JuPiTesla Mit kompenzál egy autó az urben? íí És “ki” a legnagyobb a Naprendszerben? Kezdjük a nem-olyan-régi hírrel: sikeresen tesztelték a SpaceX gyorsítórakétákat. Ez volt a második alkalom, hogy használták ezeket a rakétákat, míg mindenki elképedve bámulta, ahogy egy piros Tesla pályára áll az űrben, én majdnem elsírtam magam azon, hogy a három rakétából kettő landolt. Ha sejtitek, mennyi üzemanyagot éget el egy átlagos rakéta, valamint hallottatok már az űrszemétről, akkor tudjátok, hogy ez egy történelmi pillanat. A Tesla miatt meg ne aggódjatok, olyan sebesen repül, hogy nem lesz belőle űrszemét, valószínűleg a Nap körül kering majd, és előbb-utóbb belezuhan, vagy atomjaira esik szét. Sokaknál ment a hiszti, hogy „jaj, egy vadiúj kocsi elpocsékolása”, „mások meg éheznek”, „ez csak felvágás” és hasonlók. Nos... Ad egy: akkor is éheztek, amikor a Holdra szálltunk. Ad kettő: ha neked lenne egy autógyárad, és úgyis tesztelned kell rakétákat – miért ne? Ad három: a Pioneer-táblákra emlékeztek? A Pioneer 10-es és 11-es űrszondán található táblákra gondolok. Ezek alumínium táblák arannyal bevonva, amire néhány egészen gyerekes rajz került – az emberi testről, a hidrogén sematikus ábrájáról, matematikáról és az akkor ismert Naprendszerről. Ezt a hetvenes években azzal a reménynyel erősítették az űrszondák oldalára, hogy majd egy intelligens faj észreveszi, és felveszi velünk a kapcsolatot. Gyakorlatilag térképet rajzoltunk nekik, azóta is vár-juk, mi lesz ebből. Mert ha képes vagy intergalaktikus utazásra, mi másra vágynál, mint olvasni egy kis kémiát, látni egy anatómiailag inkorrekt meztelen emberi testet és matematikával vesződni… Tanultunk ebből? Nem. Néhány évvel később a Voyager-1 kettő darab aranyozott/aranyszínű bakelitlemezt vitt magával az űrbe. Érted, hanglemezt. Mert nekem is van otthon gramofonom, és biztos elvinném egy űrutazásra. A lemezen hallható némi lelkes latin beszéd, madárhang, nevetés, lépések zaja, 55 nyelvű köszöntés. Emellett képek és filmek a DNS-ünkről, megint anatómia, kémia és matek – ne kérdezd min és hogyan játsszák le a filmeket, képeket, túl későn születtem, hogy ezt meg tudjam válaszolni. És persze felkerültek rá a világ többségének kedvencei: bálnahangok és klasszikus zene. Oké, volt rajta egy rockszám, amit majdnem leszavaztak, mert az olyan „tinis”. Egyébként is, az 1970-es, 1980-as években az USA-ban véletlenül se hallhattál rock and roll zenét… A lényeg, hogy ezekhez képest a Tesla és utasa (Spaceman) sokkal menőbb üzenetet közvetít: van kocsink, és igen, ennyire lazák vagyunk, lógjál velünk (és akkor nem küldünk több pucér képet). P.S.: találsz egy könyvet* a kesztyűtartóban. Csá.
30
SZINAPSZIS // 2018. MÁRCIUS
Most pedig a Naprendszer legnagyobb bolygójáról – 11-szer nagyobb a Földnél, így is tizede a Napnak: Végre egy bolygó, aminek el is találták a nevét. Iupiter görög megfelelője Zeusz, a villámok és az égbolt, meg egy csomó más dolog istene. A Jupiter mint óriásbolygó viharos felszínnel rendelkezik, ellenállhatatlan (gravitációs) vonzerejének köszönhetően 69 hold kering körülötte – és igen, jól sejted, a holdak nevei nagyrészt Zeusz csajairól kapták a nevüket. Ami mondjuk annyiban ironikus, hogy egyes nők híresebbek lettek, mint maga Zeusz (pl.: Európa). A négy legnagyobb holdja (Galilei-holdak) már-már kisbolygóként viselkedik, méretük és alakjuk, valamint a többségükön található víz miatt meglehetősen jó pót-Földek lennének. A Jupiter 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, sűrűsége pedig az egyik legkisebb. Ezt valahogy úgy képzeld el, hogy nagy része hidrogén- és héliumgázból (tulajdonképpen légkör), valamint folyékony hidrogénből áll, mintha csupa felhőn lépkednél (amolyan felszín), alatta valahol egy szilárdabb mag bújik el (tényleg elbújik, mivel a bolygó 3%-át se teszi ki – s így is nagyobb a magja, mint az egész Földünk). További érdekessége, hogy a légkörét alkotó gázok, valamint a bolygó forgása miatt alakja megnyúlik, inkább spheroid lesz (laposabb gömb). A Jupiter egyébként a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után – ezt a méreteinek és a felhőzetről visszaverődő fénynek köszönheti, mint a Vénusz. Ammóniakristályokból és ammónium-hidroszulfidból álló felhők borítják, ezek világosabb-sötétebb sávokba rendeződnek különböző szélességeken, és különböző irányú áramlatok forgatják őket, amik viharokat és turbulenciát okoznak. Ezek a sávok évről évre változtatják szélességüket, színüket, de eléggé stabilak ahhoz, hogy a csillagászok támpontként használják, ilyen a Nagy Vörös Folt – egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek. Ez egy anticiklon vihar, ami stabil ugyan, de évről évre zsugorodik, és idővel el fog tűnni. A viharokban villámaktivitás is van, ez egy vékony vízfelhőréteg jelenlétét feltételezi. Ezek az elektromos kisülések több ezerszer erősebbek lehetnek, mint a földiek. A Jupiteren más nagy viharok is vannak, amelyek azonban kisebbek, fiatalabbak/átmenetiek és névtelenek. Lehetnek fehérek és barnák, utóbbiak a melegebbek.