Az társadalmi szervezetet nyilvántartásba kell venni, ha legalább tíz alapító tag ezt kéri. (Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az egyik legmagasabb minimális létszám Európában1049, és a hagyományon kívül nincs semmi más racionális indok vagy érvelés e mögött a szám mögött.) Bíróság nem tagadhatja meg a nyilvántartásba vételt (a fenti okok kivételével), valamint nem vizsgálhatja a szervezet „szükségszerűségét” vagy létrehozásának az indokát. A törvény továbbá kimondja, hogy a társadalmi szervezet önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet. A Polgári törvénykönyv1050 egy 1987-ben történt módosítása alapján a jogszabály 74/A. §-a szerint lehet alapítványt létrehozni. A jogok és korlátozások hasonlóak, mint a társadalmi szervezetek esetében. Nincs törvényileg előírt minimális alapító hozzájárulás, azonban a bírósági gyakorlat által bevezetett 200.000 Ft (948 USD) az általában elvárt minimum. Elméletileg a bejegyzési folyamat olcsó és egyszerű: maga a nyilvántartásba vétel ingyenes, és nincs ügyvédkényszer. A gyakorlatban azonban gyakran hosszadalmas és időigényes az eljárás, különösen a közhasznú civil szervezetek esetében. Az iratok (alapító okirat és az alapító ülés jegyzőkönyve) beérkezését követően a bíróságnak 30 napja van határozatot hozni, vagy az alapszabály megváltoztatására vagy kiegészítésére hívja fel a szervezetet. A legtöbb esetben ez utóbbi történik: ritkán kerül sor az „egy lépésben” történő nyilvántartásba vételre. Ezek a feltételek gyakran formális jellegűek, például egy széles körben elvárt és megkérdőjelezhető feltétel a jogszabályi rendelkezések szó szerinti idézése az alapszabályban (egy egyszerű utalás helyett a vonatkozó bekezdésre), ami túlzottan hosszú és bonyolult dokumentumokat eredményez, amelyeket a tagok többsége gyakran nem is ért. Továbbá a megyei bíróságok nyilvántartási eljárásokra vonatkozó gyakorlata nem egységes: az előírt feltételek számát és típusát is nagy eltérések jellemzik.1051 Egy egységes elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetése megoldást jelentene ezekre a problémákra. Ennek a kialakításán a kormány dolgozik, azonban lassan halad ez a folyamat. Általában, az alapítóknak 30 nap áll rendelkezésükre arra, hogy újra összehívják az alapítógyűlést és elfogadják az alapszabály szükséges módosítását. Ha ezt elmulasztják, a nyilvántartásba vételt elutasítja a bíróság (tulajdonképpen ez a leggyakoribb elutasítási ok), de az alapítók alapvetően bármikor újrakezdhetik ezt a folyamatot. Így, türelemmel és kitartással, bármely civil szervezetet nyilvántartásba lehet vetetni. A nyilvántartásból való törlést – maga a szervezet mellett – az ügyészség (törvényességi felügyeleti joga keretében) kezdeményezheti, ha a szervezet működéséről megállapítja, hogy jogszabályellenes. Ezekben az esetekben a határozat ellen fellebbezni lehet a polgári jog és eljárásjog általános szabályai szerint. A nyilvántartásból való törlés ezen esetére alig van ismert példa. Valójában az alvó szervezetek becslések szerinti nagy száma (>10.000) éppen az ellenkezőjét mutatja, azaz továbbra is sok a papíron létező civil szervezet, amely semmilyen tevékenységet nem folytat (a megszűnés kimondása a döntéshozó erőfeszítését igényelné, míg a legtöbb esetben az inaktivitás oka pontosan az érdeklődés és a tagok tevékenységének a hiánya).1052 Nyilvántartásba nem vett civil
1049 Bullain N.–Móra V.–Holchacker P., Civil Jövőkép – Átfogó nonprofit jogi reform koncepció (Civil Vision – Comprehensive nonprofit legal reform concept), (Budapest: Ökotárs Alapítvány, 2004). 1050 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1051 Dr. Fülöp Sándor, Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlata - Összehasonlító elemzés a Nonprofit Szektor Analízis 2005-ben végzett felmérése alapján, (Budapest: EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, 2005). 1052 Bullain N.–Móra V.–Holchacker P., Civil Jövőkép – Átfogó nonprofit jogi reform koncepció (Budapest: Ökotárs Alapítvány, 2004).
226