Page 1

Magyar

SÖRLEXIKON

Aréna 2000 – Budapest, 2004


Magyar

SÖRLEXIKON A magyarországi sörkultúra bemutatása


DREHER LAGER

ARANY ÁSZOK

KÔBÁNYAI SÖR

PILSNER URQUELLE

SOPRONI ÁSZOK

ZLATY´ BAZˇANT

KAISER

PÉCSI SZALON

DREHER CLASSIC

BOROSTYÁN

BORSODI BIVALY

BORSODI VILÁGOS


ROLING ROCK

KRUSˇ OVICE

ERDINGER WEISSBIER

PAULANER ROGGEN

PAULANER HEFE

BECK’S

STAROPRAMEN

ILZER SUPERIOR

STELLA ARTOIS

WIESELBURGER

BÚZASÖR

ILZER

AMSTEL


A kötet fô támogatója: a Borsodi Sörgyár Rt.

Támogatók: Dreher Sörgyárak Rt., Ilzer Sörgyárak Rt., Liquid Gold Kft., Mosselen Belga Sörözô, Henri Belga Sörôzô, Pater Marcus Apátsági Sörözô és Étterem, Over-Team Kft., Paulaner Brauhaus Látványsörfôzde, Pécsi Sörfôzde Rt., Runner Beer Kft.

Külön köszönet a segítségért, együttmûködésért: Szemere Istvánnak, az Over-Team Kft. ügyvezetôjének, a Söröskorsó és Pohárgyûjtô Egyesület elnökének, valamint a Magyarországi Sörcikkgyûjtô Klub minden tagjának

Munkatárs: Vétek György Fotó: Bakai Gusztáv © Kovács Gábor © Aréna 2000 Kiadó, 2004 1590 Budapest, Postafiók 179. Tel.: (06-1) 467-0360, fax: (06-1) 467-0362 E-mail: arena2000@arena2000.hu Honlap: www.arena2000.hu

A kiadásért felel: dr. Ládonyi László Marketingvezetô: Haulitus Anikó Mûvészeti vezetô: Lukács Gábor Layout és tördelés: Vida Éva Képfeldolgozás: Nemesszeghy Árpád Nyelvi lektor: Sas László Nyomás: Winston and Partners Kötés: Dürer Nyomda Kft., Gyula ISBN 963 7046 18 6

Minden jog fenntartva. Utánnyomás, akár csak kivonatként, valamint terjesztése filmen, rádióban, tévében, fotomechanikus módszerrel, hanghordozón és adatfeldolgozó rendszereken bármely módon kizárólag a kiadó írásbeli engedélyével lehetséges.


TARTALOM t

Elôszó 8–9

SÖRTÖRTÉNET 10–29 SÖRGYÁRTÁS 30–37 SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

38–121

Borsodi Sörgyár Rt. 38–63 Dreher Sörgyárak Rt. 64–79 Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. 80–101 Ilzer Sörgyár Rt. 102–111 Pécsi Sörfôzde Rt. 112–115 Liquid Gold Kft. 116–121 NÍVÓSABB

SÖRÖZÔK

122–131

SÖRCIKKGYÛJTÔK 132–163 SÖRLEXIKON 164–192


ELÔSZÓ

8

ELÔSZÓ AZ ÚRNÔ AZ ITALOKKAL KÍNÁLGATTA BENT. FRISSEN HABZÓ, MÉLYEN RAGYOGÓ SÖRREL TELT KANCSÓT TETT BEN ELÉ.

V ÁNCSA I STVÁN

Ben tudvalévôleg elcsapott zsoké, aki általában fel akarja kötni magát, az úrnô gyenge, tehetetlen, szenvedô és érzékeny asszony, legalábbis ô ezt állítja, a sör schwechati sör, a szöveg pedig, amelyben mindezt olvassuk, természetesen Krúdy, közelebbrôl az Ôszi versenyek. Már túl vagyunk a levesen, a fogolypástétomon és a fôtt marhán, ekkor kerül elô a sör, és ettôl olyasfajta kényelmetlen, zavaró érzés lesz rajtunk úrrá, mint amikor kigombolt sliccû esperest látunk az operabálon, valami nincs rendben, valami nincsen itt a helyén, valami abszurd dolog történik, és ennek rossz vége lesz. Ami pedig nincs a helyén, az épp a sör maga. A finom úriasszonyok, akik idônként elcsapott, éhezô zsokékat visznek haza Andrássy úti palotájukba, hogy ínyencségekkel traktálják ôket, sört az étkezés mellé sohasem kínálnak. Az elcsapott zsoké ez esetben a csábítás tárgya, tehát bort fogyaszt. Nem ihat sört, az ugyanis kocsmai ital, és ekként a szabadon kóborló, független és autonóm férfiúi létformához tartozik, a sörivó folyton böfög, és gyakorta indul magányos utakra a mellékhelyiség felé, ami megintcsak a szabadságvágyát izmosítja, ki tudja, a végén még meg is szökik. Normális körülmények között Rizili nem kínálhatná sörrel Bent, ha tehát most mégis ezt teszi, ettôl még valószínûtlenebbé válik a szituáció, s valahogy fölsejlik belôle a dolgok mulandó, esetleges, tünékeny, csalfa mivolta, az üresség örvénye, ami holnap majd mindent lenyel. Rókabarna szoknyás, érzéki bokájú úrinôktôl sört ne fogadjunk el soha. Másfelôl viszont ne vegyük komolyan azokat a férfiakat, akik a világot sörivókra és borivókra osztják, sôt önmagukat is


9 ELÔSZÓ

besorolják valahová, a sörösök vagy a borosok közé. Az univerzum egyik legvonzóbb tulajdonsága épp az, hogy van benne sör is, meg bor is, a teremtô végiggondolta ezen italok funkcióját, kijelölte helyüket a világegyetemben, a bor a társasági léthez, a sör a magányos kontemplációhoz tartozik. Bort általában étkezés mellé iszunk, a borfogyasztás jellemzô helye az ebédlôasztal, ahol a férfiú családfôként van jelen, legjobb férj és atya, dugót húz, nyájasan beszélget szeretteivel, iránymutató jellegû megállapításokat tesz, komisz kölkeit homlokráncolással fegyelmezi. Vacsoránál dettó. Közben persze a férfiúnak töltôdnie kell, csöndre, nyugalomra, elmélyedésre van szüksége, bár az is lehet, hogy egyszerûen csak meginna valamit. Ezzel a problémával már a sumérek is találkoztak, és erre találták fel a kocsmát, a legôsibb közintézményt, amely arra szolgál, hogy nyugodalmas körülmények között, zavartalanul tûnôdhessünk a világ dolgai felôl, és közben még sört is kapunk. A kocsma, szögezzük le egyértelmûen, sörözô. Ugyan bort is adnak benne, továbbá whiskyt, rumot és bármi mást, de az ember a kocsmába azért megy, hogy sört igyék. Persze léteznek borozók is, viszont a világegyetem általunk ismert részében rendkívül kevés van belôlük, ez következik részint a fizikai valóság aszimmetrikus természetébôl, részint pedig abból a körülménybôl, hogy a fejlett kocsmakultúrájú északi országokban nemigen van bor, a bortermelô délen viszont kocsma nincs. A borozó éppen ezért jellemzôen magyar kultúrintézmény, Magyarország ugyanis valahol félúton van a sör és a bor világa között, mindkettô, vagy inkább egyik se, azaz nincs valódi kocsmakultúrája, de ennek fejében igazi borkultúrája sincs. Viszont még lehet, borsznobok például már vannak. A borsznob az az ember, aki nem issza a bort, hanem beszél róla, különféle tanninokról, extraktédességrôl, animalitásról, terroirjellegrôl és még a jó ég tudja, mirôl hablatyol. Vegyük viszont észre, hogy sörsznobok nincsenek, ilyen emberfajta egyszerûen nem létezik. Noha nemcsak nagy borok vannak ezen a földön, hanem nagy sörök is, utóbbiak éppoly gazdagok, komplexek és kifinomultak lehetnek, mint akármelyik bor, ergo éppoly sokat lehetne beszélni róluk, mint a borokról, de nem szokás. A sör egyszerû, nyílt, ôszinte vágyak célobjektuma. Semmi presztízsfogyasztás, semmi flanc, semmi verbális ködgomoly, csak a párálló üvegedény, nyugodt, hosszú kortyok, jövôbe vetett bizalom. A jövô méhében pedig egy újabb sör ígérete.


SÖRTÖRTÉNET

10

NEM

CSAK A LABANCOK ITALA VOLT

A magyar sörfôzés története a kezdetektôl 1914-ig A

MAI NAPIG TARTJA MAGÁT AZ A VÉLEKEDÉS, MISZERINT A MAGYARSÁG ITALA A BOR. A SÖR PEDIG A BETOLAKODÓ LABANCOKÉ. PEDIG A HONI SÖRFÔZÉS TÖRTÉNETE MÉG VALAHOL ÁZSIÁBÓL ERED. LÓHÁTON NYARGALÁSZÓ ÔSEINK ITALA A BÓZA ÉS A KUMISZ VOLT. AZ ELÔBBI BÚZÁBÓL, ÁRPÁBÓL, KÖLESBÔL VAGY EZEK KEVERÉKÉBÔL FÔZÖTT SÖRSZERÛ ITAL. A KUMISZ PEDIG NEM VOLT MÁS, MINT KANCATEJBÔL ERJESZTETT SAVANYKÁS ITAL, A NOMÁD MAGYAROK EGYIK LEGFONTOSABB TÁPLÁLÉKA. A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN LETELEPEDETT MAGYARSÁG AZONBAN HAMAR ELSAJÁTÍTOTTA AZ EURÓPAI SÖRFÔZÉS TUDOMÁNYÁT.


A sernevelôk kora

SÖRTÖRTÉNET

Magyarországon a honfoglalástól kezdve egészen a XIX. századig jellemzôen egyszerû háziipari keretek között – a városokban céhekbe tömörülve – folyt a sörfôzés. A sörfôzési jog eleinte a földtulajdonhoz kötôdött, ugyanis az Árpádoktól kezdve mindenkinek volt serfôzési joga, akinek volt földtulajdona. Ez volt a „serjog”. A sörkimérés, vagyis a „serlajtolás” joga 1840-ig létezett. Ez azt jelentette, hogy saját házában a saját maga fôzte sört bárki kimérhette. A sernevelés fontosságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Árpád-házi uralkodóink egy-egy kolostor alapításakor külön gondot fordítottak arra, hogy az egyháznak adományozott jobbágycsaládok között egyaránt legyen szakács és serfôzô is. Szent László királyunk például az általa alapított Bihar megyei Szentjobb kolostorának 1090 körül három serfôzô családot is adományozott. A kolostori sörfôzés ebben különbözött is a nyugateurópaitól, hiszen Magyarországon nem fôztek sört a kolostorok falain belül. Az egyházi birtokokon termett árpából a sernevelôk sört fôztek, s ennek egy meghatározott hányadát kötelesek voltak beszolgáltatni, a maradékot szabadon értékesíthették. A másik lényeges különbség az volt, hogy a magyar sörfôzés még sokáig megôrizte ázsiai jellegét, azaz továbbra is fôzte a bózát, de a búza- vagy az árpalét már nem emberi nyállal, hanem kenyérkovásszal erjesztették, és elterjedt a komlónak mint a sör egyedüli fûszerének használata is. Hasonló rend szerint mûködtek az uradalmi és a kincstári sernevelôk is.

11


SÖRTÖRTÉNET

12

A XV–XVI. században nemigen akadt olyan uradalom, udvarház, ahol ne fôztek volna sört. Sôt! A sörfôzés olyan jövedelmezô iparágnak bizonyult, hogy rövidesen maga a kincstár is beszállt az üzletbe. A királyi birtokok ugyanis mindenkor elegendô gabonát szolgáltattak be, és hamarosan egy stabil felvevôpiac is jelentkezett, amely nem volt más, mint a Magyarországra beszállásolt német katonaság, amelynek a drágább bor helyett sört adtak. A XVII. századra a sernevelôk annyira elszaporodtak – különösen a Felvidéken –, hogy például a nem túl nagy Besztercebányán 1652-ben hetven sörfôzde mûködött, de a hegyaljai borvidék kereskedelmi központjában, Tokajban is tucatnyi volt a számuk. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy egy-egy sernevelô ház termelôkapacitása össze sem volt hasonlítható a mai sörgyárakéval. A trencséni urasági sernevelôben például 1588-ban heti 136 akó, vagyis mintegy 6800 liter sört fôztek. Maguk a serfôzdék is három-négy helyiségbôl álló, egyszerû fa- vagy vályogépületek voltak. A virágzó magyar sernevelésnek a törökök kiûzésével, a kuruc mozgalmak feléledésével egy csapásra vége szakadt. A birtokuktól megfosztott, bebörtönzött, kivégzett magyar urak elárvult serfôzô házai pár évtized alatt összedôltek, ami megmaradt volna, azt pedig a császári katonák rombolták le.


Az ispotályos sör

II. Rákóczi Ferenc sörgyára Hazánkban az elsô nagyüzemû serfôzô ház, amely már sörgyárnak nevezhetô, II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtokán, az Ungvár váruradalomhoz tartozó Podheringen, magyar nevén Ôraljafalván volt. Fejedelmi kedvtelés volt-e a sörfôzéssel való foglalatosság, vagy a szabadságharc alatt jövedelmeit akarta növelni, nem tudjuk, az azonban tény, hogy Rákóczi egy egész jobbágyfalut rendelt a hatalmas fôzôházba munkásnak. A sörfôzômestert, a bajor Johann Conrad Heydolffot is maga választotta ki, és Podhering parasztjait a sörfôzômester keze alá adta, akik kötelesek voltak az ô parancsainak engedelmeskedni. A szabadságharc

SÖRTÖRTÉNET

A középkorban a sört az aggok, betegek, nyomorékok, szegények segítô italának tekintették. Mindenütt, így Magyarországon is, az ispotályokat fenntartó kegyes szerzetesrendeknek, sôt városoknak is külön ispotályos serfôzése volt, esetleg magának a kórháznak volt saját serfôzô háza. Esetenként az illetô város külön könyvelési tételre ajándékozta az ispotálynak a sört, vagy látta el saját italával azt. Kolozsvárott 1595 elôtt csak az ispotály fôzhetett sört. A sörfôzés egyrészt biztosította a kórház költségeit, ugyanakkor feltételezhetô, hogy az intézmény lakói is jócskán fogyasztottak a sörbôl. Pesten Nagy Lajos korában serfôzô házuk volt az Európából keletre, a Szentföldre tartó zarándokok szállóját fenntartó Jánoslovagoknak. A török hódoltság után Pest és Buda 1713-ban nyert városi szabadságlevelében külön pont emlékezik meg arról, hogy e városok serházuk jövedelmébôl tartoznak fenntartani ispotályokat. Buda városa 1711-tôl kezdve minden évben nagy mennyiségû sert ajándékozott a ferences rendi barátoknak azzal, hogy azt a szegények asztalán osszák szét. Budán és Pesten ez a szokás egészen 1848-ig tartott.

13


SÖRTÖRTÉNET

14

bukása után a serfôzô házat a fejedelem millió holdnál is nagyobb birtokaival elkobozták, de tovább mûködtették. Igaz, a robottal való gazdálkodásról az 1830-as években a bérmunka alkalmazására tértek át, és ekkor épült az új sörgyár is.

Felvidéki sörfôzés Nemcsak a sörfôzéshez elengedhetetlenül szükséges jó minôségû víz okán, de az olcsó szállítási útvonalak miatt is a söripar a vizek partján alakult ki. A XVII–XVIII. század magyar sörkereskedelmének központja ennek is köszönhetôen a Duna és a Vág találkozásánál fekvô Komárom lett. A Dunán Pozsony érintésével éppúgy ide érkezett a cseh komló, mint a Vág folyón leúsztatott sziléziai és felvidéki árpa, vagy a felvidék sörei, a „tót ser”, vagy a mézízesítésû „Mét” is. A Felvidék itala mindig is a sör volt. Fôztek sört itt a céhekbe tömörült mesterek, a telkes jobbágyok, a nemes urak, de maga a város is fôzte a sajátját. Az utazó rövid felvidéki barangolás során ihatott savanykás márcot, nehéz méhsert, könnyû, vékony fehér sert, nehezebb édes fekete sört, csempészett lengyel mézsört, tót árpasert, de megkóstolhatta a polgár maga fôzte böjtös sörét is. A sörfôzés hagyománya tehát adott volt ezen a vidéken, ahol egyaránt kamatoztatták a nyugati – azaz a bajor és a flandriai –, valamint a keleti, az ôsi eljárás tapasztalatait. Nem véletlen, hogy a nagyipari sörfôzés kialakulásakor, a XIX. század második felében sorra épültek itt – Nyitrán, Topolcsányban és Nagyszombaton – a sörgyárak.


A pesti serfôzés

Sörváros Kôbányán Kôérfölde (Kôbánya) köveit a XIII. századtól kezdve használták a pesti városfal építésére. Schmidt Péter, a Magyar Serfôzô Céh alcéhmestere 1844-ben itt, az elhagyott kôfejtôk üregeiben ren-

SÖRTÖRTÉNET

Miközben a német a vidéki és uradalmi sernevelôk többségét feldúlta, a városokban – különösen Pesten – egyre erôsödött a sörfôzés. Bár a Pesti Magyar Serfôzô Céh alapítólevele csupán 1696-ban keletkezett, már korábban is mûködtek serfôzôcéhek az országban, így Pozsonyban, Besztercebányán, Kolozsváron és Budán is. Az elsô pesti serfôzdét a bajor származású Proberger Jakab alapította Elsô Pesti Serfôzô Ház néven 1687-ben. Proberger Jakab tábori felcser volt, a Budát a töröktôl visszafoglaló keresztény seregekkel érkezett Magyarországra. A város visszavétele után azonban úgy döntött, elege van a tábori életbôl, letelepszik Pesten és megvalósítja régi álmát, sört fog fôzni. A XVIII. század végén, XIX. század elején rohamos fejlôdésnek induló Pesten és Budán azonban a céhes sörfôzés már nem tudta kielégíteni az igényeket, sörhiány keletkezett, üzletté vált a csempészet. Különösen kedvelt volt a Felvidékrôl a Dunán érkezô, úgynevezett „tót ser”. Miután a tót ser után adót nem fizettek, a városi tanács is belátta a helyzet tarthatatlanságát, s 1813-ban engedélyt adott két új serfôzde alapítására. Az egyik, a Mayerffy-féle, valahol a mai József nádor tértôl kissé északra, a másik, a Petz-féle a mai Kinizsi utcában – a zálogház helyén – épült fel. A söripar szabadversenyes fejlôdését végül az 1843-ban kiadott „Pesti Serrendtartás” biztosította. Ezt követôen rövid idôn belül három újabb sörfôzde kezdte meg mûködését, s jutott már sör nemcsak Pestre, de Budára, Óbudára és a környezô településekre is.

15


SÖRTÖRTÉNET

16

dezte be „sertárosházát”, mivel azok ideális serespincéknek bizonyultak: hûvösek voltak, és a külsô hômérséklet-ingadozások kevésbé befolyásolták klímájukat. 1850-ben alapították, és öt évvel késôbb kezdte meg mûködését a Kôbányai Serház Társaság sörfôzô háza, ami egyben a technikailag, technológiailag túlhaladott céhes sörfôzés végét is jelentette. A részes, azaz részvényes alapon mûködô vállalkozás tulajdonosai már nem a szakma avatott mesterei, hanem a sörüzletben fantáziát látó, a haszonban reménykedô tôkebefektetôk voltak. A virágzó üzletmenetet bizonyítja az is, hogy pár évtizeden belül újabb sörgyárak kezdték meg mûködésüket Kôbányán (1854, Barber és Klusemann; 1892, Kôbányai Polgári Serfôzô Rt.; 1894, Kôbányai Király Serfôzô Rt.; 1912, Haggenmacher Rt.; 1912, Fôvárosi Sörfôzô Rt.). 1862 az az év, amikor már külföldi befektetô is megjelent a magyar sörgyártásban: az osztrák Anton Dreher – vagy ahogy mi szeretjük nevezni, Dreher Antal – ebben az évben vásárolta meg a Kôbányai Serház Társaság üzemét. Az I. világháborút megelôzô pár évben Magyarország évi 3,2 millió hektoliteres sörtermelésének már 75%-át a budapesti gyárak állították elô.

Vidéki sörgyárak Sörfôzés természetesen nemcsak Budapesten folyt, jelentôs sörfôzéssel bírt Pozsony, Nyitra, Kassa, Nagyvárad és Temesvár is, vagy Sopron, Pécs és Nagykanizsa. Ez utóbbiak közül a pécsi a régebbi. A Pannónia Sörgyár két elôdje, a Scholz és a Hirschfeld sörfôzde már az 1800-as évek derekán üzemelt. Az 1864-es adatok szerint a két sörfôzde termelése négy-, illetve ötezer hektoliter volt. Egyesülésük után, az 1911-es esztendôben viszont már hatvanezer hektolitert fôztek. Nagykanizsán a sör- és malátagyárat 1892-ben alapították


17 SÖRTÖRTÉNET

nagykanizsai üzletemberek és vállalkozók Guttmann Vilmosnak, a városi Kereskedelmi és Iparbank elnökének javaslatára. „Legfiatalabb” régi sörgyárunkat, a sopronit, 1895-ben alapította Lenck Gyula és a Brünni Serfôzde Részvénytársaság. Az új sörfôzde elsô szállítmánya 1896. április elsején hagyta el a gyárat. Az 1910-es évek elejére a soproni gyár már húszezer hektoliter sört fôzött egy esztendôben. A magyarországi nagyüzemi sörgyártás ígéretes fejlôdésének azonban az I. világháború egy csapásra véget vetett.

A

MAGYARORSZÁGI SÖRFÔZÉS

1914–2004-IG

Nehéz idôk Az I. világháború és az azt követô idôszak, az ország feldarabolása nem kedvezett a magyarországi sörgyártásnak. A gyárak egy része nyersanyag híján állt, vagy kapacitásának csupán töredékét használta ki, némelyiküknek pedig egyáltalán a sorsa vált bizonytalanná. A megváltozott viszonyok miatt kevés iparág szenvedett annyira, mint a söripar. A lakosság száma kevesebb mint a felére csökkent, ugyanakkor a szôlôtermô terület nagy része megmaradt. A borexport csökkenésével együtt ez azt jelentette, hogy hatalmas borkészletek maradtak az országban – tehát nagyon olcsón lehetett borhoz jutni. Ez természetesen a sörfogyasztás zuhanásszerû visszaesését is eredményezte. Magyarország Európa


SÖRTÖRTÉNET

18

egyik legtöbb bort fogyasztó állama lett. Az emberek sörfogyasztásában a mindenkori idôk gazdasági viszonyai is tetten érhetôek: fellendülés idején a sörfogyasztás emelkedik, szûkös helyzetben viszont csökken. Ebben a helyzetben a három legnagyobb kôbányai sörfôzde – a Dreher, a Haggenmacher és a Részvényserfôzde – Dreher Jenô javaslatára szoros együttmûködésbe kezdett. Közösen intézték nyersanyagbeszerzéseiket, és közösen léptek fel a konkurencia ellen. 1933-ban a három gyár formailag is egyesült Dreher– Haggenmacher Elsô Magyar Részvényserfôzde néven. Azonban még az így megerôsödött vállalatnak is szüksége volt arra, hogy a sörfôzés mellett más tevékenységet is végezzen. Így készített az egyesült üzem például likôröket, szénsavat, mûjeget, szikvizet, malátakávét és csokoládét is. Dreher Jenô túlélési taktikájának része volt azonban a terjeszkedés is. 1923-ban megvette a nagyváradi sörgyárat, így sikerült


19 SÖRTÖRTÉNET

a Romániához csatolt területen a régi vevôkörét megtartania. Következô bevásárlása 1928-ban a nagykanizsai sörfôzde volt, amely 1911-tôl Király Serfôzde Rt. néven mûködött. A második világháború okozta károk helyreállítása után, 1948ban – az államosítás során – a kôbányai Dreher Sörgyárat és a szintén kôbányai Polgári Serfôzdét összevonták a nagykanizsai Király Serfôzdével, s az Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat néven mûködött tovább. Ettôl kezdve a Dreherek sorsa és a sörgyártás végleg elvált egymástól: a leszármazottak közül senki sem vitte tovább apái mesterségét, és sem a gyár, sem termékei nem tarthatták meg a Dreher márkanevet. A család tagjai az államosítást követôen külföldre távoztak, a sörfôzô-dinasztia utolsó tagja, Dreher Jenô 1949-ben, 77 éves korában hunyt el. A három önálló nemzeti vállalat – a Kôbányai, a Pécsi Pannónia és a Soproni Sör- és Malátagyár – között ellátási körzetekre osztották az országot. Kôbányára jutott a terület 90 százaléka, hiszen hasonló volt a részesedése az ország sörfôzésébôl az 1949. évi 414 ezer hektoliteres termelésével. 1 9 5 9-tôl a magyarországi sörgyárakat egyetlen cégbe – a Magyar Országos Söripari Vállalatba – vonták össze. Az éves magyarországi sörtermelés ekkor 3 millió hektoliter volt, ennek 76%-át Kôbányán gyártották. Ez a mennyiség persze jóval alatta maradt a keresletnek, nyaranta tartósan sörhiányos helyzet alakult ki az egész országban. 1 9 7 1-ben ismét változott a felállás, megszûnt a Magyar Országos Söripari Vállalat, s négy viszonylag önálló sörgyár jött létre, amely a Söripari Vállalatok Országos Trösztjébe tömörültek. A tröszt egészen 1981. december 31-ig mûködött, majd a sörgyárak teljes önállóságot kaptak. Miután 1992-ben a Kôbányai Sörgyár részvénytársasággá alakult, 1993 novemberében a South African Breweries (SAB) csoport megvásárolta részvényeinek többségét. Az új tulajdonos 1997 júliusában egyesítette a Kôbányai és a Kanizsai Sörgyárat. Az így létrejött Dreher Sörgyárak Rt. hazánk legnagyobb sörüzeme, és a magyar piac vezetôje lett.


SÖRTÖRTÉNET

20

A SAB 2 0 0 2-ben egyesült az amerikai Miller Brewing Companyvel, és így ma a Dreher Rt. anyavállalata, a SAB Miller Plc. a világ egyik legnagyobb söripari cége.

Háromszor zárták be A trianoni békeszerzôdés akkora piacvesztést okozott a kanizsai sörfôzdének, amit már nem tudott kiheverni, ezért 1933-ban leállították a gyártást. A világháborút megelôzô gazdasági fellendülésben, 1941-ben újraindították a gyárat, és abban az évben már 50 ezer hektoliter sört fôztek Metzger István igazgató irányítása alatt. Ahogy a békeszerzôdés nem kedvezett a kanizsai sörgyárnak, olyan kedvezô volt a Muraköz visszacsatolása, így 1942-ben már 70 ezer hektoliter sört fôztek és értékesítettek. A világháborús bombázások során a gyárat szerencsére nem érte találat, de ami nem sikerült a szövetségeseknek, azt elvégezték a németek: 1945. március 31-én felrobbantották a sörgyár kazánházát. Ezt az üzem nem is élte túl, s az 1948-as államosítást követôen sokáig úgy tûnt, végleg megszûnik a sörfôzés Nagykanizsán. A palackfejtôt húsüzemmé alakították át, az ászokpincéket pedig a Borforgalmi Vállalat használta. 1954-ben azonban hozott a Minisztertanács egy rendeletet, amelyben a nagykanizsai sörés malátagyár újjáépítésérôl határozott. Még ugyanebben az esztendôben elkezdôdtek a munkálatok, és 1956 nyarának közepén elhagyhatta a gyárat az elsô szállítmány. 85 ezer hektoliter sört fôztek Nagykanizsán ebben a fél esztendôben, tíz évvel késôbb pedig már több mint félmillió hektolitert. A termelési csúcsot Nagykanizsán 1990-ben állították fel 1,2 millió hektoliterrel. A kilencvenes évek gazdasági helyzete, a vásárlóerô csökkenése, a magas infláció azonban nem kedvezett a magyarországi sörgyártásnak és fogyasztásnak. A nagyjából harmincszázalékos


A Mecsek tövében Az I. világháború Pécsen – hasonlóan a többi sörgyárhoz – fellendülést hozott, a gyár folyamatosan növelte termelését. A katonaság jó fogyasztónak bizonyult, a legnagyobb nehézséget a szénellátás jelentette. Ilyen körülmények között változtatta meg a nevét a részvénytársaság 1 9 1 7-ben, s lett Pannónia Serfôzô Részvénytársaság. A háború végén, 1 9 1 8 novemberében szerb csapatok szállták meg a várost, s a nagyobb üzemeket, így a sörgyárat is ellenôrzésük alá vonták. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a gyárak tovább mûködhettek, de az üzemköltségeken felüli hasznot lefoglalták a Szerb–horvát–szlovén Királyság kincstára számára azzal az indoklással, hogy ezt a békekötés alkalmával a Magyarországra kivetendô hadisarcba fogják beszámítani. A szerbek 33 hónapos megszállás után, 1 9 2 1 augusztusában hagyták el a várost és a sörgyárat. Alig távoztak el a szerbek, tárgyalások kezdôdtek a Pannónia sörfôzde és a város másik sörgyára, az alig tízéves Mezôgazdasági Sörgyár és Gôzmalom Rt. között az egyesülésrôl – amelynek eredményképpen a Pannónia magába olvasztotta a kis sörfôzdét, s Pécsnek immáron ismét csak egy sörgyára volt. Érdekes harcot folytatott ez az egyetlen üzem a városi vezetéssel az 1920-as években. A sörgyárat, mint a város harmadik legnagyobb adófizetôjét, a városi tanács mindig újabb és újabb ötletekkel próbálta meg különadók fizetésére bírni.

21 SÖRTÖRTÉNET

visszaesés sörgyáraink közül a kanizsait viselte meg a legjobban, termelése az évtized végére a korábbinak negyven százalékára esett vissza. Valószínûleg ennek is betudható, hogy tulajdonosa – a kôbányai Dreher Sörgyárat is birtokló SAB – 1999-ben a sörfôzés beszüntetése mellett döntött, s csak a malátagyárat üzemelteti tovább.


SÖRTÖRTÉNET

22

A szerbek kivonulása után például külön söradót vetettek ki, de egyfajta adónak számított az is, hogy a Városi Villamostelep a legmagasabb árat számolta fel a sörgyárnak az elfogyasztott elektromos energiáért. Mindezt azokban az években, amikor a sörgyár termelése alig haladta meg az 1915. évi egynegyedét. Persze a sörgyáriak sem „mentek a szomszédba” egy kis turpisságért, egész szép hasznot húztak abból, hogy övék volt a város egyetlen jéggyára, s mind az egyre bôvülô élelmiszeripar, mind a vendéglátás egyre több és több jeget igényelt, különösen a forró nyarakon. Hiába határozta el a városi tanács, hogy saját jéggyárat építenek, a sörgyár egészen 1928-ig megakadályozta annak megépítését. A gazdasági világválság Pécsen is éreztette hatását. 1929-tôl 1933-ig mind a munkáslétszám, mind a sörtermelés folyamatosan csökkent. A sörgyár 1931. szeptember 22-i adata szerint a nyári munkáslétszám már csak 54 fô volt! A termelés minimuma két évvel késôbb érkezett el, ekkor már csupán 6 ezer hektolitert fôztek a nagy múltú pécsi sörfôzdében, de az országos termelés is ekkor érte el mélypontját: mindöszszesen 160-170 ezer hektó sört fôztek Magyarországon. Veszteségei csökkentésére a Pécsi Serfôzde Rt. 1 9 3 6-ban szikvízüzemet állított fel a sörpalackozó mellékszárnyában. Ugyanakkor ebben az évben már mutatkoztak a kilábalás jelei, a bor ára – s ezzel együtt a termelt sörhektoliterek száma – ismét növekedni kezdett. A háborúra való felkészülés, a háború a többi nagyvárossal szemben Pécsen nem igazán hozott fellendülést a sörfogyasztásban, ugyanis az itt állomásozó IV. hadtestet csak az utolsók között helyezték harckészültségbe. Az alapanyag-ellátás is egyre inkább akadozott, s emiatt a gyár tulajdonosai 1 9 4 2-ben úgy határoztak, hogy


23 SÖRTÖRTÉNET

ezentúl csupán egyféle sört hoznak forgalomba, világos és sötét típusban. Az új sör 8% eredeti extrakttartalommal készült, neve Komlólelke volt. Emellett a sörfôzde engedélyt kapott arra is, hogy a malátát részben bizonyos pótanyagokkal – kölessel, cirokmaggal, csillagfürtmaggal és szárított cukorrépával – helyettesíthesse. 1 9 4 4-ben a német és szovjet csapatok átvonulását, a jugoszláv partizánok portyázásait a sörfôzde viszonylag nagyobb veszteségek nélkül átvészelte, így 1 9 4 5-ben 33 ezer hektoliter sört értékesített, ami abban az évben a legtöbb volt a magyarországi sörgyárak eladásaiból. A következô években viszont – hasonlóan a többi sörfôzdéhez – Pécsen is csökkent a termelés. 1 9 4 6-ban csupán öt és fél ezer hektolitert fôztek, és mondhatni ezt is csak a bányászoknak köszönhetôen, akik vállalták, hogy a sörgyárat minden körülmények között ellátják szénnel. Cserébe minden bányász fizetési borítékjában a bére mellett ott lapult egy utalvány is, melynek ellenértékeként heti egy liter sört vehetett át a bányászélelemtárban. 1948. márciusban már fennállásának századik esztendejét ünnepelhette a pécsi sörgyár az erre az alkalomra fôzött Pannónia világos sörrel. A tulajdonosok azonban nem sokáig ünnepelhettek, mivel pár hónappal késôbb a Minisztertanács rendelete alapján államosították a pécsi sörfôzdét is, amelynek neve ettôl kezdve Pannónia Sörgyár lett. A szocialista tervgazdálkodás idôszakában Pécsen is központi utasítások alapján dolgoztak. A folyamatos kisebb-nagyobb felújításoknak, bôvítéseknek köszönhetôen 1 9 5 5-ben már 197 ezer hektoliter sört fôztek, majd tizenöt év elteltével, 1 9 7 0-ben átlépték a félmillió hl/éves határt is. 1982-ben, a Söripari Vállalatok Országos Trösztjének megszûnésével a Pannónia Sörgyár is visszanyerte függetlenségét, majd 1 9 9 2-ben a privatizáció során az osztrák Ottakringer csoport szerzett többségi tulajdont a cégben, amely 1 9 9 3-ban a nevét Pécsi Sörfôzde Rt.-re változtatta.


