Issuu on Google+

DUNABOGDÁNY

TAHITÓTFALU

LEÁNYFALU

SZENTENDRE

POMÁZ

BUDAKALÁSZ

SZENTENDREI-SZIGET

VISEGRÁD 2011. OKTÓBER ÁRA 150 Ft

A DUNAKANYAR POLITIKAMENTES KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ MAGAZINJA

Régi nyarak Szentendrén

Játékaimhoz játszótársat keresek

Jávor Piroska szentendrei kiállítása

Laki László, a „lángoló ember”

Exkluzív interjú

Szemtõl szemben Kolti Helgával a Szentendrei Kulturális Kft. ügyvezetõ igazgatójával

Hollós László

Az eltûnt idõk nyomában


A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak! TÛZIFA ÁRUSÍTÁS BÜKK, GYERTYÁN ÉS TÖLGY KUGLIBAN 2000 FT/mázsa HASÍTVA 2200 FT/mázsa AKÁC KUGLIBAN 2100 FT/mázsa HASÍTVA 2300 FT/mázsa HÁZHOZ SZÁLLÍTVA - VESZÉLYESSÉ VÁLT, KISZÁRADT FÁK KIVÁGÁSA ( döntés nélkül is, lebontással, anyagi felelõsség vállalással ) - FÁK VISSZAVÁGÁSA, METSZÉSE - ELHANYAGOLT TELKEK, TERÜLETEK RENDBETÉTELE - BOZOTÍRTÁS, ZÖLD HULLADÉK ELSZÁLLÍTÁSA - BOKROK, SÖVÉNYEK VISSZAVÁGÁSA - FÜVESÍTÉS, FÛNYÍRÁS, FÛKASZÁLLÁS - KERTEK RENDSZERES FENNTARTÁSA, ÁPOLÁSA - KERTI BÚTOROK KÉSZÍTÉSE - TÉRKÖVEZÉS AUTÓ BEÁLLÓK, SZALETLIK ÉPÍTÉSE TEL.: 06-20 9277885 E-MAIL: gyongykertkft@gmail.com

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén

0 179

,

a Tábita könyvesboltunkban személyesen - Ft vagy Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)


Tartalomból

Kedves Olvasónk!

Innen-onnan

4-7

Barangoló

8-9

Vendéglátó

10

Exkluzív interjú 16-19 Portré

12-13 22

Ügyvéd válaszol Szemtõl szemben

20-21

Bár az október erõsen figyelmeztett bennünket a közelgõ télre, az elmúlásra, mi a Szentendrei Kurír Olvasóit azonban mégis állandó frissességben és megújulásban szeretnénk részesíteni. Már ebben a lapszámunkban is találhat az Olvasó néhány újdonságot. Ezek közé sorolom be, hogy Schirilla György a továbbiakban besegít nekünk a sportrovat szerkesztésében és tárgyalásokat folytatunk vele a fõszerkesztõi feladatkör betöltésére vonatkozólag is. Most elõször találkozik a kedves Olvasó a Facebook oldalunkkal. Ez az internetes világ egyik kiemelkedõen népszerû közösségi portálján, a Szentendrei Kurírral kapcsolatot teremtõ Olvasóinkat vonja be a hírrovatunk szerkesztésébe. Feltehetnek kérdéseket a Dunakanyar illetékeseinek, hivatalainak. Mi pedig megpróbálunk rá választ találni. A folyamatos megújulás a fejlõdés feltétele. Reméljük, remélem, hogy ezzel is egyre jobban elnyerjük az Önök tetszését. Számítunk az Olvasóink hûségére és tesszük a dolgunkat Önökért! Szívélyes üdvözlettel

26

Egészség Mûvészrovat

Nagy Erzsébet Lapt La ptul ulaj ajdo dono nos s, ffõszerkesztõ õsze õs zerk rkes eszt zõ Laptulajdonos,

28-29

Kérdése van? Írjon nekünk! Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek

Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

3


Innen-onnan Postás-strand – elindult az építkezés Civil hálózat csábítja majd a helyszínre Szentendrén

A szóbeszéd ellenére Szász Róbert, a 4Évszak Kft. ügyvezetõje cáfolta azokat a híreket, hogy fizetõs lesz a szentendrei Postás-strand. A város legnagyobb egybefüggõ szabadidõs zöldfelületének jövõjérõl konkrét elképzelései vannak, számos fejlesztés áll a küszöbön, arról azonban szó sincs, hogy fürdõzõknek a zsebükbe kéne nyúlniuk. „16 éve foglalkozom sportpályák üzemeltetésével és bérbeadásával. A környékbeliek számára ezek közül valószínûleg a leányfalui jégpálya és teniszklub lehet a legismerõsebb” – mondta el Szász Róbert, aki újabb fejlesztésekkel

nem csak a fürdõzni, hanem a sportolni vágyókat is. A szabad részen újdonság lesz az ingyenes homokos pálya, a játszótérre új eszközöket szereltetnek fel, a város rendezvényei számára pedig színpadot építenek. „A jelenlegi teniszpályákat átalakítjuk szilárd burkolatú multifunkcionális pályává, ahol gyakorlatilag bármilyen labdajáték ûzhetõ lesz.” A sportolásra alkalmas területeken kívül a vizesblokkot és a vendéglátóhelyet is felújítják, egy korszerûbb, teraszokkal körbevett, alapterületében ugyanekkora, nagy üvegfelületekkel ellátott épületet húznak fel helyette. A homokos terület kivételével a többi létesítendõ pályán bérleti díjat fognak szedni, ahogy tették ezt eddig is a teniszpálya esetében, a fürdõzõk viszont továbbra is teljesen ingyenesen vehetik igénybe a strand szolgáltatásait. Jelenleg a multifunkcionális pályát építik.

Ôsz az Aba-Novák Galériában

Az Aba-Novák Galéria utolsó kiállítása, amellyel Bibó István halálának századik évfordulóját ünnepelték, több országos közszolgálati és kereskedelmi rádió mûsorában helyet kapott. A következõ tárlat 2011. szeptember 18-án nyílt Valami Amerika… címmel, ahol egy mûvészházaspár, Gyõry Eszter festõmûvész és Osiris O'Connor

4

szobrászmûvész alkotásait mutatják be. Utánuk a szentendrei Ikoncsoport látogat el Leányfalura, hogy egy csoportos kiállítás keretében mutatkozzanak be ismét. A kiállítások mellett az õsszel együtt pedig ismét elindult Laár Balázs festõiskolája, ahol a mûvészet fiatal rajongói tanulhatják meg az alapokat.

Az országban egyedülálló kezdeményezés indult Szentendrén: konszenzusos társadalmi-közösségi hálózat alakult Szentendrei Egyeztetõ Fórum (SZEF) néven. A szeptember 22-én este 18 órakor a Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott alakuló megbeszélésre a szervezõk minden, a városban jelenlévõ szervezetet, informális közösséget és platformot hívtak. „A Szentendrei Egyeztetõ Fórum lényege, hogy meghatározott, konkrét ügyek mentén összefogva, Szentendre, mint közösség érdekeit képviselve aktivitást váltson ki a helyi közélet szereplõibõl, vagyis a szentendreiekbõl. E munkában hangsúlyozottan nem az egyéni vagy csoportérdekek, hanem a város alapvetõ, közös érdekei dominálnak” – fejti ki a kezdeményezés lényegét Meszlényi-Bodnár Zoltán, az esemény egyik koordinátora. A fórum tagjai támogató nyilatkozatban fejezhetik ki továbbra is csatlakozási szándékukat a kezdeményezéshez, akik pedig a folyamatok megfigyelésén túl tenni is szeretnének a közös érdekek érvényesítéséért, azok csatlakozhatnak a Szentendrei Társadalmi Együttmûködéshez. A támogató tagok közül bárki kommunikálhat problémákat, tematizálhat felmerülõ aktuális közéleti ügyeket, sõt generálhat is ilyeneket, hiszen a lényeg, hogy a problémák a közbeszéd felszínére kerülhessenek. Ezt követõen a tagok hálózata felméri az ügyet és cselekszik, szükség esetén szakértõket von be a probléma megoldása érdekében. Ha érdekellentét merül fel a résztvevõk között, akkor a SZETE független álláspont kialakítására törekedve, szakmai alapon, Szentendre, valamint Szentendre közösségeinek érdekeit szem elõtt tartva és a meggyõzés eszközeit használva megegyezésre fog törekedni. A cél egyszerû, ám annál nemesebb: problémamegoldás a lehetõ legszélesebb körû elégedettséggel.


Innen-onnan Idegenforgalmi fejlesztések Egy éve mutatkozott be Szentendrén a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft., amelyet a turizmus fejlesztése eszméje hívott életre. A célt már megismerhettük a Turisztikai Desztinációs Menedzsment elsõ szakmai fórumán tavaly szeptemberben, azóta az elképzelések tettre váltását kísérhettük figyelemmel. „Kiépítettük a bizalmon alapuló kapcsolatot a partnerekkel, pályáztunk helyi és eu-s forrásokra, létrehoztuk az irányszentendre.hu weboldalt, illetve 49 millió forintot nyertünk el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TDM pályázatán” – számolt be az eredményekrõl Panyi Zsolt ügyvezetõ. Az elnyert összegbõl a Kft. olyan projekteket tudott és tud

még megvalósítani, mint például a Tourinform Iroda helyén épülõ turisztikai központ belsõépítészeti fejlesztése (õshonos növények kiültetése), minõségi imázskiadványok készítése, családbarát pihenõhely kialakítása a Czóbel-parknál. Aktuális fejlesztéseik közül az egyik kiemelkedõ projekt a teljesen új turisztikai alapokon nyugvó térkép kialakítása volt, amely hamarosan nyomtatott zsebtérkép formájában is használatba kerül. „Úgy tûnik 2011 végére elérjük, hogy 35-40 vállalkozó a TDM tagja legyen, hiszen ez számukra is kiváló lehetõségeket biztosít: többek között kitûnõ kommunikációs hátteret és nagy elõnyt az EU pályázatok esetén” – tette hozzá Panyi Zsolt.

Újítások a dunabogdányi oktatásban

A Dunabogdányi Nemzetiségi Óvoda 2010-ben részesült 4 millió forintnyi uniós pályázati támogatásban, és idén is a Társadalmi Operatív program keretében meghirdetett pályázat nyerteseként büszkélkedhet a község óvodája. A pályázat egy pedagógus tanulmányainak finanszírozására és az ehhez kapcsolódó eszközök beszerzésére vonatkozott. A projekt megvalósítása folyamatban van, a pedagógus rendszeresen jár a képzésre és segíti az óvodát újonnan megszerzett tudásával. A Dunabogdányi Általános Iskola Grund- und Hauptschule és

Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény a tavaszi leutenbachi út eredményeként 25 német diákot lát vendégül a JEKA szálláson a testvérkapcsolat keretében szeptember 25-30-ig, 29-én pedig a magyar népmese napjának alkalmából az alsósok a községi könyvtárba látogatnak el. A sikeres õszi programok mellett idén februárban létrejött a Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány, amelynek célja az oktatás és nevelés támogatása, az eredményes tanulás feltételeinek megteremtése.

