul a pártházba, kidobálja a keze ügyében talált tárgyakat, tévéket, bútorokat, Ceauşescu-képeket, könyveket, papírokat. Ezután következett a milícia épülete 13–14 óra között, ahol benyomják a nagykaput és ütlegelik a menekülıben talált milicistákat. A milícia épületét 400–500 ember rohamozza meg, feldúlják, majd felégetik. Kovászna megyében négy milicista székházat gyújtottak fel: Kézdivásárhelyen, Szentkatolnán, Ozsdolán és Baróton. 1989 decemberében a milícián 25 tiszt és altiszt, valamint 2 civil alkalmazott teljesített szolgálatot. A hangadók kilétét csak találgatni lehet: késıbb Kézdivásárhelyen úgy vélték, hogy irányított akció történt, a gyújtogatás célja pedig az volt, hogy a besúgókra nézı terhelı bizonyítékokat eltüntessék. A forradalom ideiglenes központja a Városi Mővelıdési Ház, az erkélyre mikrofont és két hangszórót szereltek, Incze László múzeumigazgató, Fekete Vince költı, Ötvös Zoltán valamint egy román nı, akinek nevére egyetlen adatközlınk sem emlékszik, annyit tudnak, hogy a szigetelıgyárban dolgozott, majd 1990 elején el is költözött a városból. 2


A tömeg egy csoportja elindul a MIC-Gros élelmiszerlerakat felé és kifosztja a lerakatot. December 22-én a milícia épületének megrohamozásakor mindenki elmenekül az épületbıl, így Ioan Aurel Agache ırnagy is, aki elızı éjszaka a milícia épületében szolgálatot teljesített. A milícia udvarán elkezdik verni, de Csesznek Olivér és Kratochwill László közbelépésére el tudott menekülni, a 39-es Udvartéren keresztül a fıtérre érkezik, ahol a tömeg felismeri, így ismét menekül a szülészet épületében lévı gyógyszertárba, ahonnan kiráncigálják és a járdán halára ütlegelik. Dr. Kele Mihály nıgyógyász fıorvos mentıért telefonált, felteszik a mentıre, de a tömeg megakadályozta a kocsi eltávozását, leveszik és tovább ütlegelik, ismételt mentıhívás után immár dr. Kele Mihály és dr. Kelemen András fıorvos együtt próbálják feltenni a mentıkocsiba. A tömeg megfenyegeti az orvosokat, kénytelenek visszavonulni, így december 22-én 15–16 óra között a 43 éves Aurel Agache ırnagy számtalan ütésbe és rúgásba belehal. A boncolóorvos szerint a halál oka agytáji-, koponya- és hasüregsérülés. A boncolásra december 28-án került sor dr. CreŃu Adrian által. 1990. január elején temetik el szülıfalujában a Bákó megyei Podul Turculuiban. 1969-ben érkezett Kézdivásárhelyre, 1970-ben feleségül veszi a nyújtódi származású Kovács Ilonát, akitıl gyerekeik is születettek. 1986 és 1989 között Barótra helyezik át milíciafınöknek, mivel több jelentés érkezett ellene a pártbizottságnál és a megyei milícián. Ugyancsak 1989-ben helyezik vissza Kézdivásárhelyre. 1989. december 22-én és 23-án házukat ismeretlen tettesek feldúlták, fıképp cigányok, és a berendezés java részét széthordták. A kisvárosi legenda szerint a milicista lakásában a függönykarikák is aranyból voltak, ennek a történetnek az lehet a háttere, hogy az ırnagy hírhedt volt a nemesfém iránti rajongásáról, amit ı „metal galben”-ként emlegetett. Természetesen szó sincs arról, hogy a függönytartó karikák aranyból lettek volna, viszont a lakást ennek ellenére teljesen feldúlták.

1989. december 23. Megjelenik a Székely Újság elsı száma 5000 példányban, a második 15, a harmadik 25 ezer példányban kelt el. Alapítói: ifj. Deme László, Sántha Attila, Fekete Vince, Ambrus Ágnes, februártól csatlakozik Iochom István és Nemes Enikı. Grafikai szerkesztık: Vetró Bodoni Zsuzsánna és Vetró András. A szerkesztıség az ifjúsági klubban található, a lapot a Kézdivásárhelyi nyomdában adták ki. 3


1989. december 23. Szombaton megalakult a Nemzeti Megmentési Front (NMF) 24 tagú városi bizottsága. A város élére Vincze Benjamin csavargyári almérnököt választják. A bizottság a rendırségi munka újjászervezésére Benkı András nyugalmazott alezredest jelölte ki. A megalakult NMF vezetésébe Incze László múzeumvezetı, ifj. Arany Álmos, Baka Mátyás tanár, Beke Ernı beszerzı, Benkı András ny. alezredes, Bercu Ioan akkori ortodox pópa, Butoi Adrian tőzoltóparancsnok, dr. Boga Olivér, Bokor Zoltán, ifj. Deme László, ifj. György Domokos, Fülöp Jenı, Imreh István ügyvéd, István Sándor fafaragó, Konrádi Csaba, Kovács Attila, Nagy Imre fıesperes, Nagy Babos Tamás tanár, Pupăză Ioan, Tubák Ervin, dr. Tódor Emil, Tóth B. László és Szentgyörgyi Zsombor tiszteletes került be. (Székely Újság. 1989. december 23. 1. sz.)

1989. december 23. Megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (késıbbi MADISZ), a Romániai Magyarok Demokrata Fórumának ifjúsági szervezete, mely megfogalmazza célkitőzéseit és állást foglal az NMF határozatai mellett. Ideiglenes mőködési székhelye az ifjúsági klub. A határozatok között szerepelt: szövetségvállalás minden demokratikus szervezettel, képviselni a magyar nemzetiségi fiatalokat

alkotmányos

jogaik

megvédésében,

kizárni

a

soviniszta,

nacionalista

megnyilvánulásokat, képviselıt állítanak az NMF-be, indulni a választásokon, illetve a fiatalok kulturális és szórakozási igényeinek kiteljesítése. Alapítói: Kovács Attila, ifj. Arany Álmos és Nagy Tamás. (Székely Újság. 1989. december 30. 2. sz.)

1989. december 23. A Mővelıdési Ház központjából irányították a munkásırséget, rengeteg önkéntes jelentkezı részvételével. A város öt bejáratánál ellenırizték a gépkocsikat, puskákat, késeket helyeztek el a központban védekezésképpen a terroristák ellen. Január 10-ig tartott a terrorista láz, valamint a szolgálati ırség Kézdivásárhelyen.

1989. december 23.

4


Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Fórum kézdivásárhelyi fiókja, jelentkezıket várnak a Csavargyár épületében – tartalmazza egy felhívás. (Székely Újság. 1989. december 30. 2. sz.)

1989. december 23. Dr. Jakab Antal megyepüspök felhívását közli a Székely Újság elsı száma, nyugalomra int és szívbeli megbocsátásra. Papjainkhoz, híveinkhez. (Székely Újság. 1989. december 23. 1. sz.)

1989. december 23. December 23–25. között az elmenekült, illetve bujdosó, megvert kézdivásárhelyi milicistákat a berecki egységhez menekítették.

1989. december 25. A DISZ győlésén 250 fiatal jelenik meg, tíztagú ideiglenes bizottságot választottak. Decemberben a DISZ képviselte a legszervezettebb politikai erıt. A Szervezet felvállalta az érdekképviseletet, immár MADISZ néven. (Székely Újság. 1990. jan. 6. 3. sz.)

1989. december 26. Kovásznán is megalakul a Romániai Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége.

1989. december 29. A MADISZ tagjai találkoznak David Campanale-lel, az angol Liberális Demokrata Párt képviselıjével, valamint Németh Zsolttal és dr. Szabó Miklós FIDESZ-képviselıkkel. December 29-én átadják a Tapolcai Demokratikus Fórum segélyszállítmányát a katolikus egyháznak, Gellért Attila és Gellért Mihály részvételével.

1989. december 30. Az NMF közli rendeleteit a lakossággal, a fegyverekre, magnószalagokra vonatkozó átadás felhívását, valamint az NMF átállt a forradalom oldalára, és részt vesz a rend, fegyelem, közbiztonság megszervezésében. (Székely Újság. 1989. dec. 30. 2. sz.)

5


1989. december 30. A DISZ felhívást intéz a fiatalokhoz: Az 1990. májusi szabad választásokig az NMF határozatait kívánja követni. (Székely Újság. 1989. dec. 30. 2. sz.)

1989. december végén Megalakul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kézdivásárhelyi szervezete, mint a romániai magyarság nemzetiségi, érdekvédelmi és közképviseleti szervezete. A felhívás értelmében tagja lehet bárki. Székhelye a Városháza. Az elnöke Szıts Csaba Ubul, aki késıbb polgármesterként is tevékenykedett. (Székely Újság. 1989. dec. 30. 2. sz.)