24

Sopron

SÖRTÖRTÉNET

Érdekesen alakult az I. világháború során, majd az azt követô pár évben a soproni sörgyár sorsa. 1 9 1 7-ben a részvénytársaság évi rendes közgyûlésén ugyanis a tulajdonosok a sörgyár eladása mellett döntöttek. A vevô az örök konkurens, a Kôbányai Polgári Serfôzô és Szent István Tápszermûvek Részvénytársaság volt, amely Nyugat-Magyarországi Serfôzde és Malátagyár néven jegyeztette be a társaságot – budapesti központtal. A sörfôzde elsô igazgatója Madarász Gyula soproni lakos lett. Eddig a történet akár szokványos is lehetne, ha nem Magyarországon lennénk, és nem a világháborút követô években. A trianoni békeszerzôdés azonban Nyugat-Magyarország és Sopron elcsatolásának rémével fenyegetett. Az itt élôk viszont 1920-ban nagy tüntetésekkel, egy évvel késôbb pedig már másfél hónapos felkeléssel jelezték: nem akarnak Ausztriához tartozni. Ilyen körülmények között a sörgyár sorsa is igen bizonytalan volt, csupán egyetlen céljuk lehetett a tulajdonosoknak: túlélés és az osztrák konkurencia kiszorítása a városból. Végül az 1921. december 14–16-án, a velencei egyezmény értelmében megtartott népszavazás bebiztosította Magyarország felségjogát Sopron és környéke felett. Így a sörgyárat csak 1923-ban jegyezhették be a cégjegyzékbe, amely esztendôben Sopronban mintegy 11 ezer hektoliter sört fôztek. Ettôl kezdve egészen 1928-ig a gyár termelése évrôl évre növekedett. Az akkoriban fôzött sörökre – Export, Viktória, Szent Imre idénysör, Szent Mihály, Soproni Porter – sajnos már csak néhány régi söröscímke emlékeztet. 1 9 2 9-ben a Magyarországra is elérkezô gazdasági világválság hatására ismét drasztikusan csökkent a sörgyárak – beleértve a sopronit is – termelése, ráadásul 1932-ben meghalt Madarász Gyula igazgató, akinek helyét Streit Lajos vette át, de a gazda-


25 SÖRTÖRTÉNET

sági válsággal ô sem tudott mit kezdeni. A termelés ismét a háborús válságidôszak kritikus értékét közelítette. El kellett telnie ismét pár évnek, mire a termelés újra növekedni kezdett, de 1939-ben a soproni sörgyár még mindig jóval kevesebb sört fôzött, mint 1928-ban. És ez már a kíméletlen konkurenciaharc ideje is volt. A soproni sörgyárnak saját ellátási területén is meg kellett küzdenie az egyre agresszívabban terjeszkedô Dreherrel. Jó példa volt erre, hogy amíg a soproniak saját vendéglôseiknek 66 pengô 10 fillérért adták a sör hektoliterjét, addig a Dreher 62 pengôért is szállított, és ugyanazokat a kedvezményeket nyújtotta a kocsmárosoknak, amit a soproniak. Nem volt elhanyagolható ez a tény, hiszen azokban az években a sörforgalom 90-91%-át még a vendéglôi, vagyis a csapolt sör forgalma tette ki. Mindezek azt eredményezték, hogy a soproni sörgyárnak is csökkentenie kellett árait, sôt, felvállalta azt is, hogy a vele szerzôdött üzletekben megvizsgálja és karbantartja a sörcsapoló berendezéseket. 1 9 4 0 az általános gazdasági fellendüléssel együtt jelentôs termelésnövekedést hozott a soproni sörgyárban is, 83%-kal több sört fôztek, mint az elôzô esztendôben. Az év végén Streit Lajos nyugdíjba vonult, helyét az addigi fôkönyvelô, Kummert Jenô vette át. 1 9 4 1 csúcstermelést hozott a soproni sörgyárban, 44 ezer hektolitert fôztek. 1942-ben tovább nôtt a sör iránti kereslet, de ezt már nem tudták kielégíteni, korlátozniuk kellett a szállítást: a soproni vendéglôsök csak a hét meghatározott napjain juthattak sörhöz. És ez nemcsak Sopronban volt így, az ország egész területén sörhiány mutatkozott, mintegy elôrevetítve az elkövetkezendô évtizedek állapotát. Persze ez nem amiatt volt, hogy nem tudtak volna többet gyártani, vagy a sörgyártás ne lett volna nyereséges. Sopronban például kapacitásbôvítô beruházásokba kezdtek, új fôzôházat építettek. A problémát már


SÖRTÖRTÉNET

26

a háborús idôszak egyre inkább akadozó alapanyag-ellátása okozta, de már hiánycikk volt a szén, a szén-dioxid és a jég is. Emiatt Sopronban 1943-ban már csak 23 ezer hektoliter sört fôztek, ami alig több, mint a megelôzô évinek a fele. Ezek után kisebbfajta csodának számított, hogy 1 9 4 4-ben ismét növelni tudták termelésüket, de erre szükség is volt, mivel a Dreher kôbányai üzemét súlyos bombatámadás érte, s ezért az ô soproni vevôkörüket is a helybéli sörgyár szolgálta ki. A bombatámadások szaporodásával és a front közeledése miatt a sörgyár termelése decemberben leállt. Ami megmaradt, a németek, másik részét a bevonuló szovjet csapatok tekintették szabad prédának. A front elvonulása után – bár kaotikus állapotok uralkodtak a sörgyárban – újraindították a termelést. Mivel azonban a szakemberek egy része elesett, fogságba került vagy elmenekült, akadozott az anyag- és energiaellátás, nem voltak megfelelô higiéniás körülmények, a gyártott sör egy része nem volt fogyasztható, azt a kanálisba kellett önteni. A helyzet odáig romlott, hogy 1946-ban már csupán alig több mint 3 ezer hektoliter sört értékesítettek. A tulajdonosok ekkor drasztikus intézkedéseket foganatosítottak, elrendelték a gyár teljes technikai-technológiai rendbetételét, az üzem fertôtlenítését. Ennek köszönhetôen a soproni sör ismét jó minôségû lett, s 1 9 4 8-ban már közel 12 ezer hektoliter sört fôztek. Ekkor viszont a történelem újabb szeszélye okán államosították a száz fônél többet foglalkoztató gyárakat, így a soproni sörfôzdét is. Az államosított gyár, a Soproni Sörgyár Nemzeti Vállalat a népi demokrácia nagyobb dicsôségére – 55 ezer hektoliter sör fôzésével – 1950-re megdöntött minden addigi termelési rekordot. Ebben persze jelentôs szerepe volt annak, hogy elkészült a közel tíz éve épülgetô új fôzôház. A folyamatos bôvítések és az 1955–56-os teljes rekonstrukciónak eredményeként 1 9 5 7-ben már 130 ezer hektoliter sört fôztek. Ezzel együtt az ötvenes évek eleje sem volt kizárólag diadalmenet, mindig hiányzott valami. 1952-ben például a komló. Ezt részben hazai fûszernövényekkel – tölgyfakéreg, boróka, pemetefû, ezerjófû –


Sörhiányos évek szülöttei A II. világháború után jelentkezô sörhiányon elôször a történelmi sörgyárak rekonstrukciójával, bôvítgetésével próbálkoztak segíteni, ez azonban kevésnek bizonyult. Az 1970-es évek elejére a Söripari Vállalatok Országos Trösztjének négy gyára (Kôbánya, Sopron, Nagykanizsa és Pécs) már képtelen volt kielégíteni

27 SÖRTÖRTÉNET

próbálták helyettesíteni. Koronazárból is hiány volt, ezt viszont úgy próbálták megoldani, hogy begyûjtötték a már használt kupakokat, kiegyengették és újra felhasználták. 1 9 5 9-ben a magyarországi sörgyárakat egyetlen cégbe vonták össze. Ezzel együtt az éves hazai sörtermelés jóval alatta maradt a keresletnek, nyaranta sörhiányos helyzet alakult ki. Részben emiatt is további fejlesztések folytak a soproni gyáregységben, így 1967-ben már 339 ezer hektoliter sört fôztek, aminek – jelezve a fogyasztási szokások változását – már kétharmada volt a palackozott sör. 1 9 8 2-ben, az önállóság visszaszerzése után a soproni sörgyár felvette a kapcsolatot az osztrák Brau AG-val, és megkezdte az osztrák Steffl és Gold Fassl sör magyarországi palackozását. Ekkor már saját termelésük is megközelítette az évi félmillió hektolitert. Az osztrákokkal való együttmûködés gyümölcsözônek bizonyult, hiszen 1988-tól már nemcsak palackozták, hanem Sopronban fôzték a Stefflt. A folyamatos kisebb-nagyobb felújítások és bôvítések eredményeképp a rendszerváltás, a privatizáció idejére a sörgyár termelése elérte a 800 ezer hektoliter/éves értéket. 1992-ben a gyár újra részvénytársaság lett, majd az osztrák Brau Union GössReininghaus Österreichische Brau AG megszerezte részvénytöbbségét, azután 1 9 9 7-ben a Soproni Sörgyár Rt. fúzióra lépett az Elsô Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársasággal, majd 1998. január 1-jén nevüket a konszernhez tartozás jegyében Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatták.


SÖRTÖRTÉNET

28

az egyre növekvô igényeket, és már nemcsak nyaranta, de az év többi idôszakában is kritikussá vált a sörhelyzet. A puhának is nevezett kádári diktatúrának pedig egyik alapköve volt a vasárnapi rántott hús és korsó sör, így tehát már a központi bizottság is foglalkozott a kérdéssel, majd döntött: kell egy új sörgyár. A kijelölt helyszín a sörgyárral amúgy is gyengén ellátott keleti országrészben fekvô Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bôcs lett. Az egymillió hektoliter éves kapacitásúnak épített Borsodi Sörgyár 1973-ben kezdte meg a termelését. Rövid idô alatt azonban a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen az üzem megháromszorozta teljesítményét, és az ország második legnagyobb sörgyára lett. Magyarország lakossága azonban – látszólag – továbbra is szomjazott. Az egy fôre jutó sörfogyasztás 1970 és 1980 között harminc (!) literrel növekedett, és megközelítette a 90 liter/évet. (Ennél gyorsabb fejlôdést csak a csehek produkáltak a világtörténelem során, de nekik ezt csak úgy sikerült elérniük, hogy elváltak Szlovákiától. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a legmeredekebb fogyasztáscsökkenéssel is mi büszkélkedhetünk. 1990–98 között 33 literrel esett a fejenkénti sörfogyasztás – bár ez inkább a drasztikus áremelkedésnek tudható be, mint a sör iránti szeretet csökkenésének.) A Borsodi Sörgyár 1990-ben alakult részvénytársasággá, majd egy évvel késôbb, a privatizáció során a világ egyik legnagyobb sörgyártó vállalkozásának, a belga Interbrew csoportnak a tulajdonába került. Az 1980-as évek elején azonban még „dúlt a söripari konjunktúra”, s két újabb sörgyár építésébe is belevágtak. A martfûi üzem létrehozásának gondolata 1981-ben fogalmazódott meg, melynek eredményeképpen 28 kelet-magyarországi termelôszövetkezet és állami gazdaság mert nagyot álmodni, és a sörpiacon uralkodó hiányt megoldandó sörgyárat alapítottak. A martfûi sörfôzde 1985-ben kezdte meg a termelést, majd az idô-


A sörgyár 1988. október elsején alakult részvénytársasággá, majd a részvények száz százaléka – több lépcsôben, 1991–92 során – a világ egyik legnagyobb söripari cége, a Heineken kezébe került, s ezzel együtt neve is Amstel Sörgyár Magyarország Rt.-re változott. A legfiatalabb sörgyár sorsát azonban megpecsételni látszik a Heineken és a Brau Union frigye. 2 0 0 3 tavaszán ugyanis a Heineken megvásárolta a Közép-Európában regionális sörnagyhatalomnak számító Brau Uniont. Az egyesült cégnek pedig nincs szüksége Magyarországon három sörgyárra, ezért a komáromi bezárása mellett döntöttek, így annak termelése 2 0 0 4 májusában leállt.

29 SÖRTÖRTÉNET

közben részvénytársasággá alakult gyár részvényeit 1 9 9 0-ben bevezették a Budapesti Értéktôzsdén, 1991-ben pedig a Brau AG megszerezte a társaság papírjainak többségét. Ennek már egyenes következménye volt, hogy a martfûi gyár 1997-ben egyesült a tulajdonos másik magyarországi üzemével, a sopronival. Innét pedig már ugye, ismerôs a történet… Szintén az 1980-as évek szabadabb gazdasági légkörének szülötte a Komáromi Sörgyár. Igaz, a háttérben még itt is tetten érhetô a sörellátás javításának központi szándéka: 1983-ban az Országos Tervhivatal pályázatot írt ki egy olyan sörgyár építésére, amelynek kapacitása legalább évi 250 ezer hektoliter. Komárom pályázott – és nyert. Mezôgazdasági szövetkezetek, biztosítók, bankok és olajipari vállalatok „dobták össze” a beruházáshoz szükséges 835 millió forintot, és 1988-ban már Komáromban is fôztek sört Magyarországon.


SÖRGYÁRTÁS

30

RÖVIDEN

A SÖRFÔZÉSRÔL

A A

SÖRFÔZÉS ALAPANYAGAI VILÁG TALÁN LEGELSÔ ÉLELMISZERSZABVÁNYA, A BAJOR SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY – A SOKAT EMLEGETETT REINHEITSGEBOT – SZERINT A SÖRKÉSZÍTÉSHEZ HÁROM ANYAGRA VAN SZÜKSÉG: MALÁTÁRA, KOMLÓRA ÉS VÍZRE. A SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY AZ ÉLESZTÔT MÉG NEM EMLÍTETTE, HISZEN AZT AKKOR MÉG NEM ISMERTÉK, ILLETVE NEM TUDATOSAN HASZNÁLTÁK. A DOLOG AZONBAN – MINT A LEGTÖBB ESETBEN – KÖZEL SEM ILYEN EGYSZERÛ. HA SZIGORÚAN VENNÉNK A SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY KITÉTELEIT, AKKOR BIZONY A VILÁG SÖRGYÁRAINAK NAGY RÉSZÉT BE KELLENE ZÁRNI, ÉS NAGYON SOK ISMERT ÉS KÖZKEDVELT SÖRMÁRKÁNAK KELLENE BÚCSÚT INTENÜNK, TEHÁT SZELÍDÍTSÜK A TÖRVÉNYNEK E SZABÁLYAIT ARRA, HOGY EZEN ALAPANYAGOK EGYIKE SEM HIÁNYOZHAT A SÖRBÔL. MALÁTA

A maláta A sörgyártáshoz használt maláta tulajdonképpen csíráztatott és aszalt árpa. A malátázás, ha nem is tartozik a szigorúan vett sörfôzés folyamatába, annak egy elengedhetetlen elôkészítô folyamata, amely során a gabonaszemek (malátázásra a legalkalmasabb gabonafajta az árpa) keményítôtartalma nagyrészt cukorrá alakul át. A régebbi idôkben minden sörfôzdéhez tartozott saját malátázó is, ma azonban már nagyon sok gyár készen vásárolja a sörfôzéshez szükséges malátát. Azt, hogy a malátázás és a malátázó szerepe milyen fontos és meghatározó volt egykor


a sörgyárak szempontjából, bizonyítja az a tény, hogy nagyon sok gyár címerében ott díszeleg a malátázó magas gôzkéménye, vagy a jellegzetes formájú malátázólapát. A malátázás folyamata – elvileg – nagyon egyszerû. A friss és egészséges gabonaszemeket a szükséges idôre (50–90 óra) beáztatják, majd hatalmas, magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A csírázás folyamata néhány nap alatt végbemegy, ezalatt a gabonaszemekben levô enzimek a keményítôt nagy molekulájú cukrokká alakítják át. Közben a malátarakást többször át kell forgatni, hogy minden egyes gabonaszem kellô mennyiségû levegôt, hôt és nedvességet kapjon, illetve nehogy befülledjen, berohadjon a rakás. Amikor az enzimek elvégezték munkájukat, akkor a csírakezdeményeket eltávolítják és a gabonaszemeket kiszárítják, aszalják. A szárítás idôtartamától és hômérsékletétôl függôen különféle malátákat kapunk, a 75-85 °C-on szárított malátát bécsi, a 100-110 °C-on szárítottat sötét, vagy müncheni típusúnak is szokták nevezni. Az így elkészített maláta azután hosszabb ideig is tárolható.

SÖRGYÁRTÁS

A komló A komló ma a sör legfontosabb és legáltalánosabban elterjedt fûszere. A komló adja a sör jellegzetes keserû ízét. Szerepe azonban nem csak ebbôl áll, a komlóban található alfa-savak csíraölô és konzerváló hatása jelentôsen megnöveli a pasztörizálatlan sörök eltarthatósági idejét. És ne feledkezzünk meg a komlóban található lupulin hatásáról sem, ez az anyag nyugtató hatású, ez okozza az egy-két pohár sör elfogyasztása utáni kellemes bágyadtságot. A komlót magát már régóta ismeri az emberiség, nagy mennyiségben sörfôzéshez azonban csak a 800–900-as években kezdte el használni, általánosan pedig csak a XII–XIII. században terjedt el Európában.

31

KOMLÓ


SÖRGYÁRTÁS

32

A komló kétlaki növény, sörfôzéshez, pontosabban az alsóerjedésû sörök fôzéséhez csak a meg nem termékenyített nôivarú egyedek virágát használják, ugyanis a megtermékenyített virág magjai gátolják az alsóerjedésû sörök tisztulását. Éppen ezért a hímivarú egyedeket Európában csaknem teljesen kiirtották. Nem így történt ez Angliában, ahol a hagyományos felsôerjesztésû ale-ek készítésénél ez egyáltalán nem volt zavaró. Az angolok persze rögtön ideológiát is gyártottak a dologhoz, mondván, mit lehet várni egy olyan sörtôl, amelyet „szomorú, egyedülálló és magányos” komlóval készítettek. Napjaink nagyipari sörgyártása a komlót általában már nem természetes formájában, hanem bizonyos „elôfeldolgozott” állapotban használja. Ilyen elôfeldolgozás a komló pelletezése, amikor a komlót apró, kemény golyócskákká sajtolják össze. Ezáltal a térfogatát csökkentik, így szûkítve a szállítási és tárolási költségeket. Másik általánosan ismert és használt formája a feldolgozott komlónak a komlókivonat, amely egy zöldesfekete színû, sûrû massza, s amely tartalmazza a növény keserûanyagait és mindazokat az alkotóelemeket, amelyek a komlót a sörfôzés nélkülözhetetlen alapanyagává teszik. A víz A víz a sörgyártás harmadik, talán legfontosabb eleme. A sörgyártásra alkalmas, jó víznek abszolút tisztának, szagmentesnek és lehetôleg minél lágyabbnak kell lennie. Emiatt a legalkalmasabbak a források és mélyfúrású kutak vizei. Természetesen ma már különféle eljárásokkal olyan vizet lehet csinálni, amilyet csak akarunk, mindez csak költség kérdése. Jó néhány sörgyár azonban kifejezetten büszke természetes forrásból származó vizére – és ezt természetesen meg is fizetteti a fogyasztóval. Az egyik finn sörgyár például egyenesen húszezer éves „abszolút szennyezésmentes” vízbôl fôzi sörét, ugyanis a sarkvidék jegét olvasztja fel.


A sörfôzés folyamata Az ôrlés A tulajdonképpeni sörfôzés elsô fázisa az ôrlés. Szerepe a maláta belsejének „feltárása”, lisztté ôrlése. A megfelelô finomság elérése nagyon fontos, ugyanis ha az ôrlemény durva marad,

33 SÖRGYÁRTÁS

Élesztô Az erjedés mechanizmusa, amely során a cukor alkohollá és szén-dioxiddá alakul, sokáig rejtélyes folyamat volt a sörfôzôk elôtt. Magát a jelenséget természetesen már ôsidôk óta ismerték, de annak okát nem tudták. Mielôtt megismerték volna „az élesztôt”, az erjedést különféle penészgombákkal, vadélesztôkkel idézték elô, de elôfordultak még ennél is meghökkentôbb módszerek: a germánok ôsi eposzában, az Eddában, vagy a finnek Kalevalájában az állati nyálat említik. Az állati nyál éppúgy megindítja az erjedést, mint ahogyan az emberi nyál is megindítja az emésztés folyamatát. (Csak zárójelben megjegyezve, mert nem akarjuk senkinek sem a kedvét elvenni, egyes Amazonas menti törzseknél még ma is úgy indítják be az erjedést sörszerû italuk készítése során, hogy a törzs asszonyai egyszerûen beleköpnek a „fôzôüstbe”.) Közel egy és negyed százada annak, hogy a híres francia vegyész, Louis Pasteur szabadalmaztatta eljárását a „nem romló sör elôállításáról és tárolásáról”. A tudóst ekkor már több éve foglalkoztatta az alkoholos erjedés folyamata. Mi okozza, hogy a szôlô leve egyszer borrá, másszor ecetté válik, mitôl lesz a sör egyszer kitûnô, és mitôl válik egy másik alkalommal ihatatlanná? Pasteur kutatásai alapozták meg a ma elfogadott „sörfôzési higiéniát”, vagyis a különféle vadélesztôk, baktériumok, penészgombák és mindazon tényezôk kikapcsolását a sörfôzési folyamatból, amelyek az ital erjedését károsan befolyásolják, vagy a sör romlását okozzák.

LOUIS PASTEUR


SÖRGYÁRTÁS

34

akkor a víz nem hatol kellô mélységben a malátaszemcsék belsejébe, ha pedig túl finom lesz, akkor nehezen veszi fel a vizet, csomók képzôdhetnek. Cefrézés A cefrézés során a malátaôrleményt lassú felmelegítés mellett vízzel keverik össze. A folyamat célja, hogy az ôrölt malátában levô hasznos anyagokat, fehérjéket, még oldható keményítôt minél nagyobb mennyiségben kioldják, és az aktív enzimek segítségével cukorrá alakítsák. A cefrézés 65-75 Celsius-fok hômérsékleten történik. A fôzésnek ez az a szakasza, amikor beállítják a készítendô sör alkoholtartalmát is. Miután az oldható részeket kioldották, a sörcefrét megszûrik, ez a színsörlé. A szûrés után visszamaradt szilárd alkotóelemek


Komlózás A szûrt sörlevet a fôzôházban felforralják és komlót adnak hozzá. Fôzés közben a komló keserûanyagai kioldódnak, és az eredetileg kissé édeskés sörlevet keserûvé változtatják. A fôzés ideje változó, általában másfél-két óra. A sörlevet a komlózás után különbözô technikai megoldású szûrôkön leszûrik, és a lehetô legrövidebb idô alatt lehûtik az erjesztés hôfokára. Erjesztés Az erjesztôpincékben a sörlevet élesztô hozzáadása után erjesztôkádakban, vagy újabban rozsdamentes erjesztôtankokban erjesztik. Rendkívül fontos az erjesztôpince és a sörrel érintkezô edények, berendezések higiéniája, mert bármilyen kis fertôzés vagy tisztátalanság tönkreteheti a sörfôzô egész munkáját. Az erjesztés során a sörléhez adott élesztô alkohollá és szén-dioxiddá bontja a sörlében található malátacukrot. Az erjesztés alapvetôen két – a folyamat lényegét tekintve nem élesen elkülöníthetô – részre osztható: fôerjedésre és utóerjedésre. A fôerjedés során a sörlébôl az élesztô hatására kiválik a felesleges anyag: a söprûmaradék, az elhalt élesztô-

35 SÖRGYÁRTÁS

még oldható részét egy kevés forró vízzel kioldják, ez – a borászatban is használatos szakzsargon szerint – a máslás. A visszamaradt törköly kiváló állati takarmány.


SÖRGYÁRTÁS

36

sejtek az erjesztôkád aljára ülepednek. Ha a sörlé tetején lévô fodros hab barna színû lesz és összeesik, akkor a fô rjedési szakasz befejezôdött, „kész” a sör. Persze ez az ital még nem az, amit a sörivók többsége a poharában szeretne látni, ez a „fickósör”. Íze még nyers, zamatai még nem értek össze, nem harmonikus „kerek”. Ászokolás A fickósört tehát ezek után csôvezetéken az ászokpincébe vezetik, ahol az elvárt minôségtôl függôen két-három hétig, esetenként több hónapig zárt tartályokban vagy hordókban történik az utó- vagy másodlagos erjedés és az érlelés. Az ászokolás ideális hômérséklete az 1-2 Celsius-fok. Minél alacsonyabb a hômérséklet, annál lassabban zajlik le az utóerjedés, de annál harmonikusabbá is válik a sör. Az alacsony hômérséklet nagymértékben elôsegíti a szén-dioxid oldódását is a sörben, ami, mint tudjuk, nem mellékes a szép és tartós habképzés szempontjából. Szépítô szûrés, pasztôrözés Az érlelés után már gyakorlatilag kész sörrôl beszélhetünk, bár a tapasztalt sörivók még kismértékû zavarosságot állapíthatnak meg az italban. Ezt az úgynevezett szépítôszûréssel lehet eltávolítani, és ezáltal csillogó-tükrössé tenni a sört. (Persze, meg kell jegyeznünk, hogy az ínyencek kifejezetten szeretik a szûretlen, úgynevezett „ászoksört”. Szerintük ez sokkal gazdagabb ízekben és zamatokban, mint a szûrt sör.) Amennyiben szükséges – a mai „tömegsöröknél” ez gyakorlat –, a sört pasztôrözik, a benne maradt mikroorganizmusok elpusztítása érdekében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az italt a fejtés elôtt egy-két percre 70 Celsius-fokra melegítik fel. Bevett és biztosabb módszer még, de egyben lényegesen energiaigényesebb is, ha a már palackozott vagy dobozolt sört pasztôrözik.


37 SÖRGYÁRTÁS

Sörfejtés, palackozás A sört habmentesen kell az alaposan kitisztított, kimosott hordókba, palackokba fejteni. A fejtést – ha igazán biztosra akarnak menni – túlnyomás alatt kell végezni, ami azt jelenti, hogy a hordóból vagy palackból kiszippantják a levegôt, széndioxiddal töltik meg és úgy töltik tele. A palackozás végsô fázisa a palackok lezárása – ami történhet koronazárral, kengyelzárral (csatos üveg) vagy egyszerû csavaros kupakkal – és címkézése.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

38

BORSODI SÖRGYÁR RT. BORSODI MINDEN A MÚLT SZÁZADBAN KEZDÔDÖTT… SÖRGYÁR RT. AZ 1960-AS ÉVEK VÉGÉN HONFITÁRSAINK A BAMBI 3574 Bôcs, Rákóczi u. 85. ÉS A KÓLA MELLETT EGYRE TÖBB SÖRREL OLTOTTÁK

SZOMJUKAT.

AZ

IGÉNYT AZONBAN A HAZAI SÖRGYÁRAK 1973-BAN 46/528-238; 30/267-7634 BÔCS KÖZSÉG (BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE) Fax: 46/528-255 HATÁRÁBAN MEGKEZDTE MÛKÖDÉSÉT EGY SÖRGYÁR. ELINDULT HÓDÍTÓ ÚTJÁRA A BORSODI… Vevôszolgálat: MÁR NEM VOLTAK KÉPESEK KIELÉGÍTENI, EZÉRT

Tulajdonos: INBEV

A 70-es évek A Borsodi országos népszerûsége megállíthatatlanul terjedt! Néhány évvel a termelés megkezdése után már jelentôsen növelni kellett a termelôkapacitást. Kezdetben a vállalat termékei között két márka szerepelt, a Borsodi Világos és a Kinizsi. A fogyasztói igények növekedésével együtt szükségessé vált a fokozatos termékfejlesztés. 1974-tôl az üdítôitalok gyártásával szélesedett a termékpaletta, egy évvel késôbb pedig piacra került a Rákóczi sör.

A 80-as évek Elôtérben a kiváló minôség. Az ekkorra már önálló vállalattá alakult Borsodi Sörgyár termékeire a minôségfejlesztés révén a határainkon túl is felfigyeltek. Így például a müncheni Spaten sörgyár kizárólagos magyarországi termelôjévé és forgalmazójává választotta a Borsodi Sörgyáratt. 1987-ben Magyarországon elsôként a Borsodi dobta piacra az újdonságnak számító alkoholmentes sört, a Borsodi Pólót, valamint az 50 literes hordós kiszerelésû sört.


39 SÖRGYÁRTÁS

A 90-es évek A „legek kora”. A piacváltozás jelentôs változásokat hozott a cég életében. A vállalat 1990-ben részvénytársasággá alakult, majd egy évvel késôbb privatizálták, így Európa egyik vezetô söripari vállalkozása, a belga Interbrew tagja lett. Ezzel a Borsodi magyarországi termékpalettája rengeteg új produktummal bôvült. 1993–1994 között a német Spaten Premium Lager, majd a Holsten gyártása és forgalmazása kezdôdött meg. A Borsodi elkezdett barna sört is forgalmazni, és 1995-ben belföldön reformerként Borsodi Világos sörét fémdobozos kiszerelésben is árusítani kezdte. 1996-ban a népszerû amerikai Rolling Rock-


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

40

kal, a következô évben pedig a Stella Artois-val bôvült a kínálat. Még ebben az évben a Borsodi Sörgyár Rt. a magyar söripari vállalatok közül elsôként megszerezte az ISO 9001 nemzetközi minôségbiztosítási tanúsítványt, és a magyar sörkultúrát az itthon eddig ismeretlen márka-, illetve témaorientált sörözési koncepciókkal gazdagította.

A 2000-es évek A legszebb korban. A Borsodi Sörgyár a „nullás” években is folytatta fejlesztéseit, újabb és újabb termékekkel örvendeztetve meg a hazai sörfogyasztókat – elég csak a 2002-es újdonságokra, az 1 literes Nagy Testvérre vagy az alkoholmentes Stella Artois-ra gondolnunk. 2002 januárjában megkezdi mûködését az egységes vállalatirányítási rendszer, az SAP. A gyár az ISO


Jelentôs évszámok 1968. Kormányrendelet egy új sörgyár létrehozásáról. 1973. A Magyar Országos Söripari Vállalat (MOSV) tagjaként a Borsodi Sör- és Malátagyár megkezdi sör- és malátagyártó tevékenységét, piacra kerül a Borsodi és a Kinizsi sör. 1974. A Borsodi Sörgyár kiegészítô tevékenységként üdítôital gyártásba kezd (Pepsi Cola). 1976. Piacra kerül a Rákóczi sör. 1977–1980. Kapacitásnövelô beruházások révén a sörgyár termelôkapacitása 190 millió literrel nô. 1981. Üzembe helyezik a kibôvített malátagyárat. 1982. Feloszlik a MOSV, és létrejön a Söripari Vállatok Trösztje. A Borsodi Sörgyár független vállalattá alakul. 1983. Tízéves a Borsodi Sörgyár.

41 SÖRGYÁRTÁS

9001 nemzetközi minôségbiztosítási tanúsítvány mellé megszerzi az ISO 14001 nemzetközi környezetvédelmi tanúsítványt is. Mindezek mellett a 2002-es év értékesítési szempontból is emlékezetes lett a cég életében, hiszen a gyár által eladott sörmennyiség megközelítette a 2,3 millió hektolitert, ami a második legjobb évnek számít a sörgyár történetében. A 2003-as, jubileumi év is számos meglepetéssel szolgált: a könnyen fogyasztható Borostyán sörkülönlegesség, az Interbrew új nemzetközi márkája, a brémai eredetû Beck’s, a szokásosnál magasabb alkoholtartalmú Borsodi Bivaly mellett a sörgyárral együtt 30. születésnapját ünneplô Borsodi „limitált szériája” tette emlékezetessé az évfordulót.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

42

1985. Licencmegállapodás jön létre a müncheni Spaten Sörgyár és a Borsodi Sörgyár között. 1986. Piacra kerül a Borsodi Sörgyár elsô licencterméke, a Spaten sör. 1987. Megjelenik a Borsodi Póló, az elsô alkoholmentes sör Magyarországon. 1988. Megrendezik az elsô Borsodi Sörfesztivált Miskolcon, valamint elsô alkalommal jelenik meg a piacon hordós kiszerelésû Borsodi. 1986-1989. Újabb beruházások révén a sörgyár kapacitása


2,7 millió hektoliterre nô. 1990. A Borsodi Sörgyár részvénytársasággá alakul.

43 BORSODI SÖRGYÁR

1991. A belga Interbrew többségi tulajdont szerez a Borsodi Sörgyárban. 1992. Tôkeberuházás a minôség javítására.

RT .

1993. A Spaten sört Spaten Prémium Lager névre keresztelik. 1994. Licencmegállapodást köt a Borsodi Sörgyár és a Holsten Brauerei AG. A szupermarketek polcain felbukkan a Borsodi Barna. 1995. A magyar sörök közül elsôként a Borsodi Sör kerül dobozos kiszerelésben forgalomba. 1996. Licencmegállapodás alapján elkezdôdik az elsô

A GYÁRTÓSOR


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

44


1998. A Borsodi Sörgyár Rt. fennállásának 25. évfordulóján megnyílik az elsô témaorientált sörözô, a Belgian Beer Café Miskolcon. 2001. „A siker 10 éve”, azaz tíz évvel ezelôtt került sor a sörgyár privatizációjára. 2002. A Stella Artois alkoholmentes változatával bôvül a Borsodi Sörgyár választéka. A gyár megszerzi az ISO 14001 minôségi tanúsítványt is. Bevezetésre kerül a Borsodi Sör új kiszerelése, az 1 literes üvegpalack. 2003. A 30 éves Borsodi Sörgyár limitált mennyiségben Jubileumi Borsodi Sört bocsát ki, ezenkívül két új termékkel, a Borostyánnal és a Borsodi Bivallyal lép ki a magyarországi sörpiacra. Megkezdôdik egy újabb licenctermék, a Beck’s gyártása Bôcsön. Eladásra kerül a malátagyár. 2004. Magyarországon elsôként kerülnek söripari termékek mûanyag, ún. QPack technológiával elôállított speciális palackokban forgalmazásra: a Borsodi Sör három különbözô méretû (0,66 l; 0,75 l; 1 l) ún. „Strapa”-, valamint a Stella Artois 0,66 literes palackban. A sörgyár anyavállalata, az Interbrew a brazil Ambev céggel történô egyesülése révén a világ legnagyobb sörgyártója lesz. A világméretû nagyvállalat felveszi az InBev nevet. A világszerte 70 000 embert foglalkoztató cég három világ-

RT .

1997. Magyarországon is elkezdôdik az elsô belga licencsör, a Stella Artois gyártása. Megnyílik a világ és Magyarország elsô márkaorientált sörözôje, a Café Rolling Rock Budapesten. Az ISO 9001 minôségi tanúsítvány megszerzése elsôként a magyar söriparban. Új rekeszt kap a Borsodi Sör, és bevezetik az NRW megnevezésû, visszaváltható üvegeket.

45 BORSODI SÖRGYÁR

amerikai sörmárka, a Rolling Rock gyártása. 1996–1998. A Borsodi Sörgyár értékesítési és marketingigazgatósága önálló cégként, Borsodi Sörkereskedelmi Kft. néven mûködik.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

46


47 BORSODI SÖRGYÁR

GYÁR TERMÉKEI

A

RT .


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

48

BORSODI SÖR E TÖRTÉNET,

EREDET A „Borsodi” márka egy egész „sörcsalád” átfogó, rövid megnevezése. A „család” fô tagja a Borsodi Sör. Értékesítése 1973-ban kezdôdött meg. Hosszú ideig csak a gyár „hazai régiójában”, Északkelet-Magyarországon játszott domináns szerepet. Ezen a területen vezetô szerepét megtartva, ma már országos disztribúcióval bír. Népszerûsége, elismertsége Budapesten és a nyugati országrészeken is folyamatosan nô. A Borsodi Sör a Borsodi Sörgyár legnagyobb volumenben értékesített terméke, egyben az ország legnagyobb sörmárkája, sok tekintetben a magyar sörpiac úttörôje. Nevéhez a következô újítások fûzôdnek: • az elsô hazai sör KEG hordóban • az elsô hazai sör dobozban • az elsô hazai reklámfilm • az 1 literes sörkiszerelés új generációja • az elsô hazai sörmárka 0,75 literes Q-pack palackban (STRAPA palack) A Borsodi Sör ma a hazai sörpiac vitathatatlanul legismertebb, legkedveltebb sörmárkája.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Kiváló minôségû, pils típusú világos sör. Aranysárga szín, visszahúzódó illat jellemzi. Tiszta, kellemesen kesernyés ízû. A komló keserûsége a korty végén válik hangsúlyossá. Egy minden tekintetben arányos, kiegyensúlyozott ital. Színe csillogó aranysárga, tükrös, habja dús, finom pórusú, tartós.


TÖRTÉNET,

Fontos tudni, hogy az alkoholmentes sörök csak jól lehûtve adják az igazi sör élményét.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Hosszas fejlesztési és kísérleti munka eredményeként egy „igazi” sört ihatnak azok is, akik valamely okból alkoholtartalmú sört nem fogyaszthatnak. Habja dús, tömör. A terméket kellemes maláta-, komlóíz, valamint -illat jellemzi. Hûtve fogyasztva kellemesen frissítô sör.

RT .

EREDET A Borsodi Pólót 1987 óta gyártja a Borsodi Sörgyár. Vitathatatlanul a legjelentôsebb magyar alkoholmentes sör azóta is. A Borsodi Póló receptúráját 1995 tavaszán megváltoztatták, tökéletesítették. Az addig is folyamatos növekedést produkáló termék fejlesztése egy – a magyar piacon egyedülálló – növekedést hozott magával. Fogyasztói vaktesztek a külföldi licenc sörökéhez hasonló tetszést és minôséget bizonyítottak, mindezt jóval kedvezôbb áron.

49 BORSODI SÖRGYÁR

BORSODI PÓLÓ


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

50

BORSODI BIVALY E TÖRTÉNET,

EREDET A Borsodi Bivaly a Borsodi termékcsalád legfiatalabb tagja, a megszokottnál magasabb alkoholtartalommal, amely ezzel eddig nem létezô szegmenst teremtett a hazai világos sörök piacán. A Borsodi Bivaly hazai fejlesztés, 6,5%-os alkoholtartalmú világos sör.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Íze karakteres, mégis jól illeszkedik a népszerû Borsodiízvilághoz. Illata, szénsavtartalma változatlan, színe enyhén sötétebb. A Borsodi Bivaly az íz és az erô tökéletes harmóniája.


E TÖRTÉNET,

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Hagyományos fôzési eljárással készül, kizárólag természetes alapanyagokból. A pörkölt malátának köszönheti sajátos borostyánsárga színét és teltebb ízét.

RT .

EREDET A Borostyán a hazai prémium sörkategória új képviselôje. Nevében a színe, hiszen a Borostyánnal különleges, borostyánszínû sör született, új szegmenst teremtve ezzel a hazai sörpiacon.

51 BORSODI SÖRGYÁR

BOROSTYÁN


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

52

STELLA ARTOIS E TÖRTÉNET,

EREDET Belgiumban a sörfôzés hagyománya hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A „Den Horen” fogadó Leuven városában már 1366ban adót fizetett az ott fôzött sör után. 1708-ban Sebastian Artois szerezte meg a „Den Horen” fogadó sörfôzômesteri címet, amelyet késôbb fia és unokája örökölt tôle. 1717-ben a sörfôzde felvette az Artois nevet. Az Artois sörfôzde 1926ban egy különleges karácsonyi sört fôzött az ünnepekre, amelyet „Stella” (csillag) névre kereszteltek. Fogadtatása annyira sikeres volt, hogy hamarosan egész évben fôzött sörré és Belgium egyik vezetô márkájává vált. A Stella Artois sikerének köszönhetôen Leuvent ma a sör városaként ismerik.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ A Stella Artois íze a legkifinomultabb sörivók számára is megfelel – jellegzetesen karakteres, friss és kellemesen kesernyés íze egyedivé teszi a sörök között. Különleges neve is megkülönbözteti a hagyományos típusú söröktôl. A termék külsô megjelenése tökéletes harmóniában van egyedi nevével és ízével. Nemzetközileg egységes megjelenése, a karcsú, zöld üveg, elegáns nyakfólia és címke mind a minôséget hivatott kifejezni. Neve és külsô megjelenése nemzetközi védjegyoltalom alatt áll.


E TÖRTÉNET,

EREDET Belga prémium alkoholmentes sör, amelyet az Interbrew licence alapján 2002 márciusától gyárt a Borsodi Sörgyár Rt.

Színe szép szalmasárga, tükrösen fénylô. Krémszerû fehér habja tömör, dús és finom pórusú. Kellemesen kesernyés, enyhén malátaízû. Illatában a finom komló mellett a maláta illatát is észreveheti a fogyasztó. Könnyed, elegáns sör, optimális hôfokra hûtve kiváló szomjoltó.

RT .