Bogdányi sportfejlesztések A sportkör vezetõi Dunabogdányban számos fejlesztést terveznek a közeljövõben a sportpályák általános rossz állapotának javítása érdekében. A teniszpályát rendbe hozatják, mindenki számára hozzáférhetõvé teszik (1000 forintos óradíj mellett). A kézilabda pálya mellé körben palánkot építenek, és felújítják a területet. 2011. május 1-jétõl, ha elkészül, 2000 forintos óradíj mellett lehet majd használni. A nagypálya rendbe hozásához pályázati pénzekért folyamodik a sportkör, addig ezt a területet lezárják. A mögötte lévõ rész füvesítése most kezdõdött el, hamarosan mindenki számára ingyenesen használhatóvá válik.

Szentendrei Suli foci bajnokság A Suli foci bajnokság célja az, hogy minden gyerkõcnek lehetõséget nyújtsunk a mozgásra. Fõleg a kevésbé tehetséges gyerekek számára , akik inkább a számítógépet választják a sporttal szemben, mert nem lelik örömüket abban, hogy az ügyesebb gyerekek mellett szóhoz(labdához) sem jutnak. Így ez a bajnokság nem a versenycentrikusságot helyezi elõtérbe, arra ott van a Bozsik program, vagy a diák olimpia. Egész egyszerûen szeretnénk, ha iskolai kereteken belül, azok is megízlelnék a mozgás és a futball nyújtotta örömöket, akiknek erre eddig nem volt lehetõségük. Ez persze nem azt jelenti, hogy a rendszeresen sportolók kirekesztõdnek, épp ellenkezõleg, nekik is meg kell tanulniuk segíteni társaikat. Így mindenki számára egy remek lehetõséget teremtünk a sportolásra, és az egészséges életmód kialakítására. A Suli foci bajnokság megvalósítását az önkormányzat segítségével és támogatásával bonyolítjuk le.

5


Innen-onnan sport KISTÉRSÉGI GYORS

Mióta eszemet tudom, fociztam!

Az iskolabusz járatok zavartalan mûködése érdekében a polgármester azonnali tárgyalásokat kezdett a VOLÁNBUSZ Zrt.-vel, a korábban elõforduló járatkimaradások miatt. A felek megállapodtak a helyközi járatok helyi tarifával, helyi személyszállításban történõ igénybevételérõl. Az Önkormányzat nyertest hirdetett a Püspökmajori Óvoda felújítására kiírt közbeszerzései pályázaton. A kiválasztott ajánlattevõ a TÉR Kivitelezõ Kft. A pályázati támogatáson felül több mint 20 millió forintnyi önrészt vállalt az önkormányzat. Herédi Attila Gyermek- és ifjúsági közösségek, ifjúsági civil szervezetek, (ifjúsági szakemberek) kompetenciafejlesztõ képzéseinek támogatására kiírt pályázaton a szentendrei önkormányzat is indul. A szükséges önerõt (70 000 Ft) a Sport Alap fel nem használt részének terhére biztosítja az Önkormányzat. Szintén pályázaton indul a város a Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórumok mûködési feltételeinek biztosítására, valamint a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák megvalósulásának elõmozdítására. A szükséges önerõt (50 000 Ft) ugyancsak a Sport Alap fel nem használt részének terhére biztosítja az Önkormányzat. A Képviselõ-testület a Puhl Antal Építész Irodája Kft.vel (2008. november) és a SOILTEST Kft.-vel kötött tervezési vállalkozási szerzõdés (2010. november) lezáró megállapodását jóváhagyta, amelyet dr. Dietz Ferenc polgármester alá is írt. A SOILTEST Kft. a belváros árvízvédelmi gát 1-6. szakasz tenderterveinek elkészítésére kötött szerzõdést az önkormányzattal, a Puhl Antal Építész Irodája Kft. pedig mint gáttervezõ alvállalkozó dolgozott a projekten. A képviselõ-testület hozzájárult, hogy a Polgármesteri Hivatal a VSZ Zrt.-nek a Budapest Lízing Zrt. felé fennálló 22 775 384 Ft tartozását kiegyenlítse az Önkormányzatnak a VSZ Zrt. felé fennálló tartozása terhére. A határidõ 2011. szeptember 20-a volt. Pályázatot nyújtott be az önkormányzat a szabadtéri szabadidõsport létesítmények fejlesztésének, kihasználtságuk növelésének támogatására, hogy „multifunkciós pályát” hozzanak létre a Postás-strand területén. Ennek érdekében a város szerzõdést köt szeptember 30-ig a Négy Évszak Sportiskola Kft.-vel a megépítésre, illetve a folyamatos karbantartásra vonatkozóan. A belváros-rehabilitáció részeként a képviselõ-testület úgy döntött, hogy a Fõ térre kerüljenek vissza a korábbi Pirk-padok, a belváros többi részén pedig Pirk „Pápa” típusú padokat helyezzenek ki. Szentendre Településrendezési terve felülvizsgálatának véleményezési eljárásáról tárgyalt elõterjesztést az önkormányzat. Többek között az Annavölgy és a Kiképzõ bázis besorolásáról döntöttek.

6

1980-tól 1990-ig voltam az Újpesti Dózsa NB I-es csapatának játékosa és az utolsó 5 évben , választott csapatkapitánya! Ezen idõszak alatt 3 Magyar Népköztársasági Kupa gyõzelmet, 1 elsõ, 1 második, 1 harmadik helyezést értem el a csapattal! 5 alkalommal voltam magyar válogatott, az akkor Európa élcsapataként jegyzett együttesben. 1987-ben az év játékosa címet érdemeltem ki! 1984-ben a KEK sorozatban az Aberdeen elleni mérkõzésen, 30000 nézõ elõtt 2:0-ra nyertünk Kisznyér és az én gólommal! Felejthetetlen élmény ez a mérkõzés is, ( az ellenfél edzõje Alex Ferguson volt ) mint nagyon sok teltházas kettõs rangadó a Népstadionban. Ez sajnos igaz, de nemcsak a mi sportágunkat sújtja e tendencia, hanem az összeset! A tömegbázis szûnik meg, és ennek a kártékony hatását érezzük a teljesítmény elmaradásában is! Ehhez tartozik még szorosan az a tény, hogy a fiatalok sporthoz, sportágakhoz való ALÁZATA sajnos nincs meg, e nélkül viszont ne várjunk eredményt. 1966-tól 2000-ig laktam Vácon, azóta Kismaroson élek. A sz��leim Vácon élnek a mai napig. Szeretem a nyugodt kismarosi közeget, a Duna közelségét. Általános iskolás koromban vízi úttörõ voltam, megboldogult Lábai László irányítása alatt! A víz jelenléte fegyelemre, tiszteletre kötelezett és nevelt. Az Újpest serdülõ játékosaként és nagy mérkõzések labdaszedõjeként, (néha-néha elõmeccset is játszhattunk) csodáltam ezeket a legendás focistákat, olyanná szerettem volna válni mint õk és ezért mindent elkövettem a pályán és a magánéletben is. Édesapám katonatiszt volt, tõle a céltudatosságot, a fegyelmet és nem mellékesen az alázatot szívtam magamba! Amikor bekerültem az elsõ csapat öltözõjébe, még mûködött a csapaton belüli hierarchia, azaz a fiatal játékos tudta hol a helye és megadta a tiszteletet az idõsebb játékosnak. Nem szégyen és nem titok hogy az Újpest akkoriban 3-4 hetes túrákon vett részt Dél-Amerikában, ahová utazásainkkor

a fiatalok látták el az úgymond kulimunka részét! Felszólítás és nógatás nélkül tettük a dolgunkat mert így éreztük helyesnek, többek között Steidl Sándorral, akivel 1973-tól az Újpesti Dózsa serdülõ 5 csapatától, közel 20 évig szolgáltuk szeretett csapatunkat. A magyar labdarúgásban szerencsém volt sok kíváló szakemberrel együtt dolgozni, nehéz közülük bárkit is kiemelni. A legnagyobb hatással mind szakmailag és emberileg, Baróti Lajos bácsi volt rám! Sosem feledem hogy Peruban túrázva, egy volt játékosa, könnyes szemmel emlegette õt és volt olyan Benfica edzés Újpesten, ami félbeszakadt mert Lajos bácsi megjelent a pályán! Mindenhol ahol dolgozott, hiteles és sikeres tudott lenni! Kaszás Gábor a fiatalon autóbalesetben elhunyt egykori edzõ barátom és Mezey György akikre büszke lehetek és a munkásságukat példaként állíthatom magam elé! Minden csapatnál a legfontosabb feladat az, hogy az arra fogékony játékosnak megadjam a segítséget arra, hogy ebben a gyönyörû játékban a legtöbbre vigye! Ha tudása csak alacsonyabb osztályú játékossá predesztinálja, akkor is kapjon tõlem olyan tanácsot, amibõl õ profitálhat! Fontos szempont az is hogy a csapat taktikáját a keret összetétele határozza meg és ne az edzõ elképzelése. Régi edzõimtõl kapott útravaló az, hogy kevés ha csak az edzõ akarja hogy valakibõl játékos legyen! Ehhez az alanytól 100% teljesítmény kell a pályán és azon kívül is! Légy profi a pályán, céltudatos az életben, és a siker sem marad el. Mióta eszemet tudom, fociztam! Minden alkalmat megragadtunk, kihasználtunk, hogy játszhassunk! Utcákon, tereken, télen nyáron! Ez amit már nem látok sajnos, utcán focizó gyerekeket. Mindegyik válogatott mérkõzésem örök emlék, 1985 decemberi volt az elsõ Mexikóban Dél Korea ellen, de már említettem az Aberdeennel vívott csatát 30000 nézõ elõtt, a Megyeri úton 1984 márciusában! Nem játszottam ugyan de felejthetetlen mérkõzés volt a Magyar-Brazil 3-0!!! 1986 márciusában, ahol a kispadon ültem tartalékként! Így éltem le az életemet eddig és így is szeretném a hátra lévõ idõt is, tehát aki ismer és szeret az elfogadja, hogy ilyen vagyok és ha nem csinálhatnám amit szeretek, akkor nem lenne teljes az életem! A labdarúgáson kívül szeretem a természetet és két nagylányom mellett a hétéves fiú unokám futballhoz fûzõdõ rajongása tölt el nagy örömmel! Schirilla György


Innen-onnan Interjú Bodonyi Bélával Milyen személyes kapcsolatod van a sporttal? A sport az életem szerves része. Legyen az nézõként, támogatóként, nevelõként, vagy sportolóként; a sport és én szimbiózisban élünk. Melyik a kedvenc sportágad. A szívemhez legközelebb – természetesen - a labdarúgás áll, de szeretem, szívesen nézem a kézilabdát és a vizes sportágakat is. A Váci Sport egyesület elnökének, van-e idõd a rendszeres testmozgásra? Természetesen. Fontosnak tartom, hogy erre mindig jusson idõm. Most hetente kétszer, háromszor járok futballozni a Vác VLSE öregfiúk csapatába, és néha az asztali teniszt is kipróbálom. Mint elnöknek, melyek a legfontosabb feladataid? A legfontosabb számomra, hogy egy minden szempontból jól mûködõ Egyesületet teremtsünk, ahol minden sportoló megkaphatja a maximális támogatást ahhoz, hogy a legjobbat kihozza magából és eredményes labdarúgóvá váljon. Napi feladatok szintjén jelenleg a társasági adó kedvezmények adta lehetõségek maximális kihasználása köti le energiám nagy részét. Piroitást élvez ezen kívül a november végére elkészülõ mûfüves pályánk építésének koordinálása. Mi jut eszedbe a szeretetrõl, az egészségrõl és a pénzrõl? Szeretet: még edzõként szoktam mondani, hogy ne a játékosaim szeressenek, hanem a családom. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy egy Egyesület tagjaként, csapatban játszó sportolóként, vagy akár edzõként hosszú távon egyikünk sem lehet igazán sikeres, ha a szorgalmunk, tudásunk, tapasztalatunk mellett a szívünk nincs a helyén. Egészség: Ahogy az ember halad az élete pályáján, egyre inkább az egyik legfontosabb szempont egészségének megõrzése. Gyerekekkel foglalkozóként nem is kérdés, hogy hangsúlyozzam a sport rendkívüli, preventív szerepét az egészség védelmében. Pénz: Nehéz megkeresni, de könnyû elkölteni, és sosem elég. Van-e idõd ellátogatni az egyesület rendezvényeire?