1989. december 31. Újra megalakul a Hobby Cserebere Klub, célja a kézdivásárhelyi és környékbéli győjtık összefogása. Alapítója Beke Ernı. (Székely Újság. 1989. dec. 30. 2. sz.)

1989. december 31. Megjelenik az elsı MADISZ-közlemény, melyben kifejtik eszméiket és törekvéseiket: egy országos ifjúsági hálózat létrehozása, melyben minden egyes tagszervezet autonómiát élvezne, Kézdivásárhelyen szeretnék megszervezni az országos ifjúsági találkozót. Kiadnak egy közös nyilatkozatot a magyarországi FIDESZ-szel, valamint a nagy-britanniai Liberális Demokrata Párttal. A közlemény szorgalmazza a vasfüggöny maradványainak felszámolását, piacgazdaságon és parlamentáris demokrácián alapuló társadalmak kialakítását, vallási és nemzetiségi jogok biztosítását, a Nyugat hozzájárulását Közép-Kelet Európa demokratikus átmenetéhez. Kapcsolatot létesítettek a csehszlovákiai Magyar Diákszövetséggel, valamint dolgoznak svájci és amerikai kapcsolatok kiépítésén is. (Ki kell ejtenünk: antikommunizmus. Székely Újság. 1990. január 6. 3. sz.)

1990. január 2. Kézdivásárhelyre érkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyógyszer, élelmiszer, egészségügyi felszereléseket tartalmazó segélyszállítmánya, a küldöttséget Erdıssy István vezette. Január 2-án a hollandiai Hattem kisvárosból két teherautónyi segély érkezett a református egyházhoz. 6


1990. január 3. Békéscsaba segélyszállítmányát Vardai Sándor, Mozán László és Varjú Ferenc vitte Kézdivásárhelyre. Ugyancsak ezen a napon érkezett a bécsi Karitas nagymennyiségő élelmiszerés gyógyszercsomagja, a hollandiai Almelo városból négy teherautó gyógyszer, élelmiszer és ruhanemő a katolikus egyháznak. (Székely Újság. 1990. január 6. 3. sz.)

1990. január 5–7. Sor került a MADISZ szervezésében az országos magyar ifjúsági tanácskozásra. A helyi MADISZ-nak ekkorra 480 tagja van. Jelmondatuk: „Nem akarunk második KISZ lenni!” A találkozón részt vettek Bukarest, Marosvásárhely, Nagyvárad, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy küldöttei, illetve más városok fiataljai, akiknek még nem sikerült önálló szervezetet kialakítani. A felhívás a marosvásárhelyi és kolozsvári rádió révén volt népszerősítve a fiatalok körében. Kidolgozzák az alapszabályzatot, melyben minden szervezet autonómiát élvez. Koordináló központként Kolozsvárt jelölték meg. Ugyanakkor megfogalmazzák a Kiáltványt, mely tartalmazza a MADISZ és az RMDSZ viszonyának leírását: mellérendeltségi viszony a két szervezet között, önállóan és egymástól párhuzamosan, úgy, hogy a MADISZ azonnali közösséget vállal az RMDSZ nemzetiségi, érdekvédelmi törekvéseivel. A MADISZ Kiáltványát a Székely Újság 1990. január 6-án megjelent számában közli.

1990. január 5. Interjú készült a MADISZ vezetıivel, Kovács Attilával, Nagy Tamással és ifj. Arany Álmossal, melyben hangsúlyozzák az RMDSZ-szel való együttmőködést. Szerintük a szervezetnek szüksége van egy radikális társszervezetre, mivel kompromittált emberek is belépnek a szövetségbe. (Ki kell ejtenünk: antikommunizmus. Székely Újság. 1990. január 6.)

1990. január 6. Felhívás jelenik meg a Székely Újságban Miért kell belépni a Romániai Magyar Demokratikus Szövetségbe? címmel. Kézdivásárhelyen nagyon sokan nem akarnak részt venni politikai pártokban, („elég volt a pártokból”) január 6-ig csak 10-15-en győlnek össze az RMDSZ-nél. 7


Érvelésként leszögezik, hogy a szövetség nem politikai párt, hanem a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete. (Székely Újság. 1990. január 6.) A Székely Újság január 6-i számban Balázs György plébános a lap kérésére kifejtette az egyház állásfoglalását, miszerint támogatja a Magyar Demokrata Szövetséget, kérik nemzetiségi jogaikat. Magyarként élni és megmaradni, a hívek nemzeti öntudatra ébresztését, a nacionalizmus sovinizmus elkerülésével a kultúra, vallás, anyanyelv, mővészet megırzésével kíván állást foglalni a római katolikus egyház. Bajcsi Ákos, a csernátoni termelıszövetkezet elnöke a mezıgazdaság helyzetét nem az agrárforradalomban, hanem a tudomány vívmányainak alkalmazásában látja. Szükségesnek tartja a gazdasági gondolkodás elsajátítását, a keresletkínálat alapú piac kialakítását. (Ne legyünk bólogató Szent Jánosok. Székely Újság. 1990. január 6.)

1990. január 7. Az RMDSZ helyi bizottsága kidolgozta programtervezetét.

1990. január 8. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a Városi Mővelıdési Házban tartott tanácskozást, melyen ismertetik, megvitatják és kiegészítik a jogi, gazdasági, oktatásügyi, közmővelıdési, szociális-egészségügyi kérdésekre vonatkozó programtervezetet Kézdivásárhely és környékére, azaz Felsı-Háromszékre vonatkozóan. A tanácskozáson 300 munkás vesz részt. A tanácskozás ideiglenes 31 tagú intézı bizottságot választott, melybıl hat tag a MADISZ képviselıje. A választott öttagú vezetıség a következı személyekbıl áll: elnök dr. Szabó Zoltán nyugdíjas orvos, alelnök Szıts Csaba Ubul nyugdíjas mérnök, titkár Égetı Éva kémikus, tagok: Incze László muzeológus, Sántha Attila tanár. (Közlemény. Székely Újság. 1990. január 6., január 13., január 20.)

1990. január 9. A Nemzeti Megmentési Front Városi Bizottsága megválasztja a város új, ideiglenes adminisztratív vezetıségét, mely az áprilisi választásokig végrehajtó szervként alárendelıdik az NMF Városi Bizottságának. A város új polgármestere Bokor Zoltán (öt évig a Néptanács 8


alelnöke volt), titkára: Zátyi András, pénzügyi felelıs: Antal Árpád, városrendezés: Gáll Zoltán, városgazdálkodás: Tóth István. (Székely Újság. 1990. január 13.)

1990. január 10. A Gelencén tartott győlésen 300 résztvevı jelenlétében az ideiglenes NMF bizottságának elnökévé Pakó Gábort, polgármesterré Kovács Zoltánt választják meg. Azonban Lukács Margit panaszlevele szerint csak meghívóval lehetett részt venni a választásokon, Szakács Tibor titkár tagadja az állítást. (Székely Újság. 1990. január 13.)

1990. január 11. Sor került a Vegyeskereskedelmi Vállalat közgyőlésére, melyen megválasztották az NMF helyi bizottságát, megalakult a Kereskedık Szabad Demokratikus Szakszervezete, az itt elhangzó javaslatok: szüntessenek meg a fortyogófürdıi komplexumnál bizonyos beosztásokat, mint pl. a beruházási felelıs. Megnyíltak a szeparék a Fortyogófürdın, ahová azelıtt csak fınökök, aktivisták és milicisták számára volt bejárás. (Székely Újság. 1990. január 13.)

1990. január 12. Megtartják Szentkatolnán a Nemzeti Megmentési Front alakuló ülését, 17 tagú bizottságot választottak. Az NMF ideiglenes bizottság elnöke: Kocsis Zoltán, alelnöke: Hencs József és Deme Dénes, titkára Jakab Jolán, az ideiglenes polgármester Nyáguly Sándor. Kocsis Jenı volt polgármestert önkényesen jelölte ki decemberben a régi rendszer, így a januárban tartott választások demokratikusan történtek. (Kocsis Úr, magát ki választotta meg? Székely Újság. 1990. január 13.)

