Page 30

A felkészülés korát éljük... Borcsa János könyvajánlója Ágoston Vilmos

Godir és Galanter

Hargita Kiadóhivatal, 2018, 288 oldal

Székely Könyvtár a neve annak a könyvsorozat-

séget, de az új évezred is egy új – ahogy a szerző

ja magát a gonosz emberi természetnek, aki vi-

nak, amelyet a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal

mondja – poszthumanista jelmondatot válasz-

szont „galanter”, az nem tartja magát elvekhez és

ad ki, szerkesztőbizottságát pedig a Székelyföld

tott: „Kezdjük jól a századot! Háborúval!” – az

erkölcsi normákhoz, sikerül is az olyannak mindig

című kulturális folyóirat szerkesztői alkotják, jele-

elbeszélő szerint ez áll mindenütt térségünk

talpon maradnia, túlélnie bármely helyzetet és

sen Fekete Vince, Ferenczes István, György Attila,

autópályái mentén...

rezsimet. Ezt példázza a regény két szereplője,

Lövétei Lázár László, Mirk Szidónia-Kata és

Azt tartják, az alkotó embert általában

G(odir) Imre és Dé József, akiknek az útja egyként

Molnár Vilmos. A száz kötetesre tervezett soro-

egyetlen gondolat foglalkoztatja egy életen át.

találkozik a romániai diktatúra idején, Maros-

zatból évente öt-öt jelenik meg két alkalommal, s

Ágoston Vilmos esetében ez bizonyára a veszé-

vásárhelyen, illetve a közép-európai rendszervál-

mindenik ötös „csomag” magában foglal klasz-

lyeztetett humánum. Kritikusként, esszé- és

tozások körülményei között, Budapesten.

szikus szerzőt huszadik századot megelőző

szépíróként ezt a gondolatot járta körül, illetve

Reményre, igazi, szabad emberi kibontakozásra

korokból, népköltészeti antológiat, illetve szö-

ábrázolta műveiben. És témában nem szenvedett

nem lát lehetőséget Ágoston Vilmos főhőse, a tel-

veggyűjteményt régi századok szerzőinek mun-

hiányt az író! „Gondoskodott” erről a jelenkor

jes kiábrándultságot képviseli, szemben a

káiból, két huszadik századi szerző művét,

történelme, sőt a szerző személyes élettörténete

demagógokkal (Dé József szavajárása: „Nem tűr-

valamint egy kortárs alkotóét. A sorozattervet

is. Ennek a két vonatkozásnak mintegy egység-

hes-sük!”), konjunktúralovagokkal, a túlélőkkel.

Léstyán Csaba készítette, az előfizetőknek járó

ben történő „előadása” a Godir és Galanter. A két

„Minden Godirnak meg kell találnia a maga

könyvjegyeket pedig Siklódy Ferenc. 2012-ben

társadalmi alaptípust megjelenítő szereplő ábrá-

Galanterét – foglalta össze egy beszélgetés során

indult útjára a sorozat, ennek 64. kötete az Ágos-

zolásához a szerző többnyire saját élettapaszta-

lehangoló tapasztalatát G. Imre, aki tulajdonkép-

ton Vilmosé.

latából merített, egyrészt a romániai dik-

pen a narrátor alteregója a regényben. –

Kevés hitelesebb szavú és sötétebb jelent

tatúrában erdélyi magyar értelmiségiként

Különben kinyírják. Hát nézz körül: a felkészülés

festő, illetve jövőt vizionáló kortárs regényt olvas-

elszenvedett meghurcoltatásából, üldözte-

korát éljük. Az embernek fel kell készülnie a

tam, mint Ágoston Vilmos Godir és Galantere! Aki

téséből (ezek az élmények rejlenek az 1981-ben,

jövőre: én lövök, vagy engem lőnek!” (277.)

már 1977-ben, harmincévesen megjelent esszé-

ugyancsak a Kriterionnál megjelent Lassú vírus

Ilyen következtetésre jut, akit a humánum s

és kritikakötete címével is a humánum láb-

regényvilágában is!), másrészt azokból a napi

a humanizmus eszméinek elkötelezettjeként

baltiprása elleni tiltakozásra szólított fel

tapasztalatokból, amelyeket mint az anyaország-

tarthatunk számon, illetve kíméletlen társada-

(Humanizmus: ettől – eddig?, Bukarest, Kriterion

ba menekültként érkezett s helyét és szerepét

lomkritikusként, s akinek szerencséje (!) volt köz-

Könyvkiadó), az Erdélyben most kiadott regé-

nehezen lelő írástudó szerzett az átmenet idején,

vetlenül megismernie az emberben s a társada-

nyével is az ember megalázását mutatja be, s

illetve a rendszerváltozás utáni években.

lomban felülkerekedő gonoszt – mind a félelem-

minthogy mindezt leleplezi, szatirikusan ábrázol-

A jó gondolatot kereső, ugyanakkor a tiszta

re és gyanakvásra épült önkényuralmi rend-

ja, ugyancsak a humánum mellett tesz tanúságot

erkölcsnek és a szépségnek elkötelezett „godir”

szerekben, mind a rejtett vagy nyílt kiszorítósdit,

művével. Nemcsak a huszadik század ilyen-olyan

mindig is a fennálló hatalom által emelt politikai-

a megosztást „játszó”, valamint a gyűlöletet keltő

rendszerei vették semmibe az embert s az ember-

ideológiai korlátokba ütközik, illetve kiszolgáltat-

„szabad” verseny körülményei között...

30 új könyvpiac 2018/szeptember

2018. III. szám  
2018. III. szám  
Advertisement