Page 1

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI JÓPÉLDÁK MINTA VERZIÓ

TARTALOM Első rész Második rész Harmadik rész

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! 1

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal


Helyi gazdaságfejlesztés stratégia 2024

MINTA SZÖVEG Helyi gazdaságfejlesztés

A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

2


ELSŐ RÉSZ

Helyi gazdaságfejlesztés

A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

3


Helyi gazdaságfejlesztés stratégia 2024

MINTA SZÖVEG Helyi gazdaságfejlesztés

A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

4


MÁSODIK RÉSZ

Helyi gazdaságfejlesztés A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

5


Helyi gazdaságfejlesztés stratégia 2024

MINTA SZÖVEG Helyi gazdaságfejlesztés

A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

6


HARMADIK RÉSZ

Helyi gazdaságfejlesztés

A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok

7


Helyi gazdaságfejlesztés stratégia 2024 ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

MINTA SZÖVEG Helyi gazdaságfejlesztés

A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok

8


ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

MINTA SZÖVEG Helyi gazdaságfejlesztés

A terület- és vidékfejlesztés egyik legnagyobb kihívása az emberek értékteremtő munkához és munkajövedelemhez juttatása, helyben történő boldogulásuk lehetőségének biztosítása. A gazdaságilag nehéz helyzetbe került térségeink, kiemelten vidéki térségeink újbóli talpra állásának egyik feltétele, hogy a helyi erőforrásokkal megtermelt értékek minél nagyobb arányban helyben, a helyi közösség érdekében hasznosuljanak. Ennek része, hogy az egyéntől, a családi kis- és középvállalkozásokon keresztül a nagyvállalatokig, illetve az önfoglalkoztatóktól, a kistermelőktől a családi gazdaságokon keresztül a nagyüzemig minden helyi szereplő részt vegyen a helyi értékteremtésben. A helyben termelt értékek helyben történő hasznosítása ezen túl a fejlett térségek, nagyvárosok fenntartható fejlődésének fontos tényezője is. A térségek, települések fejlődéséhez szükséges erőforrásokat egyaránt pótolhatjuk kívülről, például befektetések térségbe vonzásával vagy kívülről érkező támogatások igénybevételével, vagy külső forrásból származó nyersanyagokkal és energiaforrásokkal. A hazai területfejlesztési gyakorlatban is korábban a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések domináltak. Mára azonban bebizonyosodott, hogy kizárólag külső erőforrások felhasználásával egy térség problémáira nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Probléma az is, hogy a külső források legtöbbször nem az arra rászoruló, hátrányos helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mivel ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak, illetve a támogatások igénybevételéhez szükséges saját forrás is korlátozottan áll rendelkezésre. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Stabilabb és fenntarthatóbb fejlődést eredményez, ha a térség saját erőforrásait hasznosítjuk minél hatékonyabban, a helyi szereplőket „képessé téve” erre. A modern területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást, sőt, e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazására törekszik. Ez a XXI. század egyik legnagyobb fejlesztéspolitikai kihívása. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai gazdaságpolitika egyik fontos feladata, amelyet a jelenlegi tervezetek szerint az Európai Uniós támogatáspolitika is támogat 2014-2020 között, mind a vidékfejlesztés, mind a kohéziós politika keretében. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) kiemelt programokkal foglalkozó osztálya olyan gazdaságfejlesztési programokat keres és ismertet meg szélesebb körben, amelyek a helyi gazdaság újjáépítését, a helyi gazdasági kapcsolatok megerősítését célozzák. Az NTH szerepet kíván vállalni annak megmutatásában, hogy Magyarország térségeiben mennyi érték és erőforrás található, és jó gyakorlatok ismertetésével kívánja segíteni térségeinket abban, hogy belső erőforrásaikra támaszkodó fejlesztéseket hajtsanak végre.

9


Helyi gazdaságfejlesztés stratégia 2024

10

Minta  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you