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ

53 BORSODI SÖRGYÁR

STELLA ARTOIS N.A


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

54

ROLLING ROCK E TÖRTÉNET,

EREDET A Rolling Rock sör gyártását 1939-ben kezdte meg a Latrobe Brewing Company, Pennsylvaniában, Latrobe városában. 1987-ben a kanadai Labatt cég megvásárolta a pennsylvaniai társaságot. Az ezt követô fejlesztések eredményeként a Rolling Rock sör amerikai forgalma rohamosan nôni kezdett. 1995-ben az Interbrew megvásárolta a Labatt céget, s ezzel a Latrobe Brewing Companyt, így a Rolling Rock sör gyártása és forgalmazása az Interbrew vállalatainál is megkezdôdhetett. A Borsodi Sörgyár 1996. május végétôl forgalmazza az italt. A Rolling Rock az elsô amerikai lincecsör volt Magyarországon. Jelenleg importtermékként szerepel a magyar sörpiacon.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Friss, könnyebb íze új, a hagyományostól eltérô sörfogyasztást alapoz meg. Azoknak is ajánlható, akik nem szeretik a sör kesernyés ízét. Könnyû, lágyabb, több üveggel meg lehet inni, nincs erôs söraromája, ami sokáig kellemetlen szagot okozna.


E TÖRTÉNET,

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ A Staropramen egy tradicionális „lager” sör, amelynek egy speciális öregedési eljárás adja a különleges, gazdag, krémes ízét. A Smichov sörgyárban a Staroprament a mai napig a hagyományos technikával fôzik, ami a sörnek növényi aromákban gazdag és szomjoltó kesernyés utóízt kölcsönöz.

RT .

EREDET Az ínyenc sörivók tudják, Csehország kiemelkedô hírnévvel és a 10. századig visszanyúló gazdag hagyományokkal bír a sörgyártásban. A Staropramen sörnek 130 éves múltja van Csehországban, 1869 óta gyártják a Smichov sörgyárban – ami jelenleg a második legnagyobb sörgyár az országban –, és a mai napig Prága legkedveltebb söre. A Staroprament már a 80-as években importálták hazánkba. 2000-tôl az Interbrew tulajdona lett, s 2001 júliusától a Borsodi Sörgyár forgalmazza Magyarországon.

55 BORSODI SÖRGYÁR

STAROPRAMEN


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

56

BECK’S E TÖRTÉNET,

EREDET 1873 óta fôzik Németországban, Bréma városában, a német tisztasági törvény (Reinheitsgebot) szigorú betartásával. Ezért kizárólag négyféle természetes összetevôt tartalmaz: kiváló minôségû maláta, komló, sörélesztô és víz. A Beck’s 1874-ben Frederick herceg, majd 1876-ban az Egyesült Államok díját kapta meg, amelyek Bréma város kulcsának szimbólumával együtt a csomagoláson megtalálhatóak. A kulcs a szabad választás jelképe egyúttal: élsz, vagy csak létezel. Ez az üzenet jelenik meg a márka erôteljes nemzetközi reklámtámogatásában is. A Beck’s mára már a világ szinte minden részébe eljutott, és elmondhatja magáról, hogy a világ elsô számú német söre.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Világszerte kedvelt, német prémium sör, mely karakteresen egyedi, frissítô ízének és különlegesen tiszta, kompromisszumot nem tûrô magas minôségének köszönhetô.


E TÖRTÉNET,

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ A Löwenbräu a müncheni sörök között is egyedülálló módon a teltség és a szomjoltó, üdítô jelleg erényét egyaránt birtokolja. Az 5,2%-os alkoholtartalmú ital íze bármilyen fogyasztási alkalomhoz jól illik. A Löwenbräu a bajor tisztasági törvény betartásával készült.

RT .

EREDET A Löwenbräu sikertörténete még a középkorban kezdôdött, Löwengrube (az oroszlán árka) néven. A sörfôzde eredetét egészen 1383-ig vezetik vissza, 1928-ban pedig már az elsô müncheni sörfôzde, amely több mint egymillió hektolitert termel évente. Az oroszlán, mint jelkép, a legelsô német védjegyek egyike: 1886-ban regisztrálták. Ma a Löwenbräut a világ több mint 50 országában forgalmazzák.

57 BORSODI SÖRGYÁR

LÖWENBRÄU


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

58

LEFFE DARK E TÖRTÉNET,

EREDET Nincs másik olyan ország, amely annyi sörfajtával büszkélkedhetne, mint Belgium. 800 különbözô márkával, 100 sörgyárral, 35 000 sörözôvel. Belgium mindig meglepi az idelátogatókat sör iránti szenvedélyével és ezen ital nemzeti kultúrában betöltött fontos szerepével. Belgiumnak a sör azt jelenti, mint Franciaországnak a bor, vagy Skóciának a whisky. Annak idején vendégszeretô szellem és vallásos eltökéltség érlelte tökéletesre a Leffe sör receptjét, már a XIII. században. Belga vidéken, a Dianant lábainál zöldellô völgy nyugalmas derûjében szorgoskodó norbertinus szerzetesek ápolták e nemes hagyományt hosszú évtizedeken át, tudásukat és idejüket az egyedülálló, és ismerôi által méltán mestermûként számon tartott sörnek szentelve. A Leffe apátság tradíciója ma is él.

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Belgiumban, a Leffe apátság szerzeteseinek eredeti receptje alapján készül, hagyományos eljárással, 1240 óta. A Leffe Dark a pörkölt malátának köszönheti enyhén gyümölcsös, pompás, telt ízét és jellegzetes mélybarna színét.


E TÖRTÉNET,

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Száraz, enyhén fûszeres, gyümölcsös, karakteres és krémes sörfajta, mely igen sajátosan ötvözi a testességet az eleganciával. A Leffe apátság szerzeteseinek eredeti receptje alapján készül válogatott, különleges maláta felhasználásával, melynek kiváló minôségû, ízletes, telt zamatát köszönheti.

RT .

EREDET A Leffe Blonde és a Leffe Dark Belgiumban, a Leffe apátság szerzeteseinek eredeti receptje alapján készül, hagyományos eljárással, 1240 óta. A Leffe Blonde a lager típusú sörök frissítô jellegét ötvözi az apátsági sörök kifinomultságával.

59 BORSODI SÖRGYÁR

LEFFE BLONDE


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

60

HOEGAARDEN WHITE ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Különleges, ún. fehér sör. A palackban történô utóerjesztésnek (ill. az ezt kiváltó Hoegaarden sörélesztônek) köszönheti jellegzetes fehéres-sárgás, opálos színét. Harmonikusan elegyednek benne a gyümölcsös és kesernyés aromák. Ízesítéséhez curaçao narancs héját, koriandert és egy harmadik, „titkos” fûszert használnak. Színe: opálos fehéres-sárga Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 4 °C.


E TÖRTÉNET,

ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Palackos erjesztésû müncheni búzasör. Opálos színét a palackban található élesztô okozza, melynek jellegzetes frissítô zamatát is köszönheti. Színe: opálos aranysárga. Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 5 °C.

RT .

EREDET A Franziskaner búzasör eredete már a XIV. századra visszavezethetô. 1363-ban Seidel Vaterstetter volt az elsô tulajdonosa a Franziskaner sörfôzdének Münchenben. Napjaink Franziskaner búzasörét a világ egyik legmodernebb sörgyárában fôzik és palackozzák.

61 BORSODI SÖRGYÁR

FRANZISKANER


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

62

BELLE-VUE FRAMBOISE ƒ TERMÉKJELLEMZÔ Belga gyümölcssör. Hagyományos eljárással, speciális alapanyagok, a Lambic (spontán erjedésû sör) és friss málna hozzáadásával érlelt. A Framboise málnás, frissítô ízével nagyszerûen illik az étkezésekhez aperitif és desszert italként is. Nyári nagy melegben kitûnô szomjoltó. Színe: rózsaszín. Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 2-3 °C.


ƒ TERMÉKJELLEMZÔ

Színe: rubinvörös. Ajánlott fogyasztási hômérséklet: 2-3 °C.

RT .

Belga gyümölcssör. Hagyományos eljárással, speciális alapanyagok, a Lambic (spontán erjedésû sör) és friss meggy hozzáadásával érlelt. A Kriek meggyes, kellemesen édeskéssavanykás, frissítô ízével nagyszerûen illik az étkezésekhez aperitifként és „desszertként” is. Nyári nagy melegben kitûnô szomjoltó. A Kriek jellegzetes rubinvörös színével, a hozzá való öblös, „óriási meggy” alakú pohárban mutat a legjobban.

63 BORSODI SÖRGYÁR

BELLE-VUE KRIEK


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

64

DREHER SÖRGYÁRAK RT. DREHER HAGYOMÁNY ÉS INNOVÁCIÓ SÖRGYÁRAK RT. A DREHER SÖRGYÁRAK RT. ELSÔ FONTOS DÁTUMA 1106 Budapest, Jászberényi út 7–11. Ügyfélszolgálat: Tel.: 80/373-437 e-mail: ugyfelszolgalat@dreher.sabmiller.com

1854. EKKOR KÉSZÜLT AZ ELSÔ FÔZET KÔBÁNYAI SER (STEINBRUCHER) A BARBER ÉS KLUSEMANN-FÉLE SERFÔZÔHÁZ ÜZEMÉBEN. AZ EGYRE NÖVEKVÔ PEST ÉS BUDA MINÔSÉGI SÖRKISZOLGÁLÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN AZ EKKORIBAN A MONARCHIA MAGYARLAKTA TERÜLETÉRE LÁTOGATÓ DREHER ANTAL ÚGY DÖNTÖTT, FÖLVÁSÁROLJA A KÔBÁNYAI SERHÁZAT, S RÖGVEST BELEKEZD A NAGYÜZEMI SÖRFÔZÉS MAGYARORSZÁGI MEGHONOSÍTÁSÁBA.

Tulajdonos: SABMiller

Elképzeléseit tettek követték, s azonnal nekilátott egy mintaszerû sörfôzôüzem létrehozásának. Korai, nem várt halála után hûséges barátai és munkatársai folytatták az éppen megkezdett munkát, majd átadták a stafétabotot ifj. Dreher Antalnak, aki megvalósította apja álmait, s egy olyan társaságot vezetett, melynek sörei a Balkánon, és a messzi Havasalföldön is ismertté lettek. A szárnyra kapó kapitalista gazdálkodás, valamint a Dreherérdekeltségek mérete megkívánta az önállósulást, ezért 1907ben a scwechati, a trieszti, a mischelobi és a budapesti érdekeltségeket szétszervezték egy-egy önálló vállalattá. Az új budapesti részvénytársaság az össztôke 40%-át vonta magához, az igazgatótanács elnöke ifj. Dreher Antal, míg a vezérigazgató, öccse, Dreher Jenô lett. Ekkorra már Kôbánya beépített területének 10%-át foglalta el a köznyelv által csak „Sörváros”ként emlegetett sörfôzô üzemek telephelyei.

DREHER ANTAL, A SÖRKIRÁLY

Ifj. Dreher Antal rendkívül felkészült üzletember volt: tudta, és érezte, milyen technológiai újítások kellenek ahhoz, hogy a példátlan siker, az 1914-es piacvezetô pozíció feltételei meg-


65 DREHER SÖRGYÁRAK RT .

teremtôdjenek. Ezt bizonyítja az a legenda is, miszerint angliai tanulóévei alatt üreges sétapálcájában csempészte ki a sörmintákat, hogy otthon továbbelemezve azokat, föltárja az angliai fôzômesterek titkait. Az I. világháború a söripart is elsodorta, ezért a sörgyártással foglalkozó családok nem egymás riválisaiként, hanem együttmûködô partnerekként dolgoztak tovább: egymás részvényeinek kicserélésével megalkották a „Concentratio”-t. Majd a gazdasági helyzet lassú konszolidálódásával a kiváló üzletember Dreher Jenô határozott lépésre szánt el

DREHER ANTAL S ERFÔZDÉI RT.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

66

magát, s fölvásárolta az összes nagyobb kôbányai érdekeltséget, ennek következtében megalakult a Dreher-Haggenmacher Elsô Magyar Részvény Serfôzde Rt., mely ezen a néven mûködött egészen 1948-ig, az államosításig.

A II. világháború értelmetlen pusztítása nem kerülte el az egyesített üzemeket sem: a pár éve, letisztult BauHaus-stílusban épült irodaépületek kiégtek, a hordófejtô-üzem bombatalálatot kapott. A telephelyet körülölelô Kôbánya lakossága a Dreher Rt. pincéiben talált menedéket. Az államosítást követôen a kor döntéshozóinak fejében nem élt elképzelés a sörgyárak jövôjével kapcsolatban, így tízévenként rendre átszervezések, és szétszervezések történtek.


67 DREHER SÖRGYÁRAK

Elôbb a Kôbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalat, majd a Magyar Söripari Vállalat, késôbb pedig a Söripari Vállalatok Trösztje volt felelôs a kôbányai sörgyártásért. 1981. január 1-jén újabb döntés értelmében megalakult az önálló Kôbányai Sörgyár.

RT .

A sörgyár „alapsörének” szavatossági ideje ekkor 8 nap volt, míg ma már – köszönhetôen a modern alagútpasztôrnek –, meghaladja az egy évet is. A nyolcvanas évek végén olyan nagy múltú és jól ismert sörmárkákat élesztett újjá a sörgyár, mint a Dreher, és az Arany Ászok. Az 1980-as évek igazi sikersztori a maga nemében, de a piacgazdaság beköszönte új fejezetet nyitott a cég életében: 1993-ban multinacionális szakmai befektetô vásárolt többségi tulajdont (a South African Breweries), s közel 25 milliárd forintos beruházás keretében hozzálátott a technológia fejlesztéséhez, az épületek modernizációjához, restaurálásához.


Az eredmény példaértékû és igen látványos: az üzemi terület megszépült, s a patinás épületek ismét régi pompájukban tündökölnek. A Vállalat 1997-ben vette föl újra a patinás Dreher Sörgyárak Rt. nevet, mely garantálja, hogy sörei abban a minôségben és olyan receptúrák szerint készülnek, amit vásárlói elvárnak és szeretnek. Az azóta eltelt idôszakban a modernizáció nem állt meg.

SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

68

FÔZÔHÁZ RÉZÜSTÖKKEL ÉS

Z SOLNAY CSEMPÉKKEL


69

2002-tôl újépítésû Astron-csarnokban történik a raktározás és ez az épület ad helyet a dobozfejtô gépsornak is. A Dreher Rt. a hazai élelmiszerpari vállalatokat messze megelôzve elsôként vezette be az ISO 9001 minôségbiztosítási rendszert, illetve a hazai sörgyárak ISO 14001 környezet irányítási rendszerét, valamint az integráltan mûködô minôségirányítási és élelmiszerbiztonsági HACCP-elemzésen alapuló termelést. A fejlett technológia, a folyamatos innováció és az állandó magas minôség biztosítja a fogyasztók számára a Dreher Rt. márkáinak megbízhatóságát.

TÖLTÔSOR

RT .

ÉPÜLET

DREHER SÖRGYÁRAK

DOBOZTÖLTÔ


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

70

A GYÁR TERMÉKEI


VEZETÔ PRÉMIUMMÁRKÁJA

A Dreher márka négy változatban érhetô el, így fogyasztóinak a legkülönbözôbb fogyasztási alkalmakkor nyújtja az igazi, karakteres íz élményét. Dreher Classic: Ez a variáns adja a márka volumenének közel 80%-át, ez az igazi, karakteres söríz, melyet a fogyasztók a Dreher-ízzel azonosítanak. Tiszta, kellemes komlós jellege mellett finom kesernyésség és arany szín jellemzi ezt a kiváló sört. Dreher Lager: A komló és a maláta harmonikus elegye, kellemesen kesernyés „kerekség” az ízben, méz-sárga szín a legfontosabb tulajdonságai. Dreher Bak: Karakteres, masszívan testes malátás jelleg, sötétbarna szín, krémszínû, pompás hab a fô jellemzôi ennek a kiváló barna sörnek. Dreher Alkoholmentes: Kellemesen malátás ízû, tükrös tisztaságú, aranysárga, könnyen iható alkoholmentes sör. Hosszan tartó, szép hab jellemzi. A Dreher akkor is minôséget tud nyújtani, amikor valamilyen okból tartózkodnunk kell az alkoholfogyasztástól.

RT .

A DREHER SÖRGYÁRAK RT. ZÁSZLÓSHAJÓJA A DREHER MÁRKA, MELY ÉVEK ÓTA TÖRETLENÜL ÔRZI VEZETÔ HELYÉT A MAGYARORSZÁGI PRÉMIUM SÖRÖK PIACÁN, NEM VÉLETLENÜL, HISZEN MINÔSÉGÉT A MAGYAR FOGYASZTÓKON KÍVÜL, AKIK VÁSÁRLÁSAIKKAL „SZAVAZNAK”, NEMZETKÖZI GRÉMIUMOK SORA ISMERTE MÁR EL KÜLÖNBÖZÔ RANGOS ÉRMEK FORMÁJÁBAN.

71 DREHER SÖRGYÁRAK

DREHER – MAGYARORSZÁG


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

72

DREHER CLASSIC ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Anton Dreher, miután az 1830-as években végigjárta Németország, Belgium és Anglia nagy sörgyárait, átvette apjától a schwehati sörgyárat. Itt kísérletezte ki az alsóerjesztési sörfôzési mód modern technológiáját, 1841-ben megszületett a Lagerbier. Anton Dreher 1862-ben megvásárolta a Kôbányai Serház Társaság sörfôzdéjét, itt is megkezdte a lagersör fôzését. A híres Dreher sör egészen az 1948-as államosításig készült Kôbányán, ekkor a régi márkaneveket újak váltották fel. A Dreher sörök visszatérésére a nyolcvanas évekig kellett várni, ekkor jelent meg újra a Lager, a Pils (késôbb Classic) és a Bak.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Az egyetlen magyarországi prémium sör, amely a pils típusú sörök fôzésének hagyományos megközelítésével kategóriájában vezetô pozíciót szerzett. Tiszta kellemes komlós jelleg, finom kesernyésség és aranyszín jellemzi ezt a sört.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Classic mellett a lágyabb Lager változat is számtalan magyar fogyasztó szívét hódította meg, kellemes, könnyed ízprofiljával.

Színe szép a borostyán világos árnyalatába hajló. Illata erôs, karakteres, íze jó, kellemesen harmonikus, a markánsabb kesernyés kezdet után hosszantartó malátás utóíz marad.

RT .

❦ TERMÉKJELLEMZÔ

73 DREHER SÖRGYÁRAK

DREHER LAGER


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

74

DREHER BAK ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A baksör Einbeck városáról – ahol elôször fôztek ilyen típusú sört – kapta nevét. Ez az erôsre fôzött, magas alkoholtartalmú, árpamalátából készített alsóerjedésû sör Németországban a mai napig igen népszerû. Tartalmasságának, testességének köszönhetôen elterjedt téli ital. Színe nem feltétlen sötét, hiszen a típus elnevezése erejére azaz magas alkohol és extrakttartalmára utal. Az elsô baksört az 1850-es években fôzték Magyarországon, a legjellegzetesebb képviselôjét a Dreher Bak sört már a Világháború elôtt is gyártottak. Újbóli megjelenésére a Dreher név piaci visszatéréséig a nyolcvanas évekig kellett várni.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Dreher Bak erejét már-már fekete színe is sejteti. Habja kávés, világosbarna, illata kellemesen édes, cukros. Zamatában megjelenik az alkohol ereje és a komló visszafogott keserûsége is, hosszantartó utóízében azonban már a malátásság veszi át az uralkodó szerepet. A Dreher Bak sör az egyik legigényesebb hazai sör, ami a világ egyik legrangosabb sörversenyének, a Burton Upon Trent-i Milleniumi sörverseny dobogósa.


✥ TÖRTÉNET,

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Dreher alkoholmentes sörérôl is csak azt állíthatjuk, hogy külsôleg olyan, mint egy igazi sör: szép a színe és magas a habja. Dicséretére legyen mondva, hogy ízharmóniája az egyik legjobb a kategóriájában, szerencsére a malátás édesség nem uralkodik el teljesen rajta. Fogyasztás elôtt feltétlen hûtsük le legalább hat-hét fokosra.

RT .

EREDET A Dreher tradícióinak tiszteletben tartásával készülô alkoholmentes változat egyedülálló ízével és minôségével 2003-ban került bevezetésre és gyorsan az alkoholmentes söröket kedvelô fogyasztók egyik kedvencévé vált.

75 DREHER SÖRGYÁRAK

DREHER ALKOHOLMENTES


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

76

KÔBÁNYAI SÖR ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Európa szerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el alapsörüket. Így kapta a nevét 1948-ban a Kôbányai Világos is, amely több mint fél évszázada az egyik legnépszerûbb sör hazánkban. A Dreher Sörgyárak Rt. modernizációjának köszönhetôen a termék egyenletes, jó minôségét nemzetközi gyártási elôírások garantálják. Ma a Kôbányai Sör Magyarország negyedik legjobban fogyó söre, elsôsorban az ország keleti területein kedvelt.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Kôbányai Sör tiszta, alig érezhetô komló és maláta illatú, enyhén kesernyés ízû, kellemesen csípôs, üdítô jellegû, tükrös tisztaságú világos sör. Érdekeségek: A ’70-es években a Kôbányai Világos szavatossági ideje csupán 8 nap volt, mivel akkoriban még nem minden sörfajtát pasztörizáltak. A mostani Kôbányai Sör palackban 3, hordóban 2, dobozban 6 hónapig ôrzi meg a minôségét.


✥ TÖRTÉNET,

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Jellegzetes sajátosságai a tiszta, lágy komlóillat, az enyhén kesernyés íz és az összetéveszthetetlen aranysárga szín. Az Arany Ászok az átlagos sörnél alapanyagokban lényegesen gazdagabb: kiváló minôségû pilzeni malátából, válogatott komlóból, kukoricagrízbôl, élesztôbôl és saját kitermelésû, kristálytiszta forrásvízbôl készül. Az Arany Ászok országszerte, mindenütt kapható – keressük akár keleten vagy nyugaton, északon vagy délen, boltban vagy sörözôben.

RT .

EREDET Dreher Antal 1850 körül kezdett az ászokolt sör gyártásába, amelyet Kôbányán, s így Magyarországon is meghonosított. 1989-ben az ô nyomdokain járva vezette be a gyár az Arany Ászok márkát. Ezt követôen a „piros ászok” rövid idôn belül az ország második, illetve Budapest legnagyobb mennyiségben eladott sörmárkája lett. Az Arany Ászok nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét: 1998 után 2000-ben, 2001-ben, és 2002-ben is elnyerte a brüsszeli székhelyû Monde Selection nemzetközi szakemberekbôl álló zsûrijének aranyérmét, és így, mivel három egymás utáni évben is aranyérmes lett, kiérdemelte az ún. Grand Trophy díjat is.

77 DREHER SÖRGYÁRAK

ARANY ÁSZOK


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

78

MILLER GENUINE DRAFT ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Miller a vállalat egyik legfiatalabb márkája, 2003 óta tartozik a Dreher Rt. portfóliójába. A márka története ugyanakkor tekintélyt parancsoló: a XIX. század végén fejlesztették ki Amerikában, így egy hagyományos amerikai sörnek mondható. A legtisztább malátából tradicionális technológiával készül. Íze enyhén édes, lágy, alig keserû.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Enyhén gyümölcsös, enyhe malátaíz jellemzi, közepesen testes, és alig van utóíze. A Millernél tökéletesen összhangban van az alkoholtartalom, az eredeti extrakt és a komlótartalom, mindezek összhangja adja a Miller kellemes, lágy ízét. Az MGD kifejlesztésekor a fô cél az volt, hogy megteremtsék a csapolt sör üveges változatát. A csapolt söröknek egyedi, lágy íze van, mivel eltérô módon tartósítják ôket. A Miller Brewing olyan egyedi komlófôzési technológiát is alkalmaz, mely lehetôvé teszi, hogy átlátszó üvegbe lehessen tölteni a sört, annak minôségi károsodása nélkül.


✥ TÖRTÉNET,

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Friss komlós aromával rendelkezik, amely jól kiegyensúlyozott kesernyésséggel és lágy malátás ízzel párosul. Pompás arany színét és hosszan tartó, mégis tiszta, friss ízét a pilzeni típusú sörök eredeti minôségi összetevôi adják.

RT .

EREDET 2001 óta tartozik a vállalat portfóliójába ez a szuperprémium kategóriás sör, amely mind megjelenésében, mind termékjellemzôkben a legmagasabb minôséget képviseli. A márka története 1842-ben kezdôdött, amikor Josef Groll, a Pilzeni Sörgyár sörfôzô mestere megalkotta a világ elsô aranyszínû sörét, a Pilsner Urquellt. Még ô maga sem sejtette akkor, hogy egy egész kategóriát teremtett meg ezzel, a mára széles körben ismert és kedvelt „pilzeni típusú” söröket. Bár sok más sör nevezi magát ilyen „pilzeni sörnek”, a Pilsner Urquell aranyló színe és kellemesen keserû íze mind a mai napig egyedülálló. Ez elsôsorban a kiváló minôségû alapanyagoknak és az eredeti receptnek illetve fôzési eljárásnak köszönhetô: a Pilsner Urquell már modern technológiával, de ugyanazon eljárással készül mint amikor megalkották. 2001 óta a márka folyamatosan fejlôdik, mára szinte minden jelentôsebb üzletben megtalálható, és sok vendéglátóhelyen is csapolják.

79 DREHER SÖRGYÁRAK

PILSNER URQUELL


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

80

BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. BRAU UNION A BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT. SÖRGYÁRAK RT. ÉS AZ AMSTEL SÖRGYÁR RT. 2004-BEN GYÁRTÁSI 9400 Sopron, ÉS FORGALMAZÁSI SZERZÔDÉST KÖTÖTT, MELY Vándor Sándor u. 1. SORÁN EGYEDÜLÁLLÓ TERMÉKPORTFOLIÓ JÖTT

LÉTRE A KÉT CÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBÔL. Telefon: 06-99-516-100 Fax: 06-99-516-111

A Heineken története A mai Heineken világvállalat alapítója Gerard Adriaan Heineken, aki 1863-ban, 22 éves korában megvásárolt egy „Hooiberg” azaz szénakazal nevû sörgyárat, melynek az évi 2100 hordós (kb. 1000 hl-es) kapacitása az Amszterdam környéki 69 gyár közül a régió akkori legnagyobb gyárává tette. Gerard Adriaan vezetése alatt az értékesítés néhány év alatt megsokszorozódott, így 1867-re újabb sörgyár építése vált szükségessé. A társcéget 1873-ban jegyezték be. A Heineken’s Bierbrouwerij Maatschappij N.V., mai nevén Heineken N. V., alapítókövét 1873. január 11-én tették le. Ugyanezen hónapban született döntés egy rotterdami sörgyár építésérôl, amely mûködését egy évvel késôbb kezdte meg. A saját laboratórium, melyet a lehetô legmagasabb minôségi színvonalú sör gyártása érdekében alapítottak, egyedülálló volt akkoriban. Gerard Adriaan Heinekent fia, Dr. Henry Pierre Heineken, majd unokája Alfred Henry Heineken követte a cég vezetésének élén. Az európai terjeszkedés keretében a Heineken 1991-ben megvásárolta a Komáromi Sörgyár részvényeinek 50,3 %25-át, majd 1994-ben 100 %25-át, amely így Amstel Sörgyár Rt. néven mûködött tovább.


81 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

A komáromi gyárat 167 részvényes alapította 1983-ban Komáromi Megyei Sörgyár Rt. néven, 250 ezer hektoliteres éves kapacitással tervezve. Elsôként a palackozóüzem készült el, amely 24 ezer félliteres palack megtöltésére volt képes óránként, ahol bérpalackozó tevékenység folyt. 1988-ban hagyta el az elsô saját márka a sörgyárat. A Komáromi Sörgyár Rt. termékskáláját pilzeni típusú sörök alkották: Kapsreiter Pils, Kapsreiter Aranybarna, Talléros, Fregatt, Matróz és Aranytallér. A holland felvásárlás eredményeként 1991-tôl az Amstel, 1994-tôl a Buckler, majd 1999-tôl a Zlaty Bazant és a Heineken márka fôzése is elindult. 2003-ban a Heineken N.V. leányvállalatai révén felvásárolta a BBAG-csoportot, így a magyarországi piacon többségi részesedést szerzett a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.-ben. A két csoport integrációjával mára a közép-európai térség piacvezetô söripari csoportjává vált, mely 9 országban 27 sörgyárral rendelkezik, és ezen országok közül 7-ben piacvezetô.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

82

A Brau Union Hungária története A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. két sörgyárában: Sopronban és Martfûn honosította meg a sörfôzési hagyományokat. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. két sörgyára eltérô múlttal rendelkezik. A sörfôzés Sopronban nagy hagyományokra tekint vissza. 1895 márciusában brünni serfôzdetulajdonosok és városi nagykereskedôk elérkezettnek látták a pillanatot, és Elsô Soproni Serfôzde és Malátagyár néven megalapították a soproni gyárat. 1917. november végétôl a Soproni Sörgyár a kereskedelmi társaságok jegyzékében már a Nyugat-Magyarországi Serfôzde és Malátagyár soproni gyártelepeként található. 1949-ben a gyárat államosították. Majd 1971-ben a gyár csatlakozott az összes magyar sörgyárat magába foglaló Magyar Országos Söripari Tröszthöz. 1982-ben a gyár újra teljesen önálló lett.


83 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

1988. október 14-én a gyár vezetôi licencszerzôdést írtak alá az Österreichische Brau AG-val: a Soproni Sörgyár az eredeti eljárás alapján gyárthatja és forgalmazhatja a Steffl sört. Ezt a licencszerzôdést 1994-ben a Zipfer, 1995-ben a Gösser sörre vonatkozó megállapodás követte. 1992 elsô napján a Soproni Sörgyár részvénytársasággá alakult át, melyben az új többségi tulajdonos a BBAG lett. 1994 májusától a társaság elsôbbségi részvényeit bevezették a Budapesti Értéktôzsdére. A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. másik gyára Martfûn, a fiatal sörgyárak közé tartozik. A gyár létrehozásának gondolata 1981-ben fogalmazódott meg, melynek eredményeképpen 28 kelet-magyarországi termelôszövetkezet és állami gazdaság a sörpiacon uralkodó hiány pótlására alapította a sörgyárat. A Szolnokhoz közeli sörgyár 1985-ben kezdte meg a termelést, akkor Magyarországon egyedülállóan korszerû körülmények között és technológiával. Az idôközben részvénytársasággá alakult gyár részvényeit 1990-ben vezették be a Budapesti Értéktôzsdén, a Brau AG 1991-ben szerezte meg a társaság részvénytöbbségét. 1993-ban sor került a Kaiser-, és 1994-ben a Schwechater-licencszerzôdés megkötésére. 1997-ben a Soproni Sörgyár egyesült a martfûi Elsô Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt.-vel. 1998. január 1-jén a Soproni Sörgyár Rt. a konszernhez tartozás jegyében nevét Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatta. Azóta jelentôs modernizáción esett át mindkét gyár. A beruházások eredményeképpen 2001-ben a soproni gyár éves termelési kapacitása elérte az 1,2 millió, a martfûi gyáré pedig a 600 ezer hektolitert. Mind a soproni, mind a martfûi gyár 7000 négyzetméteres készáruraktára 14 millió palack tárolására alkalmas. 2004-tôl az Amstel Sörgyárak Rt. és a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. gyártási és forgalmazási szerzôdést kötöttek, melynek eredményeképpen Magyarországon egyedülálló termék- és márkaportfolió jött létre.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

84

A GYÁR TERMÉKEI


✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Kaiser hosszú évtizedek óta Ausztria vezetô sörmárkája és immár a Brau Union meghatározó liszensz söre. Magyarországon a nyolcvanas évek óta ismerik. A német és osztrák sörgyártók évszázados vitája, hogy melyek a sörfôzés alapanyagai. A németek szilárdan tartják magukat a maláta, komló, víz, élesztô négyeséhez, míg az osztrákok bátran használnak egyéb anyagokat is, melyekrôl igen csak megoszlanak a vélemények. Talán a kukoricadara, a rizs és a citromsav is hozzájárul, hogy a világos sárga színû Kaiser illata szúrós, édeskés. A sör karakterét is inkább a maláta uralja, testessége a viszonylag magas alkoholtartalom ellenére vékony. A Kaiser jól lehûtve könnyen iható, üdítô sör melynek utóízében már a komlós keserûség is felfedezhetô.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Kaiser a lágyabb, izgalmasabb tónusú ízharmóniára vágyók elvárásainak is tökéletesen megfelel, és a baráti sörözésekhez és kikapcsolódáshoz is a Kaiser kínálja a lehetô legjobb megoldást.

85 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

KAISER


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

86

KAISER DARK ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Különösen a hideg évszak beköszöntével mi más melenget annyira szívet-lelket, mint egy sûrû, zamatos barna sör. Igaz a barna sör fogalma nem kategória – gondoljunk csak egy sötét színû kolostori- vagy búzasörre –, de kis hazánkban mégis alapvetô különbségtétel sör és sör között. Ezzel együtt erôs az a hiedelem is, hogy a barna, avagy a német területen dunkel és schwarz, sörök édesek. Nos, ez a sör élô cáfolata annak a téveszmének, hogy ezek a sörök feltétlenül és tolakodóan édesek. A Kaiser Dark mélybarna színe mutatja, a sör fôzéséhez felhasznált sötét, úgynevezett müncheni malátát, melynek köszönhetôen a hab is kap egy sötét árnyalatot. És ha a hab alá kortyintunk az enyhe édes íz mellett felfedezhetjük kellemesen kesernyés aromáját is, mely a karakteres sörök kedvelôit csábítja újabb és újabb Kaiser Dark megivására.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Schlossgold Magyarországon az alkoholmentes kategória piacvezetô söre. Olyan csúcsminôségû termék, melyet svájci licensz alapján a schwechati sörgyárban világszínvonalú technikával állítanak elô.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A prémium kategóriába sorolt alkoholmentes sör a magyar piacot kellemes komló-aromájával és malátaízével hódította meg, mely 6 °C-ra hûtve érvényesül igazán. Az optimális hômérséklet garantálása érdekében mindegyik palackon termo-címkét helyeztünk el. Szobahômérsékleten láthatatlanul, de 6 °C-ra hûtve kék színben jól láthatóan megjelenik a márka nevét adó kastély képe és a „Most jó” felirat. A Schlossgold alkoholtartalma nem éri el a 0,4%-ot, ezért alkoholmentes italnak minôsül. Fogyasztása emiatt elsôsorban a gépjármûvezetéssel fonódott össze, de teljes és tökéletes – alkoholos hatástól mentes – sörélvezetet nyújt az üzleti tárgyalások idején, vagy elmélyült munka közben is.

87 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

SCHLOSSGOLD


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

88

SOPRONI ÁSZOK ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Soproni Ászok Magyarország egyik legrégebbi söre, melyet 1917 óta gyártanak. Az Ászok márka elválaszthatatlan Sopron városától, melynek sörfôzési tradíciói évszázadosak. A Soproni Ászok ma a gyár legrégebbi saját fejlesztésû márkája. Már az Elsô Soproni Serfôzde és Malátagyár idején is fôzték, akkor csak Ászok volt a neve. Mai nevét 1946-ban kapta, 1986 óta pasztôrözött formában élvezhetjük.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Soproni Ászok friss és szomjoltó sör, a kiemelkedô minôséget képviseli a világos sörök között. A vidámságot, oldott hangulatot, tréfát kedvelôk körében különösen népszerû. Tükrösen csillogó, aranysárga színe diszkrét komlóillattal és kellemesen kesernyés ízzel párosul. Üdítô, enyhén kesernyésen komlóízû és komló aromájú sör, melyet bárki szívesen fogyaszt. A privatizáció után 1991 óta, a Soproni Ászok öt alkalommal, 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben nyerte el az Európai Unió Monde Sélection Minôségvizsgáló Intézetének aranyérmét, 2004-ben pedig az ezüstérmet hozta el.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET A közel százéves múlttal rendelkezô sörmárka a magyar fogyasztók körében a legismertebbek közé tartozik. Jellemzôje a gyöngyözô aranysárga szín, a kellemes illat és harmonikus könnyedség.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Üdítôen friss, kellemes komlóillatú és komlóaromájú harmonikus ízû sör. Ellenállhatatlan zamata maga a csábítás; íze harmonikus, kellôen kesernyés, kiegyensúlyozott; sem a maláta, sem a komló nem domináns. 2000-ben elôször a Steffl is indult az International Institution for Quality Selections (Nemzetközi Minôsítô Intézet) Monde Sélection élelmiszer minôsítô világversenyén, melyen elnyerte a legmagasabb minôségû termék díját, az aranyérmet.

