Page 1

Mi a médiapiac szabályozásának a célja és eszközrendszere? Egy demokratikus államban a médiapiac szabályozásának a célja a vélemények pluralizmusának a megteremtése, a sokszínű médiarendszer működőképességének – gazdasági szempontból is - a biztosítása. Ennek eléréséhez a gazdasági környezetet és a tartalom piacot alakító eszközrendszert vet be a szabályozó állam. Álláspontom szerint a szabályozó rendszernek alapvetően a be nem avatkozás elvén kell alapulnia – a piac alakítsa magát a kereslet és kínálat alapján, és csak ott kell külső határt szabni , azaz fellépni, korlátozó szabályokat alkotni, ahol már a sokszínű médiakínálatot veszélyeztetnék a piaci folyamatok. Hogy mely helyzet az, amikor a média pluralizmus csorbát szenvedne, azt a médiapolitikának kell meghatároznia , világos szabályrendszert alkotva: médiakoncentráció, kereszttulajdonlás, tulajdonosi háttér transzparencia.

Melyek a hazai médiapiacnak azok a jellemzői, amelyeket a piacszabályozás kialakítása során figyelembe kell venni? Egyetértek a vitaanyagban megfogalmazásaival, két dolgot tartok nagyon fontosnak: a piacszabályozásnak világosnak, átláthatónak kell lenni, ne torzuljon a klientúrának adott lehetőségek révén a sokszínű médiakínálat. Azt nem látom reálisnak, hogy a magyar joghatóság elől külföldre menekült médiaszolgáltatók „visszatérjenek”, ám azt igen, hogy az újonnan piacra lépő csatornák Magyarországot válasszák, ha itt megváltozik a szabályozói klíma és objektív feltételek határozzák meg a médiaszolgáltatók működését. Azt gondolom, már az is eredmény lenne, ha az állam, (beleértve itt konkrétan a politikai hatalom gyakorlóit) nem akadályozná a független tartalomszolgáltatást, és nem akarná befolyásolni fenyegetéssel és jutalmazással a médiaszolgáltatókat.

Szükség van-e a sajtótermékek nyilvántartásba vételére? Az elvárható, hogy a sajtótermékek feltüntessék az elérhetőségüket és a tartalomért felelős szervezet/személy kilétét. Amennyiben ez kötelező regisztráció nélkül megvalósítható, nincs szükség a nyilvántartásba vételre. Az önkéntes regisztráció és ehhez bizonyos kedvezmények társítása a szervezeti alapját is megteremtheti az önszabályozásnak.

Milyen eljárásban és milyen szempontok mentén valósítható meg a rádiós frekvenciák pályáztatása? A frekvenciaterv megalkotása alapja lehet az átlátható szerkezetű rádiós piacra vonatkozó objektív szempontok szerinti pályáztatásnak. Ugyanakkor érdekes lehet, hogy a médiaszabályozás 17 éve alatt miért nem született meg a frekvenciaterv? Csak azért, mert a médiapolitika nem akarta magát keretek közé szorítani, hogy mindenkor alku tárgya lehessen, hol milyen frekvenciát hirdetnek meg? Vagy lehet, hogy annak is volt szerepe, hogy nem akartak rugalmatlan rendszert kialakítani, amely nem tud jól reagálni a gazdasági körülmények változásaira. (Persze nem volt túl sikeres, azt elfogadom.) A túlságosan bebetonozott rendszernek ugyanis lehetnek kockázatai. Azzal egyetértek, hogy törvényben kell rögzíteni a frekvenciák odaítélésének a szempontjait, és az elnyert


médiaszolgáltatás jellegzetességein ne lehessen változtatni. A szempontrendszer megalkotásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a követelmények teljesíthetők legyenek és illeszkedjenek a médiaszolgáltatás jellegéhez. Egy kereskedelmi rádiónál pl. nem szerencsés, ha a verseny része a közéleti tartalom vállalása, vagy egy hálózatos rádió esetén sok helyi tartalom vállalása. A tapasztalatok szerint ezek sosem teljesültek, ám rendszeres és teljesen improduktív elfoglaltságot biztosítottak a hatóságnak. A szerződés módosítás kizárása helyett a törvényben világosan rögzített körülmények esetén, mérlegelésre lehetőséget nem adó kivételes jogintézményként megmaradhatna. A közösségi médiaszolgáltatás újradefiniálásából számomra nem egyértelmű, hogy a jól körülhatárolható közösség sajátos médiafogyasztásának a kielégítésébe beletartozik-e (lévén helyi médiaszolgáltatás) egy település közössége. Ha nem, azt bajnak gondolom. És a helyi vételkörzetű közösségi rádió nem érinti a kisközösségi rádiók működését. Indokolt-e egyes tartalomszolgáltatók számára terjesztési kapacitások kötelező rendelkezésre bocsátása? Erről nagyon rövid véleményem van: igen, de csakis a közszolgálatiak számára.

Milyen szabályozási megoldások lehetnek alkalmasak a hazai médiapiaci koncentráció korlátozására? A vitaanyagban részletesen vázolt megoldások alkalmasak lehetnek a médiapiaci koncentráció korlátozására. A szabályozásnak egyértelmű, könnyen ellenőrizhető előírásokat kell tartalmaznia. Ezért véleményem szerint is a rádiós piac esetében a legkézenfekvőbb megoldás a jogosultságok számának a korlátozása, és a befolyásoló kereszttulajdonlás kizárása. A médiakoncentráció közönségarányon alapuló korlátozására megfogalmazott elképzelés (ha eléri a „kritikus pontot” egy szolgáltató közönségaránya, nem szerezhet újabb jogosultságot ill. a legkisebbet köteles eladni vagy lemondani róla) kockázata, hogy más joghatóság választással könnyen kijátszható. Az állami pénzekkel történő piacbefolyásolás elkerülése érdekében a transzparencia mellett kvótát lehetne meghatározni arra, hogy mennyit költhetnek az állami tulajdonú cégek – és maga a kormányzat – egy médiumban hirdetésre, szponzorációra.

Bencsik marta velemeny piacfelugyelet  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you