Page 1

III. évfolyam 1. szám

n i z aga

m

INGYENES

A hisztiről • FELKÉSZÜLÉS AZ ISKOLÁRA MIT ÁRUL EL A GYEREKRAJZ? • Gyurma házilag • Fejtörő 1


Kedves Olvasó! Készségfejlesztő tanulójáték LOGICO MAGAZIN 3. évfolyam, 1. szám

LOGICO PRIMO ÉS PICCOLO A LOGICO ideális játék óvodásoknak és kisiskolásoknak, mert fejleszti a finommotorikát, a logikai gondolkodást és az észlelést. Felkészít az iskolára, később segít a tanulásban. Az életkornak és tudásszintnek megfelelő feladatokkal játszva tanulhatnak a gyerekek, az egyszerűbbektől lépésről lépésre jutnak el a már komoly tudást igénylő feladatok megoldásáig. 3–8 ÉVES GYEREKEKNEK AJÁNLJUK!

A magazint a Játék-Tanulás-Tudás Alapítvány a Tessloff Babilon Kiadó megbízásából adta ki. ISSN 2063-2363

Felelős kiadó: Babai Éva Szerkesztő: Mán-Várhegyi Réka Nyomdai előkészítés: Králik Helga

Minden jog fenntartva. A hirdetések tartalmáért nem vállalunk felelősséget.

int bm Töb féle 40- rtyaatká felad omag! cs

A magazinban hirdetések elhelyezhetők, érdeklődni a 06 (30) 467 6916-os telefonszámon lehet.

Ön is kedveli a szép, színes gyerekrajzokat? Érdekli, hogy mit miért rajzolnak a gyerekek? Idei első számunkban gyermekpszichológus szerzőnk, Brousil Tímea ír erről. Egy másik fontos, ugyanakkor nehéz téma is szóba kerül: a hiszti. Sok szülő fél a gyereke dührohamaitól, és nem tudja, hogyan kezelje. Nagy Éva pszichológus ebben szeretne az olvasóknak segíteni. Kocsis Gabriella fejlesztőpedagógus arról ír, hogy szülők és gyerekek hogyan készüljenek az iskola elkezdésére. Mindezen kívül a szokásos készségfejlesztő játékokkal, könyvajánlóval és LOGICO-feladatokkal várjuk olvasóinkat!

Babai Éva

a Tessloff Babilon Kiadó igazgatója

Tartalom Amikor kitör a hiszti

4

Mi az, amit rajzolsz?

9

Felkészülés az iskolára

12

Készségfejlesztés a konyhában

16

Könyvajánló 18 Szegedi Vadaspark

20

Fejtörő

22

www.tesloff-babilon.hu Online vásárlási lehetőség kedvezménnyel!

2

További információk: www.tessloff-babilon.hu/logico

3


Mit jelent a hiszti? A hiszti köznyelvi megfogalmazása annak a dührohamnak, amit a gyerekek időnként produkálnak, olykor a felnőtt számára érthető, de túlzott mértékű reakcióként, máskor viszont érthetetlenül. Általában valamilyen frusztráló helyzet következménye, amelynek során a gyerek valamilyen korlátozást, megfosztottságot, csalódást él meg. Ezt a feszült állapotot a gyermek sokáig nem tudja más eszközökkel kezelni, mint a benne lévő negatív érzések diffúz, kevéssé irányított formában történő viselkedéses kifejezésével. Sokféle formája lehet, a földön hempergéstől a sikításon át a levegővétel szándékos visszatartásáig. A kisgyerek gyakran ijesztő vehemenciával veti bele magát ezekbe a cselekvésekbe, sokszor a tehetetlenség érzését keltve a felnőttben. Előfordulhat az is, hogy közben magában vagy másokban kárt tesz. Nagyon gyakori, hogy egy-egy hisztirohamba a gyerek teljesen belefeledkezik, a külvilággal való kapcsolata meglazul, és úgy tűnik, mintha nem is lenne magánál. Tehát ez egy felfokozott állapot, ami a gyerek és a szülő számára egyaránt megviselő.

Mit tegyen a szülő?

Nagy Éva

Amikor kitör a hiszti A legtöbb szülő retteg a hisztitől. Ez nem csoda, hiszen nem könnyű jól kezeli és megérteni, hogy mi az oka. Most ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.

4

Pszichés háttér A dühkitörések, dührohamok megvizsgálhatók egyrészt az agresszív viselkedés és az érzelmek kezelésének fejlődése szempontjából. A kis csecsemő számára még a cselekvés önmagáért való: azért nyúl a labdáért, mert éppen a látóterébe került és érdekli. Azonban a féléves kisbaba figyelme könnyen elterelhető: ha elgurítják előle a labdát, figyelme könnyen máshová terelődik. A 7-8 hónapos baba viszont már belső szándéktól vezérelt cselekvéseket produkál, melyeknek valamilyen célja van.

Azért nyúl a labda felé, mert játszani szeretne vele, és ha elgurítják előle, akkor annak nem fog örülni, hanem dühösen reagál. A frusztráció bizonyos mértékének elviselése szükséges az egészséges lelki működéshez, és az ehhez szükséges megküzdési eszköztár a gyerekkor során alapozódik meg. A gyermek a mindennapok során sok olyan helyzetbe keveredik, ahol valamilyen diszkomfortérzést kell átélnie. A feszültséget, ami ilyenkor keletkezik benne, mozgásos és szóbeli viselkedésformák segítségével szinte „lecsapolja”: sír, kiabál, rúgkapál, dobálja magát. Eleinte ezt azért teszi, mert így a feszültsége csökken, és előbb-utóbb megnyugszik. Másodlagos hozadéka ennek a viselkedésnek, hogy általában cselekvésre készteti vele a szülőt: a síró kisgyerekhez az anyukája valószínűleg gyorsan odaszalad és igyekszik megszüntetni azt, ami a kellemetlen állapotot kiváltotta. Vagyis a kisgyerek egyre több olyan tapasztalatot szerez, hogy a dühös, haragos viselkedésével a problémák megoldásához lehet eljutni. Emellett fokozatosan arra is ráébred, hogy dühös viselkedése környezete számára kellemetlen, olykor fájdalmas. Hamarosan célzottan is elkezdi produkálni ezt a viselkedést, már nemcsak a feszültség levezetése érdekében, hanem azért is, hogy elérjen vele valamit, vagy azért, hogy dühében fájdalmat okozzon. Ahogy egyre ügyesedik és okosodik, a motoros és egyszerű verbális dühreakciók mellett az agresszió, a harag szimbolikus kifejezési formái is bekerülnek a viselkedésrepertoárba, mint például a nyafogás és a duzzogás. A dühkitörés, hiszti másik fontos pszichológiai háttéreleme az identitás, az én fejlődésének, kialakulásának folyamata.

