__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 1


Akácok földjén - avagy, a megtestesült dilemma

Az E-misszió Egyesület 20 éves lapja - 2014/3. szám Kiadja és terjeszti: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. Tel/Fax: 06/42/423-818 emisszio@e-misszio.hu www.e-misszio.hu Adószám: 19214555-2-15 Számlaszám: 68800109-11076302

A kiadvány megrendelhető az Egyesület címén - előfizetési díj egy évre: 2100 Ft postaköltséggel. Megjelenik 2 havonta, 500 példányban Utánközlés nem tilos, hanem kívánatos! Kérjük azonban a forrás feltüntetését! Készült a START Nonprofit Kft. Nyírségi Nyomda üzemében, környezetbarát papírra. Nyíregyháza - 2014 Felelős vezető: Balogh Zoltán - vezérigazgató ISSN: 1219-4301

Akácok földjén . . . . . . . . . 2 Amatőr Paraszt V. - A kaszálásról . 4 Partifecske-megfigyelés. . . . . 6 Megmentett állatok? . . . . . . 8 Poszteren: Lepkéink Barangolás: A IX. Főfolyás . . 12 Legeltetési módok és azok hatása a gyepek ökológiai állapotára . . 14 Kishantos és a farkasok II. . . . 15 Balatoni nyár… . . . . . . . . 16 Lezárult a „Kezedben a jövő!” vetélkedő! . . . . . . . . . . . 17 Vakációóóóóó! - Így lesz kerek a világ! . . . 18 Kreatív sarok - madárfürdők, Madáritatók . . . . . . . . . 19

Fotók Fotók: Bárány Brigitta, Bozóki Györgyi, Bozóki Viktória, Csige Anikó, Gilányi Gábor, Gorliczay Edit, Kolocsán Tünde, Kolos Lívia, Kovács Tamás, Lukács Attila, Nagy Tibor, Szigetvári Csaba, Szőke Zsuzsa, Tasnádi Marina, Tóth Pál, Tömöri László, és az “Internet” Címlapon: Parti fecske, Tasnádi Marina fotója

A kiadvány az Egyesület tagságának, önkénteseinek támogatásával és a felajánlott 1%-okból jött létre. Örömmel fogadjuk adományaikat! Számlaszámunk: 68800109-11076302 Amennyiben szeretnél Egyesületünk aktuális programjairól, híreirol és környezetvédelmi érdekességekrol e-mailt kapni, írj egy levelet címünkre: emisszio@e-misszio.hu. Csatlakozz facebook csoportunkhoz!

A fehér akác egy Észak-Amerikából, azon belül is az Appalache-hegységből elterjedt, Európa mellett DélAfrikába és Ázsia mérsékelt égövi részeibe is betelepített igen kemény és igen vitatott fafaj. Köztudott, hogy kiváló mézelő, még annál is jobb tűzifa, ahogy tartós volta is legendás. Szőlőkarónak, talpfának és szerszámnyélnek máig a legbeváltabb alapanyag. Ugyanakkor, egy akácos amolyan ökológiai sivatag, amiben a láthatósági tartományon belül néhány tucat más élőlény tengődik csupán. De még a láthatósági tartományon kívüli lebontó szervezeteknek is erősen híján van. Egyhangúságával, ily módon, már csak egy nemesnyáras vetekszik… Ezek után, ugye, érthető is volna az újabb európai direktíva, miszerint itt az idő kiszorítani a kontinens flórájából. Ahová - egészen pontosan, a párizsi királyi fűvészkertbe - még a felfedezések korában, az 1600-as évek elején hozta be egy Jean Robin nevű francia fickó, mint az igazi akáciákkal semmiféle rokonságot nem mutató érdekes díszfát. Innen is a latin neve: Robinia pseudacacia. Szóval, önmagában véve tényleg elgondolkodtató, mi keresnivalója lehet errefelé ennek a messziről jött vándornak, amivel - nem mellesleg - megkötötték eleink az Alföld szélfútta homoktalajait. Természetvédőként, természetesen, ellenségesen viszonyulok én is hozzá, hiszen hány meg hány órát vett el az életemből a vele folytatott, viszonylag esélytelen közelharc - pár hete is megvívtam egyik felségterületemre törő különítményével a magam nagy csatáját -, ugyanakkor megszólal bennem az egykori erdész tanuló is, akinek azt tanították, hogy az akác az egyik legjobb és legkönnyebben előállítható faanyag. Mert, megismétlem, azt sem lehet elvitatni-letagadni, hogy a haszna is számtalan. (Hogy már a gyökerein élő nitrogénmegkötő baktériumokról, a kérgéből kivonható gyomorgyógyszerekről és a virágából kifőzhető köhögéscsillapítókról, illetve a méltatlanul elfeledett akácborról ne is beszéljünk!)


Következésképp a dilemma is jelentős, merre billenjen bennem a mérleg: a hajdani cézárok nyomán, és stílszerűen, pálcát törjek felette, vagy álljak be én is megkímélőinek, mi több, tisztelőinek táborába. És, higgyétek el, tényleg nagyon nehéz ebben dönteni, egyáltalán, tisztán látni.

És ennek csakis az mondhat ellent, aki nem szeret akácfából rakott tűz mellett mézes teát kortyolgatni, miután akácnyelű lapátjával elhányta a havat akáckerítése elől… Técsi Zoli * Kicsit túlzásnak is tűnt a személyét övező tisztelet: a végén már az volt az érzésünk, mintha e körül a tudós pap körül forogna egész Szarvas! Hiszen a szobrával felvezetett alma materünk mellett a főutca, egy néptánccsoport, és még ki tudja, mi minden viselte, viseli helyben a nevét - de még a központi ábécé falán is ember nagyságú arcképe díszlett valami tőle vett gondolat társaságában. Aztán, a Nemzeti Múzeumban járva, nemrég rá kellett ébrednem, mennyire meg is érdemli ezt a fajta utólagos figyelmet és fontosságot, azaz, mekkora alakja volt valóban a maga korának. És most végképp nem csak arra gondolok, hogy kísérletező kedvét kiélve behozta a Kár pát-medencébe a szóbeszéd tárgyát, s meghonosított még jó néhány másik gazdasági növényt. Példának okáért a takarmányrépát. Sokkal inkább arra, hogy az első magyarhoni mezőgazdasági tanoda, a keszthelyi Georgikon kitalálásában is kulcsszerepet vállalt, ugyanakkor (típus)házakat tervezett a betelepülő sváboknak és tótoknak. Ahogy lelkészi ténykedése idején épült fel az az iskolánkkal átellenben lévő csodatemplom is, aminek falai között húsz évvel az elballagásunk után fordultam meg először. Szégyenem beismerése mellett megemelem hát képzeletbeli kalapom a kibocsátó intézmény (stb.) névadója előtt, aki talán a legkülönb volt Sámueljeink között. Beleértve az ilyen nevű királyt, a sok más mellett egy afrikai vulkán nevét adó Teleki Sámuelt, és a Samu névre keresztelt vértesszőlősi előembert is!

Elsőre kínálkozik a kézenfekvő felelet: a helyén kell egyszerűen kezelni! Azaz, szó szerint is, megtartani mindazon helyeken, ahol más úgysem „terem meg”, ellenben száműzni mindenhonnan, ahol az értékesebb vegetáció helyét foglalja. Középhegységeinkben, ebből fakadóan, nincs sok keresnivalója, ama szélfútta síkságon, és főleg annak dombosabb szegélyén viszont nagyon is nagy szükség lehet rá. Ha már meggyökeresedett úgyis e lankákon, és oly jól érzi ott magát. Mert, az én későbbi iskolám névadója, egy Tessedik Sámuel* nevű szarvasi evangélikus lelkész által hazánk földjébe plántált, legnagyobb állományait éppen szülőföldemen, a szabolcsi dimbeken és dombokon felmutató fafaj egyszerűen verhetetlen az amúgy parlagfűtől és selyemkórótól, az ő kevésbé tisztelt „honfitársaitól” ellepett bolygatott homoktalajokon. Úgyhogy hazabeszélek némileg, mikor azt mondom, itt otthon lehet, legalábbis több szól mellette, mint a még gyorsabban letermelhető, viszont jóval élettelenebb és értéktelenebb nemesnyárasok mellett. Mert igazán az erdészek szemében is csak ez utóbbinak lehet alternatívája a mi akácunk - valóságos korszakok alakultak ki, mikor melyiket kedvezményezték -, következésképp, a ** Amely kiszámolóst - ha valaki elfelejtette volna dilemma innentől nem is annyira dilemma. gyerekként úgyszintén akáclevéllel műveltük. Az összes erdőterületünknek mintegy negyedét alkotó, ezen belül a fatömeg 12,5 százalékát adó akác legnagyobb előnye tudniillik mégiscsak az, hogy egy emberöltő, azaz mintegy 30 év alatt vágáséretté válik, szemben egy tölgyes kétszerháromszor akkora korával. (Egyébként meglepő, de akácunk elél 250 évig is: Szarvas közepén például máig van némi élet abban a törzsben, amit a helyi legenda szerint maga Tessedik Sámuel ültetett oda.) Úgyhogy, a „szeret, nem szeret” eredménye** mi más is lehetne esetünkben: se vele, se nélküle!


Amatõr Paraszt V. - A kaszálásról Az amatőr paraszt számára csodálatos érzés első ízben kézbe venni a kaszát. Felnőtt és állítólag érett fejjel fantasztikus érzés megtapasztalni némi kezdeti ügyetlenkedés után annak a könnyedségét, ahogy a föld fölött pár centivel sikló penge nyomán eldőlnek a fűszálak. Ha ráérez az ember az ízére, és erőlködés nélkül, laza lendülettel halad a harmatos gyepben... szinte abba sem lehet hagyni. A kaszálás igazán férfias: egyszerre kemény, ugyanakkor végtelenül elegáns tevékenység. Valódi csajozós munka: kivált ha félmeztelen, bronzbarnára sült, gyöngyözően izzadó izmos felsőtesttel suhintgatunk a kaszával.

