Page 1

BALATONAKALI KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2012. június hó


Készítette:

Balatonakali Község Önkormányzata 8243 Balatonakali Kossuth L. u. 45. TÁJTERV MŰHELY Kft. 8261 Badacsony, Római út 197. Mobil: +36 20 9 138 400 E-mail: laposaj@bazaltbor.hu

POLTRADE Bt. Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23. Mobil: +36 20 823 13 81 E-mail: mohacsi@uld.hu

Jóváhagyva a 114/2012. (VI. 27.). sz. önkormányzati határozattal.


BALATONAKALI

1

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETŐ ...................................................................................................... 3 1.1

Előzmények ................................................................................................ 3

1.2

A Településfejlesztési koncepció célja, feladata ......................................... 3

2.

VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................... 4 2.1

Balatonakali a balatoni régióban................................................................. 4

2.2

Balatonakali és a kistérség ......................................................................... 6

2.3 A község szerepe a térségi munkamegosztásban ..................................... 7 2.3.1 Intézmények elérhetősége ...................................................................... 8 2.4 A Balaton üdülőkörzet főbb fejlődési irányainak értékelése........................ 9 2.4.1 4.1. Melléklet a 96/2005. (XII.25.) OGY határozathoz:............................ 9 2.4.2 4.2. Melléklet a 97/2005.(XII.25.) OGY határozathoz:........................... 10 2.4.3 A Balaton turizmusfejlesztési koncepciója és programja ...................... 12 2.4.4 Balatoni Régió 2007-2013–ig szóló részletes terve .............................. 13 2.4.5 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció ....... 15 2.5

Társadalmi adottságok ............................................................................. 19

2.6

Településszerkezet, területhasználat ....................................................... 19

2.7

Környezeti állapot ..................................................................................... 20

2.8

Épített környezet....................................................................................... 20

2.9 Közlekedés ............................................................................................... 22 2.9.1 A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata ...... 22 2.9.2 A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata ........................................................................................................... 23 2.9.3 Csomópontok kialakítása ...................................................................... 23 2.9.4 A település forgalmi vizsgálata.............................................................. 24 2.9.5 Utak állapota ......................................................................................... 25 2.9.6 Közösségi közlekedés .......................................................................... 25 2.9.7 Gyalogos és kerékpáros közlekedés .................................................... 25 2.9.8 Parkolás ................................................................................................ 26 2.10 Közműellátás ............................................................................................ 26 2.10.1 Vízi közművek ....................................................................................... 26 2.10.2 Villamos-energetikai és hírközlési ellátás ............................................. 31 POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

2

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2.11 Településszintű ellátás, kereskedelem, szolgáltatások ............................ 32 2.11.1 Alapfokú oktatás ................................................................................... 32 2.11.2 Kulturális intézmények .......................................................................... 32 2.11.3 Egészségügy, szociális ellátás.............................................................. 32 2.11.4 Kereskedelmi, vendéglátó létesítmények .............................................. 32 2.11.5 Szabadidős szolgáltatások ................................................................... 33 2.11.6 Szálláshelyek ........................................................................................ 33 2.11.7 Egyéb helyi vállalkozások ..................................................................... 33 2.11.8 Rendészeti intézmények ....................................................................... 33 2.12 Közösség, identitás .................................................................................. 34 2.12.1 Civil szervezetek ................................................................................... 35 3. BALATONAKALI KÖZSÉG ADOTTSÁGAI SWOT ANALÍZISBEN ÖSSZEFOGLALVA ............................................................................................... 37 4.

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ......................................................................... 42 4.1

Jövőkép .................................................................................................... 42

4.2

Konkrét fejlesztési elemek ........................................................................ 45

4.3

Népesség, demográfia ............................................................................. 47

4.4

Oktatás, szociális ellátás, szociálpolitika .................................................. 48

4.5 Épített környezet....................................................................................... 48 4.5.1 Védett értékek megőrzése, felújítása és hasznosítása ......................... 48 4.5.2 Építésszabályozás ................................................................................ 49 4.6 Infrastruktúra ............................................................................................ 49 4.6.1 Közlekedés ........................................................................................... 49 4.7 Közműellátás, környezetvédelem ............................................................. 49 4.7.1 Vízellátás és csatornázás ..................................................................... 49 4.7.2 Csapadékvíz-elvezetés ......................................................................... 50 4.7.3 Villamos-energetika és hírközlés .......................................................... 50 5.

Összefoglalás................................................................................................ 51 5.1

Kiemelt gondolatok ................................................................................... 51

5.2

A főbb prioritások, programok, intézkedések, feladatok táblázatban összefoglalva ............................................................................................ 52

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

3

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

1. BEVEZETŐ 1.1 ELŐZMÉNYEK Balatonakali község Önkormányzatának képviselőtestülete az 2005-ben készült, elavult rendezési terve helyett a község új Településrendezési tervének elkészítésével a TÁJTERV MŰHELY Kft.-t bízta meg. A Településfejlesztési koncepció, valamint a Településszerkezeti terv és a Szabályozási tervmegalapozására készített Vizsgálat, helyzetelemzés munkarész 2012 júniusában készült el. Jelen koncepció elsősorban e vizsgálati munkarészre, a Balatontörvényben, az üdülőkörzet és a kistérség fejlesztési programjaiban szereplő elemekre épül.

1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, FELADATA Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény – az önkormányzati törvénnyel összhangban, a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe helyezte és a települési önkormányzatok feladatává tette a településrendezési feladatkör ellátását. A településrendezés eszközeiként: a településfejlesztési koncepciót, a településszerkezeti tervet, valamint a szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot jelölte meg. A Településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A koncepció célja, hogy integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit, továbbá hosszú távra irányt mutasson a település lakosságának, valamint a helyi döntéshozóknak a közös értékekre és célokra összpontosítsa – a településfejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalában. A Településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, s segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak koordinálásához. A Településfejlesztési koncepció jelen változata egy javaslat, amely végleges változatának kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges a helyi döntéshozók, a település jövőjét magukénak érző vállalkozók, az itt élő polgárok, valamint mindazok véleményének figyelembevétele, akik a település jövőjéért felelősséget éreznek, a segítő hozzászólásukkal a jelen állapotok javításán kívánnak munkálkodni. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

4

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ Települési alapadatok Összterület

Balatonakali 3.620 ha

Belterület

132 ha

Külterület

3.488 ha

(ebből volt zártkert úgynevezett kertes mezőgazdasági terület)

(146 ha)

Lakosság (2011.01.01)

691 fő

2.1 BALATONAKALI A BALATONI RÉGIÓBAN A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton vonzerejét kellemes hőmérsékletű vize, kedvező klimatikus adottsága és a változatos szépségű táj, továbbá jelentős kultúrtörténeti értékek jelentik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyedileg szabályozott térségi, koordinációs tanácsával (Balaton Fejlesztési Tanács), a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. A Balaton térsége az ország rurális vidékei közé sorolható. Területén 164 saját önkormányzatisággal bíró település található, amely közül 16 a város. A Balaton partján összesen 42 települést találunk, ebből a városok száma 12. A parti települések átlagos lakosságszáma közel kétszerese a régiós átlagnak. A Balaton Régió gazdasági és egyéb adatait elemezve megállapítható, hogy a régió településein a fejlettséget és jólétet jelző mutatók annál magasabbak minél közelebb vannak a parthoz. A települések méretét vizsgálva a gazdasági és idegenforgalmi potenciált jelző mutatók növekednek a nagyobb települések irányába haladva. A Balaton üdülőkörzet arculatának formálásában fontos szerepet töltenek be a kulturális értékek. Az épített örökség – népművészet, természeti értékek, egyházi és egyéb kulturális értékek a kortárs művészet rendezvényeivel kiegészülve sokrétű kulturális kínálatot nyújtanak. Balatonakali védett történeti településmagja, a szőlőhegyen lévő műemlék présházak a Balaton üdülőkörzet kiemelt értékei közé tartoznak.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

5

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

6

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2.2 BALATONAKALI ÉS A KISTÉRSÉG A kistérség területe lefedi a 2003-ban létrehozott Balatonfüredi KSH kistérséget és az 1999-ben megalakított vidékfejlesztési kistérség területét, amely a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik fontos északi egysége. A Balaton északi részén elterülő térség három kistájat foglal magába. Ezek a Balaton, a Balaton Riviéra Paloznaktól Zánkáig tartó része, valamint a Balaton-felvidék Balatonszőlőstől Monoszlóig húzódó területe. A kistérség alkörzetekre bontható társadalmi, gazdasági és természeti szempontból. Balatonakali Balatonfüred városkörnyékéhez tartozik. A Balatonfüredi kistérség Veszprém megye déli részén elhelyezkedő (318 km2) közel 22 ezer lakosú terület. A térséget 21 település alkotja Balaton parton a 71. sz. főút mellett Paloznaktól Balatonszepezdig, a part felett húzódó felvidéki területen pedig Balatonszőlőstől Monoszlóig, közülük egy település rendelkezik városi ranggal: Balatonfüred, ahol az összlakosság 60%-a él. A népsűrűség a régióban 100,62 fő/km2. A Balatonfüredi Kistérség esetében ez a szám jóval kevesebb: 73,82 fő/km2. Balatonakali 691 fős népességével az ötödik legnagyobb népességű település.

Balatonfüredi kistérség

Forrás: TEIR

A Balatonfüredi kistérség a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megye területének déli részén található. A Kistérséget körülvevő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a kistérséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes helyzet jellemzi. A kistérség az országos fejlődési vonalak – Északnyugat-Magyarország-Budapest és SzombathelyVeszprém-Székesfehérvár-Budapest tengelyek – szélén helyezkedik el. A kistérség pozíciója - kiváló földrajzi elhelyezkedése ellenére - az idegenforgalom recessziója miatt romlott. A lakosság nagyobb része valamilyen módon kapcsolódik a vendégfogadáshoz, a turizmust kiszolgáló intézményekhez. A turizmus kiemelt jelentőségű lesz a jövőben POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

7

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

is, mivel az ebből szerzett jövedelem adja a helyben élők legnagyobb bevételi forrását. A járási rendszer újbóli bevezetésével, 2013-tól Veszprém megyében 9 járás kerül kijelölésre. Balatonalmádi és Balatonfüredi Kistérség területén alakul egy járás (Balatonszepezdtől Balatonaligáig), a kijelölt járási központ a térség legnagyobb városa, Balatonfüred. A járások kialakításával súlyponti áthelyeződések várhatók és Balatonakali központ jellegű szerepe a jövőben feltehetően nem tud tovább erősödni. 2.3 A KÖZSÉG SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN Balatonakali a rendszerváltást követően megőrizte földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a régióban és a kistérségben betöltött szerepét. A megújulás egyik esélye a település jelentős fejlesztési pólusok, illetve fejlesztési tengelyek közelében található; kihasználhatja a fejlett közúthálózati elemeket (71. sz. főút, M7-es autópálya közelsége, Veszprém, a 8. sz. főút elérése is megoldott). Balatonakali önállóan jegyzőséget működtet, azonban a törvényi háttér változásai miatt várható, hogy körjegyzőségbe kényszerül több, szomszédos településsel. Fontos megemlíteni, hogy az építésügy a járások kialakításával a járási központba, a kormányhivatalba kerül, ezért 2013-ig célszerű megújítani a község településrendezési eszközeit. A község tágabb térszerkezeti kapcsolatait tekintve az alapfokú ellátást számos területen (közoktatás, egészségügyi ellátás) fontosnak tartja önállóan működtetni, azonban több területen együttműködik Balatonfüreddel, illetve a füredi központú kistérséggel (szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségügyi ügyelet, mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok, belső ellenőrzési feladatok stb.). Az oktatási intézmények – óvoda, iskola– fenntartása, illetve a lehetőségekhez képest nagyobb mértékű támogatása a helyi identitás megőrzésének egy nagyon fontos eleme.

Régió központ, megyeközpont és kistérségi központ elérhetősége

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

Forrás: VOLÁN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

8

2.3.1 Intézmények elérhetősége

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Forrás: TEIR

Eljutási Távolság idő (Óra:Perc) (km) Balatonfüred Kistérségi ÁNTSZ, Körzeti Földhivatal, Mun0:15 11-15 kaügyi központ kirendeltsége, Okmányiroda, Országos Egyéni Választó Kerületek, Rendőrkapitányság, Tűzoltóság, építésügy Csopak Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvé0:20 18 delmi Igazgatósága Kaposvár Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalá2:00 80 nak Állami Főépítésze Székesfehérvár Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 1:30 70 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális Adó Főigazgatósága Veszprém Építésügyi Hivatal, Fogyasztóvédelmi Felü0:45 35 gyelőség, Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapitányság, Megyei földhivatal, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Megyei Kormányhivatal, Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv, Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkavédelmi Felügy., MKh. Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügy., Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatóság, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Szociális és gyámhivatal, Városi Bíróság, Városi Ügyészség Központ

Intézmény típusa

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

9

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2.4

A BALATON ÜDÜLŐKÖRZET FŐBB FEJLŐDÉSI IRÁNYAINAK ÉRTÉKELÉSE Balatonakali településfejlesztési koncepciójának készítésekor figyelemmel kell lenni az elmúlt évtizedben készült Országos, illetve Balaton kiemelt üdülőkörzetet érintő területfejlesztési, vidék-, illetve turizmusfejlesztési koncepciókra, programokra. Ezen tervanyagoknak mind az értékelő, mind a javaslattevő munkarészei fontos elemeket tartalmaznak. 2005-ben fogadta el az Országgyűlés az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepciót. E két anyag a Balaton-térségről hasonló tartalmi javaslatot fogalmaz meg. 2.4.1 4.1. Melléklet a 96/2005. (XII.25.) OGY határozathoz: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció

„A Balaton-térség tartós versenyképességének megteremtése a fenntartható térségi rendszer helyreállításával A Balaton a természeti, táji, kulturális, turisztikai, valamint Kiváló adottságai szőlő- és bortermelési adottságaira építkező gazdasága ellenére a Balaton révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Fejlesztése térségének turiszvonzereje országosan kiemelt cél. A Balaton törvényben körülhatárolt tikai térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, csökken amelynek kezelése nem bontható meg. A Balaton térségének vonzereje a megváltozott keresleti oldal miatt (csökkenő igény a tömegturizmusra, a zsúfolt üdülőterületekre) és a javuló környezeti állapot ellenére csökken. A turizmus szezonalítása és a területi koncentrációja azonban változatlan, ezért a balatoni turizmus a jelenlegi állapotban nem versenyképes. A Balaton-térség (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe) A Balaton térsége fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezeti, a táji és csak integráltan kulturális értékeinek megőrzésével és ésszerű használatá- fejleszthető val, a turisztikai kínálat minőségi bővítésével, valamint az érintett intézmények, szereplők intézményesült együttműködésével egy versenyképes és fenntartható térségi rendszer jöjjön létre. Ennek érdekében a következő részcélok elérése kívánatos: - minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása; - a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságaikon is alapuló sokszínű turisztikai kínálatainak kialakításával; - a tó és a környezetében található egyéb vizes élőhelyek POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

10

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

ökológiai állapotának, és a vízminőség megóvása; - Balaton-térség aktív tájképvédelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése; - a közlekedési-, info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; - a nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiaihidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása”

2.4.2 4.2.