A lehetõ legtöbb egyesületi rendezvényen személyesen ott vagyok. Mindegy ki hív és mikor, számomra fontos – és a jelenlétem azt is demonstrálja - hogy valójában egy nagy család részesei vagyunk itt a foci klubban, ami azt is jelenti, hogy részt kell vállalnunk egymás életében. Mi a véleményed a tehetséggondozásról? Rendkívül nagy felelõsség van az edzõink kezében, hisz szinte többet vannak a gyerekekkel, mint saját apjuk. A saját példámon keresztül hiszek abban, és a gyerekek számára a legfontosabb üzenetem, hogy a szorgalom mindig legyõzi a tehetséget. Mennyire nehéz feladat összefogni az egyesületet? Most egy kicsit embert próbáló feladatnak látom, ugyanakkor nagy kihívás is. Számos érdeket, egyéniséget, ötletet kezelni, és megtalálni a helyes utat, a rosszat kiszûrni és mindig jó irányba, elõre kormányozni az egyesület hajóját. Éreznie kell azonban mindenkinek, hogy csak összehangolt evezõcsapásokkal vagyunk képesek a kikötõbe érni. Ehhez kell egy jó kormányos, de egy irányba tartó evezõsök nélkül nem megy… Hogyan lehetne növelni a szurkolók táborát? Ahogyan az U 19-el tettük gondos menedzseléssel, odafigyeléssel, törõdéssel a fiatal játékosok iránt. Ja és fontos, hogy eredmények is legyenek. Elnöki munkádban mi a legnehezebb feladat? A múltból itt hagyott mérhetetlen adósság és kötelezettségvállalás kezelése. Mennyire szólsz bele az edzõk munkájába? Abszolút nem. Úgy gondolom, hogy ez a szakágvezetõnk dolga, és Kiss Ferenc személyében egy nagyszerû, független (csapat nélküli) szakembert tudhatunk ezen a poszton, akiben maximálisan megbízom. Az embernek szüksége van kikapcsolódásra, Te mindezt, hogy oldod meg? A kikapcsolódást, a pihenést számomra kedvenc földrészem, Afrika jelenti, ahová évente egyszer, kétszer ellátogatok. Családod, környezeted mit szól ahhoz, hogy folyton dolgozol? Megszokták, tudják, hogy a sport és ez a munka mit jelent számomra. Tudják, hogy bármi is a célunk, a feladatunk, semmit nem adnak ingyen. Azért az, hogy a 8 éves fiam minden napját a stadionban tölti, óriási boldogság számomra. Az elnöki munka mellett mivel foglalkozol? Vállalkozásaim vannak Magyarországon és Szlovákiában is, amelyek biztos, nyugodt anyagi hátteret teremtenek számomra. Schirilla György

KISTÉRSÉGI GYORS A Képviselõ-testület elfogadta a V-8 Uszoda és Szabadidõközpont üzemeltetésére vonatkozó szerzõdéstervezetet. A haszonbérlõ csak a környéken élõk szükségtelen zavarása nélkül üzemeltetheti a létesítményt. Meghosszabbítja közmûvelõdési megállapodását a város Önkormányzata a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft.–vel. A feladatellátó a városi lakosság mûvészeti aktivitásának, önszervezõdõ és önfejlesztõ csoportjainak valamint szabadidõs tevékenységeinek helyet és támogatást biztosít. A megállapodás 2013. december 31.-ig szól. A képviselõ-testület úgy döntött, indul az „art” mozihálózat digitális fejlesztésének támogatására kiírt pályázaton. Az önerõt a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. 2011. évi költségvetésének terhére biztosítja. A Képviselõ-testület támogatja a II. Szobrász Biennálé megrendezését 2012-ben a Mûvészet Malomban, a díszvendég Lengyelország. A pályázáshoz szükséges, az eseményt befogadó és támogató nyilatkozatot az Önkormányzat átadja a Magyar Képzõ- és Iparmûvészek Szövetségének. A Pest Megyei Könyvtár további színvonalas és zavartalan mûködése érdekében a Polgármester tárgyalásokat folytatott a Kistérségi települések polgármestereivel, illetve munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata a megyei fenntartású, Szentendrén mûködõ intézmények mûködésének és jövõbeli lehetõségeinek figyelemmel kísérése. Az önkormányzat támogatja, hogy a Czóbel park közelében japánkert létesüljön, az önkormányzat tulajdonában lévõ ingatlanok területén. A decemberi ülésére egységes kerttervet és a beruházás részletes tartalmi elemeinek bemutatását kérik, illetve ennek ismeretében a polgármester elõterjesztését az ingatlanok üzemeltetésére. A Képviselõ-testület meghosszabbította az OKTÁN KFT.-vel és a VERSUS Magyarország Kft.-vel kötött területhasznosítási szerzõdést 2014. szeptember 30-ig. A következõ három évben így tovább üzemelhet a 11-es fõút és az Áprily Lajos tér találkozásánál lévõ benzinkút. Az önkormányzat felkérte a polgármestert, hogy az értékbecslés felülvizsgálatát rendelje meg a Barackos út 1. szám alatt lévõ önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlanra, amelyet pályázat útján kívánnak értékesíteni. A képviselõ-testület támogatja a családbarát turista pihenõhely kialakítását a TDM pályázat keretében a Czóbel Park déli területein. A tervek pontosítására a fõkertészt jelöli ki önkormányzati kapcsolatnak.

7


Régi nyarak Szentendrén

Színielõadás a mûvésztelepen

A múlt század elsõ felében, amikor még nem volt divat pályázatokért versengeni és fesztiválról fesztiválra váltani, mindenütt az országban számos alkalom adódott az év során, de különösen tavasztól õszig, az ünneplésre és a szórakozásra. A kisebb nagyobb közösségek maguk szervezték meg egyházi és világi ünnepeiket. A templomok védõszentjeirõl évrõl évre megemlékezõ búcsúk a legnépesebb, legkedveltebb közösségi események voltak. A Preobrazsenszka templom augusztus 19-i híres „szerb” búcsúja messzi vidékekrõl is egybegyûjtötte a rokonokat, ismerõsöket. Az istentiszteletet követõ templomkerti kólózás, a vendégek borral, süteménnyel kínálása napjainkban is élõ szokás, a kíváncsi nézelõdõk, a kólózásra vágyó bátortalanok népes gyûrûjétõl övezve. „Régen mindig voltak mecénások, akik ilyenkor egy-két hordó bort vagy sört csapra ütöttek, ezt azután kínálgatták boldog-boldogtalannak. Közben a tambura-zenekar rázendített a kólóra, és legények leányok, asszonyok, férfiak, sokszor még az öregebbje is buzgón járta a táncot. Tarkává és festõivé tette hajdan ezt

a szép táncot a kalászi és pomázi menyecskék csoportja, akik hímzett ruhákban, pillangós papuccsal a lábukon, és négy-öt sor aranydukátból álló lánccal a nyakukban fényeskedtek a karéjban. Harsogott ilyenkor a jókedv, körbe-körbe járt a pohár” – idézi fel az egykorvolt szerb búcsú emlékét Dezsõfi Ferenc az Öreg tornyok árnyékában címû várostörténeti kéziratában. Közös piknikezés, élõ zene és kólózás követte a szerb püspöki templom Nagyboldogasszony napi, a természet csendjében megtartott egyházi liturgiáját a Sztaravoda forrásnál. A nyári napéjegyenlõséghez kapcsolódó õsi kultuszt idézi fel emberemlékezet óta a Szent Iván napi tûzgyújtás és tûzugrás. Itt Szentendrén Szent Iván (Szent János) délutánján a plébániatemplomból az u. n. dalmát mise után régi zászlójuk alatt vonultak fel a Szamárhegyre a katolikus hitû dalmát családok. Késõ este a magasan lobogásból visszacsendesült tûz átugrásának megkezdése a Benkovits család privilégiuma volt.

Egy másik, talán mind közül a leglátványosabb nyári ünnepségnek, a Jánoska úsztatásnak is megvoltak a helyi felelõsei. Május 16-án ünnepelték szerte az országban a vízparti településeken Nepomuki Szent Jánost, a hajósok, vízimolnárok, révészek és hidak védõszentjét. A lampionokkal, égõ gyertyákkal kivilágított csónakok vízi körmenetben kísérték azt az ugyancsak fényárban úszó hajót, vagy dereglyét, ami a szent szobrát vagy képmását vitte, ezzel idézve fel a titoktartási hûsége miatt a 14. században IV. Vencel király rendeletére vízbe ölt cseh pap emlékét. A két világháború között itt Szentendrén az esti látványos vízi felvonulást a Gruber és Macák család, a

Nepomuki Szent János

8


Szentendrén

szorongó nézõközönségnek. Amikor aztán leértek az alsó forgó alá, a hajók kikötöttek a parton és a felvonulást vidám tánc és borozgatás követte.”