Aki tehát jószágot tart, annak nélkülözhetetlen a kasza. Az amatőr paraszt ugyanakkor ritkán vág bele az állattartásba, viszont a széna így is nagyon hasznos. A magam részéről például a földdel „etetem fel” a szénát - azaz a konyhakertben és a gyümölcsfák, bokrok között használom fel talajtakaró mulcsként (5-10 centis rétegben leterítve megakadályozza a gyomok kikelését, megakadályozza a talaj kiszáradását, őszre pedig, mire sor kerül az ásásra, komposztként beledolgozódik a talajba). Úgy is mondhatnánk, hogy az állati láncszem kihagyásával trágyázom a talajt. A föld elég éhes: mintegy 2500 négyzetméterről évente átlag háromszor betakarított füvet fogyaszt el kb. 250 négyzetméternyi kert.

Adjuk tehát át magunkat ennek a valóban egyedülálló érzésnek, ha van rá lehetőség! Épp eleget fájhat úgyis a fejünk a kaszálás No de a suhintgatáson kívül mi minden további velejárói miatt, amelyek korántsem tartozik a kaszáláshoz? olyan élvezetesek semnem szekszik. Kezdjük az elején - egyben a legrosszabbal: a De miért is kaszálunk? Manapság, amikor kaszaverés. Mikor első kaszámat megvettem, minden kertvárosban és hétvégi kertben egyúttal meg kellett tudnom, hogy ahhoz, fűnyírógépek berregése mellett zajlanak a hogy éle legyen, ki kell kalapálni. Amihez egy hétvégék, a kasza divatjamúlt szerszámnak vicces kis üllő szolgál, meg spéci kaszaverő tűnik. Az amatőr paraszt azonban alapvetően kalapács (utóbb arra is rá kellett jönnöm, nem hagyománytiszteletből használ kaszát, hogy ezekből megfelelő minőségűt beszevagy mert szereti a csendet. Az egyik ok, rezni sem éppen könnyű dolog)... és nem árt amely életben tartja ezt a szerszámot mind a azt sem tudni, mit csinál az ember. Ehhez mai napig, hogy viszonylag olcsó, karban- mindenképpen segítség kell! Szerencsére tartása nem nehéz. Emellett olyan helyeken is nekem is akadt néhány ismerősöm, barátom, levágható vele a fű, ahová a fűnyírók nem szomszédom, akik az első néhány alkaférnek oda, vagy nem kezelhetők. Igen fon- lommal elvégezték helyettem ezt a munkát. tos, hogy a kasza a magas füvet, valamint a Ugyanis a kaszaverést időről-időre meg kell vastagabb dudvákat is elvágja. De a leg- ismételni, mivel a szerszám éle a használattal fontosabb ok talán az, hogy a kaszával szénát - a fenés ellenére - elkopik. A kalapálás meglehet előállítani a fűből, míg a fűnyíróval csak nyújtja és egyben megkeményíti a kasza élét, valami nyesedéket. újra fenhetővé és élessé válik. (A nagyon amatőr parasztok a kalapálást flexszel való élesítéssel pótolják, ami viszont vékonyítja és a felhevítés révén gyengíti, és hamar tönkreteszi a kaszát). Azt mondják, a gyárilag új kasza éle igazából 3 kalapálás után alakul ki; ezt tehát érdemes szakemberre profi parasztra - bízni. De előbb vagy utóbb kénytelenek leszünk magunk is megtanulni a kaszaverés fortélyát. Ami abból áll, hogy a penge élének peremét a kalapács hegyes végével ütemesen ütjük, és közben milliméterről milliméterre mozgatjuk az üllőn... Számomra ez sokáig egy-másfél órás szenvedést és számos vízhólyagot jelentett évi három alkalommal. Egyúttal első kaszámat is tönkretettem. A másodikat - bár


az is kissé deformálódott - már nem. Mintegy hat évnek kellett eltelnie, hogy a kaszaverés időtartamát fél órára leszorítsam, és legutóbb már vízhólyagjaim sem nőttek, de ez a művelet továbbra is mumus a számomra. A kasza fenése ehhez képest merő élvezet, szintén a munka férfias és szekszi részéhez sorolható. Kaszálás közben az ember övén ott fityeg a tokmányban vízben fürdő kaszakő, amit csak elő kell venni ha már nem adják meg magukat a fűszálak (ez nálam olyan 100-200 suhintásonként érkezik el). Az egy-két perces fenés egyben pihenést is jelent munka közben, elrontani nehéz, de ha az ember figyelme elkalandozik, könnyen csontig elvághatja a hüvelykujját. A kaszálás maga. Na hát ezt is tanulni kell, de könnyű belejönni, ha egyszer elkapja az ember a ritmust. Ehhez persze alapfeltétel a megfelelő szerszám: azaz a penge hosszát, szögét, a nyél hosszát és a kacs helyét is jól el kell találni, ha nem akarunk hátfájást kapni, vagy tönkretenni a kaszát. Minderről sokat írni nem érdemes, egy-két szezon alatt megtanulható, hogy az ember is összenőjön a szerszámával. Viszont nem csak a kaszát, de a gyepet is jól kell ismerni. Mindenhol másfajta fű nő: van olyan, amelyikben a kasza úgy halad, mint kés a vajban, és még az éle sem megy ki. Másutt viszont a vékony szálú fű csak elhajlik, és fölbosszantja az embert. A kétszikűek, dudvaszárű növények is jól kaszálhatók, amíg nedvdúsak, ha elég van belőlük, a fű is jobban vágható. Viszont ha nagyon megvastagszanak, megszáradnak, elfásodnak, csak akadályozzák a kaszálást. Aligha szükséges említeni az egyik legfontosabbat: sokkal gyorsabb és könnyebb a kaszálás a párás, nedvdús, ezért merev szálú fűben, mint a harmat felszállása után száraz állapotban. Sajnos ha befejeztük a kaszálást, még nem ért véget a munka. A szénát ugyanis össze kell gyűjteni. A levágott fű két, három, tíz nap alatt megszárad (időjárástól, és a fű vastagságától, a rend szélességétől függően), és attól függően, hogy a sarjú milyen gyorsan nő, legfeljebb 2 hetünk van a széna boglyácskákba szedésére. Ami sajnos szintén időigényes munka: három órányi kaszálás anyagát összeszedni egy óráig is eltarthat. A villával, esetleg gereblyével történő szénagyűjtés korántsem olyan elegáns és szekszi, mint a kaszálás, és szintén jó alkalom a vízhólyagok gyűjtésére.

El lehet tehát szórakozni a kaszálás különböző lépéseivel. Egy alkalommal pontosan feljegyeztem, mennyi időbe telik lekaszálnom a teljes birtokot (kb. 2500 négyzetméter). Nos, maga a netto kaszálás (szénagyűjtés, kaszaverés nélkül) kb. 12 órát vett igénybe természetesen több napra elosztva. Mivel az amatőr paraszt többnyire csak hétvégén ér rá több órát kaszálással tölteni (amikor pedig a kert többi részével is muszáj foglalkozni), ez az esetemben annyit jelent, hogy 4-6 hétbe telik míg lekaszálom a teljes területet. Ez alatt az idő alatt az elsőként kaszált területen újra megnő a fű, és lehet elölről kezdeni. Végeredményben április végétől (ekkor kell kezdeni, nehogy a zsenge téli egyéves rozsnokfélék kaszálás előtt magba menjenek) októberig folyamatosan van munka a kaszával. A tavaszi kaszálás még viszonylag kellemes. Szép az idő, jólesik a mozgás, miegymás. Aztán eljő a nyár, amikor a kaszálás kínszenvedéssé válik: a harmat már reggel öt körül elpárolog, hatkor már 28 fok van és magasan áll a nap, ha netán mégis párás az idő, akkor legyecskék, bogarak és szúnyogok kínozzák az embert. A kasza éle a száraz fűben pillanatok alatt elmegy. Mégis muszáj kaszálni. Különösen mióta olyan jól elszaporodott az a jóságos parlagfű, ami akkor is virul és burjánzik, amikor a kánikulában egyébként a fű csekély növekedése nem indokolná a kaszálást. De még a legkellemetlenebb körülmények között is alkotó tevékenységgé varázsolhatjuk ezt a munkát. Megtehetjük, hogy ahol valamilyen érdekes és szép virág ütötte fel a fejét, ott kihagyunk egy-egy foltot a kaszálásból: hadd érlelje be a termését és szaporodjon. De nem kell csak a virágok miatt kivételt tenni: a kert lakónak: madaraknak, gyíkoknak, méheknek, lepkéknek sem jó, ha mindenütt egyszerre van lekaszálva. Így sikerült nekem is erényt kovácsolni abból a fogyatékosságból, hogy nem tudom egy-két nap alatt mindenütt levágni a füvet. Jelenleg kisebb foltokban, több hetes különbséggel kaszálom le a füvet: így egyik helyen magas gyep van, virágzó növényekkel, mellette egy foltban friss, még nem összeszedett széna, a másik oldalon a 10 centis, már növekvő sarjún elszórtan szénaboglyácskák állnak. Korántsem angolpázsit! Viszont van élet. Igazi amatőr paraszti észjárás. Szigetvári Csaba


Partifecske-megfigyelõ hajókirándulás A partifecske törvényi védelem alatt áll, természetvédelmi értéke: 10.000.- Ft. Magyarország legkisebb (12-13 gramm tömegű) és legritkább fészkelő fecskéje. Telepesen fészkel, melyek több ezer párt is számlálhatnak, ha fészkelésre alkalmas, rendszeresen megújuló nagyméretű partfal áll rendelkezésükre. A Madarak és Fák Napján, 2014. május 10én, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nyíregyházi Helyi Csoportja szervezte meg a madármegfigyelő sétahajózást. Tokajtól északra, a Felső-Tisza szakadásos partfalaiban találhatók Európa legnagyobb egybefüggő partifecske telepei, melyek egyben az utolsó jelentős természetes fészkelőhelyei a fajnak kontinensünkön. Az MME a 2010-es fecskevédelmi évben hagyományteremtő szándékkal indította el a teleplátogató tokaji partifecske hajózási programot. A partifecske sétahajózás Tokaj központjából, a híd lábánál lévő Bonchidai Csárda melletti kikötőből indult. A túra különleges szolgáltatásaként madarász terepi vezetőink hangosbeszélőn keresztül végig "közvetítik" az oda-vissza úton látott érdekességeket, és magyarázzák a fecskék viselkedését. A hajózás alkalmával Prof. Dr. Szép Tibor egyetemi tanár, a faj hazai kutatója élvezetes és szórakoztató előadásmóddal mutatta be a partifecskéket, azok példáján a vonuló madarak életét, a veszélyeztető tényezőket, és természetesen

a hajózás során érintett Tisza szakasz természeti értékeit. A hajózás idején a partifecske telepeken a párválasztás időszaka zajlott, amely egyike a leglátványosabb időszakoknak e madárfaj életében. Az első partifecskék április közepén érkeznek meg a Szaharától 4-6 ezer km távolságra lévő telelőterületeikről. Többségük május elejére ér vissza, a legkésőbb érkezők vonulása június elejéig is elhúzódik. Az utolsó fészkelő egyedek és a fiókák augusztus második felében hagyják el a telepeket és nagyobb nádasokban lévő éjszakázóhelyeken készülnek fel az őszi vonulásra. A gyűrűzési adatok alapján a hazai partifecskék zöme szeptember elejére már elhagyja a Kárpát-medencét. Az MME Helyi Csoportja és a Nyíregyházi Főiskola segítő hallgatói Szép Tibor vezetésével folyamatosan dolgoznak új fészkelőhelyek kialakításán a Tisza szakadópartjaiban a Tokaj-Tiszatelek szakaszon. Eddig összesen közel 100 m hosszan ástak ki 1.5-2 m magas, függőleges falú fészkelőhelyeket, sokszor a rendkívül kemény, nehezen ásható agyagfalakban. Ottjártunkkor már megkezdték a tojásrakást az első nagyobb hullámban érkezett egyedek, azonban a tavalyinál kisebb arányban vannak egyelőre tojásos fészkek. A minden eddiginél koraibb érkezés ellenére csak április végén kezdtek el ásni a madarak! Hiába érkeztek meg az első egyedek már április 4-én, az elmúlt 3 hét során alig érkeztek újabb egyedek, a már itt lévők pedig nem kezdték meg az üregek ásását egészen a kirándulás hetéig. Arra lehetett számítani, hogy a tojásrakás is megkezdődik április közepén-végén, azonban immáron egyértelmű, hogy csak május elején-közepén indul meg. Feltehetően az afrikai telelési és vonulási körülmények játszhatnak szerepet abban, hogy késik a madarak tömeges visszaérkezése. Életmódjuk A madarak a fészkelőterületre való visszaérkezés után új üreget ásnak a függőleges partfalakba, hogy elkerüljék az előző évben használt üregekben található élősködőket. Ezért választják előszeretettel a folyók


áradások után kialakuló szakadópartjait, a használatban lévő homokbányák vagy olykor a frissen ázott házalapok függőleges partfalait. Az üreg ásását a hím kezdi, majd párbaállás után a tojóval együtt fejezik be. A tojókra jellemző a promiszkuitás, vagyis egy tojó több hímmel is párzik, így gyakran előfordul, hogy a végül párnak választott hím egy másik utódait neveli. A kiásott járatok 60%-ában van csak rakott fészek, mivel nem minden hím talál magának párt. Az 5-12 nap alatt elkészülő, 40-80 cm hosszú üreg végén lévő fészekkamrában 4-6 tojásból áll az első fészekalj, amelyből átlagosan 2-3 fióka repül ki június során. A hím és a tojó hasonló mértékben vesz részt a fiókák etetésében. A szülők átlagosan 2-5 percenként hordják a főként repülő levéltetvekből álló táplálékot, majd az etetés után a csőrükben kihordják a fészekből a fiókák ürülékét, amelyet az üregtől távol dobnak le. A sikeres párok 20%-a kezd bele a másodköltésbe, amely során a 3-4 tojásos fészekaljból 1-2 fióka éri meg a kirepülést. A tiszai élőhely Európában a Tisza szakadópartjaiban található a legnagyobb, természetes élőhelyen költő partifecske fészkelőállomány, ami az elmúlt évtizedekben 30 ezer párról 15 ezerre csökkent, elsősorban a Tisza középső és alsó szakaszán jelentősen csökkenő és megszűnő nagy szakadópartok miatt. Napjainkra a Tisza magyar szakaszán a legjelentősebb állomány a Tiszalök-Záhony közötti szakaszon fészkel; itt az állománycsökkenés mértéke is kisebb, mint az ország más területein. A legnagyobb ismert európai telep is itt, Szabolcs és Zalkod között található, ahol a fészkelő párok száma kedvező években a négyezret is meghaladja! Veszélyeztető tényezők A 4-6 ezer km-re történő vonulás során rendkívül magas a pusztulási arány, száz fészkelő egyed közül csak 20-50 éli meg a következő költési időszakot. Az afrikai területeken bekövetkező szárazságok idején különösen magas a veszteség mértéke. Hazai állományuk az elmúlt tíz évben évi 4%-os csökkenést mutat, az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy ezért az élőhelyek jelentős

emberi átalakítása és a klímaváltozással összefüggő szaporodási siker csökkenése okolható. Az ún. tiszai „zöldárak” egyre gyakoribbá válásának a vízzel elöntött fészekaljak is áldozatul esnek. Védelmük lehetőségei A legfontosabb a még meglévő, természetes úton megújuló folyóparti szakadópartok megőrzése, melyek a partifecske mellett számos más védett faj (pl. tiszavirág, szitakötők, jégmadár, gyurgyalag) számára is fontosak. Itt a partvédelmi munkák tervezése előtt vizsgálni kell a megszűnő fészkelőhelyek pótlási lehetőségeit, illetve kerülni kell a szakadópartok kiásott lejárókkal, horgászhelyekkel történő felaprózását. A telepeknél a költési időszakban (május-augusztus) korlátozni kell a zavarást, a 10-30 percet meghaladó jelenlétet (pl. horgászat). Sebességkorlátozást kell bevezetni a hajókra, motorcsónakokra, mert a 10 cm-t meghaladó hullámok rombolják a partfalakat, melyek leszakadása sok száz fészekalj pusztulását is okozhatja. Adjuk meg a fecskefigyelo.mme.hu honlapon az ismert partifecske telepek adatait, veszélyeztető tényezőit, hogy pontos információink legyenek a faj állományáról és szükség esetén időben és pontosan tájékoztathassuk a természetvédelmi szerveket. Tasnádi Marina


Megmentett állatok? Eljött a tavasz, megszületnek az első gidák, kikelt, sőt lassan ki is repül az első költés a madaraknál. Ahogy megérkezik a jó idő, és az emberek a természetet járva találkoznak az árván maradt fiókákkal és kis állatokkal, úgy érzik, segíteniük kell rajtuk. Ilyenkor az állatkertek és természetvédelmi mentőközpontok megtelnek a mentett állatokkal. De mi is a legjobb, amit az ember tehet, amikor ilyen kisállatokkal találkozik? Tavasszal a legtöbb megmentett állat az őzgidák, kis mezei nyulak és különböző fajú madárfiókák közül kerül ki. Ezek közül az állatok közül sokan csak látszólag árvák, igazából a szülők nem messze várnak és figyelnek, hogy visszatérhessenek a kicsinyükhöz. Őz Az őzek április és június között hozzák világra egy vagy két gidájukat. A kis őzek még nem elég erősek, hogy nagy távokat tegyenek meg, vagy olyan gyorsan meneküljenek, mint a suták, így a nőstény állat a fűben rejtve hagyja gidáját, aki olyan rejtő színnel születik, amitől szinte egybe olvad az avarral. Míg a suta eszik, vagy éppen elcsalja a ragadozókat a gidától, addig kicsinye biztonságban megbújik a fűben, ahol képes mozdulatlan maradni, még akkor is, mikor az ember vagy bármilyen állat közvetlenül mellette áll. A kis őzek abban különlegesek, hogy szagtalanul jönnek a világra, amitől nő a túlélési esélyük. Éppen ezért is alakult ki az anyaállatban az az ösztön, hogy ha idegen szagot érez a gidán, akkor nem neveli tovább. Az

emberektől származó veszély pont ebben rejlik. Amikor valaki megtalál egy ilyen aranyos, és láthatóan magára hagyott állatot, két dolog fogalmazódik meg benne: meg kell érintenie és meg kell mentenie. Egy egészséges, nem sérült gidánál mind a kettő tilos. Onnantól ugyanis, hogy megérintettük, mi magunk tesszük az állatot gyámoltalanná. Ha valóban jót szeretnénk a gidának, akkor nem érünk hozzá, és olyan távolságba megyünk tőle, hogy az anyaállat ne féljen visszamenni hozzá. Abban az esetben viszont, ha az állat sérült vagy beteg, akkor valóban mentésre szorulhat, ilyenkor kerülhet az állatkertbe vagy egy természetvédelmi mentőközpontba. Ezeken a helyeken már sikeresen kiforrott az őzek tejjel és tejpótlókkal való nevelése, és szilárd élelemre való átszoktatása, így a mentett gidák nagy részét sikeresen fel tudják nevelni. Azzal viszont tisztában kell lennünk, hogy egy úgynevezett kézben nevelt, azaz mesterségesen felnevelt őz sosem térhet vissza a vadonba. Ezek az állatok képesek olyan szinten megszokni az ember jelenlétét, hogy később sem félnek tőle, sőt, felnőve a bakok agresszívvé válhatnak, így őket csak állatkertekben, vadasparkokban vagy állatparkokban lehet később elhelyezni. Mezei nyúl A mezei nyulak hazánk gyakori állatai a füves területeken. Jellegzetes vonásuk, hogy tavasszal a kisnyulak nem üregekben vagy védett helyeken, hanem a nyílt felszínen születnek. Röviddel a születésük után már látnak és futni is tudnak. Akárcsak az őzek esetében, a mezei nyulak kicsinyei sem követik anyjukat mindenhová. A fűben meglapulva várják visszatértét, rejtő színük olyan tökéletes, hogy a fűben akkor is szem elől lehet téveszteni, ha előzőleg az ember látta, hol van. Az avarban talált mezei nyulat, ami nem menekül el, ha felé nyúlunk, de láthatóan sértetlen és egészséges, hagyjuk ott, ahol találtuk. Hamarosan az anyja érte fog jönni, vagy ő maga bújik biztonságosabb helyre. A még szilárd táplálékot nem fogyasztó kisnyulakat nagyon nehéz kézben nevelni, szükségük van az anyjukra a megfelelő tápláláshoz. Ráadásul a nyulak rendkívül érzékeny állatok, a szállítás okozta stressztől


és idegességtől előfordul, hogy nem is akarnak enni, hiába kerültek értő kezek közé. Galamb Gyakori mentett állat a fészekből kiesett galambfióka. Ez a madár attól különleges, hogy fiókáit tejjel táplálja. A begyben kiválasztott tej összetétele nagyon hasonló az emlős tej összetételéhez, és olyan anyagokat tartalmaz, ami nélkülözhetetlen a kicsik fejlődése számára. A kikelés utáni első napokban a fiókák nem is esznek mást, csak begytejet, és egészen addig a táplálékuk része, míg ki nem repülnek. Ez az oka annak, hogy mesterséges felnevelése a galamboknak nagyon nehéz. A tudomány még nem talált megfelelő anyagot a begytej pótlására, így a fiókák akkor élhetik túl mesterséges neveléssel, ha már táplálékaik nagyobb arányát szilárd magvak teszik ki. Amennyiben mégis fészekből kiesett galambot találunk, ha tudjuk, tegyük vissza a fészekbe, ha pedig erre nincs lehetőség, feltehetjük egy magasabb helyre, ahol nagyobb biztonságban van. A fejlettebb fiókákat a szülők a fészken kívül is etethetik.

Fotók: Somlai Tibor

Bagoly Általában az erdei fülesbaglyok fiókáit találják meg az erdőjárók, de más bagolyfajoknál is jellemző, hogy még jóval a kirepülés előtt a fiókák elhagyják a fészket, és alacsony bokrokon, ágakon telepszenek meg. Ezek a fiókák nem elhagyatottak. Éjszaka egyedi hívóhanggal jeleznek a szülőknek, akik Énekes madarak egyenként etetik meg őket. Ha a földön találjuk őket, az a legjobb, ha A földön, bokrokon vagy néha az ablak- feltesszük egy bokorra vagy faágra, aztán békén hagyjuk őket. párkányon gubbasztó tollas fiókák szintén gyakran kerülnek be a természetvédelmi Keleti sün mentőközpontokba. A kis tollas jószágok- Főként ősszel jellemző, hogy megnő a természetvédelmi mentőközról, mivel repülni még igen esetlenül tudnak, pontokba bevitt sünök száma. A keleti sün évente kétszer fial, és a második, általában alig a föld felett és pár méterre, nyár végén született sünök kerülnek megmentésre, mert az emberek féltik gyakran hiszik azt, hogy elárvultak vagy őket a hidegtől. A keleti sün esetében létezik egy súlyhatár, amin felül az kiestek a fészekből. De szerencsére ez nem állat képes átvészelni a telet. Ez a 700 gram-mos súly. Ha egy sün ősz végén így van. Ahogy egyre közeledik a kirepülés nem éri el ezt a határt, akkor be lehet vinni a mentőközpontba, ha ennél pillanata, a fiókák próbálgatni kezdik a nehezebb, akkor nyugodtan magára lehet hagyni, túl fogja élni a telet. szárnyaikat, és önként hagyják el a fészket. Ilyenkor a szülők és a fiókák különleges hívó Mindig az a legjobb, ha a természetes szülőkre bízzuk az állatkölykök hanggal jeleznek egymásnak, így a fészken felnevelését. Természetesen a jószívű természetjárók munkája sem kívül is további kapcsolatban állnak. felesleges. A mentőközpontok nem egy sikertörténettel bizonyíthatják Sok esetben a szülők ezzel a hívó hanggal (mérgezésből felgyógyított sasok, árván maradt vidrák, visszavadított maguk csalják ki a fészekből a fiókákat, hogy nyestek stb.), hogy nagyon fontos odafigyelnünk a körülöttünk lévő vadon azok próbálgassák a repülés tudományát. élő állatokra. Amennyiben macska van a kertben, és féltjük a kis tollas jószágokat, akkor feltehetjük Bozóki Viktória őket a bokrokra vagy magasabb helyekre, de egyébként mindig a természetes környezetben a szülők általi felnevelés a legjobb számukra. Az énekes madarak ráadásul, a nyulakhoz hasonlóan nagyon érzékenyek a fogás és szállítás okozta stresszre, és egyes esetekben az is előfordul, hogy „fogságban” nem hajlandóak enni. Ilyenek például a sarlós fecskék is.


LEPKÉINK

A lepkék a rovarvilág legelőkelőbb lényei. Könnyed reptükkel, sokféle színben pompázó szárnyaikkal még a természettel kevésbé foglalkozó emberek tekintetét is megragadják. Magyarországon körülbelül 3500 lepkefaj él, ebből közel 1600 nappali és éjjeli életmódú nagylepke faj és további 1900 pedig molylepke faj. Azért, hogy saját környezetünkben is nagyobb számban telepedjenek meg lepkék, mi is sokat tehetünk! Ha udvarunk, vagy kertünk egy-két árnyékosabb zugában néhány lenyíratlan csalános foltot hagyunk, azzal máris teret engedünk több védett lepkefaj fejlődésének. További tápláléklehetőséget nyújtunk virágoskertek, fűszernövények telepítésével, illetve ha néhány leesett gyümölcsöt ott hagyunk a fák alatt megerjedni. Több lepkefajunk a sufnik, padlások, egyéb melléképületek réseiben telel át, ezért ahol nem feltétlenül szükséges a szigetelés, ott ne szigeteljük ezeket a részeket.

Kardoslepke (Iphiclides podalirius)

Nagy éjjeli pávaszem (Saturnia pyri)

Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum)

Fehéressárga alapszínű szárnyait kihegyesedő fekete csíkok díszítik, hátsó szárnyának hosszú kardnyúlványa van. Mérete 5,5 - 7 cm. Két nemzedéke van, áprilistól-májusig, majd júliustólszeptemberig repül. Hernyójának tápnövénye a kökény, esetleg egyéb csonthéjasok. Elterjedési területe Európától Közép-Ázsiáig tart, hazánkban mindenhol előfordul, a nyíltabb területeket kedveli. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Európa legnagyobb méretű lepkéje, akár a 15 cm-t is elérheti. Barnásszürke színű szárnyait bonyolult mintázat borítja, emellett feltűnőek a sötétebb szemfoltjai. Áprilistól-májusig repül. Hernyójának tápnövényei a gyümölcsfák, a dió, nyár, fűz, kőris és szilfák. Közép-Európa déli részén és a Földközitenger térségében terjedt el, hazánkban mindenütt előfordul. Védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Jellegzetes, nappal aktív szenderfaj. Mérete 4-5,5 cm közötti. Igazi vándorfaj, mely két hullámban érkezik hazánkba délről, kivételesen áttelelhet. Két nemzedéke májustól júliusig, illetve augusztustól októberig repül. Hernyójának tápnövényei az imola-, galaj- és tyúkhúr-fajok. Európai elterjedésű faj, hazánkban mindenhol megtalálható. Az erdőszéleket, tisztásokat kedveli, de kertekben is előfordulhat. Napközben a virágok között cikázik, majd kolibri módjára megáll és hosszú pödörnyelvével szívja a nektárt.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Atalanta lepke (Vanessa atalanta)

Feltűnő szépségű lepke, szárnyai sárga alapszínűek, fekete mintázattal. Hátulsó szárnyain rövid faroknyúlvány található. Mérete 5-7,5 cm között változik. Két nemzedéke áprilistól júniusig, illetve júliustól augusztusig repül. Hernyója ernyősvirágzatú növényekkel táplálkozik. Európa és Ázsia nagy részén, illetve Észak-Afrikában elterjedt faj, hazánkban napfényes helyeken jellemző. Gyakran kertekben is előfordul (petrezselymen, sárgarépán, kapron). Védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Bogáncslepke (Vanessa cardui) Hazánkban mindenütt előforduló, de áttelelni csak ritkán képes vándorfaj. Első egyedei májusban vándorol hozzánk délről. Másik két nemzedéke júliustól augusztusig, illetve szeptembertől októberig repül, majd visszavándorolnak délre. Egyes inváziós években tömeges. Rajzolata alapján könnyen összetéveszthető a rókalepkékkel. Mérete 50-62 mm. Tápnövényei a csalán-, az aszat- és a bogáncs-fajok. Az egész világon elterjedt faj, egyedül Dél-Amerikában nem található meg. Erdőszegélyeken, réteken jellemző.

