2018. II. szám

Page 30

Az új Kántor-Láng Borcsa János könyvajánlója Kántor Lajos–Láng Gusztáv–Dávid Gyula

Száz év kaland

Bookart, 2018, 806 oldal, 7190 Ft

Erdélyi magyar kritikus kötetét méltatva tett

Ami viszont tagadhatatlan, hogy a második

szempontokat „elegyítő” írásaiból összeállított

szóvá Láng Gusztáv egy, az irodalomismeret

világháború utáni romániai magyar irodalomban

kötet, vagyis az új Kántor–Láng a kisebbségbe

terén észlelt „működési zavart”, mondván, hogy

végbement számottevő értékrendváltozást a

került erdélyi magyarság száz évéről (1918–2018)

ha a mai magyar(országi) kritika és iro-

Láng Gusztáv és Kántor Lajos alkotta kétszemé-

kíván egy sajátos képet nyújtani. Persze nem

dalomtörténet-írás tudomást is vesz a határon

lyes „intézmény” munkája tette nyilvánvalóvá, az

olyat, amely a sajátjukhoz, az egykori rendsze-

kívüli irodalmi jelenségekről, e jelenségek „helyi”

első igazi változást, minthogy belső erővona-

rező munkájukhoz vagy Pomogáts Béla legújabb,

értelmezéséről már csak ritkán. Tekintettel a fel-

lakat, fejlődési irányokat vettek tekintetbe a

hat részre tagolt, háromkötetes irodalom-

vetett gondolat súlyára, a továbbiakban szó

szerzők, ellentétben azzal, ami korábban, a szoc-

történetéhez mérhető (Pomogáts Béla: Magyar

szerint idézném Láng ezzel kapcsolatos állás-

reál kánon felállításakor történt, amely ugye egy

irodalom Erdélyben. Csíkszereda, 2008–2010),

pontját: „Pedig kánonképző tevékenysége során

dogmatikus irodalompolitika nyomására alakult

viszont kihívó könyv ez is, akárcsak előző köny-

a ’határon kívüli’ kritikust is az összmagyar iroda-

ki irodalmunkban. A Kántor–Lángnak emlegetett

vük. Határozottságot érzek a súlypontok kije-

lom ’értelmezőközösségének’ egyenrangú tagja-

rendszeres irodalomtörténet (Romániai magyar

lölésében, egyes alkotók, tendenciák és jelen-

ként kellene elfogadnia, különös tekintettel an-

irodalom 1945–1970, illetve Romániai magyar iro-

ségek kiemelésében vagy éppen elhallgatásában.

nak a ’helyi horizontnak’ a képviseletére, mely az

dalom 1944–1970) 1971 ben, második, javított

A két háború közötti időszakból Dsida Jenő kap-

összmagyar irodalmi elvárások tagoltabbá téte-

kiadása pedig 1973-ban jelent meg a Kriterion

ta a legnagyobb teret és fontosságot, a háború

lében játszhatna el nem hanyagolható szerepet.”

Könyvkiadó gondozásában, s ennek a munkának

utáni periódusból pedig Páskándi Géza, viszont

Ki más mutathatott volna rá erre az anomá-

köszönhetően jutott érvényre az a kánon, amely-

akinek a szépírói munkásságán „átsiklottak”, az

liára, ha nem Láng Gusztáv, aki 1984 óta ugyan az

hez mai irodalmi tájékozódásunkban is igazod-

Molter Károly, Horváth István, az új korszakból

anyaországban él, viszont magyar nemzeti kisebb-

hatunk, ami az Erdélyben születő írásművészetet

pedig Fekete Vince...

ségi tapasztalatai okán és alapján igen érzékeny

illeti.

Hogy mi is várható el rendszeres iroda-

bármiféle megkülönböztetésre. Alátámasztandó

Kántor és Láng „szerzői társulásának” újabb

lomtörténeti munka szerzőjétől, ezt Kántor

az általa szóvá tett „rendellenességet”, a Szegedy-

figyelmet érdemlő dokumentuma Száz év kaland

Lajos fogalmazta meg Pomogáts irodalom-

Maszák Mihály főszerkesztette háromkötetes iro-

címmel nemrég jelent meg a csíkszeredai

történeti vállalkozását méltatva, s abból indult

dalomtörténetre hivatkoznék ezúttal (A magyar

Bookart Kiadónál. (Igaz, magának a kiadói

ki, hogy ilyen esetben szükségszerű a foglal-

irodalom történetei. Budapest, 2007), amelynek har-

eseménynek Kántor Lajos már nem örülhet mint

kozás és hivatás összekapcsolódása. Az új

madik kötete 1920-tól napjainkig terjedően tár-

szerzőtárs, közel egy évvel ezelőtt hunyt el a jeles

Kántor–Lángot ajánlva fontosnak tartom hang-

gyalja a magyar irodalmat, de Kányádi Sándor,

kolozsvári írástudó...) Az új munka tárgyát, műfa-

súlyozni – ha munkájuk nem is a hagyományos

Szilágyi Domokos költészete egyetlen sort sem

ját és jellegét illetően az alcím igazít el (Erdély

irodalomtörténet műfajába illeszthető –, hogy

kapott benne, sőt a Dsida Jenő nevét még a név-

magyar irodalmáról), s valóban a két szerző saját

mindkét szerző esetében ez a fajta összekap-

mutatóban sem találni, míg például Rejtő Jenő

régi és új irodalmi tanulmányaiból, esszéiből,

csolódás létező valóság, munkásságuk alfája és

munkáinak kilenc oldalt (!) „szenteltek”...

jegyzeteiből, a publicisztikai és irodalomtörténeti

ómegája.

30 új könyvpiac 2018/június