89 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

STEFFL


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

90

ZIPFER ✥ TÖRTÉNET,

EREDET 1858-ban egy bécsi bankár, Franz Schaup megvásárolta a zipfi malmot és sörfôzdét, amely akkor 1542 hektoliter sört termelt egy év alatt. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetôen 1892 és 1914 között a sörtermelés 142 335 hektoliterre nôtt. Az 1960-as évek elején fejlesztették ki azt az új, világos sörfajtát, melyet 1967-tôl Zipfer „ôstípusként” (Urtyp) neveznek. Ez a sör összehasonlíthatatlan komlóízével „sörtörténelmet” írt. 1970-ben a sörfôzde egyesült az osztrák Brau AG-val; így az 1971-es sörkitermelés már meghaladta az 500 000 hektolitert. 1993-tól az osztrák Brau AG a Brau Union leányvállalatává válik. 1997-ben piacra dobták a Zipfer Urtyp Medium-ot, majd a Zipfer Sparkling bemutatásával új korszak kezdôdött. A nagy tradícióval rendelkezô márkát 1992-ben vezették be Magyarországon.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Egyéni forma, egyéni méret, egyéni íz. A 0,66 literes egyedi palack már méretével is valódi kihívás, a 0,33 literes palack egyedi formájával, pedig olyan öröm, amit kellemes megosztani barátainkkal. A Zipfer egyedülállóan harmonikus, kesernyés íze csapolt formában is élvezhetô.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Zlaty Bazant, itt a Kárpát medencében sokkal többet jelent, mint csupán egy korsó sör... A világ szinte minden részén fôztek, és persze ittak is sört az emberek. Nem volt ez másképp a Felvidéken sem, ahol évszázadok tradíciói és a sörfôzô céhek mestereinek tudása alapján elegyítették a Vágon leúsztatott sziléziai árpát, a Tátra folyóinak kristálytiszta vizét és a cseh komlót azért, hogy üstjeikben olyan nedû születhessen, amelynek igazi zamata, nekünk tetszô kifinomult aromája, mással össze nem téveszthetô íze van. Nem véletlen, hogy a sör, amely Hrabalt és Haseket halhatatlan mûveik megírására, vagy Menczelt a felejthetetlen Sörgyári capriccio forgatására ihlette, itt Európa szívében nekünk, magyaroknak szinte történelem, hiszen évszázadok óta kóstolgatjuk együtt északi szomszédainkkal.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Tradicionális szlovák sör, melyet elsôsorban a karakteres pilzeniízvilág kedvelôinek szánnak. Nem kimondottan észteres, azonban tiszta, kellemes ízû és illatú, kerek, kiegyensúlyozott világos sör, melynek a keserûje jellemzô, erôs, kellemes és fûszeres. Színre szép, arany, habja kifejezetten kellemes, tiszta fehér és tartós; bár illata nem túl kellemes.

91 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

ZLATY BAZANT


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

92

WIESELBURGER ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Ausztria egyik kiemelt természetvédelmi területe mentén fekszik Wieselburg, innen kapja a kristálytiszta vizet a sörfôzéshez a Wieselburgi Sörgyár. A sörkészítés hagyományai itt az 1500-as évekig nyúlnak vissza, és 1770 óta a Wieselburger Bier védett márka. Az eltelt évszázadok alatt a felhalmozódott tapasztalatok nemzedékeken át a sör élvezetének, utánozhatatlan ízhatásának készítésére tanították a sörfôzô mesterek generációit. Volt idô, amikor az embereknek még volt idejük mindenre. Ekkortájt Wieselburg környékén már mûvészi szinten mûvelték a sörfôzést. Elsôsorban olyan sörtípusokat készítettek, melyek a nyugalomban kiválóan megértek. És ezért hálás is volt minden sörkedvelô. A Wieselburgi Sörgyár egy kis sörfôzdébôl alakult Ausztria legnagyobb sörgyárává. Josef Schauer 1770-ben jutott a kis sörfôzdéhez, és 1811-ben már elsô alkalommal kibôvítette a „gyárat”. Több tulajdonos vezetése alatt sorozatosan felvásárolták a Kröllendorfi, Kremsi, Melki, Pottenbrunni sörfôzdéket, majd 1925-ben megalakították a BRAU UNION ÖSTERREICH AG elsô üzemét. 1971 és 1973 között Wieselburg városától keletre berendezték az akkori Európa legmodernebb sörfôzdéjét. 1994-ben pedig megnyitotta kapuit a Wieselburgi Sörfôzde Sörmúzeuma is, ahol 380 négyzetméteren több mint 200 régi berendezést állítottak ki.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Wieselburger aranysárga színû, tükrösen csillogó, magas minôségi kategóriát képviselô sörkülönlegesség, mely egyszerre lágy és simogató, s ugyanakkor harmóniája minden ízében feledhetetlenné teszi fogyasztását. Klasszikus csatos üvegben is megtalálható. Néhány vélemény szerint „amilyen jók a külsô jegyek, olyan jó maga a beltartalom is”.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET Amsterdam híres folyójának nevét viselô sör 1870 óta Európa egyik legkedveltebbje. Az Amstel sör kitûnô hírnevét pályafutásának elsô 25 évében kapott számtalan díj alapozta meg, amelyek között megtalálható a brüsszeli Diplome de Honour (1888), a Cross of Honour és a Queen’s Medal of Honour (1895), a milánói Fôdíj és Grand Diplome (1905). Az amszterdami gyár az elsô években szinte kizárólag a helyi piacra termelt, a sör exportálását 1883-ban kezdte meg. 1886-ra az Amstel lett a város legnagyobb világossör-termelôje, 1926-ban pedig az Amstel sör tette ki a teljes holland sörexport egyharmadát. A II. világháború visszaesést eredményezett, de az Amstel 1946-ban nem kevesebb mint 31 000 hektoliter sört exportált.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Könnyû és harmonikus – mely kissé komlós és élesztôs – kellemes frissítô hatású. Jellegzetes komlóvirág illata, enyhén édeskés utóíze tette igen népszerûvé. Társasági, baráti családi összejövetelek állandó résztvevôje a világ minden táján. Természetes anyagokból, pótanyagok felhasználása nélkül készül. Olyanoknak ajánljuk, akik szívesen ülnek be egy kellemes otthonos hangulatú helyre, hogy barátaikkal egy jót beszélgessenek, biliárdozzanak.

93 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

AMSTEL


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

94

AMSTEL BOCK ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A fenséges rubinvörös szín, a testes maláta és komlóíz, mely az Amstel Bock-ot jellemzi, minden sörkedvelôt arra csábít, hogy megkóstolja ezt a karakteres ízû, igazi bak sört. Az Amstel Bock a hagyományos testes barna sörökkel szemben könnyen iható sör, s így egész évben megtalálható a polcokon. A holland hagyományoknak megfelelôen, itthon is árpából fôzik.


❦ TERMÉKJELLEMZÔ A tradicionális recept alapján készült, kiváló minôségû speciális sör íze leginkább a kesernyés cseh sörök ízére emlékeztet. Ez az egyedi, karakteres maláta és komló íz a különleges komlófajták keveredésének köszönhetô. Az Amstel Special pils típusú, aranysárga színû sör.

95 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

AMSTEL SPECIAL


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

96

BUCKLER ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Heineken által kifejlesztett alkoholmentes sörmárka, mely Magyarországon 1994 óta nyújt teljes sörélvezetet.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Kellemes illatú és üdítô hatású sör, amelyben a maláta és komlóíz harmonikusan egészítik ki egymást, így nyújtva felfrissülést fogyasztójának a nap bármely pillanatában. A Buckler egy igazi sör alkohol nélkül.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET, TERMÉKJELLEMZÔ Többféle változatban kerül a fogyasztó elé. A tökéletesen megszûrt, tükrösen tiszta Kristallklar csillogóan aranyszínû. A búzasör legalább 50 százalékban búzamalátából készül, többnyire árpamaláta hozzáadásával, felsôerjesztéssel. A technika és a technológia fejlôdésével egyre magasabb a búzamaláta tartalma, sôt sikerült a búzamaláta túlzott habzását is annyira lecsökkenteni, hogy két-három évtizede hordós kiszerelésû búzasört is fôznek. Az igazi azonban, a palackba fejtett élesztôs avagy szûretlen változat, melynek másodlagos erjedése a palackban zajlik. Gyártanak szûrt búzasört is, de a bajorok szerint ilyet csak a halfejû észak-németek isznak. A szûretlen búzasör kitöltése külön tudomány, komoly odafigyelést igényel. Népszerûségének is ez az egyik titka: a különleges pohár, a figyelmes töltögetés és persze a különleges, a hagyományos kesernyéstôl teljességgel eltérô savanykás, fanyar íz! A búzasör kitûnô aperetif, de figyelem! A búzasör tálalásánál a citrom karikát és a rizsszemeket külön szervírozzuk, mindkettô elsôsorban a szénsav kihajtását szolgálja, de nem feltétlen tartozéka az italnak.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Aranysárga színû, ínycsiklandóan gyümölcsös aromájú sör.

97 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

EDELWEISS KRISTALLER


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

98

EDELWEISS HEFETRUB ✥ TÖRTÉNET, EREDET Az Edelweiss eredetileg a kaltenhauseni sörgyár export kategóriájú azaz minôségi és szállítható söre volt. Hugo Baumgartner sörfôzômester 1986-ban keltette új életre a nevet a Brau AG búzasöre számára. Az óbajor recept alapján készülô különlegesség készítése során a cefrébe fele-fele arányban keverik a búza és az árpamalátát. A felhasznált értékes gabona és az erjesztésnél alkalmazott különleges élesztôfajta páratlanul finom, bársonyosan telt ízt kölcsönöz ennek a pompás italnak. ❦ TERMÉKJELLEMZÔ Az Edelweiss Hefetrüb a szûretlen változatot képviseli, azaz a szûréssel után sem lesz áttetszôen tiszta. Pohárba kitöltve az Edelweiss erôsen habzik, ezért óvatosan kell vele bánni. A habkorona kialakulása után a sör a jellegzetes élesztôs homályosságot mutatja, de ez a „zavarosság” adja az Edelweiss finom ízeit, karakteres aromáját. Mondhatjuk az igazi ínyencek a szûretlen Hefetrüb hívei, melynek valódi zamatát a sörben levô élesztô adja.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET A stájerországi Göss kolostorában már a XV. században fôztek sört. Hála a sörmesterek – a nagy tiszteletben álló „Braumeisterek” – lelkiismeretességének a sörgyártás évszázadokon át fejlôdött és a végtermék is egyre finomabb lett. A gössi kolostor sörgyártói is tapasztalataikat és receptjeiket gondosan örökítették át generációról generációra. Ahhoz azonban, hogy a gössi sör híre a városon túl is ismertté váljon szükség volt, hogy a gyár egy haladó szellemû sörmester Max Kober kezébe kerüljön. 1860-at írtak ekkor. Ez volt a sörgyártás forradalmasításának az ideje. A tartósítás és a hûtés problémáinak megoldása illetve azok alkalmazása lehetôvé tette, hogy egész évben fôzhessenek alsó erjedésû söröket és azok szavatossága ne csak néhány nap, egy-két hét legyen. Azok a gyárak melyek a leggyorsabban vezették be a technikai vívmányokat tudtak csak kilépni az addigi háziipari keretekbôl és növelni eladásaikat elôbb ország, majd világszerte. Így lett a monarchia idôszakában a Gösser Ausztria egyik legfontosabb exportcikke. A Monarchia ma már a múlté, de a Gösser név világszerte ismert a sörbarátok körében, hiszen olyan országokba is eljut, mint Ausztrália, az Egyesült Államok és Kína. És az sem véletlen, hogy Arnold Schwarzenegger los-angelesi vendéglôjében is Gösser sört mérnek.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Enyhén komlózott máltasör, édes-kesernyés utóízzel.

99 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

GÖSSER


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

100

GÖSSER ICE ❦ TERMÉKJELLEMZÔ A fiatal sör, ha túlhûtik, megzavarosodik. Alig több mint egy évtizede kifejlesztettek egy új eljárást a „jégsör” készítésére. A gyártás során olyan hômérsékletet, amikor ez a zavarosság egységes módon jelenik meg. Innét kezdve már csak ezt a kezelhetôvé tett zavarosságot kell eltávolítani egy finom szûrô segítségével. Az eljárás eredménye egy tükrösen fényes, jól kiegyensúlyozott sör. A módszer a régi eljárás olyan újragondolása, mely lehetôvé teszi, hogy a jégsört nagyipari módszerekkel állítsák elô. Azaz kihasználják azt a jelenséget, hogy a sörbôl fagypont körüli hômérsékleten minden baktérium és szennyezôanyag tökéletesen eltávolítható. Igaz ennek eredménye egy „vegytiszta” sör, melynek ízei is a megszokottnál jóval kevésbé szignifikánsak. Ebben a tisztaságban rejlik a Gösser Ice ereje: a letisztul ízek elsôsorban azoknak a fiatal fogyasztóknak a körében tette népszerûvé akik eddig pont azért utasították vissza a sört, mert annak túlságosan karakteresek voltak az ízei.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET Percenként mintegy tizenkét és fél ezer palack Heinekent fogyasztanak el világszerte. Ez évi 22,1 millió hektoliter sört jelent, s több millió fogyasztót. Napjainkban a Heineken cég több mint 170 országban aktív szereplôje a sörpiacnak. A termelés a világ több mint 50 országában, 110 üzemben folyik, a cég a világ legtöbb országában mûködô söripari vállalkozása. A Heineken márka, amely egykor kis családi vállalkozásként indult, s mára globálisan ismert, nemzetközi márkává vált, meghatározó szerepet tölt be a minôségi sörök piacán Magyarországon is. Import változatban az 1980-as évek közepétôl kapható Magyarországon, azonban a sörpiaci trendek, a sörfogyasztási szokások és a világcég magyarországi leányvállalatának sikerei lehetôvé tették a helyi gyártás beindítását 1999-tôl. Azóta a magyarországi fogyasztók is élvezhetik a hazai gyártású Heineken sört, mely a magas minôségi és technikai felkészültségnek és a szigorú nemzetközi elôírások betartásának köszönhetôen ugyanolyan magas színvonalú termék, mint a világ bármely pontján.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Heineken valójában egy hybrid, átmenet a valódi Pilsener és a lágytestû nemzetközi sörmárkák között. Tiszta ízû, lágy komló és maláta aromájú frissítô utóízû sör. Nincsenek nagy aromái, de határozott semlegessége a legihatóbb sörök közé emelik.

101 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RT.

HEINEKEN


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

102

ILZER SÖRGYÁR RT. ILZER AZ ILZER SÖRGYÁR RT. TÖRTÉNETE A NÉMETSÖRGYÁR RT. ORSZÁGI PASSAU VÁROSÁBAN 1318 ÓTA MÛKÖDÔ 2200 Monor, Gép u. 1. Telefon: titkárság: 29/611-600 Fax: 29/611-610 email: sales.ilzer@axelero.hu www.ilzer.hu

INNSTADT BRAUEREI FÔ TERMÉKÉNEK AZ INNSTADT SÖRNEK AZ IMPORTJÁVAL KEZDÔDÖTT 1991-BEN. EGY ÉVVEL EZUTÁN A GASZTRONÓMIÁBAN IS MEGJELENT AZ INNSTADT NÉV A BUDAPESTI SPARTACUS SÖRÖZÔ MEGNYITÁSÁVAL. 1993-BAN A MAGYAR NAGYDÍJON ÁLLT FEL AZ ELSÔ INNSTADT SÖRSÁTOR ÉS MÉG EBBEN AZ ÉVBEN ELKEZDÔDÖTT A SÖRGYÁR ÉPÍTÉSE MONORON. A KÖVETKEZÔ ÉVBEN AZ INNSTADT MÁRKÁT MÁR A MAGYARORSZÁGI GYÁRBAN IS ELÔÁLLÍTOTTÁK SZIGORÚAN BETARTVA A NAGY HAGYOMÁNYOKKAL RENDELKEZÔ NÉMET GYÁR ELÔÍRÁSAIT. MEGKEZDÔDÖTT AZ ELSÔ SAJÁT MÁRKA, AZ ILZER SÖR PALACKOZÁSA IS.


103 ILZER SÖRGYÁR RT.

Az Ilzer Sörgyár Rt. Magyarországon egyedüliként 1997-ben állított elô búzasört, aminek bajor földön nagy hagyományai vannak. Ugyanebben az évben, elsôként a hazai piacon már a modern NRW üvegekbe töltötték az Ilzer Sörgyár összes termékét. A töretlen fejlôdés eredményeképpen 1998-ban új töltôsor építése kezdôdött és 2000-ben már 90 ezer hektoliteres kapacitással mûködött a sörgyártás. Ezt követôen újabb fejlesztésre szánta el magát az Ilzer Sörgyár Rt. és 2003-ra elérte a 200 ezer hektoliteres éves teljesítményt. Termékskálájuk igen széles, söreik kizárólag a Bajor Tisztasági Törvény betartásával készülnek, így kizárólag vizet, malátát, komlót és sörélesztôt használnak a gyártás során, kerülve egyéb összetevôk, mint a rizs, kukoricadara vagy más étkezési savak alkalmazását.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

104

A gyár kiemelt terméke az Ilzer sörcsaldád, amelyben megtalálható a különleges prémium sör, az Ilzer Superior, a szûretlen, szûrt és barna búzasör és az Ilzer Alkoholfrei. Az Ilzer Sörgyár Rt. Európában másodikként kapta meg a jogot, hogy kóser sört állítson elô. Sörpalettáján megtalálhatóak még más pils típusú termékek, mint az Innstadt vagy a Batavia és az Alt Bayerischer Dunkel különleges barna sör. A St. Floriant pedig minden évben a sörfôzôk védôszentjének tiszteletére fôzik, különleges malátázási és érlelési eljárással. A 2003-as év újdonságai a kuriózumnak számító Roggen rozssör és a Diet névre keresztelt csökkentett kalória- és cukortartalmú sörkülönlegesség. Az Ilzer Sörgyár tulajdonában van az Ecker Likôrgyár is, amelynek története 1992-re nyúlik vissza. Ekkor kezdôdött meg a németországi Behn likôrök importja. Ezt követôen alakult meg az Ecker Likôrgyár, amely 1994-ben kezdte meg a mûködést. Még ebben az évben az Ecker Likôrgyár átvette az izsáki Zwack szeszfôzdét, amely egy évvel késôbb, felújítás után kezdte meg a gyártást. 1998-ban elkezdôdött a kóser szeszfôzés is. Ezt követôen két évvel Monoron átadták az új szeszpalackozót, amely likôrök, pálinkák, párlatok, vodkák és brandyk széles skáláját állítja elô. Ezen felül importálják a Behn GmbH különlegességeit is.


GYÁR TERMÉKEI

105 ILZER SÖRGYÁR RT.

A


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

106

ILZER WEISSBIER ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Az Ilzer Sörgyár egyik legismertebb terméke nem más, mint a búzasör. Magyarországon elôször Ilzer márkanév alatt gyártottak ilyen italt 1997-ben. Ekkor kezdte meg a sörgyár a palackozás mellett a sörfôzést. A búzasör ôse már Babilonban kedvelt ital volt, tönkölybúzából készítették. A középkorban a búzasör fôzése a bajor hercegek féltve ôrzött privilégiuma volt. A harmincéves háború után a franciák is megismerték a fehér búzasört, és Észak pezsgôjének nevezték el. Nem kis tisztesség!

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A búzasör minimum 51% búzamalátából és maximum 49% árpamalátából készül. Az alsóerjesztésû világos és pils típusú söröktôl eltérôen felsôerjesztésû sör. Erjesztése viszonylag magas, 20–24 Celsius fokos hômérsékleten történik. Erjesztés után a sört leszûrik, majd élesztôzött friss sörlével bekeverik. Itt válik el a szûrt, valamint a szûretlen búzasör gyártása. A szûrt sert három hétig, három bar nyomás alatt utóélesztik, illetve ászokolják, majd szûrik, végül palackozzák. Három hét után éri el az elôírt szénsavmennyiséget. Az igazi szûretlen fehér sört bekeverés után palackozzák, és két hétig palackban, változó hômérsékleten utóerjesztik, majd érlelik. Eközben a bekeveréssel palackba került élesztô leülepszik, majd filmréteget alkot az üveg alján, amit kitöltéskor szoktunk felrázni.


A szûretlen búzasör lehet fehér (Hefe weissbier) vagy félbarna (Dunkel weissbier). A búzasörök magasabb szénsavtartalmúak a többi típusnál, és kevesebb komlót tartalmaznak. A búzasört speciális pohárból kell fogyasztani, és a kitöltés is odafigyelést igényel. A poharat teljesen megdöntve tartjuk, és peremig töltjük. Eztán felrázzuk az üvegben maradt sört, és az élesztôvel együtt a már egyenesen álló pohárba öntjük. Érdemes kipróbálni!

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Nevének eredete egyértelmûen a színére utal. A barna sör színe ugyanis a világosbarnától a feketébe hajlóig többféle lehet. A színt egyébként az úgynevezett müncheni maláta, a hozzáfôzött 1%-os festômaláta, esetleg a pótlólag adagolt karamellmaláta adja. Az is hozzájárul ehhez, hogy a zöldmaláta aszalását 100 ˚C feletti hômérsékleten végzik. A barnasör csak magyarul egyértelmû. Valójában a németek megkülönböztetnek alacsony alkoholtartalmú, felsôerjesztésû, kevéssé komlózott, szénsavban szegény Braunbiert (barnasör) és Dunkels Biert (sötét sör). Ez utóbbit a csehek már Cerné Pivónak, vagyis feketesörnek nevezik. A barnasörök íze testesebb a világosaknál. Némelyikük keserûbb, mások édeskés ízzel bírnak.

107 ILZER SÖRGYÁR RT.

ALT-BAYERISCHER DUNKEL


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

108

ROGGEN ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A rozssör Németországban ismert típus, Magyarországon azonban most jelenik meg elôször. Gyártástechnológiája némiképp a búzasöréhez hasonló. Az elsô fázisban 60 százalék rozsmaláta és 40 százalék árpamaláta keverékével dolgoznak. Ezt a fôzetet kierjesztik, majd leszûrik. Szûrés után pils típusú sört kevernek hozzá. Ebben a fázisban a rozs aránya már „csak” 51 százalék. A Roggenbier a felsôerjesztésû sörök családjába tartozik. Az utóerjesztése palackban történik, szûretlenül, élesztôtartalmával kerül a fogyasztó poharával. Apropó pohár: a búzasörhöz hasonlóan lefelé szûkülô pohárba töltsük, a palack hátcímkéjén lévô útmutató alapján. A helyes töltésre vigyázzunk, mert szénsavtartalma olyan magas, mint az igazi francia pezsgôké. (A nôi fogyasztók szépülnek tôle.)

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A rozssör különleges ízvilágot tár a fogyasztója elé. A középkorban volt igazán elterjedt, de azután feledésbe merült. Németországban is csak a múlt század végén fedezték fel újra. A tengerentúlon is fôznek rozst, de ott igazából csak az árpamaláta aromájának a fokozása érdekében. Persze kóstolásával ugyanúgy óvatosan kell bánni, mint más alkoholos nedûével, mivel alkoholtartalma a söröknél megszokott 4,8 térfogatszázalék. Mértékkel fogyasztva tehát bátran ajánlhatjuk a sörbarátok figyelmébe ezt az „ôsi újdonságot”.


SÖR

✥ TÖRTÉNET,

EREDET A cukorbetegek ugyanúgy bajban vannak a sörrel, mint sok más itallal vagy étellel. A sör ugyanis szénhidrátokat és cukrot is tartalmaz, még ha természetes formában is. Az ô segítségükre készülnek a diétás sörök. Sokan hitetlenkedhetnek most, de alaptalanul. Valóban létezik ez a kategória: ezek alsóerjesztésû italok, és erôs erjesztéssel készülnek. Ez magas, 100 Celsius fok körüli erjesztést jelent. A szacharid határértéke 0,75 gramm 1 deciliterben. Tehát lényegesen kevesebb kalóriát és kevesebb feldolgozható szénhidrátot tartalmaz, mint az egyéb sörfélék. A diétás sör szegény nátriumban, proteinben, kalciumban is. Az energiatartalom maximum 200 kcal fél literenként.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A diétás sör nem csupán diabéteszesek számára ajánlott. Fogyókúrázók is bátran (bátrabban) fogyaszthatják. Ízre hasonló a hagyományos sörökhöz. Egy lényeges különbség viszont van; a diétás sör alkoholtartalma magasabb a normál sörökénél. Általában négy-öt palack ilyen ital kalóriatartalma egyezik meg egy szelet kenyérével. Ez a sörfajta tehát kevésbé tekinthetô „folyékony kenyérnek”. Étvágygerjesztô hatása azonban ugyanúgy van, mint nem diétás társainak. Ennek ellen kell állni, különben éppen a lényeg nem érvényesül. A cukorbetegek azért fogyaszthatják, mert a hosszú erjesztés szinte minden cukrot eltávolít belôle. Erôs, száraz sör a diétás pils, a megszokottnak megfelelô (5 térfogatszázalék) alkoholtartalommal. Azért nem árt vigyázni…

109 ILZER SÖRGYÁR RT.

DIÉTÁS


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

110

ILZER ALKOHOLFREI ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Az alkoholmentes sörök az autóvezetôk, a rendôrök, és a józan élethû sörivók kedvencei. A józan tudat megôrzése a példás közlekedés szempontjából ugyanis lényeges. Megjegyzendô, hogy az agysejtek és a máj épségét is óvják ezek az italok. Az alkoholmentes söröket többféle eljárással készítik. A legegyszerûbb az, ha a kész sört újrafôzik. A forró sörbôl az alacsony forráspontú alkohol kipárolog. Más módszer az, ha egyszerûen megállítják a sör erjedését, így eleve nem alakul ki benne alkohol.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Az Ilzer Alkoholfrei ellenben másképp készül. Egy speciális berendezésen vezetik át a sört, amelyben több membránon át kering az ital, és eközben az alkohol távozik belôle. Ezt a módszert nevezik reverz-ozmózisos eljárásnak, vagy némileg magyarosabban fordított ozmózisnak, végén egy legfeljebb 0,05 térfogatszázalék alkoholtartalmú sör marad. Az alkoholmentes sört mindig világos hell, illetve pils típusú sörökbôl állítják elô (ma már ritkán búzasörbôl). A barna- és feketesörök erre nem alkalmasak. Az új Ilzer Alkoholfrei íze – a speciális eljárás miatt – nem módosul jelentôs mértékben, ezért szinte ugyanazt az ízt adja a sör szerelmeseinek.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET Az Ilzer Superior, mint neve is mutatja, egy nem mindennapi sör. Az 1516-os bajor tisztasági törvényt betartva, sörfôzômesterünk különleges receptje alapján készül. Az Ilzer Superior még egy dologban egyedülálló a magyar sörgyártásban, hiszen félliteres csatos üvegben kerül a polcokra. Az igényes megjelenésen kívül fontos szerepe a csatos üvegnek, mégpedig azért, mert visszazárható, így kibontás után is sokáig megôrizhetô a sör frissessége, aromája.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Alapanyaga ivóvíz, árpamaláta, komlókészítmény és sörélesztô. Malátázottsága miatt íze még teltebb. A finomabb komlózás hatása az egyedien finom harmonikus aroma. Az ászokolás körülményein változtattak, hogy ezzel tegyék még kellemesebbé, finomabbá a cég különleges termékét. Szavatossága annak ellenére 6 hónap, hogy pasztôrözés nélkül hozzák forgalomba.

111 ILZER SÖRGYÁR RT.

ILZER SUPERIOR


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

112

PÉCSI SÖRFÔZDE RT. PÉCSI A PÉCSI SÖRFÔZÉS HAGYOMÁNYAI HOSSZÚ ÉVSZÁSÖRFÔZDE RT. ZADOKRA NYÚLNAK VISSZA. MÁR AZ ÓKORBAN KÉ7624 Pécs, SZÍTETTEK A KITÛNÔ MECSEKI KARSZTVÍZBÔL SÖRT, Alkotmány u. 94. BÁR A SÖRFÔZÉS ELSÔ DOKUMENTÁLHATÓ EMLÉKEI

A KÖZÉPKORBÓL MARADTAK RÁNK.

AZ

ISPOTÁLYOS

Levélcím: 7624 Pécs, HÁZ SZOMSZÉDSÁGÁBAN DOMONKOS RENDI SZERZEPostafiók: 125. TESEK FÔZTEK SÖRT, MELYET RÉSZBEN ÉLVEZETI,

RÉSZBEN GYÓGYÁSZATI CÉLOKRA SZÁNTAK. email: rt@pecsisor.hu www.pecsisor.hu

A domonkosok sörfôzdéjének helyén 1848-ban egy pécsi polgár, Hirschfeld Lipót megalapította sörfôzô üzemét, a Pécsi Sörfôzde elôdjét, mely hamarosan a régió legjelentôsebb sörgyárává nôtte ki magát. 1911-ben a vállalat részvénytársasággá alakult. A sörfôzdének sikerült talpon maradnia a két háború, és a 20-as, 30-as évek nagy gazdasági válsága közepette is. A sörfôzde centenáriumán, 1948-ban államosították a gyárat, de a dinamikus fejlôdést ez sem törte meg. A 70-es, 80-as évekre befejezôdtek a nagyszabású átalakítások; a gyár ekkor nyerte el mai arculatát. A rendszerváltás után, 1992-ben ismét


113 PÉCSI SÖRFÔZDE RT.

részvénytársasággá alakul, majd 1993-ban, sikeres privatizáció során az osztrák Ottakringer tulajdonába kerül. Az üzem ekkor szemlélet- és arculatváltáson megy keresztül. Meghonosodnak a fejlett technológiák, eljárások, új ízek és új márkák jelennek meg a piacon, köztük a népszerû Gold Fassl. A kilencvenes évek a dinamikus változások korszakát jelentik a gyár életében, melyek a hagyomány és az újítás jegyében telnek. A sörgyár neve Pécsi Sörfôzde Rt.-re változik, megszületik a Szalon Barna, majd a Gold Fassl pilseni típusú változata, a Gold Fassl Pils, a gyümölcsös Radler, valamit az idényjelleggel árusított Három Királyok.


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

114

SZALON

SÖR

✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Pécsi Sörfôzde zászlóshajója a népszerû Szalon Sör, mely világos és barna változatban egyaránt kapható. A világos Szalon komoly múltra tekint vissza: a Pécsi Sörfôzde elôdje 1907-ben jegyeztette be az Iparkamaránál a Szalon nevet, a Szalon Sör azóta töretlen népszerûségnek örvend. A Pécsi Sörfôzdében jól tudják, hogy különleges minôségû sör csakis különleges minôségû alapanyagokból készülhet. A Sörfôzde ezért nem városi vizet használ, hanem saját, 160 méter mély kútjaiból nyeri a kristálytiszta mecseki karsztvizet.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Szalon Sört speciális, Magyarországon termesztett sörárpából készült malátából és elsô osztályú feldolgozott komlóból fôzik. A válogatott minôségû alapanyagok és a sörkészítés során alkalmazott csúcstechnológia garantálja, hogy az egyedi ízvilágú, aromás Szalon Sör egész évben egyenletes minôségben kerül a fogyasztó asztalára.


✥ TÖRTÉNET,

EREDET 1994-ben különleges recept alapján fôzött, egyedi ízvilágú minôségi barna sör jelent meg a hazai sörpiacon: a Szalon Barna, mely egy csapásra meghódította a fogyasztókat. A Szalon és a Szalon Barna minôségét nemcsak a fogyasztási mutatók, de a szakma elismerése is bizonyítja: a 2004-es amszterdami Monde Selection minôségi versenyén a Szalon Sörök aranyérmet szereztek.

115 PÉCSI SÖRFÔZDE RT.

SZALON BARNA


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

116

A CÉG TERMÉKEI

.


(Német lager sör)

✥ TÖRTÉNET,

EREDET Kevesen tudják, hogy Dortmundban évente több mint 7 millió hektoliter sört fôznek, annyit, mint egész Magyarországon. A Hanza-város már 1293-ban megkapta a sörfôzési jogot, ami azt jelentette, hogy minden szabad polgár, akinek volt saját háza és telke, fôzhetett fûszeres sört, vagyis „gruitot”. Csak 1843-ban – mikor elkezdték készíteni a ma ivott sört, a „dortmundi export”-ot – vált Dortmundban a sörfôzés gazdasági tényezôvé. Ezt a lager sört malátás karakter, kissé világosabb szín és német viszonylatban komlósabb íz jellemzi. Az 1868-ban alapított Dortmunder Actien-Brauerei, avagy ahogy mi ismerjük: DAB, az egyik legnagyobb és legismertebb sörgyár Németországban és a világon. Termelése az évi egymillió hektolitert 1959-ben, a kétmilliót 1971-ben, a hárommilliót pedig 1991-ben haladta meg. A DAB Original ôrzi a dortmundi sörfôzés hagyományait.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A sör aranyszínû, testességét a maláta adja, szárazsága a legfinomabb pezsgôket idézi. Malátaaromás sör, melynek komlókeserûsége erôs. A hagyományok ápolása nagyon fontos, ezért a DAB, tisztelegve a nagy elôdök elôtt, magáévá tette Luther Márton gondolatait: „Vinum est donutiv Dei, Cervisia traditio humana...” Azaz: „Míg a bor Isten ajándéka, a sör az ember munkájának a gyümölcse...” Alkoholtartalom: 4,8%

117 LIQUID GOLD KFT.

DAB


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

118

BITBURGER (Német lager sör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Az 1817-ben alapított bitburgi sörgyár igazi karrierjét az 1970-es években futotta be. Ekkoriban született a sör, nyugodtan mondhatjuk, világhírû jelmondata, a „Bitte ein Bit”, és rövid idôn belül igazolta, hogy a jó sörnek is kell a reklám. A bitburgi sörgyár az akkoriban szokatlanul intenzív marketingnek és reklámnak is köszönhetôen néhány év alatt megtízszerezte termelését, és a német sörpiac egyik vezetô márkájává vált. Mindehhez természetesen szükség volt a kiváló minôségû sörre, a híres premium pilsre, melynek gyártását 1883-ban kezdték meg.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A sör szalmasárga színû, habja magas, tartós. Szén-dioxidban gazdag, illata friss. Ízei a maláta édességével köszöntenek, melyet finom komlókeserûség követ, mely megmarad a sima, nem tapadós utóízben is. Mint látható, a Bitburger nem az izgalmas zamataival, hanem ihatóságával válhatott a világ egyik legismertebb márkájává. Alkoholtartalom: 4,8%


(Cseh barna lager sör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Krusˇovice sörök címkéjén az 1581-es évszám díszeleg, azonban az akkor alapított sörfôzde a harmincéves háború során megsemmisült. Az eredetileg II. Rudolf császár tulajdonában levô sörgyár 1640-es újjáépítése után, 1685-ben került új tulajdonos kezébe. A gazdag Valdstejn család fellendítette a termelést és megalapozta a sörgyár jövôjét. A II. világháború után a sörgyárat államosították, és a márka csak a rendszerváltozás után, a privatizációt követô modernizációnak köszönhetôen került a legismertebbek közé. Természetesen a gyárban fôznek tízes és tizenkettes világos sört is, igazán finomat, az igazi gyöngyszem azonban a Cerné.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ Ez a klasszikus cseh barna lager sör bizonyíték arra, hogy nem az alkoholtartalom a legfontosabb jelzôszám egy sör esetében. A viszonylag könnyû barna sör ízeiben már az elsô pillanatban határozottan érzôdik a magasabb hômérsékleten szárított maláta kellemesen pörkölt, „kávés” íze, amely kellemesen hosszan cseng le az utóízben. Viszonylag alacsony szén-dioxid-tartalmánál fogva kevéssé okoz „telt érzést”, ezért nagyobb mennyiségben is bátran fogyasztható. Alkoholtartalom: 3,8%

119 LIQUID GOLD KFT.

KRUSˇOVICE CERNÉ


SÖRMÁRKÁK MAGYARORSZÁGON

120

ERDINGER WEISSBIER DUNKEL (Bajor félbarna szûretlen búzasör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Vannak sörök, melyek bár nem tesznek szert olyan népszerûségre, mint az eladási statisztikákat vezetô lager sörök, mégis, ha szóba kerülnek, a sörivók a legnagyobb tisztelet és áhítat hangján emlegetik ôket. Ilyen frenetikus ital a Nürnberg melletti Erding városának félbarna búzasöre. A sörfôzdében a kezdetek – 1886 – óta csak és kizárólag búzasörök készülnek.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A régi bajor recept útmutatása alapján, modern technológiával fôzött Erdinger Weißbier Dunkel nemcsak egy erôsre fôzött, testes félbarna búzasör, hanem a palackban zajló másodlagos erjedésnek köszönhetôen harmonikus, ízekben gazdag sörkülönlegesség is. Aki megkóstolja, egyik ámulatból a másikba esik: hol a karamellizált árpamaláta édessége, hol a búzamaláta üdesége bukkan elô, miközben végig érezhetô az aromakomló visszafogott keserûsége is. Alkoholtartalom: 5,6%


(Bajor szûretlen búzasör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET Aki régóta issza a pils típusú sört és megszokta annak ízeit, valószínûleg nem fogja az elsô kóstoláskor az egekig dicsérni a búzasört. Az ô ízvilágától szinte biztos, hogy el fog ütni a búzasör szénsavas, savanykás, erôsen telt íze. Idôre lesz szüksége, hogy elfogadja ezt az új terméket. Mindenesetre úgy néz ki, hogy elôbbutóbb a többségnek sikerül. Igazolja ezt, hogy míg az 1960-as évek elején Bajorországban a fogyasztás mindössze 2 százaléka volt búzasör, ez az ezredfordulón már meghaladta a 40 százalékot. Manapság már Németország egyéb területein és az ország határait is átlépve – fôleg a fiatalok körében – gyorsan hódít a búzasör.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A frankfurti Bindig sörgyár is fantáziát láthatott a búzasörben, mert 1978-ban maga is piacra dobta búzasörét Schöfferhofer néven. Hogy sikerült hozni a minôséget, bizonyítja, hogy a Schöfferhofer ma negyedik Németországban a búzasörök piacán. És mondhatjuk – méltán. A Schöfferhofer Hefeweizen, azaz az élesztôs búzasör hozza mindazt a finomságot, amiért a búzasört szeretjük, bár ízében kevesebb a savanykásság, és valamivel több az édesség a megszokottnál, de a kesernyés utóíz már hibátlan. Alkoholtartalom: 5%

121 LIQUID GOLD KFT.

SCHÖFFERHOFER HEFEWEIZEN


NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

122

PAULANER

SÖRHÁZ

Budapest, Alkotás u. 53. • Asztalfoglalás: 224-2020. Fax: 225-3723 MOM Park bevásárlóközpont galéria e-mail: paulanbu@axelero.hu • www.paulaneretterem.hu

A FÔVÁROS XII. KERÜLETÉNEK SZÍVÉBEN, A MOM PARK BEVÁSÁRLÓKÖZPONTBAN TALÁLHATÓ A NÉGY ÉVE ÁTADOTT, IMPOZÁNS, ÖTSZÁZ FÉRÔHELLYEL RENDELKEZÔ PAULANER SÖRHÁZ. A BAJOR-MAGYAR ÉTTEREM A FÔVÁROS LEGNAGYOBB LÁTVÁNYSÖRFÔZDÉJÉVEL BÜSZKÉLKEDHET.


