Page 1


FĂŠszek World Tour: Bloomington


TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 „Bármi történik; csak csinálni kell” 8 Interjú Király Zoltánnal Együttmûködve versenyezni 9 FÉK és KTB 10 HÖT 11 A PTE színeiben közgazdászaink 12 Védd a fákat, egyél sütit! 12 Ökonap és sütivásár a Pécsiközgázon Egy mosollyal több 13 Játékgyûjtés indult a beteg gyerekek számára Ma is köztünk élnek… 14 Kristóf Péter, a Szent György Lovagrend tagja ADNI és kapni 15 Folyosó hangja

Párbeszéd

A makroökonómia szerelmese 16 Interjú Dr. Sebestyén Tamás tanársegéddel Pécsi Hírmondó 18 Adakozás, jótékonykodás 19 Oktatói Körkérdés

Szonda

Jótékony hallgatók 20 A Pécsiközgáz hallgatóinak véleménye...

Szakma Együtt(l)evés á la Villány 22 Segítségnyújtás a mindennapokban 24 Az adakozásról szakmai szemmel Láthatóvá tenni a láthatatlant 26 A JPKSZ közösségének elemzése szociometriai eszközökkel

Kilátó Amikor az államkassza adakozik 28 Jóléti rendszerünk kihívásai és a magyar mentalitás Láthatatlan gyermekek 29 Mi az a KONY 2012?

Lehúzó

Igaz volna? 30 Szükség, vagy szakma… Mi lesz veled Hollywood? 31 A mozi halála?

Szellem Gondolatébresztô Pro - Ne félj! 32 Minden támogatás jól jöhet Kontra - Szívbôl adj, ne zsebbôl! 33 A pénz az adakozásnál sem feltétlenül boldogít Az ötödik 34

Elvonó

Örkény István Halhatatlanság 35 Rejtő Jenő 35 József Attila Tedd a kezed 35 Haiku 35 Frank O'Hara Inni veled egy kólát 35 Nagy Beáta 35

Köret

A kilencek 36 Quimby - Instant szeánsz 36 The air I breathe 36 Böszörményi Gyula 36 David Nicholls: Egy nap 36 Holdbeli csónakos 36

Mozaik

Részben más világ 38 „Ne sajnálj! Szeress!” 39 100 éve 4000 méter mélyen 40 Titanic visszatekintô Hogy kerül a Nagyi a facebook-ra? 41 Oktatóink mondták, mi lejegyeztük 42 Sz@rpoén Bt. 42

Impresszum

Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Harsányi Ákos fôszerkesztô • Erőss Tímea felelôs szerkesztô, képes krónika • Maróti Petra címlap • Horváth Judit és Szatnik Szilvia házunk tája • Németh Krisztina párbeszéd • Kupa Krisztina szakma • Marton Lilla kilátó • Varga Márta lehúzó • Bartakovics Bettina szellem • Tarnai Zoltán elvonó • Németh Adrienn köret • Szemerédi Orsolya mozaik, szonda Tördelôszerkesztôk: Erôss Tímea, Gál Zsuzsanna, Gungl Larion, Horváth Gergely, Király Zoltán, Mijic Deján, Szabó László, Tarnai Zoltán Olvasószerkesztôk: Bence Krisztina, Gál Zsuzsanna, Németh Boglárka, Szemerédi Orsolya, Varga Márta Grafikusok: Bartakovics Bettina, Maróti Petra, Németh Adrienn Fotó: Karton Network További munkatársak: Barkóczi Csaba, Bence Kriszti, Bertalan Loretta, Bíró Bence, Blum Zoltán, Bodnár Szabina, Czenki Júlia, Fülöp Norbert, Gungl Larion, Horváth Dániel, Kemény Ágnes, Király Zoltán, Kristóf Péter, Lóránt Balázs, Páger Balázs, Ragoncsa Szabolcs, Ronta Ákos, Schmuck Roland, Wirth Balázs Közremûködô oktatóink: Dr. Pauker Csaba, Dr. Pavluska Valéria, Dr. Sebestyén Tamás, Dr. Szûcs Krisztián, Nagy Ákos Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/705-1431 vagy 30/847-9025 Hirdetések: Varga Márta 30/471-2998, varga.marta@mailbox.hu Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: Bolko-Print Kft. (7622, Pécs, Rét u. 47.)

XIX. évfolyam 7. szám

3


JEGYZET

FÉSZEK

Hírek PÁLYÁZAT

Leköszönés Írta: Gungl Larion Másfél év, tizennyolc hónap, hetvennyolc hét, ötszáznegyvenhat nap, tizenháromezer-száznégy óra. Ennyi ideig voltam a fôszerkesztôje a Közgazdaságtudományi Kar háromheti rendszerességgel megjelenô lapjának, a Fészeknek. Ahogy ez lenni szokott, pozitív és negatív élmények egyaránt kapcsolódnak ehhez az idôhöz, de az biztos, hogy nélküle unalmasabb lett volna az egyetem. Egyszer azonban minden véget ér, így itt volt az ideje, hogy átadjam a feladatkört a fiatalabb generációnak. Mindenki máshogy tölti el a szabadidejét, én legtöbbször cikkeket írtam, olvastam, javítottam, kerestem, tördeltem, rovatvezetôkkel egyeztettem, utolsó pillanatos kríziseket igyekeztem megoldani, táborokat szerveztem, stb. Könnyû volt? Nem, de mégsem mondtam egy hét után, hogy: „Viszlát, és kösz a halakat!”. Rengeteg új emberrel ismerkedhettem meg, sok jelenlegi barátomat köszönhetem ennek a munkának, és ezért mindig is hálás leszek. Emellett természetesen sokat tanultam magamról, másokról, és persze az újságszerkesztés folyamatairól is. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki közremûködött abban, hogy ez a lap létrejöjjön, és lassan 20 éve akadálytalanul mûködhessen. Továbbá hálás vagyok az olvasóinknak is, akik még a mai modern világban is keresletet biztosítanak egy hagyományos jellegû nyomtatott lap megjelenéséhez. Remélem ezt a számunkat is szívesen forgatjátok majd! •

4

Fotó: Csortos Szabolcs, UnivPécs Karunk hallgatója, Michelisz Norbert ismét remek eredménnyel zárt a Túraautó Világbajnokság (WTCC) valenciai versenyén. Norbi az elsô futamon a 7., míg a másodikon a 4. pozícióban végzett. Ez úton is szívbôl gratulálunk Neki, és további sok sikert kívánunk! A következô futamok: Április 28-29.: Slovakia Ring, Diósförgepatony, Szlovákia Május 5-6.: Hungaroring, Budapest, Magyarország Kék Gazdaság Nyári Egyetem - Blue Economy Summer School Idén nyáron, 2012. július 5. és 20. között elsô ízben kerül megszervezésre a Blue Economy Summer School Günter Paulival, a Pécsiközgázon. Amellett, hogy érdekes és szórakoztató programokat kínálunk, a nyári egyetem célja, hogy megismertesse a Kék Gazdaság alapvetôen új üzleti modelljét elméletben és gyakorlatban is. További információ és jelentkezés: bess.ktk. pte.hu-n. pte.hu Pécsiközgáz Mozi A második félévben is szervez a Kar Pécsiközgáz Mozit. A Mozi ezúttal egy idôutazás lesz, melyben útikalauzaink Európa saját korukban leghíresebb rendezôi (és persze Szilágyi László) lesznek. Az elsô két vetítésen már túl vagyunk, de akik még csak most eszméltek fel, azok sem maradtak le mindenrôl. Program: 2012. április 25. (szerda) 17.00 óra Véletlen (Krzysztof Kieslowski) 2012. május 9. (szerda) 17.00 óra Danton (Andrzej Wajda) 2012. május 23. (szerda) 17.00 óra Az én kis falum (Jiri Menzel)

LÉLEK BUGYRAI… MEG A KRIMI! MEGAKRIMI címmel lélektani krimi és pszichothriller író pályázat került kihirdetésre. Az Oriold és Társai Kiadó és az Írók Boltja közösen pályázatot hirdet MEGAKRIMI címmel magyar vonatkozású lélektani krimi illetve pszichothriller megírására. A pályázat fôdíja, hogy a kiadó 2012 végén megjelenteti a díjnyertes könyvet. Bárki pályázhat, aki elsôkötetes krimi szerzô (azaz más mûfajban megjelent korábbi mû nem kizáró ok). A pályázat célja a magyar nyelvû lélektani krimi illetve pszichothriller mûfajának népszerûsítése. A pályázat leadási határideje: 2012. augusztus 31. Még több infót a www.irokboltja.hu-n találhattok. Jó alkotást! Könyv/olvasás + természet – Fotópályázat Az Olvasoterem.com, a Typotex Kiadó és a Scolar Kiadó támogatásával, fotópályázatot hirdet. A nyertes értékes könyvcsomagban részesül a fent említett kiadók jóvoltából. Íme a részletek: + A pályázat mindenki számára nyitott, hobbi- és profi fotósok egyaránt jelentkezhetnek, de egy jelentkezô csak legfeljebb négy képet küldhet be. + A fotópályázat témája a négy évszak. Elsôsorban természetfotókat, illetve csendélet-kompozíciókat várnak, de minden olyan fotót szívesen fogadnak, amely hûen tükrözi a négy évszak valamelyikét. Elônyt jelent, ha a képen valami utal az olvasásra vagy a könyvekre – de ez nem kizáró jellegû kritérium, és egy kép még lehet attól nyertes, ha semmi köze ezekhez. A fotók beküldésének határideje: 2012. június 15. Még részletesebb információkért látogassatok el a weboldalra. (http://olvasoterem.com/index.php/fotopalyazat-2012/)

KULTÚRA Csehov: Platonov - Janus Egyetemi Színház Idôpont: 2012. április 30. 20:00 Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed Mozdulj ki, ezért megéri; fôszerepben a friss

XIX. évfolyam 7. szám


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek Jászai-díjas Köles Ferenc. Fülledt nyári este. Mindenki eljött. De már semmi nem olyan, mint volt. Mégis mindenki azt szeretné, hogy olyan legyen. Vagy egy kicsit jobb. Nagyon szeretnék, de nem lehet. Már nem. A zabolátlan vér. Van pofájuk a saját kínjaikról panaszkodni! „De hogyan tudna egy kicsit felemelkedni az ember?” Rendezte: Rácz Attila Elôzetes jelentkezés a jesz@pte.hu e-mail címen. A belépés ingyenes! Zsolnay Mauzóleum Helyszín: Zsolnay Negyed Hosszú évtizedek után újra fogadja a látogatókat Zsolnay Vilmos szarkofágjával, misztikusnak mondott szimbólumaival a Zsolnay Mauzóleum. Aki itt idôz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak. Mondják, hogy a téli napfordulókor, amikor a Nap a zeniten áll, a

XIX. évfolyam 7. szám

beesô fény feltárja az eozin titkát. Csak résen kell lenni, és talán mi magunk is a titok tudói ötvözésébôl felépülô fiatalos, energikus dalaiknak köszönhetôen az egyik legkedlehetünk… veltebb koncertzenekarrá léptek elô. 2010 Jegyár: 800 és 400 forint nyarán a Kispál és a Borz búcsúkoncertjén elôzenekarként felléptek a Sziget Fesztivál A Pécsi Nemzeti Színház ajánlata: - 2012. április 19.; 17:00 – A kétarcú boszorkány Nagyszínpadán, de emellett az összes nagy fesz- 2012. április 20.; 19:00 – Csárdáskirálynô ill. tiválon is megfordultak már. Hangos Rock, ami dallamos, néhol kemény, de A jó pálinka itassa magát közben a lelket is simogatja, néhol könnyed, de - 2012. április 21.; 17:00 – Lisztmánia - 2012. április 21., 22.; 19:00 – Jelenetek egy nem nyálas? Az Óriás igennel válaszol az elôbbi kérdésekre, és talán ezért is vált szokássá 2008házasságból - 2012. április 22., 24.; 15:00 – A dzsungel as színrelépése után ûrbetöltônek, dobbantásra képesnek titulálni az odalépôs, mégis fülbemákönyve - 2012. április 29.; 19:00 - Rudolf szó gitárzenében utazó budapesti zenekart. A 2012-t rengeteg koncerttel ünnepli majd a Óriás és Esti Kornél közös koncertje zenekar, az év elsô felében az Esti Kornél zenekarral karöltve. Idôpont: 2012. április 27. 21:00 Pécs már a sokadig állomása ennek a közös Helyszín: Pécsi Est Café Az Esti Kornél a brit gitárzenei hagyományok- munkának. ból és a magyar underground zenei világának Jegyár: 1.000,-Ft •

5


KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Kappa túra - Szakadj ki!

6

XIX. évfolyam 7. szám


FÉSZEK

KÉPES KRÓNIKA

Misina Állatmenhely

Fotók: Karton Network

XIX. évfolyam 7. szám

7


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Interjú Király Zoltánnal

„Bármi történik; csak csinálni kell” Létezik olyan, aki egyetemre jár és közben élsportoló? Egyszerre érdekli a zene, a színjátszás és még a pszichológia is? Ezek mellett kikapcsolódni is van ideje? Hát igen; olykor van, hogy a sokszínûség, a tehetség és a kitartás találkozik. Jó példa erre Király Zoli: harmadéves, pénzügy-számviteles hallgató, NB1-es kézilabdázó és - hogy rátegyünk még egy lapáttal - Fészkes tördelô is. Készítette: Szilvi - Mikor és miért kezdtél el kézilabdázni? - Ez már a 12. évem. A testnevelési általános iskolába jártam Pécsen. Négy évig úsztam, majd év végén sportot kellett választanunk. Kosár és kézilabda volt terítéken, s mivel a szüleim úgy gondolták, hogy nem leszek elég magas, így kézilabdázni kezdtem el. Végül is nem lett igazuk (Zoli 198 cm - a szerk.), de nem számít, mert szerintem jó választás volt. Azóta is szeretem csinálni. - Más sportágban nem próbáltad még ki magad? - Hellyel-közzel. Még középiskolában is volt és az egyetemen is vannak más sportolási lehetôségek. Például pingpongozni is próbáltam, de nem versenyszinten, inkább csak hobbiként. Szerintem, ha sportol az ember, akkor az elkerülhetetlen, hogy kihasználja ezeket a lehetôségeket és kipróbálja magát más sportokban is. - Melyik csapatban játszol most? - Varioauto Pécs KC -nak hívják a csapatunkat. Ez az idôk során már nagyon sok nevet fölvett - mikor elkezdtem még PMKC (Pécsi Mecsek Kézilabda Klub) volt -, leginkább pénzügyi problémák miatt. A Varioauto a támogatónk, de még mindig az önkormányzat a legfôbb pénzügyi forrásunk, ha jól tudom. Idén elég sok változáson ment keresztül a csapat, mert lecserélték a vezetôedzôt és lényegében majdnem az egész vezetôséget. A játékosállomány is eléggé megváltozott. Szerencsém volt, mert tavaly Német Attila - aki még az NB2-ben menedzselt bennünket - került oda és felvitt engem is és még pár embert. Egyébként fôleg Dunaújvárosból kaptunk néhány játékost, valamint Csurgóról is jöttek,

8

szóval az ország minden területérôl vannak embereink. Mára már elég jól összeállt a csapat. - Fel tudod idézni a legemlékezetesebb meccsedet? - Nem tudnék egyet kiemelni. Az utánpótlásmeccsek mindig élménydúsak, de voltak nemzetközi tornák is karácsony környékén, meg bajnoki meccsek, amiket nagyon élveztem. - Szerinted ki a legjobb játékos? - Jelenleg a legjobb játékosnak Nikola Karabaticot tartom, de nem azért, mert trendeket követek, hanem mert ô tényleg egy olyan játékos, aki szinte bármire képes a pályán, amit elképzel. Fizikailag és játéktudásban is ôt tartom a legjobbnak. Ha hazait is választani kellene, akkor talán Perezt mondanám. Nagyon jó játékos és hiába 39 éves, még mindig ott van az élvonalban. Nálunk a csapatban pedig Frey Tamást tartom sokra, mert még mindig nagyon magas színvonalat képvisel. - Mi kell ahhoz, hogy valaki eredményes kézilabdázó legyen? - Tehetségre és a fizikai felépítés is nagyon fontos. Valamint talán a kitartás az, ami fontos lehet ebben a történetben. Az esetleges nehézségeken pedig túl kell tudni lendülni. - Neked ez sikerült a 12 év alatt. - Úgy néz ki, hogy igen, meghozta a gyümölcsét. De ez mindenkinél idô közben alakul. Bármi történik, csak csinálni kell; ennyi a lényeg. - Mit csinálsz szabadidôdben, amikor nem tanulsz vagy sportolsz? - Fôleg számítógépezek; szeretek sorozatokat nézni, mert ilyenkor próbálok minél inkább lazítani. Az edzések mellett erôsíteni is szoktam. Emellett érdekel még a pszichológia, de az is csak alapszinten, mert pont ilyen a közgazdasági szemlélet;

elég sok tényezôbôl áll össze és azért a pszichológiának vannak érdekes ágai. - Felmerül a kérdés: egy eredményes sportolónak nem esik-e nehezére leülni és tanulni, esetenként magolni a pénzügyhöz kapcsolódó dolgokat? - Nehéz összeegyeztetni, mert most már az edzés idôpontjai is ütköznek az órákkal - de teljesíthetô. Minden elhatározás kérdése. Persze vannak kisebb akadályok; én se a legjobb tanuló vagyok az évfolyamon. Azt sem mondom, hogy könnyû. Fôleg fejben ott lenni edzésen, közben teljesíteni itt is, ott is; nem egyszerû. De meg lehet oldani, hogyha valaki akarja. Szerintem így késôbb jobb lesz, mert hallottam rengeteg olyan példát, akik 30-40 évesen voltak pályakezdôk és bár nemzetközi szintû sportolók lettek, nekik azért nehezebb volt karriert kezdeni. Az pedig fontos, hogy legyen egy papírom, hiszen akkor van választási lehetôségem, nem csak a sport. - Kérlek, üzenj valamit a Fészek olvasóinak! - Sok kitartást! Tanuljatok és sportoljatok, amennyit tudtok. •

XIX. évfolyam 7. szám


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK VÁROSMARKETING VERSENY

Együttmûködve versenyezni „Örömmel tesszük közzé a hírt, hogy Németh Péter (PhD hallgató), Parti Alexandra (MSc marketing szakirány) és Páger Balázs (PhD hallgató) részvételével induló csapat megszerezte az elsô helyezést. Hallgatóinknak és felkészítô oktatójuknak, Dr. Törôcsik Máriának is gratulálunk a szép eredményhez.” (www.portal.ktk.pte.hu) Összeállította: Hope - Hol hallottatok a versenyrôl? (Paga) - A kar honlapján láttuk a kiírást 2011 októberében, de már elôtte hallottunk errôl a versenyrôl, ugyanis két évvel ezelôtt az I. Országos Városmarketing Verseny döntôjében részt vett, és harmadik helyet szerzett kari csapat tagjait jól ismertük. Ezt követôen néztük meg a versenyt kiíró Miskolci Marketing Intézet honlapján azt, hogy ténylegesen mirôl van szó, mit is tartalmaz a verseny, milyen feladatok vannak és azokat milyen határidôkre kell teljesíteni. - Miért döntöttetek úgy, hogy indultok? Miért választották az adott várost? Mennyi idôbe, energiába került a versenyre való felkészülés? (Alexa) - A versenyrôl mindhárman úgy vélekedtünk, hogy komoly kihívást jelent és mivel különkülön már rendelkeztünk “versenytapasztalattal”, izgalmasnak ítéltük egy csoportos feladat megoldását. A város kiválasztása nem volt egyszerû feladat. Abban gyorsan sikerült megegyeznünk, hogy egy olyan, közismert települést (nem nagyvárost) választunk – lehetôleg a régióból –, amelyhez megvalósítható stratégiát lehet kidolgozni. Választásunk Villányra esett. A felkészülésre fordított idôt és energiát nehéz lenne bármilyen módon mérni; mindhárman sokat dolgoztunk a versenyen. Az intenzitás függött az egyes munkafázisok idôigényétôl, illetve a két forduló során eltérô volt a megoldandó feladat fókusza, melyek szintén eltérô munkamennyiséget kívántak meg.

XIX. évfolyam 7. szám

- Kiktôl kaptatok segítséget a versenyre való felkészülésre? (Paga) - Mindenekelôtt köszönet illeti meg a versenyre való felkészítésért Törôcsik Mária tanárnôt, akinek a javaslatai, meglátásai és megjegyzései sokat segítettek nekünk abban, hogy ezt az eredményt értük el a versenyen. Sokat segítettek az interjúalanyok (pl. Villány polgármestere, a Borút Egyesület elnöke, gasztronómiai szakértôk, borászok stb.), hogy véleményezték az általunk felvázolt koncepciót és kiegészítették saját meglátásaikkal. Eltérô nézôpontjaik, véleményeik összegzése sokat segített abban, hogy a lehetô legjobb koncepciót alakíthassuk ki. Szeretnénk még kiemelni a kari Cultura Oeconomica Alapítványt a döntô idejére nyújtott anyagi támogatásért. - Hogyan zajlott közöttetek a munka, akadt valamilyen nehézség? (Peti) - A munka során nagyon fontos volt a jó time-management. Mivel a tanulmány elkészítésének ideje egy vizsgaidôszakot (is) lefedett, ezért nem volt egyszerû az összehangolás. Mindezek ellenére igyekeztünk heti találkozók alkalmával megbeszélni az éppen aktuális teendôket. A köztes idôben pedig az internet nyújtotta lehetôségeket használtuk elôszeretettel; például online konferenciamegbeszélést tartottunk. Fontos volt az ilyen jellegû munkavégzés, mert sok esetben nem lehetett összeegyeztetni a szabadidôt (ez még hétvégéken is nehézséget okozott). Talán ez volt a legnehezebb pontja a közös munkának; három ember teendôinek összehangolása. - Milyen volt a versenyen a hangulat? (Alexa) - Kevésbé nevezhetô éles versenyzésnek, sokkal inkább hasonlított egy elôadássorozatra vagy konferenciára. Sok izgalmas, esetenként meglepô ötlettel és kivitelezéssel találkoztunk, megismerhettünk olyan településeket is, amelyekrôl korábban nem hallottunk. Összességében jó hangulat uralkodott, amely az elôadások szünetében

lezajlott kötetlen beszélgetésekbôl jól tükrözôdött, ezt talán az eredményhirdetés sem rombolta le a többiek számára. - Milyen tapasztalatokat szereztetek? (Paga) - Megismertük a településmarketing elméleti hátterét és szert tettünk új gyakorlati ismeretekre is. Sokat fejlôdtünk csapatmunka terén. A prezentálásban szükség volt a sikeres csapatmunkára, ugyanis 15 perc nem sok idô arra, hogy összehangoltan elôadjuk elképzeléseinket, továbbá mivel a zsûriben elsôsorban céges szakemberek vettek részt, ezért az ô figyelmük felkeltése is más eszközöket igényelt egy tudományos szakemberéhez képest. - Milyen tanácsokat adnátok a következô nemzedéknek? (Peti) - Elôször is, a gyôzelemért egy vándorkupa járt, amit két év múlva (amikor elôreláthatólag a következô verseny lesz) egy pécsi csapatnak vissza kellene vinnie. Ezzel kapcsolatban azt tanácsoljuk, hogy legyen egy olyan csoportosulás, aki majd visszaviszi azt, de ajánljuk, hogy ne hagyják sokáig Miskolcon; még aznap hozzák vissza Pécsre. Komolyra fordítva a szót: úgy gondoljuk, hogy minden lehetôséget ki kell használni, hiszen az ilyen jellegû versenyek olyan plusz tudással és tapasztalattal ruházzák fel az embert, aminek késôbb csak a hasznát veszik a hallgatók. De mindez nem elég: komoly kitartás és szorgalom is kell. Ha ezek megvannak (és hozzá talán egy kis szerencse is társul), akkor mindenképp ki lehet használni az adandó lehetôségeket.•