Melléklet a 97/2005.(XII.25.) OGY határozathoz:

Országos Területfejlesztési Koncepció „IV.4.Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek a)A Balaton-térség tartós versenyképességének megteremtése a fenntartható térségi rendszer kialakításával A Balaton térségének, mint az ország (Budapest után) elsődleges idegenforgalmi célpontjának, és kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékének fejlesztése a fejlesztési politika országosan kiemelt céljának tekinthető. A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, hajózási valamint szőlő-, és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Az ország turisztikai bevételeinek mintegy harmada képződik a területen, ezért – bár önálló tervezési-statisztikai régiót nem alkot – további fejlesztése érdekében meghatározó módon kell részesednie a költségvetési forrásokból. A Balaton térségének vonzereje a változó kereslet (csökkenő igény a tömegturizmusra, zsúfolt üdülőterületekre) miatt, a javuló környezeti állapot ellenére csökken, a turizmus szezonalítása és területi koncentrációja viszont nem mérséklődik, így a Balatoni turizmus ebben a formában nem fenntartható. A térség gazdasági potenciálját, illetve turisztikai vonzerejét alapvetően meghatározó tényezők: a tó vízminősége, a környező táj, a gazdaság természeti és kulturális örökség és a kiváló, tájjellegű borokat adó szőlőkultúra. A térségben eddig megjelent és célcsoportonként rendkívül elaprózott fejlesztések döntően a mennyiségi növekedést eredményezték a mértéktartó és minőségi célú irány helyett, folyamatosan rontva ezzel a térség vonzerejét, hosszú távú esélyeit. A mindenkori fejlesztésnek tehát a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb körű hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható móPOLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

11

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

don versenyképes Balaton-térség jöjjön létre. Ennek érdekében a következő célok elérése kívánatos: − A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtése, az alacsony minőségű és alacsony hozzáadott értékű tömegturizmus helyett a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, magas színvonalú szolgáltatások, és különösen a parti sávban a településen belüli zsúfolt térhasználat oldása, közösségi terek arányának növelése; − A Balaton, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása; − A Balaton-térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezése; − A szezon meghosszabbítása egész éves kínálat programcsomagok megteremtésével (kerékpáros-, kulturális és konferenciaturizmus, vízi- és horgászturizmus, wellness-, gyógy- és lovas turizmus, bor-, gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai hálózatok kialakítása, megerősítése; − A turisztikai forgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok, gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztés és „értékesítése” a parttól távolabbi településeken; − A térség további beépítésének megakadályozása, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelése; − A tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, a rekultivációk elvégzése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése érdekében erdő- és szőlőtelepítéssel, partfalvédő beavatkozásokkal (magaspart és pincevédelem); − Az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében a nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, az eróziót, ezáltal a tápanyagok bemosódását is csökkentő melioráció megvalósítása, valamint a térség biodiverzitásának megőrzése; − Balaton-felvidék aktív tájképvédelme (külterületi beépítés korlátozása, nagy területű egybefüggő fakitermelés (tarvágás/korlátozása, fasorok telepítése stb.); − A természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése, természetközeli erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése, a térség tradicionális mezőgazdasági termelésének ösztönzése, termelési feltételeinek megőrzése (biogazdálkodás, szőlőtermesztés, kézműipar); − A környezeti szempontok megfelelő közlekedési hálózat fejlesztése a part menti zsúfoltság csökkentése és megközelíthetőség javítása érdekében; − Az info-kommunikációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; − A kulturális örökség védelmének magas szintű biztosítása, az egyházi, műemléki, régészeti és a helyi védettségű épített örökségi értékek integrált védelme keretében; − A nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiai hidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a BalaPOLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

12

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

tonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása.” Mindkét Országgyűlési határozat (OGY) a fő értékek közül a tó vízminőségét, a gazdag természeti és kulturális örökséget, a kiváló tájjellegű borokat emeli ki, valamint azt, hogy a kiváló adottságok ellenére a Balaton-térség turisztikai vonzereje csökken. Azt, hogy a Balaton-térség egy hanyatló turisztikai desztináció és új arculat, új, öszszehangolt fejlesztések szükségesek, azt valamennyi anyag rögzíti. 2.4.3 A Balaton turizmusfejlesztési koncepciója és programja „A Balaton hanyatló desztináció, mert az 1990 előtti kereslet zöme eltűnt és mind máig nem sikerült újjal pótolni, sőt a megmaradt külföldi forgalom további csökkenését az utóbbi években már a belföldi kereslet lassú megélénkülése sem tudta ellensúlyozni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) összes szálláshelyi forgalma a 2000. évi 7,1 millió vendégéjszakáról 2004-re 5,9 millióra csökkent. A régió súlya a kereskedelmi szálláshelyek összes forgalmában 2000-ben 27% volt, 2004-ben már csupán 23%-ot ért el. A hanyatlás további jelei és tényezői: a víz instabil állapota; a jelenlegi turisztikai kereslet gyenge fizetőképesség, erős szezonalítása és koncentrációja a parti sávban, a nehézkes megközelíthetőség, az infrastruktúra hiányosságai; a vízparti üdülésen és néhány gyógyszállón kívül egyéb, sajátos vonzerőn alapuló komplex turisztikai termékek hiánya; a szolgáltatások változó színvonala; a marketing gyengeségei stb. A balatoni desztináció újjáélesztése nem várathat magára tovább, mert az országnak szüksége van a turizmus teljesítményének fokozására, amire adottságai folytán leginkább a BKÜ képes és hívatott, a régió lakossága pedig biztos megélhetésre vágyik, amit leginkább a turizmustól remélhet, és még remél. A Balatonért sokszor és sokan emeltek szót, és az utóbbi években fontos fejlesztésekre is sor került. Az eddigi szétszórt és gyakran kampányszerű fejlesztések azonban elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy olyan új turisztikai kínálatot hozzunk a régióban létre, amely alkalmas lenne újfajta kereslet lekötésére. A megújulást sürgető tervek – így a Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója (BTFK) és a Balatoni turizmus fejlesztési programja (BTFP) – céljai sem teljesültek, legfeljebb egy két kiragadott részelemük valósult meg.” A Balaton népszerűsége a 90-es évek közepétől folyamatosan romlik a külföldiek körében is, jól tükrözi ezt az az adat miszerint a leggyakoribb vendégeknek számító németek száma 54 százalékkal esett vissza. „A balatoni turizmus végveszélyben van és az új fejlődési szakasz megindítása tovább már nem odázható el. Ennek pedig kulcstényezője a Balaton turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezetének önálló kialakítása. E folyamat POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

13

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

ösztönzése minden támogatást megérdemel, ezért az új stratégiának is egyik prioritását képezi. Természetesen a balatoni turizmus új szakaszának megalapozásához nem elegendő csupán a korszerű térségi menedzsment szervezett kialakítása. A legtöbb gond orvoslásához elengedhetetlen a fejlesztés, és pedig a tudatos fejlesztés megindítása, ami egyben a fenntartható fejlődése alapfeltétele.” A Balatont, a balatoni kultúrát nemzeti stratégiai kérdésként kell kezelni.

2.4.4 Balatoni Régió 2007-2013–ig szóló részletes terve A Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) a Balatoni Régió Fejlesztési Stratégiája és a Balaton Régió Komplex Térségi Programja alapján kidolgozta a Balatoni Régió 20072013–ig szóló részletes tervét, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság pedig az előbb idézett „A Balatoni turizmus fejlesztési koncepcióját és programját készítette el. A BFT által kidolgozott Részletes Terv célja az volt, hogy meghatározza az uniós fejlesztési források Balatoni Régióba történő felhasználását, ezért kifejezetten az uniós fejlesztéspolitika által támogatható tevékenységekre koncentrált. A legfrissebb információk szerint az elkövetkező 5-7 évben 140-160 milliárd forint uniós forrást célozhat meg a Balaton, amely jóval kevesebb, mint amennyire a szakemberek korábban számítottak, amely valószínűleg nem elegendő az átfogó megújulás elindításához. A részletes Terv intézkedései közül az első a Balatoni gazdaság diverzifikálása, amely több elemből áll össze. A felsorolt hagyományos mezőgazdasági ágazatok közül Balatonakaliban rendkívül fontos a szőlészet és borászat, a nádgazdálkodás, a gyümölcstermesztés és feldolgozás, az erdei termék és fafeldolgozás fejlesztése. Annak ellenére, hogy nagy kiterjedésű a belterület, Balatonakaliban is fontos az alkalmazkodó földhasználati rendszer kialakítása. A gondozott, művelt táj jelentős vonzerőt jelent, amely lovas és borturisztikai fejlesztések révén Balatonakali turisztikai kínálatát tovább gazdagítja. A Balaton törvény 2008. június 9.-én elfogadott módosítás [58.§ (5)] előírja, hogy a szőlő termőhelyi kataszteri területhez tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő, egyedi értékű dűlőket le kell határolni és a területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket szabályozni kell. Így Balatonakali rendezési tervéhez a nevezett dűlőket ki kell jelölni és a táji és szőlőtermesztési értékek védelmét, a szőlőművelés lehetőségének megteremtését, szigorú szabályozással meg kell valósítani.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

14

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A Részletes Terv második intézkedése, a turizmus újjászületése, minőségi megújítása. A Terv kiemeli: „A Balaton Régió legfontosabb gazdasági ágazata a turizmus volt és lesz.” Távlati cél a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, amely alapul szolgál a Balaton térség társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának az erősítéséhez, ehhez nélkülözhetetlen a Balatoni turizmus megújítása. Ez magában foglalja a turisztikai intézményrendszer teljes megújítását, a termékek fejlesztése által a turizmus versenyképességének javítását, térbeli és időbeli széthúzását, a turisztikai termékek összehangolt fejlesztését, komplex turisztikai termékek létrehozását. A komplex turisztikai termék kialakításába általános célkitűzésként a turisztikai szezon meghosszabbítását célzó, elsősorban egész évben látogatható és nem közvetlenül a tóban való fürdéshez kapcsolódó turisztikai termékek kialakítását, exkluzív több célcsoport kiszolgálására alkalmas turisztikai értékekre, gyógy- és termálvízre alapozott turisztikai fejlesztéseket említi. Az új turisztikai termékek mellé megfelelő, magas színvonalú szállásférőhelyekre, és vendéglátóhelyekre van szükség. Meg kell keresni Balatonakali kulturális jelentőségét, szellemiségét tükröző archaikus népi építészethez illő formákat, a minőségi szálláshelyek létesítéséhez elsősorban a beépített területek rehabilitálásával. A Részletes Terv a Balatoni Nemzeti Park (BNP) területén javasolja turistautak, tanösvények fejlesztését, újabb bemutató, kilátóhelyek létrehozását, a bor- és gasztronómia turizmus fejlesztését. Balatonakaliban a meglévő turistautat felül kell vizsgálni és egy a történeti, természeti, tájképi, borászati értékeket és egyéb vonzerőket, egyedi tájértékeket felfűző turistautat (turistautakat) kell kijelölni. Szükséges lovastúra útvonal (lovaglóút) kijelölése a védett természeti területek, a termőföldek figyelembevételével. A lovaglóútnak elsődleges funkciója a lovaglás élményének biztosítása, de fontos a főbb vonzerők lóval (lovas kocsival, hintóval) történő megközelíthetőségének biztosítása is, ezáltal a gépkocsiforgalom csökkentése. A Részletes Terv a kiegészítő attrakciók között említi meg a kulturális és eseményturizmus továbbfejlesztését, új kulturális örökséget bemutató helyek kialakítását. Balatonakali történelmi adottságai az idetelepült értelmiség, a Múzeum egyértelműen a kulturális jelleg, hagyomány vállalását kell, hogy jelentse. Minden további fejlesztéssel, rendezvénnyel ezt a kulturális jelleget kell fejleszteni. Meg kell határozni, hogy Balatonakali a kultúra, a művészet mely ágaihoz akar közelebb kerülni és akkor a rendezvényekkel, fejlesztésekkel tudatosan azokhoz a kulturális, művészeti ágazatokhoz, irányzatokhoz kell kapcsolódni. A közszolgáltatások színvonalának emelése, közbiztonság javítása, köztisztaság és a higéniás létesítmények fejlesztése alapvető Balatonakaliban is. A Minőségi turizmus alapfeltétele, sőt sajátos összhangban van a lakófunkció növekedésével. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

15

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A Balaton régió részletes fejlesztési terve a régió közlekedésének javítását a repülőterek fejlesztésével, a közúthálózat fejlesztésével, a vasúti közlekedés javításával és a Balaton nyugati részén a kompösszeköttetés kiépítésével javasolja elérni. A vasútvonal közvetlenül érinti Balatonakalit. A Balaton vasúttal való körbeutazhatóságának megteremtése, a korszerű, kis követési idejű elővárosi jellegű vonalak közlekedtetése javítaná Balatonakali vonzerejét és elérhetőségét. A Veszprém-Tapolca közötti 77-es főút kiépítése pedig kedvezőbb környezeti és forgalmi állapotokat teremtene Balatonakali körzetében. Az egységes balatoni közösségi közlekedési rendszer kialakítása, infrastrukturális fejlesztése, a különböző közlekedési eszközök menetrendjének összehangolása, a tömegközlekedés vonzóvá tétele viszont a turisztikai vonzerők felszerelése szempontjából, illetve egyes sajátos attrakciók – mint pl. a borturizmus – életben maradása szempontjából rendkívül fontos. Fejlesztési Terv kiemelten foglalkozik a táji és települési környezet fejlesztésével tekintettel arra, hogy a turisztikai szezonban a megtöbbszöröződött népesség jelentős mértékben terheli a tavat, illetve annak környezetét. Ugyanakkor a tiszta, hulladék és fertőzés mentes környezet a turizmus és a lakónépesség növekedésének alapja. Ezért kivételes fontosságú az ivóvízvédelem, a szennyvízkezelés szakszerű megoldása, a sérülékeny ivóvízbázisok védelme. Balatonakali mindhárom kérdésben az átlagnál kedvezőbb helyzetben van. Fontos eleme a vonzó és élhető balatoni települések kialakítására tett javaslat a településközpontok és a part rehabilitációja. Balatonakali ebben a kérdésben is kedvezőbb helyzetben van a balatoni települések többségénél. A Kossuth utca, azaz a településközpont esztétikailag fejleszthető és valódi központtá, gyalogos térré alakítandó. A vonzó településkép, a rendezett utak kialakításában még vannak lehetőségek. A fejlesztéseknek elsősorban a turisztikailag frekventált településrészeknek, értékes műemlékileg védett, vagy helyi jelentőségű épített értékek, illetve azok környezetének felújítására kell irányulniuk. 2.4.5 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció A 2020-ig szóló koncepció az alapvető célokat megtartotta, de megállapította, hogy hosszú távú célként meg kell fogalmazni a térség saját fejlesztési potenciáljának megteremtését. Ennek érdekében a koncepció az alábbi célok elérését tartja kívánatosnak: − „a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghoszszabbítása; − a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságain alapuló sokszínű turisztikai kínálat kialakításával; POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