123 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

Az eredeti Paulaner recept alapján készülô, helyben fôzött sörök (szûretlen búza és pils) mellett import csapolt- és palackozott Paulaner sörökkel is várják a vendégeket. E sör eredete a 17. század közepére tehetô: a németalföldi pálos fráterek 1634-ben kezdték fôzni e nemes italt az árpalébôl, fôzetükhöz 240 méter mélyrôl feltörô pompás forrásvizet használva. Sörük a Paulaner vagyis a pálos nevet kapta, viselte – s ôrzi mindmáig. Maga a fôzôház, a tulajdonképpeni brauhaus itt a vendégtérben áll, a sört a vendégek elôtt fôzik. Az erjesztô és ászokoló tartályok üvegfal mögé kerültek, de nem csak látványnak érdekesek, itt is figyelemmel lehet kísérni a sörmester munkáját. Az étterem sem csak söreiben idézi és kelti a müncheni polgári ízlést és hangulatot, a bajor konyha mindennapos étkei és különlegességei kihagyhatatlanok... Bajor krumplileves, frissen sült bajor lúgos perec, ropogós csülök káposztával – kétféle gombóccal, sonkába ágyazott kecskesajt s vaníliaszósszal nyakon öntött almás rétes garantálja itt a gasztronómiai élvezetet és azt, hogy az elsô sört egy második is kövesse... No, és az itthon megszokott, magyaros és grillételek, valamint a napi ajánlatok mellett természetesen az egészséges táplálkozás is fontos szerepet kap. Mindenki megtalálja a maga ízlésének megfelelôt… A sörházban élôzene szól és hamisítatlan a müncheni polgári hangulat. A különtermek 50 és 70 fô befogadására alkalmasak. Rendezvények szervezését vállalják. Az egyszerû parkolást az ôrzött mélygarázs teszi lehetôvé.


124

PAULANER SALVATOR (Német duplabak sör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A pálosok neudecki kolostora minden év tavaszán vándorlásra készteti a münchenieket. Az Au városrész és az Isaar fölé magasodó hegyen tartják az új Salvator sör erôpróbáját a háromezerötszáz személyes Salvatorkellerben. A kolostorban 1634 óta fôztek sört és 1651-ben kaptak a barátok engedélyt Ferdinand választófejedelmtôl egy erôs böjti sör fôzésére. Ezt a sört a hálás szerzetesek elôbb a „Szent-Atya” névre keresztelték és csak késôbb kapta nevét: „Salvator”.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Paulaner nevet is ez a klasszikus duplabak sör tette világszerte ismertté. Ez az extra ital sötét borostyán-színû csillogásával és 7,5% alkoholtartalmával több mint négyszáz éve varázsolja el a sör barátait. A sör zamatát mégsem az alkohol karaktere teszi jellegzetessé, hanem a sör testességét is meghatározó malátaíz. A Salvator mintájára több bajor sörfôzde is készít Doppelbock azaz duplabak sört, ezek elnevezése – Animator, Fortunator, Kulminator, Maximator – az -ator végzôdéssel ismeri el a Paulaner duplabak sörének elsôbbségét. Alkoholtartalma: 7,5% Ideális fogyasztási hômérséklet: 10–11 ˚C


PAULANER ROGGEN (Német rozssör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A Paulaner elnevezés arra az idôre utal, amikor a pálosok neudecki kolostorában még valóban a barátok fôzték a sört. A kolostor és az itteni serfôzés is áldozatául esett a szekularizációnak – az egyházi vagyon és jövedelem szerzô jog elvilágiasításának. A kifosztott kolostori serfôzde 1806-tól Franz Xaver Pacherl bérletébe került. A bérlô mindig elsôk között alkalmazta a különféle technikai újdonságokat, így a gôzgépet és pincehûtést is. A sikeresen mûködô gyárat 1866-ban részvénytársasággá alakítják. A sörfôzde 1928-ban egyesül a híres Thomasbrau-jal. Komoly veszteségek árán vészelik át a háborút, de utána tudatos gyártmányfejlesztéssel a Paulaner-Salvator-Thomasbrau Részvénytársaságot Bajorország vezetô sörgyárává teszik. A gyár különlegessége a Paulaner Roggen, amely azoknak a régi idôknek a söre, amikor a termés mennyiségének függvényében fôztek a különféle gabonákból sört.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A rozssör szoros rokonságban áll a búzasörökkel, csak esetében a búzamalátát rozsmalátával helyettesítették. A Paulaner Roggen palackos kiszerelésû, sötétbarna színû sör egyfajta átmenetet képez a búzasörök és a „klasszikus” lágersörök között. Ízeiben már megjelennek a gyümölcsös aromák, de a búzasörre jellemzô savasság nélkül. Alkoholtartalom: 5,5% Ideális fogyasztási hômérséklet: 10–11 ˚C

125


NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

126

PAULANER HEFE-WEIZEN (Német szûretlen búzasör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET A világhírû müncheni Paulaner sörfôzde különösen lagersöreirôl híres, köztük is Salvator nevû dupla bakja a legismertebb. Az utóbbi években azonban a fiatalabbak körében népszerû búzasöröket is gyártanak. A legtöbb mennyiségi eladásra törekvô sörüzem meglehetôsen lágy fôzeteket készít. A méretes Paulaner azonban ebben az esetben is egy zamatos fajtával rukkolt elô.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A Hefe-Weizen illata szûretlen búzasörhöz méltóan szegfûszeges, de némi méz- és gyümölcsaromát is érezni benne. Ízjegyei közt barackot, banánt, talán egy kis epret és természetesen vaníliát találunk; a vége meglehetôsen malátás. Alkoholtartalma: 5,5% v/v Ideális fogyasztási hômérséklet: 9–12 °C


(Müncheni világos lágersör) ✥ TÖRTÉNET,

EREDET München elsô sörei, a sötét, barna lagerek az 1830-as évekre fejlôdtek tökéletessé. Ezt a típust azóta is a város nevéhez kapcsolják. München másik jellegzetessége egy világos sör, amely malátás karakterérôl ismert, ellentétben a komlósabb pilsenivel és a szárazabb dortmundival. Ezt a fajtát Münchener Hellesnek (müncheni világosnak) is nevezik. Némi vita alakult ki akörül, melyik müncheni sörfôzde érdeme a stílusjegyek kidolgozása, annyi azonban biztos, hogy 1920–30 körül szerzett népszerûségét a Paulaner sörgyárnak köszönheti. Az itt bemutatott sört szülôhazájában Münchener Urtypnek (eredeti müncheninek) nevezik.

❦ TERMÉKJELLEMZÔ A sör aromája kamillás, fûszeres, virágos; íze finom, harsányan malátás; vége pedig meglepô mértékben száraz, komlós zamatú. Alkoholtartalma: 5,5% v/v Ideális fogyasztási hômérséklet: 9 °C

127 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

PAULANER ORIGINAL MUNICH


NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

128

PATER MARCUS BELGA APÁTSÁGI SÖRÖZÔ

Budapest, Apor Péter u. 1. (A Lánchíd budai hídfôjénél) Telefon: 212-16-12

„Ahol a sör nevét imába foglalod” 45

FÉLE ÜVEGES SÖR ÉS 10 FAJTA CSAPOLT SÖR VÁRJA KEDVES VENDÉGEINKET.

Látványkonyha, faszénen sült ételek, különterem, könyvtárszoba áll a finom ízek és különleges sörök kedvelôinek a rendelkezésére. A közismert apátsági önellátóság keretében, saját borral, csak nekünk készített apátsági sörrel, saját ásványvízzel, és helyben sütött meleg cipóval várjuk vendégeinket. Visszajáró vendégeinknek törzskártyával kedveskedünk.


Budapest, Bem rakpart 12. Telefon: 201-50-82

„A belga konyha francia, de ha jó francia ételeket akarunk enni, akkor Belgiumba kell menni” Michael Carlier, a Belga Királyság volt magyarországi nagykövete Magyarország elsô belga sörözôje. Óriási sörkínálattal várja minden régi és új vendégét, a Lánchíd mellett a budai Dunaparton.

129 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

BELGIAN BRASSERIE HENRI


NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

130

MOSSELEN BELGIAN BEER CAFÉ

Budapest, Pannónia u. 14. • Asztalfoglalás: a 452-0535, 0630/4520535 telefonszámon. Egyéb információ: mosselen@chello.hu, www.mosselen.hu

A sörkóstoló házunk specialitása A „MOSSELEN” FLAMAND SZÓ, JELENTÉSE KAGYLÓ, ÉS AMI AZT IS HIVATOTT JELEZNI,

HOGY ÉTTERMÜNK EGY BELGA IHLETÉSÛ INTÉZMÉNY.

Autentikus belga sörözô, ahol több mint 30 féle belga sört élvezhet a belga konyha specialitásai mellett. Az egyetlen hely, ahol az összes trappista sör megtalálható. Az egyedülálló sörválaszték és a jó konyha alapján 2004-ben a „Legjobb sörválaszték” és a „Legjobb pub” kategóriában Best of Budapest díjat nyertünk.


131 NÍVÓS PUBOK MAGYARORSZÁGON

Itallapunkon nyolcféle csapolt és további harmincöt palackozott sört tartunk, amelyeket a belga sörös tradícióknak megfelelôen, szigorúan az elôírt hômérsékleten, saját poharában és saját söralátéttel szolgálunk fel. A kóstoló során megismertetjük vendégeinket a sörgyártással, a különbözô sörtípusokkal, ezek történetével és hagyományaival, továbbá Belgium fô sörgyáraival. Konyhánk francia/belga ihletésû. Vendégeink a sörökhöz illô falatkáktól, a hideg és meleg elôételeken, leveseken, salátákon, szárnyas ételeken, marha-, bárány- és sertésfogásokon, halételeken és kagylókon át a finom desszertekig számtalan étel közül válogathatnak. Vegetáriánus vendégeinknek külön részt szentelünk étlapunkban. Éttermünkben egyszerre 120 vendég foglalhat helyet, két teremben, a különterem kapacitása 25-30 fô. A teljes étterem légkondícionált.


GYÛJTÔK

132

SÖRÖSKORSÓ

ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET

SÖRÖSKORSÓ ÉS POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET www.over-team.hu/ egyesulet e-mail: mail@over-team.hu

Alapítási éve: 1999 Tagok száma: 44

GYÛJTENI JÓ. GYÛJTENI MUSZÁJ. A SZENVEDÉLY SZEMPONTJÁBÓL TELJESEN MINDEGY, HOGY A TÁRGY JELENTÔS ÉRTÉKET KÉPVISEL, VAGY CSAK A GYÛJTÔJE SZÁMÁRA ÉRTÉKES, A HANGSÚLY A GYÛJTÉSEN VAN. A söröskorsók és a söröspoharak között van ilyen is, olyan is – de változatosságuk és szépségük sokakat csábít gyûjtésre. Gyûjteni lehet magányosan, de a gyûjtemény már nyilvánosságot, de legalábbis cseretársat kíván. Mindezt hivatalos formába öntötte az a tizenkét férfi és egy nô, akik 1999-ben megalakították a Söröskorsó és Pohárgyûjtôk Egyesületét. A cél az volt, hogy keretet biztosítsanak a korsó és pohárgyûjtôk számára egymás gyûjteményének megismerésére, tudásfejlesztésre, barátságteremtésre. Az egyesület tagjai sokfélék, a gyûjtemények nagysága is változó. Van aki mindent, van aki csak a vitorlás motívumú cserépkorsókat, van aki csak búzasörös poharakat és van aki csak történelmi korsókat gyûjt. Néhányan a hazai gyártmányokat favorizálják, van aki viszont igyekszik minél több országból gyarapítani a korsók számát. Az igazi gyûjtô folyamatosan tanul, katalógusokat böngész, és baráti sörözgetés közben cserél eszmét gyûjtôtársaival. Egy dologban azonban mindenképp hasonlóak: büszkék a gyûjteményükre és boldogan mutatják meg nemcsak egymásnak, hanem az érdeklôdôknek a kollekciók féltve ôrzött darabjait.


133 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

134

SZEMERE ISTVÁN (Igazolványszám: 001)

A A

GYÛJTÉS KEZDETE: 1976 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA:

1160

DB KORSÓ

Magamról: Az elsô korsómat 1976-ban szereztem, amelyhez még abban az évben kaptam pár darabot. Ekkor határoztam el, hogy a korsókat gyûjteni fogom. Szerencsém volt, mert külföldi utazásaim során gyarapíthattam gyûjteményemet, és a feleségemnek egy életre megoldottam ajándékvásárlási gondjait. Természetesen elôször csak új korsókat vásároltam, a gyûjteményem gyarapodásával áttértem a „minôségi” gyûjtésre, rendszeres látogatója vagyok a magyar és külföldi antikvitás üzleteknek. A gyûjtés is „társasjáték”, ezért 1999-ben kezdeményezésemre megalakítottuk a Söröskorsó- és Pohárgyûjtô Egyesületet, amelynek elnöke vagyok. A hobbim és a munkám találkozott, mert évek óta márkás söröskorsókat forgalmazok. A kedvenc darab: Szinte lehetetlen ennyi korsóból egy igazi kedvencet találni. Kettô talán mégis közelebb áll a szívemhez a többinél. Az egyik a Millennium kori Vajdahunyad várát ábrázoló metszett üvegkorsó, amelyet a feleségemtôl kaptam egyszer karácsonyra, másik az atlantai olimpiai játékokra készített, a Gerz cég által gyárilag nekem dedikált 50 cm magas korsó.


135 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

136

KOVÁCS GÁBOR (Igazolványszám: 002)

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1987 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 360 DB ÜVEGPOHÁR Magamról: A gyûjtést 1987-ben kezdtem el Prágában. A gyûjtemény néhány évig csak nagyon lassan gyarapodott: akkoriban itthon még nem terjedt el, hogy minden sörhöz saját, címkézett poharat adjanak. A gyûjtésnek lendületet adott, amikor 1993-tól a Maláta címû sörirodalmi és korcsmakulturális folyóirat szerkesztôje lettem. Már csak munkám okán is nap mint nap megfordultam a különféle sörözôkben, ahonnét nem ritkán távoztam egy-egy ajándék söröspohárral. Szerencsémre az újság révén több sörgyárban – itthon és külföldön egyaránt – megfordultam és ennek köszönhetôen szaporodtak poharaim. Egy idô után azonban helyszûke miatt áttértem a 2-3 decis poharak gyûjtésére és manapság már csak különleges formájú poharakkal bôvítem a gyûjteményt. A kedvenc darab: 1987-ben jártam elôször Prágában. Akkoriban az ottani kocsmákban még nem a mai divat szerinti matricázott, különféle formájú söröspoharak voltak forgalomban, hanem szinte minden kocsmában hengerformájú, füles egyen-korsókban szolgálták fel a sört. Ennek volt három típusa: az egyik fajta oldalán egyenes bordák húzódtak, volt, amelyiken négyzetcentiméternyi


137 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET

rombuszok díszelegtek és voltak „pettyesek”, amelyeken körök. Ezek lettek gyûjteményem elsô darabjai, amelyeket – szégyengyalázat – önkezemmel emeltem el a prágai kocsmákból…


GYÛJTÔK

138

POLONKAI SÁNDOR (Igazolványszám: 006)

A A

GYÛJTÉS KEZDETE: 1978 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA:

1600

DB KORSÓ

Magamról: A gyûjtést 1978-ban kezdtem el, miután egy országos sportversenyen elnyertem az elsô korsómat. Késôbb, utazásaim során komoly gyûjtési szenvedély alakult ki bennem a korsók iránt, szívesen gyönyörködöm bennük, és a legszebbeket igyekszem megvásárolni. Jelenleg körülbelül 1600 darab söröskorsóm van, szinte a világ minden tájáról. Tulajdonképpen „mindenevô” vagyok e téren: mindenféle anyagú és számtalan témakörbôl való korsók alkotják a gyûjteményemet. Volt kiállításom kultúrházban és néhány különleges darabot bemutattam a Fábri Show címû tévémûsorban. A kedvenc darab: Egy öreg vályogház bontása alkalmával a padláson találtak Kasban egy régi patinás Kossuth-üvegkorsót, ami kb. 150 éves lehet – ezt ôszinte örömömre nekem sikerült megvennem.


139 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

140

FARKAS JÓZSEF (Igazolványszám: 015)

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1985 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 900 900 DB KORSÓ

DB POHÁR,

Magamról: A söröskorsó és -pohár gyûjtést 1985ben kezdtem el. Addig sörös-, szódás-, és tejesüvegeket gyûjtöttem. Egyetlen söröskorsóm volt, amit még a nagyapámtól örököltem. Abban az évben Párizsba utaztam, és megígértem barátomnak, aki már akkor is gyûjtötte a söröskorsókat, hogy hozok neki egy-két szép darabot az utamról. Hoztam is tizenöt darabot, ebbôl egyet a barátomnak adtam, a többit megtartottam és magam is elkezdtem gyûjteni. Azt hiszem, érdemes volt. A kedvenc darab: 1995-ben egy régi kedves barátom családi örökségébôl hozzám került egy üvegkorsó, amely szakértôk becslése szerint is több mint kétszáz éves. A korsó különleges technikával készült: az üvegben spirális csíkok vannak. Arra még nem sikerült választ kapnom, hogy ez hogyan készült, de ez a korsó gyûjteményem egyik irigyelt darabja, amelyre magam is nagyon büszke vagyok.


141 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

142

ÜRMÖS LÁSZLÓ (Igazolványszám: 016)

A A

GYÛJTÉS KEZDETE: 1985 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 1250 DB ÜVEGPOHÁR ÉS -KORSÓ, 250 DB KORSÓ

Magamról: Gyerekkorom óta mindig gyûjtöttem valami – bélyeget, képeslapot, gyufacímkét és így tovább. 1975-ben költöztünk Kôbányára a Sörgyár utcába, innét jött az ötlet, hogy sörrel kapcsolatos tárgyakat – címkét, alátétet, dobozt, sörnyitót fogok gyûjteni. A söröskorsó és a pohár csak mintegy tíz év múlva lett kiemelt terület, ekkor már a gyûjtemény 80 darabja alig fért a könyvespolcon. Feleségem egyetértô segítségével ezért az egész szobát bepolcoztuk, hogy az állandóan bôvülô gyûjteményemnek helye legyen. Szükség is van a helyre, mert nemcsak a a családom, de barátaim is állandóan gondoskodnak újabb darabokról. Szerencsére egyik barátomat sikerült a szenvedéllyel megfertôznöm, így régóta cseretársam is van. A kedvenc darab: Nagyon sok kedves darab van a gyûjteményemben, hiszen szinte mindegyik köthetô valamilyen számomra kedves eseményhez vagy személyhez. Barátok, kollegák is, akik látják gyûjteményemet, szívesen adják nekem a tulajdonukban levô darabokat. A legkedvesebb mégis az a korsó, amelybôl egyetlen darab létezik: a gyerekeim az ötvenedik születésnapomra csináltatták.


143 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

144

NAGY JÓZSEF (Igazolványszám: 034)

A GYÛJTÉS KEZDETE: 1994 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 480 480 DB KORSÓ

DB POHÁR

Magamról: 1994-ben egy németországi baráti látogatásnál megtetszett egy különlegesen szép – mint késôbb kiderült, búzasörös – pohár, amellyel a kocsma tulajdonosa megajándékozott. Ettôl kezdve már mindenféle utazás alkalom lett, hogy gyarapítsam a korsók és a poharak számát. A nagy ugrás 1996-ban következett be, amikor az ismerôsök, valamint a családtagok is beszálltak a gyûjtemény gyarapításába és magam is egyre gyakrabban látogattam a bolhapiacokat. Eleinte „mindengyûjtô” voltam, ma már leginkább az üvegkorsók, azon belül is az általam „kocsmai”-nak nevezett korsók kerültek elôtérbe. Ennek oka az egyszerûségük mellett a rendkívüli formai változatosságuk és „használati” múltjuk. A kedvenc darab: Legjobban a magyar korsókat kedvelem, amelyeknek érdekessége a hitelesítés az éppen aktuális címerrel és évszámmal. Az 1800-as évek végétôl 1980-ig szinte minden idôszakban gyártott megtalálható a gyûjteményben a 4 decistôl az 1 literesig. Ezek közül is 1900-as évek elejérôl származó 2 literes korsó a kedvencem. Teli sörrel emelgetni nem kis erôpróbát jelenthetett a sörivónak ez az üresen is 2,4 kg-os korsó.


145 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

146

KÖVES L. IMRE (Igazolványszám: 036)

A A

GYÛJTÉS KEZDETE: 1973 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA:

950

DB KORSÓ

Magamról: A gyûjtést 1973-ban kezdtem el: elsô darabom a pécsi iparszerû sörgyártás 125. évfordulójára kiadott, Fürtös György keramikusmûvész által készített Zsolnay-korsó volt. Ezt mint a minták kiválasztásánál közremûködô reklámszakember kaptam a Pannónia Sörgyár vezetôségétôl. Ezután kedvtelésbôl vásároltam még néhány darabot, csak úgy, tetszés szerint. 1986-ban viszont kezembe került Brestyánszky Ilona Ismerjük meg a kerámiát címû könyve. Áttanulmányoztam a könyv anyagát, és más szakkönyveket is vásároltam – azóta szakszerûen gyûjtök kedvtelésem kielégítésére. A gyûjteményem kétharmada 1945 elôtti példány, a legrégebbi a 18. századból származik. A gyûjtéshez hozzásegít múzeumlátogató természetem, mert a honi és külföldi intézményekben látható mûkincsek sokasága segíti a gyakorlati megismerést. A kedvenc darab: Több kedvencem is van, ha mégis választanom kell, akkor a 18. századi bécsi (Alt Wien) valamint a Tiger vagy zsugormázas 19. századi Zsolnay-korsót szeretem a legjobban. Korsóim jelentôs része fedeles, a kerámiafajtákon kívül fém-, öntött- és fúvottüveg darabok is díszítik lakásom vitrinjeit és polcait.


147 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

148

FOLLINUS ANDRÁS A GYÛJTÉS KEZDETE: 1987 A GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA: 4950 180 DB KORSÓ

DB POHÁR,

Magamról: A nyolcvanas évek végén Németországban voltak üzleti partnereim és a tárgyalások után sörözôkben pihentük ki a fáradalmakat. Nekem legnagyobb élményt nem a sör ivása adta, hanem azok a szebbnél szebb búzasörös poharak, amelyekben a sört felszolgálták. Ez adta az indíttatást a gyûjtéshez. Kizárólag olyan poharakat gyûjtök, amelyeket használnak, tehát nem dísz-, hanem használati tárgy, olyan, amit valóban a söriváshoz hoztak forgalomba. A gyûjteményem 18 országból származik. Argentínától Namíbián keresztül sok helyrôl vannak poharaim. A legtöbb Belgiumból, Németországból és Ausztriából származik. Kisebb számban vannak korsóim is, ezek régi német korsók utángyártott, limitált példányai. Kedvenc darab: Minthogy a búzasörös poharak voltak azok, amelyek a gyûjtéshez kedvet csináltak, ezek a legkedvesebbek számomra. Az igazi kedvenc mindig változik. A gyûjteménnyel egyébként is az a célom, hogy állandó kiállítás keretében be tudjam mutatni az érdeklôdôk számára, hiszen ilyen múzeum nincs még Magyarországon.


149 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


GYÛJTÔK

150

KISS TIBOR (Igazolványszám: 005)

A A

GYÛJTÉS KEZDETE: 1950 GYÛJTEMÉNY NAGYSÁGA:

460

DB KORSÓ

Magamról: A gyûjtést 1950-ben kezdtem el: a Soproni Sörgyár akkori igazgatójától, Szilágyi Ferenctôl kaptam az elsô poharat és korsót. 1961-tôl a vendéglátásban helyezkedtem el és ez nagy lendületet adott a gyûjtésnek. A jelenleg is folyamatosan gyarapodó gyûjteményemet barátaimnak, ismerôseimnek köszönhetem, akik között politikusok, mûvészek és sportolók is találhatók. A kollekció a világ 30 országában készült korsókból áll, melyek között a legrégebbi darab 250-300 éves lehet. A kedvenc darab: Miután minden darab kedves számomra, nem emelnék ki egyet sem közülük. Elmondanám azonban, hogy a magángyûjteményemet többször is kiállítottam. Aki látta ezeket a kiállításokat, tudhatja, a gyûjtemény sokrétû: díszes német fedeles korsó, texasi farmer-korsó, sörös butélia, bányász- és olimpia emlékkorsó egyaránt található benne.


151 SÖRÖSKORSÓ ÉS

POHÁRGYÛJTÔ EGYESÜLET


MAGYARORSZÁGI

GYÛJTÔK

152

SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB MAGYARORSZÁGI 2001. JÚNIUS 30-ÁN KÔSZEGEN HOSSZÚ HÓNAPOK SÖRCIKKGYÛJTÔ ELÔZETES MUNKÁLATAIT KÖVETÔEN EGY LELKES KLUB KÔSZEG GYÛJTÔNEK – HORVÁTH ISTVÁNAK – KÖSZÖNHETÔEN ALAKULT MEG AZ ELSÔ MAGYAROSZÁGI SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB. KLUBUNK A KÔSZEGI KERÉKPÁROS EGYESÜLET Chernel u. 14. JÓVOLTÁBÓL KERÜLT HIVATALOSAN IS BEJEGYZÉSRE. 9730 Kôszeg,

Telefon: 70/369-4061

Korábban volt már egy sikertelen próbálkozás: akkor sajnos nem sikerült együtt tartani a társaságot. Az akkori gyûjtôk közül sokan már felhagytak szenvedélyükkel. István lelkesedésének köszönhetôen azonban elindult egy új történet. Mindannyian fontosnak éreztük, hogy egy komoly gyûjtôklub induljon Magyarországon. Annál is inkább, mert külföldön ennek már nagy hagyományai vannak. Az alakuló ülés Kôszegen volt, a már említett idôpontban, szerény 11 fôvel. Jelenleg 26 gyûjtôt tömörít szervezetünk. Természetesen folyamatosan várjuk újabb társak jelentkezését is. Céljaink között szerepel külföldi társszervezetekkel való kapcsolatok kiépítése. Elsô lépésként, szlovák barátainkkal sikerült 2002-ben Kassán, illetve Miskolcon közös szervezésû gyûjtôtalálkozót összehozni. „Sajnos” tagjaink az ország különbözô pontjain élnek, így csak évente egy-két alkalommal tudunk összejönni. Egyik találkozónk most már hagyományosan ôsszel a BKV Elôre pálya éttermében kerül megrendezésre, Budapesten. Ezenkívül többen rendszeresen járunk külföldre – elsôsorban Szlovákiába – börzékre, találkozókra. 2004. januárjában már második alkalommal készült el klubunk gyûjteményeket összesítô listája. Ebben mindenki pontos adatokkal szolgál gyûjteményérôl. Terveink szerint ezt a listát ezután is minden évben pontosítva, bôvítve adjuk ki. Bízunk ab-


A KLUB BARNA ZOLTÁN Budapest – kupak BÁLINT ELEMÉR Budapest – címke, alátét BENKÓ JÓZSEF Tiszakürt – címke ERDÉLYI TAMÁS Szombathely – alátét FARKAS KÁROLY Budapest – címke, pohár GOMBÁS MIKLÓS Szombathely – címke HANKÓ JÁNOS Salgótarján – címke HORVÁTH ISTVÁN (ELNÖK) Kôszeg – címke HORVÁTH JÁNOS Sárvár – alátét HORVÁTH RÓBERT Sopron – címke

JELENLEGI TAGJAI

KELSCH RÓBERT Szeged – címke, üveg, számolócédula

KORCSMÁROS LEVENTE Kunmadaras – címke, üveg KOVÁCS LAJOS Nagykanizsa – címke LAZA JÓZSEF Szigetvár – alátét, címke LÁBOS SZABOLCS Budapest – alátét, pohár, üveg NAGY SÁNDOR Algyô – doboz, alátét OBRECZÁN GYÖRGY Csömör – címke, alátét, részvény, számolócédula

PUTNOKI ZOLTÁN Martfû – címke RÉVÉSZ LÁSZLÓ Algyô – címke

ROSZA PÉTER Budapest – címke, alátét, kupak, sörösüveg karton

SZARKA GYULA Budapest – címke, alátét, üveg, kupak, számolócédula

SZEGEDI PÉTER Vác – kupak SZOBOL SZILÁRD Veszprém – címke, üveg TÓTH RÓBERT (ALELNÖK) Gyöngyös – címke, pohár, számolócédula

TÖRÖK ISTVÁN (ALELNÖK) Budapest – címke, pohár ZALA PÉTER Bakonyszentlászló – címke, pohár, söröskamion makett

153 SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB

ban, hogy ez a kis brossúra évrôl évre szebb és tartalmasabb lesz, és vele együtt gyûjtôink kollekciója is növekszik, fejlôdik. Nagy célunk, hogy a klub, és ezzel együtt a magyar gyûjtôket támogatók sorába bevonjuk a hazai sörgyárakat is, amelyektôl már eddig is kaptunk kisebb-nagyobb segítséget. Reméljük e rövid kis ismertetô felkeltette a kedves olvasó érdeklôdését, és hamarosan tagjaink, illetve támogatóink között tudhatjuk. Kérdéseivel forduljon bizalommal Horváth István klubelnökhöz.


GYÛJTÔK

154

BÁLINT ELEMÉR címkegyûjteményébôl való válogatás


155

címke- és alátétgyûjteményébôl való válogatás

SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB

ERDÉLYI TAMÁS


GYÛJTÔK

156

ERDÉLYI TAMÁS számolócédula-gyûjteményébôl való válogatás


157

címkegyûjteményébôl való válogatás

SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB

FARKAS KÁROLY


GYÛJTÔK

158

OBRECZÁN GYÖRGY címke- és részvénygyûjteményébôl való válogatás


159 SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB


GYÛJTÔK

160

ROSZA PÉTER címkegyûjteményébôl való válogatás


161

címke- és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás

SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB

SZARKA GYULA


GYÛJTÔK

162

SZOBOL SZILÁRD

címke- és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás


163

címke- és számolócédulagyûjteményébôl való válogatás

SÖRCIKKGYÛJTÔ KLUB

TÓTH RÓBERT


LEXIKON

LEXIKON

164

alacsony alkoholtartalmú sör: Azokat a söröket sorolják ide, amelyek alkoholtartalma nem haladja meg a két százalékot. Hasonlóan az alkoholmentes sörhöz, ezeknek az italoknak sincs izgalmas ízük, fogyasztásuk épp ezért jelentéktelen. alagútpasztôrözés: A kiscsomagolásban (palack és doboz) levô sör átküldése egy hevített rendszeren (alagúton). Célja a sör szavatossági idejének meghosszabbítása. ale house: Sörház, a pub elôdje. A középkori Angliában nevezték így a sörmérô helyeket. alkohol: Az alkohol közvetlenül a szénatomhoz kapcsolódó -OH csoportot tartalmazó szerves vegyület. (A kémiai nevük -ol-ra végzôdik.) A természetben az illóolajok tartalmaznak nagyobb mennyiségben szabad alkoholt. A természetben keletkezhet alkohol erjedés útján is, a nitrogénmentes szerves vegyületek – fôleg szénhidrátok – oxigénmentes (anaerob) lebomlása során. Az erjedési folyamatok során a specifikus élesztôgombák által termelt enzimek határozzák meg, hogy az erjedés tejsavas, vajsavas, alkoholos, illetve némi oxigén jelenlétében ecetsavas lesz-e. Az alkoholos erjedés alatt az élesztôgombák mel-

léktermékként szén-dioxidot szabadítanak fel. Innen származik pl. a sör, a pezsgô természetes széndioxid tartalma. alkoholmentes sör: Az ilyen sörök kifejlesztése mögötti gondolkodás elsôsorban az egészséges életmód és a motorizált világ hatásait tükrözi. Miért isznak emberek egy a normál sörtôl látszólag megkülönböztethetetlen italt, aminek az alkoholtartalma legfeljebb fél százalék? Talán mert ez lehetôvé teszi, hogy ivás után szabályszerûen vezethessenek autót. Vagy talán azért, mert elhiszik, hogy ez a termék úgy tartalmazza a sör értékeit, hogy közben nem okoz mámort. Hogy ez mennyire ostobaság, mutatják a tények. Aki nem szereti a sört, eleve elutasítja annak alkoholmentes változatát, aki pedig szereti, képtelen a sörszerûséget az alkoholmentes ital ízében és zamatában felfedezni. Az alkoholmentes sör elôállítható úgy, hogy korlátozzák az erjesztésben az alkoholképzôdést, vagy pedig úgy, hogy kihajtják az alkoholt egy normális sörbôl. Az elsô esetben az élesztôt az erjedô keverékbôl el lehet távolítani aránylag korán, vagy a sörlé cukortartalmának kell sokkal kevésbé erjeszthetônek lennie. Amennyiben egy normális sörbôl vonjuk ki az alkoholt, ennek révén a kívánatos

ízanyagok is elvesznek az italból. Ha az erjedést nem engedik, hogy kompletten végbemenjen, éppen azok az aromaanyagok nem fejlôdnek ki, amelyek a sör kellemes ízét adnák, míg a malátából származó nemkívánatos komponenseket nem lehet eltávolítani. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az alkohol – jellegzetes íze mellett – is hatással van a sör más komponenseinek ízére, nyilvánvalóvá válik, hogy miért nincs igazán jó alkoholmentes sör. alkoholtartalom: A normális átlagos sörök alkoholtartalma 2,5 és 13,6% között változik. Egy bajor sörivó számára, aki hozzászokott az 5 százaléknál magasabb alkoholtartalmú sörökhöz, az angol ale átlagos alkoholtartalma, mely körülbelül 4 százalék, alacsonynak tûnhet. Ha a sör alkoholtartalma ennél kevesebb, akkor alacsony alkoholtartalmú, vagy alkoholmentes sörrôl beszélhetünk. Azonban az alkoholmentes sörök is tartalmaznak valamennyi (legfeljebb fél százalék) alkoholt. 6% felett már magas alkoholtartalmú sörökrôl beszélünk. A 8% felettiek készítéséhez már speciális élesztôkre van szükség. alumíniumhordók: A különbözô kivitelû fémhordókat – alumíniumból és rozsdamentes acélból


árpa: A sörgyártás szempontjából legfontosabb gabonafajta. Malátázás nélkül is felhasználható az árpamaláta részbeni pótlására. Egyes országokban – így Németországban is – az árpából elôször árpapelyhet készítenek, amelyet azután mint feltárt, elcsirizesedett anyagot, a malátával együtt cefréznek be. ászokolás: A fickósört csôvezetéken az ászokpincébe vezetik, ahol az elvárt minôségtôl függôen kéthárom hétig, esetenként több hónapig zárt tartályokban vagy hordókban történik az utó- vagy másodlagos erjedés és az érlelés. Az ászokolás ideális hômérséklete a 0-1 °C. Minél alacsonyabb a hômérséklet, annál lassabban zajlik le az utóerjedés, de annál harmonikusabbá is válik a sör. Az alacsony hômérséklet nagymértékben elôsegíti a szén-dioxid oldódását is a sörben, ami nem mellékes a szép és tartós habképzôdés szempontjából. ászoksör: Szûretlen, a szûrt sörnél ízgazdagabb sör. bak sör: Árpamalátából készült, erôsre fôzött, magas alkoholtartalmú, alsóerjesztésû, világos vagy barna sör. Balling-fok: Az erjedés elôtti, tehát a ki nem erjedt sörlé cukorfokát ~-ban szokás megadni. A söripar részére az elsô cukorfoktáblázatot Balling készítette, ezért róla is nevezték el. A meghatáro-

zott cukorfoksúly azt fejezi ki, hogy 100 kg sörlében hány kg cukor van. Barber és Klusemann Serfôzôház: A kôbányai sörváros elsô sörfôzô házát 1854-ben alapították a névadók. barna sör: Hazánkban igen leegyszerûsödött a sörök csoportosítása, a nem szakmabeliek általában csak a világos, illetve a barna felosztást ismerik, holott nem igazán ez lenne a csoportba sorolás igazi alapja. Az angolszász területeken például jól meghatározhatóan elkülönítik a portert, a stoutot vagy a brown ale-t. Általánosságban annyit elmondhatunk, hogy a barna sörök magasabb eredeti extrakt- és alkoholtartalmúak, mint világos testvéreik. Ezért a régi sörivó hagyományokkal rendelkezô országokban a barna sör elsôsorban a téli idôszak itala, vagy pedig a nehéz fizikai munkát végzôké. Példa gyanánt megemlíthetjük az angol portert, ami már a nevével is árulkodik, ugyanis teherhordót, trógert (a szó eredeti értelmében!) jelent. Vagy ne menjünk túl messzire, 15-20 évvel ezelôtt még Magyarországon is lehetett kapni Nektár néven magas energia- és alacsony alkoholtartalmú, édes barna sört, melyet kifejezetten ajánlottak szoptatós anyák számára. A barna söröket kizárólag sötét színû, úgynevezett müncheni típusú malátából készítik, amelynek az aszalási hômérséklete kb. 20-30 °C-kal magasabb

165 LEXIKON

– az amerikai sörgyárak már az 1930-as években sikerrel alkalmazták. Bevezetése, de fôleg az elterjedése mégis lassú folyamat volt. A söripari szakemberek szilárdsága és jó hôszigetelése miatt ragaszkodtak a fahordóhoz. Ha ugyanis a sör nem volt pasztôrözve, vagy nem volt export minôségû, a szállítás közbeni melegedés nagyon rontotta a minôségét. A II. világháború utáni gazdasági fellendülés idején az alumíniumhordók mégis kiszorították a fahordókat, mert kisebb súlyúak, jól tisztán tarthatók, alacsony karbantartási költségük és tökéletes záródásuk elônyt jelentett.