5


A kisbaba a születését követően egy diffúz, határok nélküli, lebegésszerű állapotban létezik, amelyben nem különül el az én és a másik, a belső és a külső világ. Ebből fokozatosan kiemelkedik az én, a tapasztalatok és a belső érési folyamatok hatására. A kisbaba egyre jobban képes érzékelni és elkülöníteni önmagát mindentől, ami nem ő. A mozgásfejlődés és az érzékszervi fejlődés hatására egyre több dolgot tapasztal meg, ami belőle ered, ami az ő szándékát tükrözi, ezekből a tapasztalatokból épül az én. A második életévben a kisgyerek egyre többször megtapasztalja azt, amikor saját akarata, szándéka irányítja a viselkedését. Fontos számára, hogy hatékonynak, aktív cselekvőnek élje meg önmagát. Autonómiája, identitása azon keresztül fejlődik, hogy önmagát így határozza meg: az vagyok, amit akarok. Ha ebben az életszakaszban akadályokba ütközik, akkor ebben az akarásban és ezen keresztül átélhető hatékonyságérzésben állítja meg valami, amely haragot és dühödt reakciókat vált ki belőle. A kis hároméves óvodás már tudja, hogy akarata, szándékai irányítják a cselekvéseit és ehhez elkezdi megtanulni azt is, hogy egyes helyzetekben ez bizony mások akaratával ütközik. Elkezdődik a társas szabályok felismerése, megértése, beépítése és az ezekhez való alkalmazkodás, fejlődik a viselkedésgátlás és az indulatkezelés. Ebben az életkorban a dührohamokat gyakran az a helyzet provokálja, amikor a gyerek valamilyen szabályba ütközik, és ez gátolja meg a vágyott viselkedést. Az óvodás a világot önmaga körül forgó dologként látja, gondolkodása énközpontú, ezért természetes számára, hogy a történések belőle indulnak ki és érte vannak. Emellett nagyon jel-

6

lemző még az élmények „itt és most” megtapasztalása: az óvodás számára a várakozás, a vágyak késleltetett kielégítése nagy kihívást jelent. Így igen kiszolgáltatott a valóságnak, hiszen sok olyan helyzet adódik, ahol nem az történik, amit a kisovis szeretne – ilyen helyzetekben is előfordulhatnak szélsőségesen dühös reakciók. A dacreakciók, dühkitörések tehát a fenti természetes fejlődési folyamatokból következnek. Fontos így tekinteni rájuk, és nem engedetlenségként, ros�szaságként, neveletlenségként értelmezni őket. Hogyan előzhető meg? Legyünk következetesek abban, amit mondunk, a szabályok világosak és érthetők legyenek. Mindig a gyerek életkorának megfelelő szinten mondjuk el, mit várunk tőle, vagy magyarázzuk el, ami történik és győződjünk meg róla, hogy érti, amit elmondtunk. Ne feledkezzünk meg róla, hogy példaként tekint ránk a gyerek: ha azt várjuk, hogy ne legyenek gyakran dührohamai, akkor jó, ha mi sem hisztivel reagálunk le egy-egy frusztráló helyzetet. Látszik, hogy a dührohamokkal leginkább jellemezhető időszak a kisgyerek fejlődésében az énhatékonyság, az énhatárok, önbizalom épülésének ideje. Ezért támogassuk ezt a folyamatot azzal, hogy kellő önállóságot biztosítunk a gyereknek, hagyjuk, hogy önállóan tevékenykedjen és megtapasztalja saját határait, erősségeit. Legyünk ott, hogy segítséget kérhessen, ha szeretne, de ne csináljuk meg helyette a dolgokat. Ez nyilván bizonyos helyzetekben idegőrlő lehet (például a reggeli rohanásban arra várni, hogy a kisovis bekösse a cipőjét…), de ezt nekünk kell okosan menedzselni úgy, hogy a

gyereket ne korlátozzuk abban, hogy önálló legyen. (Például, maradva a cipőkötés példájánál, ha tudjuk, hogy ez tíz percet fog igénybe venni, akkor hozzuk előbbre a cipőfelvevés rítusát, és szervezzük úgy a reggelt, hogy legyen rá idő.) Érdemes figyelni arra, hogy mikor mi az, amitől a gyerek feszültté válik, így bizonyos helyzetekben ki fogjuk tudni kerülni a dührohamot. Hogyan kezeljük, ha már zajlik? A szülőnek jogosan vannak negatív érzései akkor, amikor kisgyereke éppen hisztizik. Természetes, hogy ilyenkor esetleg dühösek vagyunk a gyerekre, úgy érezzük, hogy ezt most direkt azért csinálja, hogy minket bosszantson. Lehet, hogy azt gondoljuk, tehetetlenek vagyunk és az lesz a legjobb, ha becsukjuk a hisztiző gyereket a szobájába, hogy legalább nekünk nyugtunk legyen tőle. De nagyon fontos ezeket a negatív érzéseket ilyenkor kézben tartani és tudatosan kezelni – ne haragudjunk a gyerekre azért, mert hisztizik, hanem igyekezzünk segíteni neki abban, hogy meg tudjon nyugodni, és közösen kitalálhassuk, hogyan szüntethető meg vagy kezelhető a dührohamot kiváltó kellemetlen, frusztráló helyzet. A dührohamok során a kisgyereknek azt is meg kell tanulnia, hogyan tudja önmagát megnyugtatni, negatív érzéseit kezelni. Ilyenkor a felnőtt nyugalma fontos kiegyensúlyozó tényező. Ha nyugodtak maradunk és úgy kezeljük a helyzetet, akkor az érzelmi önszabályozás fejlődésében is segítünk gyerekünknek azzal, hogy alternatívát kínálunk neki a hiszti helyett: a frusztráció higgadt, nyugodt kezelésére lát tőlünk példát. Nem azonos azonban ez a nyugalom és

higgadtság a közönyösséggel. Mindig reagáljunk arra, amit a gyerek tesz, és ez alól a hiszti sem kivétel. Ha úgy látja, nem teszünk semmit, akkor még jobban tombolni fog, mert szüksége van arra, hogy a szülei kijelöljenek határokat, hogy eddig és ne tovább. Ha nincs ilyen határ és azt tehet, amit akar, az nagymértékben fokozza a gyermek bizonytalanságérzését és feszültségállapotát. Ezért mindig jelezzük a gyereknek, hogy mit ne tegyen, világosan és egyértelműen, számára érthető fogalmakkal. Például mondjuk azt neki, hogy „kérlek, ne kiabálj, mond el halkabban újra” – ahelyett, hogy „ne rosszalkodj már megint”. Nem a hangerő ilyenkor a lényeg, hanem hogy valóban elérjen hozzá, amit mondunk. Ehhez le kell guggolni elé és felvenni vele a szemkontaktust. A legjobb megvárni, amíg a gyerek magától megnyugszik. Ne hagyjuk egyedül, legyünk ott vele. Ha lehet, érintsük meg, fejezzük ki, hogy megértjük, hogy ez most neki nagyon rossz. Vigyázzunk rá, hogy ne sértse meg önmagát vagy másokat – ha ez a veszély fennáll, vigyük arrébb, olyan helyre, ahol biztonságos környezetben tombolhat.

7


Ha úgy érezzük, hogy aktívabban be kell avatkoznunk a dühroham lefolyásába (mert esetleg olyan helyen vagyunk, ahol nem tudjuk kivárni, amíg magától megnyugszik, vagy ha a dühroham elhúzódik), akkor próbálkozzunk a figyelemeltereléssel, vagy vessük be a humort. Ne gúnyoljuk ki a gyereket, hiszen igazi szenvedése nem ezt érdemli, de néha jól tud elsülni például egy „síróverseny” az éppen zokogó kisgyerekkel. Ha már megnyugodott, akkor (életkorának megfelelő módon) beszéljünk vele arról, ami történt, kérdezzük meg, mi volt a baj, mitől lett a hiszti, beszéljünk arról is, hogy nekünk milyen volt átélni ezt a helyzetet. Gondolkodjunk a gyerekkel közösen, hogy mit lehetne legközelebb csinálni a hiszti helyett. Mikor van ok aggodalomra? Azt már láthatjuk, hogy a hiszti a természetes úton zajló lelki fejlődés része, ezért valamennyit minden gyereknek produkálnia kell. De előfordulhat, hogy a dührohamok lelki eredetű problémákra utalnak. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni és feltárni az okokat. A jelek a következők lehetnek: Túl sok dühroham: mivel a gyerekek sokfélék, ezért nehéz lenne erre egy irányszámot mondani.

Általánosságban elmondható, hogy a napi többszöri hiszti már intő jel lehet. Elhúzódó dühroham: hasonlóan a fentihez lehet minden gyereknél más és más ez a mérték. Ha a hisztirohamok általában fél óránál tovább tartanak, már gondolkodhatunk azon, hogy utánajárjunk a problémának. Önbántalmazás: amikor a dührohamok során a gyerek önmagát bántja, például falba veri a fejét, tépdesi magát, rángatja a saját haját vagy visszatartja a levegőt. Agresszió, mások vagy tárgyak bántása: ez nagyban függ az otthoni környezettől is, hiszen egy olyan családban, ahol a szülő például fizikai agressziót alkalmaz a fegyelmezés eszközeként, ott a gyerek is agresszívabb viselkedésformákat sajátít el. De mindenképpen problémát jelez, ha a gyerek dührohamai során mások (személyek vagy tárgyak) ellen irányuló, romboló, fájdalmat okozó viselkedést mutat. Ha a gyermek nem tud megnyugodni: problémát jelezhet, ha a dührohamok során a gyerek önmagát nem tudja megnyugtatni az életkorának megfelelő szinten, hanem ehhez mindenképpen külső segítségre van szüksége. Ha soha nincs hiszti: az egészséges fejlődés részeként a hiszti nem maradhat ki egy kisgyerek fejlődéséből. Valamilyen (egyénre jellemző) módon a gyereknek érzékelnie kell a korlátozást, és kezelnie kell a keletkező feszültségeket. Természetesen vannak gyerekek, akik nem toporzékolnak, nem vetik földre magukat, hiszen a frusztráció elviselésében is vannak egyéni különbségek. Azonban ha a gyerek sohasem reagál dühvel, haraggal, ellenkezéssel a korlátozásra, a kielégülés késleltetésére vagy a megfosztottságra, az problémát jelezhet.

Mit tegyen a szülő?

Brousil Tímea

Mi az, amit rajzolsz? Mit jelentenek a gyerekrajzok? A rajzolás a gyerek számára az önkifejezés eszköze, a megélt élmények sűrített megjelenítése, a világról és a családról alkotott képének kifejezése. A rajzolás, az ábrázoló tevékenységen túl fontos szerepet játszik a szem-kéz koordináció, a kézügyesség és a finommotorika fejlődésében, a központi idegrendszer érésében is. A gyerekrajzokról mára már a köztudatban is egyre jobban elterjedt tény, hogy a szülők számára nyújtott esztétikai jelentőségükön túl a szakmai szem számára fontos diagnosztikai eszközként szolgálhatnak. A pszichológusok a rajzokat elsősorban olyan projekciós felületnek

tekintik, amelyben a gyerek érzelmihangulati élete, így pszichés konfliktusai tudnak megnyilvánulni. A gyógypedagógusok inkább az intellektuális fejlődés menetét, az életkori sajátosságoknak megfelelő jegyeket, valamint a fejlesztendő területeket kutatják a rajzokon. A családrajz, farajz, házrajz, emberrajz, elvarázsolt családrajz közkedvelt diagnosztikai eszközök, de a gyerekek által spontán készített szabadrajzok is fontos információkat hordoznak magukban az elemzésben jártas szakemberek számára. Nagyon fontos és talán a közhiedelemmel ellentétes tény, hogy a rajzok önmagukban, a rajzoló ismerete nélkül,

9


pusztán ránézés alapján nem értelmezhetők. Tehát az elemzéskor nagyon fontos a kontextus és a keletkezési körülmények ismerete. Minél több rajzot ismerünk a rajzolótól, annál összetettebb, sokrétűbb képet kapunk róla. A visszatérő rajztémák olyan dolgot mutatnak, ami a gyerek belső világát foglalkoztatja. Ilyen esetben mindig fontos a rajz mögöttes tartalmának megértése, hogy miféle érzés, élmény az, amit az ismétlődő újraalkotás során próbál meg feldolgozni a gyermek. A rajzok értelmezése korántsem olyan egyszerű, mint azt sokan gondolnák. A szakemberek is hosszú évek alatt sajátítják el a rajzelemzés tudományát. Vannak ugyan olyan jegyek, amelyek figyelmeztetőnek tűnnek a laikusok számára is, azonban mindig óvakodni kell az azonnali diagnózistól. A rajzban megjelenő csökevényesség, csonkolt

10

alakok, a vér, a színhasználat hiánya elsőre ijesztőnek tűnhetnek. A rajz láttán rögtön gondolhatunk a gyermek agressziójára, szorongására, de ugyanakkor előfordulhat, hogy csak egy aktuális élmény, egy tévében látott rajzfilm ihlette a képet. Ezt azonban a gyerek megkérdezése nélkül soha nem fogjuk megtudni. Az ilyen rajzok esetén különösen fontos kideríteni, mire gondolt rajzolás közben, mi jut eszébe a gyereknek most a rajzról, illetve hogy a szülőnek mit jelent a gyerekük rajza, hiszen ők is sokat tudhatnak a keletkezés körülményeiről. A másik általános tévhit, hogy csak a jó kézügyességgel rendelkező rajzoló képei elemezhetőek, holott a rajzelemzéskor nem a rajzoló tehetsége számít, hanem, hogy az elemző képes legyen a rajz egészleges elemzésére, esszenciájának a felismerésére.

Hogyan változnak a rajzok az életkorral? A fejlődéslélektani kutatások életkori sajátosságokat, törvényszerűségeket tártak fel az ábrázoló tevékenységet vizsgálva, és a gyerekek rajzolásának fejlődésében különböző szakaszokat azonosítottak. A rajzok elemzésénél mindig figyelembe kell venni a gyerek korát, egészen mást várhatunk ugyanis egy 3 és egy 6 éves gyerektől. Továbbá a különböző korú gyerekek más-más témákat preferálnak szabadrajzaikban, valamint a nem is befolyásolja a rajztéma választását. A fiúk inkább technikai témákat (autó, busz, gyár), a lányok pedig inkább természettel, állatokkal kapcsolatos témákat rajzolnak szívesen. A gyerekek az első három életévük során még csak firkálnak. Ekkortájt maga a mozgás és a kivitelezés, a papíron való nyomot hagyás okoz örömöt számukra. Ez egy nagyon fontos időszak, amely során megismerkednek az anyagokkal, az eszközökkel, saját, akaratlagos mozgásuk sikerével. Fontos, hogy a gyerekek saját maguk tapasztalhassák meg az alkotás örömét. Soha ne sürgesse a szülő ezt a fejlődést, csak hagyja, hogy gyermeke a maga tempójában haladjon, hogy a rajzolás valóban az önkifejezés eszközévé válhasson. Nem a teljesítmény, hanem a tapasztalás a fontos. A firkakorszak után a gyerekek elkezdenek köröket és ellipsziseket rajzolni, amelyek már a későbbi emberábrázolás alapját képezik. Négy éves kortól a gyerekek legnépszerűbb témája az ember lesz, mely eleinte kissé merev és kezdetleges figura. Az emberalakon az életkor előrehaladtával fokozatosan nő az ábrázolt testrészek, ruhadarabok száma, egyre differenciáltabb a kivitelezése. 6–10 életév között a rajzok egyik leggyakoribb tartalmi

jegye az ember és a ház. Az emberalak mellett már különböző tárgyak, eszközök jelennek meg, valamint megpróbálják cselekvés közben, különböző testhelyzetekben ábrázolni az embert, illetve a társas kapcsolatok ábrázolásának igénye jelentkezik abban, hogy az ábrázolt alak már nem egyedül van a képeken. 10 éves kortól rajzi realizmusról beszélünk. A gyerekeket egyre jobban foglalkoztatja a világ működése, az emberi test felépítése, és egyre több ismeretük is van erről. Ez az érdeklődés jelentkezik a rajzaikban is, melyeken a valósághű, realisztikus ábrázolás válik fontossá. Ennek az életkori sajátosságnak a hatására találkozhatunk például ebben az életkorban sokszor az úgynevezett „röntgen-képekkel”, ahol – mintegy a bőrfelületen átlátva – az ember belső szervei is megjelennek a rajzokon, ami tehát pusztán az emberi test működése iránti érdeklődést, és nem pszichés problémát tükröz. Mikor érdemes szakemberhez fordulni tanácsért? A rajzokon rendszeresen megjelenő hiányos, torz, csonkolt alakokra, a színhasználat teljes hiányára, az agresszív jelenetekre, a nemi szervek és a szexualitás megjelenítésére, ijesztő, félelmetes figurák ábrázolására, a korosztályos színvonaltól való nagyfokú elmaradásra mindenképpen figyelmet kell fordítania a szülőknek. Az aggódó szülők elsősorban a gyerekkel könnyen kapcsolatba lépő óvoda- és iskolapszichológushoz, valamint a pedagógusokhoz tudnak fordulni kérdéseikkel, akik megfigyelhetik a gyermeket az intézményi környezetben, valamint kortárs kapcsolataiban, így hamar felfedezik, amennyiben valóban segítségre van szüksége.

11


Mit tegyen a szülő?

Kocsis Gabriella

F e l k é sz ü l é s az iskolara

„Te már iskolás leszel!” – mondogatják anyuék, nagyiék, az óvó nénik, a szomszédok. A gyerekek többsége örömteli várakozással, büszkeséggel készül az iskolába. De fontos, hogy tisztában legyenek azzal, mi az iskola, miben különbözik az óvodától. Természetesen a teljes családot érintő változásra kell felkészülni, hiszen változik a napirend és megnő az esti teendők száma a másnapi felkészüléshez. Első osztályban még nem javaslom a különórák beiktatását. Kivételek persze lehetnek komolyan sportoló vagy zenét már óvodában is tanuló kicsiknél. Számolni kell azzal, hogy megnő a gyermekek terhelése. Nem tudhatjuk

12

előre, mennyi időt és energiát von el a tanulás, mennyire fárad majd el az iskolai teendőkben. Fontos, hogy maradjon elegendő idő a pihenésre, játékra, levegőzésre is. Az iskolaválasztásnál mérlegelni kell a távolságot, az odajutáshoz szükséges időt. Nem szerencsés, ha fél-háromnegyed óránál többet kell utazni az iskolába jutáshoz. A szülők beszéljék meg a gyerekekkel, hogy milyen szempontokat tartanak fontosnak – tagozat, távolság, családias légkör, óvodai barátok. Bízzanak nyugodtan a gyerekek véleményében, és a szóba kerülő két-három iskolát nézzék meg együtt. Az iskolák többségében van lehetőség óralátogatásra, közös foglalkozásokra a leendő tanító nénikkel. A legtöbb kérdés és aggodalom a szülőkben azzal kapcsolatban merül fel, hogy az iskolába készülő kisgyerek készségei, képességei megfelelnek-e az iskolai elvárásoknak, azaz képes lesz-e együtt haladni az osztálytársaival a tanítói elvárásoknak megfelelően. Valóban nagyon fontos az első iskolai év mérlege, hiszen ez alapozza meg

a későbbi tanuláshoz, iskolához való viszonyt. Joggal félti minden szülő a gyermekét a kudarctól. Mit tehetünk az utolsó óvodai évben? Az óvoda szerepe kulcsfontosságú, de nem elegendő. A kisgyermek számára a legnagyobb érzelmi biztonságot a család jelenti, ebben a közegben tud a legjobban fejlődni. A szülő töltsön minél több időt a gyerekével, és a séta, vásárlás, könyvnézegetés közben beszélgessenek. A látottakból nevezzen nevén minél több dolgot, beszéljenek meg ok-okozati összefüggéseket. Például: azért megyünk a piacra zöldségeket vásárolni, mert ezekből tudjuk a kedvenc levesedet megfőzni. A kisgyerek szivacsként szív magába mindent, amit örömteli és játékos együttlét során tanulhat meg. Optimális esetben az óvodáskorú nagycsoportos gyermek már elsajátította az egyik legfontosabbat, az anyanyelvét. Sokrétű tudással rendelkezik a világról, ezeket képes megfogalmazni, és egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket felismerni. Mozgása járás és futás közben összerendezett, fel tud öltözni, ügyesen rajzol és biciklizik. A szóbeli utasításokat megérti és végrehajtja, figyelmét negyedórán keresztül képes összpontosítani. Érdeklődik az

Buborék

'' Fejlesztoház

iskola, a betűk és a számok világa iránt. Ha nem mindenben pont olyan a gyermekünk, amint azt a fentiekben leírtam, az teljesen természetes, hisz nem vagyunk egyformák. A készségek és képességek eltérő ütemben fejlődnek. A gyermekek adottságai sem egyformák. Van, akinek a mozgása ügyesebb, van, aki már olvas, a másik szeret rajzolni. De az azonos életkorú gyerekek között is nagy az érettségben való eltérés. Az iskolakezdésig van még fél év, ami ebben az életkorban hatalmas idő. A nyár, a napsütés, a sok mozgás még érettebbé és erősebbé teszi a gyerekeket. A fejlődés alapvető kulcsa kisgyermekkorban a szabad és örömteli mozgás. Biztosítsunk ehhez sok helyet és időt! De mik a tanuláshoz szükséges legfontosabb alapképességek? Elsőként a figyelmet említeném. Az iskolaérett gyermek már tíz-tizenöt percig képes egy adott tevékenységgel foglalkozni. Ez persze nem a tévénézésre vagy a kedvenc számítógépes játékra vonatkozik, inkább az építőjáték, rajz, hajtogatás, mesehallgatás készíti elő az iskolai foglalkozásokat. A hallás utáni információfeldolgozás nagyon fontos, hiszen az iskolában is képes kell legyen a szóbeli utasítások,

Képességfejlesztő foglalkozások KORAI FEJLESZTÉS Iskolaelőkészítés, logopédia Szabadidős programok

www.buborekjatszo.hu

13


magyarázatok követésére. Ezt hívjuk auditív, azaz hallási figyelemnek. Olvassanak minél több mesét a gyereknek, közben beszélgessenek fogalmakról, érzésekről, történésekről. Mesehallgatás közben lehetőleg ne bukfencezzen vagy tologasson kisautót gyermekünk, mert ez bár nagyon cuki, az iskolában erre már nem lesz lehetősége. Amennyiben gyermekét nem képes lekötni tartósan a játéktevékenység vagy mesehallgatás, folyton vibrál, belekap hol ebbe, hol abba a tevékenységbe, mocorog vagy szükségtelenül belebeszél mindenbe, forduljanak szakemberhez az esetleges figyelemzavar kizárása érdekében. Fontos a tiszta, pöszeségtől mentes beszéd. Az olvasás alapja, hogy a hanghoz a betű nyomtatott-írott képét képes legyen hozzárendelni. A gyermeknek pontosan meg kell tudnia különböztetni a hangokat, és torzult kiejtés során ez nehezített. A fogváltás miatt is adódhat átmeneti hangképzési zavar. Szerencsére az óvodákban logopédusok szűrik a gyerekeket, de ha kétségeink vannak, konzultáljunk velük, kérjünk tanácsot. Sok kisgyereknek okoz nehézséget az első időszakban az írás. Az íráskészség alapja anatómiailag meghatározott. A kézközépcsontok iskolakez-

déskor még nem elég fejlettek ehhez a művelethez. Fontos a jó ceruzafogás, mert helytelen tartás során még fárasztóbbá válik az írás. Azoknak a gyerekeknek, akik nincsenek jóban a rajzolással, kezdetben adjunk krétát, vastagabb zsírkrétát, majd később vastag ceruzát, mert ezeket nem kell görcsösen fogni a megtartáshoz. A kéz ügyesítéséhez apró dolgok rendezgetése, fűzések, kötések, hajtogatások a leginkább célra vezetőek. Legyünk türelmesek kivárni a fejlődést. A szám-mennyiség fogalom kialakulása nem ugyanaz, mint az egytől tízig-húszig-százig való elszámolás képessége. A számhoz tudni kell hozzárendelni a mennyiséget. A leghatékonyabb, ha számlálgatás közben is játszunk, vagy kirándulás, nyaralás során rendezgetünk kavicsokat, magokat. Lehet kapni nagyobb méretű, szivacsból készült dobókockát, és például ki hányat dob, annyi kavicsot kell sorba raknia. Fontos a több-kevesebb, kisebb-nagyobb, mennyivel több vagy kevesebb fogalmak ismerete. A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztéséhez szívből tudom ajánlani a LOGICO táblát és a különböző feladatcsomagokat. A feladatok kiválóan előkészítik az iskolakezdést, és az iskolás években is jól használhatók a fejleszteni kívánt

területekhez. A gyerekek szeretik, egyedül is jól tudják használni. Természetesen kisgyermekkorban jó, ha a szülő is közreműködik. Lehet beszélgetni a képekről, sikeres feladatmegoldáskor a szülő kifejezheti örömét, dicsérhet. Ha valami nem sikerül, bátorítsuk, segítsük, nyugtassuk meg gyermekünket. A későbbiekben se terheljük irreális elvárásokkal. Az iskolában nyújtott jó teljesítményhez szükségesek tárgyi és életmódbeli feltételek. A tanuláshoz alakítsunk ki egy állandó sarkot az íróasztalnak, mellette legyen egy polc a könyveknek, tanszereknek. Nem tartom szerencsésnek a hol itt, hol ott történő leckeírást. Az íróasztalon lehetőleg csak az a könyv és füzet legyen, amire éppen szükség van. A legjobb csöndben dolgozni, a tévé vagy bekapcsolt számítógép eltereli

a figyelmet. A leckeírás előtt fontos a kikapcsolódás, levegőzés. Sem éhesen, sem teli hassal nem jó a tanulóasztalhoz ülni. Célszerű a nehezebb és hosszabb időt igénylő feladattal kezdeni. A rajzos, játékos feladatokat érdemes a leckeírás végére hagyni. Próbáljunk közel azonos heti- és napirendet kialakítani, így gyermekünk észrevétlenül megszokja, hogy például a szombat délelőtt a hétvégi leckeírás ideje. Az iskolába csomagoljunk innivalót, gyümölcsöt, egy kis csokit, mert az agy működéséhez a megfelelő vércukorszint szükséges. Az idegrendszer éréséhez fontos a megfelelő mennyiségű pihenés, alvás, ezért az esti lefekvés 9 óráig történjen meg. Szeptemberig legyen részük minél több kirándulásban, játékban, beszélgetésben, mesélésben!

15


KÉSZSÉGFEJLESZTÉS A KONYHÁBAN Hozzávalók: 2 bögre liszt 1 bögre apró szemű só 1 zacskó citromsav (vagy borkősav) 1 evőkanál olaj 2 bögre langyos víz A hozzávalókat csomómentesen összekeverjük, majd lassú tűzön melegítve folyamatosan keverjük. A massza egyre sűrűsödik, egy idő után kifejezetten nehéz dolgozni vele. Akkor van kész, amikor elválik a lábos falától. Ne aggódjunk, ekkor még nem néz ki gyurmának! Végleges textúráját akkor nyeri el, amikor egy nyújtódeszkán jól átgyúrjuk. Ha kicsit kihűlt, kezdődhet a színezés. Mit használjunk ehhez? Például zselés állagú élelmiszerfestéket vagy italport, ha kellően karakteres színe van az adott pornak. Tapasztalataink szerint az élelmiszerfestékes változat színei élénkebbek, viszont az italporos változat jóval olcsóbb, és az illata is kiváló. Érdemes kísérletezni velük! Olyasmit is segítségül hívhatunk, ami minden háztartásban megtalálható: kakaót a barna gyurmához, céklalevet a lilához és így tovább.

Mondóka a sütéshez kisebbeknek: Süssünk, süssünk valamit, azt is megmondom, hogy mit. Lisztből legyen, kerekes, töltelékes, jó édes, sodorva, tekerve, túróval bélelve, csigabiga rétes, kerekes és édes.

SÜSSETEK kakaós vagy fahéjas csigát! A tészta gyúrása, nyújtása, a csiga tekerése ügyesíti ÉS ERŐSÍTI a kezet. ÉS MÉG FINOM IS… Hozzávalók: 50 dkg liszt (ennek a fele teljes kiőrlésű is lehet) 15 dkg vaj 15 dkg cukor (vagy méz) késhegynyi só 3 dl tej 1 csomag szárított élesztő cukrozott kakaó vagy fahéjas porcukor A tészta hozzávalóit gyúrjuk alaposan össze. A vajból csak 10 dkg kerüljön a tésztába, 5 dkg-ot tegyünk félre. Kelesszük meg langyos helyen, akkor jó, ha másfél-kétszeresére nőtt. Ha megvan, nyújtsuk kétujjnyi vastagra, és a félretett 5 dkg vajat kenjük el rajta egyenletesen. Hajtogassuk össze többször, hagyjuk pihenni. Ha újra megkelt, nyújtsuk ki körülbelül fél centi vastagságúra, és szórjuk meg porcukros kakaóval vagy fahéjas porcukorral. Tekerjük össze egy nagy hengerré, majd éles késsel vágjunk szeleteket. Sütőlemezre helyezve hagyjuk még egy kicsit pihenni. Forró, 180 fokos sütőbe tegyük csigáinkat, süssük mosolygósra őket. Mielőtt kivesszük a sütőből, kenjük meg a tetejüket langyos tejjel, így még finomabb lesz a csigánk.

16

kreativitás • finommotorika • szem-kéz koordináció

Fotó: Dobák Zsolt

Tudtad, hogy remek gyurmát készíthetsz konyhai alapanyagokból? Íme a recept!

17


27. kötet

kötet

Fejtsd meg! Furfangos rejtvények

Nézd csak!

Gondolkodtató feladványok

Tudtad? Különleges tudnivalók

Iskolás leszek!

AJÁNLÓ

A csörgőkígyó zsákmányra várva, mozdulatlanul lapul a szikla tövében. Amikor felbukkan egy egér, a kígyó lassan, nesztelenül emeli fel a fejét. Kiereszti a méregfogait és villámgyorsan lecsap. A természetben állandó harc dúl a ragadozók és zsákmányaik között. És bizony, olykor még a vadászból is könnyen válik zsákmány. A ragadozók világa – lebilincselő, néhol hátborzongató olvasmány.

Rejtvények, játékok és felhajtható kukucskálók!

A Mi MICSODA Junior könyveket 5 éves kortól ajánljuk. A sorozatban többek között megjelent:

tudás

© 2013 Tessloff Babilon Kiadó, Budapest © 2012 TESSLOFF VERLAG, Nürnberg Minden jog fenntartva.

ISSN 2060-3053 ISBN 978-963-294-203-2

2950 Ft

Illusztrálta: Ursula Harper, László Zsuzsi Írta: Birgit Bondarenko Borítóterv: Kathy Scheuring Belsô tervezés: Georg Schönwandt, nus design Fordította: Rónaszegi Éva Szerkesztette: Mán-Várhegyi Réka Lektorálta: Perger Katalin tanító, fejlesztôpedagógus Nyomdai elôkészítés: László Zsuzsi www.mimicsoda.hu www.tessloff-babilon.hu

Junior_Iskolakezdes_borito.indd 1

2/18/13 6:29 PM

Mi MICSODA Junior – Iskolás leszek! (Megjelenés: 2013. június) Sári és Olivér ősszel kezdik az iskolát. Addig még sok az elintéznivaló: például iskolatáskát kell venni és megismerni az iskolába vezető utat. Szeptemberben aztán eljön a nagy nap! Ez a könyv abban segít, hogy szülők és gyermekek megbeszéljék, mi várja az elsősöket az iskola falai között. Igazi kedvcsináló olvasmány, interaktív elemekkel.

Mi MICSODA mini – Itt a nyár, csuda jó a Balaton!

Nicholas Oldland: A vadvízi kaland

Élt egyszer három jó barát: a medve, a jávorszarvas és a hód. Sülve-főve együtt voltak, de mindig összekülönböztek valamin. Egy szép napon úgy döntöttek, vízitúrára mennek. Ám alighogy elindultak, máris vita támadt köztük...

www.mimicsoda.hu

14. kötet

kötet

Vidám minikvíz

a gyerekek nyelvén Kérdések és válaszok

Eddig megjelent köteteink:

!

Hány csillag van az égen?

3 éves kortól Környezetismereti sorozat Kedvelt gyerektémák

12.

Vidám minikvíz

kötet

a gyerekek nyelvén Kérdések és válaszok

12. kötet

Miért kell aludnunk? Milyen állatokkal találkozik Lilla és Jakab az esti sétán?

Eddig megjelent köteteink:

14. kötet

Életünk, testünk

Ez a témakör – akárcsak a következő kötetek témái, a háziállatok és az erdő – végigkíséri az alsó tagozat mindegyik évfolyamát, majd kifejezetten fontossá válik a 3-4. osztályos környezetismeret-órákon. A feladatkártyákon tárgyalt témák között megtalálhatók a mozgás (csontváz, izomzat), a táplálék útja, egészséges táplálkozás, érzékszerveink, légzés, vérkeringés, gyermekkori fertőző betegségek és gyógyhatású anyagok. Ugyanakkor a többi között továbbra is szerepelnek fejlesztő feladatok, amelyek a gyorsabban haladóknak játékos gyakorlásul szolgál, a lassabban haladóknak pedig segít a felzárkózásban. Az Életünk, testünk című kártyacsomag: • egyszerre valósítja meg a képességfejlesztést és az ismeretszerzést; • megalapozza a természettudományos tárgyak szeretetét, a természettudományos gondolkodást és műveltséget; • segíti az önálló ismeretszerzést a megismerési módszerekkel: megfigyelés, összehasonlítás stb.; • segíti az ismeretalkalmazási képesség fejlesztését, az elemi gondolkodási műveletek fejlesztését (analízis, szintézis, általánosítás, következtetés levonása, összefüggések felfedezése); • különböző részképességeket is fejleszt, főképpen a vizuális észlelést, a forma helyes felfogását, a téri, síkbeli helyzet felismerését, irányok észlelését, rész-egész viszonyát, sorrendiséget, a vizuális azonosságok és különbségek felismerését. A fokozatosság elvét betartva a kártyák egyre nehezedő feladatokat tartalmaznak. A feladatok megoldása közben fejlődik még a gyermek figyelme, koncentrációja, pontos feladatmegoldása, feladattudata, türelme. A kártyák megfelelő alkalmat nyújtanak a beszélgetésre, beszéltetésre, melyek által fejlődik a gyermek szóbeli kifejezőkészsége. 7

5

A

ISBN 978-963-294-239-1

9 789632 942391

1990 Ft

© 2012 Tessloff Babilon Kiadó, Budapest © 2010 TESSLOFF VERLAG, Nürnberg Illusztrálta: Christian és Fabian Jeremies Írta: Tatjana Marti Szaktanácsadó: Dr. Heike Herrmann Grafika: Anja Knust Fordította: Varga Csaba Szerkesztette: Rozgonyi Sarolta Nyomdai elôkészítés: Pacher Nóra www.mimicsoda.hu www.tessloff-babilon.hu

C

D

E

F

2.

H

I

J

C5 E10

4.

D7

5. 6.

A8

7. 8.

G6

9. 10.

F4 B2

© 2013 Tessloff Babilon Kiadó, Budapest Illusztrálta: Kelemen Czakó Rita Szöveg: Mán-Várhegyi Réka Nyomdai elôkészítés: László Zsuzsi www.mimicsoda.hu www.tessloff-babilon.hu

H3 J1 lag for the

ystem

Logico®-s

Finken-Ver abilon, ©

a vadvizi kaland cover.indd 1

G

3.

tudás

1990 Ft

B

1.

Gyertek, sétáljunk egyet este!

ISBN 978-963-294-195-0

6

Egészséges gyümölcsök. Hol találod a képen?

ató? l merre találh ? A doktornőtő mozgást végez Milyen irányú

Itt a nyár, csuda jó a Balaton!

www.mimicsoda.hu

este!

Gyertek, sétáljunk egyet

este!

Gyertek, sétáljunk egyet

12. kötet

játék

Nicholas Oldland

14.

Kedvelt gyerektémák

Miből készül a sárpogácsa? Milyen állatok élnek a Balatonnál?

ISBN 978-963-294-249-0

1870 Ft

3 éves kortól Környezetismereti sorozat

Mit játsszunk a vízben?

A VADVÍZI KALAND

Nicholas Oldland meséjéből kiderül, hogy a legnagyobb kalamajkából is kimászhatunk, ha összefogunk a barátainkkal. A szereplőkkel találkozhatunk még A jámbor jávorszarvas, A hebrencs hód és A melegszívű medve című képeskönyvekben is.

Nicholas Oldland

Élt egyszer három jó barát: a medve, a jávorszarvas és a hód. Sülve-főve együtt voltak, de mindig összekülönböztek valamin. Egy szép napon úgy döntöttek, vízitúrára mennek. Ám alighogy elindultak, máris vita támadt köztük… Nicholas Oldland legújabb meséjében ezúttal főszerepet kap a medve is, a hód is, és a jávorA VADVÍZI KALAND szarvas is. A frappáns történet a barátságról szól a szerzőtől megszokott vidámsággal!

(Megjelenés: 2013. június) A 2–4 éves korosztálynak szóló Mi MICSODA mini sorozat legújabb kötete a Balatonra kalauzolja el olvasóit. A képeskönyvet nézegetve a kicsikkel megbeszélhetjük, milyen a vonat, a kemping, a csúszda, a vízibicikli, a kikötő. De a tihanyi komp sem maradt ki a könyvből, mint ahogy a lángosevés sem. A kedves rajzok segítségével arról is beszélhetünk, hogy miért van bója a vízben, miért fontos a naptej, és hol él a kószapocok. A könyv végén található minikvíz és Itt a nyár, csuda jó Itt a nyár, csuda jó a kukucskálóa Balaton! a Balaton! ablakok! már megszokott tartozékai a Mi MICSODA mini köteteknek.

A LOGICO kártyacsomagok eddig elsősorban valamilyen képesség fejlesztését célozták meg, de mostantól egyre több ismeretterjesztő csomag is elérhetővé válik. Idehaza készült, nagyszerű fejlesztőpedagógusok, Perger Katalin és Farkas Attiláné Katalin állították össze a legújabb kártyacsomagot, amelynek címe:

ÚJDONSÁGOK

27.

NÉZD MEG • HALLGASD MEG • CSINÁLD VELÜNK

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

Nézd meg • Hallgasd meg • CsiNáld velüNk

Hogyan telik az elsô nap?

Izgalmas időszak kezdődik Sári és Oli életében: szeptembertől iskolába fognak járni! Részletes és színes illusztrációk, a gyerekek nyelvén megfogalmazott szakszerű magyarázatok, a kukucskálók mögött játékos feladványok várják a kis olvasókat.

NÉZD MEG • HALLGASD MEG • CSINÁLD VELÜNK

Mik a teendôk iskolakezdés elôtt?

LOGICO ismeretterjesztés kisiskolásoknak

Mi MICSODA – Ragadozók

www.mimicsoda-junior.hu

Iskolás leszek!

Iskolás leszek!

© Tessloff-B

2013.03.04. 13:08:21

LOGICO

PICCOLO

∙ Ismeretek

3-4. osztály:

Életünk,

testünk ∙

I9

erlag for

Babilon,

-system

the Logico®

© Finken-V

© Tessloff-

5410

LOGICO PICCOLO ∙ Ismeretek 3-4. osztály: Életünk, testünk ∙ 5410

© Tessloff-Babilon, © Finken-Verlag for the Logico®-system k 3-4. osztály:

Életünk,

testünk

∙ 5410

O ∙ Ismerete

LOGICO

18

RENDELD MEG TE IS LEGÚJABB KIADVÁNYAINKAT!

PICCOL

ONLINE ÁRUHÁZ: WWW.TESSLOFF-BABILON.HU

19


Jó helyek

A SZEGEDI VADASPARK

Amikor 24 éve megalakult a Szegedi Vadaspark, az első elképzelések szerint – amit a neve is őriz – őshonos állatoknak adott volna otthont… Azonban már korai éveiben más irányba fejlődött az állatkert, állatgyűjteményébe nemcsak egzotikus, hanem kifejezetten ritka és veszélyeztetett fajok kerültek. A Vadaspark ma is arról nevezetes, hogy a látogatók sok olyan állatfajjal találkozhatnak a természetes kialakítású kifutókban és röpdékben, amelyeket az állatkert nemzetközi fajmegmentési program keretében tart. A Szegedi Vadaspark az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) is tagja, amelyen belül számos olyan program fut, amelyek célja az egyes állatok megmentése a kipusztulástól, beleértve az állatkerti szaporítást éppúgy, mint a természetben való megőrzést, és ahol lehetséges, a visszatelepítést. Állatkerti szakemberek vezeti ezeket a programokat, akiknek feladatuk, hogy koordinálják, sőt, ahol kell, irányítsa az állatkertek adott fajjal kapcsolatos munkáját. Eldöntik azt, hogy az arany oroszlánmajmocskák közül kik álljanak párba, és ha sikeres volt a szaporításuk, az utódok mely állatkertbe kerüljenek. Egyébként az oroszlánmajmocskák is az állatkerteknek köszönhetik, hogy miután természetes élőhelyükön már kipusztultak, most újra megtalálhatók ott is. A Vadaspark állatai, az összes nagy-

macskafaj, beleértve a dél-afrikai „fehér” oroszlánt, a hópárducot és a ködfoltos párducot is, a zsiráfok, Hartmannhegyizebrák, a föld alatt élő csupasz turkálók, az apró és nagyobb főemlősök, a dél-amerikai és madagaszkári ritkaságok közös jellemzője, hogy mindannyian szárazföldi élőlények. 2012-ben azonban tengeri élőlények is érkeztek: a pápaszemes pingvinek jelentősen megváltoztatták a Vadaspark arculatát, és óriási népszerűségre tettek szert a közönség körében. Hasonló sztárokká válhat az a négy borjúfóka, amely 2013 márciusában érkezett meg svájci és németországi állatkertekből. A Vadaspark nem pusztán népszerűsége okán választotta ezt a fajt, hanem azért is, mert hangsúlyt fektet a természetvédelemre, az oktatásra és nevelésre. Bár a magyar ember számára messzi problémának számíthat a tengeri környezet károsodása, ennek hatása minket is érint (például a tengeráramlások befolyásolják kontinensünk éghajlatát). A borjúfóka-bemutató erről is szól, körbesétálva a medencét és elolvasva az oldalán kialakított színes táblákat, a látogatók megismerhetik majd az Északi-tengert és az azt érintő környezeti problémákat. És azt is, hogy itt, Magyarországon tudatos fogyasztóként mit tehetnek azért, hogy ezek a hatások mérséklődjenek. Yenga, Matthias, Smilla és Angie tehát élőhelyük nagykövetei is lesznek itt, a Szegedi Vadasparkban.

KLUBKártyával kedvezményes!

20

Immár tengeri állatokkal

Okos Lilla 11 128459

A Mi MICSODA Klub tagjai, felnőttek és gyerekek egyaránt, névre szóló klubkártyát igényelhetnek ingyenesen. A klubkártya tulajdonosa kedvezményes belépésre jogosult sok budapesti és vidéki múzeumba, kiállításra, állat- és növénykertbe, így például a Szegedi Vadasparkba is. További információ a kártyáról a www.mimicsoda.hu oldalon.

21


Testkvíz. Te tudod a helyes válaszokat? Keresd meg a jó megoldást, és színezd ki a megfelelő kört!

Ez a feladat a LOGICO Primo - Számok és mennyiségek 10-ig című

Ez a feladat a LOGICO Piccolo - Életünk, testünk című

kártyacsomagban található. Küldd el a feladat megoldását

kártyacsomagban található. Küldd el a feladat megoldását

a logico@tessloff-babilon.hu címre 2013. október 20-ig!

a logico@tessloff-babilon.hu címre 2013. október 20-ig!

A helyes megfejtők között egy Primo-keretet és egy szabadon

A helyes megfejtők között egy Piccolo-keretet és egy szabadon

választott kártyacsomagot sorsolunk ki.

választott kártyacsomagot sorsolunk ki.

FEJTÖRŐK

FEJTÖRŐK 22

Ezért a mutatványért jutalom jár, ahány egér, annyi cukorka! Keresd meg a helyes megoldást, és színezd ki a megfelelő kört!

23


2a 6 tv cs0

részletes torna műsora

15 animác

iós

és gyerek tv csatorna

PORT TV alkalmazás

iPhone-ra

és Android

ra

iPhone

24

Android

Logic magazin 2013 tavasz  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you