Page 26

MŰHELY JÁTÉKPSZICHOLÓGIA | KÉSZSÉGEK

hogy mennyire feszültek vagyunk a két napja történtek miatt? Nagy valószínűséggel nem. Figyelmünk inkább a mielőbbi célba érkezés és az ismételt 6-os dobások között ingázik. Mi következik ebből? A játék során különböző adaptív folyamatok jutnak érvényre. Többek között ide tartozik a feszültséglevezetés, a regenerálódás és különböző fejlődési folyamatok. Tekinthetünk a játékra, mint egyfajta szabályozó rendszerre is, ami különböző éberségi-motivációs szinteket befolyásol. Pszichológiai szempontból megközelítve a játék jelentős az érzelmi és személyiségfejlesztő szerepe miatt, illetőleg a szocializáló szerepe sem elengedhetetlen, hiszen közösségformáló és csapatépítő ereje vitathatatlan (habár mikor ötödször ütik le a bábunkat a cél előtt, ezt igen erősen átgondolja az ember). Ami még érdekesség, hogy a játékot, mint fogalmat nem szabad merev határok között értelmezni. Mondhatnánk úgy is, hogy a játék szerves része a legtöbb emberi tevékenységnek, kvázi részhalmaza egy nagy egésznek. Közös vonás fedezhető fel például a művészetekkel, hiszen ott is egy elképzelt, akár fiktív világot teremtünk. Vagy akár egy munka elvégzése során is megvannak az előírt lépések. használt rendszerek, de előfordulhatnak olyan játékos elemek, amelyek bizonyos részei párhuzamba állíthatóak egyes játékok folyamataival.

művészetében olvashatunk. A szerzőpáros két pszichiáter, apa és fia arra a követketetésre jut, hogy a legtöbb felnőtt sok minden iránt érdeklődik, számos hobbija lehet, de igazán mégsem játszik. „Lehet, hogy sokat tevékenykednek, sok a hobbijuk, sokféleképpen kapcsolódnak ki és sok minden iránt érdeklődnek, de játszani nem játszanak. A felnőttek nem úgy szaladgálnak, mint a gyerekek, hanem kocognak, vagyis dolgoznak a futáson. Időt, pénzt és energiát költenek arra, hogy dolgozzanak a kikapcsolódáson, mindeközben nem tudják újraalkotni magukat, pedig ez lenne a rekreáció lényege.”

A magyarázat tehát egyszerű; minél több energiát fordítunk arra, hogy végezzük magát a cselekvést, a görcsösség, ami ebből fakad egyre távolabb taszít a valódi céltól, mégpedig a játék puritán valójától. A legtöbben a játékban a versengést látják, ami egy természetes emberi tulajdonság, van, akiben jobban, másban kevésbé nyilvánul meg. Ez nem minden esetben jelent rosszat, mert a versenyszellem akár magunkra, akár másokra is pozitívan hathat, de a Talán az egyik legizgalmasabb és legtöbbet vizsgált kérdés azonban nem túlzott versengés megölheti a játék valódi örömét. ez, hanem hogy miért van az, hogy egyes emberek nagyon szeretnek Természetesen ez nagyban függ a neveltetéstől játszani, míg mások egyenesen képtelenek elengedni magukat egy és a tanulási mintáktól, és ebből is adódik, hogy adott játék kedvéért. A gyerekek számára sokszor érthetetlen, hogy a kellő következetesség nélküli nevelésből még a felnőttek miért nem lelkesednek annyira a játék iránt, mint mondjuk ők. legjelentéktelenebbnek tűnő játszási készségben Az értetlenség jogos, hiszen azért, mert valaki éveit tekintve idősebb, mint is mekkora károkat lehet okozni. Persze ez elsőre egy gyerek, attól még ennek a tényezőnek nem kéne magával vonnia a elbagatellizálható, és nem is tűnik olyan fontosnak, játék iránti motiváció és lelkesedés hiányát. Pedig sajnos legtöbb esetben de a fent említett, illetve azokon túl a széleskörben ez történik, és megmarad nosztalgia szintjén az, hogy milyen is volt, bizonyára jól ismert, játék közben tapasztalt pozitív mikor az adott személy gyerekkorában játszott. Elgondolkodtató az, amit impulzusok teljes átélésétől igen nagy kár lenne erről T. P. Malone és P. T. Malone könyvében, A bensőséges kapcsolatok bárkit is megfosztani.

26

SZINAPSZIS // 2016. SZEPTEMBER

Szinapszis 2016. szeptember  

XIII. évfolyam 1. szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you