9


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK FIATAL ÉRTELMISÉGI KLUB

Szép napot, kedves közgazdász hallgatók! Lassan közeledik a szorgalmi idôszak vége… Gyorsan repül az idô. A fél év elmúlt két hónapja során olyan nagy sikerû és népszerû programokkal próbálta a FÉK csapat színesíteni az életeteket, mint az éjszakai fürdôzés, szakmai kirándulás borkóstolóval, illetve olyan újnak számító programokkal, mint a disznóvágás vagy a koktélegyetem. Írta: Horváth Dániel, FÉK Elnök Áprilisban számíthattok még koktélegyetemre és szakmai fórumra, mely alkalmával jövôtökre nézve is hasznos kapcsolatok születhetnek. Ám az igazi nagy dobás: A FÉK TÁBOR!!! J Ö N !!!!! 2012. április 27-29. FÉK Tábor! Hogy mire számíthattok a táborban? 3 nap, 2 éjszaka egy hangulatos Baranya

megyei falu dombos lankái között, a Villányi borvidék közelében, Diósviszlón. Házas és sátras elhelyezés, programok, játékos vetélkedôk, csapatépítô játékok, versenyek várnak rátok a tábor ideje alatt. A tavalyi nagy siker volt, azon dolgozunk, hogy most még nagyobb durranás legyen. Éppen ezért a tábor ideje alatt végig korlátlan borfogyasztást biztosítunk 5-6 féle minôségi bor kínálatból. Ismétlem: korlátlan borfogyasztás a tábor ideje alatt, nem elírás! A felhôtlen jókedv, jó hangulat, a buli-

zás, az ismerkedés az alap tartozék. Teljes ellátás vár titeket, egyszóval se ennivalóra, se innivalóra nem lesz gondotok. Mindkét este fergeteges, oltári nagy buli, zenét DJ-k szolgáltatják! És hogy ez mennyibe kerül? Teljes ellátás, utazás, szállás, korlátlan borfogyasztás 5-6 minôségi borból, ital promóciók, versenyek, vetélkedôk, DJ-k, mindennel együtt: 6500 Ft a FÉK Tagoknak, míg 7500 Ft a nem tagoknak! Várunk szeretettel, éld át a FÉK életérzést! •

KAPPA TAU BETA

Karitatív Tau Beta Összetartás, jó bulik, jótékonyság. Ez a három hozzávaló minden Kappa receptben megtalálható. A szûnni nem akaró tettvágy és figyelemfelkeltés pedig csak hab a tortán… Írta: Kappa Tau Beta A KTB megalakulása óta meglehetôsen karitatív diákszövetség. Rengetegszer teszünk rendet házunk táján és tisztítjuk meg a Közgáz környezetét. 2011. április 9-én a Fuss az állatkertért! volt az elsô komolyabb projekt, melynek szervezôi közt voltunk. Volt, aki futott, más buzdította azt, aki futott és volt olyan is, aki csak a jószágok csekkolása és a nevezésért járó ingyen sör miatt jött el. Az biztos, hogy az egész város együtt

10

rohant népszerûsíteni az Állatkertet. A tavasz folyamán még egy fát is ültettünk, mely azóta is büszkén állja a sarat. 2011. november 24-én szerveztük meg a Könyvtárnapot. Ezen a napon az akkor frissen megnyitott Tudásközpontot szerettük volna népszerûsíteni, minden kikölcsönzött könyvért egy-egy masszírozást adtunk volna cserébe, hogy könnyebben menjen a tanulás. Egyetlen hibája volt csak a napnak: mindöszsze ketten vettek részt az eseményen. Az idei évben négyszer is jó útra térünk. Ebben a szemeszterben lesikálunk kívülrôl belülrôl egy autóbuszt (lássuk be, rájuk fér), úgyhogy ne lepôdjön meg senki, ha nem sárga-barna buszra száll fel… mert az valójában kék. A kappáskodást nem lehet elég korán elkezdeni. Egyik akciónk az ovisoknak kedvez, ugyanis terveink között szerepel az is, hogy kipingálunk egy egész ovit, úgyhogy mire a lurkók hüvelykujjukat kiveszik a szájukból és felébrednek a csendes pihenôbôl, egy teljesen felújított ovi fogja várni ôket. A tél

folyamán majd egy tavaly elmaradt projektünket szeretnénk véghezvinni. Karácsony tájékán az emberek mindig egy kicsit jótékonyabbak, ezért valamikor még a zord tél beköszöntekor szervezünk ételosztást a hajléktalanoknak. Aktuális projektünket pedig a Pécsiközgáz valamennyi diákszervezetével együtt hajtjuk végre. A JPKSZ szervezésében elindul egy olyan karitatív program, mely a szegény gyerkôcök megsegítésére szolgál. Az akció lényege, hogy minél több számotokra már nem használatos játékot gyûjtsünk össze azoknak, akiknek az még fontos lehet. Csatlakozzatok ti is a programhoz! Bôvebb információk hamarosan… Ne legyetek hát restek ti sem tenni bármilyen apróságot, hiszen ma is él a „jó tett helyébe jót várj” szabály. Programjainkról tájékozódhatsz Facebook oldalunkról, faliújságokról, valamint az április 10-én megrendezésre kerülô Kappa kedden is kérdezôsködhetsz! Addig is: I <3 Pécs! •

XIX. évfolyam 7. szám


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK HÖT

Kedves Hallgatótársaim!

Mint ahogy azt már eddig is észrevehettétek, január óta minden FÉSZEK-ben megjelent a HÖT-rôl egy cikk. Emlékeztetôül, eddig a Felsôoktatási törvényrôl fejtettük ki röviden a véleményünket, valamint a méltán sokat emlegetett Felezô bulit és annak történéseit foglaltuk össze pár mondatban. Írta: Ronta Ákos, HÖT Elnök Szívügyemként kezelem, hogy minél többet halljatok a HÖT-rôl és leginkább arról, hogy mivel is foglalkozunk. Ezért a FÉSZEKkel továbbra is közremûködve megjelenünk, és olvashattok majd rólunk minden egyes számban. Fontosnak tartom továbbá, hogy a HÖT minden tisztségviselôje „megszólaljon” az újság hasábjain, ezzel közelebb hozva az egész testületet hozzátok. Igyekszünk a 2 éves ciklusunk alatt a lehetô legtöbb új ötlettel és élménnyel kedveskedni nektek, de mint ahogy azt még a választások idején is kifejeztük, fontosnak tartjuk a ti ötleteitek bevonását azért, hogy közösen alakítsuk ki a hallgatói életet a KTK-n. Itt meg is szeretném ragadni az alkalmat, hogy bejelentsem, hamarosan egy új honlappal fogunk nektek kedveskedni. Igyekszünk egy át-

látható, letisztult, felhasználóbarát és végül, de nem utolsó sorban HASZNOS honlapot létrehozni nektek, ahol naprakész és használható információkat kaphattok programokról, ösztöndíjakról, diákszervezetekrôl és még sok minden másról. A választási programunkban szereplô HÖTletláda is elérhetô lesz az új honlapon, ahova várjuk majd a hasznos ötleteiteket mindennel kapcsolatosan, legyen az csak egy észrevétel egy programmal kapcsolatosan, vagy egy „világmegváltó” ötlet. Ami a KözgázSzerdákat illeti, igyekeztünk idén minden bulinak valami koncepciót adni, valamint behozni

pár, eddig szokatlan és új dolgot, ezzel is népszerûsítve a KTK-s bulikat, amik eddig is méltán viselték a legnépszerûbb PTE-s buli címet. Ezt a „címet” nem fogjuk veszni hagyni ezentúl sem, ami azt jelenti, hogy még több érdekességet csempészünk a szerda estékbe, ezzel még több élményt biztosítva a bulizni vágyóknak hétrôl-hétre. De természetesen a KözgázSzerda mellett a szakmai vonalat is erôsíteni kívánjuk különbözô szakmai programokkal. Ne feledjétek, mindjárt itt a Jogász Közgazdász Tavaszi Fesztivál, melynek idôpontja április 16-17-18! Siessetek, nehogy elvigyék a jogászok az összes hetijegyet!:) Végül, de nem utolsó sorban Like-oljatok minket facebookon www.facebook. com/pecsikozgaz , és iratkozzatok fel a hírlevelünkre - www.pecsikozgaz.hu -, hogy még több információ jusson el hozzátok! •

Tájékozódj idôben a munkaerô-piaci feltételekrôl!

Nem lehet elég korán elkezdeni

Immáron hagyománynak tekinthetô a karunkon megrendezésre kerülô Karrier Napok – idén március 26-án került sor a programra. A tanácsadó, pénzügyi és egyéb szektor jeles képviselôi jöttek házhoz, hogy segítsék hallgatóinkat a pályaválasztásban, a sikeres interjúra való felkészülésben. Írta: Horváth Judit Gondolom, többen elgondolkodtatok már azon, mit is fogtok kezdeni egy ”pécsiközgáz” diplomával, elegendô lesz-e ez a dokumentum a munkaerôpiacon, s egyénileg is megállnátoke majd a helyeteket? A meghívott vendégek minden ilyen kérdésre tudják a választ! A Karrier Napok célja, hogy a hallgatók közelebb kerüljenek az üzleti szféra szereplôihez, megismerhessék a cégek által támasztott munkaerôpiaci követelményeket és a felkínált együttmûködési lehetôségeket, legyen szó szakmai gyakorlatról, vagy állásról. „A KTK-n régen állásbörze volt, ami úgy nézett ki, hogy a cégek az Aulában standot állítottak fel, és ott találkozhattak a hallgatókkal – mesélte

XIX. évfolyam 7. szám

Hargitai Ildikó, a Kapcsolati Igazgatóság munkatársa. - Késôbb a PTE ezen az ötleten felbuzdulva központilag kezdett állásbörzét szervezni. Mint szervezeti kapcsolatok vezetôje, nagyon sok céggel kerültem kapcsolatba, és ezek közül igen sok jelezte, hogy ugyan eljönnek az Egyetemi Állásbörzére, de leginkább a közgazdászhallgatókkal szeretnének találkozni. Így jött az ötlet, hogy szervezzünk egy kicsit szakmaibb rendezvényt, teremtsük meg a lehetôségét annak, hogy ezek a cégek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a fiatalokkal. Standon oszthatják anyagaikat, válaszolhatnak a hallgatók kérdéseire. Diákjainknak is segíteni szeretnénk, hogy ne kelljen felutazni egyenként Budapestre egy interjú vagy tesztírás miatt - ezt helyben is megtehetik. Sôt, lehetôség van az éles teszten kívül próbatesztet is írni, hi-

szen van, aki csak ki szeretné próbálni magát.” Többek között az OTP Bank, a Procter&Gamble, a British American Tobacco Hungary, valamint az Exxon Mobil BSC Hungary Kft. is képviseltette magát a Karrier Napokon. Nem véletlenül - szeretik a Pécsett végzett friss munkaerôt, nagyon meg vannak elégedve hallgatóinkkal. A Bologna képzés bevezetésével pedig, a kötelezô szakmai gyakorlat szempontjából is igen hasznos, ha valaki közvetlenül, és közelrôl is ismeri a piac szereplôit. A Kapcsolati Igazgatóság a jövôben szeretné továbbfejleszteni ezt a rendezvényt, új helyszínt és új formákat szeretnének bevezetni. De ehhez ti is kelletek! Ez a program értetek van, s nélkületek nem lehet sikeres! Biztosítsd be már most a jövôdet! •

11


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Ökonap és sütivásár a Pécsiközgázon

Védd a fákat, egyél sütit!

Április 25-én igazán remek program vár titeket a Pécsiközgázon, több meghívott civil szervezet segítségével ismerkedhettek meg a környezetvédelem és a fenntartható fejlôdés témájával, a látókörbôvítés közben pedig az édes élvezeteknek is hódolhattok! Írta: Szemerédi Orsi A harmadéves kereskedelem és marketing szakos hallgatók immár hagyományosnak tekinthetô rendezvénye, az Ökonap ideje végre elérkezett. A Föld Napja után négy nappal, április 25-én a Pécsiközgáz folyosóin különbözô, a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlôdéshez kapcsolódó civil szervezetek tevékenységével ismerkedhettek meg. A témával kapcsolatban rengeteg hasznos információval gazdagodhatnak a programra ellátogatók. A hallgatók sem tétlenkednek, a szervezô csapat a nap folyamán saját készítésû süteményekkel várja az érdeklôdôket, amelyek megvásárlásával ti

is segíthettek, hiszen a bevételt a harmadévesek jótékony célra ajánlják fel. A program elôkészítése már hetek óta tart Gyarmatiné Dr. Bányai Edit tanárnô vezetésével, a programban résztvevô hallgatók pedig lelkesen próbálják ki magukat a különbözô szervezési feladatok ellátásában – egyeztetnek a meghívott civil szervezetekkel, megtervezik a rendezvény plakátját, népszerûsítését, stb. – a konyhamûvészet szerelmesei pedig már szorgalmasan gyûjtik a jobbnál jobb süteményrecepteket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a program a szervezôk számára is igazán hasznos, hiszen a gyakorlati tapasztalatszerzés mellett igazán jelentôs közösségformáló szerepe van, a feladatok elvégzése során

mindenki fejlôdhet a csapatmunka területén, és nem ritka, hogy akár új barátságok is köttetnek. Így aztán a fiatalabb marketingszakos hallgatóknak kifejezetten ajánljuk, hogy ha eljön az ô idejük, vegyenek részt aktívan a szervezésben, mert csak nyerhetnek vele. A harmadéves hallgatók bíznak benne, hogy a korábbi évekhez hasonló sikereket érhetnek el, és a sütivásár bevételével támogathatják az általuk kiválasztott jó ügyet. És persze remélik, hogy mind a kar hallgatói, mind az oktatók és dolgozók számára hasznos és érdekes programot nyújtanak majd a kari Ökonap során. Ne feledjétek, április 25-én hanyagolhatjátok a diétát, aznap a kalóriák bevitele jótékony célt szolgál! •

A PTE színeiben közgazdászaink

Itt a tavasz, dagad az… izomzat! Írta: Sportfolio HSE A MEFOB atlétikai félmaraton 2012. március 24-én megrendezésre került Baján az Eötvös József Fôiskola szervezésében. Másodszor került sor erre a próbára, azonban karunk hallgatói idén debütáltak. A verseny célja a sportág népszerûsítése a hallgatók körében, valamint, hogy eldöntse, ki a „Magyar Köztársaság 2011/2012. Tanévi Egyetemi- és Fôiskolai Bajnoka”. A versenyzôknek 21,1 kmt kellett lefutniuk a Petôfi-szigettôl indulva. A közgáz sportolói három versenyszámból, kettôben méretették meg magukat. Egyéniben Kenesei Mirko, oktatói oldalról Rácz Gábor indult. A három fôs váltóban mindkét nem képviseltette magát: a lányoknál Páskuly Gabriella, Gál Teréz és Kodzsagogov Zsáklin 3. helyezést ért el, míg a fiúk,

12

név szerint Kenesei Mirko, Gulyás Balázs és Szerb Bence a 4. helyen ért célba. A verseny tökéletes felkészülésként szolgált az április 14-én megrendezésre kerülô Szarvasûzôkre, amelyre idén harmadszorra jelentkeztek a pécsiközgázosok. Céljuk, hogy a legjobb öt közé sorolják be magukat, valamint hogy túlszárnyalják tavalyi eredményüket.

Ám itt az ideje, hogy ne csak a profi sportolók mutassák meg tehetségüket és rátermettségüket. Az áprilisi Pécsi Tavasz program keretein belül rengeteg sportlehetôség is szerepel majd, ahol a hallgatók is kipróbálhatják állóképességüket. Minden olyan sportkedvelô fiatal jelentkezését várják, akik részesei szeretnének lenni

egy felejthetetlen élménynek és mozgásban gazdag szórakozásnak. A programok között szerepel a labdajátéktól kezdve a lasertag-ig, mindenfajta olyan lehetôség, amely indokot ad arra, hogy senki ne unatkozhasson ezen a héten. Hétfô délutáni kezdéssel indul a streetball, valamint a tengó az UNIV Kollégium udvarán, ezzel párhuzamosan a Megyeri utcában gokartversenyen vehetnek részt az érdeklôdôk. A következô napon délelôtt 9 órától a Verseny utcában veszi kezdetét a focibajnokság, amely délután 3-ig tart. További délutáni programként az UNIV-nál lehetôség adódik egy remek lasertag csatára, amelyen szerda délután is részt vehetnek a különlegesebb kikapcsolódásra vágyók. •

XIX. évfolyam 7. szám


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Játékgyûjtés indult a beteg gyerekek számára

Egy mosollyal több

Elmúlt a húsvét… Rengeteg gyerek volt kénytelen a kórházak szürke, unalmas falai között eltölteni az ünnepeket. Karácsony táján valahogy természetesnek tûnik mások segítése, a jótékonykodás. Ilyenkor úgy néz ki, túlságosan is lefoglal minket a töménytelen sonka, tojás, édességfogyasztás és megfeledkezünk másokról. Írta: Harsányi Ákos Karunk diákszervezetei összefogva próbálják ráébreszteni a hallgatókat, hogy adni nem csak karácsony tájékán jobb, mint kapni, hanem az év összes napján. Együttes erôvel bíztatnak mindenkit, hogy régi elhasznált játékuk „feláldozásával” járuljanak hozzá a Nyár Utcai Gyermekklinika lakóinak boldogságához. „A jókedv segíti a gyógyulást.” Az alábbi idézetet a Mosolygó Kórház Alapítvány weboldalán olvashatjuk. Ez a megállapítás nem egy jól hangzó reklámszöveg, nem egy hatásvadász, frappáns idézet, mégis mindent elmond a szervezet mûködésérôl és fô céljáról: segíteni a beteg gyermekek mihamarabbi felépülését azáltal, hogy a körülményekhez képest a lehetô legboldogabbá teszik ôket. Nem levegôbe beszél az alapítvány, hiszen különbözô kutatásoknak köszönhetôen mára már kiderítették, hogy a nevetés, az öröm hatására a legtöbb ember testében fokozottan megnövekszik a limfocitaszám (másoknál pedig a kisebb mértékben csökken, mint normális körülmények között), mely komoly immunstimuláló hatással jár, azaz felépülésünkben fontos szerepet játszik. A szervezet a segítségnyújtás rengeteg fajtáját teszi lehetôvé számunkra, egyszerû, hétköznapi civilek számára is: támogathatjuk ôket pénzzel, hogy a minél korszerûbb gyógyászati berendezések segítségével ápolhassák a betegeket, ezenkí-

XIX. évfolyam 7. szám

vül mi magunk is részt vehetünk a kórter- hozzájárulnunk, hogy cikkeinket olvasva mimek kifestésében, a gyerekek zenés, hu- nél többen részt vegyenek az „Egy mosollyal több” programban. moros szórakoztatásában. Pontosan mirôl is szól ez az egész? Nos, Karunk diákszervezetének, a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégiumnak tagjai minden hallgatót megkérünk, hogy nem már részt vettek egy ilyen jótékony progra- használt, régi játékát hozza el, és járuljon mon. Micimackót és hozzá maga is a minél sikeresebb barátait varázsolták gyûjtéshez, ami minél több beteg gyermek fel a korábban egy- gyógyulását eredményezné. A játékokat az hangú falakra. A említett diákszervezetek irodáiban, illetve munka során észlel- a ruhatárnál megtalálható gyûjtô dobozaiték, hogy a klinika ban helyezhetitek el április 17-ig. Saját tapasztalatból tudom, hogy irtózanincs a legjobb helyzetben, ezért tosan nehéz megválni régi játékainktól. ráférne még egy Használatlanul hevernek szobánkban vagy „kis” segítség. Így éppen a padláson, anélkül, hogy rájuk hepattant ki JPKSZ- derítenénk. Mégis, amikor arról van szó, eseink fejébôl az hogy meg kell válnunk tôlük, hirtelen felegyetemi játék- törnek bennünk a hozzájuk kapcsolódó gyûjtés ötlete. Meg- régi emlékek. Úgy érzem, mégis az egyik keresték a többi di- legcsodálatosabb dolog, amikor egy száákszervezetet, akik munkra jelentéktelen apróság hatalmas kivétel nélkül mind örömöt képes kiváltani másokból. Ne feledjétek, a játékokon kívül rengeteg lelkesen fogadták az ötletet. A kezdemé- más módon tudtok segíteni a rászorulónyezéshez rögvest kon. Kis és nagy dolgokkal egyaránt. Sokat csatlakozott a HÖT, számít a nevetés, az öröm az életben, az AEGEE, az AISEC, a KTB, a Sportfolio, az többet, mint azt az ember hinné. Most kicsit te is hôssé válhatsz mások MKT és a Fészek. Egytôl egyig fontosnak tartották, hogy kivehessék részüket a játékok szemében, még akkor is, ha nem váltod meg a világot, nem mented meg emberek gyûjtésébôl. A Fészek szerkesztôsége már régebb óta millióit, csupán eggyel több mosolyt csalsz tervezte, hogy a jótékonysághoz kapcsolód- a gyermekek arcára! • jon az egyik számának központi témá- Amennyiben nem csak játékaiddal szeretnél segíteni a beteg gyerekeken, itt egy kis segítség: ja. Úgy éreztük, e IRODA program keretei tö- Levelezési cím: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31. III.9. kéletes alkalmat kí- Tel. és fax: 06 1 302 00 60 nálnak terveink va- Mobiltelefon: 06 20 579 6772 E-mail: mosolygokorhaz@mosolygokorhaz.hu lóra váltásához. Így Honlap: www.mosolygokorhaz.hu www.smilinghospital.com egy teljes számmal Irodai asszisztens: Károlyi Judit, judith.karolyi@mosolygokorhaz.hu próbálunk az ada- Pécsi kapcsolat: Kômûves Glória, mkkoordinator@gmail.com kozásra buzdítani Adószám (adó 1% felajánlásához): 18115532-1-42 Bankszámlaszámok (ING Bank): minden egyes hall- Forint: 13700016-04321019 gatót és oktatót, és Euro: 13789017-04321105 reméljük sikerül

13


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Kristóf Péter, a Szent György Lovagrend tagja

Ma is köztünk élnek… „In veritate iustus sum huic fraternali societati.” („Valósággal igaz vagyok e testvéri szervezet iránt.”) Készítette: Ákos - Kérlek, mutasd be magad! - Elsô diplomámat a pécsi Közgázon szereztem. Az itt töltött 5 év mindent megadott nekem, ami a szakmai, közéleti és családi elinduláshoz szükséges: a tárgyi tudást, a közösségért végzett munka örömének megtapasztalását, továbbá feleségemet is itt ismertem meg. Leginkább a szakmák és a tudományok közötti határterületek iránt vonzódom. Jelenleg informatikai rendszerek tervezésével foglalkozom a karon, Dobay tanár úr vezetése mellett végzett doktori kutatásom fô iránya pedig az informatika-controlling. - Hogy kerültél kapcsolatba a Szent György Lovagrenddel? Milyen út vezetett a lovaggá váláshoz? - Édesapám 1998 óta tagja a Lovagrendnek, aminek tevékenységét rajta keresztül már azóta figyelemmel kísértem. Többször elmentem vele rendezvényeikre, így lehetôségem adódott közelebbrôl megismerni mûködésüket és más tagjaikat is. Az egyik ilyen alkalommal odajött hozzám a Lovagrend vezetôje, és arról kezdett érdeklôdni, hogy miért vagyok ott, hogyan vélekedek az általuk vallott eszmékrôl, és hogy el tudnám-e magam képzelni lovagként. A beszélgetést követôen egyre jobban érett bennem a gondolat, hogy én is szívesen tennék a közösség által képviselt értékek továbbadásáért. A Lovagrend tagjává az válhat, aki eredményesen teljesíti az 1-3 éves várományosi idôszakot, és akit két rendtestvér avatásra javasol. Avatásomra 2007 áprilisában (ez Szent György hava) egy ünnepi szentmisét követôen került sor a Visegrádi Királyi Palota lovagtermében. Ennek része a beöltözés, az eskü, a lovaggá ütés és Isten áldásának kérése. - Védelmezni a nôket, az elesetteket… tartja a lovagi eszme. Milyen hasonló nemes cselekedeteket visztek végbe? - A Szent György Lovagrend az elsô a világi alapítású lovagrendek sorában. Károly Róbert királyunk alapította 1326. április 24én, Visegrádon. A Lovagrend tagjai alkották