16

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

− a mikroregionális fejlettségi egyenlőtlenségek megszüntetése, a meglévő különbségek területi kiegyenlítése a fejletlenebb térségek pozitív diszkriminációjával, − a tó, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai állapotának, és a víz minőségének megóvása; − Balaton térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése; − a közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; − a nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiaihidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása; − a természet-földrajzi adottságokra építő (pl. szőlő, gyümölcs) és hagyományokkal rendelkező ágazatokban tevékenykedő vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása; − régióban működő vállalkozások környezetkímélő technológiájának és energiatakarékos működésének ösztönzése; − magas tudástartalmú és alacsony nyersanyag-, szállítás igényű vállalkozások indításának és letelepítésének ösztönzése; − a TDM rendszerben történő fejlesztések támogatása, − megelőző és az alkalmazkodást segítő stratégia kidolgozása a klímaváltozás hatásaira.” A változott körülményeknek megfelelően a Balaton jövőképét is módosította az új koncepció és üdülés mellett a lakófunkció erősödését is fontos elemként rögzítette: „A Balaton, OTK-ban meghatározott szerepének elérése érdekében a BKÜ az alábbi jövőképet és a jövőkép elérését szolgáló célrendszert határozta meg: Jövőkép: „Legyen a Balaton Magyarország és Európa kertvárosa!” A Balaton Régió 2020-ra legyen a természetesség és a magas életminőség közép-európai mintarégiója. A régió, a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságaira építve, európai szinten igényes, exkluzív vonzó lakó-, üdülő- és munkakörnyezetté váljon. A Balaton régió 2020-ra  Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, állandó és ideiglenes lakói számára a legvonzóbb életminőséget nyújtja;  magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezik, környezeti állapota stabilizálódik, Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton és a környező táj egyedülálló természeti és kulturális adottságai, mint nemzeti közkincs megőrzése felett hűen őrködik;  európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló területi irányítással rendelkezik; POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

17

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

 megteremti saját (külső szereplőktől független) potenciálját a külső gazdasági, környezeti folyamatokhoz való alkalmazkodás megteremtésére. Csökken a térség kiszolgáltatottsága a globális klímaváltozási folyamattal, valamint a hazai és nemzetközi fejlesztési források elérhetőségével szemben;  környezeti és táji értékek fenntarthatósága mellett jelentős hazai és külföldi idegenforgalommal rendelkezik, a szabadidő eltöltésnek, az élménykeresésnek és az egészséges életvitelnek a legvonzóbb magyarországi térsége, miközben különböző térségeit izgalmas sokféleség jellemzi;  gyógyító térség, kialakul a gyógyító Balaton képe ahol a tó és a gyógy-, termálvizek, a mikroklíma, a helyben megtermelt gyógyító és éltető termékek, valamint a szabadidő aktív eltöltését segítő szolgáltatások egész évben várják a látogatókat és gyógyítják, frissítik a régióban élőket;  táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő („Balaton márka”), a helyi környezeti feltételekhez igazodó versenyképes gazdasággal rendelkezik;  a helyi szereplők együttműködése révén a régióban megtermelt jövedelmek lehető legnagyobb része a térségen belül marad, a térség szereplőit gazdagítja;  a modern XXI. századi innovatív, tudás alapú gazdasági ágak, szolgáltatások és intézmények térségi jelenléte megerősödik;  az információs társadalom legújabb vívmányai a régióban kiemelkedően elterjedtek, és alkalmazásuk megjelent a gazdasági és társadalmi életben, a környezeti alrendszer irányításában;  a lakosság minden rétege számára megteremeti az esélyt a munkavállalásra, a régióban az állandó lakosság egyre nagyobb részének biztosított az egész éves munkavállalása;  nincsenek a régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek, a multikulturális és erősen érdektagolt helyi társadalom konfliktusos helyzetek jól kezeltek;  regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység, mely határozott és tényleges térségszervezési erőt felmutatni képes balatoni azonosságtudattal bír. A koncepció átfogó célja: A lakosság életminőségének javítása érdekében a Balatontérség versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével.” A jövőképhez igazodva fontos, hogy a régió fejlesztése a fenntarthatóság jegyében, azaz a Tó és környéke terhelhetőségét figyelembe véve valósuljon meg. „A tervezési ciklus végére úgy újul meg a régió turisztikai infrastruktúrája, hogy mindez nem megy a térség természeti-környezeti állapotának rovására, sőt, abban mikroregionális eltérésekkel bár, de kisebb-nagyobb javulások is tapasztalhatók lesznek. E folyamatot az üdülőkörzet turisztikai vonzerejének növelése irányába ható egyéb tartalmú (kulturális) fejlesztések egészítik ki, ami a Balaton környékének jelentős mértékű felértékelődését eredményezi a környező kelet-közép európai konkurens turisztiPOLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

18

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

kai desztinációk sorában. Az ide látogató vendégkör belső arányaiban folytatódik a közelmúltban megfigyelt tendencia, melynek eredményeképpen 2020-ra a balatoni turisták megközelítőleg kétharmada, háromnegyede a belföldiek soraiból kerül ki, s ezek az arányok a vendégéjszakák esetében is az iméntihez fognak közelíteni. A javuló feltételek egyben a minőségi turizmus irányába ható változáshoz is vezetnek, vagyis fokozatosan nő a régió közbiztonsága, mely egyben kitüntetett részévé válik a térség vonzerejének. A térségben meghatározó turizmus gazdaság szerény, de biztos, fejlesztéseket is lehetővé tevő megélhetést nyújt az ágazatban érdekelt helyi vállalkozók és alkalmazottak számára is. E változások ösztönzőleg hatnak a turizmushoz kisebb-nagyobb mértékben köthető egyéb ágazatok fejlődésére, ami a régió gazdaságának diverzifikálását hozza magával. A tervszerű és szakszerű fejlesztések a szezon meghosszabbodását eredményezik, ami magával vonja a parttól távolabb eső települések vállalkozói számára a turisztikai kínálat kialakításának, illetve bővítésének alapjait. Csökken a munkanélküliség, és annak szezonalitása. Csökkennek a társadalmi feszültségek is, a Balatonról hamar elterjed, hogy a régió a természeti szépség, a kulturális gazdagság, a területi és a társadalmi harmónia, a biztonság európai szigete. Az emberek kiegyensúlyozottak lesznek, felhőtlen érzés lesz balatoni embernek lenni, a balatoni identitás táplálójává a természeti és kultúrtörténeti értékekhez vonzódás mellett nem a hatalmi, újraelosztó központellenesség, hanem az elégedettség válik. A Balaton térség viszonylagosan kedvező adottságai miatt olyan táji, kultúrtörténeti és infrastrukturális értékekkel bíró térségnek tekinthető, ami miatt turisztikai célterület jellegén túl munkahelyként, lakóhelyként, és rekreációs térként is felértékelődik a Dunántúlon, Magyarországon, és a kontinensen. Összegezve:  a modell lényege a nyilvánosság, a régió fejlődésében érintett és érdekelt partnerek szerződéses, ellenőrizhető viszonyrendszerben történő együttműködése, ami feltétele a fejlődésnek,  a konstrukció garantálja a hatékony forrásfelhasználást, nagyrészt kizárja a felesleges párhuzamos, illetve a stratégiai célok megvalósulása ellenében ható fejlesztéseket, megegyező nagyságú forrásokat az eddigiekhez képest mintegy 25-30%-kal jobb hatásfokkal képes felhasználni,  lényegesen jobb az e konstrukcióban együttműködő szereplők forrásabszorpciós képessége, ami lehetővé teszi az EU-forrásokhoz történő közvetlen, regionális szinten megszervezett tervszerű hozzáférést,  rugalmas, vagyis alkalmasabb a nem várt pozitív, illetve negatív változásokhoz való alkalmazkodásra, a lehetőségek kihasználására,  a régió társadalmát jellemző területi identitásban rejlő energiák nem másokkal szemben, hanem az üdülőkörzet fejlődésének irányában működtethetők. E forgatókönyv csak a régió fejlesztésében érintett és érdekelt minden társadalmi státuszcsoport, szervezet és intézmény partnerségében valósulhat meg. A siker a helyi vállalkozók, a civil szervezetek, az önkormányzatok, az érintkező megyék, régiók, tárcák, kutatóhelyek és ezek intézményeinek BFT keretein belül, helyben lefolytaPOLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

19

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

tott pozitív végösszegű játszmájaként is jellemezhető. Megjegyzendő viszont, hogy a vázolt jövőképmodell csupán a balatoni turizmusfejlesztés centralizált modelljének fenntartásában érintett és érdekelt szereplők jelentős részének kisebb-nagyobb érdeksérelme révén váltható valóra.” 2.5 TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK Balatonakalin jelenleg 691-an laknak. Az elmúlt tíz év alatt a népesség csökkenése volt jellemző. A lakosok 94%-a magyar, 5,4%-a német, 0,6%-a egyéb.

Két meghatározó munkaadó van, az Önkormányzat, és a FÉK ABC - Étterem. Balatonakaliban a 2011. február 20-i adatok alapján 54 fő regisztrált munkanélküli van, ez a munkaképes lakosság arányában 12%-os munkanélküliséget jelent. Ez az arány az országos átlag alatt van, de így is magas. A település turisztikai jellege miatt nem volna szerencsés ipari létesítményt idetelepíteni. Ezzel szemben a helyi és nem helyi vállalkozások, a település profiljába beleillő, munkahely teremtő törekvéseit támogatni szükséges.

2.6 TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLAT A mai Balatonakalit településszerkezetének kialakulásában kedvező földrajzi adottságai segítették. A Balaton parti fekvése, valamint a környező dombvidék adottságai szerteágazó területhasználati lehetőségekkel látták el. Akali kezdetben egyutcás település volt, de kapcsolatot tartott a főúttal és a Balaton parttal. A legősibb településrész a ma álló templomok szűk környezete, a Kossuth utca egyes szakasza. A falu a XX. század elején nyugati irányba kezdett terjeszkedni, először az evangélikus templom nyugati oldalán utat nyitottak, majd megépült a korábbi vasútállomás. A mai vasútállomás és parkolója korábban liget, pihenőpark POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

20

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

volt. A belterületi beépített terület évszázados, szerves fejlődésen ment keresztül. A történelmi faluközpont kis területen helyezkedett el a mai beépített területekhez képest. A lakosságszám növekedés felgyorsult a XX. század második felében. Az ősi településközpont többszörösét kitevő alapterületű lakó- és üdülőterület fejlesztések mentek végbe. Jelentős szerkezetalakító elem a Balaton partvonalával közel párhuzamosan haladó vasútvonal, valamint a tőle északra, szintén kelet-nyugati vonalvezetésű, egyre jelentősebb átmenő forgalmat bonyolító 71-es főút. A fejlődés lehetőségeit e két jelentős lineáris elem orientálta, befolyásolta. A történelmi faluközpontot lakó- és településközponti területek veszik körül, melyeken túl a Balaton partjával párhuzamosan, kelet és nyugati irányban egyaránt többnyire üdülőházas területek foglalnak helyet. A főút és a vasútvonal között intenzív beépítést eredményeztek az üdülőterületek. A Balaton part és a vasút közötti területeken jellemző módon lazább beépítettséget, valamint nagyobb összefüggő közterületet eredményező funkciókat; strandot, kempinget telepítettek. A Dörgicse felé vezető út mentén növekedett tovább a lakóterület. A település erre viszonylag szabadon terjeszkedhetett, emiatt intenzívebb természeti környezetet igénylő üdülő típusok is megtelepedhettek. Jellemző, hogy napjainkban a meglévő, beépült területek intenzívebb kihasználása folyik. A közelmúltban kiszabályozásra került a belterület keleti felén, valamint a Dörgicsei út nyugati felén újabb jelentősebb lakóterület.

2.7

KÖRNYEZETI ÁLLAPOT

Balatonakali környezeti állapota kifejezetten kedvezőnek mondható. A legnagyobb terhet – zaj- és porterhelést – okozó 71. számú főközlekedési út érinti a települést – mintegy elválasztja a régi és új lakóterületet. A közlekedésből származó zaj- és levegőszennyezés a főút közelében különösen a nyári szezonban jelentős. A település területén nincs környezetet szennyező gazdasági (ipari) tevékenység. A nagykiterjedésű erdők, fás legelők, illetve a csekély nagyságú szántóföldi hasznosítás következtében a külterület felől porszennyezés nem érinti a lakó- és üdülőterületet.

2.8

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A település épített környezetét legnagyobb részt a lakóházai határozzák meg. Ezek kora, állapota, megjelenése meglehetősen vegyes képet mutat. A lakott épületek mintegy 46%-a 1970-1989 között épült. Négy nagy eltérő területre osztható a község: A faluközpont Balatonakali legkorábban beépült területe. Az itt megőrzött telekszerkezet és beépítés karakter igen eltérő a későbbi korok által beépített területekétől. A Kossuth utca Petőfi utcáig terjedő szakaszának északi felén mai is látható, hogy az POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

21

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

egykori fő utca a terep szintvonalaival közel párhuzamosan, kelet nyugati irányban futott, a keskeny hosszú telkek beépítése oldalhatáron álló módon történt. A keskeny telkeken máig több épület helyezkedik el. Az utca felől többnyire a lakó funkciójú, leginkább impozáns, földszintes lakóház áll az oldalhatáron, ennek bővítése, a telek hátsó irányába történhetett. A melléképületek a lakóház folytatásaként, egy sorban épültek. Számos telekre jellemző, hogy több lakóház található egy telken, szintén sorban egymás mögött. Helyenként a tulajdonviszonyok változásával ezek külön telekre kerültek, megközelítésüket az eredeti telekből leválasztott köz biztosítja. Balatonakalinak ezen a kis területén nagy számban találhatók műemléki védettségű épületek. Az itt található értékes épületállomány magán hordozza a hagyományos építészeti karaktert és sajátosságokat. Mint arra majd visszatérünk, a település kulturális identitásának megerősödéséhez, a kulturális gazdagság, így a település szolgáltatásainak, turisztikai attrakcióinak fejlesztéséhez igen fontos az örökségértékek megóvása, az épített környezet állapotának megőrzése. Ezt a célt szolgálhatja a mai kultúrház környékének kulturális központtá alakítása. A fenntartható működés megteremtéséhez a Kossuth L. utca és a főtér hagyományos történeti arculatának kialakítása elengedhetetlenül szükséges.

A település lakóépületeinek (és lakott üdülőépületeinek) közel 46%-a 1970 és 1989 között épült. Ebből a korszakból való Balatonakali épített környezetének másik, igen meghatározó eleme is, a falu magjától keletre és nyugatra elhelyezkedő üdülőterületek. Az 1964-től induló parcellázások következtében zsúfolt településszerkezet jött létre. Az üdülőterület utcahálózata raszteres, tervszerűen megalkotott, telekhasználatára pedig jellemző, hogy többnyire egy üdülőépület található rajta, a kis méretű telkeken további építés nem lehetséges. Ma is nagyon szépen látható az egykori kompozíciós elvként helyenként megjelenő elválasztott forgalmi rend elve, és itt figyelmet fordítottak a tervezett közparkok rendszerére, amik mint félprivát terek jelentkeznek az üdülőtömbök belsejében. A beépítés módja csoportházas vagy szabadonálló, az épületek magassága illeszkedik a hagyományokhoz, döntően földszintes, vagy tetőtér beépítésesek. Balatonakali épületállományának 77%-át üdülőház teszi ki. Ezeknek a sűrű beépítésű, kistelkes üdülőházas területek rehabilitációját elő kell segíteni, új kistelkes üdülőterületek kialakítása nem támogatható. Csoportházas összeépítésének megfelelően viszont a rehabilitációt tömbrészletenként szükséges végiggondolni. Mindezek mellett az elszlömösödő területek esztétikai megjelenésére gondot kell fordítani.

