Page 18

CSISZÁR MÁTYÁS

ANALÓG/DIGITÁL

KRITIKA, VAGY ÚJ ESZTÉTIKA?

The New Aesthetics A mindennapokat átszövik azok a digitális és hálózat alapú eszközök és szolgáltatások, melyek az életvilágunkhoz való viszonyt radikálisan átformálják. A James Bridle angol teoretikus elmélete és gyűjtése nyomán kirobbant vita is pont ezt a kérdést tematizálja. Bridle The New Aesthetics címmel indított blogjában az említett digitális apparátusok hatásairól gyűjti a példákat, főleg olyan eseteket hozva fel, amelyek során betörnek a mindennapi életbe vagy a fizikai valóságunkba. Az „új esztétika” szerint a digitalizálási folyamatban az emberi élettér egyre több dimenziója válik mérhetővé és tárolhatóvá, azaz kalkulálható lesz. Ez alapvetően hasznos, mert rengeteg plusz információ származik belőle, azonban a világhoz és az információkhoz való hozzáállásunk változását követeli. Ahogy a gőzgép, a fényképező vagy a villamos energia is forradalmasította a tapasztalást, úgy az elmúlt tíz évben kiépült rendszerek is új para­ digmát hoztak az észlelésbe, a világ leírásba, a reprezentációk formanyelvébe. Ezen rendszerek egyetlen közös sajátossága, hogy diszkrét értékeket rendelnek az életvilág történéseihez, így nyújtva számos előnyt használóiknak. Ezen rendszerek nem köthetőek kimondottan csak egy mediális vagy reprezentációs sémához, mindenhol jelen vannak. A bridle-i esztétikai paradigma alapegysége: a valóság szá­ mítható paraméterei. Amit ma infrastrukturális szolgáltatásnak nevezhetünk, mind használja a digitális profilalkotást a fogyasz-

Forrás: http://new-aesthetic.tumblr.com/

James Bridle: The New Aesthetic című blogjának első bejegyzése

34

újművészet 2014_03

tó minél kielégítőbb kiszolgálásának érdekében. Az olyan egyértelmű dolgoktól kezdve, mint a mobilátjátszó torony, akár a végtelenségig lehetne sorolni a példákat: a közlekedés irányítása és kontrollja, logisztikai feladatok, a rendvédelem, a vásárlási szokások, a navigáció, a hírek terjedése, kapcsolattartás az ismerősökkel stb. Ezek természetesen több évtizede meglévő infrastruktúrák, de az internet megadta annak a lehetőségét, hogy ezen rendszerek által gyűjtött adatok szinkronizálhatóak és egyénekhez köthetőek legyenek. Az algoritmusok megkerülhetetlenül a mindennapok részeivé váltak. Az internet és az „okos” termékek egyre csak bővítik a kalkulálható életterek köreit. A hatalmas szerverparkok által feldolgozott, az életvitelünkhöz köthető információk – Bridle szerint – az eddigiektől eltérő esztétikai tapasztalást hoznak létre. Nagyon nehéz meghatározni ennek a tapasztalásnak a lényegét, mert az mindenki számára másként nyilvánul meg. Az egyén által használt digitális alapú szolgáltatások és eszközök számától függően változik a percepciós mező! Nincsen egy globális, általános értelmezése, ezért fontos az olyan reflektált gyűjtése ezen jelenségeknek, mint amelyet a The New Aesthetics blog végez. Ugyan Bridle felvetései több szempontból is támadhatóak, azonban szemlélete új öndefiníciós alapot kínál a digital art azon kirtikai vonalának, mely a mindennapok infrastruktúrájával és annak „hinterlandjaival” foglalkozik. Mérnöki tudományok és művészet A Bridle által szorgalmasan gyűjtött infrastrukturális vakfoltok és az egyre sokasodó black boxok fontos tendenciára mutatnak rá. A tárgyainkkal és környezetünkkel való kapcsolatunk jelentős átalakulására. A digitális szolgáltatások egyre inkább centralizálódnak, a tárgyaink működése pedig egyre átláthatatlanabb. Így ha a képzőművészet eszköztárát a tárgy- és környezetkultúrával szembeni reflexióra szeretné valaki felhasználni, akkor ezeket az elmúlt 5-8 évben bekövetkezett változásokat is érdemes lenne figyelembe venni. Azon technológiáknak, amelyek alapvető változásokat hoznak – a magatartásba, a gazdaságba, sőt az észlelésbe is –, a képzőművészet birtokában kell lennie. Douglas Rushkoff médiateoretikus kulcstézise a képzőművészeti felhasználásra különösen igaz: Programozz, vagy beprogramoznak! A mű­ vészeti kommunikáció már teljesen magába integrálta a legfrissebb technológiai és infrastruk-