LEXIKON

166

(100-110 °C), mint a világos típusé. Azonban bármilyen sötét malátát használunk is, a barna sörök szokásos sötétbarna színét nem érhetjük el festô-, illetve karamellmaláta használata nélkül. Ahol kevés barna sör fogy, ott nem fôznek külön barna sört, hanem fejtéskor tesznek a szállítóhordóba kimért mennyiségû festôanyagot (kulôrt), s rátöltik a világos sört. A festett italt a barna sör jellegzetes ízének hiányán kívül arról is fel lehet ismerni, hogy habja fehér, míg az igazi barna söré kissé barnás. bécsi maláta: Átmeneti típus a világos és a sötét maláta között, borostyánszínû. Aranyszínû sörök készítésére szolgál a 90 °C-on aszalt maláta. Nem állítható elô a világos és a sötét maláta bizonyos arányú keverésével, mert a barna színû, sötétebb elnyomja a bécsi maláta eredeti aromáját, és rosszabb lesz a habképzôdés is. Az osztrák söripar fellendülését, exportfelfutását egykor elsôsorban a bécsi maláta minôsége és sikere hozta meg. Zabmalátából készült. Borsodi Sörgyár: A gyárat a 70-es évekre állandósuló sörhiány hívta életre. Magyarország második legnagyobb sörgyára épült fel a Miskolc melletti Bôcsön. A privatizáció során a bôcsi sörgyár a belga Interbrew tulajdonába ment át, amely a kanadai Labatt csoport felvásárlásával a világ legnagyobb sörgyártó csoportjai közé került. A Borsodi Sörgyár sörei: Borsodi Vi-

lágos és Barna, valamint a Kinizsi és Rákóczi, licenc alapján gyártják a Holsten Pils és Export, valamint az amerikai Rolling Rock és a belga Stella Artois sört. bóza: Búzából, árpából, köleskásából, vagy ezek keverékébôl fôzött, mézzel, kancatejjel vagy tejsavval erjesztett savanykás sörtípus a középkorból. Brau Union: Ausztria legnagyobb sörgyártója. Ausztrián kívül Csehországban, Romániában, Lengyelországban és Magyarországon is vannak üzemei. A söróriás Magyarországon a martfûi és a soproni sörgyár tulajdonosa. Budejovicky Budvar: 1895-ben Cˇeské Budeˇjovicében (német nevén Budweiss) alapított sörgyár.

Budweiser: Ezen a néven az Egyesült Államokban és Csehországban is fôznek sört. A névvita miatt az amerikaiak sörüket az utóbbi években American Budra keresztelték át.

búza: A középkorban a gallok a Cerevisia sör készítéséhez használták. Késôbb ott használtak búzát, ahol bôven volt, árpa viszont nem, például Ukrajnában. Természetesen a búzasörök alapanyagaként ma is használatos. búzamaláta: A búzasör és egyéb felsôerjesztésû sörfajták – mint például a kölsch – elôállításához használt maláta. Az árpától eltérôen egyelôre nem alakult ki kifejezetten sörbúzafajta. Malátagyártás szempontjából a legnagyobb különbség az árpa és a búza között az utóbbinak az árpához képest szinte hiányzó héjszerkezete, valamint a búza igen magas fehérjetartalma. Ezek az adottságok komoly problémákhoz vezethetnek a sörgyártás folyamán. Ez indokolja, hogy a búzamalátához mind a mai napig árpamalátát kevernek. Igaz, megfigyelhetô, hogy a gyárak a búzasörgyártás terén szerzett tapasztalataikat hasznosítva fokozatosan csökkentik az árpamaláta részarányát a sittungban. búzasör: A búzasör legalább 50 százalékban búzamalátából készül, többnyire árpamaláta hozzáadásával, felsôerjesztéssel. A technika és a technológia fejlôdésével egyre magasabb a búzamaláta-tartalom, sôt sikerült


búzasöröspohár: Németországban 1100 sörfôzde foglalkozott és sok száz foglalkozik ma is búzasörfôzéssel. A búzasört mégis csak a XX. században kezdték el üvegpohárba tölteni – elôtte korsóból fogyasztották –, és a jellegzetes pohárforma – ez a jellemzôen félliteres, felfelé öblösödô alak – is csak az 1950-es években lett általános.

cefrézés: A sörfôzés elsô fázisa, amely során a malátaôrleményt lassú felmelegítés mellett vízzel keverik össze. A folyamat célja, hogy az ôrölt malátában levô hasznos anyagokat, fehérjéket, még oldható keményítôt minél nagyobb mennyiségben kioldják, és az aktív enzimek segítségével cukorrá alakítsák. A cefrézés 65-75 Celsius-fok hômérsékleten történik. A fôzésnek ez az a szakasza, amikor beállítják a készítendô sör alkoholtartalmát is. cirok: A sörgyártásban csak ritkán, csak egyes vidékeken, fôleg a középkorban használt pótanyag. Felhasználás elôtt hántolómalomban a mag héjától és a vörös maghártyától meg kell tisztítani, mert ezek kellemetlen mellékízt adnának a sörnek. cukor: Teljes mértékben oldódik, tehát 100%-os extraktot ad. A cukrot a sörgyártásban az extrakt növelésére használják, és a fôzôházban adagolják a sörlébe. Adagolásának feltételeit szabvány rögzíti. A karamellezett malátasörök édesítésére is használják. cukorfesték (cukorkulôr): Maximális tisztaságú keményítôbôl vagy nádcukorból állítják elô, kevés vízzel hígítva, magas hômérsékleten, levegô jelenlétében karamellizálódik. Szirupszerû, sötétbarna folyadék, magas színezôképessége és a sörrel való jó keverhetôsége miatt elsôsorban a barna sörök színezésére használják,

jellegzetes ízt és szép fehér habot is ad a sörnek. cukorfokmérô: A sörlé cukorfokát cukorfokmérôvel (szacharométer), vagy más szóhasználattal sûrûségmérôvel (aerométer) határozzák meg. A cukormérô olyan fajsúlymérô, amelynek szárán a fajsúly helyett a megfelelô cukorfok olvasható le. cukorrépa: A söripar aszalt szeletek formájában használja fel. Erre a célra csak szigorúan egészséges és fertôzésmentes cukorrépa alkalmazható. Az aszalt répaszeleteket egészben vagy aprítva használják fel. A répaszelet viszonylag sok karamellcukrot tartalmaz, ezért a sör színét sötétíti. cukorszirup: A cukor koncentrált oldata a szirup, amelyet általában 65%-osra készítenek, vagyis 65 g cukrot 35 l vízben oldanak fel. Használata sörgyáranként és sörfajtánként eltérô lehet, s nem is használják mindenütt, de pl. a Doppelkaramell Malzbier (dupla malátasör) készítéséhez feltétlenül. csellek: Egy darab fából faragott, füles vagy fületlen sörivó készség. csízió: A eredeti jelentése verses kalendáriumféle. A régi kalendáriumok, a Biblia mellett az egyszerû emberek legfontosabb olvasmánya, ismereteinek lexikona volt. Minthogy a serfôzés népi mívesség volt, a kalendáriumok telis-tele

167 LEXIKON

a búzamaláta túlzott habzását is annyira lecsökkenteni, hogy kéthárom évtizede hordós kiszerelésû búzasört is fôznek. Az igazi azonban a palackba fejtett élesztôs, avagy szûretlen változat, melynek másodlagos erjedése a palackban zajlik. Gyártanak szûrt búzasört is, de a bajorok szerint ilyet csak a halfejû észak-németek isznak. A berliniek búzasöre elsôsorban alacsonyabb alkoholtartalmával üt el a bajortól, de fontos, hogy a német fôvárosban, hajlamosak a „Weissbiert” mindenféle szirupokkal színezni. A szûretlen búzasör kitöltése külön tudomány, komoly odafigyelést igényel. Népszerûségének is ez az egyik titka: a különleges pohár, a figyelmes töltögetés és persze a különleges, a hagyományos kesernyéstôl teljességgel eltérô savanykás, fanyar íz! A búzasör kitûnô aperitif, de figyelem! A búzasör tálalásánál a citromkarikát és a rizsszemeket külön szervírozzuk, mindkettô elsôsorban a szénsav kihajtását szolgálja, de nem feltétlen tartozéka az italnak.


LEXIKON

168

vannak seres vonatkozásokkal, a sörfôzés számtalan praktikájáról szóltak. D. H. R. S: Dreher–Haggenmacher – Elsô Magyar Részvényserfôzde Részvénytársaság rövidítését rejtô mozaikszó. Dreher Jenô kezdeményezésére 1923-ban létrehozták a Dreher konszernt, melynek tagja lett a három legnagyobb serfôzde: a Dreher, a Haggenmacher és az Elsô Magyar Részvényserfôzde. A sörfôzést közösen végezték a Részvény sörgyárban, a Haggenmacher-telepen textilüzemet rendeztek be. 1933-ban a konszernbôl egyesülés lett, Dreher–Haggenmacher – Elsô Magyar Részvényserfôzde Részvénytársaság néven.

derítés: A középkorban a zavaros sör javítására enyves holmit (tojásfehérjét, borjúlábfôzetet, szarvasagancsfôzetet) vagy vizahólyagot alkalmaztak. Diana sörház: A Belügyminisztérium mai Roosevelt téri székháza helyén állt valamikor a régi sóház, melynek helyén épült fel Hild József tervei szerint a Diana fürdô, melyet különös szépsége miatt Pest csillagának becéztek.

Az elôkelô világ törzshelye lett, különösen a múlt század második felében. Ekkor nyitották meg a Diana sörcsarnokot, mely a fôváros legnépszerûbb „délelôtti üdülôhelyéül” szolgált. A híres házat e sörcsarnokkal együtt 1906-ban lebontották, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épült a helyére. Dreher Antal Serfôzdéi Rt. Budapest-Kôbánya: Az 1907-ben önállósuló kôbányai sörgyárat üzemeltetô részvénytársaság. A gyár legmagasabb termelését 1914-ben érte el, amikor 667 330 hl-es termelésével megelôzte nemcsak a schwechati „anyavállalatát”, de a Jászberényi úton mûködô Elsô Magyar Részvényserfôzde Rt.-t is. Dreher sörfôzô ház: A fôzôház épülete 1912-ben épült dr. Hütl Dezsô mûegyetemi tanár és Ganzenmüller professzor, a weihenstephani sörakadémia tanárának tervei szerint. A hatszintes épület négy különálló sörfôzô egység befogadását teszi lehetôvé. A külsô fôfalak téglából készültek, a belsô teret kilenc burkolt acélpillér tagolja 16 négyzetes területre, amelynek közepén állnak a fôzôberendezések. A felsô négy szintet magába foglaló tetôszerkezetet fából készítették, a sátortetôbôl toronyszerûen kiugró részen manzárdtetôt alakítottak ki. A fôzôházhoz háromszintes nyaktaggal kapcsolódik egy négyzetes alaprajzú torony, amelynek tetôterében a sörfôzôvíz-tartályokat helyezték el. A legutolsó felújításkor a belsô

térben az oldalfalakat és a pilléreket – az eredetivel megegyezô – Zsolnay pirogránit törtfehér csempékkel burkolták, és e porcelánjairól ismert gyár világhírû eozinmázas díszeit is pótolták. Elvégezték a padozat, a díszkorlátok és a lépcsôk újjáépítését is, a külsô homlokzaton elbontották a felesleges gépészeti csöveket, berendezéseket, új nyílászárókat építettek be. A megsemmisült mûkorlátot a régi fotók alapján rekonstruálták, s a teljes homlokzatot sárga és törtfehér színekkel festették át. A pályázat szerint a sörgyári fôzôház tervezôinek erénye, hogy a sörgyárak hagyományos német kialakítását átértékelve a funkcionalista építészet ötvözôdik az eklektikus és klasszicista formai jegyekkel, s ezzel egy egyedülállóan szép ipari épületegyüttest hoztak létre Kôbányán. Dreher, Franz Anton (1735– 1820): A Bodensee melletti Pfüllendorfból 1760 körül került a Bécs melletti Klein-Schwechat mezôvárosba. A fiatal serfôzô elôször csaposként dolgozott, majd különbözô serfôzdéket vett bérletbe, köztük a klein-schwechati városi serházat is, mely 1632 óta állt fenn. Késôbb, 1796-ban megvásárolta a várostól a serházat, és a sajátjaként mûködtette tovább. Dreher, id. Anton (1810– 1863): A serfôzést a gimnázium elvégzése után a Bécs melletti Simmeringben tanulta, majd Londonban és Gabriel Sedlmayrnél


Dreher, ifj. Anton (1849– 1921): Az apja végrendelete szerint Londonban, majd Münchenben tanulta ki a sörfôzés mesterségét, s csak ezután, 1870-ben vehette át a gyárak vezetését. Az ifjabb Dreher Antal is több ízben bôvítette sörbirodalmát, így a századfordulóra, mikorra három fia – Antal, Jenô és Tivadar – a szakmát kitanulta és felnôtté vált, már négy nagy sörgyárral rendelkezett – Schwechat, Kôbánya, Trieszt és Michelob –, s ezek együttes termelése meghaladta az 1,2 millió hektolitert, így Dreher Antal Európa egyik legnagyobb sörgyárosának számított. 1905-ben családi részvénytársaságot alapított, schwechati központtal.

EBC: lásd: European Brewery Convention. EBCU: European Beer Consumers Union – Európai Sörfogyasztók Szövetsége. A belga, a holland, a német és az angol sörbarátok egyesületei által 1990-ben alapított szervezet, amely a kulturált sörfogyasztás mellett a sörfôzés tradicionális hagyományainak megôrzését tûzte ki céljául. édes sörlé: A komlóforralás elôtti sörlé. élesztôcsípôsség: A sör élesztôs íze a rossz vagy sietôs dekantálás következtében, amikor túl sok élesztô marad a sörben. Az íz szorosan összefügg a sörélesztôszaggal. Elsô Magyar Részvényserfôzde Rt.: 1867-ben a Barber és Klusemann-féle serfôzdébôl alakult részvénytársaság. energiatartalom: A világos sörök 100 grammja átlagosan 185 kJ (kb. 44 kcal) energiát tartalmaz. Barna sörök esetében ez az érték 275 kJ (kb. 66 kcal) körül van. Csak az összehasonlítás kedvéért ugyanennyi tej 272 kJ-t, sovány túró 502, egy pohár édes bor 585 kJ-t tartalmaz. A sör tápértékére jellemzô, hogy egy pohár sörben ugyanannyi fehérje van, mint 120 ml tejben vagy 60 g kenyérben, vagy 25 g húsban.

enzimek: A csírázó árpában, de fôleg a kész malátában igen sok enzim van. A maláta minôségét az enzimtartalom és az árpa belsejében lejátszódó kémiai folyamatok döntik el. Ezen átalakulások eredményét oldottságnak nevezik. A malátázás célja az enzimek felszabadítása és a magbelsô feltárása, feloldása. Csírázás közben ugyanis a zöldmalátában nemcsak sok új enzim keletkezik, hanem az árpában már meglévô, de lekötöttségük miatt hatástalan enzimek is felszabadulnak és mûködôképessé válnak. erjedés: Folyamat, amely során a cukor alkohollá és szén-dioxiddá alakul. A sörfôzôk elôtt magát a folyamatot ôsidôk óta ismerték, de az okát nem tudták. Mielôtt megismerték volna a fajélesztôt, az erjedést különféle vadélesztôkkel, penészgombákkal idézték elô. A germánok ôsi eposzában, az Eddában, vagy a finnek Kalevalájában az állati nyálat vagy a színmézet említik. erjesztés: Az erjesztés alapvetôen két – a folyamat lényegét tekintve nem élesen elkülöníthetô – részre osztható: fôerjedésre és utóerjedésre. A fôerjedés során a sörlébôl az élesztô hatására kiválik a felesleges anyag: a söprûmaradék, az elhalt élesztôsejtek az erjesztôkád aljára ülepednek. Ha a sörlé tetején lévô fodros hab barna színû lesz és összeesik, akkor a fôerjedési szakasz befejezôdött, „kész” a sör.

169 LEXIKON

Münchenben praktizált. Külföldi útjáról 1836-ban tért haza, és átvette az apjától megörökölt immár kétszáz éves, rossz állapotú klein-schwechati serfôzdét. Megújította és kibôvítette a gyárat. Az Angliából hozott legújabb technikát, s a Münchenbôl hozott legújabb technológiát honosította meg. Bevezette az alsóerjesztésû technológiát, és megalkotta a vienna sörtípust. Perlmutter Jakab budapesti serfôzômester 1862-ben serfôzdéjét felajánlotta megvételre Dreher Antalnak, aki kapva kapott az alkalmon. Így került a kôbányai serház 1862-ben Dreher Antalnak, a klein-schwechati sörgyárosnak a tulajdonába, aki azonban nem tudta valóra váltani terveit, mert 1863 karácsonyán, 53 éves korában váratlanul meghalt.


LEXIKON

170

Persze ez az ital még nem az, amit a sörivók többsége a poharában szeretne látni, ez a „fickósör”. Íze még nyers, zamatai még nem értek össze, nem harmonikus „kerek”. erôs sörök: Az átlagosnál magasabb alkohol- és szárazanyagtartalmú sörök elnevezése. Az erôs sörök legismertebbike az elsôsorban Bajorországban elterjedt bak (Bock), melyet többnyire meghatározott ünnepekre fôznek. A dupla bak (Doppelbock) ugyan nem kétszer olyan erôs, de igazán tartalmas ital, melyet elsôsorban hûvösebb évszakokban fogyasztanak. A világ egyik legerôsebb söre a kulmbachi jeges bak (Eisbock). export: A XIX. század végén kialakított jellegzetes, alsóerjedésû, Dortmundban fôzött sörfajta receptúrája Fritz Brinkhoff nevéhez fûzôdik. A dortmundi sör nevében az export a minôségre és eltarthatóságra utal: a sör egyik világvárosában különleges, aranyszínû, jellegzetesen száraz, de nem túl keserû sört készítettek, mely nemcsak Németországban, de Hollandiában és Belgiumban is hamar népszerû lett. extrakttartalom: Az extrakt az összes nem illó alkotórész, azaz a sörlének az alapanyagokból, komlóból és a sörfôzési vízbôl származó összes alkotórésze, fôleg malátacukor, oldható malátadextrin, fehérje, nyomelemek, valamint

komlókeserû és aromaanyagai. Ha a cefre megerjedt, a szaknyelv már nem extraktról, hanem szárazanyag-tartalomról beszél, ez annyi, amennyi extraktot fûszerben az erjesztés elôtt tartalmazott. A 12%-os szárazanyag-tartalmú sört abból a sörlébôl nyerik, amely az erjesztés elôtt 12% extraktot tartalmazott.

feles ser: Egyszer felhasznált malátából, a szegényebbek számára fôzött gyenge, avagy vékony ser.

tott sziléziai és felvidéki árpa, vagy a felvidék sörei, a „tót ser” vagy a mézízesítésû „Mét” is. A Felvidék itala mindig is a sör volt. Fôztek sört itt a céhekbe tömörült mesterek, a telkes jobbágyok, a nemes urak, de maga a város is fôzte saját sörét. Az utazó rövid felvidéki barangolás során ihatott savanykás márcot, nehéz méhsert, könnyû, vékony fehér sert, nehezebb édes fekete sört, csempészett lengyel mézsört, tót árpasert, de megkóstolhatta a polgár maga fôzte böjtös italát is. A sörfôzés hagyománya tehát adott volt ezen a vidéken, ahol egyaránt kamatoztatták a nyugati – azaz a bajor és a flandriai –, valamint a keleti, az ôsi eljárás tapasztalatait. Nem véletlen, hogy a nagyipari sörfôzés kialakulásakor, a 19. század második felében sorra épültek itt – Nyitrán, Topolcsányban és Nagyszombaton – a sörgyárak.

Felvidéki sörfôzés: Nemcsak a sörfôzéshez elengedhetetlenül szükséges jó minôségû víz okán, de az olcsó szállítási útvonalak miatt is a vizek partján alakult ki. A 17–18. század magyar sörkereskedelmének központja ennek is köszönhetôen a Duna és a Vág találkozásánál fekvô Komárom lett. A Dunán Pozsony érintésével éppúgy ide érkezett a cseh komló, mint a Vág folyón leúszta-

festômaláta: A barna sörök megkívánt színe a magas hômérsékleten aszalt és pörkölt (150-200 °C-os) müncheni malátával sem érhetô el, csak úgy, hogy a sötét malátához bizonyos mennyiségû festômalátát vagy cukorkulôrt kevernek. A festômaláta nyersanyaga 3 napos zöldmaláta vagy nedvesített kész maláta. Legjobban a búzamaláta fest. Elôállítására pörkölôdobot használnak.

fakadómaláta: 10-15%-os arányban adagolják a fôzési anyaghoz, hogy ezzel az erôsen túloldott malátát kompenzálják, vagy a sör habját javítsák. fehérmaláta: A nap melegével levegôn aszalt maláta. fekete sör: Babilóniában készítették, kétféle minôségben. Az olcsóbb a kétsoros búzával kevert fekete sör volt. A finomabb 1/5 csírázott kétsoros búza és 4/5 pirított kenyér cefréjébôl készült.


harangot”, és közös beivásra bírságot fizettettek vele. füstízû sör: Lásd Rauchbier.

fickósör: Lásd erjesztés. folyékony kenyér: A középkorban a kereszténység elterjedésével sok kolostort alapítottak Európában. Amikor Nagy Károly Kr. u. 800-ban császár lett, egyedül Bajorországban 300 kolostor volt – ezek közül néhányban már 150 éve fôztek sört! Ora et labora – „imádkozz és dolgozz”, ez volt a mottója a jámbor szerzeteseknek. Nehéz élet volt, a testet sok böjt is gyengítette. Ha nem volt böjt, akkor sem volt gazdagon megrakva a barátok asztala. Szerencsére a szigorú elôírások szerint: „folyadék ivása nem töri meg a böjtöt”. Így a sör, a „folyékony kenyér” ideális itala volt a keményen dolgozó szerzeteseknek, és nem csak a böjt idején. füllentôbicska: A régi fogadókban a serivó társaság asztala felett lógott egy nagy fabicska, amelyre csengôk, kis harangok voltak felerôsítve. A szerkezet neve „füllentôbicska”, vagy „hazugbicska” volt. A jelképet és a hozzá kapcsolódó szokást a pallosjogból lehet levezetni. A középkorban a pallosjoggal rendelkezô városokban lefejezték azt, aki valamilyen bûnt követett el. A füllentôbicska arra való volt, hogyha valakit nagyotmondáson, füllentésen értek, akkor meghúzták a „halál-

füstölt maláta: Bükkfaparázson pörkölt maláta, melyet a füstölt sörtípus készítésére használnak. füttypohár (Pfiff): Két dl-es söröspohár, fôleg nôk használták. gabonaser: Ôseink fontos tápláléka. Készítése: a kölest vagy árpát megôrölték, üstben elegendô vízzel feleresztették, felfôzték, leszûrték, utána vashordókba töltötték; esetenként vízzel hígították vagy pálinkával erôsítették. Az ôsi keleti népek kedvelt itala volt, amelyet fôleg télen fogyasztottak, amikor elegendô takarmány hiányában már kevés volt a kumisz erjesztéséhez felhasználható kancatej. Gambrinus: 1. Jan Primus brabanti herceg, aki 1267-ben, 15 évesen került a brabanti hercegség trónjára. Ebben az idôben Brabantot a szomszédos hatalmak fenyegették, és az államkassza is üres volt. Johann hírneve hamar túljutott hercegségének határain. Brabant hercege országról országra járt, hogy lovagi tornákon gyôzedelmeskedjen, hogy gyakorolja a fegyverforgatás mûvészetét. A bajvívást követôen gazdagon megjutalmazta a résztvevôket és óriási lakomákat rendezett, hogy minden lovag az ô pártjára álljon. Így a lovagok legtöbbjét megnyerte, és a háborúkban is a leg-

többször gyôzedelmeskedett. Nem így 1294-ben Barban – ez a város ma Franciaország északi részén található –, amikor egy lovagi tornán életét vesztette. Worringeni gyôztesként ô tette le Brabant növekedésének és virágzásának, valamint az egész németalföldi terület fejlôdésének az alapkövét. 2. Tacitus latin történetíró Germániáról írt forrásértékû mûvében, a Historiae címû munkájában a germán törzsek között megemlíti a „gambrivii”-t. A „Gambrivius”-t megéneklô Bukhard Waldis – az uralkodó kérésére – egyik költeményében már „Gambruius”-ról ír. Az 1574-ben elôször Németalföldön felbukkanó „Gambrinus” név egy korábbi költemény névjegyzékében elôforduló nyomtatási hibára vezethetô vissza, amiben a név „Gambrinius” volt. Gergely-napi serfôzés: A régebbi kalendáriumok tanúsága szerint a Gergely-napot követôen ôszig már nem fôztek sört. Ennek értelmét valószínûleg az adta, hogy a márciust követô hónapok melege kevésbé volt alkalmas a sör fôzésére és tárolására. gushing: Ismert sörhiba a gushing jelenség, amikor a palackot kinyitva a sör hirtelen kihabzik. Ennek oka lehet: a túlzott mennyiségû szén-dioxid, maláta eredetû hiba, penészszennyezés és a nem megfelelô tárolás. gyenge sör: Gyengébb ízû, általában „hígabb” sör.

171 LEXIKON

A festômalátától a sör többékevésbé erôs, enyhén égett színt kap.


LEXIKON

172

gyógyító sör: A sört már a IX. században is alkalmazták mint gyógyszert. A tengeren hetekig kóborló vitorláshajókon a friss élelmiszert nélkülözô legénységet megóvta a skorbuttól. A sör mint elsôrangú tápszer fontos szerephez jut akkor is, midôn a beteg ember egészségének helyreállítására kerül sor. Étvágygerjesztô hatásánál fogva a lábadozás legfontosabb segítôje lehet. A sör gyógyhatását lényegesen emeli foszfortartalma, mely lecitin és fitin alakjában van jelen. A foszforsavas vegyületek fontos szerepet töltenek be a csontképzésben, hizlalókúráknál, a lecitin kiváló erôsítôszer is. Statisztikák bizonyítják, hogy mértékletes sörfogyasztóknál késôbb következik be az arteriosclerosis, mint az absztinenseknél.

Közismert aforizma szerint: „A sör az öregeknek tej!” A komló lupulintartalmának köszönhetôen italunk idegcsillapító (szedatív) hatású. Sok embernél a vacsorához elfogyasztott sör biztosítja a nyugodt és üdítô alvást, míg e nélkül kénytelen lenne a különbözô mes-

terséges altatószerekhez fordulni. Természetesen, mint mindenre, a sörre is igaz, hogy jóból is megárt a sok. A szervezet háztartásához szükséges anyagok legnagyobb részét más élelmiszerek fogyasztása révén kell biztosítani, a sör azonban könnyen feldolgozható hatóanyagai révén értékesen kiegészíti és gazdagítja táplálkozásunkat. A nagyobb mennyiségben fogyasztott sör magas energiatartalma révén (különösen, ha ezt bôséges táplálkozás kíséri) elhízáshoz vezethet. Ennek és a túlzott alkoholfogyasztásnak káros következményei közismertek. habán korsó: Ónmázas, a finom fajanszokra emlékeztetô cserépedény. A habán korsókat a XVI. században bevándorolt anabaptista fazekasok honosították meg Magyarországon. A legrégebbi darabok a sörfôzésérôl is híres Felvidéken – Trencsén, Nyitra és Pozsony vármegyében – készültek. Haggenmacher, Henrik: 1850ben érkezett Budára, és mint tanult molnár, egy dunai hajómalmon helyezkedett el. Hamarosan azonban Barber és Klusemann gôzmalmának fômolnára lett, ami a gondtalan megélhetésen kívül anyagi gyarapodást is biztosított számára. 1855-ben önállósította magát, és a pesti Rákos-patak duzzasztóján álló Ördögmalom bérlôje lett. Az üzleti siker zálogának a termelékenységet tartotta, mivel csak így tudta felvenni a versenyt a frissen alakuló, részvénytársasági

alapon mûködô nagy malmokkal. Az, hogy ez milyen jól sikerült, azt bizonyítja, hogy az 1870-es években már kiépített exportpiacai voltak Angliában, Franciaországban, de Amerikában és Brazíliában is. Érdeklôdése elôször 1867-ben fordult a söripar felé, részt vett az Elsô Magyar Részvényserfôzde megalapításában, amely a Barber és Klusemann Serfôzôházat vásárolta fel. Sôt, nem sokkal ezután még tovább lépett, megvásárolta a nemrégiben felújított Frohner-féle sörfôzdét Promontoron, majd 1912-ben Kôbányán, a Maglódi úton, Dreher-gyár szomszédságában építtetett új sörgyárat. Ekkor a cég már mint Haggenmacher Kôbányai és Budafoki Sörgyár Rt. mûködött. Haggenmacher Henrik amellett, hogy a legnagyobb önálló malomtulajdonos, tizenhat házával Budapest egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa is lett a századfordulóra, és a város legtöbbet adózó polgárai közé küzdötte fel magát. Kilencvenéves korában, 1917-ben halt meg. Svájci állampolgárságát élete végéig megôrizte, élete utolsó 40 évében Svájc magyarországi konzulja volt. halottas ser: A régi idôkben a temetések után a gyászoló közönség, barátok, fôleg pedig az a testület, amelyhez az illetô halott tartozott, temetés után összeült halotti torra. Ennek oklevelesen kimutathatóan mindig ser volt az itala. A szokás ôsrégi idôkbe nyúlik vissza. Minden nemzet életében megvan


hanzli: A német Bierhansel szóból származó kifejezés. Így nevezik azt, amit a csapos a hableszedôjével lecsapott és egy tálban felfogott, és azt a sermaradékot is, amit a vendégek a korsókban, poharakban hagytak. heuriger: Jellegzetes bécsi kiskocsma. A belsô termekben, vagy a pincékben felállított hosszú asztalok mellé ismerôsök és idegenek egyaránt letelepedhetnek. A kiskocsma ismertetôjele a rúdra kiakasztott „ausgesteckt” – lombkoszorú vagy fenyôág. A borozók elnevezése az idei, azaz „heuriger”,

vagyis a legfrissebb szüretelésû elnevezésébôl származik. Ezekben a kiskocsmákban nem kötelezô ennünk, de a legtöbb helyen kapunk harapnivalót is, bár a múlt században a rendeletek értelmében a vendéglôs mást, mint kenyeret és vöröshagymát, nem is árusíthatott. Sok esetben persze magunknak kell a pulthozjárulnunk, grammra kimért grillcsirkét, kolbászt, szalámit, sajtot, salátát az asztalunkhoz vinni. Ennek ellenére sok kiskocsma kínálata felér egy kisebb csemegeüzletével. Hippokratész: A tudományos gyógyítás megalapítója is megemlítette a sör gyógyhatását. Szerinte a gabonából készült táplálékok közül a sör sok betegségre gyógyír. Enyhíti a panaszokat, kellemes bevenni, csillapítja a szomjúságot, könnyíti az emésztést. Sört ajánlott álmatlanság és láz ellen, vízhajtóként is. hólyagtársaságok: Ôsrégi serivó szokás volt az úgynevezett seres hólyag felakasztása a serivófülkében, az asztal felett. Errôl is csengôk lógtak le. Aki vitatkozás közben a csengô zsinórját megérintette, és a csengô megszólalt, aki nagyot mondott, füllentett, nagyzolt, sértô szavakat használt, annak a fejével meg kellett löknie a hólyagot. Ez lett az üresfejû, vagyis „hólyagfejû”. Innen származik a „hólyag” gúnyszó, ami szintén a testvéres serezések ôsrégi emléke. Ez az úgynevezett „hólyagtársaságok” gyökere.

Honigbier (mézsör): Cukortartalmú anyagokból, mézbôl elôállított, sokféle fûszerrel ízesített, fôzött, erjesztett, szénsavképzôdéssel készített sör. A középkor tipikus söre, az újkor kezdetén még Magyarországon is fôzték. hordós sör: A kifejezés abból az idôbôl származik, amikor a legtöbb sört hordóban tartották, és az olyan italra utal, melyet nem palackoztak. Az olyan kifejezések, mint a hordóból csapolt és a hordóban tárolt sör, az „igazi sörre” utalnak, melyet egyenesen a hordóból csapolnak. Egyes sörivók azt bizonygatják, hogy csak azt a sört érdemes inni, melyet fahordóból szolgálnak fel. Mások hangsúlyozzák, hogy az ily módon felszolgált sör gyorsan megsavanyodik és ihatatlanná válik. Mit tanácsolhatunk? Én egy frissen csapra vert hordós sört ajánlok, melyet egy jól felkészült és figyelmes pince kezelt próbálják ki. Ilzer Sörgyár: Magyarország legkisebb sörgyárában 1996-ban indult meg a próbafôzés. Itt készülnek az Innstadt licencsörei, és Magyarország sörgyárai közül egyedüliként itt fôznek Ilzer néven búzasört. ispotályos sör: A középkorban a sört az aggok, betegek, nyomorékok, szegények segítô italának tekintették. Mindenütt, így Magyarországon is, az ispotályokat fenntartó kegyes szerzetesrendek-

173 LEXIKON

a nyoma, de leginkább ott van az ázsiai törököknél és a régi magyar életben, a tatárjárást követô évtizedekig. A szokás alapja az úgynevezett turus, vagyis toros volt, melynek lényege, hogy valamelyik nemes úr végrendeletében két-három jobbágyát felszabadította, ezeknek tekintélyes birtokot rendelt azzal, hogy maradékaik örök idôkre, halála napján lakomával „torolják” meg neve emlékezetét. Ez az ilyen végrendeletek százai szerint azt jelenti, hogy bizonyos számú tinóval, lúddal, tyúkkal, tojással, kaláccsal és ennyi meg enynyi serrel – amit az illetô jobbágycsaládoknak kellett fôzni – tartsanak az elköltözött úr emlékezetére lakomát, azaz „lakoltassák” meg, vagyis torost rendezve, „torolják” meg emlékezetét. Ez a szó tehát nem bosszút jelent, hanem éppen az ellenkezôjét, az emlékezet fenntartását.


LEXIKON

174

nek, sôt az ispotályokat fenntartó városoknak is külön ispotályos serfôzése volt, esetleg magának a kórháznak volt saját serfôzô háza. Esetenként az illetô város külön könyvelési tételre ajándékozta az ispotálynak a sert, vagy látta el saját italával azt. Pesten Nagy Lajos korában serfôzô háza volt az Európából keletre, a Szentföldre tartó zarándokok szállóját fenntartó János-lovagoknak. A török hódoltság után Pest és Buda 1713ban nyert városi szabadságlevelében külön pont emlékezik meg arról, hogy e városok serházuk jövedelmébôl tartozik fenntartani ispotályokat. Buda városa 1711-tôl kezdve minden évben nagy menynyiségû sert ajándékozott a ferences rendi barátoknak azzal, hogy azt a szegények asztalán oszszák szét. Budán és Pesten ez a szokás egészen 1848-ig tartott.

izoszörp: Folyékony cukor, a maláta pótanyaga, amit közvetlenül a sörfôzô üstbe adagolnak, ezzel növelik a fôzôházi berendezések kapacitását. A magyar söriparban széleskörûen használják. jazz: A Latin-Amerikába eladott négerek mai utódai is fôznek ku-

koricasört, melynek amerikai angolsággal ejtett, alkalmasint néger eredetû neve a jazz. Egyes vélekedések szerint a jazztôl – azaz sörtôl – mámoros négerek énekének és táncának neve ment át a jazznak nevezett zenei irányzatra. jégsörkészítés: A fiatal sör, ha túlhûtik, megzavarosodik. A Labatt cég új eljárása a jégsör készítésére a gyártás során megteremti azt a hômérsékletet, amikor ez a zavarosság egységes módon jelenik meg. Innét kezdve már csak ezt a kezelhetôvé tett zavarosságot kell eltávolítani egy finom szûrô segítségével. Az eljárás eredménye egy tükrösen fényes, jól kiegyensúlyozott sör. A módszer a régi eljárás olyan újragondolása, mely lehetôvé teszi, hogy a jégsört nagyipari módszerekkel állítsák elô. Azaz kihasználják azt a jelenséget, hogy a sörbôl fagypont körüli hômérsékleten minden baktérium és szennyezôanyag tökéletesen eltávolítható. Igaz, ennek eredménye egy „vegytiszta” sör, melynek ízei is a megszokottnál jóval kevésbé szignifikánsak. Ez a tisztaság azonban könnyen népszerûvé teheti azoknak a fiatal fogyasztóknak a körében, akik eddig pont azért utasították vissza a sört, mert annak túlságosan jellemzôek voltak az ízei. karamellmaláta: Zöldmalátából vagy beáztatott aszalt malátából 60-70 °C-on cukrosított, majd 90-150 °C-on pörkölt, karamellizálódott, enzimaktivitás nélküli

maláta. A pörkölés hômérsékletétôl függ a karamellmaláta színe. Erôsen színezô hatású, javítja a sör habtartósságát és teltízûségét is. Van világos és sötét változata. A világos karamellmalátát max. 80 °C-os hômérsékleten, a sötét karamellmalátát max. 170 °C-on pörkölik. kármentô: A csapoláskor a pohárról vagy a korsóról lecsepegô sör és a leszedett hab felfogására szolgáló gyûjtôtál. KEG-rendszer: A KEG angol kifejezés, eredetileg 5-10 gallonos kishordót jelent. Olyan hengeres fogantyúperemmel ellátott fémhordó, amelynek egyik aljába állandó jelleggel be van építve a töltésre, ürítésre és mosásra szolgáló szelepcsô, a fitting. Az ilyen hordók alkalmazására, tisztítására kialakított technikai, technológiai, szervezési rendszer a KEGrendszer. A KEG története az 1920-as évek közepére nyúlik vissza, amikor a német Kruppmûveknél hengeres alakú fémhordókat kezdtek kifejleszteni. Ez a hordótípus Angliába került, és az 50-es években ott honosodott meg. Németországban csak a 60-as években kezdték bevezetni, és 1969-ben helyezték üzembe az elsô KEG fejtô- és mosógépet. Az 1970-es években megkezdôdött Európában a KEGrendszerre való áttérés, és ma a KEG söröshordópark Angliában 85%-os, Németországban 50%-os részarányú.


keresztelôs ser: Ôsrégi szokás volt, hogy a szoptató anyákat a komaasszonyok tápláló méhserrel, vagy mézes árpaserrel ajándékozták meg. A szokásnak keresztelôs ser volt a neve. Az 1700-as években a szepesi városokban is mindenütt külön városi határozat engedte meg az adómentes serfôzést az egyes polgároknak, ha Isten gyermekáldással örvendeztette meg meg a házat. keserûanyagok: A sör keserûanyagainak nagy része a komlóból, egészen kis része a malátahéjból kerül az italba. A komlókeserûsav nagyrészt már a sörlé fôzésénél megjelenik. A komló keserûanyagai adják a sörnek az aromát, a keserû ízt, és formálják jellegét. A keserûanyag-tartalom sörtípusonként változó. A pilseni típusú sör keserûanyag-tartalma akár 40 mg/liter is lehet, míg az exportsöröké alig haladja meg a 18 mg/litert. keserûérték: Ezt a komlóra és a kész sörre egyaránt meghatározzák. A komlónál ez az alfa-, béta-savak és a lágy gyanták mértékétôl függ. A sör keserûanyag-tartalmát EBC egységben határozzák meg, amely 15–50 mg/l között mozog, ebbôl 1–4 mg/l izomerizálatlan alfa-sav, 1–3 mg/l hulupon, a maradékot az izo-alfa-savak alkotják.