Közönséges gyöngyházlepke (Issoria lathonia) A gyöngyházlepkék leggyakoribb, áprilistól repülő képviselője. Hátsó szárnyfonákjának gyöngyházszínű foltjai rokonaiénál jóval nagyobbak. Mérete 40-50 mm. Vándorfaj, három vagy négy nemzedéke áprilistól kezdve kéthavonta repül ki, egészen októberig. Hernyójának tápnövényei az ibolya és árvácska fajok. Eurázsiai és északafrikai faj, hazánkban általánosan elterjedt. A nyíltabb száraz, füves területeket, virágos réteket kedveli.

C-betűs lepke (Poligonia c-album) Vándorfaj, hazánkban csak kivételes Egyik legkorábban (február végén - március elején) megjelenő esetben képes áttelelni, az első példányok lepkefajunk. Nevét a szárnyain látható ezüstösfehér, a C betűhöz májusban érkeznek a mediterrán térségből. hasonló karéjról kapta. Mérete 4-5 cm. Két nemzedéke van, az Két nemzedéke van, az első júniustól első június-júliusban repül. A második augusztus közepétől augusztusig, a második szeptemberben látható ősz közepéig, majd áttelelés után májusig. Tápnövényei a repül. Tápnövénye a csalán. Hazánkban csalán-, szeder-, komló-, ribiszke-, mogyoró- és szil-fajok. mindenütt megtalálható. A lepke szívesen Eurázsiai faj, hazánkban mindenhol előfordul, de a vegyszeres szívogatja az erjedő gyümölcsöket. Mérete gyomirtás miatt megritkult. Erdőszélek, bozótosok, parkok és 52-60 mm. Védett, természetvédelmi kertek lakója. Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. értéke 5000 Ft. Nappali pávaszem (Inachis io) Az első tavaszias napokon megjelenő lepkénk; akár enyhe, napsütéses téli napokon is találkozhatunk vele. Élénkvörös alapszínű szárnyain egy-egy nagy szemfolt látható. A zárt szemmel pihenő (pl. telelő) lepke megriasztva surrogó hang kíséretében villantja fel ezeket a szemfoltokat. Mérete 5-6 cm. Két nemzedéke áprilistól júliusig, illetve augusztustól októberig, majd telelés után tavasszal repül. Tápnövénye a csalán. Eurázsiai faj, hazánkban mindenhol előfordul. Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Összeállította: Nagy Tibor - Fotók: Gilányi Gábor, Nagy Tibor, Szigetvári Csaba


Barangolás: A IX. fofolyás Akit éppen hidegen hagy, hogy milyen apró-cseprő természeti jelentéktelenségek fordulnak elő a Nyíregyháza környéki bokortanyák világában, talán annak - akárhol nőtt légyen fel - a gyermekkori emlékeiben is él egy akkor még lenyűgözően mélynek és szélesnek tűnő patak, vízfolyás, ahol teknőst, békát, kishalat lehetett fogni. Még ha felnőtt fejjel megtudták is, hogy csak egy teljesen jelentéktelen csatornáról van szó... Nekik is szól ez az írás. „Liskány (Lisilon) és Reguli (Regulj) szállás között található Simapuszta (Puszta Szina), ahol a dombok közül nagy esőzéskor lefolyó víz összegyűlik, és egy tavat hoz létre. Onnan nagyon felduzzadva Szloskov? (Sloskow) és Zomborszky (Szamborowszky) szállás között a Tisza irányába, észak felé húzódik. Ezek között a szállások között mocsarakat hoz létre, amelyek a jelzett gázlókat kivéve járhatatlanok.” (Pók Judit fordítása).

Az első, általunk ismert, a XVIII. század végi I. Katonai Felmérés idejéből származó, leírása annak a valaminek, amit a XX. század költőiségével „IX. (Simai) főfolyás” néven ismerünk. Némi átalakítást követően, természetesen. A vizek mindig megtalálták maguknak az utat, magyarán folytak. A mi vidékünkön régóta „folyás” néven nevezték azokat a természetes, hol mocsárrá terebélyesedő, hol szűkebb mederben utat törő, lassan áramló és bizonytalan körvonalú vízereket, amelyek valaha meghatározták az egész tájegységet. Eleink ezzel az adottsággal élve rekesztéssel halastavakat hoztak létre, és vízimalmok tucatjait működtették. Nem tudván, hogy a hivatalos természetföldrajzi álláspont idővel az lesz, hogy a Nyírség egy lefolyástalan terület, és a vízfolyásokat mind mesterségesen alakították ki. A mesterséges átalakítás tagadhatatlan, ugyanakkor az is, hogy ezek a Tisza felé húzódó ősi vízerek, patakok, akkor is léteztek a Nyírség északi felén (a déli felén az Berettyó illetve az Ér folyó irányába vezettek a vizek), mielőtt még a vízgazdálkodást intézményesítették volna. A IX. főfolyás a Nyírség legnyugatabbra húzódó patakja, a bokortanyás térség legjelentősebb vízfolyása. Fő ága Újfehértó mellől indul, körülbelül onnan, ahol a Szilas nevű hatalmas (de már más vízgyűjtőhöz tartozó) mocsár véget ér, és a KálmánházaPetőfitag, majd Bálinbtokor mellett elhaladva belevész a Felsősima és Polyákbokor közti Nagyszék tóba (erről a tóról ír a régi leírás!) majd ezután válik igazán jelentős patakká. Újtelekbokor, Istvánbokor, Salamonbokor, Szabadságbokor, Felsőpázsit, Jakusbokor, Felsősóskút, Mátyásbokor érintése után Kótaj környékén „ömlik” bele a Lónyay-főcsatornába (amely valóban teljesen mesterséges vízfolyás, korábban a rétköz végtelen mocsaraiba, lápvidékébe veszett bele ezen a helyen a patak). Mellékága a Mandabokor melletti mára rétté száradt - szikes tavaktól indul, és Szélsőbokor érintése után Salamonbokornál egyesül a fő vízfolyással.


Ez a mai nyomvonal pontosan végigkövethető az 1780-as évek végén, az I. Katonai Felmérés térképszelvényein, amikor még természetes módon, komolyabb mesterséges beavatkozás nélkül áramlottak a vizek. A patak akkoriban éppen onnan indul, ahol ma, bár a helyén nem szűk medret látunk, hanem, keskeny réteket, amelyek helyenként összeszűkülnek, máshol szétterülnek. Felső szakaszának egy részén a II. József korabeli térképező tiszt egy nevet is feltüntet: „Bongor ér”. (mennyivel emberibben hangzik, mint az, hogy IX, főfolyás). Aztán a mai Újtelekbokornál a régi időkben még két ágra bomlott, majd Salamonbokor és Istvánbokor határán végül valóban szűk medrű patakká egyesültek az ágak, ami nem véletlen: ezen a szakaszon ma is mélyen bevágódva a homokdombok közé szorítva, és viszonylag sebesen áramlik a patak. Innen továbbhaladva a régi időkben is viszonylag keskeny medre volt, s csak néhol (pl. Jakusbokor és Felsőpázsit között) terebélyesedett tóvá.

Egyelőre. Sötét felhők gyülekeznek a IX. főfolyás fölött. Azt talán még valamennyire kiheverné, hogy a közmunkaprogramok keretében néhány éve a medrét rendszeresen kiiszapolják, szegélyét növényzetmentesítik (olykor leégetik) - hogy még gyorsabban vezesse el a vizet az amúgy nedvességhiányban szenvedő homoki tájról (igaz ami igaz: a 2010-es extrém csapadékos év előtt hosszú ideig elmaradt a meder-karbantartás, volt is belőle probléma). Az viszont igazán baljóslatú, hogy közvetlenül a nyomvonalát érintve halad el nemsokára a most készülő, Nyíregyházát nyugatról elkerülő gyorsforgalmi út... Ez részben azt jelenti, hogy mai, többé-kevésbé természetes nyomvonalát egyes szakaszokon mesterséges vályú váltja fel. Máshol „csak” 50-100 méterre halad tőle a forgalom, azaz a gémeket, gólyákat el is felejthetjük. De talán a legnagyobb veszély, ha az elkerülő út mentén üzemek, telephelyek, olcsó pénzkeresdék épülnek majd, amelyek számára a patak már nem jelent többet egyszerű szennyvízcsatornánál.

Ha ma végigjárjuk a IX. főfolyás nyomvonalát, néhol már csak unalmas árkot látunk, de Így épül a világ dicsősége. többnyire még mindig érezhetjük az élő, természetes vízfolyás hangulatát. A patak ma is zöld folyosó, a békák, gőték, teknősök, szitakötők és ezernyi más élőlény utolsó menedéke a kultúrtájban. Nyomvonalán végighaladva őszirózsától ékes szikeseket, orchideás lápréteket, rekettyés-zsombékos lápokat találunk, a Lónyay-főcsatornába csorgó torkolata pedig az ártéri réteket idézi meg. Az emberi szemtől rejtett kanyarulataiba kócsag, szürke gém, vörös gém jár táplálkozni, kora ősszel pedig a vonulásra készülő fekete gólyák tízes-húszas csapatait lehet megfigyelni. De a természettől nem elidegenedett ember is együtt él a vízfolyással. A bokortanyán felnövő pulya tévénézés helyett kijár pecázni, vagy valami vízi pityputtyot fogni a patakra, a töltésen, rézsűn pedig - ahol nincsen más legelő - a juhnyájat legeltetik, járatják rendszeresen. A folyáson számos kis híd vezet keresztül a bokortanyák világában. Némelyik csupán a gyalogosa ember és a jószág átjárására szolgáló ideiglenes deszka, de például Újtelekbokornál szinte minden telek végénél betonelemek teszik lehetővé a munkagéppel valóátjárást a földekre. A legkülönlegesebb hidat Felsősóskútnál találtuk: itt egy csodálatos fém függőhíd ível át a patakon.