Szüreti felvonulás

dunai vízimalmok kezelõi és nagy zöldség- gyümölcsszállító dereglyék tulajdonosai szervezték évrõl évre. Dezsõfi Ferenc a már idézett írásában így beszéli el az ünnep menetét: „Felvirágozták a két család összes csónakját, dereglyéjét és körberakták égõ gyertyákkal. A legnagyobb dereglyén rezesbanda foglalt helyet, és Szent János kivilágított, nagy képmása alatt víg zenét harsogtatva elindult az egész flotta

Szerb búcsú, 1931

a Pap-sziget csúcsától és méltóságteljesen vonult el a város elõtt. A vízen véges-végig szurokba mártott égõ szalmakoszorúk úsztak és adták a kellõ világítást a parton

A felnõtt mûkedvelõ színielõadások a nyár különleges eseményei közé tartoztak. Kisebb közösségek, mint például a Legényegylet, vagy a régi mûvésztelep festõi és nyári vendégei elsõsorban a ma- Szüreti mulattság, 1935 guk szórakoztatására, de az érdeklõdõket sem kizárva mutattak formába. Ezek a paródiák, mint pl. de egy-egy darabot. Az 1930-as évek a Bánk Bán, Othello, Rómeó és Júlia legelején a mûvésztelepiek például azért is voltak igen mulatságosak, saját készítésû kosztümökben ad- mert a jelmezeket magunk készíták elõ a betanult darabot, amihez tettük el.Pl. a díszruhákon szereplõ nem ritkán a szöveget is õk írták, arany gombokat vadgesztenyébõl, vagy meglévõ darabot „alakítot- a tollforgókat borotvapamacsból. A tak át” saját ízlésük szerint. Tehát nõi szerepeket is férfiak alakították, nemcsak az elõadás, hanem a rá- így pl. Desdemonát Heinzt Henrik, készülés is remek, közös szórako- Othello szerepét Bindorffer Ferenc zás volt. Onódi Béla festõmûvész, szentendrei bognármester és költõ a mûvésztelep egyik alapító tagja formálta meg halálosan komolyan életrajzi visszaemlékezésébõl ma- és lelkiismeretesen….A jelmezbálok alkalmával sem Budapestrõl kölcsönöztük a kosztümöket, hanem házilag készítettük azokat. Felejthetetlen látványt nyújtott Barcsay Jenõ, mint szakállas Ámor, szárnyakkal…” A nyarat már elhagyva, de még szép õszi idõben került sor az év lehet mondani legnagyobb, a város egész lakosságát megmozgató ünnepségre, a szüreti felvonulásra és az azt követõ szüreti bálra. Viseletbe öltözött legények lóháton vonultak végig a városon, hintón érkezett az erre az alkalomra „megválasztott” bíró, bíróné és jegyzõ. Egy alkalmilag felállított, szõlõfürtökkel teleaggatott lugasból lehetett, kellett ellopni a szõlõt, de úgy, hogy a csõszlegények és csõszlányok észre ne vegyék. Mert, ha igen, fizetni kellett a büntetést. S aki húzódozott, azt máris vitték az alkalmi bíró elé. Az ügyességpróbákkal is gazdagított gunk elé képzelhetjük, hogyan is szüreti népszokás önfeledt játékot, zajlottak le ezek az izgalmas fel- kikapcsolódást, a fiataloknak ismerkészülések. „A színi elõadásokhoz kedési, barátkozási alkalmat nyújkiválasztott darabok, operák szö- tott, ha elõbb nem is, a szüreti bálon vegét kollektívan írtuk át humoros mindenképpen. Török Katalin

9


Vendéglátó

Kellár F. János Immánuel kulturális-mûvészeti-értékobjektívkaritatív szentendrei havi estje.

CSEVEJ XIV. 2011-08-30 Prof. Dr. Magyari Beck István egyetemi tanár Óriási megtiszteltetés volt, hogy elfogadta a meghívást, és eljött a Csevejbe a nemzetközi szaktekintély Prof. Dr. Magyari Beck István. Õ az, aki bevezette Magyarországon a gazdaságpszichológia külföldön jól ismert önálló tudományát, majd kreatológia néven 1977-ben egy új tudományt indított. A pedagógiai értéktan tudományának megalkotásában is kiemelkedõ érdemei voltak, hisz csak neki jelent meg e tárgyban tudományalapító könyve. Jelenleg a kultúra-gazdaságtan tudományának magyarországi meghonosításán is dolgozik. Eredményei eddig 230 közleményben jelentek meg, abból 18 könyv, 64 idegen nyelvû tanulmány, összesen hat nyelven. Külföldi szakmai útjai elvezették a világ minden pontjára. 1991-ben a „New York State University College at Buffalo”-n un. Alex Osborn Professzor lett (Osborn, A. a brainstorming módszerének feltalálója). Ezt a címet eddig mindössze 12 ember kapta meg a világon, és azok között 6 USA-beli és 6 külföldi, nem amerikai. Vannak magyar, brit és amerikai kitüntetései, oklevelei. A tanár urat elõször a Natalija Projektrõl kérdeztem, mely a férfi és a nõ kapcsolatáról szól, illetve arról, hogy a hatalom miként szól ebbe bele, miként tudja irányítani hol közvetlen, hol közvetett módon. A családmodelleken keresztül feltártuk a társadalmi létünk alapjait, majd eljutottunk az emberi genetikához. Közismert, hogy az emberi génekbõl hozzávetõlegesen 2 % ami ép, a többi mind sérült. Az ember az ösztönei elvesztésével kénytelen volt pótlékot találni, hogy elkerülje a kihalást. Ez a pótlék lett a kultúra.

10

A beszélgetés lebilincselõ volt, én pedig nem hagyhattam ki a gépek hatalmát boncolgató témát sem. Hisz a gépek elõször az erõt vették birtokba, gondoljunk csak a malmok megjelenésére, majd a technikát is birtokolni kezdték az ipari forradalomtól kezdve. Manapság az intelligencia is kicsúszni látszik az emberek kezébõl, hisz a computerek egyre nagyobb tereket hódítanak meg. Talán utolsó mentsvárként a kreativitás maradt. Bár létezik egy olyan elmélet, amit úgy neveznek, hogy a British Múzeum algoritmusa. Ez arról szól, hogy három majmot leültetnek egy-egy írógép elé, és kalimpálva gépelni kezdenek. Egy x idõ elteltével a majmok megalkotnák a véletlennek köszönhetõen a British Múzeum teljes anyagát. Sõt mindazt is, ami valaha létezett és létezni fog, vagy létezhetne. Persze az idõt ki kell venni a számításból. Ám vajon mennyivel gyorsabbak a szuper computerek három majomnál, pláne ha még a mesterséges intelligencia is így fejlõdik? Lehet, hogy elõbb utóbb az idõvel is számolnunk kell? Rendkívül szimpatikus volt az is, amit önéletrajzában olvastam vendégemrõl. Ott így fogalmaz: „Életem folytonos munka, tanulás, és küzdelem volt, és remélem, az marad. Még diákkoromban elhatároztam, hogy csak annyit érek el az

élet értelme. Õ pedig ezen válasszal zárta az estét: „Valószínû az élet értelme nem az, hogy minél tovább, hanem hogy minél tartalmasabban éljünk.” Következõ vendégem Biczák Péter lesz, a Pest Megyei Könyvtár igazgatója. Egyrészrõl szeretném Pétert bemutatni, az Õ munkásságát, emberségét, másrészrõl pedig szeretnék ezen esttel kiállni a nagyon nehéz helyzetbe került Pest Megyei Könyvtár mellett. Aki esetleg eddig lemaradt, tekintse meg a Csevej honlapját és az eddigi

Fotók : Lévay Máté

életben, amennyit munkával és csakis munkával lehet elérni. Más eszközökhöz semmi közöm!” Ha valakit, hát a professzor urat meg akartam kérdezni arról, hogy vajon mi az

elõadásokat a www.csevej.eu címen. Továbbra is szeretettel várok mindenkit! Kellár F. János Immánuel A CSEVEJ alapítója és házigazdája


Emberek - sorsok

Nem is tudom, hol kezdjem ... rossz döntés volt, elváltunk és én ismét egyedül maradtam, de most már egy kislánynyal, Tamarával, akit egyedül neveltem. Az apja közel 900 000 forint gyerektartás-díjjal tartozik, és ahelyett hogy rendezné a dolgokat, csak röhög rajtunk, néha felhív, fenyegetõzik, jobb, ha nem is beszélek róla. A jelenlegi párom, aki már a férjem is, 7 éve ismerem, 5 éve lakunk együtt, és

Leányfalui voltam, a szívem még mindig hazahúz. A szüleim válása után édesanyámmal elköltöztünk, sok hányattatás után, évekkel késõbb viszszakerültem apuhoz. Sajnos, ez sem tartott sokáig. Nem részletezném, hogy miért. Aki olvassa majd az újságot, rá fog jönni, kirõl van szó, sokan ismerték apámat, és tudták, milyen ember volt. Azt viszont kevesen tudják róla, hogy egyébként szobrászmûvész volt, mielõtt zsákutcába vitte a családot...köztük engem is. Embertelen körülményeim elõl menekülve állami gondozásba kértem magam. Egyszerûen nem bírtam tovább. Apám eladta a lakását, aztán elvett egy hölgyet, akivel mindent elherdáltak, amije volt. Szegénységben halt meg 2006-ban. Anyámról nem tudok semmit. Talán szörnyû, hogy ezt mondom, de valahogy nem tudok neki megbocsátani. Õ sem törõdött velem, teljesen egyedül maradtam. Ezután következett az elsõ házasságom, amelyrõl hamar kiderült, hogy

nagyon szeretjük egymást. Két éve megszületett Hunor, aki még szebbé tette az életünk. Jelenlegi kétségbeejtõ helyzetemrõl szeretnék most beszámolni. Az a legszörnyûbb, hogy nincs, hol lakjunk! Hitelt nem tudunk felvenni, én nagyon kevés gyest meg családit kapok, a férjem minimálbért kap. Az elmúlt két évben háromszor költöztünk. Tavasszal, mikor a párom el-

vesztette a munkáját, mindenünket eladtunk. Egy kezemen meg tudom számolni mink maradt: egy ezeréves hûtõnk, egy ágyunk, egy mikró, egy tv, egy szétesett laptop, amit épphogy lehet használni. Azt hittük, eljött a vég, és nincs tovább. Ekkor kezdtem el segítség után kutatni. Két éve benne voltunk a Máltai Szeretetszolgálat faluprogramjában, de aztán nem jött össze. A saját önkormányzatunkkal együtt 50 polgármesteri hivatalnak írtam. A legtöbb vissza se írt. Négyen-öten a helyi rendeletekre hivatkozva utasítottak el, vagy lakáshiány miatt mondtak nemet, egy helyrõl kaptunk egy kis reményt, azt írták, adjuk be a papírokat, de a testület csak jövõ õsszel dönt e kérdésben. Talán a véletlen játéka, hogy ez pont Szentendre hivatala volt. Az a baj, hogy jelenleg egy nagyon drága és pici lakásunk van, amit bérlünk. Tamara nem lakik velünk, mert megunta, hogy a konyhában kell laknia. Megértem, egy ismerõsünknél él, csak hétvégén jön, sajnos. Nagyon hiányzik! Hosszú távú megoldást keresünk a lakásproblémánkra, akár egy életre ... Nyár elején egy magánszemély felajánlott nekünk egy lakást, hogy ingyen lakhatunk, és ha összeszedtük magunkat, havi részletre megvehetjük. Már minden le volt rendezve, mentünk volna, amikor a hölgy viszszalépett. Két hónappal késõbb ugyanezt jártuk végig. Voltaképp a lakáshelyzetünk megoldására keressük a lehetõséget, de nehéz szociális helyzetünk miatt mindent elfogadnánk: ruha, élelmiszer ...bármit. Köszönöm, hogy türelemmel végigolvasta, kedves Olvasó, abban bízom, hogy talán akad valamilyen ötlete, gondolata, ami segíthetne rajtunk.