14

a király személyes testôrségét, ôrizték az akkor Visegrádon tartott Szent Koronát, továbbá egyházi szolgálatot is elláttak: védték a szegényeket, az elesetteket és a kereszténységet. Bár a rend soha nem szûnt meg, mûködésük mégis feledésbe merült, a rend alkotmányát a szocializmus bukását követôen, 1990-ben újították fel. A 350 fôt számláló Lovagrend tevékenysége három fô területre koncentrálódik: karitász, hagyományápolás, tudományos kutatás. Mûködése, munkájának szervezése helyi szinten történik. A Baranya Megyei Priorátus rendszeresen szervez adománygyûjtést, ételosztást és jótékonysági rendezvényeket. Kárpát-medencei szinten a Rend nevéhez köthetô például a szarajevói katolikus templom újjáépítése vagy a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok évenkénti megszervezése. (honlapjuk az 1326.hu oldalon érhetô el – a szerk.) - Nyilván óriási különbség van a középkori lovagok világa és a ti modern életetek között. - A Lovagrend a krisztusi szeretetre épül, amit jelmondatunk is kifejez: „Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt”. Így volt ez 680 évvel ezelôtt csakúgy, mint napjainkban. Mi ott lépünk, ahol hiányzik a szeretet. Kapcsolatokat építünk ki emberek között, ami által kialakul a párbeszéd. Ennek következménye a megértés, ami az együttmûködés alapja. Az együttmûködés közösséget teremt, aminek megtapasztalása következtében fellángol az addig elfojtott szeretet. Ha arra törekszünk, hogy ennek szellemében éljük életünket, akkor semmilyen különbség nincs aközött, hogy ez ma vagy 2000 évvel ezelôtt történik, és aközött sem, hogy ez karitatív tevékenység vagy szakmai munka. Akiknek ez sikerült, azokat ma szentként tiszteljük. - Hogyan tudod összeegyeztetni az

Névjegy

Kristóf Péter Tanulmányai: PTE KTK, 2000-2005, pénzügy szakirány, mérlegképes könyvelô; FernUniversität in Hagen, 2002-2007, Dipl. Kaufmann; Gábor Dénes Fôiskola, 2002-2007, informatikus mérnök Kari tevékenysége: Fészek (cikkíró, Szonda rovatvezetô, fôszerkesztô), Hallgatói Tanács (tag), Kari Tanács (tag), MKT (programszervezô) Munkahelye: Ulyssys Serbia d.o.o., ügyvezetô; valamint szabadúszó rendszerszervezô; doktorandusz informatika és a lovagi élet egymástól távolálló világát? - Hitemet és világlátásomat családi hátterem és tanulmányaim alapozták meg, melyek ma is kellô biztonságot adnak a mindennapi élet feladatainak megoldásához és azon belül a jó irány megtalálásához, az áldozatos napi munkához. Földi küldetésünk teljesítéséhez talentumokat kaptunk a kezünkbe. A kötelességünk, hogy ezeket (közgazdaságilag definiálhatatlanul) a legjobban kamatoztassuk, és életünket hivatásként éljük. - Véleményed szerint mennyire jellemzô a ma emberére, hogy segít a másikon? - A társadalom alapegysége a család, mely egyben a legelsô szeretetközösség is, amivel életünk során találkozunk. Napjaink paradigmájának legnagyobb hibája, hogy a család helyett az egyént, a „te” helyett az „én”-t, az adás helyett a kapást, a kötelesség helyett pedig a jogot állítja középpontba. Egy ilyen társadalom a szemétdombra küldi a szegényeket, az elesetteket. Mindennél nagyobb szükség van a szereteten alapuló családokra, közösségekre, szervezetekre, hiszen csak ezek lesznek képesek megfordítani a jelenlegi, a társadalom széthullásának irányába mutató trendet. - Mit üzensz a hallgatóknak? - Törekedjenek arra, ami valóban értékes: hallgassanak a szívükre, és ne hagyják magukat az ôket körülvevô „zaj” által befolyásolni. Keressék magukban a csendet és tapasztalják meg, milyen magukat másnak egészen odaadni. •

XIX. évfolyam 7. szám


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK FOLYOSÓ HANGJA

ADNI és kapni

Legtöbben a hiányos anyagi háttér okán fordulnak el az adakozástól, pedig sokszor nem is gondolunk bele, hogy egy kis odafigyeléssel, törôdéssel is mennyit tudnánk segíteni. Ehhez azonban mindenképpen szükséges valamiféle szociális, társadalmi nyitottság, illetve az is, hogy képesek legyünk legyûrni azt a bizonyos egót. Összeállította: Petra - Szerinted miért fontos az adakozás? - Vannak, akik olyan helyzetbe kerülnek, amibôl nem tudnak segítség nélkül kilábalni, legyen az egy válás, egy baleset, egy betegség. Nem tudhatjuk, hogy velünk mikor történik valami hasonló, amikor mások segítségére leszünk szorulva. Ha nem segítünk, akkor esetlegesen a késôbbiekben hasonló helyzetbe kerülve mi sem várhatjuk el, hogy segítô kezet nyújtsanak felénk. - Végeztél már valamilyen önkéntes munkát? - Igen, jelenleg is tagja vagyok a Magyar Vöröskeresztnek, és amikor az idôm engedi,segédkezekaprogramokban:Pécsenbelüliadománygyûjtések és véradások szervezése, valamint nyáron, a Balatonon elsôsegélynyújtás és mellette vízi mentés. - Az egyetemisták körében szerinted mennyire népszerû a közösségi adakozás? - Korábban úgy véltem, hogy az egyetemisták sajnálják az ilyesmire a pénzüket, de pozitívan csalódtam. Decemberben részt vettem egy adománygyûjtés szervezésében a Gyermekklinika részére, így a mi karunk bejáratánál is volt egy standunk, ahol lehetett adakozni. Meglepôen nagy összeg gyûlt össze! Bíró Bence, BA II. - Támogatsz valamilyen jótékony szervezetet? - Nem, sajnos még nem vagyok olyan helyzetben (sem anyagilag, sem más szempontból), hogy támogatást tudjak nyújtani bármilyen alapítványnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is szeretném, van jó néhány szervezet, melynek mûködésére, ha majd egyszer megtehetem, szívesen áldozok mind anyagilag, mind idô szempontjából. - A passzív (pénzügyi, tárgyi) vagy az aktív (önkéntes munka) támogatásban hiszel leginkább? - Nem gondolom, hogy a pénz bírna nagyobb jelentôséggel az önkéntességnél vagy fordítva. Ez szerintem szervezet, tevékenység, célok függvénye. Van, amikor kizárólag az anyagi segítség az, amire szüksége van egy szervezetnek, azonban biztos vannak olyan helyzetek, ahol a személyes segítség többet jelent a forintoknál. - A ma divatos 1% szerinted mennyire segíti ténylegesen a különféle segélyszervezeteket? - Nem szabad azzal a felfogással élnünk, hogy „Minek támogassam, az én pénzem úgyis jelentéktelen összeg számukra!”. Közhelyekkel dobálózva sok kicsi sokra megy, biztos vagyok benne, hogy a beérkezô felajánlásokból a szervezetek jobban és nagyobb ráhatással képesek végezni a munkájukat, és segítséget tudnak nyújtani az arra rászorulóknak. Ragoncsa Szabolcs, MA I.

XIX. évfolyam 7. szám

- Mennyire tartod magad szociálisan érzékenynek? - Nagyjából átlag szinten. Bár nem áldozom életemet és véremet egy általam „jó ügynek” vélt dologért, azért sok minden foglalkoztat. - Mennyire ismered a különbözô hazai nonprofit szervezeteket? - Dolgoztam is egynél, de nem gyôzött meg, amit ott tapasztaltam. Persze az ilyen szervezetek száma végtelen, minden növénynek, állatnak, betegségnek akad jótékonysági szervezete. Biztosra veszem, hogy a legtöbbnek igenis nagyon nagy haszna és értelme van. - Ha valamilyen karitatív szervezetet vezetnél, milyen probléma megoldását tartanád elsôdlegesnek? - Ezen még nem gondolkodtam, de azt hiszem, ha egy ilyen szervezetet vezetnék, akkor bekapcsolódnánk mások munkájába, segítenénk nekik, amíg a kitûzött (közös) célt el nem érjük. Úgy gondolom, ez mûködne. Mindig másnak, máshol, más eredményért küzdeni. Izgalmas lenne, és nem unnánk meg. Fülöp Norbert, BA II. - Adakoztál már rászorulóknak? - A családunk többször felajánlotta a már nem használt ruhákat és régi játékokat karitatív szervezeteknek. Ezen kívül részt vettem az AISEC által szervezett „Donation Week” jótékonysági programon. - Hogyan értékelnéd a hazai nonprofit szervek mûködését? - Úgy tudom, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan nôtt a nonprofit szervezetek gazdasági súlya, sokrétûsége és a szektorban foglalkoztatottak száma is, ezért érdemes figyelemmel kísérni a mûködésüket. Találkozhatunk akár sport-, hobbi-, vallás-, vagy településfejlesztési tevékenységgel mûködô szervezetekkel, azonban véleményem szerint a karitatív tevékenységet végzôk súlya alacsony – például a szociális ellátást és az adományosztást végzôk aránya a nonprofit szektorban 2010-ben együttesen 10% volt. - Ismersz pécsi vonatkozású karitatív szervezeteket? - Pécsett találkoztam már a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Caritas kirendeltségével, a Szemem fénye és a Támasz Alapítvánnyal. - Mit gondolsz a külföldi segélyszervezetekrôl? - Mûködésük igen jelentôs hatással bír, pótolhatatlan segítséget nyújtanak a fejlôdô országoknak és a katasztrófa sújtotta területeknek, azonban az adományok mértékét jelentôsen növelni lehetne a társadalmak hozzáállásának javításával. Wirth Balázs, BA III. •

15


PÁRBESZÉD

FÉSZEK Interjú Dr. Sebestyén Tamás tanársegéddel

A makroökonómia szerelmese Sebestyén Tamás 2004 óta tanársegéd Karunkon, a hallgatók mindig is bátran kereshették ôt szinte bármilyen területtel, témával kapcsolatban. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy igazán nyílt, segítôkész emberként ismerhettük meg. mák jelmezbálokra és farsangokra készítettek, ezeket összegyûjtögettük, és beöltözve mindenféléket játszottunk. A szüleink és a kisebb testvérek voltak a közönség, mi pedig négyen az elôadók. Bevonultunk a szobánkba, órákig próbáltunk és végül jegyeket is osztogattunk a nézôknek. Késôbb szintén ezzel a csapattal – egészen pontosan hárman voltunk fiúk – nagy gombfocisták lettünk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy igazi kabát – és inggombokat gyûjtöttünk, ezekbôl csapatokat raktunk össze, amikkel aztán egy külön erre szolgáló pályán bajnokságokat rendeztünk. Édesapámtól örököltük ezt a dolgot, aki amint kicsit nagyobbak lettünk, elôszedte az ô régi gombjait, amiket még a dédnagymamámtól, mamámtól sikerült elérniük vagy elcsenniük. A csapatokat aztán mi is bôvítettük innen-onnan szerzett vagy vásárolt gombokkal, sôt egymás közt is cserélgettük a „játékosokat” – voltak értékesebbek és kevésbé értékesek is és természetesen mindig ügyelKérlek mesélj a gyerekkorodról! Gyerekkoromról - Ez az elsô kérdés, ami tünk a helyes cserearányra. Ez nagyjából mindig elhangzik, és kicsit átgondoltam az kitöltötte a szabadidônk jó részét: hol elmúlt napokban, hogy mit tudnék a gyerekkoromról mesélni. Nagyon sok kellemes élményre emlékszem vissza s szerettem gyerek lenni, remek családi háttérrel voltam/ vagyok megáldva, úgyhogy a gyerekkorommal kapcsolatban szinte csak kellemes emlékeim vannak. Ilyen szempontból biztosan szerencsés vagyok. Melyik az az élmény, mozzanat, amelyet kiragadnál a gyermekkorodból? Volt egy nagyon jó baráti társaságunk. Öcsém egy évvel fiatalabb nálam, és egy ismerôs házaspár velünk gyakorlatilag egyidôs két gyerekével töltöttük a gyerekkorunk nagy részét. Így aztán hozzánk, négyünkhöz kötôdik a legtöbb emlékem. Velük rendszeresen színházasdit játszottunk. Nagyon sok jelmezünk volt, amit a különbözô anyukák és nagyma-

Írta: Varga Márta

16

nálunk rendeztünk bajnokságot, hol a barátoméknál. A dolog annyira velünk maradt, hogy sokszor, ha gomb kerül a kezembe, megnézem, hogy milyen lenne csatárnak vagy védônek. Néha, ha külföldön járok és találok ilyen üzletet, hozok egy-két jó gombot – már nem játszunk velük, de talán a következô generáció majd értékeli. Az elôbb említetted, hogy színészkedtetek a szülôi közönség számára. Mindig tanár szerettél volna lenni vagy más terveid voltak a jövôre nézve? Nem. Óvodás koromtól kezdve olyan 12-13 éves koromig buszvezetô szerettem volna lenni. Ez meglehetôsen szilárd elhatározásom volt, nem tudom, hogy valaki el tudott volna-e tántorítani tôle, ha ki nem derül késôbb, hogy színtévesztô vagyok, és színtévesztôként buszvezetô nem lehetek. Ez elég rosszul esett akkor, amikor kiderült, de mivel csak általános iskolás voltam, azért túltettem magam rajta és onnantól kezdve nagyon sok minden akartam lenni: építész, történész, még a színészet is komolyan megfordult a fejemben egy rövid idôre.

XIX. évfolyam 7. szám


PÁRBESZÉD

FÉSZEK Ezek szerint jogosítványod nincs? Van. Annyira nem vészes a helyzet, csak hivatásos sofôr nem lehetek. És azért a piros lámpát a zöldtôl meg tudom különböztetni, hogy megnyugtassam azokat, akik esetleg velem utaznának, miután ezt elolvassák. :) Mesélnél nekem a fô tanítási területedrôl itt az egyetemen! Közgazdasági tárgyak tartoznak a fô profilomba, ezek közül is elsôsorban a makroökonómia és a nemzetközi gazdaságtan áll a legközelebb hozzám. Ezek igen „hardcore” közgazdaság tárgyak, sokszor kérdezik is, hogy miként jut valaki oda, hogy ezekkel foglalkozzon. Bevallom, amikor még egyetemistaként mikrót tanultam, nekem nagyon megtetszett a tárgy a maga tiszta logikájával. Elhatároztam, hogy ezzel a területtel nagyon szívesen foglalkoznék, de ezután jött a makro, és az még jobban tetszett, sokkal közelebb állt azokhoz a kérdésekhez, amik mindig is foglalkoztattak. Bár többféle tárgyat tanítottam/tanítok, és mindegyikben megtalálom a számomra érdekes vetületeket, azért a makro maradt a legkedvesebb. Amikor elôször tartottam makro elôadást, Bessenyei tanár urat helyettesítettem egy évfolyam-elôadáson. Nagyon izgultam elôtte, de aztán jól sült el, az elôadás végén még meg is tapsoltak. Azt hiszem ez a kezdeti jó élmény sokat számított abban, hogy késôbb szívesen folytattam az oktatói pályát még akkor is, ha sokszor negatív élmények is érik az embert. Ezek a szigorúan vett közgazdasági területek azóta kicsit kiegészültek, követve a kutatási irányomat. Amikor a doktori iskolába beiratkoztam, a makroökonómián belül a növekedéselméletet választottam, mint kutatási területet. Ez adott egyfajta irányt, de végül elég érdekes, a makroökonómiától látszólag messze található területekre jutottam el: a disszertációmat a hálózati kapcsolatrandszerek és gazdasági egyensúly viszonyairól írtam. Az oktatás profilomba is ezen az úton kerültek olyan új elemek, mint a tudásgazdaságtan, a gazdasági hálózatok vagy a szimulációs modellezés. Ha jól tudom, akkor a disszertációd nem régiben jelent meg a VDM kiadó jóvoltából. Igen, nagyjából egy évvel ezelôtt keresett meg a kiadó, hivatkozva néhány interneten elérhetô – például a KRTI

XIX. évfolyam 7. szám

mûhelytanulmányai közt megjelent tanulmányomra. Jelezték, hogy érdekesnek találják a témát, amivel foglalkozom majd a dolgozat egy rövidített verziójának értékelése után egyeztek bele a megjelentetésbe. A könyv tulajdonképpen a disszertáci-

ómon alapul, több-kevesebb finomítással. Ez mindig úgy van, hogy ha az ember igazán dolgozik valamin, annak soha nincs vége, mindig vannak újabb és jobb ötletek: mindig lehet tökéletesebb és hiába írom az utolsó pontot a disszertáció végére, a következô héten már tudom, hogy mit kellett volna másképpen csinálnom. Mik a jövôbeni terveid? Azzal, hogy megvédtem a PhD-t most lezárult ez a szakasz az életemben. Ez viszont azt is jelenti, hogy most nekikezd-

CURRICULUM VITAE Tamás Sebestyén Ph.D. Assistant Lecturer University of Pécs Faculty of Business and Economics EDUCATION 2011 PhD degree in Economics University of Pécs Dissertation: The role of network structures in economic performance 2002-2004 MsC in Economics - with specialization in financial instruments and institutions - with specialization in EU business studies University of Pécs Faculty of Business and Economics

hetek a következô hegymenetnek. Erre készülve a nyarat igyekeztem a szokásosnál több pihenéssel tölteni. Aztán szedegetem össze azokat a fonalakat, szálakat, amiket elhagytam a disszertáció írása közben: olyan témákon gondolkodom, amiket eddig az asztalfiókban ôrizgettem. Így aztán belekezdek új dolgokba, folyatatok régieket, illetve érkeznek megkeresések innen-onnan. Munka az szerencsére van elég. Mindenképpen tervezek egy hosszabb külföldi kutatóutat, ez azonban egy távolabbi terv, amit meg is kell alapozni. Fontos, hogy azokkal a mûhelyekkel, ahol hasonló irányú kutatások folynak, szervesen kapcsoljuk össze az itteni munkát. Úgy érzed, hogy közel állsz a hallgatókhoz? Nos, ha a hallgatókhoz való közel állást azon mérjük, hogy mennyit járok a hallgatókkal buliba, akkor biztos vannak közelebb álló oktatók is. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy igyekszem, legalábbis 2002-2004 BsC in Economics , University of Pécs Faculty of Business and Economics 1991-1999 Secondary School Árpád Fejedelem, Pécs TEACHING Macroeconomics, International economics, Introduction into Economic Studies, Economic Networks, Knowledge Economics VISITING LECTURER 2009. 14.-19. April Universidad de Cantabria, Department of Economics, Santander, Spain International Economics, Hungary and the European Union LANGUAGES Hungarian (native), English (fluent), Spanish (intermediate), German (basic)

17


PÁRBESZÉD

szeretem ezt hinni. Ami visszajelzést kapok, abból úgy érzem, hogy talán a hallgatók is így érzik. Igyekszem tôlem telhetôen sokat tenni azért, hogy egy kicsit túllendüljünk az elôadó-hallgató viszonyon, ami persze nem egy könnyû feladat. Ha viszont azt látom, hogy ez sikerült egy kicsit, akkor az mindig jó érzéssel tölt el. Minden hallgató egy érdekes ember, függetlenül attól, hogy a makroökonómia vizsgáját hányasra teszi le. Lehet, hogy éppen a makro nem megy neki olyan jól, vagy nem az a szimpatikus tantárgy, viszont más területeken lehet, hogy ô tudna nekem legalább annyi hasznos tudást nyújtani, mint amit én tudok makróból mondani. Persze ettôl még makro vizsgán nem kérdezhetjük a hallgatókat a hobbijukról…Ha lehetôség van rá, vagy hívnak, akkor nagyon szívesen ülök le és beszélgetek mindegyikükkel. Persze a fiatalabb oktatók már csak a kisebb korkülönbség miatt is közelebb állnak a hallgatósághoz. Ezzel viszont egy nagy gond van, jó pár éve oktatok, a saját példámból tudom , hogy az oktató minden évben öregszik, a hallgatók viszont évrôl évre mindig ugyanolyan fiatalok maradnak. Ezzel pedig egyfajta természetes korlát épül, ami talán így van rendjén, de a közvetlen viszony szempontjából mindenképpen hátrányos.

FÉSZEK

Ha jól tudom nemrégiben házasodtál meg nyáron. Milyen a házas élet? Igazából alig több, mint egy hónap telt el az esküvô óta, úgy hogy sok kulisszatitkot nem tudok elárulni. Annál is inkább, mivel az esküvô elôtt már másfél évet együtt éltünk, így aztán nagyszabású változás nem következett be az életünkben ebbôl a szempontból. Az ember persze szívesen gondol rá, hogy most már ezen is „túlvagyunk”, de most már azokat a mindennapokat éljük tovább, amiket elôtte is. Rómába jártunk nászúton, azzal a felkiáltással, hogy ott még egyikünk sem járt. Nagyon sokat gyalogoltunk és sok élményt gyûjtöttünk:

lenyûgözô az a tömény történelem, ami ott szembe jön az emberrel. Levezetésként pedig pár napot a tengerparton töltöttünk kellemes kora ôszi idôben. Mit üzennél a hallgatóknak tanulmányaikkal, illetve nézôpontjukkal kapcsolatban? A világhoz való nézôpontra talán könynyebben tudok válaszolni. Azt gondolom hogy a derû a legfontosabb, ami talán többségünkbôl itt Magyarországon hiányzik. Szerintem már akkor egy nagy lépést teszünk elôre ha egy új generáció konstruktív és optimista a jövôt illetôen. Nem szabad meghátrálni a kihívások elôl, bátran kezdjenek bele, amibe szeretnének, kövessék a jeleket, a megérzéseiket. A tanulmányokkal kapcsolatban kicsit zavarban vagyok, nem hiszem, hogy nagy bölcsességet tudnék mondani azon túl, hogy tanulni hasznos. Talán az a legfontosabb, hogy próbálják megragadni azokat a lehetôségeket, amik itt adódnak, mert azért adódik nagyon sok. Itt épül ki az embernek az a kapcsolatrendszere, amire késôbb támaszkodhat és azét emellett nagyon sok hasznos tudást lehet összegyûjteni, amit mindenképpen fontos kihasználni. A kettônek megvan az optimális kombinációja, ami késôbb a leghasznosabban kamatoztatható. Hogy kellôképp szakmai legyek, azt is mondhatjuk, hogy ha a bulizásból, a kapcsolatépítésbôl és a tanulásból eredô határhasznok szépen kiegyenlítik egymást, akkor teljesen hasznos az az idô, amit eltöltenek. •

Pécsi Hírmondó

E havi számunktól kezdve rendszeresen olvashatjátok a Pécsi Hírmondót, ami Pécs aktualitásait osztja meg veletek Schumck Roland tolmácsolásában. Írta: Schmuck Roland Országszerte tapasztalható tendencia, hogy egyre több helyen problémákba ütközik a tömegközlekedés biztosítása. Gondolhatunk itt a BKV-ra, vagy az esztergomi problémákra, de akár Komlóra is. A problémák gazdasági eredetûek, míg az üzemanyag ára soha nem látott magasságokban van, a tömegközlekedés finanszírozása nem növekszik. A finanszírozást az eladott jegyeken és bérleteken felül az állam normatív és a

18

helyi önkormányzat mûködési támogatása biztosítja. Pécsen a PK Zrt biztosította eddig a tömegközlekedést évente körülbelül 5 milliárd forint költséggel. A jegyekbôl és bérletekbôl származó bevétel az összes költségnek csak mintegy 6065%-át fedezi. Az állami támogatás 5% körüli, a többit az önkormányzatnak kellene elôteremtenie, de nincs mibôl, mivel az önkormányzat enélkül is deficites. Ennek következménye, hogy a PK Zrt is veszteséggel zárt évek óta. A problémákat tetôzi, hogy a NAV 774 millió forintos

adóhiányt, büntetést követel a PK Zrt-tôl, melynek kifizetésére nincs fedezet. A buszközlekedés zökkenômentes fenntartása érdekében április 1-tôl új cég, a 100%-os önkormányzati tulajdonú Tüke Busz Zrt üzemelteti a pécsi buszokat, melyeket a PK Zrt-tôl bérel. A problémák teljes megoldása még várat magára, hiszen továbbra is nyitott kérdés, hogy mi történik a buszokkal, amennyiben a NAV elindítja a felszámolást, valamint az is, honnan lesz több pénz az üzemeltetésre. •

XIX. évfolyam 7. szám


PÁRBESZÉD

FÉSZEK Vajon Magyarországon milyen mértékû az adakozó kedv? Felvállaljuk jótékonyságunkat, vagy inkább névtelenek maradunk. Ezekre és hasonló kérdésekre vonatkozóan nyilatkoztak számunkra tanáraink: Nagy Ákos, dr. Pauker Csaba, dr. Szûcs Krisztián, dr. Pavluska Valéria.