1990. január 13. A Székely Újság interjút közölt Lévai Attila századossal, a rendırség új parancsnokával, akit Sepsiszentgyörgyrıl helyeztek Kézdivásárhelyre. Az interjúban közzétette, hogy azok maradnak a rendırségen a régiek közül, akiknek az NMF bizalmat szavazott, a volt szekusoknak nincs mit keresniük. Pár fegyver és lıszer még nem került vissza a rendırséghez, ezért arra kérik a lakosságot, hogy szolgáltassák vissza azokat. Ugyanezen az állásponton volt Bokor Zoltán 9


polgármester is. További interjúk készültek David Campanale brit liberális politikussal, melyben biztosította a MADISZ találkozón résztvevıket a Nyugat rokonszenvérıl, felhívja a figyelmet, hogy a radikális cselekvés, a megfontoltság álarca rejtheti a régi világ átmentését. Németh Zsolt FIDESZ-képviselı a morális politizálás megtanulására biztatott, a magyarság jövıjét abban látta, hogy milyen teret adnak a nemzetiségeknek a központi szervek.

1990. január 16. Újraindul a Mővelıdési Ház kistermében a Szabadegyetem elıadássorozat. Fábián Ernı tanár elıadásának címe: Kisebbségi kérdés a demokráciában.

1990. január 17. Újraindul az intenzív német nyelvtanfolyam az Ifjúsági Klubban.

1990. január 17. Január 17-ei közleményében az NMF a lakosság tudomására hozza: Románia jövıbeni államformája a köztársaság lesz, az állam élén a köztársasági elnök áll, mely biztosítja az állampolgárok számára az egyenlı szavazati és képviseleti jogot, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. (Székely Újság. 1990. január 20.)

1990. január 18. Újraindul a Boér Géza Irodalmi Kör a Mővelıdési Ház kistermében.

1990. január 20. Január 13-ai beszélgetést közölnek Szentgyörgyi Zsombor lelkésszel: Üzentek, hogy szóljak a néphez. Megalakult a Református Egyházközösség segélyszolgálata, begyőjtik a használt ruhákat, illetve szétosztják a segélyeket. (Székely Újság. 1990. január 20.)

1990. január 20. Haralyban 120, Gelencén 560 tagja van az RMDSZ-nek.

10


1990. január 20–21. Nagyváradon ifjúsági találkozót tartanak. Hat kézdivásárhelyi fiatal veszt részt, a cél egy radikális program kidolgozása, mely önálló vonalat képviselne a politikában, az RMDSZ-szel való együttmőködést csak addig szorgalmazná, amíg az érdekeik megegyeznek. (Székely Újság. 1990. január 27.)

1990. január 21. Csernátonban újjáalakul a Bod Péter Közmővelıdési Egyesület, elnöke Haszmann Pál nyugalmazott tanár.

1990. január 22. A 3-as számú Ipari Líceum felvette Nagy Mózes nevét.

1990. január 23. Február 12-ig utcák szerint összeállított névsorral zajlott a segélycsomagok szétosztása.

1990. január 26. Héjja Dezsı, két oldalas nyilatkozatot adott le Oprea ezredesnek, annak kérésére. Héjja az ún. Agache-ügy kapcsán vált ismertté, ugyanis a város fıterén meglincselt ırnagy fia, Agache Aurel Dionisie szerint ı volt az egyike azoknak a személyeknek, akik apját halálra verték. Ennek az ügynek a kapcsán 1991 ıszéig folynak a kihallgatások, nyomozás, kiszivárog az a hír, hogy keresik a lincselıket, 1991. november 26-án ırizetbe veszik Héjja Dezsıt, a cukrászlaboratórium volt igazgatóját, 29-én Orbán Daniella Kamilla francia–angol szakos tanárnıt, december 4-én Paizs Ottó fodrászt, majd 30 napos vizsgálati fogság után szabadon engedik ıket. Kezdetét veszi a kirakatper. (Dévai Iochom István: Kísért a múlt Székelyföldön. 1999.)

1990. január 30. A Szabadegyetem újabb elıadására kerül sor, címe: Vásárhely a hegyszorosok kapuvárosa, dr. Binder Pál elıadásában.

11


1990. január folyamán Az iskolák helyzete Kézdivásárhelyen a három nappali líceum esetében: 1-es Ipari Líceum, 2-es Ipari Líceum, Mezıgazdasági Líceum, nemzetiségi megoszlás szerint a következı volt: a IX. osztályokban 239 magyar és 46 román, X. osztályban 269 magyar 56 román, XI. osztályban 190 magyar, 23 román, XII. osztályban 156 magyar és 36 román nemzetiségő fiatal tanult. Az esti tagozatokban 6/1, illetve 4/1 a magyar és román nemzetiségő tanulók aránya. Elkezdıdött a magyar tagozatra való átiratkozás, a történelem, földrajz és társadalomtudományok tanítása román nyelven folyt. Számos román anyanyelvő pedagógus távozik a Kovászna megyei tanügybıl, állításuk szerint azért, mert tartanak a magyar nacionalistáktól. (Székely Újság. 1990. jan. 27.)