Aki segíteni szeretne nekik kérjük írjon a Szentendrei Kurír szerkesztõségének! Postacím: 1135 Bp, Palóc utca 2. Tel.: 061-350-0343 E-mail: info@szentendreikurir.hu

11


portré

Laki László, a „lángoló ember” Van egy óriási rendezvény San Franciscóban, a Burning Man, azaz a „Lángoló ember”,amelyet egy hatalmas tengerparton rendeznek meg számtalan látvány, fény és installációs elemmel. A Burning Man a fesztiválok fesztiválja, amelyre amerikából és a világból a legextrémebb és a legszabadabb gondolkozású emberek mennek. Amikor találkoztam Laki Lászlóval mûvésznevén Lakival,úgy éreztem,hogy errõl a fesztiválról tartott hozzám,hiszen egy régi oldalmotoros járgánnyal jött és a kinézete is azt taglalta,hogy egy világító mûvész egyéniség .Aztán elkezdtünk beszélgetni és az elsõ percekben is leszûrõdött ,hogy egy vibráló,dinamikus hihetetlen ötletekben és álmaiban úszó egyéniség mellett ülök. Kívül és belül lángolt és csak csodálattal hallgattam életrajzát amit mesélt nekem az életérõl és elért eredményeirõl. Az álmai egy részét már megvalósította,de ahogy mondta, az a boldog ember, aki azt csinálja amit szeret. Igen, egy boldog ember õ, aki leküzdötte buldózerként a sok szervezési akadályt és sajátos filozófiai erejével meg is valósította mindezt. Abban fürdik amit szeret csinálni. Erõ sugárzik belõle; egy igazi lángoló küzdõ szellem. Ezért is gondoltam, hogy a cikkembe lángoló embernek fogom titulálni õt,már csak azért is, mert sokan úgy ismerik Lakit mint a Cinetrip meghatározó vezetõ egyéniségét, amely a vizuális fényeffektjeirõl és a világításairól híresült el idehaza és külföldön egyaránt. Elõször ejtõernyõzéssel foglalkozott és utána a Tilos az Á csaposaként tevé-

12 12

kenykedett. Aztán sok ismeretséget és kapcsolatot szerzett a Dj-k és a zenészek között. Kronológia szerint innen ekkor indították el hazai elektronikus zenei partykat. Hamarosan velük közösen dolgozott és olyan látványelemeket hozott létre a bulikon ,amelyek hamar híressé tették a nevét a szakmában. Aztán megindult egy pozitív ötlet lavina és a sok ötletével és képi elemeivel szinte mindent besodort. A Tilos Rádió egyik alapítója lett,de a mûvészeti elemek vizuális forradalmára is egyben. A szokatlan vízió abból eredt, hogy egy baráti társaság kertmozikat keresett, de nem találtak egyet sem akkoriban, így elkezdtek saját bulikat tartani a Normafa alatt, egy erdõs telken, a kilencvenes évek közepén. Pillanatok alatt több százan kezdtek szállingózni a bulikra: régi filmeket vetítettek, közben pedig dj-k nyomták a zenét hozzá.Emellett szokatlan és szürrealisztikus helyszíneket keresett(tengeralattjáróbázis ,katakombák, vagy egy zabmezõ a senki földjén ….),amely döbbenetes hangulata megfogta a fiatalokat. A Cinetripet a kertmozik érzésvilága fogta meg és ezt az érzést szerették volna életre kelteni a budapesti gyógyfürdõkben. Ötlete volt, hogy a gyógyfürdõkben lévõ bulikon táncoljanak és mozizzanak egyszerre az emberek.Megkapták az engedélyt erre az ötletre a Rudas fürdõben és cinetripnek nevezték el a programot.A Cinetrip a cinema (vagyis a mozi) és a trip (vagyis az utazás, egy kis áthallással annak pszichedelikus formája) szóból jött létre egy teljesen új fogalom, amivel útjára indult a kilencvenes évek egyedülálló rendezvénysorozata a Rudas fürdõben.

Az ötlet egyedi lett a mozivásznon megjelenített kép és a hangfalakból szóló zene ritmusai találkoztak, és bizonyos pontokon egymást kiegészítve, egymásra épülve nyújtanak speciális, audiovizuális élményt. A progresszív irányról akkor még senki nem sejtette, hogy hatással lesz az egész magyar vizuális zenei kultúra megújítására. Sõt rengetegen érdeklõdtek külföldrõl és mondhatni rövid idõ alatt világhírûvé vált a Cinetrip. A The Times, BBC, CNN mind tudósított az eseményrõl és a legtöbb híres világsajtó is. A világ 10 legjobb bulijába is beválasztották. Külföldiek középpontjává váltak a bulik és egyre nagyobb volt az érdeklõdés. Hamarosan más országokból is özönleni kezdtek a bulikra és mára már

a 80 százaléka a résztvevõknek külföldi. Emellett fényinstallációkat, happeningeket tervez különbözõ cégek rendezvényein vagy szponzorálásával épületek felületeire is vetítenek. Sok számos mûvész munkáját és festményét is felhasználják . Laki nagy ötlete még a VJ Torna, amelyet 2004-ben hívott életre. A nemzetközi szintû és hírû esemény idén is rendkívüli lehetõséget biztosít korunk alkalmazott vizuális mûvészeinek inspirálására, a VJ-közösség aktivizálására, az új mûvészek bemutatkozására, valamint a digitális mûvészetek iránt érdeklõdõk és a szélesebb közönség szórakoztatására.


A vj-zés fogalma szorosan kötõdik az elektronikus-zenei partik kilencvenes években kiteljesedõ történetéhez. Ezeknek az eseményeknek hangi környezetét a dj-k teremtik meg, a látványért, a vizuális atmoszféráért a vj-k a felelõsek. A hagyományos installációk, állóképek és világítás mellett a technika fejlõdésével párhuzamosan egyre inkább a mozgókép használata vált hangsúlyossá. Erre példa a világon egyedülálló filmes utazásra invitáló Cinetrip rendezvénysorozat, mely központi helyszínén, a Rudas fürdõben a mozi, a fürdõ és a buli élményét vegyíti. Ma már nemigen képzelhetõ el olyan parti, ahol ne vetítenének legalább egy vásznon, a nevesebb elõadók vagy alkotók pedig már speciális környezetükön kívül is megtekinthetõek.

Szerzõdésük még nincs aláírva a fürdõigazgatósággal, de várhatóan november 5-tõl indul az új szezon a Rudas fürdõben Lighttherapeutix címmel. Elõreláthatólag április végéig tart . Ebben az új mûsorban a klasszikus hang és fényterápia alapjaira építve egy kísérleti"vízbázisú" térépítészettel manipuláló organikus installációban fognak zajlani az események. Mindennek természetes alapja pedig a gyógyvíz és a fény lesz.

Ahogyan az eddigi VJ Tornák alkalmával, úgy idén is Európa több országából, ill. Dél-Amerikából - Brazília, Kolumbia - jelezték szándékukat a legjobb VJ-k a versenyen való részvételre. A VJ Torna természetesen elképzelhetetlen a VJ-k elsõdleges „közege”, azaz partik nélkül. Az utóbbi években Magyarországon jelenlevõ vizuális csoportok száma – hazánk méretéhez képest – igen magas és tevékenységük is igen eltérõ. A magyar „vetítõs” kultúra mûvészei nem pusztán vizuális elõadók, hanem legtöbbször a partyk teljes kialakítását, a vizuális helyszín építését is õk végzik.

az akkori nyertes brazil duó – VJ Spetto és VJ Zaz - fejébõl pattant ki az ötlet, hogy a dél-amerikai kontinensen is beindítsunk a budapesti rendezvényhez hasonló sorozatot.A versenyt az igencsak buzgó helyi VJ közösség körében rendezték meg Sao Pauloban. Lakiék a Vj torna délamerikai fesztivál megrendezését szervezik és további közös brazil-magyar VJ és vizuál projektek elõkészítése zajlik. 2012 ben számos bemutatkozása lesz külföldön és idehaza egyaránt.

A Cinetrip meghívást kapott Brazíliába ahova Vj torna vizuálversenyüket Sao Paulóba helyezték át és részt vettek a Rio de Janeiroi videoataq – videoart fesztiválon is. A 2010 es Budapesti Vj tornán

2012-ben : Banjul Gambia, VJ Torna Rome

VJ Torna Mexico VJ Torna Columbia VJ TORNA Brasil várható még VJ Torna Portugal, VJ Torna Berlin és VJ Torna New York Laki folyamatosan tervez, szervez és alkot. Számos ötlete van és elõretekint reálisan, hogy mit szeretne és lehetne még létrehozni. Elõre 2 évre tud gondolkozni és képben van a vizuális technikai fejlõdések terén is. Ma már a 3D-s képeket és a mozgó képeket is sokkal technikásabban és látványosabban meg lehet oldani. A sok szervezés és utazás mellett azért szakít néha az édes pihenésre is idõt, és ekkor motorozik a gyerekeivel a legszívesebben vagy Szentendrén tartózkodik. Szentendrét az otthoná-

nak tekinti, ahol szinte minden negyedik macskakövet és második utcát ismer.. Szentendrét a szívébe fogadta és örülne neki ha egy nagyszabású kortárs mûvészeti fesztivált lehetne itt létrehozni, vagy a régiek megújításával egy újat létrehozni. Jelenleg Szentendrén sok mûvész és szervezõegyéniség lakik, akik összeülve nagy dolgokra lehetnének képesek egy nagy összefogással. Sokan örülnének, ha Szentendre nem csak a festmények, de az igazi festõk vagy a mûvészetek városa is lenne, ahol mindig történik valami forradalmi-mûvészeti esemény, mint annak idején… Szük Norbert

13 13


NÉVTELEN KATONÁK Vészhelyzet vagy, amit akartok

feletti küzdelmet láttam, melyet az életért vívtak. Névtelenül teszik a dolgukat, mindennap, megható odaadással. Fõhajtás elõttük és minden tisztelet. Legyen ennek az írásnak minden betûje egy szál virág az öszszes elhivatott gyógyító felé, Akik szívük minden melegével végzik munkájukat, csekély fizetésért. A történet úgy kezdõdik, hogy összeütközött egy vonat és egy autó:

Egyetlen éjszakát töltöttem, Klárával (Édesanyámmal) a váci kórház mûtõsnõjével és ez az éjjel megváltoztatta számomra a világot. Ember-

14

Belehasít a csörgés a levegõbe. Az ügyeletes mûtõsnõ ugrik a telefonhoz: – Tessék, mûtõsnõi! Klári vagyok. – Klárikám, jöjjön azonnal a traumatológiára, akut mûtét, koponya. Egy szót sem értek az egészbõl, de õk félszavakkal is mindent elmondanak egymásnak. Rohanunk a kopott kórházi folyo-

són, a lépcsõfordulóban csatlakozik egy mûtõsfiú. – Mi történt? –Autóbaleset. Azonnal hozzák a sürgõsségirõl. A mûtõsnõ frenetikus gyorsasággal elõkészíti az operációhoz szükséges tálcákat a koponyamûtéthez. Azt mondja: elõfordulhat, hogy több mûszer kell, mert akadhatnak komplikációk, de azt majd menet közben a mûtõsfiú behozza, ha szükséges. Reméli, nem lesz az! Megkezdõdik a bemosakodás, ami minimum nyolc perc – mondják, de szigorú szabályai vannak. Beöltöznek steril zsilipruhába, abszolút öszszehangolt csapatmunka. Egymást figyelik és kiszolgálják azt, aki már sterilen várja a beteget. Kezdek nagyon izgatottá válni. Ez aztán vészhelyzet a javából!