Komáromi Sörgyár: Az 1988ban átadott sörgyár részvényeinek többségét 1991-ben megvásárolta a Heineken Brewery, a világ egyik legnagyobb sörgyártó csoportja. Késôbb a Heineken 100%-os tulajdonosa lett az ekkor Amstel Sörgyár Rt.-re keresztelt sörfôzdének. A gyár megszûnéséig a kommersz Talléros mellett az Amstel Lager, Amstel Bock, Amstel Pils és Amstel Gold söröket gyártotta. komló: A sör legfontosabb és legáltalánosabban elterjedt fûszere, ez adja jellegzetes keserû ízét. Szerepe azonban nem csak ebbôl áll, a komlóban található alfa-savak csíraölô és konzerváló hatása jelentôsen megnövelte a pasztörizálatlan sörök eltarthatósági idejét. És ne feledkezzünk meg a komlóban található lupulin hatásáról sem, ez az anyag nyugtató hatású, ez okozza az egy-két pohár sör elfogyasztása utáni kellemes bágyadtságot. A komlót magát már régóta ismeri az emberiség, nagy mennyiségben sörfôzéshez azonban csak a 800– 900-as években kezdte el használni, általánosan pedig csak a XII–XIII. században terjedt el Európában. A komló kétlaki növény, sörfôzéshez, pontosabban az alsóerjedésû sörök fôzéséhez csak a meg nem termékenyített nôivarú egyedek virágát használják, ugyanis a megtermékenyített virág magjai gátolják az alsóerjedésû sörök tisztulását. Éppen ezért a hímivarú egyedeket Európában csaknem teljesen kiirtották. Nem így történt ez Angli-

ában, ahol a hagyományos felsôerjesztésû ale-ek készítésénél ez egyáltalán nem zavaró. Az angolok persze rögtön ideológiát is gyártottak a dologhoz, mondván mit lehet várni egy olyan sörtôl, amelyet „szomorú, egyedülálló és magányos” komlóval készítettek. Komlókert: A mai Városház utca volt az egykori Gránátos utca, ahol a fôvárosi önkormányzat hatalmas épülettömbje áll, melyet még III. Károly király idejében építettek a török háborúk rokkantjai számára, majd Mária Terézia idejében a gránátos ezrednek a kaszárnyája lett – innen az elnevezés. A Gránátos utca és Vármegye utca sarkán állt a Hauer-féle ház, melynek földszintjén volt a „Zenélô Órához” címzett sörház, emeletén pedig az írótársadalom kedvelt kávéháza, az „Aranyökör”. Ennek közelében volt a nevezetes Komlókert, a magyar írók megszokott találkozóhelye. A vármegyeházával szemben állt a széles kapujú, egyemeletes ház, melyrôl mindössze egy halvány fotográfia maradt fenn, nem látszik jól, hogy az ablak feletti dísz valóban a magyar királyi koronát ábrázolja-e, mint Rómer Flóris, Pest városának egyik elsô leírója sejtette. Az azonban tény, hogy a régi pestiek magyar szigetnek tartották a helyet a jobbára német városban. Az ország legolvasottabb képeslapja, a Vasárnapi Újság 1871-ben így ír: „Három néposztálya Pestnek még tökéletesen magyar, a lóvasút kocsisa, a komlóbeli cigánybanda

175 LEXIKON

kehely: Díszes, talpas, bor- és söriváshoz egyformán használt, gyakran aranyból, ezüstbôl készített ivóedény.


LEXIKON

176

és a Városház téri kofa. A cigánybanda pedig magyarrá teszi hallgatóit – így hát ez áll a Komlókert látogatóira is...” Akiknek pedig nem akárki muzsikált, hanem a kor egyik leghíresebb prímása, Patikárius Ferkó és bandája. Rexa Dezsô alaposan kikutatta a Gránátos utca múltját, tôle tudjuk, hogy Petôfi is hosszú délutánokat töltött cigányzenét hallgatva a Komlókertben, és a Komló egyik vendéglôse, Frank Ignác, – akit Szabadi Náci néven ismer a magyar nótatörténet – írta a „Befordultam a konyhára” zenéjét. A korabeli lapok megemlékeztek róla, hogy mikor Johann Strauss 1846 nyarán Pesten játszott zenekarával, elsô estéjét a Komlókertben töltötte, és az itteni cigányzene ihlette a Pesther csárdás megalkotására, melyet a Horvát kertben játszott el elôször. Nagy eseménye volt a Komlókertnek, mikor a világszerte ismert virtuóz, Reményi Ede, az ország zenei életének legnépszerûbb egyénisége hangversenyt adott itt. Arisztokraták és polgárok, írók, költôk, színészek és vidám lumpok látogatták a Komlókertet. Lisznyai Kálmán, az írók asztalának fôkolomposa a Komlókerti cimboradalokban énekelte meg a helyet. A sörkertet az 1890es években bontották le.

komlópellet: Napjaink nagyipari sörgyártása a komlót általában már nem természetes formájában, hanem bizonyos „elôfeldolgozott” formában használja. Ilyen elôfeldolgozás a komló pelletezése, amikor apró, kemény golyócskákká sajtolják össze, csökkentve a térfogatát, így természetesen csökkennek a szállítási és tárolási költségek is.

komlókivonat: Zöldesfekete színû, sûrû massza, amely tartalmazza a komló keserûanyagait és mindazokat az alkotóelemeket, amelyek a komlót a sörfôzés nélkülözhetetlen alapanyagává teszik.

Kôbányai Serház Társaság: Egy vállalkozó szellemû társaság a Schmidt sör sikerén felbuzdulva 1850-ben megalapította a Kôbányai Serház Társaságot, a Halom utca 42.-ben, hogy ott

komlózás: A szûrt sörlevet a fôzôházban felforralják és komlót adnak hozzá. Fôzés közben a komló keserûanyagai kioldódnak, és az eredetileg kissé édeskés sörlevet keserûvé változtatják. A fôzés ideje változó, általában másfél-két óra. A sörlevet a komlózás után különbözô technikai megoldású szûrôkön leszûrik és a lehetô legrövidebb idô alatt lehûtik az erjesztés hôfokára. koppantás: A sereskorsó asztalhoz ütése ôsi keleti, ördögriasztó népszokás. korsó (Krügel, Halbe): Félliteres ûrmértékû, különbözô anyagból készült, különösen kedvelt ivóedény. Speciális sörökhöz a sörgyár emblémájával vagy nevével ellátott kerámiakorsókat készítenek.

serfôzdét építsen. Idôközben kiderült ugyanis, hogy nemcsak a télen-nyáron egyenletes hômérsékletû, hûvös sziklapincék ideálisak a malátagyártáshoz, a sör erjesztéséhez és érleléséhez, hanem a sziklák alatt olyan vízerek húzódnak meg, melyekbôl kitûnô és bôséges mennyiségû nyerhetô a serfôzéshez. A serfôzde engedélyeztetési eljárása elhúzódott, ezért a serház csak 1855-ben tudott megindulni, s így megelôzte ôket Barber és Klusemann, a két sógor, akik már 1854-ben fôzték a sört a Külsô Jászberényi úti serfôzdéjükben. Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat: Az 1948-as államosítás után az elôd Dreher–Haggenmacher – Elsô Magyar Részvényserfôzde Részvénytársaságba beolvasztották a Polgári Serfôzdét és a Király Serfôzde helyén mûködô malátagyárat, és így létrehozták a Kôbányai Sörgyár Nemzeti Vállalatot. köles: Általában azokon a helyeken termelik, amelyek nem árpavagy búzatermô területek. Fôleg a korai középkorban használták, esetleg árpával vagy búzával keverten. Ma Afrika egyes tájain – kevésbé igényes termesztése miatt – sokféle formában felhasznált élelmiszer. A sörfôzés fontos, jól malátázható alapanyaga.


kövér ser: XVII–XVIII. századi elnevezése a bôséges malátatartalomnak köszönhetôen sûrû sereknek. Ennek ellentéte a feles ser, amelyet már egyszer felhasznált malátából fôztek a szegényebbek számára. kukorica: A leggyakrabban használt és kedvelt malátapótanyag. Malátázni nem szokták, mert rossz a csírázóképessége. Sörfôzéshez csak kifogástalan minôségû, kedvezô körülmények között tárolt és jól elôkészített kukorica használható fel. A kukorica nagy keményítôtartalmú anyag, feldolgozása nem nehéz, egyetlen hátránya a magas olajtartalma. Ezért a kukoricából a söripari felhasználás elôtt az olajat kivonják, mert az rontaná a sör ízét, illatát és habtartósságát. Egyébként is megéri a kivonás, mert a kukoricaolaj igen értékes, más célokra kiválóan használható. A kukorica sörgyári felhasználásának formái: durva kukoricadara, finom derce, pehely és keményítô. Sörlé készítésekor a kukoricakészítményt külön cefrézik, és csak utána ke-

verik össze a malátacefrével. A kukorica adagolási arányát gazdaságossági szempontok, technológiai lehetôségek, valamint a gyártandó sör fajtája és minôsége határozza meg. kumisz (tejser): A keleti nomád népek – fôleg nyáron készített – alkoholos itala. A sok esôt követô meleg nyári napokon, amikor kövér volt a legelô, és a lovak bôven tejeltek, akkor készítették és fogyasztották. A leírások szerint a kumisz a tatárok, kunok, magyarok és szkíták kedvenc itala volt. Kellemesen savanykás, csekély alkoholtartalommal. Még a XIII– XV. században is kedvelt sörszerû ital volt. Ma is gyártják, de már fejlett technológiával, cukorral, tejsavbaktériummal és cukorbontó élesztôvel, 25 °C-on savanyított, savós tehéntejbôl, pasztôrözéssel. kunser: A kunok kenyérsernek is nevezett keleti stílusú, részegítô itala. A gabonamagvakat (búzát, árpát, kölest, késôbb kukoricát is) megôrölték, a lisztbôl tésztát készítettek, ebbôl lepényeket formáztak, és ezeket kelesztették. A sütést nem kemencében végezték, hanem felforrósított, nagy, lapos köveken. A lepény külsô felületét csak annyira sütötték meg, hogy a belseje nyers maradjon. Utána darabolták, meleg vízzel telt dézsába vagy nagy cserépedénybe rakták. Ott enyhén szeszes, savanykás, világos színû itallá változott. Leszûrés után fogyasztották.

kupa: Francia eredetû szó (cuve), négy karmos lábon álló, alul csapos, 10-15 literes fedeles sörivóedény. Magyarországon fôleg a céhrendszer idején, a társas összejövetelek alkalmával használták. Ebbôl itták a közös pénzen vásárolt Testvéres sört. küszöbsör: Az a sör, amelynek segítségével az ember túljut a végleges kocsmában ragadás küszöbén. Elvileg egy küszöbsör még nagyon is megengedhetô. Ám, minthogy ez nagyon is fedi a valóságot, a gyakorlatban ezt számtalan további társa követi, és hol van még az utolsó?! kvasz: Oroszország mai napig egyik legnépszerûbb üdítôitala a minden utcasarkon, sok esetben tartálykocsikból árusított sörszerû kvasz. Elkészítése roppant egyszerû: 1 kg fekete rozskenyeret felszeletelünk és sütôben kiszárítunk. Ezt összetörjük, és 5 liter forrásban lévô vízzel leöntjük. 6-8 óra múlva leszûrjük. 1 liter vízben feloldunk 20 dkg cukrot és 5 dkg élesztôt, és hozzáöntjük az alapléhez. Az edényt lefedjük, és 12 óra múlva a folyadékot üvegekbe töltjük. Mindegyik üvegbe 2-3 szem mazsolát teszünk. Az üvegeket ledugaszoljuk, az elsô 24 órán át meleg helyen tartjuk, majd hideg helyre tesszük. Kellemesen üdítô, savanykás italt kapunk. lager sörök: Tiszta, átlátszó, alsóerjedésû, világos sörök. Az erjedés kevéssel fagypont felett zajlik, s

177 LEXIKON

körömpróba: Régi seres szokás szerint az, akire felköszöntötték a korsó sert, tartozott azt „egy cseppig” kiüríteni. Ez az „ex!”, vagyis „fenékig!” szólás eredete. Szokás volt az is, hogy a felköszöntött a korsót a hüvelykujj körme felett megfordította. Ha több maradt benne, mint az a csepp, amelyik a körmöt éppen ellepte, az illetô bírságot fizetett.


LEXIKON

178

ezért hosszabb ideig is tart, mint a felsôerjesztésû sörök esetében. Neve az erjedést követô tárolás szóból ered. Eredetileg Közép-Európa szívébôl származik, az „aranyháromszögnek” is nevezett területrôl. A háromszög csúcsain a következô városok helyezkednek el: München, Prága, Bécs. A huszonegyedik század elején a világ sörfogyasztásának tekintélyes részét – közel kilenctizedét – az úgynevezett lager sörök teszik ki. Lager sörök persze sokfélék lehetnek: van keserû és édeskés, sötét és világos, erôs és gyenge. Ami közös bennük, az tulajdonképpen nem más, mint a sör gyártásakor használt alsóerjedésû élesztô, és az, hogy viszonylag alacsony hômérsékleten (5-6 °C) zajlik le az erjesztés, majd hosszabb-rövidebb ideig, de minimum 6-8 napig érlelik 0-1 °C-os hômérsékleten. Így tehát mindaddig, amíg Linde meg nem alkotta ipari hûtôgépét, sörfôzô eleink nem készíthettek alsóerjedésû söröket, csak akkor, ha az idôjárás azt megengedte. A középkorban így azután nem maradt más választás, mint hogy nyáron felsôerjedésû söröket fôzzenek. Nem kellett azonban a sörivókat és a sörfôzôket félteni! A bajor sörmesterek már annak idején rájöttek, ha az utolsó tavaszi fôzetet a szokásosnál erôsebbre fôzik, akkor a sör – hacsak idô elôtt meg nem itták – eláll akár szeptember végéig is. A 19. század negyvenes éveitôl a századfordulóig talán több lényeges változás történt a sörgyártásban, mint az azt megelô-

zô évszázadokban összesen. Az alsóerjedésû sörök ekkor lettek egyeduralkodók, és ezekben az évtizedekben fejlesztették ki azokat a típusokat – pilseni, müncheni és bécsi –, melyek mind a mai napig a legnépszerûbbek Európában. léhûtô: A serlét a középkorban óriási, alacsony serléhûtô kádakban hûtötték, éspedig kézi erôvel, úgynevezett kavarómankókkal kavarták. Ez a legképzetlenebb munkaerô, a kezdô inasok dolga volt. Körbejártak a hosszúkás, rendesen tojás alakú léhûtôkád körül, ha viszont nem ügyeltek rájuk, akkor hajlamosak voltak a lustálkodásra. Innen ered a rosszalló léhûtô elnevezés. licencsörök: Olyan sörök, ahol a licencadó bevezetett márkáját az ô védjegyével és márkanevével gyártják. A világmárkák elterjedésével elszaporodtak a licencsörök. Ennek magyarázata, hogy a söróriások egyre nagyobb részét uralják a sörpiacnak, és marketingköltségeik szempontjából sokkal kedvezôbb, ha alapmárkáikat gyártják mindenütt. Hogy a licencsör mennyire hasonlít az eredeti termékre, az a felhasznált nyersanyagok minôségének a függvénye. Ez pedig költségtényezô. Az élesztô kis mennyiségû, könnyen szállítható, nem okoz gondot, a komló szállítása – akár pellet, akár sûrítmény formájában – már meggondolandó. A maláta a sör tömegének tizenöt százaléka, ezért ha van helyi gyártás, nem

érdemes ezer kilométerekre elszállítani az anyaországból, legfeljebb a speciális festô-, karamell- és zöldmalátákat, melyekbôl úgyis csak kisebb mennyiség kell. A fejlett vízkezelési technológiával elérhetô, hogy kemény vízbôl lágy vizet csináljanak, vagy fordítva. A kémiai technológiával ma már az is elérhetô, hogy a pontos ionöszszetételt reprodukálják – feltéve, hogy a vízforrások állandó minôségûek. Amíg a megfelelô keménységi fok általában elérhetô lágyítással vagy ionadagolással, a pontos ionösszetétel utánzásának többnyire nem adottak a feltételei. Márpedig ennek óriási jelentôsége van a cefrézés és az erjesztés lefolyásában, az élesztômûködésben, így a keletkezô metabolikus melléktermékek minôségében, ezek mennyiségi arányában, vagyis végsô soron a sör ízében. Innét már csak a fejlett technika kérdése marad: ez azonban többnyire adott. Ha tehát a licencsör minôsége nem azonos az eredetivel, ennek kizárólagos magyarázata, hogy a gyártása során költségtakarékosan jártak el. Magyar Sörgyártók Szövetsége: A legnagyobb hazai sörgyárak szervezete, melyet 1992-ben jegyzett be a cégbíróság. Az MSSZ 1993. január 1. óta tagja az Európai Sörgyártók Szövetségének. májusi sör: A középkori Németországban a hosszú téli idôszak után a különbözô céhek fiatal legényei pünkösd elsô hétfôjén lo-


maláta: 1. Szárított, csíráztatott gabona. Általában árpából, vagy búzából készül. 2. Sörirodalmi és korcsmakulturális folyóirat Magyarországon. malátalikôr: Nem igazán sörtípust jelöl, az Amerikai Egyesült Államokban így is nevezik azokat a söröket, melyek alkoholtartalma 5% felett van. Ezért lehetséges tehát, hogy a Heileman Brewing Company által forgalmazott Power Master (alkoholtartalma 5,9%), a Colt 45, az Old English-, a Blue Thunder vagy a Mickey’s (mind 5% fölötti) nem „sör”, hanem úgynevezett „malátaital”. Az etiketten ez áll: „malt liquor”, amitôl persze a palack, a doboz vagy a hordó tartalma jóféle sör. Csak nem jogilag! Aki tehát Amerikában európaira emlékeztetô, jó sört akar inni, annak malt liquort kell a boltok polcain keresnie. malátapótló anyagok: A sörgyártásban a maláta részleges pótlására elvben minden olyan anyag felhasználható, amely jelentôs mértékben tartalmaz keményítôt. Nem váltak be a gyártást nehezítô, drága vagy a sör ízét rontó

anyagok. A söriparban használatos pótanyagok elsôsorban magas keményítôtartalmuk vagy cukortartalmuk miatt tûnnek ki. Bár a sör karakterét elsôsorban a maláta határozza meg, a kellô arányban és tudatosan megválasztott pótanyag nem feltétlen rontja a minôséget, ha az megfelelô fôzôházi technológiával párosul ezen anyagok tökéletes lebontására. Régebben és ma is számos országban használnak pótanyagokat az árpamaláta pótlására, ezekben az országokban a felhasználandó pótanyag fajtáját a hagyományokon kívül gyakorlati szempontok (helyileg termô vagy található anyagok) határozzák meg. malátázás: A sörfôzés elengedhetetlen elôkészítô folyamata, amely során a gabonaszemek (malátázásra a legalkalmasabb gabonafajta az árpa) keményítôtartalma nagyrészt cukorrá alakul át. A malátázás folyamata – elvileg – nagyon egyszerû. A friss és egészséges gabonaszemeket beáztatják, majd hatalmas, magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A csírázás folyamata néhány nap alatt végbemegy, ezalatt a gabonaszemekben levô enzimek a keményítôt nagy molekulájú cukrokká alakítják át. Közben a malátarakást többször át kell forgatni, hogy minden egyes gabonaszem kellô mennyiségû levegôt, hôt és nedvességet kapjon. Amikor az enzimek elvégezték munkájukat, akkor a csírakezdeményeket eltávolítják és a gabonaszemeket kiszárít-

ják. A szárítás idôtartamától és hômérsékletétôl függôen különféle malátákat kapunk, a 75-85 °C-on szárítottat bécsi, a 100-110 °C-on szárítottat sötét, vagy müncheni típusú malátának is szokták nevezni. Az így elkészített maláta azután hosszabb ideig is tárolható. márc (márcos): Óflandriai szó, a gall marga szóból származik, jelentése seprô, üledék, alj. A márcos hideg úton, szôlôtörkölyre öntött, vizes mézlével erjesztett, nem szénsavas erjedésû, nem habzó, savanykás ízû, sörszerû ital. Martfûi Sörgyár: A keleti országrész egyik sörgyára eredetileg Elsô Magyar Szövetkezeti Gazdasági Társulás néven kezdte meg mûködését. Magalapítója 28 – elsôsorban a mezôgazdaságban érdekelt – gazdasági egység volt. A gyár hivatalos avatására 1985. augusztus 20-án került sor. A sörfôzde 1988 óta részvénytársaságként üzemel. 1991 végén a soproni sörgyár tulajdonosa, a Brau AG vásárolta meg. A gyár saját fejlesztésû terméke az Arany Hordó, licenc alapján a Kaiser sört gyártja. máslás: A sörcefre szûrése után visszamaradt szilárd alkotóelemek még oldható részét egy kevés forró vízzel kioldják, ez a borászatban is használatos szakzsargon szerint a máslás. Maß: Tipikus bajor szó az 1 literes üveg- vagy kerámiakorsóra és annak tartalmára. A szó német je-

179 LEXIKON

von vagy gyalog, de mindenképpen muzsikával, körmenetet tartottak. Palacsintát ettek, májusi sört ittak és a részvevôk közül májusi grófnôt választottak. Sok lelkes követôje, de sok ellenzôje is volt ennek a XVII. század végéig tartó céhes szokásnak.


LEXIKON

180

lentése: mérték, mérce, vagyis az a sörmennyiség, amellyel egy bajor ember a sörivást elkezdheti. Régebben 1 bajor Maß 1,069 liter volt, ma 0,8 liter. Mayerffy Ferenc (1751–1805): A bajor Landsberg an der Lech birodalmi szabad városban született Franz Mayer a sörfôzômesterséget kitanulva, a Duna mentén vándorolva jutott el Óbudára. Hamarosan a Tabáni Serfôzôház árendása lett, majd a Pesti Serfôzô Céh tagja. Vagyona gyorsan gyarapodott, hatalmas szôlôbirtokot vásárolt a Sas-hegyen, s ezzel budai polgárjogot nyert. Érdekes azonban, hogy a szôlô- és borkereskedésbôl származó bevételeit is a sörfôzésbe forgatta viszsza. A Vác melletti Csörögi-pusztát bérelte, ahol árpa- és komlótermelésbe fogott. 1789-ben, az utolsó török háború idején kilencgályányi élelmiszert adományozott a délvidéken harcoló seregeknek. Érdemei elismeréseként 1796-ban Ferenc császár és király magyar nemesi címet adományozott Franz Mayernek, aki nevét Mayerffy Ferencre magyarosította. Az immár magyar nemes Mayerffy Ferencnek öt fiúgyermeke született, akik közül hárman folytatták az atya mesterségét, ketten pedig katonatisztnek álltak. A három serfôzômester fiú, még apjuk életében, 1800-ban bérbe vette a pesti Leopold utcai sörfôzdét is. Hamarosan azonban a Mayerffy család bérleménye lett a gyôri és a temesvári kamarai serfôzô ház is.

melanodinmaláta: Elállítására gyenge minôségû, rendszerint fehérjében gazdag árpát használnak fel. Jellemzôje a nagy melanodintartalom. Színe igen erôs, a sörnek erôteljes maláta- és tiszta telt ízt ad. (Melanodin: valamely termék megbarnulását, sötétedését okozó vegyület.) mértékletességi táblázat: Dr. Benjamin Rush, George Washington háziorvosa készítette táblázat, mely a tömény szeszes italok gyengítô hatásainak kerülését, de a sör mindennapos fogyasztását javasolja. messzely: Ûrmérték, mely valamivel több mint fél liter. München: A bajor fôvárosból, Münchenbôl olyan sörféleségek származnak, mint a híres Bock, a Doppelbock, a Märzenbier, illetve a típust teremtô Münchner Hell és a Münchner Dunkel. A kisebb serfôzdéket nem számítva ma a vá-

rosban hat sörgyár üzemel. Az Augustiner, a Hacker-Pschorr, a Hofbräu, a Löwenbräu, a Paulaner és a Spaten. Ezek közül a legkisebb, a Hofbräu van még állami tulajdonban. müncheni maláta: Malátaaromában, enzimekben gazdag világosbarna árpamaláta. A müncheni sörtípus és a barna sörök készítéséhez használják. Nagykanizsai Sörgyár: A nagykanizsai sör- és malátagyárat a városi Kereskedelmi és Iparbank elnökének, Gelsei Guttman Vilmosnak az indítványára nagykanizsai üzletemberek és vállalkozók alapították 1892-ben. A vállalkozás neve Kanizsa Serfôzde Részvénytársaság lett. A gyár – 1911-tôl Király Serfôzde Rt. néven – az elsô világháborúig kiválóan prosperált, de a trianoni békeszerzôdés miatt olyan piacveszteség érte, amelyet nem tudott kiheverni. 1928-ban a Dreher–Haggenmacher Elsô Magyar Részvényserfôzde Rt. megvette a Király Serfôzde R.-t. 1933-ban a gyár termelését leállították, és csak 1941-ben indították újra, de az államosítást követôen úgy tûnt, végleg megszûnik a sörgyártás Nagykanizsán. A dolgozó nép sör iránti növekvô igénye azonban szükségessé tette a termelés újbóli beindítását, amelyre 1956-ban került sor. A nagykanizsai gyár privatizációs története is egyedülálló: néhány gyors tulajdonosváltás után a Kôbányai Sörgyárat is bir-


Oktoberfest: A világ leghíresebb, minden év szeptemberében tartott sörfesztiválja, mely eredetileg a lovassport ünnepe volt. Kezdetben a Terézia réten nem is mértek

sört, csak a szomszédos sörözôk teltek meg vendégekkel ezeken az ôszi napokon. 1810-ben kötött házasságot Ludwig trónörökös és Therese von Sachsen-Hildburghausen. A lakodalmat az akkor még München belvárosához tartozó Theresien Wiesének nevezett hatalmas parkban tartották. A park azóta is minden ôsszel megtelik emberekkel, akik söröskorsóemelgetéssel múlatják az idôt. A rendezvény rövid idôn belül a város elsô számú látványossága lett.

Már 1835-ben is százezer látogatója volt, akik mintegy kétszáznegyvenezer „Massbiert” döntöttek le a torkukon. Sörsátrat elôször Michael Scottenhammer állított fel a réten 1896-ban. A négyszáz személyes sátor mellett ekkor már mintegy hatszáz pavilon és bódé üzemelt. Ugyancsak a múlt század végérôl származik a fesztivált bevezetô söröskocsi-felvonulás München utcáin, és ez idôben jelent meg a mutatványosok mellett az elsô cirkuszi sátor is. Az ünnepség minden évben pompás felvonulással veszi kezdetét. A réti vendéglôsök feldíszített lovak húzta kocsikkal vonulnak végig a városon, hogy délre a rétre érjenek. Itt a város polgármestere egy kéthektós sör csapra verésével szabad folyást enged a sörnek és az általános jókedvnek. ökosör: Az ökosör elôállításánál nem károsítják a környezetet, gyártásához nem használnak olyan alapanyagokat, melyeket vegyszerrel kezeltek, és a felhasznált víz is csak természetes lehet. Pannónia Sörgyár: A pécsi sörgyártás története két család nevével forrott össze. A két legnagyobb sörfôzde a Hirschfeld és a Scholcz család tulajdonában volt. 1864-es adatok szerint a két serfôzde éves teljesítménye négy-, illetve ötezer hektoliter volt. A Pannónia Sörgyár végeredményben Hirschfeld Sámuel serfôzdéjébôl nôtt ki igazán sörgyárrá, melynek teljesítménye 1911-

ben már elérte a hatvanezer hektolitert. Az I. világháború után a három pécsi sörgyár közül a Pannónia élte túl a gazdasági válságot. Igazi fejlôdésére a II. világháború után került sor. A sörgyár kapacitása az 1970-es évekre megközelítette az egymillió hektolitert. Papazian, Charlie: Az American Homebrewer Association alapítója, a Zymurgy címû sörfôzési szaklap szerkesztôje. partihordók: A legtöbb sörgyár készít ma már 5 l-es fémdobozokba töltött sört, amelyet a hozzá tartozó csapolóberendezéssel együtt kínálnak. Elônye, hogy könnyen hazavihetô, hûtôben tárolható, megôrzi a csapolt sör kedvezô tulajdonságait, kezelése egyszerû, doboza dekoratív, baráti összejöveteleken hangulatkeltô. Pasteur, Louis: Híres francia vegyész. Ô szabadalmaztatta eljárását a „nem romló sör elôállításáról és tárolásáról”. A tudóst ekkor már több éve foglalkoztatta az alkoholos erjedés folyamata. Mi okozza, hogy a szôlô leve egyszer borrá, másszor ecetté válik, mitôl lesz a sör egyszer kitûnô és mitôl válik egy másik alkalommal ihatatlanná? Pasteur kutatásai alapozták meg a ma elfogadott „sörfôzési higiéniát”, vagyis a különféle vadélesztôk, baktériumok, penészgombák és mindazon tényezôk kikapcsolását a sörfôzési folya-

181 LEXIKON

tokló South African Breweries tulajdonába került. A sörtermelés 2000. év végén megszûnt a gyárban.


LEXIKON

182

matból, amelyek a sör erjedését károsan befolyásolják, vagy a sör romlását okozzák. pasztôrözés: A kész sörben levô mikroorganizmusok elpusztítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az italt a fejtés elôtt egy-két percre 70 Celsius-fokra melegítik fel. Bevett és biztosabb módszer még, de egyben lényegesen energiaigényesebb is, ha a már palackozott vagy dobozolt sört pasztôrözik. Pécsi Sörfôzde: Az 1990-es évekbeli privatizáció során az osztrák Ottakringer vásárolta meg a pécsi Pannónia Sörgyárat, és hogy hangsúlyozza a városhoz való kötôdését, valamint a sörfôzés tradícióit, Pécsi Sörfôzdére változtatta a nevet. A Pécsi Sörfôzde jelenleg a Pécsi Szalon, a Szalon Barna, a Szalon Light és a licenc Gold Fassl és Gilde sört gyártja. Perlmutter Jakab: A Kôbányai Serház Társaság serfôzdéjének vezetôje, majd 1859-tôl tulajdonosa. Petz-Rumbach serfôzde: A Vasárnapi Újság 1861. május 12-én ezt írta: „Egymás után létesülnek Pesten és Budán a serfôzdék. A jobbak közé tartoznak a fôváros vidékén a promontori és angyalföldi, valamint a két új sörgyár Kôbányán. Legrégibb azon-

ban Pesten a Petz-Rumbach-féle serfôzô, mely 1805 óta mûködik és örvend a sörivó közönségben jó hírnévnek. A múlt hónapban történt, hogy e vállalat a Rumbach testvérek birtokába ment át, kik, mint tanult serfôzôk, több javítást hoztak be mesterségükbe. Tény az, hogy a sörnél fô dolog a jó víz, melybôl fôzik, ez okból történt, hogy a Rumbach testvérek magában a Dunában állítottak fel kutat, melybôl szivattyúk és nyomógépek által óránként 10 akó átszûrt vizet nyernek.” pilseni (pils, Pilsener, Pilsner): A legszélesebb körben ismert és utánzott lager. Nevét a csehországi Plzenˇ városáról kapta. Itt készül ugyanis a Plzensky Prazdroj, amit a világ Pilsner Urquell néven ismer, ami kb. annyit tesz, mint „pilseni az (ôs)eredeti forrásból”, így kívánva megkülönböztetni magát a többi „pilsenitôl”. Elôször 1842-ben fôzték ezt a sörtípust, mely jellegzetesen friss, fanyar ízét, tartós habkoronáját bôséges komlótartalmának köszönheti. Az ilyen jellegû söröket nevezik pilsnek, Pilsenernek is. A németek szerint igaz, hogy ezt a sörtípust a csehországi Plzenˇben fôzték elôször, de ebben az ott tevékenykedô bajor sörmestereké a döntô szerep: az ô tapasztalatuk tette a Pilsner Urquellt etalon sörré. Érdekes módon az erôsen komlózott pilseni nem egykönynyen nyerte meg a gyengébb és lágyabb sörökhöz szokott németek tetszését. A pils csak 1872-ben

lett divatos sör Berlinben, és innét elterjedve lett a németek, majd Európa legkedveltebb söre. pilseni maláta: Malátaaromás, enzimben gazdag világos árpamaláta. Készítésekor minden olyan tényezôt kiiktatnak, amely az aszalásnál a melanodin (színanyag) képzôdését elôsegíti. A pilseni típusú sörök készítésére szolgál. pint: Az angol pint 0,568, az amerikai pint 0,45 liter. pisztoly: Alul keskeny, felfelé öblösödô fületlen söröspohár, más néven vágott pohár, avagy stucni. Az elnevezés a német rövid csövû lôfegyver a vágott puska (Stuzen) formájára utal. PIWEX: Minden év tavaszán a csehországi Brnóban megrendezésre kerülô söripari kiállítás és vásár. Podhering: Hazánkban az elsô nagyüzemû serfôzô ház, mely már sörgyárnak nevezhetô, II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtokán, az Ungvár váruradalomhoz tartozó Podheringen, mai nevén Ôraljafalva volt. A fejedelem egy egész jobbágyfalut rendelt a hatalmas sergyárba munkásnak. A sert a Rákóczi-szabadságharc kuruc vitézei kapták. pohármosás: Szintén fontos, ha mosogatószerrel mostuk el a poharat, hogy utána kétszer-háromszor öblítsük el, mert a mosogatószer-


pub: A public house, azaz a közösségi ház rövidítése. A brit szigeteken a sörözô elnevezése. A pub abszolút demokratikus intézmény, a társasági élet egyik színtere, ahol nincsenek társadalmi különbségek. Egymás mellett támasztja a pultot piaci rakodómunkás, tanár és milliomos üzletember. A londoni parlament környéki kocsmákban pedig még pár évvel ezelôtt is egy parlamenti szolga rohant körbe, csengôjét rázva jelezte, hogy szavazás következik a tisztelt házban. A pubok délben és munkaidô után zsúfolásig megtelnek. Hivatalnokok és banktisztviselôk serege költi el itt ebédjét. A kocsmák annyira dugig vannak, hogy az emberek az utcára is kifolynak. Jellemzô a fehér

inges, nyakkendôs urak látványa, amint egyik karjukon gondosan összehajtott zakójukat tartva, másik kezükkel egy söröskorsóba kapaszkodva ácsorognak az utcán. A public house, vagyis a pub sok évszázados intézmény, bár elnevezése csak a múlt századból való: azután ragadt rá, miután létrejöttek az elsô zártkörû klubok. A sokak által Anglia legegészségesebb, legemberibb, legjellemzôbb intézményének tartott pubokról elsôként a yorki érsek 745-ben kelt körlevelében esik szó, midôn a papoknak a „kocsmában valló étkezés és ivászat megtiltatik”. A legrégebbi pubok postakocsi-állomásokból, útszéli fogadókból alakultak ki. Ilyen belsô udvaros, tornácos kocsma Londonban az egykori postaállomás, a George Inn, vagy a 16. századból ittmaradt Mayflower Inn. A pubok nagy része azonban Anglia fénykorából – a Viktória királynô után viktoriánus kornak nevezett idôszakból való.

zéshez a rizs hántolásakor keletkezett törmeléket használták fel, amely ôrlés után azonnal használható. Néha pehelyformában is alkalmazzák. Elsôsorban az alsóerjesztésû, világos sörök pótanyaga, valamivel világosabb, szárazabb sört ad, mint a kukoricadara. Pótanyagként való alkalmazása elônyös, mert keményítôtartalma igen magas, fehérjetartalma viszont alacsony – annak is nagy része oldhatatlan –, és növeli a zavarosodással szembeni stabilitást. A rizs hozzáadásával készült sör világosabb színû, kellemes ízû, erôsen habzik, a szénsavtartalmat jól visszatartja és jól szállítható.

