Issuu on Google+

2012. november 27.

Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.

Kedves Olvasó,

a pénteken kudarccal zárult rendkívüli Tanácsülés értelmezése már megkezdődött a nyilvánosságban. A miniszterelnök szerint siker, hogy nem született megállapodás az Unió 20142020 közötti büdzséjéről, hiszen a további alkufolyamatnak Magyarország biztosan a nyertese lesz. Gondoljuk végig alaposan ezt az állítást. A költségvetési vita alapvetően két részre osztható (és még számos szakaszra, de most egyszerűsítsünk az érthetőség kedvéért). Egyrészt a Bizottság ajánlása nyomán a tagállamok döntenek az elkölthető pénz, a befizetések mennyiségéről, másrészt annak elköltéséről, a költségvetési sorok kitöltéséről. A most zajló költségvetési egyeztetés első problémája, hogy már a tárgyalási alapot jelentő összeg szembemegy az uniós

szerződésekkel, hiszen a befizető tagállamok folyamatosan az előírt, a GDP 1,1%-át jelentő összeg alá szorítanák a kötelezettségvállalásokat. Mindez, a tagállamok folyamatosan csökkenő GDP-je mellett az EU még inkább csökkenő büdzséjéhez vezet. A következő probléma a pénz elosztásával van. Minden tagállami kormányfő növekvő választói nyomással kell, szembenézzen, hogy minél többet sajtoljon ki az EU-ból. Mindenki kevesebbet akar befizetni, és többet hazavinni. Ez nem pusztán erkölcsi probléma, nem csak a szolidaritás háttérbeszorulása, az önzés a baj. Legalább ennyire aggasztó, hogy így nem biztosított, hogy közös pénzünk az egész közösség számára a legjobb helyen és módon hasznosul. Folytatás a következő oldalon


Magyar szempontból teljességgel érthető, hogy a kormányfő az agrár-, a strukturális- vagy a kohéziós alapokból mind többet akar elhozni. Nekem, mint magyar állampolgárnak ezzel kapcsolatban két megjegyzésem van. Első, hogy az uniós források becsatornázásnak akkor van értelme az ország számára, ha azok a fejlődést, a növekedést, a legnagyobb társadalmi hasznot szolgálják, és nem az egyes gazdasági érdekcsoportok meggazdagodását. Ehhez itthon is átlátható, érthető, közösségés vállalkozásbarát infrastruktúra kell. Másrészt a kormányfő a mai napig adós azzal a nyilvánosságnak, hogy az elmúlt másfél évben, mióta ismertek a hazánk számára visszalépést jelentő Bizottsági számok, mit tett az európai politikai porondon a helyzet megfordítása, az ország megítélésének javítása, a gazdaságpolitikai csorba kiküszöbölése érdekében. Támogatom, hogy a miniszterelnök nem fogadta el a felajánlott alkut, mert Magyarországnak is jár az, ami a többi uniós tagállamnak. Itt azonban nem állhatunk meg. Az még korántsem siker ugyanis, ha a kezdeti 4 milliárd eurós megvonást 2 milliárd eu-

róra mérséklik. Képzeljük el, hogy a boltba menet elhagyunk száz forintot, majd találunk ötvenet. Ezt sikerként értékeljük? Európai szinten is komoly problémák vannak a formálódó büdzsével. Azt a költségvetést az európai baloldal nem tudja elfogadni, amely a szerződésben vállalt politikai célokhoz nem rendel forrást. A versenyképességen, a kkv-kon, a kutatási és innovációs programokon spórolni nem takarékosság, hanem szűklátókörűség. Ez Magyarországnak is káros, mert a hazai GDP jelentős részét adó elektronikai, telekommunikációs és energetikai cégek pillanatok alatt elviszik a fejlesztőrészlegüket Ázsiába, ha ott kedvezőbb lesz a környezet. Ha nem lesz pénz az Erasmus-programra, hogyan jut el hozzánk a tudás és tapasztalat? Ha nem költünk a kkv-k külpiacra jutására, honnan lesz növekedés. Most nem dughatjuk homokba a fejünket, mert Európa lemarad, ennek minden gazdasági, politikai és szociális következményével.

Az EP-ben történt A stabilabb Európa záloga az átláthatóbb politizálás Nem a monetáris- és gazdasági unió kialakítása az egyetlen most zajló változás az EU életében. Az intézmények a jövőben lényegesebb szerepet szánnak az választott testületeknek, illetve az európai szinten politizáló pártcsaládoknak a 2014-es uniós választás során. Mivel az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az európai parlamenti képviselők révén valósul meg, és mivel az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához, a jövőben a Bizottság elnökének jelölési eljárásában is fontosabb szerepet kaphatnak. Miután a nemzeti kormányokhoz hasonlóan az Európai Bizottság elnökét a Parlament választja meg az Európai Tanács minősített többséggel hozott javaslata alapján, amelyhez figyelembe kell vennie a parlamenti választások eredményét és megfelelő egyeztetéseket kell folytatnia a jelöltek megnevezése előtt, tulajdonképpen a Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. Ahhoz, hogy 2014 novemberében megkezdhesse a munkát az új Bizottság, az év tavaszán megválasztott Parlamentnek már a júliusi alakuló ülésén bizalmat kell szavaznia az új elnöknek. Éppen ezért szánnak már a választási kampányban fontos szerepet a jelölteknek. A most elfogadott javaslat sürgeti az európai politikai családokat, hogy nevezzenek meg jelölteket a Bizottság elnöki posztjára, és elvárja, hogy a jelöltek játsszanak vezető szerepet a parlamenti választási kampányban. Ettől mind a Parlament, mind a Bizottság politikai legitimitásának erősödését a két intézmény és a szavazók választása közötti közvetlenebb kapcsolat kialakítását várja. Hiszek abban, hogy egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb európai intézményrendszer, egy világosabb politizálás az erősebb Európához vezet.


Kockázatos a palagáz technológia Ismert, hogy az úgynevezett palagáz technológia megváltoztatta a világ energiatérképét, hiszen például ennek is köszönheti az USA, hogy nettó energiaexportőrré vált a világpiacon. A földkéreg rétegeinek repesztésével, a vízszintes fúrással további gáz kinyerését lehetővé tevő módszer azonban az Unión belül egyelőre vitatott, a héten tárgyalt állásfoglalás szerint körültekintéssel kell bánni az alkalmazásával. Kétségtelen, hogy az élesedő energiapiaci versenyben az EU-nak is szinte minden elektron, minden molekulányi gáz számít, hogy csökkentse függőségét a külső szereplőktől. Nem tekinthetünk el azonban az Unió polgárainak az egészséges környezethez való jogától. Ma még nem tudni, mekkora gázkészletek rejlenek a föld alatt Európában, de Lengyelország, Ausztria, Németország, Svédország és az Egyesült Királyság engedélyezte a palagáz‑lelőhelyek feltérképezését, Franciaország és Bulgária viszont moratóriumot rendelt el. A frissen elfogadott parlamenti állásfoglalás szerint a Bizottságnak körültekintő vizsgálatot kell elrendelnie a palagáz technológia terén, különös tekintettel annak az ivóvíz-készletre gyakorolt hatása miatt. Nemcsak arra kérik tehát a Bizottságot, hogy a nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagok feltárására vagy kitermelésére vonatkozóan vezessen be az EU egészére kiterjedő kockázatkezelési keretrendszert, de a tagállamokkal és az illetékes szabályozó hatóságokkal együttműködve gondoskodnia kell az e területen zajló fejlesztések folyamatos nyomon követéséről, és az uniós környezetvédelmi jogszabályok kiegészítése és kiterjesztése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az elfogadott szöveg lényeges eleme, hogy az európai szerveket nyomatékosan kéri a vonatkozó környezetvédelmi szabályok tagállamok általi betartatására, ennek ellenőrzésére. Ugyanígy számos ponton kötelezi a kockázatos technológiákkal dolgozó energiaipari szereplőket a sorozatos együttműködésre a különféle hivatalos és társadalmi szervezetekkel. Lényeges tehát, hogy amennyiben ki akarjuk aknázni az Európa alatti gázmezőket, nem spórolhatjuk ki a kutatást, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét.

A költségvetésnek erősítenie kell az EU-t, nem gyengíteni Európa gazdasági és politikai hatalmának további növelése érdekében nélkülözhetetlen egy olyan költségvetés támogatása, mely elősegíti a különböző tagállamok és generációk közötti szolidaritást, miközben tovább növeli a versenyképességet. Az EU következő hétéves költségvetéséről szóló vitában benyújtott hozzászólásomban elutasítottam tehát azon politikai törekvéseket, amelyek a költségvetésen keresztül gyengíteni vagy megszüntetni kívánják az Európai Uniót. Az egységes Európa fenntartásához következő hétéves költségvetés egyes fejezetei között a tervezett megszorításokat arányosan kell elosztania, Tehát a büdzsét ne egyes fejezetek rovására szűkítsék, hanem minden költségvetési fejezet biztosítsa a benne leírt célok, vállalások elérését. Az új költségvetés nem kérdőjelezheti meg az európai szociális modellt, ugyanakkor biztosítania kell a a kohéziós országok akár az eddigieknél hatékonyabb felzárkóztatását is. A konzervatív többségű tanácsnak be kell látnia, hogy Európa nem lehet stabil, ha a kohéziós országok, köztük éppen Magyarország kijátszásával próbálkoznak.


Az S&D frakció folyamatosan kiemeli: a költségvetésnek egyértelműen kell hangsúlyoznia a prioritásokat. Aggasztó, hogy a pénzügyminiszterek első tíz prioritása között nem szerepel a versenyképesség. Holott az európai polgárok biztosan fontosnak tartják a növekedést és a foglalkoztatás bővítését, amelyet nem várhatunk el a versenyképességünk javítása nélkül.

Bővítés és mélyítés kéz a kézben “Le kell számolni azzal a korábbi, hibás elképzeléssel, hogy Európa gazdasági stabilitása, egyúttal a szükséges növekedés megteremthető a monetáris és gazdasági unió mélyítése, illetve egyidejű bővítése nélkül” – érveltem az EU mélyülő gazdasági integrációjáról szóló, Marianne Thyssen képviselő által jegyzett jelentés vitájában. Egész Európa számára káros az integráció most tapasztalható kettécsúszása, az, ha valamely tagállam kimarad a gazdasági unióból. Minden tagállam, így a ma még nem az eurózónához tartozó államoknak is érdeke, hogy a most formálódó rendszer maradjon nyitott, tegye lehetővé, hogy a feltételeket teljesítő gazdaságok a későbbiekben is csatlakozzanak. A jelentés ismeretében egyértelmű, hogy nyitott kapukat dönget, aki a monetáris unió nyitottságának fenntartását követeli. Sokkal sürgetőbb, hogy a ma még nem csatlakozó tagállamok – köztük Magyarország is –, fogalmazzanak világosan mind az EU-nak mind a saját lakosságuknak a csatlakozási szándékukat illetően, közöljék, hogy mikor, milyen feltételekkel szándékoznak a monetáris és gazdasági unió részévé válni. Bankok nélkül, különösen stabil bankok nélkül elképzelhetetlen a növekedés. Épp ezért fontosnak tartom mind a bankrendszer, mind a bankfelügyelet megerősítését, hogy visszatérjen az emberek bankokba vetett bizalma. „A válságot jelentős mértékben a bankok felelőtlen hitelezése okozta, biztos vagyok benne, hogy egy megerősített bankfelügyelet a felelős hitelezés felé vezet” – fogalmaztam. Akárcsak Európa többi országában, Magyarországon is szükség van a bankok megerősítésére, a bizalom visszanyerésére. Egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben a beruházásokat segíteni kell, a magyar bankokat pedig átlátható és felelős működésre kell ösztönözni, megfelelő felügyelet mellett.

Magyar befutó a LUX-díjon Andrea Segre filmje, az „Io sono Li” (Shun Li és a költő) nyerte 2012-ben a Lux-díjat, az EP filmes kitüntetését. Gratulálok egyúttal Fliegauf Bencének, a Csak a szél rendezőjének, akinek alkotása a három leginkább esélyes film közé került.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu


Itthon történt Wallenberg kiállítás Székesfehérváron “Ember az embertelenségben” címmel, Raoul Wallenberg születése századik évfordulója alkalmával emlékeztünk meg egy olyan európai polgárról, aki példát mutatott emberségből és értékelvű magatartásból. A kiállítás megtekinthető 2012. november 23-30. között az ALBA Plázában, a Mozgó lépcső mellett.

Körséta a Tesco-ban A fehérvári Tesco munkatársai mutatták be az áruházat és az ott folyó munkát.


Az I. világháború áldozataira emlékeztünk november 10-én

Magyar Szocialista Párt – Európai Parlamenti Delegáció

Tagságaim az Európai Parlamentben: Szocialisták és Demokraták Szövetsége Európai parlamenti frakciójának kincstárnoka; Ipari, Kutatás-Fejlesztési és Energiaügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság; EU-Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia parlamentközi delegáció, EU-USA parlamentközi delegáció; Hamisítás, csalás és szervezett bűnözés elleni parlamenti fórum elnöke; Kis- és középvállalkozásfejlesztési Munkacsoport tagja, Elnökségi tagságaim egyéb európai szervezetekben: Transatlanti Hálózat, Európai Energia Fórum, Európai Internet Alapítvány, Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért, Kangaroo Csoport

elérhetőségek

Felelős kiadó: Herczog Edit | E-mail: edit.herczog@europarl.europa.eu | Internet: www.herczogedit.hu

Székesfehérvár: Regionális Európai Parlamenti Képviselői Iroda 8000 Székesfehérvár Fő utca 3. tel: +36 22 582 030 | fax: +36 22 582 031 e-mail: edit.herczog@t-online.hu

Brüsszel: Parlement Européen Rue Wiertz B-1047 Bruxelles ASP 13G107 tel: +32 (0) 228 47596 | fax: +32 (0) 228 49596

Strasbourg: Parlement Européen Bâtiment Louise Weiss | Allée du Printemps T05043 | BP 10024/F F-67070 Strasbourg Cedex tel: +33 (0) 3881 77596; fax: +33 (0) 3881 79596


Hírmozaik Strasbourgból