Nem beszélgetnek, érezhetõ a levegõben, hogy mindenki a mûtétre koncentrál és arra, hogy lehetõleg ne legyenek meglepetések menet közben. Szinte tapintható a fegyelem. Úgy érzem magam, mintha egy másik bolygón lennék: csak a szemeket figyelem, mert ennyi látszik ki mindenkibõl. Összehangoltan, félelmetes gyorsasággal készítik elõ a terepet a beteg fogadására. Behozzák a sérültet. Megdöbbentõ a látvány, kopaszra borotválták a fejét, hiszen csak így végezhetõ koponyamûtét. A mûtõsfiú ráfekteti az operáló asztalra a beteget, az altatóorvos és asszisztensei elaltatják, folyamatosan mérik a vérnyomást, a pulzust és a vérgázt. – Hála Istennek doktor úr, mindent elõkészítettünk – üdvözlik az érkezõ traumatológust. Lemossák a beteg fejét, hogy steril legyen és elkezdõdik az operáció. – Meglékeljük a koponyát – adja ki az utasítást az orvos. Halkan megkérdezem a mellettem elsuhanó nõvért, hogy miért kell megnyitni a koponyát. Azt mondja: ütés érte a beteg fejét és ilyenkor dagad az agy. Az ájulás környékez, nem merek odanézni, csak hallom, amint a csontot fúrják. Emberfeletti figyelem és feszültség a mûtõben. Nem szólnak, mindenki a feladatát végzi. Olyan a látvány, mint egy földönkívüli kísérleti bázis: zöld ruhában, különleges lények valami komoly dolgot végeznek. Közben kurta utasítások hangzanak fel: szívót, igazítsa meg a lámpát, szóljon a véradóba, küldjék már a vért! A mûtõsnõ megtöri a feszültséget, ezzel engem is visszaránt a rosszullétembõl. – Emlékszik doktor úr az elõzõ esetre? – Igen, busz elé lépett egy lány, neki is megnyitottuk a koponyáját. – Meggyógyult, azóta született egy kisbabája is!- meséli lelkesen Klára. – Remélem, õ is erõs lesz? Közben kiderül, hogy összeütközött egy vonat és egy autó és a fiatalember vezette a kocsit. Nem nagyon beszélnek, de bíznak abban, hogy a beteg eszméletlen állapotában is „hallja” és érzi, hogy nincs egyedül,

mindenki érte küzd. Órák vagy napok telnek el, nem tudom, nem érzékelem az idõ múlását. Itt nincs hétköznapi értelemben vett idõ. A lámpák fémes ragyogása vészjóslóan vibrál a csendben. Peregnek a percek végtelen feszültségben. Hirtelen váratlan izgalom fut át a mûtõben, mintha várnának valakit. Ekkor megtudom: az ország egyik leghíresebb idegsebésze már úton van, mert értesítették az esetrõl. Kisvártatva megérkezik, mint kiderül: motorral jött vidékrõl, hogy a beteg és a mûtétet végzõk mellett lehessen, ha valami komplikáció lépne fel. Szétnyílik a kör, odalép az imént érkezett orvos. – Nagyon szép! Nem tudtam volna jobban megcsinálni. – De jó, doktor úr! Végigsuhan a mûtõn valami felszabadult mosoly, mindenki egy kicsit megélénkül. Közben egy takarítónõ próbálja eltüntetni a mûtét nyomait. Az operáció lassan befejezõdik. – Hajnalodik – szólal meg az altatóorvos. Most kezdenek felocsúdni a feszültség óráiból, egész éjjel tartott a mûtét, de senki nem vette észre, hogy megvirradt. Már reggel van, amikor kitolják a beteget a mûtõbõl, viszik az intenzív osztályra. Halálos fáradságot érzek és valami olyan meghatódottságot, amelyet nem tapasztaltam még soha. Szinte a mennyekbe röpít, mikor az orvos mindenkinek megköszöni a munkáját és befejezõdik az életmentés. Ám a mûtõsnõ még marad és szigorúan felügyeli, hogy a mûtõ újra befogadó állapotban legyen, hiszen mindig készenlétben kell állni. Már alig állok a lábamon, azonban a mûtõben nyomát sem látom senkin a fáradságnak. Ugyanolyan figyelemmel állítanak mindent vissza a

helyére, mint az elején. Nem értem, honnan ez a fanatikus erõ? Kifelé menet hallom, amint egy másik mûtõsnõ rohan a lépcsõn és kiabál, hogy császármetszéshez siet, menteni kell a babát és a mamát. Megdöbbentõ, itt befejezõdött egy életmentés, azonban újrakezdõdik a harc az életért a szomszédos mûtõben. Nem felfogható civil szemmel az az elkötelezett hivatástudat, ami itt természetes. Visszaértünk a mûtõsnõi szobába. Valóban, már reggel hét óra van, pedig a beteget éjjel fél kettõkor hozták. Klára kávét fõz, de közben elmeséli, hogy bármikor újra csöröghet a telefon és akkor ugyanolyan figyelemmel kell helytállni. Bennem émelyeg az élmény hatása és a kórház szaga, szívszorító volt ez az éjszaka. Megfordult a világ, eközben a mûtõsnõ gyorsan megissza a kávéját, megszokta, hogy siet. Nekem is hoz egy pohárral. Elmondja, hogy õk névtelen katonák és csak óriási alázattal és elkötelezettséggel lehet valakibõl jó mûtõsnõ. Az életre esküsznek és ez szent szolgálat, erre születni kell. Még nem tudok szóhoz jutni a látottak és hallottak hatására, amint ismét széthasítja a reggelt a telefoncsörgés: – Klári, jöjjön azonnal a kettes mûtõbe! Verekedés közben hasba szúrtak egy férfit... V. Szabó Noémi

15


címpalon

Az eltûnt idõk nyomában Hollós László süllyedõ Atlantisza

-Miért költöztél Szentendrére? -A belvárosban születtem, aminek számos elõnye volt, mégis, mindig szerettem volna „zöldben” élni. Szeretem a természet közelségét és amikor egy forgatásról hazajöttem, iszonyatos vágyat éreztem oda visszamenni. Egyre õrültebb, egyre zsúfoltabb lett a város és én tudatosan elkezdem keresni azt a helyet, ahová szívesen mennék haza. -Szentendrét választottad vagy a sors játéka, hogy ide kerültél? -Szinte véletlennek nevezném, hiszen nem is tudtam, hogy azt a házat, amit végül megvettem – hirdetik. Egy évig kerülgettük egymást, majd végül valami sorsszerûség visszavitt és megtaláltam a keresett otthonom. -Elégedett vagy a választással, Otthon lett a házból?

16

-Igen. Én ilyen helyre vágytam: a reggeli napkeltekor látom a hegyeket, a Dunát. Bármilyen sokk-élmény ér vagy nyomasztó rossz hangulatban ébredek, hogy mi lesz aznap – ez a környezet rendet teremt bennem. Azt is mondhatnám, hogy gyógyító hatása van, mint egy szeretett állat közelsége, hûsége. -Mert van egy csodaszép macskád és ragaszkodásod gyerekkorodból fakad. -Késõi gyerek voltam, pedagógus szülõk! egy testvérem halva született – így aztán nagyon vigyáztak rám. A kelleténél jobban is talán: az udvarra azért lejártam titokban focizni, de vigyáznom kellett, hogy az erkélyrõl a szüleim ne lássák. S amikor bánatom volt, lementem a pincébe, ahol macskák laktak, ezek vadak voltak, nem szobacicák. S

kisgyerekként egy öreg macskával összehaverkodtam, elsírtam a bánatom, õ meg odahozta a kölykeit szeretetbõl. Így kialakult egy bájos barátság köztünk, ami megmaradt egy életre a lelkemben. Kiplingnek van egy írása, amelyben nagyon szépen elmeséli, hogy a macska az a háziasított állat, akit végül is nem lehet soha háziasítani! Ezért nagyon öntörvényû, sokan nem is szeretik, mert õ nem hódol be a gazdájának, nem szolga. Szabó Magda is nagyon szerette a macskákat, de mondhatnám Somlyó Györgyöt is. -Szentendrei lokálpatrióta vagy? Vagy megmaradtál belvárosi embernek? -Ez egy furcsa kérdés, mert egyrészt otthonomnak tekintem Szentendrét, de inkább a csöndesebb, õszi hangulatát szeretem az öreg falaival. Van olyan, hogy este jövök haza, megállok a rakparton


Zsigmond Vilmossal

és sétálok egy nagyot a városban, ezt a zegzugos ízét szeretem – akkor jobban az enyém ez a város. Szántó Piroska mondta, hogy két Szentendre van: egy nyári, turistákkal teli, õrült és az õszi, amelyben csak egy-két eltévedt utas lézeng, meg az itteniek. -Gyerekkorodban valahogy így képzelted el az életed, ahogy most élsz? Egyáltalán elképzelted elõre? -Legkisebb koromban János vitéz akartam lenni! Aztán, amikor beláttam, hogy az már nem lehetek: állatorvosnak készültem, majd magyar-történelem szakos tanárnak. -A szüleid miatt? -Nem, Õk inkább errõl lebeszéltek, hiszen nagy pedagógus dinasztiából származom, így bármennyire is szerették a hivatásukat, nem bátorítottak. Az állatorvosság már akkor annyira nem izgatott, mert riasztott, hogy boncolnak. Én szeretem az állatokat, képtelen lettem volna „bántani” õket vagy kísérletezgetni rajtuk. -Így aztán értelemszerûen adódik, hogy agrármérnök lettél? -Kizárásos alapon történt, mert a természet szeretete már akkor is meghatározó volt az életemben. Abszolút szülõi hatás volt, ezt a döntésemet támogatták, pedig semmi közünk nem volt a mezõgazdasághoz! Megtorpantam, de mégis végigcsináltam és örülök: megmaradt a bölcsész szemléletem, de egy más alapozottságot is szereztem. Ebbõl lett aztán a környezetvédelem. -Iskolateremtõek a filmjeid. Nagy hiányt pótolnak. De hogy kerültél a filmszakmába?

a polgári lét varázsa. Nem véletlen, hogy a Szinbád, amit harmincvalahányszor néztem meg, ugyanazt az életérzést sugallja. Azt is észrevettem, ahogy múlik az idõ, az emberek egyre inkább visszatérnek gyerekkoruk helyszínére, legalábbis a meghívott szereplõim többsége visszavágyik. -Te is? -Nagyon különös és fájdalmas élményben volt részem: van egy gyerekkori barátom, Aki operatõr lett, majd mikor kezdett befutni, megvakult. Most Madridban él, a kislányát még egy éves korában látta majd azután soha többé, több, mint tíz éve vak. Róla csináltunk egy filmet: az Õ szerelmes földrajza: Budapest, a gyerekkora, amit együtt bolondoztunk végig. Ugyanúgy csibészkedtük körbe a belvárost, majdnem ötven évvel késõbb – azzal a különbséggel, hogy egy kutyával és egymásba kapaszkodva. Ami megrendítõ, hogy ezt akkora humorral éli meg, az valami elképesztõ. Igazi vásott kölykös film lett!