1990. január folyamán Fábián Károly sepsiszentgyörgyi nyomozó ügyész és Oprea Ioan alezredes többször Kézdivásárhelyre látogatnak, több személyt is kihallgatnak Agache ırnagy halálának körülményei kivizsgálása céljából. Felkeresik Vincze Benjamint, az NMF elnökét és Bokor Zoltán polgármestert szintén ez ügyben.

1990. január folyamán A hónap folyamán a Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint 35 tagú csoport ellenırzi a kereskedelmi hálózatot, a lakosság jó ellátását. Januárban létezik a jegyrendszer, a fejadag: 1,5 kg hús, 0,75 kg felvágott, 400 g vaj, 500 g sajt vagy túró, 500 g liszt, 5 db tojás, 250 g narancs. (Székely Újság. 1990. jan. 27.)

1990. február 3. Felhívás jelenik meg a Székely Újságban azokhoz, akik nem akarnak egy pártba se belépni, tömörüljenek a Pártonkívüliek Demokratikus Pártjába.

1990. február 3. Gavril Ardelean ezredes (a megyei rendırség fınöke 1984 és 1992 között) nyilatkozik a Háromszék napilapban a meglincselt Agache Aurel ırnagyról, miszerint érkeztek feljelentések 12


Barótról is és Kézdivásárhelyrıl is a néhai túlkapásai ellen, viszont nem állt ki senki a feljelentések mellett, így nem tudott vádiratot összeállítani. (Székely Újság. 1990. febr. 3.)

1990. február 3. Cseh Örs csavargyári munkás panaszt tesz Nem tetszik címmel, miszerint régi rendırök átmentették magukat az újjászervezıdı rendszerbe, illetve hogy a politikai pártok szegényes programmal próbálnak mőködni. (Székely Újság. 1990. febr. 3.)

1990. február 6. A kézdivásárhelyi Mővelıdési Ház színpadán Krizsovanszky Szidónia és Hana László bemutatták verses-dalos mősorukat, címe: Fényleni érted akartam. A Mővelıdési Ház kistermében január 16-án útjára indított Szabadegyetem elıadássorozat keretén belül elıadást tartott Bitay Ödön és Lányi Szabolcs A kisebbségi politika aktuális kérdései címmel.

1990. február 8. A bukaresti törvényszéken hivatalosan bejegyzik a Szabad Cigányok Demokratikus Pártját, az 1990/28. szám alatt. Célkitőzéseik: a cigányság anyagi és kulturális felemelése, a cigányság helyben maradása, lakás és beiskolázási problémák megoldása. Alelnöke a sepsiszentgyörgyi ifj. Dima Dániel, aki Kézdivásárhelyen is próbálkozott egy fiókszervezet létrehozásával, viszont nem járt sikerrel.

1990. február 9. Az RMDSZ háromszéki szervezete Sepsiszentgyörgyön megválasztotta a végleges 25 tagú vezetıséget. Kézdivásárhelyrıl részt vettek: Szıts Csaba, Égetı Éva, Incze László, és Tóth B. László. (Székely Újság. 1990. febr. 24.)

1990. február 9. Torján megalakult az Apor Péter Mővelıdési Egyesület, elnöke Székely Katalin, alelnöke Coroi Artúr. Csoboth Emil József javaslatára megalakult a Boér Géza Irodalmi Kör is ezzel egyidıben.

13


1990. február 9–10. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kézdivásárhelyen vendégszerepelt. Elıadták Székely János Irgalmas hazugság címő drámáját cenzúrázatlanul. A forradalom után ez volt Kézdivásárhelyen az elsı színházi elıadás.

1990. február 10. Néma tüntetésre került sor a fıtéren, a résztvevık gyertyával és könyvvel a kezükben hívták fel a figyelmet az anyanyelv szabad használatára, az anyanyelven való tanulás és tanítás fontosságára és a demokratikus államban elengedhetetlen jogegyenlıségre. (Székely Újság. 1990. febr. 17.)

1990. február 14. Létrejön a Földi István nevet viselı Közmővelıdésügyi Egyesület.

1990. február 19. Kézdivásárhelyen vendégszerepelt az Egri Színtársulat két tagja, Sütı András esszéregényébıl és Kányádi Sándor verseibıl mutattak be összeállítást.