Szigetvári Csaba


Legeltetési módok és azok hatása a gyepek ökológiai állapotára A legeltetés, ez az ősi, hagyományos, magyar gazdálkodási forma hosszú évszázadokon keresztül harmóniában a természettel alakult és fejlődött. Sőt hatalmas természeti kincsekben rendkívül gazdag gyepeink alakultak ki hatására, mint például a Világörökség részét alkotó, világszerte ismert Hortobágy. Jelen cikkünkben a legeltetés hosszú évszázadokon keresztül kialakult formáinak bemutatásával, ismertetésével foglalkozunk. Terelgető, pásztoroló legeltetés A legeltetés korai formáinál találkozhatunk ezzel a legeltetési móddal, mely bizonyos változásokkal napjainkig fennmaradt, sőt a leginkább hagyományos és természetkímélő eljárásként alkalmazható. A nomád legeltetés során mindig oda hajtották az állatot, ahol volt fű, majd addig tartották ott, amíg volt mit fogyasztani. Mivel a gyep állateltartó képessége fölötte volt az azt ért terhelésnek, a legeltetés ebben a formában nem okozott regenerációs gondot. A nagy szabad térségek megszűnésével ez az eljárás napjainkra megszűnt. Később, amikor a szántóföldi művelés visszaszorította a gyepeket a gyenge termőképességű talajokra, kialakult a szabad legeltetés, melynek során, ezeken a talajokon közös használatú falusi közlegelőket alakítottak ki. Ezeken a legelőkön a terhelés már magas volt, ami által túllegelés jelentkezett a területen, melynek következtében a legelő takarmány értékű növény fajokban elszegényedett és elgyomosodott. A láb alóli legeltetés a szabad legeltetés olyan formája, ahol a pásztor már irányítja az állatállományt, és a visszalegelés megakadályozásával, lehetővé teszi a regenerációs idő egyfajta betartását. A pásztorok jól ismerték a rájuk bízott állományt, és szakszerűen terelték őket a megfelelő helyre. Ennek a módszernek bizonyos országokban még napjainkban is nagy hagyományai vannak; ezt bizonyítják az évente megrendezésre kerülő nyájterelő versenyek is. Az elgyomosodási, túllegeltetési problémáktól ez a módszer sem volt teljesen mentes. Fotók: Nimfea Természetvédelmi Egyesület

Adagoló legeltetés Ezekre az eljárásokra az volt a jellemző, hogy műtrágyázással megnövelték a talaj termőképességét, nemesített füvek betelepítésével pedig megváltoztatták a növénytársulás faji összetételét, ezzel fokozva az egyes gyepnövedékek hozamát és termésbiztonságát. A fűadagokat növedékenként, szakaszosan kapják meg az állatok, melynek eredménye egy kiegyenlítettebb, magas fajszámú gyepnövény állomány.

Az állandó szakaszhatárral kialakított gyepek legeltetése Az állandó szakaszhatárok készülhetnek fából, szögesdrótból, élő sövényből, kőből, vagy lehetnek természetes határok is. Nagyságuk a lehetőségektől függően, 10 és 20 ha között változik. Az állatlétszámot a legelő eltartó képességéhez szükséges igazítani. Amennyiben adott szakasz termése 10 napon túli legeltetést biztosít, a szakaszhatárokon belül további napi adagoló legeltetést kell folytatni a taposási kártétel megakadályozása érdekében. A változó szakaszhatárral kialakítható gyepek legeltetése Ennek a módszernek az előnye, hogy meg tudjuk határozni a terhelés nagyságát, a gyepet nem tapostatjuk tovább, mint ameddig feltétlenül szükséges, a legeltetési idő hosszának tetszés szerinti megválasztásával megnyújtható a regenerációs idő, illetve megakadályozható a túllegeltetés. A módszer hátránya, hogy a karámrendszer telepítésének nagy az élőmunkaigénye. Minél rövidebb ideig akarjuk legeltetni az adott szakaszt, annál többször kell áttelepíteni a karámot. Terület-váltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés Ebben az esetben évente váltogatják a folyamatosan legeltetett területet. Erre tipikus példa a rétművelés. Ez a módszer, amellett, hogy kíméli a gyepalkotók legeltetés érzékeny fajait, elősegíti azok magpergéses felszaporodását. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület vallja, hogy a még megmaradt puszták hasznosítására, és korántsem mellékesen azok természeti értékeinek védelmére a legjobb megoldást a legeltetéses állattartás újjáélesztése jelentheti. Ennek a tájgazdálkodási formának a népszerűsítésére törekszik LIFE10 NAT/HU/000018 azonosító számot viselő, Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel elnevezésű pályázati programja keretében is. Rideg Dóra Nimfea Természetvédelmi Egyesület A programról bővebb információ érhető el a www.pasztolife.hu oldalon.


Fúziós reaktor belseje Kishantos és a farkasok - avagy a Kishantosi Mintagazdaság harca az igazságtalanság ellen II. A legutóbbi Süvöltőben (2014/2. szám) már bemutattuk a Kishantosi Mintagazdaságot, illetve a bio-módon művelt földterületeken zajló konfliktusok kiváltóit, azonban a viták azóta sem csendesültek. A történet ott folytatódott, hogy az „új nyertesek” (reménybeli nyertesek, hogy Ács Sándorné szavaival éljek) még mindig abban hittek, hogy az övék lehet az a földterület, amelyet hivatalosan a kishantosiak nem adtak át a nyerteseknek. Az új nyertesekről annyit érdemes még leszögezni, hogy ha mégis az övék lesz a kishantosi föld egy évig nem permetezhetnek a területen. Azonban ha az egy év után ezen magánszemélyek vegyszeres permetezésbe fognak, attól a pillanattól kezdve Kishantos elveszíti a Bio Suisse minősítését.

Kishantos tovább él Ha Kishantost elveszítjük, akkor a jövőnk sincs biztonságban és felvetődik a kérdés, milyen dolog az, hogy ki lehet húzni 10 millió ember lába alól a talajt? Emellett nem csak ez a kérdés, hanem az is hogy hol a mutyi harára, illetve hogy mi hol húzzuk meg a határainkat. Kishantos egyelőre meghúzta a határait, de az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, hogy kitárcsázták a gabonát a földekből. Úgy tűnik, hogy egy picit most visszavonulót fújtak és erőt gyűjtenek. Az egyik legutóbbi megmozdulásuk az volt, hogy Budapesten szétosztották a Kishantoson még el nem vetett magokat, így mindenki hazavihetett egy darabkát Kishantosból, hogy otthonában nevelgesse. A másik megmozdulást pedig egy 30 perces film elkészítése jelentette Kishantos és a farkasok címmel, amelyben összefoglalták mit kell tudnunk Kishantosról, és hogy hogyan jutottunk el a mostani áldatlan állapotokig, amelyben önbíráskodás zajlik a nyertesek oldalán Kishantossal szemben.

Barbár pusztítás Kishantoson A kishantosiak több hazai civil szervezet és magánszemély támogatását „élvezve” úgy határoztak, hogy igazságot szolgáltatnak és az általuk bérelt földterületeket nem adják vissza a Nemzeti Földkezelő Alapnak (NFA). 2014. áprilisában a Greenpeace és a kishantosiak civil (A film megtekinthető a következő linken: őrjáratot szerveztek és elvetették a gabonát, http://www.youtube.com/watch?v=abban a reményben, hogy mire a termést fogják VB8JUYUiqU) betakarítani, addigra elcsendesülnek a viták. Gorliczay Edit Sajnos ez nem így történt. Szintén áprilisban, éppen a vetés után, a reménybeli nyertesek fegyveres őrökkel, hatalmas traktorokkal és tárcsákkal érkeztek a kishantosi földekre, hogy érvényesítsék jogukat és birtokba vegyék a földjeiket. Ennek eredményeképpen kitárcsázták az elvetett gabonát - 100 millió Ft-os kárt okozva ezzel a mintagazdaságnak - valamint odáig fajult az ügy, hogy Bolye Ferencet és az egyik önkéntest is bántalmazzák.

Forrás: www.kishantosert.hu; www.greenfo.hu; www.greenpeace.org

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Legyen Tagunk! Támogassa Tagságával az E-misszió Egyesület munkáját!

A Tagság elsősorban egyfajta anyagi támogatás, segítség, személyes megerősítés környezetvédelmi céljaink elérésében, feladataink véghezvitelében. A Tagok ingyenesen használhatják környezetvédelmi könyvtárunkat - használhatják az Egyesület mérőműszereit (pl. elektromos fogyasztásmérő), - szavazati joggal vehetnek részt az Egyesület közgyűlésén... Tagdíj, adomány befizetésére lehetőség van személyesen (Nyíregyháza, Szabolcs u. 6.) vagy átutalással*:

Szabolcs Takarékszövetkezet: 68800109-11076302 Előre is köszönjük!

