Page 7

7

Aktuális

LAPSZEMLE

alá, és ezzel a piac 85 százalékát kiveszi az eddig fő profiljukban kéménysepréssel foglalkozó cégek alól. (piacesprofit.hu)

Az északíreket nem a vasárnapi zárva tartás, hanem a meccselés sokkolja

Minden szabályt átlépve került ki a MNKH pénze a brókerbotrány előtti pillanatokban. Kiderítettük, hogy ki adta oda az állam pénzét a Questornak. (index.hu)

A történelemben nem példa nélküli, hogy a mélyen hívó keresztény sportolók nem hajlandóak vasárnap versenyezni. A '90-es évek elején például egy darabig a hármasugró világcsúcstartó Jonathan Edwards is megtagadta a vasárnapi indulást. Észak-Írországban most először rendeztek vasárnap válogatott futballmeccset, ami ellen tüntetések is (sportgeza.hu) szerveződtek.

Így kapnak pénzt a pártok holdudvarai

„Néztem a híradóban, ahogy Navracsics bejelenti a kirúgásomat„ Egyetlen emberen csattant a szigetszentmiklósi gyerekek ügye: a családgondozón, aki két éven át mindent megtett a testvérekért. Pedig már nem is ott dolgozott, de miután Navracsics Tibor akkori miniszterként felelőst követelt, „utánanyúltak” és még aznap kirúgták. Miután az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a szülők elleni brutális vád nem igaz (illetve nem annyira súlyos tettek miatt ítélték el őket), kizárólag a hvg.hu-nak beszélt arról, miért volt ebben végig biztos, és hogyan ment rá a saját családi élete a bűnbakszerepre. (hvg.hu)

A kémény lesz az új trafik? Állami kézbe kerülnek a lakossági kéményseprések. Úgy döntött a kormány, hogy az eddig száz százalékban a magán szektor által végzett szolgáltatást bevonja a Katasztrófavédelem

Megdöbbentően nőtt Budapest antiszemitizmusa Eddig nem tapasztalt módon emelkedett a fővárosi antiszemiták száma egy friss kutatás szerint. Budapest lakosságának fele vall antiszemita nézeteket: az emberek 36 százaléka számít erősen, 13 százalékuk mérsékelten antiszemitának. Ezzel a főváros magasan veri az országos átlagot, ahol 21 százalék az erős és 11 százalék a mérsékelt antiszemiták aránya. (index.hu)

Húsvét ünnepe

Telefonon utasították a Quaestort a külügyből

Ha arra kíváncsi, hogyan lehet a politika közelében pénzt keresni, akkor ez a cikk önnek szól! A pártok mindegyike működtet alapítványt, amelyet a költségvetésből az állam támogat, de hogy ezek az alapítványok mire költik, azt már nem ellenőrzi senki. Pontosabban az Állami Számvevőszék, de ők is csak azt, hogy formailag megfelelnek-e ezek a kifizetések, ezért is jó, hogy az Átlátszó.hu adatigényléssel kikérte, és a Jobbik kivételével meg is kapta az elmúlt öt év költéseit. (index.hu)

A

harangok Rómába mennek” – tartja a mondás, és valóban: nagycsütörtökön megszűnik a harangozás, és legközelebb nagyszombaton szólal meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás (célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat) és a pilátuségetés, amikor egy Pilátust jelképező szalmabábut égetnek el. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték és a jó termés reményében spenótot főztek.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem sütöttek kenyeret (merthogy kővé vált volna), nem fontak, nem szőttek. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Az ilyen, ún. nagypénteki aranyvíznek szépségvarázsló erőt is tulajdonítottak. Nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése. A nagyszombaton megtartott feltá-

madási körmenet jellegzetesen közép-európai, magyar, német és osztrák szertartás. Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is mun-

katilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. (fokk.hu nyomán)

Profile for Tolna Megyei Krónika

Tm Krónika 12. szám  

Tm Krónika 12. szám  

Advertisement