Rauchbier: Alsóerjedésû különlegesség a bambergi füstízû sör (Bamberger Rauchbier). Ennek készítéséhez olyan malátát használnak, amit nedves bükkfából rakott tûzön szárítottak. Így a sör – akárcsak a hasonló eljárással, szárított malátából készülô skót whisky – intenzív füstízt kap.

savanyú maláta: Eredetileg azért fejlesztették ki, hogy a világos és a pilseni típusú sörök cefrézésénél a karbonátkemény víz negatív hatását kiegyenlítsék. Elôállítása egyszerû, a világos pörkölt malátát 45–47 °C-os meleg vízben áztatják, és addig tartják ott, míg a malátára rakódó tejsavbaktériumok 0,7–1%-os koncentrációt alkotnak. Utána a folyadékot leöntik, és a malátát 60 °C-on megszárítják. A cefrézésnél jobb enzimhatás, a kész sörnél lágy, tisztább, kiegyensúlyozottabb íz érhetô el.

rizs: A rizs pótanyagként való felhasználása elsôsorban a II. világháború idején vált jelentôssé, bár Magyarországon már elôtte is alkalmazták maláta pótlására. Sörfô-

rozs: Az ókorban és a középkorban ritkán és csak helyenként használt alapanyag. Szakmai újdonság sörkészítési alapanyagként való újbóli felhasználása, amit a rozs élettani szempontból kitûnô tulajdonságai, magas ásványianyag- és vitamintartalma indokol.

183 LEXIKON

maradványok tönkretehetik sörünk habját és szépségét. A hagyományos söröspohár-mosogatás nem igényel egyebet, mint meleg vizes, kefés lemosást és hideg vizes öblítést. Ezután még nedvesen lefelé kell fordítani a poharat és hagyni lecsöpögni, megszáradni. A törölgetés felesleges, és még csak nem is higiénikus. Az sem árt, ha a már hosszabb ideje használaton kívüli poharakat ismét elmossuk. Ezzel lehûtjük a poharat, amivel jót teszünk a sörnek is. A sörivók sok bosszúságtól kímélhetik meg magukat, ha nem használják poharaikat tejivásra, nem tartják nyílt helyen a konyhában. Ezzel elkerülik, hogy zsírmaradványok és lecsapódó ételgôzök rakódjanak rá a poharakra.


LEXIKON

184

Schmidt Péter: A serfôzôszakmát Münchenben tanulta ki. Szabadulása és hazatérte után az Üllôi úton létesít serfôzô házat. Nagy ötlete azonban az elhagyott kôbányai kôfejtôk üregeinek kihasználása: az állandó hômérsékletû pincék kiválóan megfeleltek a lager sör érlelésére. A szabadságharc utáni nehéz idôket átvészelve Schmidt Péter bôvítette sörfôzô házát, és sermérést is nyitott. Ekkor azonban már rosszul álltak a derék alcéhmester anyagi ügyei, adóssága kerekedett, serfôzdéje nem állta a versenyt az idôközben megalakult nagy sörgyárakkal. 1867-ben végrendelkezett, s utódja nem lévén, minden maradék vagyonát, közte az Üllôi úti serfôzô házat és serkimérést is, szétosztotta a rokonai között. serescsizma: Régi sörméréseket ábrázoló metszeteken, rajzokon láthatunk egy hatalmas, csizma alakú sörivó készséget, az úgynevezett serescsizmát. A szokás a közös céhi testvéres sörözések emléke, eredetileg Lengyelországban alakult ki, onnan hozták magukkal a vándorló legények. A serescsizmából egymás után, körben ittak az asztaltársak, a seres testvérek. Óvatosan kellett inni ebbôl a többliteres ivókészségbôl, mivel különös alakjából adódóan tartalma könnyen kiloccsanhatott. Erre nézve külön fogások voltak: mesterivás, legényivás, remekivás. Aki sörét kiloccsantotta, az bírságot fizetett, amit természetesen sörben kellett leróni.

seresszamár: A seresszamár mondája már élt a török hódoltság idején is a budai serfôzôk és fogadósok körében. Ezt bizonyítja az a peres irat is, amelyben az egyik budai vendégfogadós kijelentette, hogy semmivel sem tartozik a neki sert szállító serfôzô háznak. Ô rendes ember, megfizette mindenkinek minden tartozását, adóját, sergarasát, de még a seresszamárnak járó porciót is. Ugyanis a serfôzô házakban, de a fogadókban is mindenütt kitettek egy kupa sert az éjszaka a pincét látogató seresszamárnak. Ha ez a jóindulatú serissza kísértet ott találta porcióját, azt megitta. Ha zsugoriskodtak vele szemben, tört-zúzott, rontottbontott a pincében, kinyitotta a sereshordók csapját, elfolyatta a sert, vagy azt megsavanyította, mint azt a fogadósok mondták, „megveszejtette”. Feltehetô, hogy a seresszamár nem más lehetett, mint valamelyik bosszúálló, rosszindulatú inas vagy legény. A mendemonda persze a seresszamárra fogta a kópéságokat. A seresszamár legendája megtalálható finn atyafiainknál is, ahol a sört egy Fekete Tamás nevû ördög rontja el, akit gyakran szamárfejûnek is neveznek. serjog: Magyarországon a serfôzési jog a honfoglalástól kezdve a földtulajdonhoz kötôdött: ez volt a „serjog”. serlajtolás: A sörkimérés, vagyis a „serlajtolás” joga 1840-ig létezett. Ez azt jelentette, hogy saját

házában a saját maga fôzte sört bárki kimérhette. serleves: Ôseink pompás reggeli ételének receptje Zelena Ferenc 1846-ban megjelent Nemzeti szakácskönyve alapján: „Fôzz-meg három messzely sert fahéjjal, czitrom-héjjal és czukorral, hogy elég édes legyen, – üss 8 tojás-sárgáját egy fazékba, önts hozzá egy fél messzely jól fövô tejfelt, lassan lassan, habard-el együtt, azután öntsd reá a sert, – újra még egyszer habard-fel, és tálald ki hosszán metszett pirított zsemlyére.” sermérôcégér: Serjel, ami jelezte, hogy a házban sörkimérés üzemel. Ennek legôsibb jele a láncon lógó golyó volt. sermérô helyek cégérei: A régi városok utcáinak elmaradhatatlan kellékei voltak a cégérek. A cégér jogot jelzô jel, vagyis jelvény volt a középkorban: heraldikus, artisztikusan megoldott mutató (Zaiger, Zeiger), mint azt németbôl átvett, magyaros nevének származása is mutatja. Tartalmát tekintve hármas szerepet játszott: elsôként a jórészt írástudatlanok számára azonnal felismerhetôvé kellett tenni a borbélymûhelyt, a pénzváltó bankost, valamint a sermérô kocsmárost; másodsorban már messzirôl fel kellett hívnia magára a figyelmet; harmadrészt pedig egyben jogot is jelentett, a sermérés királyi jogát, kiváltságát. A serescégér legôsibb formája a római katonai manipulus, a ma-


sizma, a bak sör nevére utaló bakkecske, valamint a 19. század közepétôl elterjedô Gambrinus-kép. A cégér kitûzése, illetve bevonása is jelentéssel bírt: még egyórányi idôre is bevonták a cégért, ha mise alatt tilos volt a mérés. A cégér rúdja lefelé lógatása is a sermérés szüneteltetését jelentette. Ez azonos értelmû szokás a gyászt jelentô félárbocra eresztett lobogóéval. sermérési jog: A sermérés jogát többen is megkaphatták, ôk különbözô utcákban, illetve másmás napokon mérhettek sört. A serjogosnak aznap, amikor sert mért, kötelessége volt házára a serjelet azaz a sermérôcégért kitûznie. serrendészet: A serfogyasztásnak óriási elterjedése bajor földön rendszeresített serrendészetet eredményezett. Ennek hivatása elsôsorban az volt, hogy ellenôrizze: fôz-e a serfôzôjogos elegendô sert annak a területnek kielégítésére, melyre jogosult. E rendôrség ügyelt továbbá a sermérô házakra, a hamisításokra és egyéb manipulációkra, a mértékek hites voltára. A „serlátók” (Biervisierer) hirtelen rajtaütésekkel rendeztek serlátást (Bierschau). Ez a régi céhi mívlátók, húslátók (Fleischschauer) seres analógiája volt, Magyarországon serbírák – így Trencsénben a serficzérek – látták el ezt a tisztet. A serfôzôk céhmestere tagja volt a serlátók társaságának. A sermérleget már a

19. század elsô felében rendszeresen használták a serpróbákon, így Pesten is. Ugyancsak ez a serrendôrség ügyelt fel a rendes adózásra is: a seradók jelentékeny állami jövedelmeket jelentettek. Ez volt a német Bierpfennig, a „sergaras”, melyet a behozott ser után is fizetni kellett mint vámot és behozatali adót. Soproni Sörgyár: „Legfiatalabb” régi sörgyárunkat, a sopronit 1895-ben alapította Lenck Gyula és a Brünni Serfôzde Részvénytársaság. Az 1992-es privatizáció során a gyár újra részvénytársaság lett, majd a Brau Union GössReininghaus Österreichische Brau AG megszerezte a részvénytöbbséget. 1994-ben megtörtént az elsôbbségi részvények tôzsdei bevezetése, majd 1997-ben a Soproni Sörgyár Rt. fúzióra lépett az Elsô Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársasággal, és nevét megtartva folytatta mûködését. 1998. január 1-jén a Soproni Sörgyár Rt. a konszernhez tartozás jegyében nevét Brau Union Hungária Sörgyárak Részvénytársaságra változtatta. Sopronban a fô terméknek nevezhetô Soproni Ászokot és mellette elsôsorban osztrák licenc – Steffl, Zipfer és Gösser – söröket készítenek. sör: Árpa-, búza- vagy rozsmalátából komlóval fôzött, szénsavval telített, alkoholtartalmú ital. söralátét: A poháralátétek elôdei azok a porcelánból vagy fajanszból

185 LEXIKON

rokra fogott szalmacsomó, földbe szúrt lándzsa végén. A római seregek táborhelyein ez jelképezte a zsoldfizetô, kenyér- és abrakosztó helyet. A manipulusnak a középkorban népiessé szelídült formája a padláslyukon kidugott, rúdra kötött vesszônyaláb, vagy a földe szúrt vesszôseprû. Ezeknek továbbfejlôdött változata a lobogó, messze látszó gyaluforgács, vagy a rúdra akasztott koszorú. Az összekötözött, tetején csimbókba kötött gyaluforgács már némi klaszszikus formát ad a cégérnek, mely az úgynevezett seres golyóbis formahatása, de az ôsi tekejáték bábuja nyomán tekebábuvá is stilizálódik. Fejlett változata egy fagolyó, melyrôl gömbös fejûre kötözött gyaluforgács lóg le. Ennek további fejlôdése a forgács- és szalmaeredetét megôrzô fonott gömb, vagy harangforma, a belôlük kilógó bábuval, szélén komlótobozt utánzó fenyôtobozzal. Klasszikus flandriai eredetû, de egész Európában elterjedt serescégér a golyó. Eredetileg gömbölyû, degesz erszény, mely késôbb golyóbissá merevedik. A sergarast, a királyôr haszonélvezetét, azaz jus regaléjét jelképezi. A serescégér leegyszerûsödését mutatja a 18. században megjelenô söröskorsót markoló kéz, illetve a söröskorsó címerpajzsban való megjelenése is. A plasztikus cégér mindinkább síkban ábrázolt kép lesz, söröskorsóval, sósperecekkel, kolbászkákkal. A „klasszikus” jelképeken kívül gyakori még címerként a seresc-


LEXIKON

186

készített aljak voltak, amelyeket régen a forralt sörtôl átmelegedett korsók alá tettek, hogy azok ne égessék ki a sörözôk terítôit. Az alátéteket Magyarországon „sörkeksz”-nek, Ausztráliában, ÚjZélandon és Észak-Amerikában „coaster”-nek, a franciák „sousbocks”-nak, a németek pedig „Bierdeckel”-nek nevezik. Az elsô papírpépbôl készült alátétet 1892-ben szabadalmaztatta egy bizonyos Robert Sputh Drezdában. Ettôl kezdve terjedtek el Európában a papírból készült „korsó alá valók”. Az elsô söralátétek Amerikában 1900 körül, Angliában pedig az 1920-as években tûntek fel. Az alátétek legelterjedtebb alapanyaga a papírpép, de készült már habszivacsból, parafából, gumiból, fényes kartonlapból, linóleumból, ezenkívül mûanyagból, plexibôl, fából, filcbôl, papírból, lenvászonból, bôrbôl, gyapjúhulladék bevonatú papírból és selyempapírból is. sörbárca: Ezek funkciója többnyire a munkások természetbeni – azaz sörbéli – járandóságának elszámolása volt. Könnyû alkalmazási módja miatt sok helyen a mai napig használatban maradtak. Kivitelük és anyaguk egyszerû. 1945 elôtt többnyire bronz, az azt követô idôszakban mûanyag és alumínium.

sörbélyeg: A sörbélyeget a fiatal szovjet kormány bocsátotta ki a forradalmi és polgárháborús felfordulásban hirtelenjében eltûnt fém (nem csak ezüst) aprópénz pótlására, így tulajdonképpen állami kibocsátású szükségpénzrôl beszélhetünk. Már a kortársak sem tartották igazán pénznek, és meglepô – csekély – méretei miatt el is keresztelték „sörbélyegnek”. A szovjet sörbélyeg óriási mennyiségben került forgalomba – összesen 50 000 000 (!) rubel értékben. Miután kopejkás címletekben bocsátották ki, ez legalább 5000 millió darabot jelentett! Ebbôl a szédületes mennyiségû „sörbélyegbôl” azonban aránylag kevés élte túl az idôk viharát; a túlélô példányoknak ma már van értékük. Persze még mindig többre van szükség ahhoz, hogy egy korsó sörre cseréljük be ôket. sörbojkott: A XIX. század nyolcvanas éveiben a munkások bojkottálták azokat a kocsmákat és vendéglôket, ahol nem engedélyezték a politikai gyûléseik megtartását. Bojkottáltak olyan sörfôzdéket is, amelyek munkásokat bocsátottak el, nem javítottak a munkakörülményeken, vagy viszszautasították bérköveteléseiket. sörboszorkányok: A középkorban nem ismerték pontosan az erjedés folyamatát, és ha a sör megromlott, vagy nem az alkoholos, hanem az ecetes erjedés indult

meg, gyakran boszorkányságot gyanítottak, és evégett nem egy esetben született bírósági ítélet a „sörboszorkányok” ellen a sör megrontása miatt. 1565-ben Briesemann asszonyt fogták perbe azzal a váddal, hogy elvarázsolta és megrontotta Joachim Mellermann sörét. Hasonlóan járt Garmar asszony is, aki a vád szerint mérget kevert Berndt Schneider söröshordójába. 1581-ben Katharina Janekent már gyilkossággal vádolták, mert mérgezett sörrel megölte Hans Ebelst és feleségét. A vádlottak a vallatás során beismerték tettüket, annak ellenére, hogy minden bizonnyal ártatlanok voltak. Éppúgy, mint az az asszony, aki ellen – talán szerelemféltésbôl – egy másik eskü alatt azt vallotta, hogy látta, amint a sör megrontására repülô szellemeket parancsolt egy sörfôzdébe. Nem kerülte el a tortúrát a schlawei polgármesternô sem, akit azzal gyanúsítottak, hogy sûrû fekete sörétôl lettek hallucinációi mostohalányának. Ma már úgy gondoljuk, nem történt boszorkányság. Nem mindenütt tartották be a törvényt, és a sör fûszereként mindenféle növényt és gyökeret felhasználtak – köztük nemritkán olyan mérgezôket is, mint például a berkenye. Akkoriban sok nô hitt a sör és a kenyér gyógyító varázserejében. 1583-ban egy olyan asszonyt tartóztattak le, aki mindennap kenyeret és sört vitt egy denevérnek, hogy az veszély esetén a segítségére legyen. A babona szerint a sör nôket segí-


sörellenôrök: A sör minôségi követelményeinek megfogalmazása új szakasz kezdetét jelentette a sörminôsítés területén. Szigorították a sörellenôrökkel szembeni követelményeket: tilos volt a vizsgálat elôtti estén becsípniük, a vizsgálat idején sajtot, halat, sonkát, köménymagos kenyeret, édességet nem fogyaszthattak, és dohányozniuk sem volt szabad. A próbára kivitt sörök ízlelése közben csupán pirított kenyérdarabkákat rágcsálhattak. A hamisító sörfôzôket szigorúan büntették, volt eset, amikor nemcsak a sörét kobozták el, hanem a sörfôzdéjét is azonnal bezárták, sôt esetleg még a városból is kiutasították. De ennél még súlyosabb következménnyel is járhatott a sörpancsolás. Elôfordult, hogy a népharag a saját sörébe fullasztotta a hamisítót, de ha nem is történt meg ez a végzetes lépés, a szégyen a sörhamisítót akkor is elkísérte egészen a sírig. sörfejtés: A sör hordókba, palackokba töltése. A fejtést túlnyomás alatt kell végezni, ami azt jelenti, hogy a hordóból vagy palackból kiszippantják a levegôt, szén-dioxiddal töltik meg és úgy töltik tele. sörkoptatás: III. Wilhelm és VII. Ludwig bajor hercegek a XIV. században sörbizottságot hoztak

létre, melynek tagjai télen hetente kétszer, nyáron háromszor szemlét tartottak a sörfôzdékben, és ha a sör minôsége nem felelt meg a követelményeknek, a sörfôzô vagy sörkimérô ellen szigorú szankciókat alkalmaztak. A középkori ellenôrzést nem éppen laboratóriumban végezték: három ellenôr szûk szarvasbôr nadrágban megjelent a sörfôzdében, és egy vödör sört locsolt egy nyers, festetlen padra, melyre mindhárman leültek és három órán át helyben maradtak. Közben ettek, ittak, jókedvûen adomáztak. Aztán egy adott jelre mindhárman felálltak, és ha a nadrágjuk odaragadt a padhoz, s velük együtt az is felemelkedett, a sör megfelelt a minôségi követelményeknek, és ki lehetett mérni. Ôk voltak a „bierkieser”-ek, magyarul sörkiválasztók, akik munkájuk tisztességes végzését hivatali eskü letételével is megerôsítették. A nem megfelelô minôségû sört csökkentett áron kellett kimérni, s egy városi szolga mindaddig ott maradt a sörkimérésben, amíg a leszállított árú ital el nem fogyott. sörkoszorú: A germánoknál a sörfôzés, akárcsak a sütés-fôzés és a többi háztartási munka, az asszonyok dolga volt. A korai középkorban a sörfôzdékben is csak asszonyok sürgölôdtek. Nem véletlen, hogy egyes északnémet vidékeken a sörfôzô üst még a századfordulón is a hozományhoz tartozott. Az is szokás volt, hogy ha

egy asszony sört fôzött, meghívta a szomszédasszonyokat egy kis kóstolóra. Az ilyen asszonyi sörözéseket nevezték sörkoszorúnak. A sörkoszorú eredete is a középkorban keresendô. Ekkor még léteztek a német vidékeken olyan kocsmák, ahova csak nôk léphettek be. A sörkoszorú minden bizonnyal kitûnô lehetôség volt arra, hogy a hölgyek elengedhessék magukat. Arról azonban nem szól a fáma, hogy a sörkoszorúból hazatérô asszonyokat mivel várta otthon hites uruk. sörmérföld: A középkorban annak a távolságnak az elnevezése, melyen belül valamely sörfôzônek (vagy sörfôzô városnak) kizárólagos joga volt sörfôzésre és a sör kimérésére. sörök erôssége: A sörök erôsségét sem alkoholtartalmuk, sem szárazanyag-tartalmuk alapján nem lehet pontosan jellemezni, ezért erôsségüket, minôségüket az erjedés elôtti, vagyis az eredeti cukorfokkal határozzák meg. A söröspalack címkéjén feltüntetett szám, például 12 B, az erjedés elôtti sörlé cukorfokát jelöli Balling-fokban kifejezve. A Ballingfok megközelítô pontossággal mutatja, hogy hány százalék oldott anyag van a sörlében. sörösharang: A középkori városokban a plébániatemplomokban volt egy kis harang, melynek éles hangja a régi idôkben a vendégfogadók és korcsmák záróráját jelez-

187 LEXIKON

tett a terhességükhöz: ha az esküvôn kiloccsant a sör, az annak a jele volt, hogy a menyasszony nemsokára terhes lesz.


LEXIKON

188

te. Oklevelek emlékeznek meg a pozsonyi, budai és a gyôri sörösharang intézményérôl is. A sörösharang a késôbbi idôkben beköltözött magába a kocsmába. Az angliai pubokban sok helyen még ma is egy kis harang megkondításával jelzik az utolsó rendelés leadásának idejét.

vált a ma is használatos harmadés félliteres kiszerelés. Ahogy az iparban megindult a versengés, a címke a marketing egyik alapjává vált. Nem véletlen, hogyha a sör készül üveges és dobozos kiszerelésben is, a dobozon található felirat is megtartja a címke stílusát az azonos sörfajtákon belül.

söröscímke: A XIX. század közepére az üveges sör megjelent a piacon: az ital szállítható, könnyen tárolható áruvá vált. A kezdeti idôkben az üvegre domborították a sörfôzô és a palackozó nevét, valamint egy címke jelezte a kupakon az üveg tartalmát, illetve biztosította a vásárlót, hogy az hamisítatlan. Ahogy a sörfajták száma nôtt, úgy váltotta fel a domborított üveget a sima üveg az egyszerû címkével. A XX. század kezdetén az üveges sörfajták számának emelkedésével és népszerûségük növekedésével a címkék egyre színesebbek és változatosabbak lettek. Egy új mûvészeti forma született. Sörfôzôk és palackozók próbálták egymást túlszárnyalni minél szembetûnôbb címkékkel, hogy magukhoz csalogassák a potenciális vásárlókat. A papírdugót felváltotta a csatos kupak, megjelent a címke az üveg nyakán, esetenként pedig a hátoldalán, így is vonzóbbá téve az árut. A kisebb kiszerelés magával hozta a címkék változatosságát, így is megkülönböztetve a söröket. A századfordulóra Európában és Amerikában egyaránt tömegcikké vált a sör. Ezzel egyidôben mindennapossá

söröscsizma: Magas szárú, csizma mintára formált sörivóedény 2 literes ûrtartalomig. A XVI. századtól használták. Nehéz belôle inni. sörösdoboz: 1929-ben az Anheuser-Busch és a Pabst Sörgyár kezdte meg a kísérletet az elsô bádogdoboz kialakítására. 1933-ban történt meg az áttörés, a doboztöltô gép alkalmazásával. A dobozos sör rövid idôn belül sikeres lett az amerikai piacon. Németországban 1937-ben kezdték meg a gyártását, Exportbier megjelöléssel, de csak a II. világháború után indult meg jelentôsebben a fejlesztés. 1964-ben a Dortmundban rendezett Interbrau kiállításon mutatták be a tépôzáras dobozt. 1971-ben megjelent a doboz szegélyes megoldása. Ma már 0,33, 0,5, sôt 1 literes ûrtartalommal is gyártják. A dobozos sör elônyei: a klimatikus hatásoknak – legyen az hideg vagy meleg – hosszabb ideig ellenáll, a stabilizálás és a pasztôrözés révén növeli az eltarthatóságot, könnyû és biztonságos a szállítása.

A japán sörgyárak két szakmai újdonsággal is meglepték a dobozos sörök piacát. Hogy a vendégnek meglegyen az az érzése, hogy üvegbôl issza a sört, bevezették a doboz polietilénterephtalat nevû anyagból való készítését, amely fémzárral van kialakítva. Ha ezt a polietilén védôburkot eltávolítják, elôbukkan a sörrel telt pohár. A másik szakmai újdonság, hogy ivásnál az egész doboztetô könynyen eltávolítható, és a fogyasztó úgy érzi, mintha pohárból inná a sört. Hogy ez a hatás még erôsödjön, a doboz aljára plasztikgyûrût helyeztek el, ha ezt egy kissé megmozgatják, a habképzôdés erôsödik. Persze biztos, hogy nem ez a sörfogyasztási szokások jövôje. söröskorsó: A XV. században találták fel a sör számára a korsót. Ezek a nagy, kerek, olykor sokszögletû edények sokszor tetôvel is bírtak. Alapanyagául szolgálhat az ón, az üveg, az ezüst és a kerámia is. Az elôkelôségek korsói valóságos kézmûipari remekmûvek voltak: ezüstbôl öntve, domborítva, apró részletességgel festett ábrákkal, címerekkel, történelmi, allegorikus és bibliai jelenetekkel díszítve. Röviden, a sörivás már a szemnek is élvezettel szolgált. A XVII. században jelentek meg az üvegkorsók, amelyeket rendszerint gyönyörûen befestettek és zománcábrákkal ékesítettek. Legjellemzôbb darabjaik a „fichtel-


sörrel fôzés: A sör szerepe kettôs a gasztronómiában. Meg kell különböztetnünk „sörrel való fôzést” és a „sörhöz való fôzést”. A kettô között az a lényegi különbség, hogy míg a sörrel való fôzés esetében az italt ténylegesen felhasználjuk az ételkészítés során, addig a sörhöz való fôzés esetében a sörözés alkalmához, ünnepibbé tételéhez készítünk ételeket. Ezeknek az ételeknek a legegyszerûbb és legismertebb formái a sörkorcsolyák. A sörkorcsolyák egyrészt csökkentik, „elverik” a sörözgetés közben óhatatlanul jelentkezô éhségérzetet, másrészt felszívják a gyomorban az alkohol egy részét, így csökkentve a túlzott „nekividámodás” lehetôségét. A legklasszikusabb sörkorcsolyák a különféle sóskiflik, sósperecek, pogácsák, chipsek, amelyeket leginkább készen vásárolhatunk. Némi fáradság és idô ráfordításával azonban magunk is készíthetünk hideg vagy meleg sörkorcsolyákat. A

meleg sörkorcsolyák klasszikus esetei a különféle melegszendvicsek (húsos, sajtos, gombás, velôs-pirítós), német nyelvterületen a sült kolbászok, virslik. Némely hazai sörözôbe, fôként télvíz idején, kezdenek visszalopózkodni – sörkorcsolya gyanánt – a klasszikus parasztreggelik ételei, a hideg sült hurkák, tepertôk lilahagymával, a fasírt és a csirkemájas zsíros kenyér. A sörrel való sütés-fôzés mindenképpen önmérsékletet igényel. Egyáltalán nem biztos, hogy ha a készítendô ételünkben a vizet sörrel helyettesítjük, akkor kiváló vagy egyáltalán elfogadható ételt sikerül öszszehoznunk. A sült húsok sörrel való locsolgatása már régóta ismert. A különféle sültek szép piros színt és ropogós külsôt kapnak, ha a sütés utolsó fél-egy órájában szorgalmasan locsolgatjuk azokat sörrel. Erre a legalkalmasabbak az egyszerû lager sörök. Azonban ebben az esetben sem kell, sôt nem is szabad a sülô húsnak sörben tocsognia. Persze van amikor kifejezetten a sörben kell az ételt megfôzni, vagy éppen levest fôzünk a sörbôl. sörszabályzat: A sörszabályzat az ivási szokások gyûjteménye. A szokások alapjait a diákok és katonák sörös társaságai rakták le. Virágkorát a XVI. és a XVIII. század között élte, dacolva az egyház és az állam fellépésével. A kritika

érthetô, ha egy régi sörszabályzatot tanulmányozunk. Ez kimondja, hogy az ünnepi körben addig illik inni, amíg lerészegedünk. Ha távozáskor nekiesünk az ajtófélfának, vissza kell térni az asztaltársasághoz, és tovább kell innunk. Aki nem részegedik le teljesen, büntetést fizet. Ilyen szokások mellett nem csoda, ha az ivászat nem adott lehetôséget a kulturált együttlétre. sörszámlálás: Vannak helyek, ahol a fogyasztást a söralátéten jegyzik, mégpedig úgy, hogy öt függôleges vonal után egy vízszintessel áthúzzák az egészet. A sokadik fél tucat után a pincérnek már végleg nincs helye, hogy újabb vonást húzzon, de mire ez a pillanat elérkezik, a vendég, ha van még ereje, az alátétet ráhelyezi a korsó tetejére, hogy jelezze: nem kér többet. Amikor még nem volt alátét, gyakran kis porcelánlemezeket használtak. A megivott sörök számát így könnyen meg lehetett állapítani az egymásra tett porcelántányérocskák számából. Az egyszerûbb helyeken, ahol nem voltak ilyen alátétek, ott a felszolgálók krétával írták fel egy táblára, hogy a vendég mennyit fogyasztott. Ezt akár sörivási versenynek is tekinthetjük, hiszen mindenki láthatta, kinek mennyi van a „rovásán”. sörszeminárium: Bamberg városának idegenforgalmi hivatala által a sör szerelmeseinek tartott kurzusok azok számára, akikben olthatatlan

189 LEXIKON

bergi poharak”, ezek a frankföldi söröskorsók, melyeken festett ökörfej, valamint a Fichtel-hegység egyik csúcsa látható. Ebben az idôben a jobb háztartásokban már szokás volt a sör pohárból történô fogyasztása is, korsóból a vendéget érkezésekor, még állva, egy üdvözlô korttyal kínálták. A söriváshoz használatos üvegpoharak általában vékonyak és magasak voltak, gyakran szépen kifestve vagy beolvasztott zománccal díszítve.


LEXIKON

190

tudásszomj él a sör iránt. Az általános tudnivalókat a „Bamberg és folyékony kenyere” kurzusán sajátíthatjuk el, de külön szakkal bír a „csodálatos esték a bambergi sörrel” és a „sör és konyha tudománya” is. sörtank: A nagyobb forgalmú vendéglôket csapolt sörrel ellátó rendszer. A vendéglô raktárában vagy pincéjében nagyméretû tartályokat helyeznek el, melyekbe a szállító jármûvekbôl közvetlenül fejtik le a 20-30 hordónyi sört. A tartályokat hôszigetelt vezeték köti össze a csapolóberendezéssel. sörtípusok: A söröket a felhasznált élesztô jellege szerint két nagy csoportba – alsóerjesztésû és felsôerjesztésû sörök – sorolják. A sörfôzôk azt már igen korán megfigyelték, hogy míg egyes élesztôfajták felemelkedtek a sörcefre felszínére, addig voltak olyanok, melyek leülepedtek az edény aljára. Azt is tapasztalták, hogy az elôbbi élesztôk hasznos tevékenységüket 10 Celsius-fok felett, az utóbbiak 5-6 Celsius-fokon hajtják végre. sörtôzsde: A Broker’s Bier Börse több mint hétszáz vendég befogadására alkalmas berlini sörözô, ahol mindennap 17 órától a sörés az italárak a tôzsde szabályai szerint ingadoznak. Az információk több monitoron is megjelennek; így a 15 különbözô csapolt és a 4-féle üveges sör ára, továbbá a borok, pezsgôk valamint a pálinkák árai. A számítógépes

program minden eladást rögzít, és az árfolyamváltozások azonnal megjelennek a képernyôkön. A csapolt mindennap 4 márkával indul, az üveges sör kezdô ára 5 márka, míg az „özvegy- és árvasör” nyitáskor 3,80. Amint a tôzsdejáték beindul, minden megváltozik. Az eddigi legerôsebb hossz egy háromdecis sör árát 16 márkáig vitte fel, de az átlagos tôzsdei napokon az üzletmenet árai a tényleges kereslethez igazodnak. A tôzsdei résztvevôk megélhetnek hosszokat és besszeket, de a teljes összeomlás úgyszólván teljesen kizárható. A sörtôzsde látogatói, mivel határidôs ügyletek nem köthetôk, örülnek az árzuhanásnak, de a minimumajánlat 2,40-nél nem lehet kevesebb. A 15-féle csapolt sör között különlegességnek számít az ún. „özvegy- és árvasör”. A Priegnitzer sörfôzde sörének különlegessége, hogy a Broker’s Bier Börse vendégei minden elfogyasztott sörrel a sörfôzde jótékony célú alapítványát is támogatják: az elôre meghatározott összeg független a tôzsdei árfolyamoktól.

száraz ser: A középkorban a befejezett erjedés miatt csak kevés malátát tartalmazó sereket nevezték így. Manapság ismét divatba jött, azokat a söröket hívják így, melyekben aránylag alacsony mennyiségû a maradék cukor. szépítô szûrés: Az érlelés után megmaradt kismértékû zavarosság eltávolítása. Ezt követôen lesz a sör csillogó-tükrös. szeszkazán: A korhely régi neve. színsörlé: Megszûrt sörcefre. triplaser: A XVII–XVIII. században a serek erejét, vagyis, mint ma mondanánk, az alkoholtartalmát illetôen megkülönböztettek tripla sert, dupla sert, szimpla sert és feles sert. U Fleku: Prága talán leghíresebb, legismertebb sörözôje. Az ~ épületét, a már akkor is öregnek számító Kremencova utcai házat Vit Skremenec 1499ben vásárolta meg. Nem akart ô többet, csupán egy kis sörfôzdét felállítani, amely biztosítja a környék polgárainak szükségletét. Jakob Flekovsky, akinek családjáról késôbb a sörözôt elnevezték, már nem kevés pénzért vásárolta meg a Skremenec családtól 1762ben a sörfôzô házat és a hozzá tartozó vendéglôt. Az ~-ban 1843ban fôzték elôször az azóta világhíressé lett bajor típusú erôs, sötét sört. 1921-ben ismét tulajdonost váltott a sörözô, megvásárolta azt


üvegpohár: Az üveg általános használata a XIX. század második felére teljesen visszaszorítja az ón-, a cserép- és az egyéb kupákat. A pohár szó az olasz–francia bicchiere leszármazottja, miként a német Becher is. Az igazi jellegzetes pohár formája alul keskeny, felül széles és fületlen. Bár természetesen vannak különleges formájú és díszítésû poharak, az üveg megjelenésével eltûnnek a pompás dombormûvek, a díszítés a cserépen és az üvegen festett, az ónon karcolt ábrák.

víz: A sörgyártás legfontosabb eleme. A sörgyártásra alkalmas, jó víznek abszolút tisztának, szagmentesnek és lehetôleg minél lágyabbnak kell lennie. Emiatt a legalkalmasabbak a források és mélyfúrású kutak vizei. Jó néhány sörgyár azonban kifejezetten büszke természetes forrásból származó vizére, és ekkor persze ezt fizetteti meg a fogyasztóval. Az egyik finn sörgyár például egyenesen húszezer éves „abszolút szennyezésmentes” vízbôl fôzi sörét. Könnyû nekik, csupán néhány nagyobb jégkockát kell felolvasztani... zab: Sörkészítési alapanyagként egyes vidékeken volt ismeretes, de csak a XII. századig (pl. Szerzetes sör). záróra: Elôször 1310-ben rögzítették, kifejezetten müncheni használatra. A középkorban a hatósági ellenôrzés részét képezte. Minden sörfôzô kötelezve volt arra, hogy mindig „teljes mértékkel mérjen”, és hogy ebbôl származó járandóságát rendezze. Bírsággal járt, ha az utolsó harangozást, a záróra jelét követôen is tovább csapolták a sört. A tizenhetedik században a sörmérésre vonatkozólag rendelkezés írta elô Berlinben: „esténként, mihelyst a dobszó figyelmeztet, azaz amikor a templomban kilenc órára harangoznak, a csapolás befejeztetik”. Ennek jeléül az erre hivatott ember krétával keresztet húzott a hordó csapjára, amint az ütemes jelzések felhangzottak. A Zapfenstreich

megfelelôje a katonai nyelvezetben a takarodó. Zatec: A remek aromájú komlót, melyet a hagyomány szerint fiatal lányok szednek gyönge ujjaikkal, több mint ezer éve termesztik Csehország Zatec régiójában. Az innen származó komló titkát sem botanikusok, sem vegyészek nem tudták megfejteni, a bizonyíték azonban, a sörivók legnagyobb örömére, ott van minden pohár sörben. Zlaty Bazant: A Felvidék és Szlovákia legmodernebb és legnagyobb sörgyára 1978-ban, még a szocialista Csehszlovákia élüzemeként kezdte meg mûködését. Az ógyallai Zlaty Bazant nemcsak a hazai fogyasztóknak szolgált, a legjobb cseh sörökkel együtt importra került, és sok európai sörivónak lett kedves söre. A Magyarországon Fácánként becézett sör 10 évig örvendeztette a magyar sörivókat, de a rendszerváltozás után eltûnt a hazai sörkínálatból, hogy aztán 1999-ben annál diadalmasabban térjen vissza. A történelem mintha ismételné önmagát. Ógyallát és Komáromot eddig a Zsitva patak kötötte össze. Ám amióta a Zlaty Bazant licenc alapján a Komáromi Sörgyárban készül, ismét megerôsödött a sörbarátság a magyarországi és a szlovákiai sörivók között: mindannyiuk egyik kedvence a Zlaty Bazant, vagy ahogy mifelénk hívják: az Aranyfácán.

191 LEXIKON

a Brtník család, akiktôl azután 1949-ben az államosítás során, a „nép nevében” elvette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Az 1990-es évek elején a legendás sörözôt a Brtník família a reprivatizáció keretében visszakapta. Az ~ egyébként Európa legnagyobb sörözôi közé tartozik, nyolc termében (Akadémia, Koffer, Lovagterem, Komlóskert, Václav-terem, Kolbász, Nagyterem, Ócseh terem) egy idôben nyolcszázan élvezhetik a kiváló sört, és akkor még nem beszéltünk a négyszáz férôhelyes kerthelyiségrôl. A sörfôzde-sörözô büszkesége azonban mindenképpen maga a fôzôház, amelynek egyes berendezéseit a középkor óta használják. A fél évezredes születésnap alkalmából a sörfôzdéhez közeli, egykori malátázóházban megnyílt az ~ házi múzeuma is, ahol megtekinthetôk a fôzdébôl már kikerült, használaton kívüli régi szerszámok, berendezések.


Profile for zsuzsa szederné tóth

Magyar SÖRLEXIKON  

A magyarországi sörkultúra bemutatása

Magyar SÖRLEXIKON  

A magyarországi sörkultúra bemutatása

Profile for sztzs
Advertisement