A 71-es főúttól északra található lakóterületen találjuk a családi házas falurészt. Itt a telkek elrendezése, nagysága célszerűbb beépítési lehetőséget biztosított. A beépítés viszonylag homogén, egyszerű rendszert követ. Széles zöld sáv mögött, az úttól távolabb indul a beépítés a Dörgicsei úttól keletre a korábban beépített területen hosszú szalagtelkek mentén, oldalhatáronálló módon, a későbbi beépítésű részeken POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

22

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

pedig szélesebb, rövidebb telkeken, szabadonálló módon. A lakóépületek többsége földszintes, tetőtér beépítésű, az előkertek egységes mélységűek, valamint a telekszélességek hasonlóak, emiatt az utcakép egységesnek mondható. Az ezen a területen kialakult telekosztásban nincs tartalék, így további lakóházas helyeket nem lehet biztosítani itt. Ugyanakkor a település jövőjének szempontjából szüksége lenne a fiatalok és a családok letelepedésének segítésére esetleg a településen lévő nem használt lakóingatlanok újbóli élettel való megtöltésének támogatásával is. A település beépített területéhez kapcsolódva keleten elindult az új lakóterület telkeinek beépítése, mely továbbra is támogatandó. Új lakóterületek kijelölésére, bővítésre ezenkívül a település északi részén lenne lehetőség.

Az észak-nyugati területen nagyobb összefüggő üdülőterület található. Intenzív növényállománnyal borított telkeken, kis méretű üdülőházak helyezkednek el változó intenzitással. 2.9

KÖZLEKEDÉS 2.9.1 A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata

Balatonakali területét három országos közút érinti, a 71 sz. főút, a 7338 j. és 71335 j. út. Az utak mindegyike áthalad a település belterületén. A térség legjelentősebb útja a 71 sz. főút. A 71 sz. másodrendű főút Lepsényt és Fenékpusztát köti össze. A Balaton északi partján elterülő településeken halad keresztül. A település közvetlen közelében gyorsforgalmi kapcsolatok nem találhatók. A 8 sz. főút Veszprémnél érhető el a 71 sz. és 73 sz. főutakon haladva Balatonakalitól 30 km-re. A 71 sz. és 710 sz. főúton haladva érhető el Lepsénynél az M7 autópálya, mely a településtől közel 60 km-re található. Balatonakali területéről indul a 7338 j. Balatonakali-Balatonszőlős összekötő út, mely Dörgicse, Vászoly, Pécsely településeken keresztül haladva éri el a 7304 j. utat Balatonszőlősön. A 71335 j. Dörgicse-Balatonakali állomáshoz vezető út a 71 sz. főútból indul ki Balatonakali központjában és a vasútállomásnál ér véget. A térség Balatontól távolabb fekvő településeit a 71 sz. főútról mellékutakon és bekötőutakon keresztül haladva lehet elérni. A 7313 j. út Zánkát és Gyulakeszit köti öszsze. Gyulakeszinél a 7316 j. útból ágazik ki és halad Köveskálon keresztül Zánkáig, ahol a 71 sz. főúthoz csatlakozik. Balatonakalitól északra fekvő településeket a 7312 j. Zánka-Nagyvázsony összekötő úton keresztül haladva lehet megközelíteni. A 7312 j. út Zánka területéről indul Tagyon, Szentantalfa, Balatoncsicsó, Szentjakabfa, Óbudavár és Mencshely településeket köti össze, majd a 7301 j. Veszprém-Tapolca öszszekötő úthoz csatlakozik. A gyorsforgalmi úthálózat Balatonakali közvetlen környezetében nem található. A távolabbi gyorsforgalmi úthálózat a következő módon érhető el: POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

23

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A 8 sz. főút Veszprémnél érhető el a 71 sz. és 73 sz. főutakon haladva Balatonakalitól 30 km-re.

A 71 sz. és 710 sz. főúton haladva érhető el Lepsénynél az M7 autópálya, mely a településtől közel 60 km-re található.

A település regionális és térségi közlekedési kapcsolatait a következő közúthálózat biztosítja: •

Észak felé a 7338 j., a 7312 j. és 7313 j. út biztosítja a kapcsolatot a környező településekkel.

Kelet- nyugat irányában a felé a 71 sz. főút.

A település jól kiépített közúti kapcsolatokkal rendelkezik. Balatonakali területén halad át a 29 sz. Székesfehérvár-Tapolca MÁV egyvágányú, nem villamosított vasútvonala. A nyári időszakban fontos szerepet kap a Balaton északi partján fekvő településeket összekötő vonal. A település saját vasútállomással rendelkezik. 2.9.2 A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata A település belterületi úthálózata egyszerű: a település belterületén kelet-nyugat irányban halad a 71 sz. főút, két külön részre osztva a települést. A település központjából indul a 7338 j. összekötő út, a Dörgicsei út és a 71335 j. állomáshoz vezető út, a Petőfi Sándor utca is. A település gyűjtőútjaként működik a Pacsirta utca, a Kossuth Lajos utca, a Hokuli utca, melyek merőlegesen csatlakoznak a főúthoz. Gyűjtő útja a településnek még a főúttal párhuzamosan haladó Levendula sétány is. Ezekhez kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák általában szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Néhány út burkolatlan, ami a kicsi forgalom miatt nem jelent problémát. 2.9.3 Csomópontok kialakítása A település minden csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé „elsőbbségadás kötelező” vagy „STOP” táblával szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

24

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. 2.9.4 A település forgalmi vizsgálata A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a 2009. évi országos forgalomszámlálási adatok. Balatonakali esetében a település helyi cél forgalma mellett jelentős átmenő forgalom is jelentkezik a 71 sz. főúton. Habár a forgalom jelentős a főúton a tehergépjárművek aránya 4%, ami alacsonynak mondható. A szomszédos, északra fekvő településeket a Balatonakali belterületén a 71 sz. főútról induló 7338 j. úton keresztül lehet elérni, ezért a közeli településeket kiszolgáló tehergépjármű forgalom itt halad át, ennek ellenére a forgalom nem jelentős. A településen található néhány olyan mezőgazdasági, és termelő egység, amely teherforgalmat is bonyolít. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. A szomszédos települések többsége közvetlenül, vagy kis kerülővel érhető el. Balatonakali megközelítése jónak mondható. A 71 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’g’, (Kimagaslóan nagyarányú nyári forgalmú, Balaton körüli utak, útszakaszok 7. sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakasza), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest nagyobb mint 1,70. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „2”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 21-29% közötti. A 7303 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’f’ (Balatoni körüli utak, kivéve a 7 sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti, és a 71 sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakaszát, 82. sz. főút az M1 autópályáig, 84. sz. főút 71 és 8 sz. főutak között), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest 1,50-1,70 közötti. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, Kicsi, legfeljebb 21%. A 7312 j. út, a 7313 j. út és a 7338 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’d’ (M5 autópálya Kecskemét és Szeged (55. sz. főút) között, M15 autóút, 14, 43, 27 sz. főutak, 55 sz. főút Mórahalom és Baja között, 2, 44, 49 sz. főutak országhatárhoz vezető szakaszai), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest 1,20-1,50 közötti, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 1,00. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „3”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, Kicsi, legfeljebb 21%. A 71335 j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege ’g’, (Kimagaslóan nagyarányú nyári forgalmú, Balaton körüli utak, útszakaszok 7. sz. főút Szabadi fürPOLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

25

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

dőtelep és Balatonkeresztúr közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakasza), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest nagyobb mint 1,70. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege „2”, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 21-29% közötti. A település belterületén áthaladó főút forgalma a számok alapján közepesen erősnek mondható, az eltűrhető és a megfelelő szint alatt marad hosszú távon is. A 71 sz. főút forgalma 9283 E/nap 2012.-ben, aminek 4%-a teherforgalom, ami kevés. A 71 sz. főútból kiinduló 7338 j. út forgalma 2477 E/nap 2012-ben, aminek 27%-a teherforgalom, ami jelentős, azonban számszerűen kevés a napi teherforgalom. A 71335 j. út forgalma 518 E/nap 2012.-ben, aminek 7%-a teherforgalom, az út forgalma kicsi. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. 2.9.5 Utak állapota Balatonakali területén a burkolat közepes ill. rossz. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét. 2.9.6 Közösségi közlekedés Balatonakali belterületén több megálló található. A település autóbusszal Zánka és Balatonfüred felől közelíthető meg, a 71 sz. főúton közlekedik távolsági járat. A legközelebbi autóbusz állomás Balatonfüreden található. A környező települések Zánkán és Balatonfüreden keresztül érhetőek el autóbusszal. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. A település déli részén a Balaton part mellett van Balatonakali-Dörgicse vasútállomás. A MÁV 29 sz. vonaláról Tapolca, Székesfehérvár vagy Szabadbattyán településeken van lehetőség átszállásra. 2.9.7 Gyalogos és kerékpáros közlekedés A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A településen arányaiban magas a kerékpárt használók száma, a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

26

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A település közigazgatási területén áthalad a Balaton Bringakör. A településen közel 3,5 km kiépített kerékpárút és közel 3 km hosszú kisforgalmú úton kijelölt kerékpárút halad. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat. 2.9.8 Parkolás A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A központban gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki és a Balaton parti strandok mellett is parkolókat építettek ki. Több helyen szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavaróak, rendezett átépítésük azonban szükséges.

2.10 KÖZMŰELLÁTÁS 2.10.1 Vízi közművek Balatonakali a Balaton parton található a település, melynek 3620 hektárnyi közigazgatási területén él a község 691 főnyi népessége 280 lakásban. A településen számos családi és nagy üdülő valamint kemping fogad vendéget. Balatonakali közműellátottságának vizsgálata a 2010. évi statisztikai adatok,(amely közműellátottság szempontjából a 2011. január 1-i állapotot rögzíti) a közmű üzemeltetők által szolgáltatott, és a helyszínelés során tapasztalt ismereteket összegezve készült. Az üdülő körzethez tartozó település nyári napi csúcs vízfogyasztása az átlagfogyasztás háromszorosát is meghaladhatja. Az elmúlt 10 évben dinamikus közműhálózat fejlesztések történtek a községben. Erről a magas ellátási szintről kell tovább lépni. A beépített területen a legnagyobb fejlesztést a csapadékvíz elvezető hálózatok felújítása, kiépítése igényli. A településrendezési terv időtávjában a közműfejlesztési feladatokat a településszintű komfortosabb életkörülmények biztosítása és a környezetvédelmi követelmények minél magasabb szintű kielégítése határozza meg, külön figyelemmel a látható műtárgyak igényes kialakítására. Balatonakali településen az ivóvízellátást a szennyvízelvezetést Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Észak-balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége biztosítja.

Balatonakali és térsége regionális vízellátó és szennyvízelvezető rendszere /részlet/

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

27

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Forrás: DRV Zrt. honlapja

Vízellátás Vízbázis: Balatonakali vízellátását korábban helyi kutak szolgálták (Vasúti és Sósi), melyek névleges kapacitása 600 m3/nap. A település nyugati felén található a Vasúti-kút egy 10 m-es ásott kút. Nitrát tartalma a „megfelelő” és a tűrhető határérték között mozog, többször meghaladta a „tűrhető” határértéket. A település keleti felén található a Sósi-vízmű két sekélymélységű ásott kútja. A vízbázis komoly vízminőségi gondokkal küzd, nitrát tartalma a „tűrhető” határértéken mozog, időnként meghaladja a „tűrhető” határértéket. A regionális vízellátó rendszer kiépítését követően a község vízellátása biztonságossá vált. A regionális rendszer fő vízadó bázisai a nyirádi karsztvízkutak, a helyi mélyfúrású kutak, továbbá a felszíni vízművek.

Észak-keleti –balatoni térség csúcsvízfogyasztása 30.000m3/nap. Távlatban a térség becsült csúcsvízfogyasztása fajlagos és a területfejlesztési növekedésből adódóan 38.000 m3/nap. A Balatoni Üdülőkörzet regionális vízellátásáról készített fejlesztési koncepcióban leírtak szerint a vízbázisról ivóvízellátás céljából kitermelhető vízmenyPOLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

28

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

nyiség bizonyos határok között „korlátlan”. A Nyirád felöl kiépített távvezeték az Észak-keleti –balatoni térségbe annyi karsztvizet tud eljuttatni, amennyit a vízigény megkíván. A fejlesztési terv 6.300 m3/nap mennyiségátvételét irányozza elő. A kiváló minőségű nyirádi karsztvíz lehetővé teszi, hogy a helyi kifogásolt vízminőségű kutak tartalék vízbázisként hasznosuljanak. A szabad és a még növelhető kapacitás alapján a távlatra előirányozott növekedéseknek mennyiségi oldalról nincs akadálya. A szabad kapacitás lehetővé teszi a települések fejlesztését.

A település vízellátó rendszere: A regionális rendszer biztonságos üzemeltetését Balatonakali társégében a D 300-as távvezeték, a zánkai 1000 m3-es és a balatonudvari 2x1500 m3-es térszíni tározómedencék szolgálják. A Sósi-vízmű telepen üzemel a regionális vízellátó rendszer nyomásfokozó berendezése. A térségi tározóból kerül megtáplálásra a település vízhálózata. A település hálózati rendszerén a közterületi ellátó vezetékek mérete általában, NA 80-as, NA 100-as, jellemzően azbesztcement nyomócső. A vezetékhálózat vegyes rendszerű, kör- és ágvezetékekből épül fel. Az ágvezetékes kialakítás hátránya egyrészt, hogy kisebb fogyasztású időszakokban pangó vizek alakulnak ki az egyes ágakban, mely a vízminőséget kedvezőtlen irányban befolyásolja. Másrészt esetleges meghibásodás, vagy rekonstrukciós munkák esetén nagyobb területet érint az átmeneti vízhiány. A hálózatra térszíni és föld feletti tűzcsapok kerültek elhelyezésre Az azbesztcement anyagú vízhálózat cseréje üzembiztonság növelése és egészségvédelem céljából egyaránt szükséges. Az új építésű utcákban műanyag csöves hálózat létesült. A hálózatra föld feletti tűzcsapok vannak felszerelve.

Balatonakali vízhálózatának főbb jellemzői: Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza:

20.5 km

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma:

280 db

Szolgáltatott víz mennyisége:

50.200 m3/év

Becsült napi csúcsfogyasztás:

138 m3/nap 500 m3/nap

Vízminőség: •

Összes keménység: 27,6 nk0

pH: 7,36

Elektromos vezetőképesség: 554 µS/cm

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

29 •

KOI ps: 0,6 mg O2/l

Nátrium: _ mg/l

Arzén: <10 µg/l

Ammónium: <0,06 mg/l

Nitrit: <0,05 mg/l

Nitrát: 5,1 mg/l

Klorid: 7 mg/l

Szulfát: 52 mg/l

Vas: <0,05 mg/l

Mangán: <0,05 mg/l

Alumínium: <0,05 mg/l

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Forrás: DRV Zrt. honlapja

A Nyirádon kitermelt karsztvíz általában kifogástalanul megfelel az ivóvíz szabványos minőségi követelményeinek és a hosszú távú csővezetéki szállítás feltételeinek. A víz fizikai jellemzői kifogástalanok. A kémiai jellemzők közül a keménység a megfelelő minősítés határán van. A víz többi kémiai tulajdonságai optimális.

Nyomásviszonyok: A település felszíne részben domboldali emelkedő. A mélyebb területek 105,00 m Balti tengerszint feletti magasságúak, míg a magasan fekvő utcák 155,00 m Balti tengerszint feletti magasságot is elérik. A jelentős szintkülönbség két vízellátási nyomóövezet kialakítását tette szükségessé. A vízhálózaton az 1.0 bar nyomás mindenütt biztosított.

Hidrológiai védőterület: Balatonakali közigázgatási területét a sérülékeny ivóvízbázisok közül a Sósi I-II. vízmű kutak 200 m3/d kapacitású víznyerő területe érinti.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

30

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Forrás: Kdt VIZIG honlapja

Szennyvízelvezetés és tisztítás: A település vízellátó rendszere: A Balatoni Regionális Rendszerhez /VI. számú régió (Balatonakali - Balatonfűzfő)/ csatlakozva az elmúlt években kiépült Balatonakali szennyvízelvezetése. A regionálisrendszert befogadója a Balatonfüredi szennyvíztisztító telep, melynek kapacitása bővítésre került a többlet szennyvíz fogadására. Kapacitása: 5.000 m3/d. A tisztított szennyvizek befogadója a Séd-vízfolyás. A község teljes lakóterületén kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A község lakásainak 100 %-a csatornázott. A község szennyvízcsatorna hálózata, NA 200-as PVC csővezetékekből épült meg. A szennyvíz továbbítására 2 db regionális szennyvízátemelő létesült. A későbbiekben Vászony és Dörgicse községek szennyvize is a Balatonakali szennyvízelvezető hálózat köt be és kerül továbbításra a regionális rendszerbe. Balatonakali szennyvízelvezetésének főbb jellemzői: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza:

18,9 km

Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége: 47.400 m3/év m3/nap Közcsatornába bekapcsolt lakások száma:

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

130

280 db

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

31

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Nagyobb esőzések alkalmával a közterületről és illegálisan az ingatlanokról csapadék kerül be, a csak szennyvízelvezetésre kiépített csatornákba. Ez bizonyos esetekben szennyvízkiöntésekhez vezet. A Balaton vízminőségének megóvása érdekében ezen negatív környezeti hatás megszüntetése - csapadékcsatornák kiépítése fontos önkormányzati feladat.

Felszíni vízelvezetés Balatonakali közigazgatási területén a hegyoldalakat többnyire erdők, a domboldalakat szőlők borítják, melyek megfogják, visszatartják a hirtelen lezúduló vizek jelentős részét. A mezőgazdasági területeken a lefolyást szabályzó műtárgyak /ülepítők/ nem létesültek. A belterület domboldal felőli részén a mezőgazdasági területről érkező csapadékok övárokkal történő felfogása és továbbvezetése nem megoldott. A település területén állandó jellegű vízfolyás nem található. A község belterületén az összefolyó csapadékvizeket általában az utak mentén kialakított nyílt burkolt és földmedrű árokhálózat vezeti le a befogadó vízfolyásokig. Több belterületi út mentén a csapadékvíz elvezetés hiányzik. A belterületen átvezető árkok karbantartása a vízszállító kapacitás fenntartása érdekében kiemelten fontos. A csapadékvíz elvezetés lehetőségét döntően meghatározza a vasúti pálya alatti átereszek elhelyezkedése. A települési csapadékvíz befogadója a Balaton. A vízfolyások és a vízelvezető árkok part-éleitől a vonatkozó jogszabályokban előírt parti sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A karbantartás számára szolgalmi jogot kell biztosítani. Az új beépítéseknél az ingatlanokon az épületek tetőfelületén összegyülekező csapadékvizet tározókban javasoljuk felfogni, és azok vizét locsolásra felhasználni. Új utak építésénél a vízelvezetés együttes kiépítése követelmény. Középtávon főleg a községközpont területén és annak környezetében a zárt csapadékcsatornás vízelvezetés kiépítését javasoljuk, mert azzal korszerűbb, esztétikusabb, kisebb helyigényű, több parkolási és jobb fásítási lehetőséget adó és nem utolsósorban kisebb karbantartási igényű csapadékvíz elvezetést lehet biztosítani. Balatonakali község nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredő nitrátszennyezéssel szembeni védeleméről a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet intézkedik.

2.10.2 Villamos-energetikai és hírközlési ellátás A településen a 22 kV-os (KÖF) hálózat jelenleg szabadvezetékes rendszerű. A meglévő kommunikációs hálózatokat szintén szabadvezetékes. A légvezetékek a faluképet kedvezőtlenül befolyásolják. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

32

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2.11 TELEPÜLÉSSZINTŰ ELLÁTÁS, KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK 2.11.1 Alapfokú oktatás Balatonakali Napköziotthonos Óvoda (Hóvirág utca 21.) Balatonakali óvodája 1995 augusztusa óta működik. Folyamatosan épülő, szépülő lakóövezet részeként, csendes, nyugodt helyen található. A 25 férőhelyes intézményben a gyermekek egyetlen vegyes csoportba járnak. 3 óvónő, és egy dada dolgozik az intézményben. A kezdeti 5-6 évben 100-120 %-os volt a férőhelyek kihasználtsága, majd az utóbbi években és jelenleg is, lehetőség van a környező községekből jelentkezők felvételére. A tárgyi feltételek, személyi ellátottság megfelelő. A tornaszoba jól felszerelt. 2.11.2 Kulturális intézmények Községi könyvtár: A könyvtár számára 2008-ban tudott igazán méltó helyet biztosítani a falu. A polgármesteri hivatal céljaira megvásárolt Kossuth utca 45. számú épület földszintjén 50m² alapterületen alakították ki a jelenlegi könyvtárat. Jelenleg az állomány 4200 kötetet számlál. Az olvasók érdeklődésének megfelelően törekszik a folyamatos bővítésre, az ifjúsági, és gyermekkönyv készlet megújítására. A könyvtár heti két délutánon tart nyitva. 2.11.3 Egészségügy, szociális ellátás Háziorvosi ellátás: Az orvosi rendelő a Révész u.1. szám alatt található. Az orvosi rendelő napi 1-2 órát a hét minden munkanapján nyitva van. Rendelési időn kívül, valamint éjszaka a balatonfüredi rendelő intézet ügyelete látja el a betegeket. A védőnői szolgálat, külön tanácsadási időben, ugyanebben az épületben működik. Fogorvosi ellátás: A háziorvosi rendelő épületében, péntek kivételével, a hét minden munkanapján nyitva van. Valentin Gyógyszertár (Pántlika u. 26.) A gyógyszertár jelenleg zárva tart, eladó az épület. 2.11.4 Kereskedelmi, vendéglátó létesítmények A település megfelelő számú, és színvonalú vendéglátóegységekkel rendelkezik. A kereskedelmi, és vendéglátó egységek a faluban nagyjából elszórtan helyezkednek el, de nem alkotnak kis, kereskedelmi-szolgáltató alközpontokat. Ez a település szerkezetéből is adódik, azonban építésszabályozással, vagy egyéb szervezéssel kialakíthatók lennének a falu sűrűsödési pontjai, mi által a funkciók „elkülönülése” meghatározóbbá válna. A rendezési terv feladata, hogy a meglévő és tervezett intézmények, üzletek környezetének valódi, vonzó települési alközpontokká formálását biztosítsa. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

33

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2.11.5 Szabadidős szolgáltatások Szabadidős szolgáltatások: 1. Balatonakali Kertmozi (Petőfi utca - a vasútállomás mellett) 2. Ákom-bákom gyermekjátszó Hóvirág u. 57. 3. Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Kossuth L. u. 36. 4. Traki-Taxi személyszállító kisvonat Gyöngyvirág u. 4. 5. Mini-Golf Gyöngyvirág u. 4. 6. Sétarepülés 7. Theodóra Tenisz Club – Panzió Strand u. 1 8. Mozaik Art Galéria Vasút tér 4. 9. Balatonakali strand - Kékhullám Zászlóval minősített fürdőhely (Strand út) 2.11.6 Szálláshelyek Vendégházak: Balatonakalin legalább 40 db szálláshely szolgáltató létesítmény található, melyek nagy többsége családi házból, nyaralóból kialakított vendégház. Kempingek: Balatonakaliban jelenleg két vízparti kemping üzemel. A Strand-Holiday (Strand u. 2.), illetve a Levendula Naturista kemping. A Strand és a Holiday Kemping 2005-től összevont kempingként üzemel. A partszakasz ideális kikapcsolódást biztosít a horgászoknak és a fürdőzőknek is. A gyermekes családoknak az animációs programok nyújtanak felhőtlen perceket. A szabadidő aktív eltöltését a kalandjátszótér, a trambulinok, a pinpongasztalok, a strandröplabda-pálya és a kosárlabdapálya biztosítják. A kemping ideális helyszíne a különböző találkozóknak, családi és céges rendezvényeknek. Terület: 9 ha Kempinghely: 504 Mobil házak: 10 Bérelhető sátor: 10 Bérelhető lakókocsi: 20. Táborok: A Nagykőrösi Diáktábor (Üdülő u. 2.), valamint a Bókay kert tábora (Fenyvesalja utca 1.) is maximálisan 110 fő befogadására alkalmas. 2.11.7 Egyéb helyi vállalkozások A községben helyi vállalkozások fedik le az alábbi kereskedelmi, és szolgáltató ágakat: Építési kivitelezési munkák, fodrászat-kozmetika, ruhakereskedelem, gazda- és horgászbolt, barkácsbolt, szikvíz-töltés, gépi földmunka, építőanyag kereskedelem, tűzifa, fuvarozás, vízvezeték-, fűtésszerelés szerelés, kertépítés, gyermek játszóház, műkereskedelem, élelmiszer kereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás.

2.11.8 Rendészeti intézmények Rendőrség (Vasút tér 1.): A településen polgárőrség működik, és településrendészet is működik. A postahivatal a Kossuth L. u. 31. sz. alatt található. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

34

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2.12 KÖZÖSSÉG, IDENTITÁS A kultúra településfejlesztési eszközként való elfogadásához egy paradigmaváltásra volt szükség, minek következtében a kultúra gazdaságfejlesztő tényezőként való elismerése lassan átvette az önmagáért elismert, anyagi és erkölcsi támogatásra érdemes jelenségként való megítélést. Ha egy település arra törekszik, hogy kielégítse az odalátogatók folyamatosan változó igényeit, akkor mindenképpen szükség van a turizmus és a kultúra szoros együttműködésére. Azonban a kulturális vonzerők fejlesztésének nem elsősorban a turizmust, és annak minél magasabb színvonalú kielégítését kell szolgálniuk, hanem a helyi lakosság életminőségének javítását, az adott település lakóhelyként való vonzerejének növelését. A barátságos, élénk légkör, a gazdag kulturális kínálat, a vonzó épített környezet pedig látogatásra és visszatérésre ösztönzik a turistákat. Így az mondható, hogy az örökségértékek megóvása, az épített környezet állapotának megőrzése, javítása hozzájárul a település kulturális identitásának megerősödéséhez, a fejlesztés pedig akkor válik sikeressé, ha a döntéshozók az izgalmas, dinamikus, vonzó életkörülmények megteremtésére törekszenek a helyi lakosság számára. Egy sikeres település életében egyre inkább jelentős szerepet játszik a kulturális gazdagság, így a település szolgáltatásainak, turisztikai attrakcióinak fejlesztése során kiemelt hangsúlyt kell fektetni a kulturális létesítmények létrehozására, alulról jövő kezdeményezések támogatására és a már meglévő szolgáltatások fejlődésének elősegítésére. Mindezekhez szükség van a kulturális szektor résztvevőinek a társadalmi- gazdasági környezet jelentős szereplőivel (önkormányzat, civil szféra képviselői, üzleti vállalkozások valamint az egyház) való együttműködésre. Ezen kívül egy település megítélésben igen fontos szerepet tölt be, hogy a kortárs művészet és a fiatalok terei, a klubok, az amatőr mozgalmak, közösségi terek hogyan jelennek meg az életében. Megvalósult projektekből meg lehet figyelni, hogy mik azok a közös elemek, szempontok, amelyek a fenntartható működés biztosítékai lehetnek. Az utca arculatának megteremtése: utca burkolat, világítás, vállalkozásbarát magatartás. A vállalkozók, lakosság, intézmények bevonása a tervezésbe, folyamatos párbeszéd kialakítása. A helyi hagyományosan jó kapcsolatok feltérképezése, és az azokra való építkezés. Közösségi élet nem valósulhat meg egy steril környezetben, a lakófunkciónak is meg kell jelennie. Az ő igényeiket a szabályozás kialakításakor fokozottan is figyelembe kell venni. Szükségesek ingyenes fesztiválok, amelyek a helyi kínálatot be tudják vonni. A programok összehangoltan, egységes név alatt, közös vizuális elemekkel, összehangolt kommunikációval legyenek hirdetve. Ehhez tartozhat a programokat és a helyi intézeteket, vendéglátóhelyeket összefogó weboldal. Fontos, hogy a weblap naprakész, könnyen kezelhető, könnyen elérhető legyen.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

35

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2011. január 1-től Balatonakali Község Önkormányzata, valamint Balatonudvari Község Önkormányzata a két település kulturális programjainak megszervezésére közösen alkalmaz egy munkavállalót. Az elmúlt rövid időszak azt igazolta, hogy ez a modell működőképes és komoly megtakarítást jelet minkét településnek. A helyi lakosok és a nyaralótulajdonosok jogos igénye, Balatonakali kulturális programjainak színesebbé tétele. Balatonakalinak kiválóak a természeti adottságai, ezért szívesen látogatnak ide képzőművészetek. A település minden nyáron gitár koncerteket rendez. A település tulajdonában lévő apartmanokban az előző években több képzőművészeti csoport is tartott nyári alkotó tábort. A településen régóta működik két képzőművészeti galéria. Az egészséges életmód feltételeinek kialakításában az önkormányzat elkötelezett. Az önkormányzat minden tőle telhető segítséget megad a jövőben ahhoz a kezdeményezéshez, hogy a közeljövőben, községünkben bio-piac létesülhessen. Az egészséges életmód lehetőségének megteremtése magában foglalja a sportolás lehetőségének biztosítását. A település focipályát tart fenn. A labdarúgó szakosztály mellett egy body szakosztály működik a községben. A településen tartásjavító torna működik, szintén sikeres az aerobik és a zumba foglalkozás. Összességében megállapítható, hogy sportolási lehetőségekben Balatonakali bővelkedik, több mint hetvenen használják ki az adott lehetőségeket, ami meghaladja a lakosság 10 %-át.

2.12.1 Civil szervezetek Balatonakaliban jelenleg hét civil szervezet működik. Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi képviselőtestület jó kapcsolatot ápol velük, civil tanácsadókat von be a testületi döntések előkészítésébe. A települési internetes honlapon saját felületet biztosít az egyes civil szervezeteknek. Az egyes szervezetek segítik az önkormányzatot a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladataik ellátásában. A „Balatonakaliért” Támogatási Közalapítvány a tájékoztatás megszervezéséből veszi ki a részét, a Balatonakali Erdélyi Kör Egyesület a testvér települési kapcsolatok ügyében segíti az önkormányzatot, a Balatonakali Sportegyesület és a Balatonakali és Vidéke Sport-horgász Egyesület a sport feladatok megszervezését vállalja át az önkormányzattól. Az egyházakkal a település alapvetően jó viszonyt tart fenn. Községünk lakosságának nagyobb része katolikus vallású, kisebb része evangélikus és református. Balatonakaliban egy katolikus és egy evangélikus templom van, melyekben főként a nyári időszakban kulturális, komolyzenei programok is helyet kapnak. Az evangélikus egyház lehetőséget ad református, illetve unitárius istentisztelet megtartására, területet biztosít a nyári önkormányzati programok lebonyolítására.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

36

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

„Balatonakaliért” támogatási közalapítvány Balatonakali Község Önkormányzata alapította a helyi közösség sport és kulturális életének javítása céljából. A kuratórium összetételében folyamatosan voltak személyi változások. Mai távlatból nehéz lenne mindenki nevét hiánytalanul felsorolni, mert írásos anyagok sajnos nem állnak rendelkezésünkre. A szervezet folyamatosan részt vett a helyi közéletben, mígnem 2001-ben az önkormányzat speciális feladattal bízta meg. Az akkor induló Akali Tv üzemeltetése lett az elsőszámú feladat. Balatonakali Üdülőtulajdonosok Egyesülete (BÜTE) Az Egyesület tagjai üdülőtulajdonnal rendelkeznek itt, Akaliban. Az a céljuk, hogy nyugodtan és kényelmesen tölthessék itt szabadidőnket, ingatlanuk megtartsa értékét, környezetünk szépen fejlődjön mindenki örömére. Ez a szándék, ill. ennek elősegítése hozta létre és tartja fenn majd tizennégy éve az Egyesületet. Balatonakali Erdélyi Kör Egyesület (BEKE) Az Egyesület célja kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, folytatásával a Kolozs megyei (Románia) Várfalva (Moldovenesti) község közigazgatási területéhez tartozó helységek, - elsősorban Kövend (Plaiesti), múltjának és jelenének megismerése és megismertetése, kulturális emlékek feltárása. A település fejlődését elősegítő tevékenység végzése, az Európai Uniós támogatási rendszer figyelembe vételével és alkalmazásával. Balatonakali és Kövend község együttműködése, a falusi életvitel és gazdálkodás közös tapasztalatainak kicserélése és hagyományainak megőrzése. Balatonakali Sportegyesület Az egyesület 2002 évben újra alakult 15 fő igazolt labdarúgóval, valamint 10 fő pártoló taggal, jelenleg 52 fő tagja van az egyesületnek. Fő célkitűzésük a verseny és tömegsport népszerűsítése. Minél több fiatalt és kevésbé fiatalt ráébreszteni a mozgás és sport fontos voltára, mert ez életünk egyik fontos tényezője. Balatonakali és Vidéke Sporthorgász Egyesület Az egyesület tagja a Magyar Horgászok Országos Szövetségének (MOHOSZ) és a Horgászegyesületek Veszprém Megyei Szövetségének (HEVMESZ). Az egyesület céljai és feladatai: a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése. Tagjai részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása. Halállomány védelme. A természetes és épített környezet védelme. A társadalmi együttélés és a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartása, a természet szeretetére és védelmére való nevelés. Versenyek rendezése. "Levendula" Nyugdíjas Klub Októbertől-április végéig minden hétfőn nyugdíjsokkal telik meg a Művelődési Ház. A nyugdíjas klubtagok megpróbálják a hosszú téli estéket tartalmasan, közösségben eltölteni. A klub tagja az "Életet az éveknek" Országos Szövetség Veszprémi Egyesületének. Céljuk: megfelelő életmóddal, közösségben, aktívan tölteni a nyugdíjas kort.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

37

Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút Egyesület A Balatonakali Borút történelmi szőlőhegyet bemutató, megismertető program. A településhez tatozó Fenye- hegy, Horog- völgy és Les- hegy alkotják a történelmi szőlőhegyet. Balatonakaliból vagy Fövenyesről indulva páratlan panorámával rendelkező túra útvonal mintegy 8 km-es hosszúságú. Gyalogosan, kerékpárral vagy személygépkocsival is járható, de leginkább a gyalogtúra javasolt. Az útvonal lehetővé teszi 6 műemlék pince megtekintését. Az egy naposra tervezhető útvonalon lehetőség nyílik a szőlőhegyen termelt borok megismerésére, kóstolására, valamint egyes vendéglátóknál étkezésre. Az Egyesület programjai, kiadványai: I. AkaliGazdafórum2011., Mandulavirágzás – Az Akali bor napja, Fröccsfesztivál, Borúttérkép, Borutasok gazdafórum 2012)

3. BALATONAKALI KÖZSÉG ADOTTSÁGAI SWOT ANALÍZISBEN ÖSSZEFOGLALVA Balatonakali településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez szükséges a SWOT elemzés elkészítése. A település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. Ez a gyors elemzési forma lehetővé teszi a gyakran igen terjedelmes helyzetelemző tanulmányok megállapításainak áttekinthetőbbé tételét, és egy komplex szemléletű stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását. Maga a módszer négy angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét. S (strengths): erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható, ezek az adottságok tovább erősítendők. W (weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt, gátolják azt, meg kell őket erősíteni. O (opportunities): lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést. T (threats): veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét. Az első két pont tehát a térség adottságai alapján, míg az utóbbi kettő a külvilágban ható folyamatok alapján kerül megfogalmazásra. Az elemzést a településen folytatott vizsgálatok, a település vezetőivel, a képviselőtestület tagjaival folytatott beszélgetések, a lakosság kérdőíves felmérése alapján, valamint a vonatkozó térségre, kistérségre különböző fejlesztési koncepciók, dokumentumok alapján készítettük el. ERŐSSÉGEK (S) Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör Társadalom, demográfia

-

Balaton, Balatonfüred közelsége önálló jegyzősség viszonylag jó közlekedési kapcsolatok (közúti és vasúti egyaránt) sajátos települési arculat még érzékelhető kötődés a településhez működő iskola, óvoda, könyvtár és

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

GYENGESÉGEK (W) -

-

minden területen csekély hagyománya van a települések térségi együttműködésének a település a kistérség és a megye peremén fekszik helyi munkalehetőség csekély nagyságrendje TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

38 ERŐSSÉGEK (S) -

felekezetek működő civil szervezetek

GYENGESÉGEK (W) -

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

-

a helyi kiskereskedelem tudatos, mértékadó, minőségi fejlesztése működő turisztika mezőgazdasági hagyományok, szakértelem részleges megléte részleges állattenyésztési ismeretek szőlészeti, borászati ismeretek megléte

-

-

-

Természet, környezet

-

Épített környezet, településkép

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

-

a település területén változatos természeti adottságok, változatos domborzat található a falutól északra szőlő és gyümölcs termelésre alkalmas terület (szőlőhegyek) van kedvező mikroklíma viszonylag kevésbé – csak pontokban – szennyezett környezet szelektív hulladékgyűjtés nagykiterjedésű erdőterületek magas minőségű szőlőtermőhely népi építészeti értékkel rendelkező településközpont műemlék templomok a kultúrház környékének kulturális központtá alakítása védelemre érdemes településszerkezeti elemek elfogadható mennyiségű zöldfelületi arány nagy lakóterületi tartalék a belterületen gondozott zöldfelületek „elfeledett” történeti emlékek hagyományos kerthasználat gázhálózat kiépült ivóvíz ellátás teljes körű elektromos ellátás kiépített a települési hulladék gyűjtés és szállítás megoldott jó vasúti és közúti kapcsolat az M7 autópálya viszonylagos közelsége

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

-

-

-

-

kismértékű munkanélküliség a helyben hasznosítható képzettségek alacsony aránya a település népességmegtartó képessége közepes kevés termékeny mezőgazdasági terület csekély vállalkozói aktivitás, kis önkormányzati bevétel iparűzési adóból kis vásárlőerő, gyenge fizetőképes helyi kereslet munkavállalók nagy része a településen kívül dolgozik, kis helyi foglalkoztatottság tőkeszegény vállalkozói réteg az összefogás hiánya nagyobb vállalkozások, befektetők hiánya alacsony jövedelemtermelő képesség az egykori - a tájra jellemző nagy kiterjedésű legelők, gazdag élővilágú területek visszaszorulása a helyi lakosság közepes környezettudatossága a tájrehabilitációhoz szükséges tőke hiány illegális szemétlerakások szőlőtermelés visszaszorulása állattartás visszaesése

a falukép vegyessége hiányos belterületi fasorok a szőlőhegy túlzott mértékű beépítése, az üdülési funkció erősödése a 71-es főút melletti terület sivár jellege a táborok építészetileg rendkívül alacsony színvonala a TÜZÉP lélekzavaró látványa

nem jellemző a megújuló energiaforrások használata rendezetlen külterületi dűlőutak kerékpárutak hiánya kiépített parkolók hiánya szőlőhegyre kivezető út hiányai TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

39 ERŐSSÉGEK (S) -

Idegenforgalom, üdülés

-

jelentős turisztikai infrastruktúra (szállás, vendéglátás, kereskedelem) a Balaton-part közelsége Balatonfüred kulturális, gazdasági és turisztikai központ közelsége műemlék templomok változatos domborzat szőlőhegy, fás legelők egyedi tájhasználat részben kiépült kerékpárút az alulhasznosított üdülőterületeken a családi nyaralást előtérbe helyező üdülési formák támogatása

GYENGESÉGEK (W)

-

LEHETŐSÉGEK (O) Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

-

közlekedési kapcsoltok további javítása sajátos szerepkör kialakítása a térségben kistérségi szintű projektek megvalósítása települések közötti együttműködés továbbfejlesztése üdülési, turisztikai jellegű, minőségi fejlesztések előtérbe helyezése a lakosság és a befektetők aktív bevonásával

VESZÉLYEK (S) -

-

Társadalom demográfia

-

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

-

közösségi rendezvényekkel az összefogás erősítése szociális, gazdasági intézkedésekkel – pl. munkahelyek, nagyszámú, így olcsó telkek biztosításával – a fiatalok megtartása, településre vonzása a jó közbiztonság megőrzése a hagyományos, közvetlen települési légkör tudatos fejlesztése a helyi intézmények megtartása, erősítése a vidéki élet tudatos felértékelése szabadidős tevékenységek szervezése mezőgazdasági, kertészeti ismeretek fejlesztése, új beruházások létrehozása többcélú mezőgazdaság, természeti adottságnak megfelelő tájhasználat kialakítása családi gazdálkodás fejlesztése, szakmai képzés, tanácsadás, támogatás az állami tulajdonú földek bérbe vagy önkormányzati tulajdonba szerzése a környezettudatos mezőgazdaság meg-

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

kerékpárút hiányos kiépítése a település területén hiányoznak a nagyobb ismertségű turisztikai programok kevés a helyi vonzerő a turizmus fejlesztése forráshiányos a települési környezet esztétikai vonzereje kívánni valót hagy maga után

-

-

-

-

a pályázati lehetőségek csökkennek, illetve kihasználatlanok maradnak a település nem tud egyedi szerepkört kialakítani elmaradnak a minőségi turisztikai fejlesztések nem erősödik a települések közötti együttműködés a település önálló mozgástere csökken munkahelyteremtés, a gazdaság fellendülése nélkül a fiatalok elvándorolnak szociális, oktatási és kulturális intézmények visszafejlődése az új járási törvény következtében a hivatal önállóságának, cselekvőképességének csökkenése a település népességmegtartó képessége csökken, elöregedő lakosság a tájhasználat kedvező változása elmarad a kedvezőtlen körülmények következtében lakossági és vezetői passzivitás keletkezhet, ami gátolja a település fejlődését a vállalkozások nem fejlődnek, mezőgazdaság, agrárturisztikai tevékenység aránya nem nő nem lesz vonzó a település új vállalkozások számára a szőlőhegy átalakulása folytatódik, az üdülési tájhasználat tovább erősödik a minőségi termékeket előállító mezőgazdasági feldolgozó tevékenység nem fejlődik (borpalackozás) TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

40 LEHETŐSÉGEK (O) -

Természet, környezet

-

Épített környezet, településkép

-

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

-

valósítása céljából gyümölcstermesztés (mandulaültetvények) fejlesztése állattenyésztés felélesztése mezőgazdasági feldolgozó tevékenység fejlesztése új vállalkozások befogadása települési marketing és menedzsment tevékenység erősítése minőségi termékek ösztönzése bio zöldség-, gyümölcstermesztés fejlesztése helyi természetvédelmi területek, egyedi tálértékek kijelölése vizes élőhelyek, vízfelületek létesítése természeti értékek megtartása tájképjavító beavatkozások (tudatos tájrehabilitáció) elindítása illegális hulladéklerakások felszámolása erdősítés, erdősávok, fasorok telepítése környezettudatos, többcélú mezőgazdaság ösztönzése a természeti adottságokat javító tájhasználat létrehozása szőlő, gyümölcstermesztés, kertészet fejlesztése a kiváló dűlőminősítés megvalósítása nagy kiterjedésű belterületi lakóterület kedvező hasznosítása lakatlan ingatlanok más funkciójú hasznosítása a településkép tudatos javítása helyi védett területek és épületek kijelölése közterületek, közterületi építmények egységes koncepció szerinti felújítása a meglévő intézmények felújításának folytatása a Kossuth utca értékeihez méltó rekonstrukciója zöldterületi fejlesztések a településszerkezet védelme „elfeledett” történeti értékek pl. szőlőhegy műemlék présházak a 71. sz. főút gyalogos átkelőhelyének balesetmentes kialakítása a csapadékvíz elvezető rendszer további fejlesztése a regionális (Balatoni) kerékpárút hálózatra való kapcsolódás belterületi utak burkolása, parkolók

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

VESZÉLYEK (S) -

-

-

-

-

-

-

a tőkeszegény vállalkozói réteg nem erősödik, a vállalkozók versenyképtelenek maradnak marad az alacsony jövedelemtermelő képesség, a gyenge helyi fizetőképes „kereslet”

a több helyen lévő illegális hulladék szennyezése a felszíni vizek további szennyezése természeti értékek további romlása a táji adottságok alul hasznosítása a tájrehabilitáció, a szőlőhegy tájhasználatának romlása, a szőlőterület csökkenése

a bódésodás terjedése, az igénytelen épületek számának növekedése a közterületek elhanyagolása, nem megfelelő kialakítása helyi védett minősítés kiüresedése, az épületek tönkremenetele zöldterületi fejlesztések elmaradása a Kossuth utcai rekonstrukció rossz szakmai megoldása, a történeti hangulat elvesztése a településképet rontó épületek, építmények, elemek fennmaradása

a külterületi utak állapota tovább romlik az infrastruktúra fejlesztés (út javítás, külterületi útépítés, csapadékvíz elvezetés) a szükségesnél jóval lassabban valósul meg kerékpárutak és az utak közötti kapcsoTÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