1990. február 20. Kézdivásárhelyrıl küldöttség látogat Szentendrére, szentesítik a két testvérváros közötti viszonyt. A viszontlátogatásra március 13-án került sor.

1990. február 21. Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete 5700 tagot számlál.

1990. február 23. A Gyerekotthonban megtartják az elsı nyilvános hittanórát.

1990. február 24.

14


Sepsiszentgyörgyön sor kerül az RMDSZ III. országos találkozójára, február 27-én elfogadják a javaslatot, melynek értelmében Kézdivásárhely közvetlen kapcsolatot tartson fenn a környékhez tartozó falvak szervezeteivel. (Székely Újság. 1990. febr. 3.)

1990. március 1. Az Irodalmi Kör keretében találkoztak a Háromszék, az Európai Idı és a Székely Újság szerkesztıi, ahol Wilmann Walter kitér a szakmaiság fontosságára az újságírás berkeiben. (Székely Újság. 1990. márc. 10.)

1990. március 1. Az RMDSZ meghívja a felsı-háromszéki falvak szervezeteit. A tanácskozáson beszámolót tartanak a sepsiszentgyörgyi találkozóról. Megkezdik tevékenységüket az oktatásügyi, jogi- és gazdasági szakbizottságok.

1990. március 6. Az RMDSZ megbeszélést tart a március 15-i ünnepség megszervezésével kapcsolatosan.

1990. március 7. Megalakult a Vatra Românească sepsiszentgyörgyi fiókja, melynek tagja volt a Kézdivásárhelyen élı Bercu Ioan ortodox pópa, aki késıbb eltőnik a városból, majd március 29-én a Cuvântul Nouban megjelenik tiltakozó levele, miszerint nincs köze a Vatra Românescă-hoz. (Székely Újság. 1990. márc. 10.)

1990. március 10. Kézdivásárhelyen rendezvényt tartanak az Erdélyi Magyar Mőszaki Tudományos Társaság helyi tagjai.

1990. március 10.

15


A Székely Újság közli a testvérvárosokat: Mezıhegyes, Szentendre, Moyeuvre Grand. [Megj.: az újság téves információt közölt, ez utóbbi, francia várossal nem volt testvértelepülési kapcsolat, mindössze küldöttségük érkezett segélyszállítmánnyal.]

1990. március 14. A Fémipari Líceum felvette a Gábor Áron nevet, a Vetró András által készített portrét elhelyezik az elıcsarnokban. (Székely Újság. 1990. márc. 15.)

1990. március 14. A 3-as számú általános iskola felveszi Turóczi Mózes nevét.

1990. március 14. A MADISZ szervezésében a líceumok diákjai sztrájkkal támogatják a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet diákjainak sztrájkját. (Székely Újság. 1990. márc. 15.)

1990. március 14. Megnyitják a március 15-i ünnep tiszteletére rendezett tárlatot a Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. Elsısorban helyi mővészek állítanak ki: Vetró B. Zsuzsánna, Vetró András, Kosztándi Jenı, Kosztándi Katalin és Sárosi Csaba. (Székely Újság. 1990. márc. 15.)

1990. március 15. A fıtéri március 15-i ünnepségeken elıtérbe kerül Gábor Áron és Turóczi Mózes személyisége. Koszorúkat helyeznek el az ágyúöntı fıtéri szobránál, az iskolák és gyárak felvonulnak.

1990. március 21. Csatlakozik a város a sztrájkfelhíváshoz, de. 10 órakor 10 ezer ember a fıtérre vonul a következı feliratú transzparensekkel: Bolyai egyetemet! Anyanyelvő oktatást az óvodától az egyetemig! Magyarként akarunk élni! Le a Vatraval! Éljen Sütı András! Beszédet mondott Incze László az RMDSZ nevében, Kovács Attila a MADISZ nevében és Bokor Zoltán polgármester. 11 órakor a

16


tömeg visszament dolgozni, a városból kivezetı öt utat 11 és 13 óra között lezárták. (Székely Újság. 1990. márc. 24.)

1990. március 21. Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei szervezetei nyílt levelet fogalmaznak meg Ion Iliescu államfınek, amelyben a marosvásárhelyi események ellen tiltakoznak.

1990. március 22. Kovászna megye egész területén egész napos sztrájkot hirdetnek meg, követelik a marosvásárhelyi események helyes bemutatását, és a Vatra Românească törvényen kívül helyezését. (Székely Újság. 1990. márc. 24.)

1990. március 24. A Hobby Cserebere Klub közzéteszi a klub célkitőzéseit: nem politikai jellegő tevékenységet folytató szervezet, kulturális, melynek célja a győjtık összefogása, kiállítások szervezése, baráti kapcsolatok kialakítása. Bárki kérhet tagságot, Vetró András szobrászmővész elkészítette a címerüket.

1990. március 24. A Székely Újság az egyetemi felvételikkel kapcsolatos felhívást tettek közzé, melyben kérik a felvételizıket, egy adatlap kitöltésére és eljuttatására a Korunk szerkesztıségébe, elızetes számbavétel céljából. (Székely Újság. 1990. márc. 24.)

1990. március 24. A Székely Újságban Gondolatrendırség címő rovat indul. A rovatban közölt írásában Iochom István feltárja a Szekuritáté kézdivásárhelyi egysége titkos dokumentumainak néhány részét. (Székely Újság. 1990. márc. 24.)

1990. március 29. Megalakul a Vallásos Ifjak Szövetsége. 17


1990 márciusában A fejadag a következı: 0,50 kg disznóhús, 1 kg marhahús, 1,5 kg fehérliszt, 1 kg puliszkaliszt, 1,5 kg cukor, 1 l olaj, 200 g vaj, 0,75 kg hentesáru, 15 db tojás, 0,40 kg sajt vagy túró.

1990. április 3. A szatmárnémeti Északi Színház vendégszerepel a városban. Sütı András egy Lócsiszár virágvasárnapja címő darabját mutatják be.

1990. április 5. A Mővelıdési Ház kiállítótermében megnyílik Sárosi Csaba karikatúra tárlata, 37 gondolatrajzot tartalmaz, a régi rendszer gondolatait kívánja kifejezni Ceuschwitz címmel.

1990. április 21. Megjelenik a Székely Újságban a Mit akar az RMDSZ? címő felhívás. A gazdaságban a centralizálás fölszámolását, a munkaközösségek demokratikus önszervezését, az oktatásban: az anyanyelvi oktatást az óvodától a tudományegyetemig, ugyanekkor a MADISZ megfogalmazza egyetértését az RMDSZ-szel, és támogatását a választási kampányban, Márton Árpád a MADISZ képviselıjeként indul az RMDSZ-listán a parlamenti választásokon. Jelszavuk: „Egységben a jövı!”

1990. április 21–22. Sor kerül Nagyváradon az RMDSZ elsı kongresszusára, Kézdivásárhelyrıl részt vesznek: Incze László és Tóth B. László. Kovászna és Hargita megye küldöttsége kérvényezi a 15 tagú elnökség létszámának bıvítését 19 fıre. Ezt jóváhagyják. Incze László pozitívnak értékeli a kongresszust, gyızelemnek, mert sikerült összefogni a romániai magyarság képviselıit.

1990. május 3. Tıkés László Kézdivásárhelyre látogatott. A vele készült interjút közölte a Székely Újság május 7-ei száma. 18


1990. május 4. A Székely Újság közli az RMDSZ választási programját.

1990. május 7. Kézdivásárhelyen fellépett a magyarországi Kaláka Együttes. (Székely Újság. 1990. máj. 26.)

1990. május 20. A parlamenti választások eredménye Kovászna megyében: 76,67% RMDSZ, 17,52% NMF, 1,66 NLP, 1,72 Vlad Căşuneanu. Felsı-Háromszékrıl Bajcsi Ákos (RMDSZ) jutott be képviselıként a törvényhozásba.

1990. május 23. Megalakult a Felsıháromszéki Stephanie Kórház Alapítvány. Ideiglenes bizottságelnök dr. Boga Olivér.

1990. május folyamán A Szabad Cigányok Demokrata Pártjának az országban 6000 tagja van. Májusban a Bod Péter a következı tanévtıl átalakul Pedagógiai Líceummá. Három tanító és óvónıképzı IX. osztály fog indulni. (Székely Újság. 1990. máj. 19.) A májusi élelmiszer fejadag: 2 kg disznóhús, 0,75 kg hentesáru, 1 db vaj, 0,45 kg sajt vagy túró, 1 l olaj, 1 kg cukor, 1,5 kg fehér liszt, 1 kg puliszkaliszt.

19

Kezdivasarhely  

http://www.ispmn.gov.ro/uploads/Kezdivasarhely.pdf