Black Mirror, jelenet a sorozat második epizódjából

turális újításokat (elég ha csak a Ustreamre vagy a Facebook-eseményekre gondolunk), talán itt lenne az ideje kicsit körbenézni, hogy mi is történik velünk. Pontosan úgy, ahogy az angol televízióipar tette, mikor legyártották a Black Mirror című (egyébként az M1-en sugárzott) miniszériát. A hat, időben, térben és szereplőkben teljesen elkülönülő rész apró darabokra szedi az új technológiák utópikus ígéreteit. Kegyetlen és hihetetlenül realisztikus bepillantás a mai sikertechnológiák társadalmi hatásaiba, ahol a képzőművészetet sem kímélik. Mint ahogy a Black Mirrorban is láthatóvá válik: nemcsak a lehetőségeink, de az eszközeink is megváltoztak. A kapcso­ lattartástól a villanyszámláig minden eltolódott a virtuális felé. Jó lenne az ezek mögött húzódó rendszerekre és folyamatokra is rálátni és reagálni, mivel egyre markánsabban formálják életvilágunkat. Hogy egy időben és térben is közelálló példát említsek, tavaly a Trafó Galériának volt egy erősen a témába vágó kiállítása: Az algoritmikus kereskedés kuriózumai. A RYBN.ORG francia képzőművész­ csoport az algoritmikus kereskedést bemutató totális installációt épített. A szimulációkkal, folyamatábrákkal, magyarázószövegekkel megtöltött tér értelmezte a látogató számára azokat a bonyolult összefüggéseket, melyek a pénzpiac és a digitalizáció között létrejöttek. Azonban nemcsak bemutatták a kereskedő automatizmusokat, hanem építettek is egy sajátot: egy „kamikaze tradert”, amely minimális összeggel ugyan, de gazdasági öngyilkosságot követ el. Lassanként felszámolja saját magát, apró összegekben felszívódik a globális pénzáramlásban.

A kamikaze robot létrehozásának technikai háttere a kiállítás állításaitól ugyan teljesen független, azonban érdemes rá egy pillantást vetni: egy Raspberry Pi mikroszámítógéppel oldották meg a feladatot. Ez egy bankkártya méretű, párezer forintért beszerezhető mini PC. Tavaly hozták forgalomba, azóta mérnökök és művészek is szívesen használják, mert egyszerűsége rögtön átláthatóvá teszi működését. A középiskolai informatika órák tudásanyagával megérthető kis szerkezet bárkinek a segítségére lehet – akár olyan bonyolult folyamatok modellezésében is, mint az algoritmikus kereskedés és annak hatásai. Nem szabad hogy egy alkotásban a technológia kapjon főszerepet. A képzőművészetben a problémához való hozzáállásnak, Black Mirror, jelenet a sorozat első epizódjából, mely a Youtube politikai és médiatörténeti összefüggéseit tematizálja

Forrás: Channel4

Ha képzőművészetről van szó, legritkább esetekben asszoci­ álunk a programkódokra, interaktív installációkra és különleges alapossággal megtervezett nyomtatott áramkörökre. Pedig egyre sűrűsödnek azok a problémák, melyre a klasszikus médiumok már csak érintőlegesen képesek reflektálni.

Forrás: Channel4

A digitális művészet eszköztára

újművészet 2014_03

35

Profile for Új Művészet

Ujmuveszet 2014 03 web  

Ujmuveszet 2014 03 web  

Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded