de nagy részük – biztosan nem csak az Okosság attribútumaival feldíszített Vittoria della Rovere a párizsi Didier Aaron-gyűjteményben3 –, mint jó néhány 16. századi velencei, lombard és toszkánai előzményük, valószínűleg ilyen rendeltetéssel készült. A jelképes tartalom az esetek többségében könnyen megfejthető, jó néhányszor megszilárdult képi hagyomány, vagy Cesare Ripa Iconologiája adja meg hozzá a kulcsot, de Baldinucci okkal beszél „proprio concetto morale”-ról és „proprio giudizio”-ról is. A műgyűjteményi kép megjelenése, mondhatni Giorgione Vihara óta egy mű ikonográ fiája egyre gyakrabban a művész és megrendelő közötti megállapodáson, bizalmas megbeszélésen alapul. A tartalom lehet még oly banális, de egyedi és egyszeri megjelenítési módja írott dokumentumok, pontos leírások híján a művé1 · C e s a r e Da n di n i : A Fi a t a l s á g a l l e g ór i á j a , 164 0 k örü l szettörténész számára akár megoldhatatlan felB u d a p e s t, S z é p m ű v é s z e t i Mú z e u m adványként is szolgálhat. Ez a helyzet Cesare Dandini azon képe esetében is (1. kép), amelyet 2016-ban vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum.4 Az egyetlen olyan attribútum rajta, amelynek félreérthetetlen jelentése van, a homokóra: mindig, minden ábrázoláson az idő könyörtelen múlását jelzi. A homokóra könyvön áll, amely számos Vanitas-csendéleten is az emberi ismeretek viszonylagos érvényét, mulandósággal szembeni tehetetlenségét szimbolizálja. A fiatal nő asztal mögött és ünnepélyességet sugalló, magas talapzatra helyezett oszlop előtt áll. Tekintete a semmibe réved, jobbjában két jázminágat tart, öltözete inkább kortalanná stilizált, mint antikizáló.5 A jázmin bájt, eleganciát, szeretetreméltóságot, isteni szeretetet és égi boldogságot szimbolizál, itt legvalószínűbben az első kettőt, a fiatalság báját és eleganciáját.6 A nő mintegy koszorúzásra készen emeli a virágágakat egy szárnyas puttó feje fölé, akit csak azért nem tudunk minden további nélkül Cupidóval azonosítani, mert nincs tegze és nyila. Helyettük talpas tálat tart jobbjában, amelyre szabadon maradt kezével, kiemelt hangsúlyt adva az ötvöstárgynak, rámutat. Legalább annyi szinte bizonyos, hogy az allegória fő
308
tartalma a szépség és a fiatalság magasztalása némi mélabúval elegyítve, amit az időmérő eszköznél is hatásosabban jelenít meg a nőalak enigmatikus arckifejezése. Csak feltevés részemről, hogy a szépség és a múlandóság ellentétének kontextusában a mutató gesztussal kiemelt talpas tál az olümposziak pohárnokának, a fiatalság istennőjének, Hébének az attribútuma. Hasonló ötvöstárggyal találkozunk, méghozzá úgy, hogy a kép modelljének koszorújában jázminvirág is van, Cesare Dandini egy másik művén: az énekesnő Checca Costa portréjának (Firenze, magángyűjtemény)7 azon a saját kezű változatán, amelyet a firenzei Museo Stibbert őriz.8 A Mediciek pártfogását élvező ünnepelt énekesnőről nagyon is könnyen elképzel2 · C e s a r e Da n di n i: A K om é di a a l l e g ór i ája, 164 0 Vic e n z a, hető, hogy megrendelői kívánságra a festő C o l l e z i o n e B a n c a Po p o l a r e d i Vi c e n z a Hébé szerepében léptette fel. A nektár és ambrózia felszolgálására rendelt edény formája ugyanilyen, csak az anyaga üveg a Hébé utódát, Ganümédészt ábrázoló Dandini-képen (Firenze, magángyűjtemény).9 Visszatérve a Szépművészeti Múzeum új szerzeményéhez, a tojásdad arc hosszú orral, egymástól kissé távoli szemekkel, középen elválasztott hajjal, de amúgy harmonikus vonásokkal, gyakori típus a firenzei mester életművében. Ez az arc fordul például felénk a Komédia-allegóriák egyikén a vicenzai Banca Popolare gyűjteményében (2. kép),10 vagy a két példányban is megfestett, háromnegyed alakos Alexandria Szent Katalinon (magángyűjtemény, illetve Montelupo Fiorentino [Firenze], Chiesa dei Santi Quirico e Lucia all’Ambrogiana).11 A szépségideált tekintve nem sokban különbözik tőlük a Philadelphia Museum of Art Saloméja sem (3. kép).12 Utóbbi azt is példázza, hogy Dandini a leghagyományosabb keresztény témákban is szívesen élt a költői licenciával. Elég arra utalnunk, hogy Jézus előhírnöke levágott fejének közelében megjelenik a kis Keresztelő Szent János, méghozzá angyallá válva, szárnyakkal és írásszalagján az Ecce Agnus
309