-Az egyetem elvégzése után növénytermesztõ lettem, nagyon kevés idõt töltöttem így, ugyanis keresett a Búvár címû lap újságírót. Már az egyetemen is írtam filmkritikákat, cikkeket, így nem volt ismeretlen terület az újságírás. Majd a televízió akkori környezetvédõ, a híradó és a Hét címû mûsorába is bedolgoztam. 1991-ben lehetõség nyílt önálló mûsort indítani, akkor kitaláltam a Gaia címû produkciót, amit Hollós László, Zöld Toll és Bartók Béla – a földistennõrõl neveztem emlékdíjas, szerkesztõ – producer Szentendrén el, nem a gályáról! Sokáig él társával. Szeretik a várost, amely varázslatos ment, majd egy tollvonással hangulatával elbûvöli, nemcsak a turistákat, a megszüntették, de akkor helybelieket is. már a környezetvédelem volt Hollós László nevéhez megannyi film-kuriózum a fõ csapás. köthetõ: talán legismertebb sorozata a Szerelmes Földrajz, amely 2010-ben Kamera Hungaria Díjat -Talán a Szerelmes földrajz kapott. Az ismeretterjesztõ sorozat kiváló magyar a legnépszerûbb? Hol a Te mûvészek, tudósok és közéleti személyiségek szerelmes földrajzod? legkedveltebb magyarországi helyszíneire -Nagyon nehéz helyzetben kalauzolja a nézõt. lennék, mert Magyarországon De íme még néhány „film-csemege:” rengeteg olyan vidék van, Koncertúton az Álomszigeten, színes magyar ami elbûvöl az Õrségtõl dokumentumfilm Szabadi Vilmossal egy nyár kezdve a Balaton felvidéken Japánban. Rendezõ: Hollós László, 2009 át. De ez mégis érdekes, Mesterek, mûhelyek, tanítványok. A Magyar Tudományos Akadémia mûhelyeit, az ott kialakult mert készülök egy adást mester és tanítvány viszony fontosságát, forgatni Bogyai Katalinnak, emberségét és hatékonyságát mutatja be az öt Õ most lesz az UNESCO részes sorozat, tudós portrékon keresztül. Vízi E. Közgyûlés elnöke, Neki Szilveszter, Roska Tamás, Kopp Mária, Freund Párizs a választott városa. Tamás, Láng István munkásságát ismerhette meg Ha engem kérdeznének, én a nézõ. Forgatókönyvíró: Hollós László Prágát mondanám! Talpalatnyi Zöld. Ökológia magazin, amelyet -Miért? Kocsis Tibor, Balázs Béla Díjas filmrendezõ-Mert oda mindig másképp operatõrrel felváltva szerkeszt a Ford Díjjal kitüntetett Hollós László. megyek vissza! Egyébként A Talpalatnyi Zöld 1997-ben megkapta a Szentendrének is van egy Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hasonló ódon hangulata, ami „Környezetünkért” díját, 1998-ban a Duna Televízió engem elvarázsol. Szeretem „Nívódíját”, 2009-ben pedig a „Zöld Toll” Díjat. a prágai légkört és az ottani embereket, ott még érezhetõ

17


A Lázár testvérekkel

-Megtaláltátok az eltûnt idõt? -Igen, sikerült visszahozni. -Hogy választod ki a filmjeid szereplõit? -Teljesen szubjektív a választás és nem divathullámokat lovagolok meg, olyan embereket választok, akik engem érdekelnek. Több, mint száz adás volt már, ez azt bizonyítja, hogy nem választok rosszul. Nem mindig könnyûek a forgatási napok: volt aki unta, van akivel azonnal kialakul egy kölcsönös szimpátia: például Vadász Gyuri, de Cseh Tamással régi kapcsolatom volt vagy Makovecz Imrével, Aki ma halt meg. Még nem tudom elfogadni és feldolgozni a szomorú hírt. Elég sok halottja van az országnak! -Mi lesz, ha elmegy ez a korosztály? Pótolhatatlan ûrt hagynak maguk után? -Így van, amikor a mûsorért megkaptuk a nívódíjat, megköszöntem azoknak a szereplõknek, akikkel a mûsort készítettük és természetesen a stábnak, hiszen mindent együtt csinálunk. Ezek az emberek átadnak az életükbõl valamit, ez nem múlik el nyomtalanul: rengeteget tanulunk hazaszeretetrõl, emberségrõl, hitrõl, érzelemrõl. Érdekesek és csoda megtudni olyan dolgokat, amiket nem olvashatunk lexikonban, de értéket hagynak itt ránk. -Te találtad ki a Szerelmes Földrajzot? -Nem, hanem a harmincas években Szabó Zoltán írt ilyen címmel egy fantasztikus könyvet, ami akkor adott egy fogódzót az országnak, hogy mit jelent a haza. Õ a hazai tájakhoz fûzõdõ viszonyról írt, hogy mennyire fontos megtartani gyökereinket és ez inspirált. Innen a

18

elutazni egy idilli szigetre vagy más városba. De akkor mi lesz a barátokkal, a szeretett kávéházakkal, a jól ismert utcákkal, terekkel? Talán már közhely, de ez a haza, ami megtart, a barátaim, a tájak, a szerelem, ezeket máshol nem találod, csak a hazádban. Az a hely, ahonnan mindig elvágyik, nem menekülhet..... -Ebben a fölgyorsult világban, munka mellett van idõd a szeretett könyveidre? -Az a baj, hogy este késõn már nem mindig van erõm olvasni, ezért én tudatosan tartok szünetet, amikor elmegyek valahová: lehet ez síelés, nyaralás, de bizonyos idõre ki kell szakadni a megszokott forgásból. Ezek nagyon fontos feltöltõdések, olyankor cím is, ami zseniális szerintem, annyi rendszeresen olvasok. minden benne van. Mondjuk a szerelem -Milyen könyveket?

Cseh Tamással

külön érdekesebb, mint a földrajz, de együtt meg sokatmondó lehet. Az én ötletem annyiban más, hogy embereket mutatok be, akik megidéznek tájakat. Olyan érdekes, hogy például a Balatonfelvidéket többen választották, de mind más és más módon: a Sára Sándoré merõben más, mint Kopp Máriáé. -Neked mit jelent a haza? -Én azt mondanám, hogy az ember ha kiábrándult és fáradt, akkor elkezd álmodozni arról, hogy milyen jó lenne

-Teljesen különbözõ könyveket, nyáron elolvastam végre Szabó Magda: Katalin utca címû mûvét. Nekikezdtem kétszer és nem ment, pedig kötõdöm az írónõhöz, mert apámnak nagyon jó barátja volt, bár ez gyerekként még nem igazán érdekelt. Amikor fölfedeztem magamnak, már nem tudtam Vele filmet forgatni. Akkor sorra kezdtem olvasni a könyveit, nagyon szerettem õket. A Katalin utcára azt mondta: ez a kedvenc regénye, a legtöbb nyelvre ezt fordították le – belekezdtem,


Kovács Katalinnal

de nem éreztem magaménak. Most újra elõvettem egy idõ után, a könyv kinyílt számomra, egész másként olvastam, olyan fantasztikus hatást gyakorolt rám, hogy a végére érve újra elolvastam az elejét, teljesen más lett a történet. Valóban egy írói bravúr! Roald Dahlt is szeretem az abszurditása miatt illetve Herta Müllernek A róka volt a vadász címû könyve szintén nagy hatást gyakorolt rám, nehezen olvasható, Causescu Romániájáról szól, nyomasztó könyv, de szenzációs. -A vereseket is szereted? Fontosak? -Nagyon, olyannyira, hogy rengeteg verset tudok és tanulok meg. Volt egy fantasztikus magyar tanárom, Keresztes Andor, Aki „ a Tanár” volt. Rengeteget tanultam Tõle, még a legrosszabb tanuló is figyelte az óráit. Pilinszky, József Attila, Kosztolányi mindig jelen vannak az életemben, Nagy Lászlót és Csoóri Sándort is nagyon szeretem. -Boldog és elégedett ember vagy? Vannak elérhetetlennek hitt álmaid? -Boldog és elégedett is vagyok csak az állandó küszködés nagyon fáraszt. Én nem díjban mérem az elégedettségemet, hanem abban, hogy én érzem-e a szívemben. Szigorú is vagyok, magammal jobban, mint másokkal, a jól elvégzett munka az boldogságot ad. Még mindig

ott tartunk, hogy küsz- hivatástudata és profizmusa megvan, de ködni kell, hogy egy-egy ezek nagyon nehezen elérhetõ álmok, jó mûsor fennmaradjon. mert nincs pénz semmire, pedig munA mai média iszonyato- kánk során nem a pénz vezérli a csapasan felhígult, értéktelen- tot, nálunk a munkaidõ sem számít, mert ségekkel teli, kezd már nem létezik. kereskedelmi televízióvá -De azért nem árt némi hátbaválni az a tv is, amelynek veregetés sem az embernek! nem lenne szabad. Ez az -Nagy élmény volt Ragályi Elemérrel állandó harc nagyon kiáb- forgatni, másnap küldött egy sms-t, hogy nagyon jól érezte magát vagy rándító. -Azt mondja Monet, ismét visszatérek Makovecz Imrére, hogy az oromra neked Aki felhívott és azt mondta: na fiacska, kell felmászni, nem visz ez rendben volt! Ezek nagy ünnepek, akkor tudom, hogy valóban rendben volt föl senki! -Igen, de miért kell mindig minden. elölrõl kezdeni? Ha nem -Ritka öröm a szakma, az emberek kéne ennyit küzdenie a elismerése együtt. Szeretsz Hollós mûvésznek, többet tudna László lenni? áldozni a mûvészetével, -Lennék én magam, csak egy kicsit nagyobb hatásfokkal kevesebb küszködéssel, ami lehet, dolgozhatna. hogy az élet része és erõsít, mégis néha -Van mégis új mûsor, úgy érzem: elég. Tisztában vagyok a képességeimmel és az álmaimmal, amire vágysz? -Mûsorterv mindig van igyekszem nem merészkedni messzire. Jó és ez egyúttal álom is: lenne, ha hagynának rendesen dolgozni! Magyar Atlantisz. Ez V. Szabó Noémi a határon túli kisebb magyar városokat mutatná be, ahol még megvan a magyarság és még õrzik a nyelvünket és a kultúránkat. Szeretném megszólaltatni a még ott élõ múltat ismerõ embereket, mert ezek lassan eltûnnek, ezért a címadás. Nehezen viselek minden elszakadást. -Értékmentõ Noé bárkája minden filmed, ezek oázisok a mai való világiasodott életünkben. -Ezt érezzük és tudjuk pontosan, azért is csináljuk, mert tudom: szeretik az emberek. Megállítanak idegenek és megható minden ilyen visszajelzés, jó tudni, hogy van erre igény. Szívesen készítenék még állatokkal foglalkozó filmeket is vagy olyan emberekrõl, akik az állatokért sokat tesznek. Életem nagy élménye volt Franciaországban egy idõs úrral filmezni, aki farkasokat mentett meg és engedte õket vissza a természetbe. A társaim A Kõrõs-Maros Nemzeti Parkban