41 LEHETŐSÉGEK (O) -

Idegenforgalom, üdülés

-

kialakítása szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztése megújuló energiahasználat ösztönzése (naperőmű telepítés) a belföldi balatoni turizmus növekvő tendenciájú a Balaton-üdülőkörzet turisztikai kínálatához való kapcsolódás kerékpárutak kijelölése kerékpáros pihenőbázis létesítése (folyamatban) a termálkincs hasznosítása, a termálturizmus fejlesztése a Balaton–törvény adta turisztikai fejlesztési terület üdülési célú fejlesztése a borturizmus tudatos fejlesztése szabadidő, sport központ jellegű fejlesztés

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

VESZÉLYEK (S) -

-

-

latok nem épülnek ki a megújuló energiaforrások használata nem lesz jellemző

térségi turisztikai program híján Balatonakali nem képes egyedül növelni a turisták számát elmarad a kerékpárút kijelölés, kiépítés a romló gazdasági helyzet életképtelenné teszi a turisztikai vállalkozásokat, leállítja a beruházásokat

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

42

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

4. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Jövőkép megvalósulásához szükséges településfejlesztési célokat és feladatokat foglaljuk össze az alábbiakban. 4.1

JÖVŐKÉP

Általános célkitűzés, hogy a Balatonakaliban levők életkörülménye javuljon és a megélhetés alapjául szolgáló természeti, történeti, kulturális erőforrások hosszú távon hasznosuljanak. A turizmus fejlesztését az építészeti, táji értékek és a még meglévő sajátos hangulat megőrzésével kell megvalósítani. Balatonakali legyen táji-természeti, épített és kulturális örökséget, értékeit továbbra is óvó, őrző, de azokat – a turizmus kapcsán – az itt élők életnívóját is javító céllal, fenntartható módon hasznosítható, a mainál jobban kihasználó jól szervezett helyi közösség. A település nagy távlatban legyen alkalmas az állandó népesség, az üdülőnépesség és a turisták érdekeinek összehangolására és az igények maximális kielégítésére mindhárom csoport érdekeire tekintettel. Az állandó népesség megtartása, növelése a megfelelő életminőség biztosításával (szolgáltatások, infrastruktúra, közbiztonság megteremtésével, lakóházépítés, lakófunkció lehetőségének egyszerűbb szabályozásával). Az üdülőképesség kiszolgálásának növelése intézményi és infrastrukturális fejlesztésekkel, a turisták vonzása, fogadása és ellátása fejlett közmű, intézményi, turisztikai, és szolgáltató infrastruktúrával, a helyi értékek, nevezetességek méltó bemutatásával, új – Balatonakali vonzerejét, rangját növelő – turisztikai termékek létrehozásával. A fő cél a minőségi turizmus településre vonása és itt tartása! Balatonakali fejlesztésének irányelvei: A koncepciót a természeti, gazdasági, társadalmi, építészeti, történeti adottságok értékelése alapján az üdülőkörzetre készült fejlesztési koncepció irányelveit figyelembe véve fogalmaztuk meg. Fenntarthatóság: Balatonakali szerves, egységes természeti – környezeti, gazdasági egység – fejlesztését a fenntartható fejlesztés elvei szerint kell megvalósítani. A gazdaság fontos, de nem mindenek feletti szempontjai mellett ugyanolyan fontos a természeti, táji, épített POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

43

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

értékek és a még élő, vagy feléleszthető szokások, hagyományok fenntartása, fejlesztése. Amint a fejlesztések többsége ez is csak a helyi társadalom tagjainak közreműködésével valósítható meg.

Versenyképesség: Balatonakali jelenlegi turisztikai, gazdasági és szolgáltatási adottságaival csak részben versenyképes. A fejlesztési koncepcióban megfogalmazott javaslatok azt célozzák, hogy mind lakóhelyként, mind turisztikai célterületként, mind befektetési, gazdasági szempontból vonzó és változatlanul a Balatoni Üdülőkörzet egyik legjellegzetesebb települése legyen. Partnerség: A gazdaságilag gyorsan változó környezetben az Állam és az Önkormányzatok térségfejlesztő szerepe visszaszorult és legjobb esetben is csak a koordinációig, a szereplők felismeréséig terjed. Ezért kiemelkedő fontosságú, hogy a fejlesztésben a tervek, koncepciók formálásában is egyre nagyobb szerepet kapjanak a fejlesztéséket ténylegesen megvalósító gazdasági szereplők, illetve a fejlesztéseket segítő, ösztönző, de egyúttal ellenőrző, felügyelő civil szervezetek. E hármas együttműködés kialakítása már a rövid és középtávú fejlesztések megvalósításakor felvetődő környezeti, gazdasági, társadalmi gondok mérséklése szempontjából alapvető fontosságú. Ezért kiemelkedő jelentőségű a koncepcióban javasolt együttműködés, közös gondolkodás létrehozása, amelynek célja az említett szereplők közötti összhang megteremtése és Balatonakali adottságaihoz méltó fejlesztések elősegítése. Területi harmónia: Rendkívül fontos, hogy Balatonakaliban – ahol a jövő a mértéktartó üdülőterületi és gazdasági fejlesztésre, a természetközeli tájhasználatra, a hagyományos építészeti kultúra megőrzésére, a különleges táji adottságokra és a borra épülő borturizmus fejlesztésére kell hogy épüljön, ott a táj minden eleme, a települések lakóterülete, a gazdasági és rekreációs területek, az egyedi tájértékek, a szőlőhegy egyaránt a harmónia jegyében fejlődjön. Ez a harmónia azt is jelenti, hogy a történelmi településmag a Kossuth utca és a szőlőhegy esztétikailag, funkcionálisan megújul. Jelenti azt is, hogy a lakosok és az idelátogató turisták, illetve az itt birtokkal rendelkezők, azaz a helyi szolgáltatásokat igénybe vevők között is megteremtődik a harmónia. Identitásépítés: A társadalmi identitás lényege a szülőhelyhez, szülőföldhöz, otthonhoz, az adott térséghez való kötődés, amely a település fejlesztésben mindeddig alulértékelt tényező volt. Valójában az adott helyhez való tartozás a fejlesztés egyik legerősebb eleme. Ez a kötődés, energia, egy-egy jól megválasztott fejlesztési cél, vagy az odatartozást erősítő rendezvény kapcsán jól érezhető. Ezért szerepel a koncepció céljai között az identitástudat fejlesztése. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

44

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A fenti célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megvalósítanunk. Szükség van az Önkormányzattal szoros együttműködésben az egységes, a teljes közigazgatási területre kiterjedő Balatonakalira jellemző turisztikai termék kialakítására, szervezésére, kiajánlására. A fejlesztésben érdekelt tulajdonosok, vállalkozók, befektetők az Önkormányzattal és a tervezőkkel együttes, közös megbeszéléseken alakítsák ki az egységes, Balatonakali turisztikai terméket. Mindazokat a vonzerőket, szolgáltatásokat, amelyek a település jövőjét meghatározzák, úgy kell felépíteni, hogy Balatonakali különleges hangulata erősödjön, és az általános célkitűzésként említett életminőség javulás bekövetkezzen. A konkrét beruházásokon kívül ezeken a tárgyalásokon végig kell gondolni Balatonakali ún. „szűk keresztmetszeteit”, amelyek ma az igényes, a minőségi turizmusban résztvevőket visszatartják, elriasztják. Balatonakali további létének legfontosabb pillére a stabil lakónépesség. Korábban fenntartásokkal éltek a nyugdíjas korosztály betelepülésével szemben, pedig egy magasabb lélekszámú lakónépesség alkalmas arra, hogy eltartson egy olyan egészségügyi és települési szolgáltatást, amely a turisták ellátását is magasabb színvonalon tudja ellátni. A különféle koncepciók szerint, ha a szolgáltatásban sikerül előre lépni, akkor a Balatoni üdülőkörzet Közép-Európa legkedveltebb lakó- és üdülőtérségévé válhat. Ezért stratégiai fontosságú kérdés, hogy a rendezési terv módosítása minél nagyobb mértékben tegye lehetővé a lakófunkció terjedését! Ennek több lehetősége van. Egyrészt a meglévő beépítésre szánt területen sűrűbb beépítési lehetőséget kell szabályozni, a másik lehetőség az üdülőterületként szabályozott övezetekben kell lehetőséget adni a funkcióváltásra. A vizsgált balatoni koncepciókban és stratégiákban alapvető fontosságú célkitűzés a versenyképesség erősítése. Ez Balatonakali esetében is csak a lehető legnagyobb mértékű összefogás esetén valósítható csak meg. Azok az előzőekben javasolt – meghatározó tulajdonosok, befektetők, Önkormányzat tervezők – együttgondolkodás, alapfeltétele a versenyképesség megteremtésének, létrejöttének. A versenyképesség a fejlesztések mellett a lakosság turisztikai szemléletének megváltozásán, pontosabban a vendégek szívélyes fogadásának, mint minimális feltétel létrejöttén – a környezetkultúra további ugrásszerű javításán, a már többször hangsúlyozott települési és egészségügyi szolgáltatások, nyugat-európai színvonal felé történő emelésén is múlik.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

45

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Ebben a koncepcióban többször szerepel a könnyen sebezhető táji, természeti, épített értékek, adottságok védelme és azok együttes bemutatása. A harmónia megőrzése, megteremtése céljából a településrendezési tervben ezért nem növelhető számottevő mértékben a beépítésre szánt terület és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeken pedig a Balaton törvénynél szigorúbb szabályozást kell alkalmazni.

4.2

KONKRÉT FEJLESZTÉSI ELEMEK

Fontos a hagyományos mezőgazdasági termelés elsősorban a szőlészet, borászat, valamint a sokszínű, változatos tájhasználat fejlesztése. A többféle elemből álló kisparcellás családi gazdaság jellegű tájhasználat kifejezetten kedvező mind az élővilág, a biodiverzitás, mind a tájkép szempontjából. Balatonakali területén a mezőgazdasági termelés a nagykiterjedésű erdők következtében viszonylag korlátozott, mégis törekedni kell az adottsághoz és tájképi szempontból legkedvezőbb tájhasználat megvalósítására. A szőlőtermesztés fejlesztése a két (Fenye-hegy, Les-hegy) mind a borminőség, mind a tájkép szempontjából kiváló adottságú területen lehetséges, amely nagyságrendileg (kb. 100 ha) lehetővé teszi az önálló nagyminőségű balatonakali palackozott bor nagyobb számba való megjelenését, amely a „balatonakali termékcsalád” alapvetően fontos része. Ugyanilyen jelentőségű az a fejlesztési szándék, amely a Nagymocsár és a volt Kutató területén több 10 hektár gyümölcsös (mandula) telepítését célozza. Az előbb tárgyalt bor és a mandula, mint kifejezetten balatonakali terméket önkormányzati védjeggyel, szerves része kell legyen a most kialakítandó egységes balatonakali turisztikai terméknek, amelyet a tulajdonosoknak, befektetőknek, önkormányzatnak együtt kell megvalósítani. A szőlészet-borászat fejlesztése mellett a Balaton-törvény szerint a történeti, kulturális, táji, építészeti és termelési szempontból kiváló dűlőket le kell határolni. Balatonakaliban a nagyfokú beépítés ellenére a Fenye-hegy és a Les-hegy déli lejtőin kell ezeket a kiváló dűlőket lehatárolni. Sajátos érték Balatonakali belső történelmi magja a Kossuth utca és a Templomok környéke. Ezt a különleges értéket a most készülő arculatterv alapján kiemelt védelembe kell részesíteni és a történelmi hangulatát vissza kell állítani. Az önálló balatonakali turisztikai termék kialakítása, létrehozása és fenntartása csak további minőségi szállásférőhelyek létesítésével lehetséges. Természetesen itt nem beszélhetünk több emeletes szállodák építéséről. A település jellegéhez igazodó egyedi, több épületben elhelyezett szállásférőhelyek létesítéséről lehet szó, amelyre kiválóan alkalmas az ún. táborok területe. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

46

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A mai turisztikai kínálatból teljes mértékben hiányzik a lovaglás, amelynek megvalósítására van lehetőség a 71-es úttól északra eső felhagyott mezőgazdasági területeken. A lovardához, illetve a bevezető utakhoz közeli területeken parkolók létesítésével, a lovas kocsik, hintók segítségével a szőlőhegyekre, strandra, illetve Balatonakali más fontos nevezetességeihez is lovas járatok indíthatók. Ehhez a rendezési terven ki kell jelölni a lovagló utakat, illetve a lovas kocsik által igénybe vehető közút szakaszokat. A szőlőtermesztés hosszú hanyatlása után most van remény – két-három vállalkozó révén – a még művelhető területek újbóli termelésbe vonására, és egy teljes értékű borút kialakítására. Két féle borút létesítésének lehetőségét kell a rendezési tervben végiggondolni. a) Mikrotérségi minőségi borút, amely Balatonakali – Balatonudvari – Dörgicse legjobb borászatait fűzi fel. b) A másik változat egy olyan balatonakali borút, amely a turistautakat, ökológiai tanösvényt, illetve a kerékpárutakat szervesen átjárhatóvá, összekapcsolhatóvá teszi. Kiemelten kell foglalkozni a kerékpárutakkal. Ahogy említettük biztos, hogy a mai kerékpáros forgalom a Balaton üdülőkörzetben még tovább növekszik. Miután Balatonakalin áthalad az Országos kerékpárút törzshálózat és a kerékpárút megépült, működik, feltétlenül szükséges a folyamatosan növekvő kerékpáros forgalom fogadására alkalmas kerékpárközpont létesítése (a fogadóközpont építés alatt áll!). A kerékpáros központot a szerviz szolgáltatással együtt kell megvalósítani. A turisztikai szezon meghosszabbításához Balatonakali építészeti értékei, a minőségi szállásférőhelyek létesítése, a kerékpáros, lovagló és borutak fejlesztése még mindig valószínűleg kevés. Különösen abból a szempontból, hogyha nő az idősebb korú, azaz a nyugdíjas lakónépesség aránya. Ebbe az esetben szükséges olyan egészségügyi, gyógyszolgáltatás létesítése, amely számukra könnyen és gyorsan a közelben elérhető. A nyugdíjas lakónépesség növekedése egyébként a település szolgáltatásait „életben tartja”, hiszen egy a mainál nagyobb állandó népesség fenn tudja tartani a település szolgáltatásait, ami a turizmus ugyancsak alapvető feltétele. A tervezett gyógyászati szolgáltatás egész évben állandó forgalmat és életet jelentene Balatonakalinak.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

4.3

47

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

NÉPESSÉG, DEMOGRÁFIA1

Balatonakalin jelenleg 691 (2012.01.01.)-en évet vizsgálva lassú csökkenést mutat: 2000-ben 2005-ben 2010-ben

élnek. A népesség száma az elmúlt tíz 728 fő 715 fő 705 fő volt.

Balatonakali esetében, a partmenti településekhez hasonlóan, igen jelentős az településen megjelenő üdülőnépesség száma, az összes gazdasági és társadalmi folyamat alakulásában igen nagy szerepet játszanak az üdülőtulajdonosok. Az elmúlt tíz évben a vendégek száma a különböző kereskedelmi szálláshelyeken igen hullámzóan változott, de a legrosszabb évben is tízszerese volt az állandó lakosság számának Balatonakaliban is, mint minden üdülőfaluban.