Nagy Ákos: Névtelen vagy nem névtelen jótékonykodás? A jótékonyság szerintem akkor testesül meg igazán szívbôl fakadó emberi cselekedetként, ha titokban marad, akár még magunk elôtt is. Ha a marketing fogalmait szeretném használni, akkor igazából azt tartom jótékony cselekedetnek, ha képesek vagyunk megfeledkezni az imázsunkról és nem magunkat szeretnénk a többiek fejében (újra)pozícionálni. Amikor a cserekapcsolatban felismerjük a másik szükségletét és olyan terméket vagy szolgáltatást nyújtunk, amely valóban ingyenes nemcsak egy jó „sales promotion” eszköz, sôt nem pusztán a másik fél elégedettségéhez járul hozzá. A jótékonykodás életünkben inkább egyszeri, eseti „tranzakciókat” jelent, mintsem tartós kapcsolatot, tervszerûen megvalósuló „stratégiát”. A stratégia hiánya azonban talán ez esetben megbocsátható. Ma már viszonylag divatos és a kutatásokból egyelôre úgy tûnik kifizetôdô is a vállalatok, márkák számára belépni a jótékonykodók körébe. A szervezetek azonban korántsem gondol(hat)ják úgy, hogy nem érdemes foglalkozni a jótékonykodás esetleges visszaáramló pozitív érzelemkeltô mivoltával, de miért is bántson ez minket, hiszen akinek nincs, így lesz, és ez jó!

Valéria: Az adaDr. Pavluska Valéria kozás, a jótékonykodás a közfelfogás szerint nemes emberi cselekedetek, hiszen ilyenkor úgy mondunk le valamilyen tulajdonunkról mások javára, hogy ezért viszonzásul nem kapunk semmi kézzelfoghatót. Az adakozás, a jótékonykodás világa nagyon színes. Adakoznak az egyének és a vállalkozások, adományban részesülnek magánszemélyek, civil és állami szervezetek. A vállalkozások jótékonykodása általában nem választható el a szervezet stratégiai céljaitól. Az adakozó vállalatok többsége elôre kidolgozott tervek alapján cselekszik, és bár különbözô konkrét motívumok tapinthatók ki (pl. ismertség és elismertség növelése, célcsoport elérése stb.), az adományozás rendszerint közvetetten üzleti célokat is szolgál. A magánszemélyek esetében inkább belsô indíttatású cselekedet az adakozás. Az adakozók arányának alakulása fontos mutatója a társadalmi integrációnak, mivel a probléma megoldáson túl több társadalmi értéket is kifejez (bizalom, befogadás, stb.). A kutatások azt jelzik, hogy a rendszerváltozás óta eltelt idôszakban ez az arány igen dinamikusan növekedett: 2004-ben már a felnôtt lakosság háromnegyede nyújtott valamilyen támogatást. Persze a magánszemélyek esetében sem zárható ki az instrumentális motívum, vagyis az, hogy bizonyos egyéni célok (pl. elismertség, adott közösséghez tartozás stb.) közvetett érvényesülését is mérlegelik az adományozók.

Dr. Szûcs Krisztián: Népszerû téma manapság mások önzetlen segítése, de véleményem szerint egyelôre még többet beszélünk róla, mint amennyit teszünk valójában. Vannak persze jó példák szerencsére szép számban. Törekvéseink között szerepel a Kari életbe is egyre inkább becsempészni az ilyen, segítô szándékú tevékenységeket. A hallgatók által szervezett Ökonap és Sütivásár vagy a két évvel ezelôtt szervezett PET-palack gyûjtô akció mindegyike jótékonysági célokat is szolgált amellett, hogy közösségépítô funkciójuk is volt. Vannak persze olyan helyzetek, amikor nem kérdés, hogy mindenki segít, aki tud. Ilyen volt a vörösiszap katasztrófa kapcsán kialakult sajnálatos helyzet is. A Kari vezetés biztosította pénzügyi támogatás mellett jelentôs adományt gyûjtöttek a Kar dolgozói, amit így el tudtunk küldeni a károsultak megsegítésére. Remélem, hogy a fejlett országokban széles körben elterjedt önkéntes munka, önzetlen segítségnyújtás kis hazánkban is egyre inkább elôtérbe kerül, mert enélkül például környezetünk megóvása is egyre nehezebben lesz fenntartható.

Dr. Pauker Csaba: Az elôzô rendszer ideológiája azt sulykolta a magyar társadalom tagjainak fejébe, hogy az alapszükségletek kielégítésérôl minden esetben megfelelô színvonalon gondoskodik. A valóságban a hatalom - a források szûkössége okán egyre több területrôl vonult ki, miközben az adományozás korábbi gyakorlatát, az ahhoz kapcsolódó civilszervezôdéseket már felszámolta, esetenként kifejezetten üldözte. A rendszerváltozás olyan állapotban érte társadalmunkat, ahol az elesettekkel, a gyengékkel való szolidaritás jelentôsen erodálódott, s az adományozás gyakorlata meggyengült. De nagyfokú bizonytalanság van abban is, hogy ha teszem, hogy tegyem? Árulkodó, hogy az 1+1 százalékos törvény értelmében 2010-ben a 4,6 millió adózó helyett pusztán 1,8 millióan rendelkeztek adójuk 1+1 százalékáról, azaz 32,8 milliárd forint helyett mindössze 17 milliárdról döntöttünk. A sikeres nagyvállalkozói kör mára már megbarátkozott a névvel történô adományozási gyakorlattal, míg a társadalom többsége – a korábbi beidegzôdések, félelmek, szerénység okán – szívesebben ad anonim módon. •

Összeállította: Gergits Imola, Horváth Judit, Varga Márta

XIX. évfolyam 7. szám

19


SZONDA

FÉSZEK A Pécsiközgáz hallgatóinak véleménye az adakozásról

Jótékony hallgatók

„Jobb adni, mint kapni!” – szól a bölcsesség. De vajon a Pécsiközgáz hallgatói egyetértenek az állítással? Aktuális kérdôívünkkel azt próbáltuk felmérni, hogyan vélekedtek a jótékonyságról, az adakozás mely formáit preferáljátok, és milyen célokat tartotok támogatásra érdemesnek. Írta: Szemerédi Orsi Bár központi témánk a jótékonyság, sajnos a Szonda kitöltés kapcsán nem bizonyultatok túlzottan adakozó kedvûnek. Így most 70 válaszadó véleményét tudom csak bemutatni a témával kapcsolatban, ennek ellenére úgy gondolom, hogy az eredmények jól tükrözik karunk hallgatóinak véleményét a jótékonyságról. A nemek aránya ezúttal is a lányok felé billent, kétszer annyian feleltek kérdéseinkre, mint az erôsebbik nem képviselôi. Az évfolyamok tekintetében már jellemzôbb a kiegyensúlyozottság, az elsô három évfolyam, illetve a felsôbb évesek fele-fele arányban képviseltették magukat a kutatásban. Az elsôsöket azonban szeretném külön kiemelni, a legtöbb válasz ugyanis errôl az évfolyamról érkezett, így szeretném megköszönni a segítségüket, és arra bíztatni ôket, hogy maradjanak a jövôben is ilyen lelkes kitöltôink. Most, hogy a „demográfiai” adatokon túlestünk, rá is térhetünk végre az egyes kérdésekre kapott válaszokra. 1. Mit gondolsz, Magyarországon milyen az adakozási kedv, mennyire jellemzô a jótékonyság? Ennél a kérdésnél négy válasz közül választhattatok, az elsôre érkezett a legkevesebb voks. A kitöltôknek mindössze 3%-a gondolja úgy,

20

hogy a magyarok kifejezetten szívesen áldoznak jótékony célokra. 13% szerint hazánkban az adakozási kedv hasonló, mint más fejlett országokban, míg 60% szerint ezen országok átlagától elmaradunk a jótékonyság terén. 24% pedig egyenesen úgy véli, hogy Magyarország lakosságára nem jellemzô a jótékonyság, kismértékû az adakozási kedv. 2. Mi a véleményed a hazai nonprofit szektorról? Melyik állítással értesz a leginkább egyet? Mivel a jótékonysághoz szorosan kapcsolódnak a különbözô civil szervezôdések, alapítványok, így azt is meg szerettük volna tudni, mit

gondoltok az ilyen szervezetekrôl. Csupán egyetlen kitöltônk elégedett teljes mértékben a non-profit szektorral, de szerencsére a válaszadók több mint fele alapvetôen elégedett vele, úgy gondolják, a szervezetek többsége megbízható. A harmadik állítással viszont pontosan egyharmadotok értett egyet, miszerint túl sok a haszontalan, nem megbízható szervezet, és ezek ártanak az igazán fontos ügyeknek. 7% viszont egyenesen úgy gondolja, hogy alig találni valós munkát végzô alapítványokat, ezért nagyon elégedetlenek a szektorral. 3. Van olyan nonprofit szervezet, alapítvány, amelynek a munkájával különösen elégedett vagy? Válaszadóink közel kéttucat alapítványt, civil kezdeményezést említettek meg, többek között a Misina Állat- és Természetvédô Egyesületet, amelynek tevékenységérôl a Mozaik rovatban is olvashattok. Több beteg vagy hátrányos helyzetû gyermekeket segítô alapítványt is felsoroltatok – például Szemem Fénye, Bátor Tábor, Minden Gyermek Lakjon Jól - , illetve sokan hoztatok példát sportegyesületekre is. 4. Milyen célokra adakozol szívesen? A kérdés célja az volt, hogy megtudjuk melyek azok a társadalmi problémák, célok, amelyek kifejezetten foglalkoztatják a Pécsiközgáz hallgatóit. A kitöltôk széles látókörét igazolja,

XIX. évfolyam 7. szám


SZONDA

FÉSZEK

hogy minden felsorolt „ügyre” érkezett legalább néhány szavazat, a többség 4-5 célt is szimpatikusnak talált. A képzeletbeli dobogó tetejére került 36-36 szavazattal holtversenyben a hátrányos helyzetû gyermekek segítése és az állatvédelem. 34 voks érkezett a katasztrófák túlélôinek, károsultjainak támogatása, 33-an pedig az egészségügy területén adakoztok szívesen. 26-an tartjátok kiemelten fontosnak a környezetvédelmet – ajánlom figyelmetekbe az április 25-én megrendezésre kerülô kari Ökonapot, 19-en pedig a kultúra támogatására áldoztok szívesen. Az oktatást 17-en nevezték meg fontos ügyként, a tudományt, kutatást, illetve a sportot 14-en jelöltétek meg. Az egyházakat viszont csupán 7-en említették meg, az egyéb válaszok között a hajléktalanok, illetve a betegek segítése szerepelt. 5. Mi motivál az adakozásra? Öt motiváló tényezôt kellett értékelnetek egy 1-tôl 4-ig terjedô skálán, ahol az 1 azt jelentette, hogy az adott tényezô semennyire sem motivál az adakozásra, a 4 pedig azt, hogy a tényezô teljes mértékben motiválóan hat rátok. A legmotiválóbbnak a személyes érintettség bizonyult, a kitöltôk 88,5%-át kisebb-nagyobb mértékben adakozásra ösztönzi, ha ôket vagy környezetüket érinti a támogatandó ügy. A különbözô jótékonysági rendezvények, koncertek is sokatokat (68%) motivál, 47%-otokat pedig ösztönzi, ha egy általa kedvelt ismert személy áll az ügy mellé. A nonprofit szervezetek megkeresései (levelek, személyes találkozások) a kitöltôk 30,5%-t motiválja, míg a médiában megjelenô hirdetések csupán 23,5%-ra hatnak ösztönzôen. 6. Mit gondolsz a különbözô adakozási formákról, melyeket tartod a legcélravezetôbbnek? Napjainkban egyre több rosszat hallani az adománygyûjtésekrôl. A válaszadók többsége is

XIX. évfolyam 7. szám

megemlítette, hogy aggasztja, hogy az esetleges pénzadományok nem a megfelelô helyekre kerülnek, ezért inkább a tárgyi adományokkal való segítést részesítik elônyben. Az önkéntes munkával kapcsolatban is pozitív a hallgatók hozzáállása. Többen kiemelték, hogy ilyen módon annak is lehetôsége van a jótékonyságra, akinek az anyagi helyzete nem teszi lehetôvé a más jellegû adakozást. A válaszadók jelentôs része pedig azt is kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy mindig arra törekedjünk, hogy a segítség leghasznosabb formáját válasszuk. Hiszen mindig az adott helyzettôl függ, hogy az adakozás milyen formájára van a legnagyobb szükség. 7. Szoktál önkéntes munkát végezni? Az önkéntesség az elmúlt években fokozatosan terjedt a magyar társadalomban. Kíváncsiak voltunk arra, vajon karunk hallgatóit is elérte-e már ez a „trend”. Úgy vélem, nincs okunk szégyenkezni, a válaszadóknak pontosan a fele végzett már valamilyen önkéntes munkát. Közel 5%-otok rendszeresen önkénteskedik, 9% több alkalommal vállalt már ilyen feladatokat, a többiek pedig egyelôre még csak néhányszor vállaltak ilyen munkát. A kitöltôk 24%-a még nem végzett önkéntes munkát, de a jövôben mindenképpen ki szeretné próbálni magát ezen a területen is, 26% viszont egyelôre nem tervezi, hogy önkénteskedni fog. Természetesen érthetô, hogy a tanulás, és esetleg az egyetem mellett végzett munka mellett sokaknak nem igazán marad erre idejük. Az ô figyelmükbe ajánljuk a különbözô alkalmi segítségeket, amik nem igényelnek sok idôt és energiát, de a különbözô alapítványok számára ezek sokat

jelentenek. Ne feledjétek, sok kicsi sokra megy! 8. Szoktál vért adni? Bizony, van egy adakozási forma, ami nem kerül se pénzbe, se túl sok idôbe, mégis sokan távol tartják magukat tôle. Az egyik kitöltônk felhívta rá a figyelmünket, hogy nem mindenki adhat vért különbözô egészségügyi problémák miatt. Ezzel persze mi is tisztában vagyunk, de a többségnek általában nem ez az indoka. Álszentség lenne a részemrôl túlságosan buzdítani benneteket a véradásra, hiszen én magam is azok közé tartozom, akik tût látva könnyen megdönthetnék a százméteres síkfutás világrekordját. Sajnos van ilyen, mindenesetre sorstársaimnak szurkolok, hogy idôvel legyôzzék ezt a félelmüket. A válaszadók 10%-a tartozik a rendszeres véradók közé, további 3% pedig több alkalommal is adott már vért. A kitöltôk 16%-a részt vett már néhány alkalommal véradáson, a többiek viszont még nem próbálkoztak meg vele. Összességében elmondható, hogy a Pécsiközgáz hallgatói nem zárkóznak el a jótékonyságtól, ha egy ügyet fontosnak tartanak, szívesen áldoznak rá. Úgy gondolom, közgazdászhallgatók esetében különösen fontos a társadalmi problémák iránti érzékenység. Ez a tulajdonság szükséges ahhoz, hogy idôvel „jó közgazdász” váljon belôlünk. Mindenesetre szeretnék mindenkit arra bíztatni, hogy a számára fontos ügyek mellett a jövôben is álljon ki, és lehetôségeihez mérten támogassa azokat, és a munka világába kikerülve se feledkezzen meg ezek fontosságáról. •

21


SZAKMA

FÉSZEK

Együtt(l)evés á la Villány Villány fô erôssége és egyben vonzereje a bor és a villányi borkultúra, amely a jövôben is fôszerepet kell, hogy kapjon. Amennyiben a fejlett borkultúra, borfogyasztás kiegészül olyan értékkel, mint a gasztronómia, akkor ezek együtt megfelelô hátteret biztosíthatnak egy komplex fogyasztói élmény megteremtéséhez. Írta: Páger Balázs Koncepciónk vezérfonalának a társasági létet, az „együtt-szórakozást” választottuk. Egy társaságban eltöltött bor- és gasztrokulturális esemény alatt kialakul egy sajátos, egyedi légkör, amely nagyon jól kiegészíti a borfogyasztással és az étkezéssel együtt járó élményt. Koncepcionális alapok A kutatás során kérdôíves felmérést végeztünk, továbbá több mélyinterjút is készítettünk szakértôkkel, helyi vezetôkkel, valamint borászokkal. Interjúalanyaink szerint Villány a hazai borvidékek között vezetô szerepet tölt be; vonzerejét mindannyian abban látják, hogy már városi címe ellenére képes volt megôrizni korábbi, természetes jellemvonásait. Nagy elôny, hogy maga a település kicsi, a borospincék koncentráltan jelennek meg, vagyis gyalog szinte minden elérhetô; nem kell feltétlenül autóba ülni, ami elônyt jelenthet egy ilyen jellegû kikapcsolódás esetén. Villányban a borászatnak, a borkészítésnek nagy tradíciója van. Ezt a hagyományt, illetve szakértelmet igyekeznek megôrizni és továbbadni a következô generációknak. A település fekvése kifejezetten kellemes, a Villányihegység délkeleti lábánál található, amelyet kiegészít a különleges, szubmediterrán jellegû klíma; ez a magyarországi borvidékek között egyedülálló. Villány online helyzetének mélyreható vizsgálata alapján megállapít-

22

ható, hogy jól képviselteti magát a virtuális tisztában legyen azzal, hogy amit a helyi bor térben – egyedül a közösségi oldalak, mint mellé fogyaszt, az helyi termék. Az interjúalanyok egységesen kikommunikációs eszközök használatát taemeltek egy problémát: a közlekeláltuk átlag alattinak. A borkultúra dést. A további fejlôdéshez felfejlôdésével egyre több borral, tétlenül szükségesnek érzik a borászattal kapcsolatos oldal közlekedés összehangolását a jelenik meg, melyek szinte turisztikai ciklusokkal, hogy mindegyikén nagy szerep könnyebben elérhessék az jut Villánynak – ezzel is bizoutazni vágyók Villányt. nyítva, hogy jelentôs a pozíciója a hazai borvidékek között. Marketingstratégiai alapok A város korán felismerte, Villány fô erôssége és egyben vonhogy a turizmus jelenti a megélzereje a bor és a villányi borkultúra, hetési alapot. Ennek következtében a pincészetek között erôs összefogás amely a jövôben is fôszerepet kell, hogy alakult ki, melynek központjában „A vendég kapjon. Fontos kiemelni, hogy a város a az elsô!” szemlélet áll. Ebben a Villány-Sikló- „központi szereplô”, a borvidék a „közvetett si Borút Egyesület egyfajta koordináló szere- szereplô”, amely megfelelô hátteret biztosít pet tölt be, és a borvidék marketingjének Villánynak. A városnak véleményünk szerint egy részét is elvégzi. Villány marketingje kap- a jelenlegi piacon, de új termékekkel (is) csán még mindig nagyon erôs a szájhagyo- meg kell jelennie. Egy olyan megújulást kímány útján terjedô népszerûség, hiszen az vánó stratégiára van szükség, melynek soelégedett fogyasztó visszajön, valamint rán az eddigi kínálatot egészítjük ki további kedvezô esetben magával hoz másokat is – szolgáltatásokkal – élén a gasztrokultúrával családot, barátokat – abból a célból, hogy – a választott platform alapján. A célközönség meghatározása során fivelük is megossza ezt az élményt. A gasztronómiai élménnyel kapcsolatban gyelembe vettük, hogy mi manapság a az alapfilozófia mindenképpen a jó és borfogyasztás mozgatója. Egyrészt „trenminôségi ételekre koncentrál, amelyeket az di” napjainkban bort inni (ide tartoznak a itt készített borokhoz kínálnak. A megkérde- „nevet ivók” és az „öntudatlan borfozett gasztronómiai szakértô kiemelte, hogy gyasztók”), másrészt a fogyasztott bor természetesen ez magával hozza azt, hogy minôsége egy magas társadalmi státust nem feltétlenül lehet egy komplett menüt az jelképezhet. Ezek alapján a következô adott borokkal végigvinni, de ezt erôltetni úgysem szabad. A leginkább célravezetô fejlôdési irányokat a gasztronómiában a helyi gazdaság, helyi termékek erôsítésében látják a megkérdezettek: mindegyikük kiemelte, hogy a helyben elôállított, minôségi termékek és alapanyagok felhasználása sokkal nagyobb vonzerôt jelenthet; ehhez azonban elVillány jelenlegi és jövôbeli (remélt pozíciója) engedhetetlen, hogy a fogyasztó is (Saját szerkesztés)

XIX. évfolyam 7. szám


SZAKMA

FÉSZEK borfogyasztói csoportokra fókuszálunk: - Rajongók: akik csak és kizárólag villányit isznak. - Alkalmi otthonivók, „iszákos intellektuális” réteg: értelmiségi, kultúrafogyasztó, városias életmódot folytató réteg. - Action-orientáltak, borturisták: olyan utazni szeretôk, akik úticélként borrégiókat, jelentôs pincefalvakat, városokat választanak; a minôségi borfogyasztás a céljuk. Az 1. ábrán Villány jelenlegi és jövôbeli (remélt) pozíciója látható a „termék” minôségének és az újítás mértékének dimenzióiban ábrázolva.