Tagdíjunk 2014-ben

1.000 - 5.000 Ft Süvöltővel: 2.500 - 10.000 Ft (Postai költséget is tartalmazza) (* Megjegyzésben kérjük feltüntetni: 2014 Tagdíj vagy 2014


Balatoni nyár… Hosszú ideje szeretnék már beszámolni Hadd meséljek ezekről a kalandokról, és egyben buzdítani is arra, hogy aki amelyek valami egészen más világ kapuit teheti, nézze meg a Balatont nyáron nyitották meg számunkra: másképp…kétkeréken! Csisztapuszta A magyar tengert 210 km-es tökéletes N1. Az ember letér a bringaútról, és bringaút veszi körbe, különböző variációjú karikázik a messzeségben, izzik a levegő, és nehézségű útvonalakkal. Mindenki a délibábok, világvége, aztán egyszer csak maga szájíze szerint alakíthatja, hogy merre következik egy híd a semmiből egy és meddig... A fő csapásirány gyönyörű autópálya felett, és amikor már minden tájakat, és könnyű túrákat jelent bárki remény elveszett, akkor megjelenik a felirat: emberfia számára. Csisztapuszta fürdő. Kis csapatunk (2 fő) számára igazi csapat- Nos, ez valóban a puszta. Ahol megállt az építő tréninget és felüdülést tartogatott ez a élet, ahol Márti néni és férje irányítanak egy bringázás! körülbelül 60 apró bádognyaralóházból álló Utószezon lévén szállásra és étkezésre nem üdülőkomplexumot. A 3 gyógymedence volt gondunk, hiszen ahol elfáradtunk, ontja magából a kénszagot, csalogatva a megálltunk és könnyedén találtunk panziót, messzi tájakról érkező német nyugdíjasokat. kempinget vagy zimmer ferit Sátor és Egy egészen más világ ez, egy fellegvár, ahol hálózsák a bringánkon volt, esőkabát és az egykori NDK-ból érkezett vendégek szalmakalap rajtunk... Így indultunk szep- igazán kikapcsolódhatnak..egészen olyan tember első hetében, a szokottal ellentétben este 9-ig, aztán Márti bezár, és mindenki az északi part irányából megkerülve a mehet haza. Egy utcával arrébb. És itt csodás Balatont. megtalálható az Egyetértés utca. Ember Az oktondi kerékpáros azért nem árt, ha pár többet nem kívánhat. Talán még valamit: dologgal felvértezi magát indulás előtt: egy palatschinken mit Schokolade. - bringás táska rengeteg okosságot belepakoltunk, praktikus, és a hátizsákot is Fenékpuszta mellőzni lehet. Nem pusztán a pusztákról óhatjottam írni, - pénz bár a miénk, és szeretjük, és a magyar de most látom csak, hogy mégiscsak ez volt tenger..az árak mégis a külföldi turisták a másik kiemelkedő kalandunk. Egy pénztárcájához vannak leginkább igazítva. madárgyűrűző állomáson fogadtak be - Balatoni bringás térkép... Nagyszerű, minket, utólag is nagy hála érte! A világ könnyen útbaigazít, és többféle útvonalakat végén érzi magát az ember éjszaka a jelöl meg, amelyek kitérők lehetnek ugyan, sátorban, szabadon, ahol odakint fúj a szél, de izgalmas kalandokat tartalmaznak. éjszakai neszekre merülhet bele a gondolataiba az univerzumról, hogy mi dolgunk van itt, mi az emberi lét értelme….?!Na de aztán egy igazi gitárhiró éjjeli szerenádja „ROSSZ VÉÉÉR!”mégis visszahozott erre a földre,. Az élet értelme pedig továbbra is 42. Szőlők Mesés látvány a rengeteg szőlőskert az északi parton! Sajnos kevésbé mesés látni az ELADÓ táblákat, de talán mindezzel együtt is feledhetetlen az, hogy egy-egy szem szőlőt lecsípve Badacsonytördemicen, 400 m-es tengerszintfeletti magasságban, néztük a Balaton vizét.


Talán most nem is mesélek tovább, inkább csak visszarévedezek az Tihany Azt hiszem, semmihez sem hasonlítható emlékeimbe, a 2012-es balatoni nyárra, ahol volt sajtos-tejfölös lángos, élmény és látvány..Aki látta, azért nézze meg rengeteg palacsinta és mindenhol sok-sok csárda. ismét, aki még nem, az pedig azért. A KáliBúcsúzóul egy idézet: medence lejtőin legurulni pedig egy életreszóló képként marad meg az ember „Gyönyörű Balaton, ez a magyar tenger ezekről szóljatok, a magyar népnek ez kell!” fejében.

Bárámy Brigitta

Balaton innen Nyírségi ifjak számára egészen mást jelent a Balaton felvidék látványa. Az ember szemének minden nap örömet jelent ezt felfedezni. Itt hegyek-völgyek találkoznak, alant a Balaton kék vize ( ami édes tengervíz), itt a régi keveredik az újjal és a luxussal, ahol menő és egyben természetes is az, hogy minden reggel ki lehet sétálni a partra, és megmártózni a habokban anélkül, hogy ehhez külföldre kelljen utazni.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Lezárult a „Kezedben a jövõ!” vetélkedõ!

Egyesületünk a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretein belül 2013. decemberében „Kezedben a jövő!” címmel természetismereti vetélkedőt hirdetett. A versenyre Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-SzatmárBereg megye diákjai három fős csapatokat alkotva nevezhettek. A versenyre összesen 166 csapat regisztrált, akik a három postai fordulós feladatlap megoldásai során ismerkedtek hazánk növény- és állatvilágával, a főbb környezetvédelmi, fenntarthatósági problémákkal és azok megoldási lehetőségeivel, valamint a környezetükben élő helyi termelőkkel és civil szervezetekkel. A verseny során az ismeret átadáson túl célunk volt, hogy megismertessük a gyerekeket a helyi termelők, valamint a helyi termékek jelentőségével, és a civil szervezetek, alapítványok társadalomban betöltött szerepével. Az első három postai fordulót követően a legjobban teljesítő öt csapat került a döntőbe, melynek helyszíne Egyesületünk Márokpapin található Csiperke Erdei Iskolája volt. A három napos döntő alkalmával a résztvevő diákok és kísérő tanáraik megismerkedhettek a SzatmárBeregi Tájvédelmi körzet természeti értékeivel, valamint betekintést nyerhettek a környék kultúrtörténeti nevezetességeibe is. A gyalogos és kerékpáros túrák alkalmával ellátogattunk a Csiperke Tanösvényre és a Tarpai-hegyre, az esti foglalkozások során pedig a csillagképekkel és a hozzájuk fűződő mondákkal, mesékkel ismertettük meg a résztvevőket. A napsütésben gazdag

döntő folyamán a csapatok számot adtak elméleti és gyakorlati tudásukról egyaránt. Az elméleti feladatok alkalmával kíváncsiak voltunk a csapatok első három forduló során szerzett tudására, valamint arra, hogy mennyire ismerik hazánk növény- és állatvilágát. A terepi feladatok között szerepelt a növényhatározás, térkép- és fajismeret, valamint a terepen való tájékozódás. A döntő végén összesítésre kerültek a pontszámok, mely alapján a mátészalkai Képes Géza Általános Iskola, „A három kismalac” csapata állhatott a dobogó legfelső fokára. A második helyet a nádudvari Kövy Sándor Általános Iskola „Természetvédő hármas” csapata foglalhatta el, őket követte a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium „Állati csajok” csapata. Természetesen a jutalmazás sem maradt el. Minden döntős csapat és felkészítő pedagógusaik értékes jutalmakban részesültek: szakkönyvek, folyóirat előfizetések, valamint terep- túra- és kerékpáros felszerelések kerültek átadásra. Az első helyezett csapat tagjai egy-egy a Nyíregyházi Vadasparkba szóló családi belépővel is gazdagabbak lettek. A jó hangulatban zajló döntőn a gyerekek nem csak újabb ismeretekkel, hanem számos élménnyel is gazdagodtak. Nekünk is örömünkre szolgált, hogy az idei évben is megmérettetés elé állíthattuk a diákokat, és reméljük az elkövetkezendő években ismét lehetőségünk lesz vetélkedőnk meghirdetésére. Addig is kívánunk mindenkinek kellemes és tartalmas nyári szünidőt!


Vakációóóóóó! - Így lesz kerek a világ! Ha még nem tudod, mit csinálj a nyáron, egy tartalmas, szórakoztató programot ajánlunk figyelmedbe. Járd velünk megyejáró programunkkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, kirándulj családoddal, barátaiddal, fotózkodjatok, szerezzétek meg ajándékainkat és nyerjetek velünk biciklit! Kézművesek (fafaragó, bőrműves, hímző, kerámikus, kovács, vesszőfonó), termék előállítók (lekvár, aszalvány, szörp, pálinka, méz, kecskesajt, mangalica húsáru), falusi vendégházak és kempingek (sok helyen vendégasztallal, kenués kerékpárkölcsön-zéssel), horgászvizek, múzeumok és bemutató-helyek, táborok és erdei iskolák, lovastanyák a közös bennük, hogy helyben, a természeti erőforrásokra alapozva kínálják portékáikat és szolgáltatásaikat. Közülük azoknak a kerítésén, házfalán, ablakában, akik bekapcsolódtak partnerként programunkba, egy „Így lesz kerek a világ! helyszín” tábla van kihelyezve. És most jössz Te! Keresd fel ezeket a helyszíneket, fotóztasd le magad a tábla előtt, töltsd fel a képet www.igyleszkerekavilag.hu oldalunkra. A környezetbarát cselekvésekért, ezeket fotókkal alátámasztva, plusz pontot is adunk: ha kerékpárral, kenuval, csónakkal vagy busszalvonattal közelítetted meg a helyszínt; ha csoportosan mentél; ha a helyszínen vásároltál vagy szolgáltatást vettél igénybe előnyben részesítve ezzel a helyi embereket a multikkal szemben. Plusz pont jár facebook lájkodért és akkor is, ha Te jársz az elsők között egy helyszínen, tehát érdemes igyekezni. Bizonyos számú település, helyszín meglátogatása és meghatározott pontszám elérése után négy szinten jutalmazunk ajándékokkal: vászontáska, póló, kirakós játék és az említett helyszíneken beváltható 2000 és 3000 Ft-os vásárlási utalványok. A regisztrált játékosok között kerékpárt is kisorsolunk.