1

KSH adatainak alapján

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

4.4

48

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

OKTATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SZOCIÁLPOLITIKA

Körjegyzőség kialakításában gondolkodnak, így is csökkentve a kiadásokat, az önkormányzathoz érkező ügyfelek könnyebb ügyintézése céljából ügyfélpultot alakítanának ki, ahol alapvető nyomtatványok kitöltésével, és az egyszerű ügyek intézésével foglalkoznának. Az alapfokú ellátás keretében Balatonakalin napköziotthonos óvoda működik. Balatonakaliban a háziorvosi szolgálat működik, melyhez az önkormányzat jól felszerelt rendelőt biztosít. A hétvégi és az éjszakai ügyeletet a balatonfüredi szakorvosi rendelőintézet látja el a kistérségi társulás keretein belül. A betegek szakorvosi ellátását szintén a balatonfüredi intézet látja el. Kórházi ellátást igénylő esetekben a veszprémi korház az illetékes. Balatonakali önkormányzata az alap orvosi ellátás mellett fenntart egy fizikoterápiás rendelőt. A településnek saját fogorvosi rendelője van. A kistérségi társulás keretein belül működik a házi segítséghívó rendszer a rászorulók körében, melyhez az önkormányzat anyagilag is hozzájárul, továbbá beteglátogató szolgáltatás is működik. A kismamák és a kisgyermekek gondozását a körzeti védőnői szolgálat látja el. Külön védőnői helység sajnos mind idáig nincs a településen, de terveink szerint ki fogjuk alakítani a jövőben.

4.5

ÉPÍTETT KÖRNYEZET 4.5.1 Védett értékek megőrzése, felújítása és hasznosítása

A helyi védelemre érdemes épületek eredeti formájukban való megőrzése, felújítása elengedhetetlen feladat a falu sajátos karakterének megőrzéséhez. Ehhez szükséges a tulajdonosok látásmódjának formálása, mellyel felismerik épületeik értékét, erőforrást keresnek megőrzésükre, felújításukra, az épületekhez illeszkedő módon történő bővítésükre.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

49

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A folyamat sikeréhez az Önkormányzatnak is szükséges hozzájárulnia. Teheti ezt pályázatok lebonyolításával, felvásárlással, új funkció kialakításával (közösségi, turisztikai célú átalakítások – szálláshely, piaccsarnok, tájház, stb.) Fentiek pontos megvalósításához szükséges az Örökségvédelmi Hatástanulmányban irányelvek megfogalmazása, valamint önkormányzati rendeletben a helyi védelem alatt álló épületek felújítására vonatkozó pontos előírások kidolgozása.

4.5.2 Építésszabályozás Az építést szabályozó előírások célja az épített környezet harmonikus, túlzásoktól mentes megjelenésének biztosítása, az ingatlantulajdonosok ingatlanukkal kapcsolatos jogainak meghatározása. Az építésszabályozás elsődleges feladata – az élethez alapvetően szükséges – lakóingatlanok szabályozása.

4.6

INFRASTRUKTÚRA 4.6.1 Közlekedés

A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a közlekedés fejlesztési javaslatot, figyelembe véve a megyei és országos terveket. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője vagy végrehajtója más és más szervezet, néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb, bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. Balatonakali térségében mellékúthálózat feljesztéseket a Veszprém Megyei Területrendezési Terv, vagy az OTrT nem tartalmaz, a kiépült úthálózat szerkezete megfelelő. Az úton fenntartás jellegű rekonstrukciók szükségesek. Zánka térségében a Veszprém Megyei Területrendezési Terv tartalmaz közúti fejlesztéseket.

4.7

KÖZMŰELLÁTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM 4.7.1 Vízellátás és csatornázás

Fejlesztési, tervezési feladatok Balatonakali fejlesztésre kijelölt területeinek beépítése előtt a teljes közművesítés a követelmény. A települési víz- és csapadék-csatornahálózatot felül kell vizsgálni, a rossz vezetékeket ki kell cserélni. POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

50

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A szennyvíz csatornákról le kell választani az illegális csapadékvíz bekötéseket, ezzel csökkenteni lehet a szennyvízelöntést.

4.7.2 Csapadékvíz-elvezetés A hálózat építése, felújítása az úthálózat építéséhez szorosan kapcsolódik. A felszíni vízelvezetés nincs megoldva. Fejlesztési, tervezési feladatok - A vízlevezető árkoknál biztosítani kell a fenntartási sávot, zöldfelületi eszközökkel rendezni kell a partvonalat - A mezőgazdasági területeken a lefolyást szabályzó műtárgyak létesítése. - A belterület domboldal felőli részén övárok létesítése.

4.7.3 Villamos-energetika és hírközlés A község villamos hálózatainak fejlesztési koncepcióját az alábbiakban határozhatjuk meg: -

A 22 kV-os (KÖF) hálózat jelenleg szabadvezetékes rendszerű. A történelmi faluköz-pont meglévő trf. állomásainak leágazásait középtávon földkábelbe kell helyezni. Ezzel egy időben az érintett trf. állomásokat át kell építeni kompakt trf. állomásokká. Ezzel megszűnnek az oszloptranszformátorok. A község fejlesztésével összhangban a trf. állomások teljesítményét növelni kell.

-

Az átépített trf. állomások 0,4 kV-os (KIF) szabadvezeték hálózatait fokozatosan földkábelbe kell helyezni. Első ütemben a Kossuth L. u. Révész u.-tól a Levendula stny.-ig tartó szakaszát, a csatlakozó közterületekkel együtt. A II. ütemben a 71. sz. főúttól délre eső teljes területet érintheti az átépítés.

-

A közvilágítási hálózatot a faluközpontban teljes rekonstrukció alá kell vonni, mivel a meglévő oszlopok elbontásra kerülnek. A közvilágítás stílusában alkalmazkodjon a történelmi faluképhez. Az alkalmazott fényforrások korszerű LED-esek legyenek. A közvilágítás további korszerűsítése a teljes község területére terjedjen ki, figyelembe véve a vonatkozó szabványokat, előírásokat. A 71. sz. főút teljes átkelési szakaszának, annak korszerűsítése esetén, teljesen új közvilágítással kell kiépíteni. A korszerűsítés során előtérbe kell helyezni a LED fényforrások alkalmazását.

-

A meglévő szabadvezetékes kommunikációs hálózatokat szintén földkábelbe kell helyezni és egyidejűleg valamennyi ingatlan csatlakoztatását biztosítani kell (digitális TV vétel, telefon, szélessávú internet).

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

51

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

-

A vezeték-nélküli rendszereknél a teljes lefedettséget biztosítani kell. A szükséges bázisállomás(ok) helyét a településrendezési terven ki kell jelölni.

-

A vagyonbiztonság növelésének, az épített környezet védelmének érdekében CCTV kamerarendszert kell létesíteni a szükséges ütemezés figyelembe vételével.

-

Az energia felhasználás racionalizására, a megújuló energia-források alkalmazását kell előtérbe helyezni. A község rendelkezik olyan ingatlannal, amely alkalmas lehet egy 50 – 100 kW névleges teljesítményű naperőmű (fotovoltaikus rendszer) elhelyezésére, és az önkormányzati intézmények tetőfelületét is ki lehet hasonló célokra (néhányszor 10 kW teljesítmény) használni. Az erőművek elegendő villamos energiát szolgáltatnának a közösségi fogyasztás jelentős mérséklésére. A lakosságot ugyancsak ösztönözni szükséges ennek alkalmazására.

5. Összefoglalás 5.1

KIEMELT GONDOLATOK

− Fejlesztésre szükség van. Tudatos fejlesztés nélkül a meglévő értékek sem őrizhetők meg. − Balatonakali táji, tájképi, természeti, épített értékeinek, történelmi hangulatának megőrzése, védelme elsődlegességet élvez minden egyéb szemponttal szemben. − Támogatni kell azokat a fejlesztéseket, amely időben és térben kibővítik, sokszínűvé teszik a turisztikai kínálatot. Cél a minőségi turizmus településre vonzása és a megfelelő feltételeknek megtervezése. − Egységes Balatonakalira jellemző turisztikai termékeket kell kialakítani, a település legfontosabb gazdasági ágazata jövőben is a turizmus lesz. − Törekedni kell a tervezés eszközeivel is a lakónépesség számának növelésére. − Folyamatos párbeszéd, fórum létrehozása szükséges a térség gazdasági szereplői, befektetők, a civil szervezetek és az önkormányzat között Balatonakali értékőrző fejlesztése érdekében. − Az északi belterületen – a táborok és a lakóterületnek szabályozott hasznosítatlan területen a környezetkímélő tájhasználat fellendítése céljából a családi üdülést magas szinten kiszolgáló létesítmények létrehozását kell támogatni. − A szőlőhegyek legértékesebb részeit kiváló dűlőként egyedi szabályozásban kell részesíteni.

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

5.2

52

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A FŐBB PRIORITÁSOK, PROGRAMOK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK TÁBLÁZATBAN ÖSSZEFOGLALVA:

Prioritás Programok Táji, tájképi, ter- Balatoni Nemzeti Park mészeti értékek (BNP) fejlesztései védelme Ökoturizmus fejlesztése

Feladatok, intézkedések Kezelési tervével összhangban a fokozottan védett területre vonatkozó célkitűzések megvalósítása A BNP értékeit és a tájképi értékeket bemutató tematikus ökoturistautak fejlesztése A fás-legelős területen az állattartás fejlesztése Állami földterületek megszerzése (használat, tulajdon) tájképet gazdagító mandula-ültetvények létesítése céljából Az erdőterületek fokozott mértékű bevonása a turisztikai kínálatba Tájképi értékek védel- A tájképileg érzékeny külterületeme, ken az építés szigorú szabályozáKiváló dűlők lehatáro- sa lása Az egykori szőlőterületeken a szőlőtermelés visszaállítása, az üdülési folyamat fékezése A kiváló adottságú táji, történeti, építészeti és szőlőtermesztési értékekkel rendelkező dűlők kiemelt szabályozása További nagyméretű kereskedelmi egységek létesítésének korlátozása A beépítésre szánt terület növekedésének szigorú fékezése, kistelkes üdülőterület növelésének tiltása, a termőföld kiemelt védelme Épített értékek Meglévő értékek vé- Az értékes épületek megőrzése, védelme, fejlesz- delme, az értékeket felújítása, hasznosítása, a telepütése figyelembe vevő fej- lési környezet megújítása lesztések A régi településmag (Kossuth utca + templomok környezete) történeti szemléletű arculatterv készítése a meglévő, illetve most formálódó program szerint A műemléki környezetben történő POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

Prioritás

53

Programok

Esztétikai megújulás

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Feladatok, intézkedések fejlesztések a meglévő értékekhez és történeti hangulathoz való illesztése és széles körű hasznosítása Az elhanyagolt településrészek, zöldfelületek (sétányok) felújítása Az üdülőterületek, településszélek, a látkép szempontjából alapvetően meghatározó területek esztétikus rendezése, A kedvezőtlen, illetve a sűrű beépítésű üdülőházas területek rehabilitációja A 71. főút forgalmának csillapítása tudatos beavatkozással Meglévő, esztétikailag zavaró épületek tájba illesztése különösen a tájképileg érzékeny lakó-, illetve szőlőhegyi területeken Új zöldfelület létesítése

Turizmus, turisz- Turisztikai kínálat bőví- Kerékpáros központ, pihenő létetikai vonzerők tése sítése, a kerékpárturizmus fejleszfejlesztése tése Lovarda, lovászat létesítése, a lovas turizmus fejlesztése Gyógyászati szolgáltatás kialakítása Minőségi szálláshelyek létesítése Örökségturizmus bővítése Borturizmus fejlesztése Borutak tervezése, létesítése Borkóstolók, borbemutató pincék létesítése Borkóstoláshoz köthető rendezvények szervezése Szolgáltatások minő- Vendéglátás minőségének javításégének javítása sa Egységes Balatonakalira jellemző turisztikai termék kialakítása A sportpálya és a szomszédos FÉK vendéglátó és kereskedelmi központ fejlesztése Turisztikai marketing A turisztikai rendezvényeket, marketinget fejlesztő tevékenységet koordináló, irányító személy alkalmazása Kultúra – közös- Kulturális sokszínűség A Múzeum és könyvtár szellemi ség fejlesztése értékeire építve a kulturális alapPOLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

Prioritás

54

Programok

Közösségfejlesztés

Szőlészetborászat

Minőségi bortermelés

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Feladatok, intézkedések szint emelése és új, egész évben vonzó kulturális rendezvénysorozat indítása A kultúrház környezetének kulturális központtá fejlesztése Helyi és regionális (Balatonfelvidéki) identitástudat fejlesztése Társadalom megújítása, oktatás, humán erőforrás fejlesztés A lakosság és a „bebírók” közötti kapcsolat javítása A turizmus sikerességéhez nélkülözhetetlen „szívélyes vendégfogadás” elterjesztése A fejlesztésben érdekelt vállalkozások, befektetők, önkormányzat, civil szervezetek közötti párbeszéd, összhang létrehozása A lakónépesség növekedésének segítése szabályozási, rendeleti, egyéb önkormányzati eszközökkel Régi, értékes szőlőterületek minőségi bort termő fajtákkal történő újratelepítése A minőségi árutermelő szőlőtermesztést támogató szabályozás kidolgozása Szőlőtermesztésre ösztönző helyi adórendelet kidolgozása A Balatonakali kiváló dűlő „védjegy” létrehozása és a minőségi borok palackjain való szerepeltetése A palackozott borok minőségének növelése A termelők integrációjának támogatása

Bormarketing

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

A palackozott borok értékesítési elsődlegességének biztosítása a helyi rendezvényeken és vendéglátóhelyeken A borállomások, borkóstoló helyek, a borutak összekapcsolása Balatonakali egyéb vonzerőivel A borhoz kötődő ünnepek, renTÁJTERV MŰHELY KFT.


BALATONAKALI

Prioritás

55

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Programok

Feladatok, intézkedések dezvények kiszélesítése a Mandulavirágzás ünnepe – Akali-bor rendezvényhez hasonlóan – az önálló bor imázsának megteremtése céljából Egyéb gazdasági tevé- Gyümölcstermesztés fejlesztése, kenység mandulaültetvények létrehozása A foglalkoztatottságot is segítő kertészeti (bioker-tészet) telephely kialakítása Géptároló telephely kialakítása

Megújuló energia kitermelés – naperőmű létesítése (min. 100 kW) Kézműves iparágak és kézműves termékek értékesítésének támogatása Lófogattal történő vendégszállítás lehetőségeinek vizsgálata (pl. borút állomások, parkoló vagy vasútállomás között, a strand és a szálláshelyek között stb.) Balatonakali ér- Egységes Balatonaka- A meglévő, illetve tervezett vonztékeinek bemu- lira jellemző turisztikai erők, látnivalók, egyedi tájértékek, tatása termék létrehozása élmények egységes rendszerbe foglalása és különböző szintű (könyv, CD, internet, prospektus, tablók stb.) megismertetése, bemutatása A szereplők közötti összhang megteremtése Tanulmány a vonzerők összehangolására

POLTRADE BT. URBAN LANDSCAPE DESIGN

TÁJTERV MŰHELY KFT.

Balatonakali településfejlesztési koncepció  

Balatonakali településfejlesztési koncepció

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you