Hazánkban a minôségi gasztrokultúra nem általános jelenség (ezt szekunder kutatásaink is alátámasztják), ezért az ún. „úttörô” piacra lépési stratégiát kell alkalmazni. Gasztrokultúra szempontjából eleinte még nem kell a versenytársak támadásától tartani, hiszen nincs kialakult magas színvonalú gasztrokultúra az országban, ezért itt az új belépôk részérôl inkább a követô magatartás kerülhet szóba, míg az úttörô részérôl egy óvatos, körültekintô és védekezô pozíció kiépítése. A villányi borvidék (villány-siklósi borvidék) jellegébôl kiindulva – jellegzetesen „vörösboros” vidék – a következô fôbb versenytársakat állapítjuk meg: Szekszárd, Sopron, Eger és Balatonboglár. Kommunikációs stratégiai alapok A marketingkommunikációs mix kialakításánál figyelembe kell venni, hogy már rendelkezésre állnak bizonyos adottságok, amelyeket be lehet és be is kell építeni a kommunikációba. Ezek kapcsán azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek az alapok sok esetben nem kifejezetten Villányra helyezik a hangsúlyt, hanem a villányi borvidékre. Ezt megfontolva mi a következôkben magára a városra koncentrálunk, azonban az általunk felvázolt megoldások nagy része kiterjeszthetô az egész borvidékre. A megfelelô kommunikáció felépítését az alapokkal, az ún. platformok meghatározásával érdemes kezdeni, amelyek közül választva adunk keretet az egész kommuniká-

XIX. évfolyam 7. szám

ciós tervnek. A platformok végiggondolása segít abban, hogy a kommunikáció egyes keretei milyen érzelmi és funkcionális elônyöket kínálnak a fogyasztónak. A stratégia építése során négy platformot határoztunk meg, ezek a következôk: együtt|levés, ahol a vezérfonal a társasági lét; „együttszórakozás”, gasztro|kultúra, ami alatt az ételkészítés, az étkezés kultúráját értjük; harmónia|balance, ami a teljességre, a teljes életre és a megfelelô testi-lelki egyensúlyra utal; valamint tudás|szomj, ami új ismeret megszerzését jelenti. Kommunikációnk alapjául az együtt|levés platformot választottuk, mivel egyrészt ezen keresztül tudjuk „megszólítani” a legtöbb embert, tehát célcsoport szempontjából a legkevésbé korlátos; másrészt pedig ebben a platformban látjuk, hogy a mai, válságos idôszakban az embereknek jól esik az élmények és érzelmek megosztása, a közösségi szellemnek sokkal nagyobb szerepe van az emberek életében. A marketingkommunikációs eszközöket is ennek a platformnak megfelelôen dolgoztuk ki, amelyeket az 1. táblázatban foglaltunk össze. A stratégiában központi helyen szerepel a gasztronómia, mint kommunikálandó érték, mely alatt elsôsorban a minôségi autentikus, lokális gasztronómiát kell érteni. A megfelelô kommunikációs eszközök segítségével tudatosítható a fogyasztókban, hogy esetenként azért drágább az általuk

fogyasztott étel, mert az alapanyagokat nem diszkontáruházakban vásárolták, hanem azok helyi vagy környékbeli gazdálkodóktól, termelôktôl származnak, amelyek egyszerûen finomabbak és egészségesebbek. A fogyasztók több csoportot alkotnak, közülük elsôsorban a hazai közönségre koncentráltunk, mert ôk alkotják az idelátogatók nagy többségét. Kutatásunkból is kiderült, hogy kialakulóban van egy igényesebb réteg, akik a magasabb minôségû termékeket és szolgáltatásokat preferálják. Az említett tényezôk együttes fejlesztésével Villány olyan komplexebb élményt nyújthat az odalátogatóknak, amelyet a magas színvonalú élvezetet nyújtó cselekvések összessége vált ki. Ez erôsíti a város szempontjából rendkívül fontos szájhagyomány útján terjedô népszerûséget, és növeli turisztikai vonzerejét, valamint az ebbôl származó bevételt; mindezt úgy, hogy megtartja az évtizedek során kialakult természetközeli karakterét és a sok egyedi értéket felvonultató ún. „ékszerdoboz”-jellegét.•

Offline eszközök – események és pályázatok - eseménymarketing jelentôsége - meglévô rendezvények megtartása, kiegészítése - új, gasztrokulturális rendezvények - eszközök: - „falatozz kerékpárral” - tematikus fôzôversenyek („Cookit-yourself”) - gasztronómiai rendezvények - „best of villányi élmény” díj - „mutasd meg mit ettél a borhoz” fotópályázat

Online eszközök - jól illeszkedik az „együtt|levés” koncepcióhoz - közösségi oldalak kihasználatlansága - új közösségi honlap, „virtuális asztaltársaság” - interaktív kommunikáció, véleményezési lehetôség, tájékozódás, gasztrokulturális ismeretek gyûjteménye - gyermekek számára egy gyerekeknek szóló szimbólum, egy szôlôszem („Szóló Szôlô”) segítségével próbáljuk látványosabbá tenni a feléjük irányuló üzeneteket.

Offline – alternatív eszközök - nem szokványos módon eredményeznek sikeres marketingkommunikációt, - virális hatás, „recycling reklám” (események hírértékének újra-felhasználása), szájhagyomány - eszközök: - borvonat (a Pécs–Villány–Pécs vonalon) - „gasztro-flashmob”.

Víziók - a jelen kampányon túlmutatnak, nagyobb befektetéseket igényelnek, - késôbb általuk hatékonyan elérhetôek lehetnek a célcsoport tagjai - eszközök: - interaktív bormúzeum - Szôlôprés a magyar nagyvárosok forgalmas terein az aktuális villányi programokra hívná fel a figyelmet.

1. táblázat

23


SZAKMA

FÉSZEK Az adakozásról szakmai szemmel

Segítségnyújtás a mindennapokban Személyes meglátásom szerint a magyar lakosság a karácsonyi ünnepek alatt, illetve természeti katasztrófák idején a legfogékonyabb az adománygyûjtési akciókra. Ekkor számos civil szervezet képes aktivizálni az embereket és létesít összeköttetést az adományozó magánszemélyek, vállalkozások és a rászorulók között. Írta: Kemény Ágnes (JPKSZ) A következôkben az adományozást (a fogalmat kissé leszûkítve) elsôsorban olyan cselekvésként értelmezzük, amely belsô késztetésbôl, segítô szándékkal történik, és nem várunk érte ellenszolgáltatást. A többség számára ez általában alkalmi cselekvésként nyilvánul meg, de ezt a kikötést érdemes zárójelbe tenni. Elég például Bill Gatesre gondolni, aki szinte teljes vagyonát jótékonykodó alapítványára ruházta át; a tôzsdeguru Warren Buffet-tal közösen indított, minden idôk legjelentôsebbjének tartott jótékonysági akciójával pedig minél több „szupergazdagot” kívánnak hasonló filantróp kezdeményezésekre ösztönözni. Az akciónak már 2010-es indulásakor körülbelül 40 tagja volt, és azóta is idôrôl-idôre felbukkan egy-egy, általában amerikai milliárdos, aki vállalja, hogy karitatív célokra lemond vagyonának legalább a felérôl. Ugyan más nagyságrendben, de szinte minden országban találkozhatunk hasonló kezdeményezésekkel. Ha „jótékonykodási aktivitás” alapján próbálnánk csoportokat képezni, akkor a „szupergazdagokon” kívül is megtalálhatnánk azokat az aktív tagokat, akik lehetôségeikhez mérten a non-profit szférával folyamatos és szoros kapcsolatot tartanak fenn. Nagy számban találkoznánk olyanokkal is, akik közvetlenebb módon csak évente egyszer, az 1%-os adóbevalláskor adományoznak. A legszélesebb bázist minden bizonnyal azok alkotnák, akik alkalmi jelleggel, a céltól függôen ajánlják fel adományaikat.

24

Janus

Az adomány igen sok formát ölthet. A leggyakrabban pénzadományok fordulnak elô, amelyek elterjedtségüket egyrészt egyszerûségüknek köszönhetik (sokszor elég egy telefonhívás vagy SMS a felajánláshoz), másrészt akár aukciók vagy jótékonysági céllal történô vásárlások (képeslapok, bélyegek, stb.) formájában is megjelenhetnek. A fogadó személy vagy szervezet számára is ezek jelentik a legsokoldalúbban hasznosítható forrásokat. A második nagyobb csoportot a természetbeni adományok jelentik, közülük is kiemelhetôek a ruházati cikkek, játékszerek és a különbözô élelmiszerek. Végül az idônkbôl is adományozhatunk, ez esetben legtöbbször mint önkéntes segítôk veszünk részt egy-egy akcióban. Az ilyen cselekvések hátterének vizsgálata, magyarázata számos tudományágban jelent dilemmát, így például a pszichológia, a szociológia, az antropológia és az etológia is kialakította saját elméleteit az önzetlen cselekedetekkel, vagy másképpen szólva az altruizmussal kapcsolatban. A témakört közgazdaságtani szempontból vizsgálva altruizmuson mások jólétének az egyén jóléti függvényébe való bevonását értjük (Rapoport, 1995). Ezáltal feltételezzük, hogy az egyén mások javára lemond saját hasznáról. A neoklasszikus közgazdászok (eredeti) felfogása szerint az önzet-

K

len ember, mivel erôforrásait a többiekre pazarolja, hátrányba kerül a versenyben és kirostálódik a gazdaság szereplôi közül. Az önzetlen cselekedet az egyén számára számos költséggel jár: saját idejét, energiáját, erôforrásait használja fel ahhoz, hogy másokon segítsen. Anélkül, hogy a mélyebb pszichológiai elemzésbe bocsátkoznék, a (családon és rokonságon kívül érvényesülô) altruizmus hátterében három alapvetô motívum emelhetô ki. Az elsô esetben leginkább csak altruizmusnak álcázott önzésrôl beszélhetünk, amikor valaki felszínesen jót tesz másokkal, de valójában a saját érdekeit követi. A lázongó szegények közt ételosztást elrendelô király esetében aligha beszélhetünk belsô, személyes késztetésrôl, sokkal inkább az éhséglázadást elkerülendô manôverrôl. A második nagyobb csoportot azok a cselekedetek alkotják, ahol már a kölcsönösség motívuma is megjelenik. Nyilván ez a rokoni, baráti, szomszédsági viszonyokban fordul elô a leggyakrabban, de ilyennek tekinthetjük a szoros üzleti közösségek tagjai között kiépülô kapcsolatokat is. Az ilyen kapcsolatok sokszor csak hosszabb folyamat eredményeképpen jönnek létre,


SZAKMA

FÉSZEK de ha egyszer kialakulnak, akkor a késôbbiekben is meglehetôsen stabilnak bizonyulnak. Ugyanakkor még ez utóbbi kategória sem tekinthetô az altruizmus teljesen „tiszta” formájának: valódi altruizmusról akkor beszélhetünk, ha az adakozás minden jelenbeli és jövôbeli ellenszolgáltatás nélkül történik. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a cselekedettel az önzetlen ember jóérzése vagy presztízse növekedjen (Hámori, 1998). Az adakozás hátterében nem csak személyenként, hanem ügyenként is más-más motivációk állhatnak, például erkölcsi kötelezettség, empátia, a pozitív énkép kialakításának vagy a presztízs fokozásának az igénye. Az emberek többségében megvan az adakozás iránti hajlam, de sok esetben különleges esemény, illetve kapcsolati hálók szükségesek ahhoz, hogy ez felszínre is kerüljön, hogy az egyén számára mindennapivá váljanak a társadalmi részvétel különbözô formái – egyedül sokszor kevésnek érezzük magunkat. Számos további tényezô is akadályt képezhet: a túlzott stressz, a tudás vagy az idô hiánya stb. Külön kiemelhetô az elmúlt évek kedvezôtlen gazdasági helyzete is, ami nem csak céges szinten szûkíti be az erre áldozható forrásokat, de az egyének számára is. Az sem jelent feltétlenül pozitív változást, ha túlságosan megnô a sokszor kéretlen adománygyûjtések száma – ahogy ez az elmúlt években tapasztalható volt –, mivel a túl sok „ismeretlen ügy”, a média által is bemutatott botrányok is inkább a bizalmatlanságot növelik. Persze meg kell vizsgálni a mérleg másik oldalát is, hiszen a gazdasági nehézségek egyúttal meg is növelhetik az emberek egymás iránt érzett felelôsségét, de összességében mégis csak kevesebb anyagi forrás áll rendelkezésükre. Sokat számít az adakozási kultúra is. Mit értünk ez alatt? Alapvetôen ide kapcsolódik annak a társadalmi megítélése, hogy kinek a feladata a rászorulókon segíteni. Az elesettek támogatását minden közösség, ország úgy oldja meg, ahogyan azt alapvetô, történelme során kialakult értékrendje, társadalmi hagyományai diktálják; egységesen elfogadott recept nem létezik. Két irányból

közelíthetjük meg a kérdést, és – ahogyan az lenni szokott – ezek ötvözetébôl állnak össze azok a rendszerek, amelyekkel a valóságban is találkozunk. Az elsô irányzat szerint a rászorulók megsegítése állami feladat: a kor- A 2011-es és 2010-es World Giving Index élmezônye mány az állampolgárok adóiból (Saját szerkesztés) szociális védôhálót épít ki, melyet mindenkire kiterjeszt. A másik közelítés alapján ez a feladat alapvetôen a civil szférához tartozik, nem az állam kötelessége a kirekesztettség feloldása, a piaci hibák korrekciója. Az állampolgároknak lehetôségük van azok támogatására, akiket valóban érdemesnek tartanak arra. Hazánk az elsô irányzathoz áll közel, ugyanakkor az is megfigyelhetô, hogy a társadalmi problé- lyet foglalta el az ország. Összességében mák megoldásában egyre nagyobb teret függetlenül attól, hogy milyen az állam nyer a magánszemélyek és a vállalatok szerepe, az adományozás, mint társadaltársadalmi felelôsségvállalása. Másrészrôl mi szokás támogatását nem szabad elhaa modern nyugati társadalmakban – külön nyagolni. Mi lehet az egyetemisták szerepe ebkiemelhetjük a legindividuálisabb értékenddel rendelkezô Amerikai Egyesült ben? Az egyetemi évek során fontos, hogy Államokat – bár a piaci kapcsolatok domi- ne csak szakmai értelemben képezzük nálnak, de a segítségnyújtásra való hajlam magunkat, hanem már ez idô alatt fogééppúgy jellemzô, mint a verseny. Ez a tár- konnyá váljunk a társadalmi problémák sadalmi kohézió erejét is mutatja, sokak iránt. El kell sajátítanunk azt a képességet számára ez „személyes ügynek” és késztetést, hogy a minket körülvevô társadalmi környezetben egyfelôl felistekinthetô. a problémákat, másfelôl Az angol Charities Aid merjük Foundation évente összeállítja lehetôségeinkhez mérten részt is vegyünk a Világ Adakozás Indexet (World azok megoldásában. Kétségtelen tény, Giving Index), mely az alap- hogy (jelenleg) még sem Bill Gates vagyoján rangsorolja az országo- nával, sem Oprah Winfrey-t vagy Angelina kat, hogy azok polgárai Jolie-t övezô médiaérdeklôdéssel nem mennyire adakozóak a számolhatunk, de támogathatjuk a társasaját jövedelmükkel és dalom azon tagjait, akik számára egy kis idejükkel. Három dimen- odafigyelés is nagy lökést jelenthet minzió mentén vizsgálódik: a dennapi életükben. A Janus Pannonius Közgazdasági Szakkaritatív szervezetek számára nyújtott adományok, az ön- kollégiummal kétszer is lehetôségem volt kéntességre szánt idô, valamint a részt venni a PTE Nyár utcai Gyermekklinivadidegenek megsegítésének kérdésében. kájának fertôzô osztályán található kór2011-ben a lista élére az Amerikai Egye- termek kifestésében. Részben az itt szersült Államok került fel, Magyarország a zett impulzusok hatására indult el egy 127. helyen végzett összesítésben. A gaz- olyan, a Kar összes diákszervezetét megdasági nehézségek némileg rányomták a mozgató kezdeményezés, mely azt a célt bélyegüket a bôkezûségünkre, egy évvel szolgálja, hogy a gyerekek életét játékokkorábban elôkelôbb pozíciót, a 121. he- kal tegyük még szebbé.• Források: Hámori, B. (1998): Érzelem-gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Budapest. Rapoport, H. (1995): Coordination, Altruism and Under-Development. Kyklos, Vol. 48. pp. 389-407. World Giving Index, CAF 2011: https://www.cafonline.org/pdf/World_Giving_Index_2011_191211.pdf

Janus Pannonius

Közgazdasági Szakkollégium

25


SZAKMA

FÉSZEK A JPKSZ közösségének elemzése szociometriai eszközökkel

Láthatóvá tenni a láthatatlant Szervezetünk egyike a Karon mûködô legfiatalabb diákszervezeteknek. Mint mindenki, egy szervezet is eljut arra a pontra, amikor felteszi a kérdést: „Milyen vagyok én?” Szakkollégiumunk most éli e meghatározó korszakát. Jó közösség vagyunk? Milyen egyáltalán a jó közösség? Olyan, mint egy baráti társaság, vagy a kapcsolatoknak inkább szakmai alapokra kell épülniük? Írta: Bodnár Szabina (JPKSZ) Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak minket a következôkben bemutatott kutatás során. Célunk az volt, hogy tükröt tartsunk magunk elé, feltérképezzük a közösségben lévô társas kapcsolatokat, azaz láthatóvá tegyük a láthatatlant. A társas mezô csoportosulásait, kapcsolatait ábrázoló térkép a szociogram, ennek elôállítási módja pedig a szociometria, melynek alapgondolata és módszertani kidolgozása J. L. Moreno romániai születésû amerikai pszichiáter nevéhez kötôdik. Ezt a módszert, mint szociálpszichológiai eszközrendszert alkalmazzák az egész világon olyan intézményekben, amelyeknek mûködése emberek mozgatását, egybehangolását, szervezését teszi szükségessé. A módszertan lényegi eleme, hogy a szervezet tagjainak életszerû döntési szituációban ki kell választaniuk egymást. Moreno gondolatrendszerének pillére az a feltevés, amely szerint az emberi kapcsolódások elsôsorban érzelmiek, rokonszenviek, így a választások megfelelnek az érzelmi vezérlésû spontán kapcsolódásoknak. Vagyis ezek ábrázolásával, jellemzésével a közösség társas kapcsolatait lehet láthatóvá tenni. A társas kapcsolatok idôvel struktúrákba rendezôdnek, melyek kialakulása a közösség történetével szerves kapcsolatban áll. A JPKSZ, mint közösség kialakulásának folyamata az alapító tagok egyetemi éveinek kezdetéhez nyúlik vissza, amikor is elkezdôdött a primer társas tájékozódás, vagyis a potenciális tagok elkezdték megismerni, értékelni egymást. Ez a társas halmaz még nem rendelkezett egyértelmûen megkülönböztetô tulajdonsággal, de bizonyos hasonló érdeklôdési

26

Janus

Az alapítást követôen évente, rendszeirányok, tervek, értékek szerint szorosabb rint alsóbb évfolyamos hallgatókkal kötelékek szövôdtek. E kötelékeken belül elkezdett kialakulni bôvült a tagság, de amikor az alapító tavalamiféle szerepstruktúra, megjelentek a gok befejezték egyetemi tanulmányaikat, klasszikus szerepek. Elsôként a megbomlott az addig stabil közösségi feladatkijelölô szerepek jöttek létre, me- struktúrákkal rendelkezô csoport. Immályek közül a kezdeményezô támogatókra ron nemcsak oly mértékben, mint az új lelt, amikor célként kitûzte, hogy szerve- tagok érkezésekor, hanem gyökeresen átzett csoporttá alakuljanak a közös érté- alakult. Ez azt jelenti, hogy a szerepstrukkek mentén. Ennek elvi kereteit egy már túra és a hatalmi struktúra mellett a tárlétezô mozgalom fektette le: a szakkollé- sas-vonzalmi és kommunikációs struktúra is megváltozott, hiszen ha valakinek a giumi mozgalom. Amikor a közösség szakkollégiumot legjobb barátja végzett, akkor a mindenalapított, mind szakkollégisták lettek: napokban már nem vele fog együttmûközös szimbólumokat – saját nevet, mot- ködni bizonyos feladatokban, és könnyen tót, jelképet – hoztak létre. Ezek azokat lehet, hogy ennek következtében új baaz értékeket fejezték ki, amelyek már ed- rátságok alakulnak ki. A csoport fejlôdése dig is köteléket jelentettek számukra, de tehát ezen a ponton elágazik. Elkezdôdik most már egyértelmûen körülhatárolható egyrészt az utóélet, másfelôl pedig a fiaegységet alkottak. A szakkollégium alapí- talabbak ott maradnak egy kvázi „csonka” tása egyúttal a mozgalom normarendsze- közösségben, és az újonnan érkezô tarének átemelését is jelentette a közösség gokkal együtt meg kell újulniuk. Egyúttal az is új feladat volt a közösség számára, tehát már normarendszerrel is számára, hogy berendezkedjenek arra, rendelkezett. És ezen a ponton érdekes megállapítást hogy ez folyamatossá válik – sôt még fel tehetünk: a közös cél az, hogy szervezett is gyorsul, hiszen a tagok mindegyike már csoporttá váljon a közösség – ezt pedig úgy éri el, hogy szabályokat kezd alkotni, melyekben lefekteti a kötelezettségeket és jogokat, és meghatározza mûködésének kereteit. Mindez hamar írott formát is öltött, amikor megszületett a szakkollégium Szervezeti és Mûködési Szabályzata (SZMSZ), azonban a fejlôdés máig tartó hosszas fo- 1. ábra - Az érzelmi kapcsolatok szociogramja lyamat a szervezet éle- Forrás: Csoportjelenségek – tében. megélt és értelmezett viszonyok szakkollégiumi kurzus (2011)

K


SZAKMA

FÉSZEK a Bologna-rendszer oktatási struktúrájában végzi egyetemi tanulmányait. Mint tudjuk, ez nemcsak azzal jár, hogy a hallgatók jó eséllyel kiesnek egy félévet a közösség életébôl a gyakorlati idôszak alatt; hanem azzal is számolni kell, hogy valaki a tanulmányait nem itt folytatja, vagy éppen nem is tud vagy akar mesterképzésre menni. Mindez a szakkollégiumi tagságot tekintve jelentôs fluktuációt eredményez, amely szintén a struktúrák képlékenységét és gyors változását eredményezi. Mindezek tudatában a közösség válaszokat keres olyan kérdésekre, amelyek közelebb vihetik a helyzet megoldásához. Az egyik ilyen fontos kérdés, hogy hogyan is néznek ki a közösség láthatatlan struktúrái. Ennek feltárásához nyújt segítséget a szociometria. Feltevésünk szerint alapvetôen két meghatározó struktúra határozódik meg a csoport társas mezôjében. Az egyik, aktív közösségi életet élô csoportként, a társas-vonzalmi (érzelmi) struktúra, a másik pedig a szakmai együttmûködések által meghatározódott szakmai struktúra. Ezért a lekérdezés során megválaszolandó kérdéseket olyan kérdéskörökre bontottuk, amelyek külön-külön határozzák meg e két struktúrát. Az ezekre adott válaszok feldolgozásának eredményeképp rajzoltuk meg a következô két szociogramot. Az ábrán látható, hogy a jelenlevôk többsége egy nagy hálózatot alkot, amely hálózatban láthatunk szoros barátságokat (például a 15-18-19-es hölgyek között 4-4-szeres kapcsolat van), nagyobb baráti társaságokat (klikkeket), és a közösség minden tagja kapcsolódik a hálózatba valamilyen formában. A szociogramon egyetlen magányos, kölcsönös kapcsolat nélküli személy látható, akinek helyzete egybevág azzal a ténnyel, hogy a kérdôív kitöltésekor tartott Szakkollégiumi Gyûlés nem erôsítette meg a tagságát . Tehát mindezek alapján a szakkollégium egészséges közösségi társulatnak tekinthetô. A szakmai kapcsolatokat tekintve a megkérdezett tagok közel 60 százaléka rendelkezik kölcsönös szakmai kapcsolattal, amelybôl szinte mindenki összefüggô hálózatot alkot. Ez kevésbé kiterjedt, mint az érzelmi kapcsolatok esetében, azonban a 28 tagból álló hálózat kiterjedtnek mondható. Ez a szakmai

aspektusú kérdéseket tekintve azt jelenti, hogy a hálózat szervesen együttmûködik a szakmai tevékenységek terén, úgymint esettanulmány versenyek, tudományos kutatások esetében, illetve a szakmai vélemények, álláspontok áramlása is aktívan mozog e kiterjedt körben. Négy központi személyt tudunk kiemelni a hálózatból, akik rendre 8,7 és 6 kapcsolattal rendelkeznek (23, 9, 30, 40). Ezen személyek kiemelkedôen aktív szerepet töltenek 2. ábra - A szakmai kapcsolatok szociogramja Forrás: Csoportjelenségek – be a szakkollégium megélt és értelmezett viszonyok szakkollégiumi kurzus (2011) szakmai életében. A szociogramon szembetûnô a peremen lévô magányosok nagy száma – erre magyarázatot adhat, hogy többségük a felmérés készítésekor új tagnak számított, hiszen a felvételitôl a felmérésig mindössze néhány hónap telt el, ami elsôdlegesen a közösségbe való beilleszkedésrôl szólt. A többi magányos pedig nagyrészt olyan szakmai gyakorlatos, aki nem passzív tag, de a végzéssel kapcsolatos feladatok miatt mindössze egy kötelezô kurzus teljesítésével van jelen a szakmai életben. A szociometriai mutatószámok is nagyon aktív és erôs kohézióval rendelkezô közösséget mutatnak. Például az érzelmi kapcsolatokat tekintve a szakkollégium kölcsönösségi mutatója, amely azt fejezi ki, hogy a társas mezôben lévô személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata, 98,08% (52 emberbôl egy magányos). Ez rendkívül jónak mondható: azt jelzi, hogy a közösségnek vannak olyan tagjai, akik szükség esetén ellensúlyozni igyekeznek társaiknál az elmagányosodás tendenciáját (ez érett csoportokra jellemzô). A szociometriai felmérés szerves részét képezi az eredmények ismertetése a tagok számára, hiszen ezzel teljesül, hogy a struktúrákat láthatóvá tesszük. Összességében pozitívan fogadta az eredményeket a közösség; kifejezetten örömtelinek tartották, hogy a társas-vonzalmi struktúra ennyire stabil, a szakmai struk-

Janus Pannonius

túra szintjén pedig konkrét fejlôdési lehetôségek váltak megfogalmazhatóvá. Az a feltevésünk tehát igazolást nyert, hogy létezik egy másik, a társas-vonzalmi struktúrától különbözô struktúra a szakkollégium társas mezôjében. Az általunk az elemzés kezdetén meghatározott másik motivációs rendezôelv szerint, vagyis a részben szakmai érdekeket is magában foglaló kölcsönös választások által kirajzolt szakmai szociogram több tekintetben is markánsan eltért az érzelmi választásokat szemléltetô szociogramtól. A stabil társas-vonzalmi struktúra megmutatta számunkra, hogy a közösség képes lehet az egyre növekvô fluktuációval megbirkózni, aktív társasági élet színtere tud lenni. A szakmai struktúráról pedig kiderült számunkra, hogy hol rejlenek benne a kitörési pontok. Megmutatta, hogy a szakmai programok intenzitása növelhetô az új tagok, illetve a passzív tagok körében. Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy ezen eredmények csupán a szakkollégium közösségérôl alkotott pillanatképek, a struktúrák folyamatos változásban vannak. Éppen ezért további elemzési lehetôséget jelent ezen kutatás többszöri lefolytatása, amely nemcsak a struktúrák változásáról adhat majd képet, hanem az egyének struktúrán belüli mozgásáról is, akár a csoporton belül betöltött szerepük tekintetében. •

Közgazdasági Szakkollégium

27


KILÁTÓ

FÉSZEK Jóléti rendszerünk kihívásai és a magyar mentalitás

Amikor az államkassza adakozik Az adakozás – mint mostani lapszámunk központi témája – kapcsán úgy érzem, helyet érdemel néhány gyors gondolat a magyarországi jóléti, szociális, egészségügyi rendszer dilemmáiról. A szociális háló fenntartását az állam ugyanis az adófizetôknek a közös kasszába történô „adakozása” által tudja csak biztosítani. A baj pedig az, hogy e kasszát illetôen kivenni mindenki, de betenni senki nem akar. Írta: Barkóczi Csaba Az elmúlt 100-150 év során bebizonyosodott, hogy minden demokratikus országban szükség van egyfajta védôhálóra, olyan alapvetô szolgáltatásokra, melyek alanyi jogon járnak az adott ország állampolgárainak, s mely szolgáltatások zöme a Maslow-piramis szerkezetében legalul található primer szükségletek valamelyikéhez kötôdik. Ilyen az élelmiszerhez, a vízhez vagy az egészséghez való alkotmányos jogunk. Ennek jegyében az ország kormányának kötelessége kórházakat, egészségügyi intézményeket fenntartani. A tiszta ivóvízhez való hozzáférés elvileg mindenkinek jár. Az alapvetô szükségleteken felül hazánkban a tanulás lehetôsége nyitott még a közösség minden tagjának – legalábbis a középiskola szintjéig –, így az állam tartja fenn az alap- és középfokú oktatási intézmények többségét is. Ezen kívül beszélhetünk még az infrastruktúrához, a közvilágításhoz, az egészséges környezethez való jogról, s számos más egyéb lehetôségrôl, melyeket az állam biztosít nekünk. Ha az alkotmányban és a törvényekben leírt szabályozások maradéktalanul teljesülnének, akkor egy tökéletesebb világban élnénk. Azonban kérdés az is, hogy mennyi valósul meg a jogszabályokban megfogalmazott célokból, miként hat ez a gazdáságra, s hogy a jóléti rendszer mennyire hatékony. Sajnálatos, hogy a szükséglethierarchia szempontjából szintén meghatározó létbiztonság kérdésében – ami ténylegesen az alapvetô létszükségletek egyike – az állam nem tud mit kezdeni a lakhatás biztosításának kérdésével. Gondoljunk bele, hogy csak a Budapesten élô hajléktalanokkal egy Szekszárd méretû várost lehetne megtölteni. Higgye el mindenki, hogy nem nosztalgiázni akarok, amikor megemlítem,

28

hogy az „átkosban” csak annak kellett a szabad ég alatt aludnia, aki ott is akart. Elhiszem, hogy számszerûen, hideg statisztikákkal kimutatható, hogy az a rendszer, ahol mindenkinek kiutaltak saját lakást, fenntarthatatlan volt; csak most kissé átestünk a ló túloldalára, ugyanis tömegek élnek az utcán – ráadásul sokszor valóban önhibájukon kívül. Aztán ott a hatékonyság kérdése. Célzottake a támogatások, avagy mennyire kötik meg az igénybe vevôk kezét? Itt megint egy már jó pár éve elô-elôbukkanó vitás kérdésbe ütközünk. S remélem, nem lát el majd senki negatív politikai jelzôkkel, amikor félve bár, de tényszerûen

megemlítem, hogy a szociális segély túlnyomó többségét a célzottak köre élelmiszer, számlatartozás vagy ruházkodás helyett minôségi cigarettára, alkoholra, játékgépre vagy arany nyaklánc vásárlására költi. Tisztában vagyok vele, hogy az egyetemes polgári szabadságjogoknak megfelelôen az állam nem szólhat bele abba, hogy ki mire fordítja a saját vagyonát. Mégis ott motoszkál a fejemben annak kérdése, hogy nem lenne-e némileg racionálisabb az a szisztéma, ahol a szociális támogatás nem teljes egészét, de egy részét készpénz helyett inkább célzott segélyként, meghatározott élelmiszerek (amelyek között nem szerepel például a chips vagy a Coca-Cola) beszerzésére utalnák ki. Nincsenek illúzióim azt illetôen, hogy ez a

rendszer is kijátszható lenne, de ha mondjuk az érintett gyermekek egy minimális töredékének tudnánk biztosítani az egészségesebb étkezést, akkor már óriási sikert értünk el. A harmadik kérdés pedig a központból érkezô pénzforrások ellenôrzésének egy másik tere. Évente milliárdokat költünk (például) egészségügyi fejlesztésekre, mégis azt tapasztaljuk, hogy a kórházak egyre nagyobb adósságot termelnek egyre alacsonyabb színvonalú betegellátás mellett. Hogyan lehet ez? Milyen csatornákon folynak el a fejlesztésekre szánt összegek? E sokszor feltett kérdésre a választ már mindenki tudja. S itt nem egyik vagy másik vezetôi csoportra kell mutogatni, hanem arra a magyar (illetve kelet-európai) mentalitásra, mely mögött azon individualista felfogás áll, amely a közösséget, mint értéket száz százalékig kihasználni, de emellett nulla százalékban építeni kívánja. Hogy ezt megérthessük, vessünk egy pillantást a gondolatmenet zárásaként a mintának tartott Svájcra! Svájcban alanyi jogon jár az internet. Aki bejelenti, hogy rászoruló, annál állami pénzen bekötik. Mégis ritkának számít, hogy valaki ilyet igényeljen. Képzeljük ezt el Magyarországon… Micsoda visszaélések lennének, még a cégvezetô mérnökök is állami pénzen kívánnának hálózathoz jutni! Csak három gyors példát hoztam arra, mi és miért nem mûködik úgy ebben az országban, ahogy annak mûködnie kellene. De ezek összességében csak egy töredékét jelentik a hazai jóléti rendszer kihívásainak. S ha már társadalmunk a Nyugattól következetesen átvette a gyakran értelmetlen (sôt sokszor deviáns) kulturális, étkezési, oktatási és egyéb szokásokat, akkor ideje lenne most már a jót és a hasznos értékeket is eltanulnia a magyar közösségnek. •

XIX. évfolyam 7. szám


KILÁTÓ

FÉSZEK Mi az a KONY 2012?

Láthatatlan gyermekek Ha Pécs belvárosában sétáltatok, talán felfigyeltetek az utóbbi idôben itt-ott felbukkanó, egymásba fonódó szamarat és elefántot ábrázoló plakátokra. A KONY 2012 feliraton kívül csak egy rövid mottó olvasható: “One thing we can all agree on.” A tájékozottabbak talán felismerték, hogy a két állat a két egymással szemben álló amerikai pártot jelképezi. Mi lehet az egyetlen cél, amelynek zászlaja alatt egyesülniük kellene? Írta: Gungl Larion A megfelelô szavakat (KONY 2012) bepötyögve a keresôbe, a lista elején egy fél órás videón akad meg a szemünk. A rövid leírás alapján az Invisible Children elnevezésû non-profit szervezet által készített rövidfilm célja a “Lord’s Resistance Army” néven elhíresült katonai csoport tevékenysége elleni fellépés, amelynek vezetôje Joseph Kony. Az LRA számos terrortevékenység mellett gyermekeket rabol el, akikbôl katonákat, illetve a lányok esetében szexuális rabszolgákat nevel. Különösebb cél nélkül, csupán hatalmuk megerôsítése végett folytatják pusztító hadmûveleteiket. A videóban a modern, globalizálódó társadalmat szólítják meg. Jason Russell, az Invisible Children társalapítója a videó rendezôje, narrátora és úgymond fôszereplôje is. Saját életének bizonyos szakaszait bemutatva igyekszik személyesebb hangulatot varázsolni a nézôk számára. 2003-ban két barátjával együtt Afrikába utaztak, és Ugandában találkoztak egy Jacob nevû fiatal helyi fiatalemberrel, aki meglepô nyíltsággal mesélt nekik arról, hogy állandó rettegésben élnek: tisztában vannak azzal, hogy bármikor rajtuk üthetnek, és elrabolhatják ôket; saját szemével nézte végig testvére meggyilkolását. Jasonéknak sikerült lencsevégre kapniuk azokat a szörnyû körülményeket, amik az ottaniaknak a mindennapokat jelentik. Miután hazatértek, szervezkedésbe kezdtek, megalapították az Invisible Children szervezetet, és hasonló címmel dokumentumfilmet készítettek az Ugandában

XIX. évfolyam 7. szám

felvett anyagokból. Azóta is megállás nélkül harcolnak azért, hogy valami változást tudjanak elérni. 2011-ben a mozgalom fordulóponthoz érkezett: hosszú évek munkája után elérték, hogy a Barack Obama által vezetett Amerikai Egyesült Államok 100 fôs katonai csapatot küldött Közép-Afrikába, hogy segítsék a helyi haderô munkáját Joseph Kony elfogásában. A videóban megfogalmazott fô küldetés a következô: 2012. december 31-ig meg kell állítani az LRA szervezetet, és el kell fogni vezetôjüket. Globális összefogásra szólítanak fel mindenkit, aki megnézi a videót. Az alapvetô elképzelés az, hogy az amerikai kormány csak akkor nem fogja visszavonni a jelenleg kiküldött haderôt, ha látja, hogy az emberek törôdnek a kérdéssel – ehhez pedig ismertté kell tenni Joseph Kony nevét a világban mindenhol. Elsô lépésként hírességeket kértek meg, hogy álljanak az ügy mellé, és ezt a nyilvánosság elôtt is vállalják. A honlapjukon könnyen hozzáférhetôvé tették azoknak a politikusoknak az elérhetôségeit, akiknek hatalmukban áll tenni valamit. A videóban nem gyôzik hangsúlyozni annak fontosságát, hogy ha a legfôbb döntéshozók folyamatosan olyan visszajelzéseket kapnak, hogy az emberek számára fontos ez az ügy, akkor nem tudják figyelmen kívül hagyni. A következô lépés a világhírnév, a cél, hogy az emberek mindenhol azt kérdezzék:

ki az a Joseph Kony? Ennek érdekében a mozgalom tagjai több ezer posztert és szórólapot nyomtattak ki és helyeztek el a nagyobb városokban. Az anyag ingyen letölthetô a honlapjukról, így bárki, aki látta a videót, részt vehet a propagandában. A videó elképesztô sebességgel terjedt az elsô feltöltés után, hetekig ettôl volt hangos a Twitter, a Facebook és minden egyéb közösségi oldal. A nagy népszerûségnek természetesen átka is van, szinte rögtön megjelentek az ellenzôk. Rengeteg összeesküvés-elmélet olvasható internetszerte, és sokaknak nem szimpatikus, hogy támogatják a katonai közbeavatkozást. Egyesek szerint az egész az amerikai kormány rejtett propagandavideója, amivel az állampolgárok szimpátiáját próbálják megnyerni egy már eltervezett afrikai katonai megszállás kapcsán. Mások meg vannak gyôzôdve róla, hogy csupán adományokat akarnak kicsalni az emberekbôl az Invisible Children részére. Tény, hogy a szervezet könyvelése nem túl átlátható, tetemes összegeket vesz igénybe a fenntartás, az adminisztráció, és természetesen a videó elkészítése sem két centbe került. Akiknek ez jelenti a fô problémát, azok igyekeznek meggyôzni az embereket más non-profit szervezetek támogatásáról, ahol a befolyt összeg legnagyobb részét ténylegesen iskolák építésére, élelmezésre fordítják. Nehéz eldönteni, hogy kinek van igaza. Ajánlom mindenkinek a videó megtekintését, aztán pedig saját értékítélet alapján el lehet dönteni, hogy megosztjátok-e másokkal, vagy sem… •

29


LEHÚZÓ

FÉSZEK Szükség vagy szakma...

Igaz volna?

Lesétálok egy aluljáróba… Körülnézve csak jólöltözött embereket látok, tisztaság van. Tisztítószer, sôt virágillat. Mindenki mosolyog, senki nem fekszik a sarkokban újságpapírokkal letakarva, nincsenek gyanús eredetû tócsák körülöttem, senki nem lép oda hozzám, hogy ugyan nincs-e egy kis apróm, és nem néz rám úgy, mint egy sorozatgyilkosra vagy üvölt utánam anyázva, ha esetleg nincs. Írta: Lori Hogy mi ez? Jelenleg szerintem egy álom (talán Svájc), ráadásul nem is igazán a megvalósítható fajtából. „Csövesek” voltak, lesznek; ha akarjuk, ha nem… Autóban ülve hallgatom valamelyik színvonalas rádió rendkívül vicces (nek tûnni akaró) reggeli mûsorát. A téma: hazánk ikonikus hajléktalanjai/ kéregetôi jó szöveggel vagy vicces megjelenéssel. Mindenki írjon a személyes „kedvencérôl”. Megfordul a fejemben az a bizonyos mondat a 15 perc hírnévrôl, ezek szerint ez már tényleg mindenkinek(!) jár. Mivel érdemlik ki? Valaki szôlôallergiára hivatkozva gyûjt tablettásborra, más egy kis apróért kiveszi az üvegszemét (ez már majdnem szolgáltatás, csak adómentes - ügyes húzás, bevallom). Mindegy, hogy Pest, Pécs, Debrecen, Miskolc pláne, úton-útfélen ott vannak boltok elôtt, állomáson, tereken. Sétálunk az utcán, szembejön a kedvenc hajléktalanunk, talán még ránk is köszön. Nem tudjuk a nevét, ô se a miénket, nem is számít, de akár az is lehet, hogy ismerjük az egész élettörténetét, mert elmesélte. Vietnamban volt vadászpilóta, természetesen most is nagyon gazdag, 5 nyelven beszél. Persze, ahogy én vagyok Szûz Mária, Jézus anyja. Még ô van megsértôdve, hogy nem hiszek neki, végül is akár igaz is lehet, mindig mondják, hogy könynyen ítélkezem… Biciklivel jár, néha görkorcsolyával, csak zokni nélkül, horgászbottal a vállán, kannásborral a kormányon, gyakran nem szomjasan (ilyenkor azért jobb, ha gyalog).

30

Hajléktalan? Kéregetô? Életmûvész? Jó kérdés… Mi a különbség? Minden hajléktalan kéregetô, de nem minden kéregetô hajléktalan? Az sem biztos. Az viszont tény, hogy a koldulás manapság néha egészen jó üzletnek számít. „Ingyenpénz”, kinek ne kellene? Elmenni dolgozni? Ugyan már! Különben meg úgyis jön a segély is. Reggel kiül az Ifjúság útjára a táblával: nincsenek lábai, pénz kellene ételre, esetleg mûlábra. Nem tudom… Este pedig bruttó harmincezerrel, feláll és hazasétál… Nem igényel nagy szaktudást, beleszakadni sem kell éppenséggel, és szinte biztos jövedelem - na jó télen azért talán fázik egy kicsit, de a hülyének is megérné. Diploma vagy szakma? Ki tudja, még az is lehet neki, de legalább egy kis üzleti érzék biztosan vagy csak túlélési ösztön. A Király utcán sem mehetünk végig a „pénztpénztpénzt” szó végtelenített változatának meghallgatása nélkül. Persze ne ítélkezzünk könnyen, évek munkája lehet egy jól beváló kéregetôsztori, vagy egy bárkit megható könnyes tekintet begyakorlása. Ha ez nem megy, még mindig ott a kutya/ gyerek/mindkettô „segédeszközök” kipróbálásának lehetôsége, hiszen ki tudna így tiszta lelkiismerettel továbbsétálni? Sokunknak elege van abból, hogy „nem kell a kajád, pénzt adj”, vagy a kéretlen (nem éppen) tisztító hatású szélvédômosásokból, ahol már inkább azért fizetünk, hogy ne nyúljanak a kocsinkhoz azzal a kefével, ami abban a vödörben volt, amiben véletlenül sem akarjuk tudni, hogy mi van.

Létezik persze tisztességes kéregetô is: a Kórház téren egy egészen jól öltözött úriember odalép a buszra várókhoz, illedelmesen köszön, és még azt is közli, hogy nem udvarolni szeretne (de kár, pedig már reménykedtem), csak hát kissé meg van szorulva. Egyetemista létemre - szoctám elôtti napon elôször mondhattam ôszintén életemben egy „csövesnek”, hogy bocsi, jelenleg én sem tudom, hogy mit fogok ma még enni (vagy leginkább, hogy mibôl), pedig talán még adnék is. Megköszöni, további szép napot kíván - még az is lehet, hogy így is gondolja-, próbálkozik másnál. Hiányzik belôlük a büszkeség? Még olyan is van, aki visszaadja az elôzô héten koldult szál cigit, ha éppen találkozik veled. Hiányzik belôlük az emberség? Mióta egy átbulizott éjszaka után egy hajléktalan segített hozzá 50 forinttal a reggelimhez, azóta ezt sem mondanám. A kreativitás? Van, aki évek óta gyûjti a Déliben a pénzt a hazaútra, más pedig bekopogtat hozzád egy cetlivel, hogy süketnéma, ami eléggé megnehezíti az értelmes kommunikációt, pláne ha az illetô nem igazán akarja megérteni, hogy nem látjuk szívesen, hiszen nem hallja (na persze). Egyvalami azonban biztosan megvan bennük: az érzés, hogy mikor vágyunk rá legkevésbé, hogy odalépjenek hozzánk. Hogy mit tennék ilyenkor? Melegebb éghajlatra küldeném, de persze csak hogy ne fázzon szegény… •

XIX. évfolyam 7. szám


LEHÚZÓ

FÉSZEK Mi lesz veled Hollywood?

A mozi halála?

Kedves Olvasó! A cikkem témájával és kifejtésével megeshet, hogy nem értesz egyet szubjektivitásából adódóan, hiszen „ízlések és pofonok” határozzák meg a világot. Mindenkinek más tetszik, mást szeret, így a saját és a környezetemben élôk véleményére alapul az írásom, de igyekszem számszerû adatokkal is alátámasztani mondandómat. Szerzô: Zoli* A legutóbbi Oscar Gála jelöltjeit és nyerteseit nézve nem tudom, hogy csak nekem van-e fura érzésem, de mintha az elmúlt években jobb filmeknek örvendhettünk volna; illetve olyan érzésem is van, hogy volt pár alkotás, ami bekerülhetett volna a kalapba, s ezek mégis kimaradtak. Nem is mennék most bele a felsorolásba, hiszen kevés hellyel kell megbirkóznom, mindenki képes megtalálni. Az Oscar csupán a jéghegy csúcsa, hiszen oda csak az alkotások „krémje”, legjava jut el. Megfigyelhetô manapság, hogy a filmkészítôk újra meg újra régen jól bevált ötleteket kapnak elô zsebeikbôl. Csak hogy ne mondhassátok, hogy a levegôbe beszélek, vegyünk elô néhány példát, bár biztosan ti is tudnátok erre sokat mondani. Itt van a hamarosan újra feldolgozásra kerülô Total Recall, melyet 22 év után elô kell venni, mivel, ha egy film régi, akkor már nem is létezik, kötelezô újraforgatni. Nem is beszélve a Fright Night címû klasszikusról, melyet szintén Collin Farrel követett el. Akkor itt van még a Beastly címû alkotás, mely kifejezetten kellemes volt, de egy az egyben a Szépség és a Szörnyeteg történetét futtatta végig. Van még Batman, Superman, melyeket már ki tudja hányszor látott a világ újabb és újabb köntösben. A Terminatorok sem állnak le, amíg meg nem állítják John Connort, de még folytathatnám itt hosszú sorokon keresztül, kezdve a Die Hard 4, majd várhatóan 5-el, aztán persze a Fûrész heptalógia, és végezetül az újonnan leforgatott Amerikai pite, melyet kifejezetten várok, mivel visszanyúltak a kezdetekhez. A felsorolt példák talán jól mutatják, hogy rengeteg bôrt le lehet húzni egy-egy alkotásról, ötletrôl, mely talán az ötlettelenség vagy a kiadók kockázatkerülésének következménye, mindenesetre nagy hatással van a filmvilágra. Nagyon sok példát tudtok szerintem ti is gyenge alkotásokra, megvalósításokra, mivel gyakran elôfordul, hogy egy elôzetes alapján mennyire megtetszik egy film, néha már-már tûkön ülünk a premier dátumáig; mikor is a moziból kijôve kénytelenek vagyunk partnerünkkel

XIX. évfolyam 7. szám

konstatálni, hogy hát igen, ez nem volt rossz, csak éppen kár, hogy az összes jó részt már láttuk a trailerben. Ezzel még meg sem említettem a rengeteg B, C és D kategóriás filmrôl, amit végignézni is sokszor kínszenvedés. Utána meg elgondolkozunk, hogy ezt komolyan gondolták? Itt most nem szeretnék példákkal élni, mert ez is mindenkinek más és más. Na, de ne értsetek félre, nem azt mondom, hogy összedôl a filmvilág és minden rossz, amit készítenek, hiszen mint mindenkinek, nekem is vannak olyan sorozataim filmekben, amiket várok, hogy legyen folytatás, csak éppen azt mondom, hogy ez veszélyes terep tud lenni egy idô után. Most például az Indiana Jones folytatása jutott eszembe, mely után szerintem sokan úgy jöttek ki a mozikból, hogy lefelé görbült az a vigyor. Tudni kell, hogy hol a határ, lezárni egy történetet, hiszen egy idô után olyan ez, mint egy a végtelenségig elnyújtott szappanopera, amikbôl hiányoznak az ötletek; vagy olyanokhoz kell nyúlni, amikbôl elôre tudják, hogy mindent hoz, csak minôséget nem, de mégis meglépik, mert így is van benne pénz, és újra lenyomják a nézô torkán ugyanazt a szemetet. Gondolom, arra a kérdésre, hogy hol készül a legtöbb film, egybôl azt válaszolnátok a legtöbben, hogy Ameriká-

ban, azonban érdekes, hogy India és az EU is megelôzi ezen a téren. Persze, ha a költségvetést nézzük, akkor megkérdôjelezhetetlenül Amerikáé a vezetô szerep. Szintén érdekes tény lehet, hogy egy film bevételének csupán egynegyede származik a mozijegyek eladásából. Az utóbbi évtizedben az amerikai mozijegyeladások csökkenô tendenciát mutattak; még ha nem is egyértelmûen, mert voltak jobb évek, de az megfigyelhetô, hogy ezek mellett minden évben emelkedtek a jegyárak is. Továbbá fontos lehet, hogy 2009-tôl ugrottak a filmvilág bevételei köszönhetôen napjaink nagy trendjének, a 3D-s „élvezetnek”, mely a statisztikából is látszódóan (és szerintem is) múló szenvedély lesz. Viszont, ha levesszük a 3D okozta emelkedést, akkor alapjában véve csökkenést figyelhetünk meg a korábbi évekhez képest. Ezért is van szükség a jegyárak folyamatos emelésére. Végezetül pedig, még egyszer kiemelném, hogy nem gondolom, hogy összedôl a filmvilág, trendek vannak, csökkenô kereslet, majd pedig emelkedô is mindig van; hiszen mondhatjuk, hogy talán (egyszer) múlik a válság is. Ezt az elmúlt mozis évet nem tartom különösebben jónak, de nézzünk elôre, hiszen elég komoly alkotások várhatóak. Jó (jobb) mozizást kívánok erre az évre mindenkinek! •

31


SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

Minden támogatás jól jöhet

Ne félj! „Semmi sem félelmetesebb a kételkedésnél. A kételkedés embereket választ el. Olyan méreg, ami barátságokat porlaszt szét, és kellemes kapcsolatokat darabol fel. Olyan tüske, ami irritál és sebez; olyan fegyver, ami öl.” /Buddha/ Írta: Szemerédi Orsi Rajzolta: Dimbu

Pr

o

„Készpénzt kérek! Készpénzt kérek!” – kiabálja nap mint nap egy fura alak Pécs belvárosában. A járókelôk pedig fintorognak, vagy épp megmosolyogják. A többség messzirôl elkerüli, néhányan talán adnak neki pár forintot. Persze nincs egyedül, a Király utcán végigsétálva biztosan leszólít minket három-négy kéregetô. Napjainkban már minden ujjunkra több száz civil szervezet, alapítvány jut, amelyek mind arra bíztatnak minket, hogy a kedvükért, pontosabban az általuk képviselt jó ügyért nyúljunk mélyen a pénztárcánkba. Nem csoda hát, hogy sokan megelégelték, hogy állandóan adakozásra szólítják fel ôket. A társadalom pedig egyre jobban kételkedik ezen szervezetek jó szándékában, egyre többen tartanak attól, hogy adományuk nem éri el az ígért célokat. A kéregetôk megítélése sem túl pozitív, van, aki azért nem ad nekik pénzt, mert úgyis csak alkoholra költenék, mások pedig tudni vélik, hogy mostanában már csak „hivatásos” kéregetôkkel találkozunk, akik valójában nem is saját maguknak kérnek adományokat. Nem állítom, hogy ezek a kétségek teljes mértékben megcáfolhatók, bizonyára sok igazság is van bennük. Érthetô, hogy ezek miatt sokan szívesebben nyújtanak természetbeni segítséget, és inkább élelmiszerekkel, ruhákkal, vagy éppen önkéntes munkával támogatják a rászorulókat. Azt hiszem, ezzel nincs baj, sok esetben az ilyen

32

jellegû segítség még hatékonyabb, mint a velük egyenértékû pénzadományok. Vannak azonban olyan problémák, amelyeket nem lehet ilyen módon megoldani. Vegyünk példának egy állatmenhelyet. Tény, hogy nagy segítség számukra az ajándékba kapott állateledel, vagy az önkéntesek tevékenysége az állatok gondozása, ápolása során. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy ilyen szervezetnek egyéb költségei is vannak, elég, ha csak a menhely fenntartási költségeire gondolunk. Vagyis semmilyen szervezet, jótékonysági alapítvány sem nélkülözheti teljes mértékben a pénzbeli támogatásokat. A gondolatmenet – miszerint valaki azért nem ad pénzbeli támogatást, mert ott nem tudja nyomon követni az adomány útját, nem lehet biztos benne, hogy jó célra használják fel azt – azonban több okból is problémás. Az egyik legkézenfekvôbb ellenérv, hogy a természetbeni adományok esetén sincs garancia arra, hogy valóban a rászorulókhoz kerülnek. Rengeteg „rémtörténetet” hallani arról, hogy az adományként gyûjtött ruhák nagy része a turkálókban köt ki, az értékesebb tárgyakat pedig az alapítványok munkatársai maguknak teszik félre. És persze magukat a rászorulókat is több vád éri, miszerint az ajándékba kapott értékeket a felhasználás helyett azonnal eladják, és az értük kapott pénzt felesleges dolgokra pazarolják. Félreértés ne essék, természetesen nem arra akarok kilyukadni, hogy nincs is

értelme a jótékonyságnak, inkább úgy gondolom, érdemes lenne újraértelmeznünk az adakozáshoz való hozzáállásunkat. Úgy vélem, az adakozás lényege az önzetlenség. Lemondunk valamirôl, amit saját magunk is felhasználhatnánk, mert úgy gondoljuk, másnak nagyobb szüksége van rá. Ha pedig így döntünk, bíznunk kell abban, hogy valóban jót tettünk, és segíteni tudtunk. Ennek az érzésnek elegendônek kellene lennie, nem kellene azon aggódnunk, hogy vajon mire fordították az adományunkat. Próbáljuk meg beleképzelni magunkat a rászorulók helyzetébe. Épp eléggé sérti az önérzetünket, ha segítségért kell fordulnunk, be kell ismernünk, hogy önállóan nem tudunk boldogulni. Milyen érzés lenne, ha az adományt adó még gyorsan az orrunk alá dörgölné: „Aztán arra költsd ám, amire adtam!” Pedig pontosan ez történik, amikor azon aggodalmaskodunk, hogy a támogatott személy vagy szervezet vajon mire fordítja a segítségünket. Természetesen szükséges egy bizonyos szintû elôvigyázatosság, nem kell ész nélkül adakoznunk bárkinek, aki a segítségünket kéri. De ha egy célt adakozásra érdemesnek tartunk, ne az legyen az elsô gondolatunk, hogy valaki esetleg elsikkasztja majd az adományunk, inkább kérdezzük meg, mire van épp a legnagyobb szükség, és a lehetôségeinkhez mérten igyekezzünk segíteni. És persze bízzunk abban, hogy mások támogatásával együtt mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy valakinek az élete jobbra forduljon, vagy hogy a jó célok teljesüljenek. •

XIX. évfolyam 7. szám


FÉSZEK

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ A pénz az adakozásnál sem feltétlenül boldogít

Szívbôl adj, ne zsebbôl! „Minden napi kenyerünket add meg nekünk ma.” / Mt. 6:11

XIX. évfolyam 7. szám

még a bolt elôtt kéregetô „csöves” társaságában bolyongott. Érdeklôdve a nyomukba eredtem és távolabbról figyeltem ôket. Majd leesett az állam, a nô konkrétan bevásárolt az éhezônek. Felemás érzések kavarogtak bennem, egyrészt hatalmas boldogság lett úrrá rajtam, látva ezt a nem mindennapi pillanatot, másrészt viszont irtózatosan szégyelltem magamat, amiért én úgy mentem el az öregember mellett, mintha ott se lett volna. Azóta én is megtaláltam a biztos segítségnyújtás módját. Egy hete egy sovány fiú szólított meg az Árkád elôtt. Mondta, hogy nagyon éhes és ennivalóra kérné a pénzt. Nem vagyok rá büszke, de bevallom elôször átfutott az agyamon, hogy külföldi diáknak tettetem magam, aki egy szót sem értett mindabból, amit az imént említett. Isten, a sors- vagy mindenki nevezze úgy, ahogy számára jól esik- azonban megváltoztatta a döntésem. Pont pirosra váltott a lámpa, a fiú még mindig ott ált mellettem kissé görnyedten. Elkeseredett szemeivel rám meredt. Ekkor hirtelen, nem tudom miért elôvettem a pénztárcámat és kivettem belôle az utolsó étkezési utalványomat. A fiúnak elkerekedtek a szemei, amikor meglátta az összeget a papír fecnin. Még fel sem ocsúdott döbbenetébôl, zöldre váltott a lámpa és én elsiettem. Üres gyomorral, de jóllakott szívvel ballagtam haza, tudva, hogy vár rám az egy hetes maradék a hûtôben. •

tra

Tisztán él emlékeimben az elsô pécsi éjszakám. Még gimnazista voltam, amikor az iskola kézilabdacsapatával ebben a városban töltöttem el három napot. A gyôzelmek után természetesnek éreztük, hogy kiérdemeltük az esti szórakozást, így belevetettük magunkat a pécsi utcák végtelenébe. Nagyfiúkként tapostuk a Király utca macskakövét, belül mégis megszeppent kisgyerekek voltunk, elveszve a nyüzsgô nagyvárosi éjszakában. Büszkének éreztük magunkat, hogy mindenütt részegen ordibáló egyetemisták csoportjába ütköztünk. Kicsit úgy éreztük, mintha közéjük tartoznánk. Mégis valami miatt feszéjezve érzetem magam… A kellemes kora nyári éjszaka ellenére is kirázott a hideg, amikor a homályban császkáló kétes kinézetû alakokra tévedt a szemem. Az egyik közülük a távolból érthetetlen szavakat kántálva közeledett felénk. Mondandója a távolság fogytával továbbra sem nyert számomra értelmet. Hirtelen megragadta a karomat. Cserzett, borostás arca néhány centire volt az enyémtôl, üveges tekintete egyenesen a szemembe fúródott. Sárga fogai közül felém tódultak alkohol szagú szavai: „KÉSPÉNZT! KÉSPÉNZT!” Egy erôtlen „nincs”-et sikerült kinyögnöm. A zaklatóm rám meredt vizslató szemeivel, aztán amilyen gyorsan jött, olyan sebességgel távozott is további „áldozatokra vadászva”. Mi pedig kétrét görnyedve röhögtünk a szerencsétlenen, bár a lelkiismeret furdalástól a szívem szakadt meg. Azóta, pécsiként gyakran találkozom hajléktalanokkal, sôt olyannyira hozzászoktam jelenlétükhöz, hogy szinte fel sem tûnnek már. Ôk mindig aprót kérnek, én pedig nem mindig adok. Néha olyan hangulatban vagyok, hogy megszánom ôket. Idôközben rájöttem, hogy hajléktalan és hajléktalan között is óriási különbségek vannak

mind az életük történetében, mind viselkedésükben. Van udvarias, rámenôs, nyalizós levakarhatatlanul nyomulós, bunkó, kétségbeesetten könyörgô, vicces, sajnálatra méltó és még megannyiféle. Valamelyik nem kertel semmit, egyenesen bevallja, hogy alkoholra megy majd el az adományozott összeg, a másik különbözô kifogásokba, mentségekbe próbálja burkolni efféle szándékát, de szerencsére megnyugtató azok száma, akik tényleg a mindennapi betevô falatért koldulnak. Közös bennük, hogy általában mindannyian pénzt kérnek, szomorú hogy azt is kapnak. A „csövesek” is emberek, mind külön egyéniség. Egy gyors pillantásból, egy-két szóból kiismerni, a velünk éppen szembejövô szerencsétlent, iszonyú nehéz. Megesik rajtuk a szívünk, mégsem tudjuk, valóban segítünk-e rajta. Azzal semmi esetre sem teszünk jót, ha mi magunk nyomjuk a kezükbe a „Koccintós”-t, a kommersz szeszt, a kaparós sorsjegyet, csörgô aprópénz formájában. Élményromboló tud lenni, hogy aki még nemrég az „éhhalál küszöbén volt” mind a „nyolc gyerekével” együtt, azzal késôbb a kocsmában fröccsözve, vagy a sétálóutcán ocsmány szeszt nyaldosva futunk öszsze. Pár száz forintot sem szívesen adunk a kezükbe egy-egy ilyen eset után. Sokáig azt hittem, erre nincs megoldás. Egyszer azonban bevásárlás közben arra lettem figyelmes, hogy a sorok között egy középkorú, látszólag jómódú nô, az imént

Kon

Írta: biancofalco Rajzolta: Dimbu

33


SZELLEM

FÉSZEK

Az ötödik „Hol van az a kis ház, hol kevesen járnak? És ahol szeretnek, és csak reám várnak, És csak reám várnak. Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra? Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra, Fénylô csillagokra. Merre nincs csillagfény - arra fogok menni, Ott fognak igazán engemet szeretni, Igazán szeretni.” /József Attila/ Te buta állat! Látod? Már megint sikerült kihoznod a sodromból! Szép, mondhatom! Mit fognak szólni a szomszédok? Hányszor mondjam még el, hogy ne piszkíts ide a járdára!? Ráadásul ne véreset!- szitkozódott a néni, és folytatta a söprögetést. Fehér ruhájába bele-bele kap a szél. Csak guggol, és hallgatja a hangogat a hegytetôrôl. Csípôs fájdalmat érez. Lassan feláll és eltávolítja a vizeletcseppeket a cipôjérôl. Lesöpri a száraz leveleket fehér ruhájáról és megy tovább. Tegnap megerôszakolták. Még 15 éves sem múlt. Nagyot hörpint az üvegbôl, majd elhajítja. Próbálja koordinálni lépéseit, kisebb, nagyobb sikerrel. Legalább csak addig, amíg át nem ér a túloldalra. Megigazítja öltönyét, rendbe szedi mandzsettáját. Tegnap elhagyta az aktatáskáját, miközben megerôszakolt egy lányt. Minden egyes részletre oda kell figyelni! Nem töltheti be senki más ezt a posztot. A tökéletes elem hiányzik az épületbe. Az iroda elôtt hatalmas tömeg állt. Az aszszisztens teljesítette fônöke parancsát, és beszólította az aktatáskás férfit. –Gratulálok Uram! Öné az állás! Koccintsunk! Felesége remegô kezeit bámulta, amint visszavarrja mandzsettája leszakított gombját. –Ez már a negyedik!- nézett az asszony férjére, és elmosolyodott. • Írta és rajzolta: Dimbu

34

XIX. évfolyam 7. szám


ELVONÓ

FÉSZEK Örkény István (1912-1979)

Halhatatlanság Már nem volt fiatal, de még elég jól bírta magát; ismerték és félték a nádas lakói, de még azon túl is, közelben-távolban, minden négylábú lény. Látása nem romlott, s ha ezerméteres magasságból kiszemelte zsákmányát, úgy csapott le rá, mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget. És így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között egyszer csak megállt a szíve. De nem mertek elôbújni sem a nyulak, sem az ürgék, sem a környezô falvak baromfiai, mert ô ott lebegett ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával, fenyegetô mozdulatlanságban túlélve a halált még két vagy három perccel, míg el nem állt a szél. Születésének 100. évfordulójának emlékére!

A csillagos végtelen közöl valami teljesen megnyugtatót, amit nem ért az ember, de tudja, hogy nagyon jól van így. Így, ahogy van, rosszul is. Nagyon jól. /Rejtô Jenô/ (1905-1943)

XIX. évfolyam 7. szám

Frank O'Hara (1926-1966)

Inni veled egy kólát

HAIKU Weöres Sándor (1913-1989)

Szerelmes levél Még meg sem érkeztem, már el is mentem, veled maradtam.

József Attila (1905-1937)

Tedd a kezed Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy ôrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem szíved volna.

Inni veled egy kólát, sokkal jobb, mint egy utazás San Sebastianba, Irunba, Hendaye-ba, Biarritzbe, Beyonne-ba, vagy mint egy gyomorrontás Barcelonában. Részben azért, mert a narancssárga felsôdben szebbnek és boldogabbnak tûnsz, mint St. Sebastian. Részben azért, mert szeretlek. A New York-i délutáni napsütésben ringatózunk egymás mellett, ahogy a szél ringatja a fa leveleit. A festmények arcai eltûnnek, mind csak festék. Azon tûnôdsz, miért is csinálta ôket bárki. Rád nézek, és inkább nézlek téged, mint bármilyen képet.

"A vers könnycsepp. A vers igazgyöngy. Sikoly helyett, panasz helyett, olykor a kibírhatatlan fájdalom helyett. Vigaszt nyújt, problémát bogoz, rendet tesz, beteljesülést hoz." /Nagy Beáta/

1928 máj.-jún.

35


KÖRET

FÉSZEK

The Nines – Kilencek

Írta: Elbé

A John August (Nagy Hal forgatókönyv) képzeletébôl kipattant és rendezett Kilencekre hívnám fel a figyelmet. Mûfajilag misztikus, fantasztikus dráma. Tipikusan nem könnyen emészthetô (agyalós) film és pont ezért spoiler-mentesen talán nem is lehet róla beszélni, de megpróbálom. A sztori maga, három történetre tagolódik, ahol a szereplôk ugyanazok. Az elsô részben (A rab) egy sorozatsztár (Ryan Reynolds) ittas / bedrogozott vezetése miatti házi ôrizetét láthatjuk. A következô etapban (A valóságshow) werkfilmet nézhetünk egy készülôdô sorozatról. Az utolsó részben pedig (A Tudás) egy híres videó-játékfejlesztô családi kiruccanását követhetjük nyomon, ahol a második részben rendezett sorozatot láthatjuk realizálódni. A filmet e három rész összekapcsolásával érthetjük meg. Most le is lövöm a poént: A függôségrôl és a valóság megkérdôjelezésérôl szól a film, de az az érdekes, hogy hogyan teszi ezt. Ryan Reynolds ismét remekel ebben a filmben, de meg kell említeni még Melissa McCarthy-t (Szívek szállodája) is. Nem ’egyszer nézôs’ alkotás, és azt garantálhatom, hogy - amennyiben nem adjátok fel elôbb-, a stáblista alatt az a bizonyos „WTF-érzés” kering majd Bennetek. •

Quimby - Instant szeánsz

A Quimby 1991 ôszén adta elsô koncertjét az akkori „Tilos az Á”-ban, a mára már 20 éves zenekar az évforduló alkalmából egy születésnapi Aréna koncerttel és egy, a koncert napján megjelenô albummal Írta: Szilvi lepte meg rajongóit! Az Instant szeánsszal a zenekar elsô koncertfelvételét tarthatjuk a kezükben, amit egy 2011 márciusában külön, erre az alkalomra, kisszámú nézô elôtt tartott klubkoncerten vettek fel a fiúk. Azon este bensôséges, vidám hangulatának immár bárki részese lehet, aki az anyag meghallgatására adja a fejét! „Ez egy hamisítatlan Quimby, hangulatcizellálások és tisztogatások nélkül. Mocskos és improvizatív, mély és szellemes. Régi és új dalok vegyesen, de nem egy befeszült slágerbazár hanem ad hoc, kísérletezô és ösztönenergiákkal teli.” - foglalja össze Kiss Tibor - a zenekar énekese - a lényeget. És hogy milyen is a Quimby? Ôrülten komoly és komolyan ôrült. Intim, hiánypótló és arcon csapó. Határozottan meghatározhatatlan. Szóval mindenképp a legeredetibb magyar koncertzenekar a hazai palettán. Aki nem hiszi, járjon utána - mondjuk április 14-én a még friss és ropogós Urániában. Kiadó: Tom-Tom Records (2011) •

„A varázshegyen innen és a varázshegyen túl”

The Air I Breathe – Lélegzet A levegô, amit belélegzel ugyanaz, amit a többi ember is belélegez, csak mindenki másként hasznosítja. Mindenkinek más és más gondolatok futnak át az agyán, miközben kilélegzik az imént még friss sugallatot. Ez az élet egyszerû körforgása. Ám, ha ebbe a körforgásba beleavatkozik a sors, akkor minden megváltozik. A fenti megállapításra apellál Jieho Lee elsô, és ez idáig egyetlen filmje, a Lélegzet. A film alapja egy ôsi kínai közmondás, ami négy érzelmi részre bontja fel a cselekményt. A történetben erôs szerepet kap a Káoszelmélet (minden mindennel összefügg), na de ne szaladjunk ennyire elôre. A négy érzelmi rész sorrendben: 1. A Boldogság: Ahol a monoton, szürke, mókuskerékszerû életbôl szabadulni vágyó Forest Whitaker útkeresése, és ennek megtalálása a téma. 2. A Gyönyörben Brendan Fraser, a jövôbe látás képességével bíró, de a látottakat megváltoztatni nem tudó, rideg, gengszter világának összeomlása kerül terítékre. 3. A Bánat, ahol Sarah Michell Gellar az elkényeztetett popsztár áldozatul esik egy maffiavezérnek. Végül 4. A Szerelem (mi más?): amikor Kevin Bacon, a kedélyes orvos vív elkeseredett csatát szerelme életének megmentéséért. A végére „minden összeáll” típusú film. Megtekintése erôsen ajánlott! •

Írta: Elbé

36

XIX. évfolyam 7. szám


KÖRET

FÉSZEK

Merj álmodni! Nem varázslók vagy boszorkányok. Nem is vámpírok vagy filmsztárok, de még csak nem is élnek New York utcáin. Nem híresek, nem szuperhôsök. De mégis… Böszörményi Gyula nem tucatkönyveket ír, nem alkalmazkodik az adott irodalmi trendekhez. Egy olyan világba repít el, melynek szereplôi mi vagyunk. A helyszín Budapest, ahol újra életre kel a rég elfeledett magyar mondák világa – a régi pesti bérházakban elvétve sámánok is élnek, és éjjelente ifjú táltosok révülnek az álmok világába, ahol éjjelente újabb és újabb kalandokat élnek át. Mert csodák még mindig léteznek! Gyula bátyó – ahogy olvasói hívják – nagyon is jól ismeri ezeket. A Csodaszarvas újra nyargal, és a résztvevôk a Tejúton hajtó égi szekéren jutnak el a táltosviadalra, ahol a fehér és a fekete bika megküzd egymással. Miközben dübörögve rohannak a fôvárosi metrókocsik, a Világfa levelei között ádáz küzdelem folyik, melynek során a sámánok és segítôállataik igyekeznek megvédeni az álmok színes, változatos világát a rémálmok támadásaitól. Ki hinné, hogy ennek az egésznek a hátterében ott áll Hunor és Magor, valamint a hét vezér, minden magyarok atyja. Böszörményi Gyula visszahozza azt, amit már mind elfeledtünk: nemzetünk változatos, színes lenyûgözô mondavilágát. •

Írta: Mystic

David Nicholls: Egy nap Az Egy nap igen rövid idô alatt meghódította a brit közönséget; beférkôzött az emberek mindennapjaiba, ellepte a kávézókat, irodákat, a metrót. Méltán. Túlzás nélkül állítható, hogy a könyv nehezen letehetô. 31 nyelven jelent meg, melynek köszönhetôen az egész világot megfertôzte ez a ragályos kór. Kis hazánkban tavaly jelent meg magyar fordításban. Dexter és Emma találkozásának, valamint közel két évtizedes kapcsolatának aktuális viszonyát ábrázolja a könyv az év egyetlen egy napján, július 15én, Szent Swithin napján. Emma személyisége, karaktere olyan hôsnôi képet fest, akit az Olvasó a könyv elsô pillanatától kezdve a szívébe kell, hogy fogadjon, ugyanis rajta keresztül válik lebilincselôvé, átérezhetôvé az egész történet, még ha a hangsúly a két fôszereplô élettörténete közül gyakran nem is az övén van. Dexter (gazdag szülôk gyermeke) valamelyest éppen Em ellentéte: nem aggódik semmi miatt, buliról bulira jár, drogozik. Most arra gondoltok, hogy megint egy unalmas, romantikus könyv, mely a való életben sohasem történhetne meg. Kedves Olvasó, ne félj egy végtelenbe nyúló szerelmes történettôl, ez nem az! •

Írta: Hope

Holdbeli csónakos, ahogy Weöres Sándor látja A JESZ már elmúlt 15 éves, és a jubileumi születésnapjára meglepték egy vadonatúj, kifogástalan stúdiószínházzal a szintén frissen átadott Zsolnay Kulturális Negyedben. Weöres kalandos, mesés játéka több okból tökéletes választás a pécsi társulat számára. Egyrészt irodalmi és színházi szempontból is többrétegû - mesét és filozófiát ötvözô, vásári bábjátékok mesetípusait és költôien szimbolikus figurákat is felléptetô, gyerekeket és felnôtteket is megszólító - drámája komoly kihívás. Magában foglal szerelmi és üdvtörténetet is, de a világ hatalmi viszonyairól és egyensúlyáról is szól. Mégis, a mesei köntös ellenére, alkalmas arra, hogy a közönséget, a pécsi egyetemistákat megszólítsa. Másrészt Weöres Sándor életének egyik meghatározó részét Pécsen töltötte, mûveit a pécsieknek szánta, pécsi mûvészekkel álmodta színpadra, de ezek az álmok akkoriban ritkán tudtak valóra válni. A JESZ célja többek között, hogy Weöres Sándor elfoglalhassa méltó helyét a pécsi színpadokon. Az elôadás két napon is színpadra kerül áprilisban; 14-én fél négykor és 16-án hét órakor. Az elôadásokra ingyenes a belépés. Viszont az elôzetes jelentkezést erôsen ajánlott! (30/344-0380 vagy jesz@pte.hu) •

Írta: Petra

A Janus Egyetemi Színház elôadása

XIX. évfolyam 7. szám

37


MOZAIK

FÉSZEK

Részben más világ Sziasztok, Blum Zoltán vagyok, 5. félévemet töltöm a pénzügy mesterszakon. Egy fantasztikus véletlen következtében jutottam hozzá a lehetôséghez, séghez, hogy egy félévet a kanadai Capinalo University-n tölthessek Vancouverben. Ezen lehetôségemmel lehet kapcsolatos élményeimet, tapasztalataimat osztom meg veletek. Írta: Blum Zoltán Az elôkészületek simán mentek, és különösebb probléma nélkül sikerült mindent megszervezni a repülôjegy-vásárlástól kezdve a szállásfoglaláson át a kifizetésig. Kanadában a félév korábban kezdôdik, mint otthon, így közvetlenül újév után, január 4-én indultam. Január 6-án már kezdôdött is a félév és az „orientation day”, ahol sok hasznos információval, végtelen vendégszeretettel és jó társasággal várt minket az egyetem. Ezen a napon 45 ország diákjai gyûltek össze; egyesek rövidebb idôre (egy-két félévre), mások pedig egy egész egyetemi idôszakra érkeztek. Fontos információkhoz jutottunk, és megismertették velünk a campust is (egy rövid verseny kapcsán végigfutottunk az összes fontos iroda és helyiség mentén), így a késôbbiekben könnyebben el tudtunk igazodni, ha valamire szükségünk volt, illetve egy termet kerestünk. A campus csodálatos helyen van, az épületbôl kilépve az ember közvetlenül az esôerdôben érzi magát – bár nincs olyan meleg, de csodálatos fákkal és növényekkel van tele. Európai szemmel nézve itt minden kicsit más, mint nálunk. Ez jellemzô nem csak a fákra (melyek mind magasságra, mind átmérôre hatalmasak), de a gondolkodásmódra is. A távolságok eléggé eltérnek az Európában megszokottól, csakúgy, mint a boltban kapható termékek mennyisége (pl. 3,78L-es narancslé), és még sorolhatnék egy csomót. Vancouver egy csodálatos és hatalmas területû város, melynek legfôbb jellegze-

38

tessége, hogy a közvetlen belvároson kívül nincsenek panelok vagy társasházak, hanem csak egyéni családi házak, ameddig a szem ellát. A várost annak ellenére, hogy Kanadában van, enyhe idôjárás jellemzi (köszönhetôen az óceáni éghajlatnak), így itt sosincs igazán hideg, és ha havazik is, 1-2 nap alatt elolvad a hó – viszont minden második nap esik az esô! Vancouver végtelen sok lehetôséget kínál. Rengeteg látnivaló van, amelyek nélkül nem szabad elhagyni a várost. Ezek közül csak néhányat sorolnék fel: ilyen pl. a Stanley Park, a Chinatown (ahol szerencsénk volt részt venni a sárkány évének kezdetére tartott ünnepségen), vagy maga a Downtown és annak jellegzetes stílusú utcái; de ide sorolhatnám a város mögött fekvô hegyek csodálatos képét (Grouse Mountain, Mount Seymour), English Bay-t és még számtalan lenyûgözô helyet. Amit még tudni érdemes: a lakosság több mint felének nem az angol az anyanyelve, így már az elsô naptól kezdve nem érzi magát idegennek az ember – ehelyett azt látja, hogy itt mindenki hasonló helyzetben van: új országban, új lehetôségekkel. Az egyetemi élet hasonló az otthonihoz: elôadásból és gyakorlatból állnak a tantárgyak (ezek azonban, mint ahogy az nálunk is tapasztalható, sokszor nem igazán különülnek el). Ami viszont figyelemre méltó, hogy 30 fô jelentkezhet egy félévben egy kurzusra, és köztük gyorsasági sorrend dönt – így

könnyen le tud csúszni az ember egy-egy tárgyról. Ezek után várólistára kerül az illetô, és reménykedik, hogy valaki az elsô 30-ból meggondolja magát, és lejelentkezik. Természetesen ez ránk, exchange studentekre nem vonatkozott, nekünk volt külön elôjelentkezési lehetôségünk. Az órákon a diákok sokkal aktívabban vesznek részt, többet beszélnek a tanárral, és több személyes véleményt is váltanak a témával kapcsolatban. A hangulat általában családias, barátságos; ezt hamar átveszi mindenki a csoportból (így jómagam is). A tanárokkal mindenki tegezôdik, és nyugodtan lehet kérdezni minden témáról bármelyiküket, mert készséggel válaszolnak. Az oktatók jól felkészültek, naprakészek és jól informáltak az aktuális eseményekben; döntô többségük sikeresen ûzi azt az üzletágat, amelyet oktat (legalábbis az általam bevállalt kurzusok szerint). A campuson a szabadidônk eltöltésére is rengeteg lehetôség nyílik. A menza fontos találkozóhely az egyetemi életben, ahol gyakorlatilag minden diák legalább naponta egyszer megfordul, és az információcserétôl kezdve az étkezésen, a tanuláson keresztül szinte minden megtalálható itt. Kanadában jellemzô, hogy az emberek mindent „to go” vesznek, tehát mindenki egy pohár kávéval vagy egy üveg innivalóval járkál egész nap. A sportcentrumban rengeteg lehetôség van a sportra vágyók számára, amivel fitten tudják tartani magukat. És mivel a campus nyugodt, csendes helyen fekszik, a diákok jó idô esetén a természet lágy ölében is kényelmesen tanulhatnak.•

XIX. évfolyam 7. szám


MOZAIK

FÉSZEK Látogatás a Misina Természet- és Állatvédô Egyesületnél

„Ne sajnálj! Szeress!”

Ez a jelmondat késztette kis csapatunkat arra, hogy egy napfényes szombat délután egy adag kölyökkutyatáppal felszerelkezve elinduljon Pécs-Somogy irányába, hogy legalább múló örömet szerezzen néhány menhelyen élô kutyusnak. Adakozni mentünk, mi azonban sokkal többet kaptunk. Írta: Lillus A Pajtás utca végén már messzirôl hallhattuk a környéket bezengô jellegzetes kutyaugatást, így lelki szemeink elôtt idejekorán megjelent a szegény, elhagyott és ketrecbe zárt kutyusok tucatjainak szomorú képe. Aztán, ahogy a menhelyhez elôször látótávolságba, majd egyre közelebb kerültünk, úgy módosítottuk fokozatosan ezt az eléggé egyoldalúnak számító hiedelmet. Még be sem léptünk az egyesület kapuján, amikor két kifutón lovagló fiatalokon, egy harmadikon a tavaszi napfényben boldogan sétáló csacsikon és kecskéken, míg az utcán a szorosan parkoló autókon akadt meg a szemünk. Épphogy bejutottunk, máris komoly veszélybe került az elôre kitervelt „akciónk” sikere, ugyanis mintegy 20 méterre a bejárattól leragadtunk a kölyökkutyáknak fenntartott kisház elôtt, ahol a rácsok mögül egyformán boldog farkcsóválással üdvözöltek minket a menhely legkisebb lakói. Szerencsére számos „Én ôt akarom!”, „Jaj, de cuki!”, és „Ú, de kis aranyos vagy!”, és hasonló mondat elhangzása után egy gondozó finoman átirányított minket a felnôtt kutyák szállására.

XIX. évfolyam 7. szám

Itt már egy kevésbé vidám kép fogadott min- volt már a bentlakók listáján réti sas, sóket. Mint azt utólag megtudtam, a menhelyen lyom, vidra, ôz és egyéb állat is. Az Egyesület otthonnyújtó és állatorvosi tevélakó, gazdira váró kutyák száma átlagosan 350370 körül mozog, és szegény ebeknek bizony kenysége mellett kiemelten fontosnak tartja a elég kicsi élettér jutott osztályrészül. Ahogyan szemléletformálás feladatát. Számos szakkör, táazt az Egyesület vezetôjétôl megtudtam, annak bor, rendezvény és foglalkozás valósul meg a Miellenére, hogy a menhely kiemelkedô örökbe- sina kerítései között, az intézmény évente közel fogadási adatokkal büszkélkedhet, nagyon ma- 25.000 látogatóval büszkélkedhet. Örökbefogadóként, önkéntesként és érdeklôdôként is szívegas a bekerülô állatok száma is. De térjünk vissza látogatásunk fô céljához, a sen látott vendég az év minden napján bárki, aki kutyasétáltatáshoz! Növekvô izgalommal ácso- kedvet kap ahhoz, hogy testközelbôl tapasztalja rogtunk a kennelek elôtt, amikor egy úr – aki meg az állatokkal való találkozás élményét. Mi magunk megfogadtuk, hogy a gumicsizmában meglepôen gyorsan tud futni, ha egy szemfüles kutya kiszökik – egyesével ki- közeljövôben többedmagunkkal visszatérünk a vezetett számunkra egy-egy lakót. Pár perc Pajtás utcába, hogy hosszabb ideig és hasznomúlva már mindannyian megkaptuk sétáló-tár- sabban lehessünk az ott dolgozók segítségére. sainkat, akiket önkényesen a Néró, Kócos, Amellett, hogy meghatott bennünket a gondoHeidi, Kislány, Nyálgombóc, Töhötöm és Laresz zók munkája és a menhely hangulatából áradó nevekkel ruháztunk fel. Így vágtunk neki tizen- szeretet, valóban önfeledt kikapcsolódásban négyen a pécs-somogyi domboknak: eleinte – volt részünk a béke e kis szigetén. Én személyeengedve kutyusunk lendületének – futva, sen pedig még egy dolgot köszönhetek a Misikésôbb sétálva, másfél óra elteltével pedig már nának: mire ezeket a sorokat olvassátok, sétáló-társam, a berni pásztor keverék (általam épp csak vánszorogva… Miután fájó szívvel megváltunk a hét sze- Heidinek becézett) Zsuzsi kutya már otthonom retnivaló bolhazsáktól, jutott idônk jobban udvarán tölti idejét, remélhetôleg nagyon bolszétnézni az Egyesület háza táján. Meglepve dogan. :) Pattanjatok fel Ti is egy 14-es vagy 15tapasztaltuk, hogy minden lehetséges he- ös buszra, és nézzetek körül az Egyesület háza lyen állatok laknak, méghozzá a leg- táján, nem fogjátok megbánni! • különbözôbbek: cicák, Hogyan segíthetsz a Misinán lakó állatokon? tengerimalacok, galam• Önkéntesként: kisállatok ideiglenes befogadásával, szálbok, nyuszik, lovak; az lítással, a kiközvetített állatok ellenôrzésével, kutyasétáltatásôshonos magyar állatfajsal, illetve fénymásolással, sokszorosítással. ták közül szamarak, egy • A telepi munkákban való részvétellel: iparos- és szakmagyar tarka tehén, egy munkák, építkezések területén, tereprendezésben és kerti bivaly, több mangalica munkákban, valamint az állatok ellátásában. és rackajuh talált új ott• Anyagi támogatással: személyi jövedelemadód 1%-ával, honra a Misina udvarávagy más formában. ban. A vadon élô állatok • Tárgyi felajánlásokkal: Takarmány, állattartási és ápolágyógyulását szolgáló Resi felszerelések, építôanyagok és szerszámok adományozásápatriáló részlegben megval. fordulnak továbbá gó• Örökbefogadóként! lyák, egerészölyvek, bagTovábbi információk a www.misina.hu-n és az Egyesület lyok, nyestek, rókák, süFacebook-oldalán! nök és denevérek, de

39


MOZAIK

FÉSZEK 100 éve 4000 méter mélyen

Titanic visszatekintô Jack finoman magához húzza Rose-t, majd a korláthoz állnak, és a férfi gyengéden kitárja a n ô karjait. A Titanic sebesen halad az Atlanti-óceán felszínén... A hangulat mély érzelmekkel telített, ám b ô húsz perc múlva már semmi jelét nem érzékelni a romantikának. A fedélzeten kétségbeesett emberek rohangálását észlelni, amit néhány filmkockával kés ôbb mély csend követ. A Titanic új cél felé néz és a sötét mélybe vész.

Írta: Pemi 1912. április 10. Southampton. A White Star Line hajózási vállalat büszkesége, a világ legnagyobb, leglenyûgözôbb „vízi palotája” kifut a tengerre. Elképzelhetjük, micsoda felfokozott várakozások elôzték meg elsô útját, melyet a vállalat vezetôi hatalmas reklámkampánnyal nem is egyszerû óceánátkelésnek, hanem az emberi tudás diadalának állítottak be. Jogosan, hiszen a hajó több volt puszta vízi jármûnél: fedélzetén az elsô osztályú éttermek, könyvtárak, uszodák az európai nagyvárosok fényûzését testesítették meg. Ennek megfelelôen technikai szempontból is meghaladta korát. Vezeték nélküli jeladó és távvezérlésû vízzáró zsilipek biztosították az utasok

40

kényelmét és biztonságát. Nem is a hajó, hanem a hajózást szabályozó törvények nem haladtak a korral; így történhetett meg, hogy a Titanicon egyetlen biztonsági felszerelésbôl volt kevés: mentôcsónakból. A 2435 utasra és a 892 fônyi személyzetre mindössze 20 darab jutott, ami alig harmaduknak biztosított elegendô férôhelyet. Így több mint 1500 ember veszett az óceánba, köztük üzletemberek, egy híres bibliakutató, illetve a hajó kapitánya, legfôbb tisztje és mérnöke is. A luxusgôzös tragédiájának okára több elmélet is született. Közülük a legelfogadottabb, hogy bár a hajó tisztjei és kapitánya tisztában voltak az út kockázatával, mégis – a presztízsvesztés elkerülése céljából – a rizikósabb vonal mellett döntöttek. Ám egy

másik teóriát is kiemelnék, csakhogy az asztrológia kedvelôinek figyelmét is felkeltsem: a jéghegynek ütközés napján a Hold olyan közel állt a Földhöz, mint az elmúlt 1400 év során sohasem. Lehet vitatkozni az ok-okozati függvények vizsgálatában, ráció és hiedelmek alapján, hogy mi is lehetett a katasztrófa valódi oka.

Mindenesetre személyes véleményem szerint bizonyára egy olyan komplex magyarázat áll a háttérben, amire az eddigi álláspontok szerint biztos választ már nem kapunk. Sôt, a próbálkozások ellenére már kevés a valószínûsége annak, hogy a közel 4000 méter mélyre süllyedt hajót újra a szárazföldön láthassuk. A Titanic c. 1997-es film debütálása óta a témával kapcsolatban a legtöbb ember számára Kate Winslet szolid, elegáns, úrihölgy megjelenése és Leonardo DiCaprio kisfiús, csintalan tekintete villan be. Ám a történet nem csupán két szerelmesrôl szól, hanem több ezer ember haláláról és egy mára legendássá vált hajó tragédiájáról is. •

XIX. évfolyam 7. szám


MOZAIK

FÉSZEK

Hogy kerül a Nagyi a Facebook-ra? Jogos a kérdés! Ahogy az is, hogy mit keres egy étterem kiadványaiban? Ráadásul tök cuki, szerethetô kis Nagyi, aki a Teleky Bistro hirdetéseiben kérdezgeti „kisunokáját” egyetemi hétköznapjairól.

Nos, a nagyi karakter kb. fél éve jelent meg, a következô kérdéssel: „Kicsikém, és mondd csak, van már udvarlód?”. Hát igen, a klasszikus kérdés, amit számtalan formában hallottunk már az ôsöktôl, és baromi rossz néven szoktunk venni. Hogy nagy vagyok már, le lehet szállni rólam! Az én életem, semmi közötök hozzá! Vagy esetleg leereszkedô stílusban odavetünk néhány morzsát, hogy lenyugodjanak. No, de azért lássuk be, ahogy növünk, ahogy távolodunk, egyre inkább hiányzik az a törôdés, amit megkaptunk szüleinktôl, nagyszüleinktôl. A koleszes élet meg aztán tényleg híján van az ilyen óvó, féltô odafigyelésnek. Ott aztán megeheted, amit fôztél! És igen, bátran mondjuk ki: Aha, baromira hiányzik!!!! Mennyire jó lenne egy komoly buli után,

XIX. évfolyam 7. szám

másnap odahuppanni a terített asztalhoz és rászabadulni a húslevesre, amiben megáll a kanál? Vagy széttépni egy igazi, tenyérnyi „rántotthusit”, tolni hozzá a rizibizit, és a tejfölös uborkasalátát, hogy folyjék az álunkon. (Kisfiam ne zabálj, legalább rágd meg a falatot, mielôtt lenyeled! Már megint mit mûveltetek tegnap az idióta haverjaiddal?) Hát igen, hiányzik a házias konyha, az íz, ami örökre ott marad mindannyiunk szájában, és akkor már inkább jöjjenek a bosszantó kérdések, mint ez a hiányérzet gyomor tájékon, vagy az ízlelôbimbók tájékán! Ehelyett mit csinálunk? Be a mekibe, menü extra krumplival, üdítôvel! Aztán érezzük, ahogy megköt a bélésben a junk food…. Kérdezôsködô Nagyi rendben van, ahogy a kaják is, amit a Teleky Bistro-ban találsz. Nem véletlen, hogy a nagyis vonalon mennek, tényleg a Bistro kínálata olyan, hogy akár a frankó vasárnapi ebéd jut eszedbe róla. A menük menynyiségre rendben, megadják a fejlôdésben lévô szervezetnek, ami jár, de ha durván jól akarsz lakni, vagy valamiért úgy érzed, itt az ideje, hogy megjutalmazd magad, akkor menj rá a desszertekre. Palacsinta, amekkorát ritkán látsz, nyakon löttyintve isteni vaníliaszósszal, vagy igazi szalagosfánk, vagy csokitorta, vagy somlói... Tényleg brutális a felhozatal. Teljesen mindegy melyik nap mész, valami kegyetlenül finomba biztosan beleszaladsz. Egyszer már írtunk a Telekyrôl, amikor nyílt az étterem a Tudásközpontban. Onnan tudjuk, hogy a nagyi karakter nem egyszerû reklámfogás. Zolit, az étterem tulaját, séf-vezetôjét, tényleg a

nagyija fôztje inspirálta, miatta lett szakács, azért, hogy egyszer legyen egy étterme, ahol olyat ad, amit a nagymamájától kapott. Szlogen lett abból, amit az egyik, vélhetôen ismerôs vendégnek mondott: Figyelj, kóstold meg ezt a gulyást, olyan, hogy térdig érô szôke hajad fog nôni tôle! Hát, ja! Emberek, hajrá, lehet kóstolgatni, aztán majd legfeljebb befonjuk a hajunkat! Fontos a jó kaja, fontos, hogy egészséges alapanyagokból, minôségi húsokból, zöldségekbôl készüljön az étel. Persze, fontos a bulizás, programok, megy a pénz mindenre, na de azért állj, legalább 2 naponta szánjunk már 890 forintot arra, hogy valami rendes kerüljön a bélésbe! Garantáltan jól fogsz lakni, mert itt aztán nem zóna az adag! Nagyi a Facebook-on, a fôztje meg a Teleky Bistro-ban, a Tudásközpont aljában. Nyitva tartás: H-P: 8.00-18.00 Sz-V: 10.00-16.00 Napi menü minden nap: 11.30-15.00 www.telekybistro.hu www.facebook.com/telekybistro Teleky Bistro – ízekre szed! •

41


MOZAIK

Arikopi@feszek.pte.hu

Adakozás

Készítette: Adri

Oktatóink aranyköpései

Dr.

Fojtik János:

Oktatóink mondták, mi lejegyeztük

- Van nekünk lelkünk, bármilyen furcsa is. Sôt! Önöknek is van. Ennél szokatlanabb, hogy nekem is.

bay Péte . Do r: Dr „Lehet, hogy én csecsemôt hallok? Megnézem… (kimegyvisszajön)… Nem elég, hogy nem járnak elôadásokra, de még szülnek is.”

- Te Imre, tiszta lekvár az arcod. Nem kérsz egy zsepit, hogy letörölhesd? - Nem, mert így csorbulna az imidzsem!

A homorúszög és a domborúszög utazik a buszon. A homorúszög átadja a helyét a domborúszögnek. Domborúszög erre így szól: - Derékszög!

(Megatron)

- Apa, én hogyan születtem? - Anya szült meztelenül.

- Mekkora az Excel nadrágja? - Xls. (február 20-án elsüthetô) - Álmos vagy? - Igen. - Akkor Boldog Névnapot!

Sz@rpoén Bt.

A nagy sikerre való tekintettel

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet! Sz@rpoén Bt. - Az igényes szellemi termék pártolója. (szarpoenbt@feszek.pte.hu)

Chuck Norris egy reggel a kakaóját kevergette, ami kifröccsent a búzamezôre és…Bumm, Így lett a Chocapic! - Mi az, ami feloldja a záróvonalat, piroslámpát és a STOP táblát is? - Kromofág. - Miért hamisak a nôk? - Mert ha a G-t fogod, akkor az A szól. (Embertelen)

42

aposi Zoltán Dr. K : - Utaztak már a Budapest-Nyíregyháza vonalon? Nem tudnak nekem olyat mondani az ottani emberek szokásairól, amit ne ismernék. Mondjuk azért jobb nem megszólalni... az értelmiségi az gyanús, azt verik...

- Mi az, folyékony és banán ízû? - Majomhányás.

Egy papot buliba hívnak, de nem tud leülni, mert kevés szék van a lakásban, és azok is foglaltak. Meg is jegyzi hangosan: - Ez nem valami székes egy ház! etván Fere nc . Gy : Dr - Akartam egy új jelölést bevezetni, de úgy gondolom, ez tíz perccel dolgozatírás elôtt nem túl szerencsés…

Egyszer megittam egy rekesz alkoholmentes sört, másnap egy alkoholmentes hányásban ébredtem.

- Mit tesz piros lámpánál? - Megnézem a facebookomat.

- Anya! Él olyan állat, ami a hasadból jött ki? - Igen kislányom, Alien.

Komlósi Sánd Dr. - Tegye fel a or: kezét az, aki ha négyszemközt lennénk, a szemembe súgná a választ.

- Mi a legrosszabb név, amit a számítógépednek adhatsz? - Heléna, mert az vonzza a trójaiakat.

Gazdag László : - Félre ne értsék, nekem semmi bajom a homoszexuálisokkal…. csak ne álljon szorosan mögém. Dr.

- Te, milyen ott az inged? - Áh, hagyd csak, le van sz@rva! - Ja, én meg már azt hittem, hogy kávés.


Fészek 1907  

PTE KTK hallgatói lap 19. évfolyam 7. szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you