Ahhoz, hogy a Megyejárók táborának tagjává válhass, először is regisztrálnod kell honlapunkon. Regisztrálásoddal egyben létrehozod saját személyes oldaladat is, ahol nyomon követheted pontjaidat, láthatod feltöltött fotóidat, az egyes szinteken járó ajándékok mennyiségének alakulását, kinézheted a következő célpontot, üzenhetsz másoknak, beírhatod saját kirándulásodat az eseménynaptárba, és kereshetsz új társakat is útjaidhoz. És végül néhány hasznos tipp a megyejárásodhoz: Először is nézd meg oldalunkon, hogy van-e a saját településeden Így lesz kerek a világ! helyszín, hiszen ahhoz, hogy az első ajándékhoz hozzájuss, elég egy település egy helyszínén járni és 5 plusz pontot szerezni. Ha munka, rokonok, barátok meglátogatása vagy bármi egyéb célból a megyében egyébként is utaznod kell, indulás előtt lépj fel térképünkre és nézd meg, van-e azon a településen Így lesz kerek a világ! helyszín. Látogatásodat felhasználhatod arra, hogy újabb pontokat gyűjts. Hívj magaddal barátot, rokont, ismerőst. Így amellett, hogy élvezetesebb lesz az utad, még plusz pontot is kaphattok. Utadat töltsd fel eseménynaptárba, hátha csatlakozik más megyejáró: új ismeretségekre tehetsz szert és megoszthatjátok egymás között az útiköltséget, na és persze az élményt :). Ha megteheted, azt is gondold át, mivel utazol a helyszínre. Minél kevésbé ártasz környezetednek a helyváltoztatással, annál több pontot szerezhetsz és utazásod számodra is egészségnövelő (pl. bicikli) és pihentető lesz (autó helyett vonat, amin pl. olvasgathatsz). Ha olyan településen jársz, ahol helyi termelők helyben készült termékeket árusítanak, akkor inkább tőlük vásárolj és ne a nagy áruházláncoknál, hogy ezzel is támogasd ezen értékek fennmaradását. Pontjaid számát ez jócskán növelni fogja. Ha jobban szeretnél úgy megyét járni, hogy valaki más szervezi az útvonalat és a programot, akkor figyeld oldalunkon az eseménynaptárt, mert mi is szervezünk kirándulást, kapcsolódhatsz hozzánk is, várunk szeretettel! Az Így lesz kerek a világ! csapat


Kreatív sarok - madárfürdõk cseréljük (a nagy melegben a víz ugyanis beposhad, algásodik). Gyakran láthatunk madarakat kitárt szárnyakkal homokban, vagy hangyabolyban feküdni. Ezeket a porfürdőket arra használják, hogy a tollaikról az élősködőket lerázzák, vagy azt a hangyákkal elvégeztessék. Ebben is segítségükre lehetünk, ha házunk előtt, kertünk sarkában meghagyunk egy növényzetmentes talajfelszínt, amire homokot is szórunk. A víz- és homokfürdőket lehetőleg zavarásmentes helyre rakjuk, ami nem esik a mindennapi útvonalunkba. Így hamar megszokják, és használják majd a madarak; távcsővel megcsodálhatjuk, egy fényképezővel pedig meg is örökíthetjük őket. Gilányi Gábor

Egyre gyakrabban találkozunk ebben az időszakban pihegő madarakkal, akik mivel testüket toll borítja, és nincsenek verejtékmirigyeik a belső hőmérsékletüket csak így tudják kiegyenlíteni a környezetükkel. Keresgélik ekkor a pocsolyákat, sekély vizeket, ahol fürdőt vehetnek. Ebben a helyzetben könnyíthetünk helyzetünkön, ha kertünkbe házunk elé itatót rakunk ki. Mit tegyünk ki, hova helyezzük, mire figyeljünk? A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás egy nagyobb cserépalátét, ami szinte minden háztartásban van elfekvőben. Megoldható ez egy régi tányérral is, vagy bármilyen lapos tállal. Két szempontból is előnyös, ha egy nehezebb, tenyérnyi nagyságú követ helyezünk el az itatóban. Nagyobb szél, vagy a madarak ugrálása nem tudja kiborítani a vizet belőle, valamint arra ráülve könnyebben tudnak inni. A víz azonban ne lepje el a követ, hogy hasig tudjanak beleállni. Bokor alá, farönkre helyezve a fa árnyékába rajuk ki, hogy ne legyen közvetlen a tűző napon. Mindenképpen olyan helyre tegyük, ahol a macskák sem tudnak hozzáférni, ugyanis az önfeledten fürdőző madarak könnyű prédává válhatnak házi kedvenceink számára. A vizet naponta 2-3 alkalommal cseréljük: hajnalban, kora reggel borítsuk ki és öntsünk bele hideget. Munka után, késő délután hazaérve frissítsük egyből, de ha időnk engedi, akkor dél körül is

Termékeink: - növényi alapú, állatkísérletmentes kozmetikumok: arckrémek, testápolók, szappanok, kéz- és lábápolók, fürdő- és masszázsolajok, fogporok, - környezetbarát tisztítószerek: bórax, mosószóda, szódabikarbóna, nátrium-perkarbonát, súrolópor, wc-olaj, mosogató- és mosószerek - parajdi és tengeri sótermékek (sószappan, étkezési só, fürdősó, ivókúra, sótabletta) Az Egyesület honlapján - www.e-misszio.hu - megtalálhatják környezetbarát termékeink listáját és használati javaslatainkat. 42/423-818 emisszio@e-misszio.hu

Ezzel a kuponnal ZÖLDÖVEZET környezetbarát termékeket forgalmazó boltunkban 1000 Ft vásárlás felett 100 Ft visszajár. Egy vásárlásnál csak egy kupont használhat fel. A kupon nem másolható, csak az eredeti Süvöltõ kupon érvényes.

Boltjaink megtalálhatóak: E-misszió Egyesület Irodája Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. Nyitva tartás: Hétfő, Péntek: 8.30-13.30; Kedd, Szerda, Csütörtök: 8.30-16.30 - Nyíregyháza, Búza téri Piaccsarnok - Nyitva tartás: Szerda, Péntek, Szombat: 7.30-13.30

Beköszöntött a hőség már májusban, ami viharokkal, kisebb záporokkal tarkítva csak fokozódni fog a nyár végéig. Idén is egy szélsőségesen szeles, csapadékos héten mutatta meg magát egy ciklon - ami a Kárpát-medencében megrekedt -, hogy mire képes. Majd azzal a gyorsasággal, amivel megérkezett, egy hét után el is tűnt, nyomában a felhőmentes, perzselő meleggel. A jelentős mennyiségű csapadék egy része a talajvízig leáramlott, a felszínen maradók pedig hamar elpárologtak. Ezek a hirtelen változások és a nyári kánikulák olyan helyzet elé állítják a madarakat, amihez kisebb-nagyobb mértékben alkalmazkodnak, de segítségükre is lehetünk.

Ezzel a kuponnal ZÖLDÖVEZET környezetbarát termékeket forgalmazó boltunkban 1000 Ft vásárlás felett 100 Ft visszajár. Egy vásárlásnál csak egy kupont használhat fel. A kupon nem másolható, csak az eredeti Süvöltõ kupon érvényes.

A kupon felhasználható ZÖLDÖVEZET boltjainkban. E-misszió Egyesület Irodája - 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. Nyitva tartás: Hétfõ, Péntek: 8.30-13.30; Kedd, Szerda, Csütörtök: 8.30-16.30 Nyíregyházi Búza téri Piaccsarnok Nyitva tartás: Szerda, Péntek, Szombat: 7.30-13.30

A kupon felhasználható ZÖLDÖVEZET boltjainkban. E-misszió Egyesület Irodája - 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6. Nyitva tartás: Hétfõ, Péntek: 8.30-13.30; Kedd, Szerda, Csütörtök: 8.30-16.30 Nyíregyházi Búza téri Piaccsarnok Nyitva tartás: Szerda, Péntek, Szombat: 7.30-13.30

Elérhetõségeink: Tel./fax: 06-42/423-818, emisszio@e-misszio.hu www.e-misszio.hu Adószámunk: 19214555-2-15

Elérhetõségeink: Tel./fax: 06-42/423-818, emisszio@e-misszio.hu www.e-misszio.hu Adószámunk: 19214555-2-15


Kreatív sarok - madárfürdok, madáritatók Egyre gyakrabban találkozunk ebben az időszakban pihegő madarakkal, akik mivel testüket toll borítja, és nincsenek verejtékmirigyeik... keresgélik a pocsolyákat, sekély vizeket, ahol fürdőt vehetnek... könnyíthetünk helyzetünkön, ha kertünkbe házunk elé itatót rakunk ki. Mit tegyünk ki, hova helyezzük, mire figyeljünk? Részletek a 19. oldalon

Fekete Éva: Madárfürdo Tudod-e te pici pintyem Mit csinál a kismadár Ha a nyári nagy melegben Eltikkad a szárnya már? Nem fürödhet mind a tóban A sok városi madár Kiskertekben itatóknak Frissíto, hus vize vár Jól esik a napsütésben Megmártózni, inni is Hol vár ránk a legjobb vizu Szinte tudni illik is

Csakis olyan itatóban Élvezd a hus habokat Amit nem a házörzonek Éhes szája nyalogat.

Jól nézz körül kis fiókám Mielott még lerepülsz! Soha ne szállj macska tálra Vacsinak ügyetlenül!

Megköszönni ház urának Az itatást úgy tudod, Hogyha ablakába ülve Legszebb dalod "elfujod".

100.- Ft

100.- Ft

ZÖLDÖVEZET KUPON

ZÖLDÖVEZET KUPON

Ezzel a kuponnal ZÖLDÖVEZET környezetbarát termékeket forgalmazó boltunkban 1000 Ft vásárlás felett 100 Ft visszajár. A kupon beváltásának határideje: 2014. július 15. Részletek a túloldalon!

Ezzel a kuponnal ZÖLDÖVEZET környezetbarát termékeket forgalmazó boltunkban 1000 Ft vásárlás felett 100 Ft visszajár. A kupon beváltásának határideje: 2014. július 15. Részletek a túloldalon!

Profile for Tomoril

Süvöltő 2014 03  

A tartalomból: Akácok földjén - avagy, a megtestesült dilemma - Amatőr Paraszt V. - A kaszálásról - Partifecske-megfigyelő hajókirándulás -...

Süvöltő 2014 03  

A tartalomból: Akácok földjén - avagy, a megtestesült dilemma - Amatőr Paraszt V. - A kaszálásról - Partifecske-megfigyelő hajókirándulás -...

Profile for tomoril
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded