T.SZABÓ LÁSZLÓ 2017 SAN MARCO GALÉRIA
T.SZABÓ LÁSZLÓ 2017 SAN MARCO GALÉRIA
Előszó T. Szabó László alkotói pályájának kezdete az amatőr művészeti mozgalmak virágkorára esik. Budapesten végzett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, majd kirakatrendezőként, később más területeken dolgozott, s nyaranta művésztelepeken képezte tovább magát. Korai művei hagyományos műfajú, természet után festett képek (főleg portrék) és nagy műgonddal kivitelezett, fotórealista grafikák. Első önálló tárlatát 1982-ben rendezte, amit számos csoportos tárlaton való sikeres részvétel, 1984-től díjak sora követett. 1985ben felvételt nyert a Fiatal Művészek Stúdiójába, 1986-ban a Művészeti Alap Festő szakosztályára. Ettől az évtől kezdve szabadfoglalkozású képzőművész. A 90-es évek első feléig számos művészeti törekvés megérintette, s festészetében kialakultak azok a főbb kompozíciós sajátosságok, melyek ma is jellemzik művészetét, de autentikus személyes stílusra törekedett. Sokféle anyaggal és technikával kísérletezett, és többféle műfajban kipróbálta magát (kollázs, montázs, asszamblázs, dobozmű, szobor, objekt, installáció). 1994-ben talált rá a frottázs technikára (Aranykor emlékei, Töredékek I-IV., 1994), melynek saját nyelvi eszközzé alakítása és festészetébe integrálása 20 éven át foglalkoztatta. Változatos tematikájú műveivel hosszú ideig az Első Magyar Látványtár gyűjteményében, majd kiállításain találkozhattunk, s itt mutatta be először önálló tárlaton e kísérletezések és szisztematikus munka nyomán kiérlelt frottázs alapú alkotásait. Képeinek alapja a kátránypapíron faipari ragasztóval megalkotott monokróm relief, melyet dörzsöléssel új hordozóra, vékony papírra visz át. A papírt akvarellel színezi, az átdörzsölést színes ceruzával vagy pasztellkrétával végzi. Művei tehát dúcról készülnek, akárcsak a grafikai nyomatok, de a dúcról készült másolatokat kombinált technikájú, egyedi képekké fejleszti. A frottázs mint másolási technika, ősidők óta ismert Távol-Keleten, ahol ma is használják régi kőbe vésett feliratok, lapos faragású reliefek reprodukálására. Lényege a személyes emlék-alkotás egy adott helyhez és korhoz kötődő egyedi tárgyról, amely a készítése idején normatív üzenetet hordozott, és lényegében ma is ugyanez a funkciója mindazok számára, akiket személyesen megérint a lenyomat tárgyát alkotó szöveg tartalma, illetve a képszerű textúra formájában rögzített üzenet. A frottázs, mint képzőművészeti technika és absztrakt képi elem, a szürrealizmus fontos kifejezési eszköze. Max Ernst volt az első művész, aki a valóság, a világ, a komplex jelen automatikus lenyomataként, kormintázattá csiszolódott formaként, mentális tartalmak és a személyes alkotói világlátás kifejezésére alkalmas képi eszközként használta. T. Szabó László frottázsaiban az átnyomásos technika, mint üzenetáttétel, és az átnyomással keletkező forma, mint vizuális képi és kompozíciós elem, illetve végsőkig redukált jel, egyformán szerephez jut. Alkotásai a legvalóságosabb jelenről - rólunk, a mi világunkról, a ma emberéről - és a művész világlátásáról szólnak. Képei egyszerre lenyomatok és a valóság-lenyomatok érzetét erősítő, személyes művészi érzékenységen
és értékrenden átszűrt – gyakran kritikai - reflexiók. Frottázs-képeiben a technika egyrészt formai egységet biztosít a képnek, másrészt a tartalom általánosításának az eszköze. A hosszú idő alatt személyes nyelvvé fejlesztett egyedi technikával a művész korunk érzelmi, viselkedési, szociális, szellemi, erkölcsi és magatartásbeli jellemzőit veszi górcső alá. T. Szabó László képeinek alapja és háttere a frottázsból adódó vonalas struktúra, mely nem régi tárgyak átdörzsölésével keletkezik, hanem saját plasztikus monokróm alkotásának a lenyomata. Az így kapott struktúra – mely lényegében a teljes képet és az általa megfogalmazott üzenetet is tartalmazza - magába integrálja a festői felületet. A képfelület egyneműsítésével a nagyon közeli és a nagyon távoli, vagy a megelőző összemosódik. A kép egésze a kettő közötti eltérésre, az emberi kapcsolatok, viszonyok változására, a színnel való kiemelés pedig a jelenre utal. T. Szabó László művészi nyelvrendszerének és frottázs alkotásainak a sokszínűségét és kifejezőerejét a struktúrák változatossága, jelentésgazdagsága és színekkel, formákkal való kombinációja, jel és nyom megfordíthatósága, ugyanakkor a valóságosnak és az ideálisnak, jónak és rossznak a szétválaszthatatlansága biztosítja. Miközben elemi szituációkká, piktogram-szerű képekké objektivizálja tapasztalatait, (Agitátor I-II., 2014; Vita, 2014; Kapcsolat, 2016; Mű-út, 2016), fejekre, testrészletekre, alakok körvonalára redukálja motívumait, leheletfinom, gesztusszerű vagy mélyen barázdált vonalas struktúráival, virtuális (lásd: faktúra helyett textúra), absztrakt, vagy szimbolikus jelentést sugalló vonalhálóival (Souvenir V. Á.-nak, 2014) és visszafogott (Fénytörés, 2016), derengő (Hol a helyem?, 2016), vagy kontrasztos színeivel (Az intelligencia hányadosa, 2016) érzékiséggel és feszültségekkel telíti képeit. Azt a nyelvet használja, amelyet mindenki megért, és azzal a világgal foglalkozik, amelyben mindenki él. Játékos, szellemes képi megoldásaival, humoros, groteszk vagy kritikai hangvételével közvetlen dialektikus viszonyt teremt a szituáció, az alak, vagy a lényeges jegyekre redukált forma mögötti tartalom, a személyes üzenet megértéséhez. A felvállalt művészi szerep az emberi lét elemi gyökereitől – az érzelem dús kapcsolatoktól, az egymás iránti megértéstől és toleranciától, a valóságtól és az elemi erkölcsi normáktól való elszakadástól való óvás (Ön(h)arckép, 2014). Témái leggyakrabban mindannyiunkat érintő kérdések, melyeket kellő távolságból szemlél, mégis közvetlen közelről láttat (Feszülés, 2016). Kollázsai hasonló tartalmúak, elválaszthatatlan bennük a jó és a rossz, a régi és az új, a vágy vagy álom és a realitás, a humor és a szigorúság, az élet és a halál. Bár sokasodik az elemzés alá vehető téma, soha nem mond felettünk ítéletet: YES! – mondja ma is NO helyett. N. Mészáros Júlia művészettörténész
ÚTRA KÉSZEN
2016 frottázs 71x71 cm
SOUVENIR V.ร .-NAK 2014 frottรกzs 33x40 cm
KÖTÉSEK I. 2016 frottázs 43x43 cm
Rร S
2014 frottรกzs 61x81,5 cm
KAPCSOLAT II. 2016 frottรกzs 61x51 cm
ARANYKORI TÖREDÉK 2016 frottázs 50x40 cm
SZIMBIร ZIS 2015 frottรกzs 113x50 cm
CSENDร LET
2015 frottรกzs 18,5x28 cm
OSZTÓDÁSHOZ FELKÉSZÜLNI ! 2015 frottázs 84x134 cm
ÁTMENETI ÁLLAPOT
2016 frottázs 63x77 cm
BALANCE
2016 frottรกzs 64x124 cm
FÉNYTÖRÉS 2016 frottázs 60x84 cm
I.M. EL KAZOVSZKiJ 2016 frottรกzs 68x58 cm
I.M. ZOLTÁN SÁNDOR DOBOZMŰVÉSZ
2016 frottázs 69x99 cm
AZ INTELLIGENCIA Hร NYADOSA
2016 frottรกzs 76x56 cm
HOL A HELYEM?
2016 frottรกzs 70x100 cm
MAJDNEM ABSZTRAKT 2016 frottรกzs 51x65 cm
MŰ-ÚT
2016 frottázs 60x80 cm
ÖN(H)ARCKÉP 2014 frottázs 39 x 60 cm
AGITร TOR I.
2014 frottรกzs 40 x 59 cm
FESZÜLÉS
2016 frottázs 84x60 cm
VITA
2014 frottรกzs 42x61,5 cm
EXIT
2016 frottรกzs 40x60 cm
NEXUS 2016 frottรกzs 79x37 cm
DEFORMÁCIÓ
2016 frottázs 60x80 cm
REJTร LY 2016 frottรกzs 52x42 cm
PRIVÁT ÜZENET 2016 frottázs 40x50 cm
Kedves Jelen! Miért éppen „YES!”? Miért nem „NO!”? Miért a FEHÉR, és miért nem a FEKETE? Miért a SZÉP, és miért nem a CSÚF? Vagy: – Miért inkább SOKAN, és miért nem EGYEDÜL? Miért a VÉGTELEN, és miért nem a VÉGES? Vajon miért az ÉLET, és miért nem a HALÁL? Vagy fordítva? ... Mert úgy is lehetséges! Mindenesetre nem létezhetnek egymás nélkül, mint a REND sem a KÁOSZ nélkül. Becsüljük hát a REND pillanatait, míg fenntartható! Diogenész lámpását szorongatva erre próbálok törekedni. Marasztalva üdvözöllek: László
T. SZABÓ LÁSZLÓ
Kiskőrös 1953. március 22. Képzőművész
TANULMÁNYOK: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola Budapest A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elvégzése után kirakatrendező, mérősegéd, bányász, adminisztrátori munkakörök mellett készült a művészeti pályára. Keszthelyi, sümegi, ajkai művésztelepek rendszeres látogatója. 1985-ben a Fiatal Művészek Stúdiójának, 1986-ban a Művészeti Alap festő szakosztályának, 1991-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének /MAOE/ tagja. 2011-től Magyar Festők Társasága tagja. 2013-tól a Veszprémi Művész Céh tagja. 1986-tól szellemi szabadfoglalkozású képzőművész. DÍJAK: 1984. XII. Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállítás 1984. IX. Ajkai Tárlat 1986. Ajkai Őszi Tárlat 1988. Ajkai Őszi Tárlat 2015. Ajka Tárlat Fődíja EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK:
1982. Keszthely 1985. Tapolca, Sümeg 1987. Ajka, Veszprém, Baja 1990. Zalaegerszeg, Kaposvár 1993. Németország /Wunsiedel/ 1994. Győr - Műcsarnok - „Az aranykor emlékei” 2014. Diszel - Első Magyar Látványtár - „Új frottázsok” 2014. Veszprém, Csikász Galéria,”60+1” gyűjteményes kiállítás 2016. Ajka, Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ „Mű-út” c. kiállítás 2017. Budapest,San Marco Galéria „YES!” című kiállítás
CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK:
1984. Ajka, Ózd 1985. Szeged, Budapest 1986. Szombathely, Ajka 1988. Ajka 1991. Japán 1993. Veszprém 1994. Ausztrália /Sydney/ 2006. Tapolca-Diszel : Első Magyar Látványtár „Életöröm I.”c. kiállítása 2007. Tapolca-Diszel : Első Magyar Látványtár „Életöröm II.”c. kiállítása
2008. Tapolca-Diszel : Első Magyar Látványtár „Kivétel”c. kiállítása 2009. Tapolca-Diszel : Első Magyar Látványtár „Minden ember boldog akar lenni”c. kiállítása 2009. Budapest /Pintér Sonja Galéria/ : Első Magyar Látványtár „Lecke pszichológusoknak” c. kiállítása 2010. Tapolca: Első Magyar Látványtár „Zene a képzőművészetben” c. kiállítása 2010. Eger: Első Magyar Látványtár „Lecke pszichológusoknak” c. kiállítása 2010. Tapolca-Diszel: Első Magyar Látványtár „333/Napló és/vagy monológ”/ c. kiállítása 2011. Budapest: Art 9 Galéria „Arcok” c. kiállítása 2011. Tapolca-Diszel: Első Magyar Látványtár „Egy + 1” c. kiállítása 2012. Tapolca-Diszel : Első Magyar Látványtár - Piroska, Fehérke, Zöldike c. kiállítás 2013. Budapest Art9 Galéria: Képpárok és hármas képek c. kiállítás 2013. Veszprém: Tavaszi Tárlat 2013. Budapesti Építészeti Központ -FUGA- : Magyar Festők Társasága „Fragmentum” c. kiállítása 2013. Mazart Galéria Budapest: Magyar Festők Társasága „ Monokrómia” c. kiállítása 2013. Ajkai Nagy László Művelődési Központ: Ajkai Tárlat 2014. Budapest - Vízivárosi Galéria - Első Magyar Látványtár „Szertár” c. kiállítása 2014. Veszprém - Veszprémi Művész Céh 25 éves jubileumi kiállítása 2014. Budapest - Vízivárosi Galéria - magyar Festők Társasága „Kívül-belül” c. dobozkiállítása 2014. Diszel - Első Magyar Látványtár „Istenért, Királyért, Hazáért” c. kiállítása 2014. Budapest - Újpest Galéria - Magyar Festők Társasága „Friss üzenet 2” c. kiállítása 2014. Ajka - Nagy László VMK - Ajka Tárlat 2015. Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, III. Nemzetközi Rajz- és Képgrafikai Biennálé 2015. Tapolca-Diszel, Első Magyar Látványtár „A fehér”c. kiállítása 2015. Szentendre, Művészet Malom – MAOE. „Harmónia” c. kiállítása 2015. Budapest,FUGA Építészeti Központ, Magyar Festők Társasága „20 év” c. jubileumi kiállítása 2015. Budapest, Műcsarnok Vörösváry Ákos műgyűjtő „A létra” c. kiállítása 2015. Ajka, Nagy László vmk. Ajka Tárlat 2016. Veszprém, Művészetek Háza, Tavaszi Tárlat 2016. Budapest, Vizivárosi Galéria Első Magyar Látványtár „Kutyavilág, macskajaj, és más állatságok” c. kiállítása 2016. Siófok, Veszprémi Művész Céh kiállítása 2016. Ajka, Nagy László vmk. Ajka Tárlat 2016. Tapolca-Diszel, Első Magyar Látványtár „Kutyavilág, macskajaj, és más állatságok” c. kiállítása Művei megtalálhatók hazai és külföldi magángyűjteményekben, több mint 70 alkotása az Első Magyar Látványtárban.
T.Szabó László
YES!
2017. április 21. - május 12. Óbudai Kultúrális Központ SAN MARCO GALÉRIÁJA 1032 Budapest, San Marco út 81. szerkesztette: T.Szabó László Műterem / lakás : Tapolca Telefon : + 36 20 335 3903 E-mail : tszl@t-online.hu katalógus terv, műtárgy fotó, nyomdai előkészítés: Navratil Ferenc nyomdai munkák: Tradeorg Nyomda Balatonfűzfő felelős vezető: Tóth Zoltán
címlapon: hátlapon: YES! JANUS, JANUS! 2016 2014 frottázs frottázs 60*124 cm 50*70 cm
Könyörgő feddés Jánuszhoz Jánusz, Jánusz! Te csibész isteni fajzat, minden kapualjban ott van a rajzod, vagy oszlopfőn kétfejü szobrod, üdvözölsz minden betérőt és aki csak elköszön innen... Jánusz! Jánusz! Te csibész, ki előre s ki hátra egyként kémlelsz; akár a múltba akárha jövőnk fele pislantsz, főleg az évnek utolsó éj-közepéből: mi volt a kincs és lesz-e koporsó? Jánusz! Jánusz! Kérlek, a többi hatalmas istenekre, szemedet hát e pillanatról se vedd le, de ne kantsíts, hogy mindkét pupilláddal a múlt fele fordulj, ne csak azt aranyozd, ami évült-avult. Jánusz, Jánusz! Jupiterrel jó rokon, jusson elédbe e kérés, igazíts a tekinteteden, hibátlan vesd össze nyaraim, nézd és lásd a jövendő kedvesem is meg idén még! Új januárius havával ne dőljön fejemre a vénség. Németh István Péter