A jó szabad játék. Mit s mivel játszon a gyerek otthon? Azt gondolod, csak a különórák fejlesztenek? Drága a bolti játék? Nem tudod, mit kezdj Vekerdy Tamás azon kijelentésével, hogy a gyereknek legfontosabb a szabad játék? Ebben a cikkben körüljárom ezt a témát, s egy kis ízelítőt kaphatsz arról, hogy egy, a gyerek által szabadon választott tevékenységből hogyan lehet a maximumot kihozni. Ha több tippet szeretnél ezzel kapcsolatban, akkor látogass el a blogomra! Mi is az a szabad játék? A szabad játék nem más, mint a gyermek spontán világracsodálkozását jelenti. Azt jelenti, ahogy saját kezdeményezésből felfedezi a világot, ahogy önfeledten (elmélyülten) játszik az általa felfedezett tárgyakkal, azokat speciális rendeltetéssel felruházva. Mire jó a szabad játék? Az önfeledt, szabad játék által a gyermek rájön a világot mozgató ok-okozati összefüggésekre (mi mivel hogyan kapcsolódik). Pl: a kicsi a nagyba belefér, de fordítva már hiába is próbálkozna. A játék által a gyermek önmagát fejezi ki, oldódik a gátlása, csökkenti vagy megszűnteti szorongását, különböző képességei fejlődnek. A felnőttel való önfeledt játszás, együttlét (sütés-főzés, színezés, várépítés stb.) pedig a gyermek elfogadását, a hozzá való odafigyelést, a vele való törődés érzését erősíti, kialakítja a felnőttgyermek közötti bizalmat, amelyek elengedetlenül fontosak az emberpalánta későbbi élete során. Az az érzelmi biztonság, ami a szabad játék által alakul ki, a legfontosabb, amit a gyerekünknek adhatunk. Hogyan valósítható ez meg otthon? A szabad játék elemei egy átlagos gyerekes háztartásban mind megvannak. Kezdve az olyan limlomnak számító dolgoktól, mint parafadugó, spárgadarabka, újságpapír, el egészen a „speciális” eszközökig, mint például: olló, ragasztó, színes ceruza stb. Állítólag Jókai Mórtól származik ez az idézet: „Ha egy asszony hallgat, az Isten szerelmére, ne szakítsátok félbe!”, ami gyermekekre átdolgozva így nézne ki: „Ha egy gyermek játszik, az Isten szerelmére, ne szakítsátok félbe!” Nem kell állandóan új és új játékot, játéklehetőséget adni a gyermek kezébe, csak akkor
56
kell belekapcsolódni a gyermek játékába, ha a csemete a fáradtság vagy az unottság jeleit produkálja. Ilyenkor fel lehet ajánlani neki (kérdés formájában) egy, a tevékenységet továbbgondoló játékalternatívát. Például, ha elunta a gyerek a színezést, pár egyszerű kérdéssel kedvet kerekíthetünk neki a színes ceruzák, kariókák (filcek) csoportosítására, így vezetve őt egyik tevékenységből a másikba.
Először meg kell keresni a kupakokat (ha már nincsenek a kariókákon magukon), ami a megfigyelőképességet, megosztott figyelmet, és a rendrakást fejleszti, illetve alakítja ki. Másodszor pedig színek szerint kell osztályoznia (csoportalkotás) az adott tárgyakat (kupakokat, kariókákat). Újra a megosztott figyelem fejlődik, illetve