19


Szemtõl szemben

Kolti Helgával a Szentendrei Kulturális Kft. ügyvezetõ igazgatójával

Mikor kerültél közel a kulturális élethez, illetve a filmhez és a színházhoz? Milyen meghatározó munkáidról számolhatsz be eddig? KH: Általános iskolai tanulmányaimat a Csávolyi Általános Iskolában végeztem. Ezt követõen felvételt nyertem a rangos bajai III. Béla Gimnáziumba. Korán kiderült az elõadómûvészetek iránti érdeklõdésem, így már az általános iskolától kezdve rendszeresen jártam szavalóversenyekre, ahol szép sikereket értem el. A színmûvészet irányába azonban egy baleset következtében fordultam. Tizenhat éves voltam ekkor. A felgyógyulásba vetett hitem és a magam elé kitûzött cél segítségével gyorsan gyógyultam és tizennyolc évesen, már az elsõ jelentkezésre felvettek a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem színész tanszakára, Huszti Péter és Kerényi Imre osztályába. 1988-ban szereztem diplomámat. Jelenleg is hallgatója vagyok a Színház-és Filmmûvészeti Egyetemnek. DLA képzésen veszek részt. Dolgozatomat a Független Színpad történetébõl írtam. A diploma megszerzése után a Veszprémi Petõfi Színházhoz szerzõdtem. Az 1988-89-es évadban szinte minden szerepkörben kipróbálhattam magamat. Egymást érték a feladatok. Én is csodásan éreztem magam, ám amikor mesterem, Ruszt József, párommal, Kalocsay Miklóssal együtt Szegedre hívott, átszerzõdtem. Forradalmi idõszak volt ez a színházak életében is. 1989. december 12-én megalakult a Független Színpad. Elõadásainkkal új formanyelvet hoztunk létre, amelyet a mai napig tanítanak az egyetemeken. Elõadásainkkal elmentünk mindenhová, ahová hívtak bennünket, de az iskolákat, a diákokat részesítettük elõnyben. 1993-ban, elsõsorban magánéleti és egzisztenciális okok miatt, megváltam a Független Színpadtól és ismét a Veszprémi Petõfi Színházhoz szerzõdtem.

20

1998-ban alapító tagja lettem a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak. 2000 júniusában elfogadtam a Veszprém Megyei Önkormányzat felkérését, hogy lássam el a Veszprémi Petõfi Színház megbízott igazgatói teendõit. 2000. november 1-tõl 2005. augusztus 31-ig kinevezett igazgatója lettem a Veszprémi Petõfi Színháznak. 2005 – 2007 között színész státusban maradtam a veszprémi teátrumban, majd szabadúszóként folytattam pályámat. 1998-tól Melocco Miklós Kossuth-díjas és Filep Sándor Koller-díjas festõmûvészeknek köszönhetõen meghatározó kapcsolatot sikerült kialakítanom a képzõmûvészettel és az alkotókkal egyaránt. Az Amadeus Alapítvány és a Forrás Galéria munkáját kiemelt figyelemmel kísérem. 2007 nyarán indult el a veszprémi Piarista Templomban az ARS SACRA GALÉRIA mûvészeti elõadói estek sorozat, amely helyi és nemzetközileg ismert mûvészeknek (képzõmûvész, énekmûvész, hangszeres mûvész, elõadómûvész, költõ, stb.) és tudományokkal foglalkozóknak kínált lehetõséget a minõségi szórakoztatás jegyében, a veszprémi közönség nagy megelégedésére és örömére. A sorozatot a Gizella Királyné Múzeum és a Veszprémi Érsekség együttmûködésében hoztuk létre. 2009 decemberében Kalló Zoltán Henrik elõadómûvésszel és a várpalotai Szindbád Kft. segédletével megalakítottuk a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekart, amelynek mûvészeti vezetését látom el, valamint énekesként mûködöm közre. Azt a kort kívánjuk feleleveníteni, amelyben a magyar és a cigány kultúra összefonódva, egymást inspirálva hozta létre az azóta is népszerû alkotásokat, és az akkori polgári értékrendet hirdeti. 2010 márciusától egy éven keresztül az Echo Televízió programigazgatója voltam, valamint ugyanezen a csatornán a Repertoár címû

kulturális magazin szerkesztõ-mûsorvezetõje. A magazin adásaiban a mûvészetek széles spektrumán zajló jelentõs eseményekrõl adtunk hírt, valamint igyekeztünk olyan alkotókat bemutatni, akik példaként állíthatók a mai kor embere elé. Milyen kitüntetésekben részesültél és melyekre vagy a legbüszkébb? KH: 2004-ben vehettem át Herszonban, Ukrajna legjelentõsebb nemzetközi színházi fesztiválján a legjobb nõi fõszereplõ díjat, Forgács András: Tercett címû darabjában nyújtott alakításomért. 2006. január 22-én, a Stefánia Palotában a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozták részemre. Ezt a díjat elsõsorban szervezõi munkám és a VERSÜNNEP létrehozása elismeréseként ítélték oda. 2010. augusztus 28-án Veszprém Városért Arany Érdemrend elismerésben részesültem a Jávor Pál Nemzeti Cigányzenekar létrehozásáért. Melyek voltak a számodra legemlékezetesebb szerepeid és szerepléseid és miért? KH: Sok kollégámtól eltérõen, nekem nem voltak szerepálmaim. Mindig úgy véltem, hogy azok a szerepek találnak rám, amelyekre megértem, amelyekre készen vagyok. Ennek megfelelõen minden szerepemmel egy fontos feladatot oldottam meg az életemben is. Így épültek be a drámairodalom alakjai az életembe. Soha nem éreztem, hogy valami különálló dolog történik velem a színpadon. Mindig természetesen következett az alakformálás a személyiségem akkori állapotából. Sokat segített ez ahhoz, aki ma vagyok. Szerencsésnek mondhatom magam abból a szempontból, hogy már eddig is eljátszhattam a drámairodalom minden jelentõs nõalakját. Madách Évájától, Shakespeare, Molnár Ferenc legendás figuráin át Csehovig, és a mai kortárs írók alakjaiig. A tejesség igénye nélkül emelek ki


párat. 1989 telén, Szegeden a JATE Klubban 10 nap alatt készült el Ruszt József rendezésében az a Rómeó és Júlia elõadásunk, amely reveláció volt a színháztörténetben, ma is tanítják az Egyetemek szakirányain. Több mint 150szer játszottuk. A legnagyobb spirituális élményt Szent Erzsébet alakjának megformálása jelentette, és szinte lubickolok a lehetõségben Garaczi László Ovibrader címû elõadásában, ahol egyik alakból a másikba „bucskázom”. Hozzászoktam ahhoz, hogy fõszerepeket alakítok, de alázatosan és szívesen, szakmai tudásom legjavát adva oldottam meg a kisebb feladatokat is. Zenés és prózai szerepekben egyaránt jól teljesítettem. Csehov: Három nõvér - Mása; Shakespeare: Romeo és Júlia – Júlia; Lear király – Cordelia; Makrancos hölgy – Kata; Sophokles: Oidipus

KH: Mint mondtam, az összefogásban rejlik a megoldás. Szerintem élhetõ hellyé érdemes válni, amely már rezgésében is a befogadást, a kedvességet, a sokszínûséget sugározza. Ezt az itt élõ és alkotó emberek lelki színvonala, belsõ szándéka tudja biztosítani. Ha ezt sikerülne létrehozni, akkor mindenki ide vágyna, függetlenül attól, hogy milyen kínálattal találkozik, mert egyszerûen jó lenne itt lenni. Erre fel lehet építeni a valódi sokszínûséget, a mûvészetek kavalkádját, ahol senki sem a másik kárára, hanem segítése érdekében munkálkodik. Ahol a felnövekvõ generáció olyan sok inspirációt kap, amely egész életét meghatározhatja. Akkor biztosan nem arra panaszkodnánk, hogy gyermekeink bejárnak a közeli Budapestre, sokkal inkább az jelentene gondot, hogyan szolgáljuk ki a tömegével SzentendMit ad számodra a sok szervezés és ügyintézés, rére látogatókat. Hangsúlyozom, a megolés mit maga a színpad és a dás, szerintem az itt élõk lelki odafordulásában rejlik. szereplés? hogy a XXI. században az emberek folyton versengenek, de többnyire nem a tudás az alapja ezeknek a megmérettetéseknek. A versek, a magyar nyelv méltó képviselete, méltánytalanul háttérbe szorult. Ötvözve a fentieket, kikristályosodott bennem a VERSÜNNEP rendezvénysorozat rendszere. Megkerestem a Magyar Rádió akkori elnökét, Kondor Katalint és a Duna Televízió elnökét, Cselényi Lászlót. Mindketten az ügy mellé álltak, és ezzel kezdetét vette egy nagyon szép folyamat, amely ma már önállóan is generálja magát. Egyre több helyen találkozom nem csak a VERSÜNNEP elnevezéssel, de ma már MOZIÜNNEP, SZÍNHÁZÜNNEP is létezik. Ez jelenti nekem a legnagyobb visszaigazolást. Az elmúlt években forrás hiányában lekerült a képernyõrõl a rendezvény, de ígéretet kaptam arra, hogy lesz folytatás.

KH: Az élet értelmét. Fontos, hogy minden reggel úgy induljon, hogy valamit hozzáadjak a világhoz, és este úgy érjen véget a nap, hogy nem múlt el hiába. Azt gondolom, ez a legkevesebb, amit Isten dicséretére tehetek.

király – Iokaste; Oedipus Kolonosban – Antigone; Vörösmarty: Csongor és Tünde – Mirigy, Éj; Molnár Ferenc: Üvegcipõ – Irma, A tesõr – Színésznõ, Olympia – Olympia; Schiller: Ármány és szerelem – Lujza, Mylady; Moliére: Dandin György – Angeliqe; Szigligeti Ede: Liliomfi – Kamilla; Kiss Csaba: Hazatérés Dániába – Gertrud; Forgács András: Tercett – Janka; B. Brecht: A szecsuáni jólélek – Sen-Te; Thuróczy Katalin: Carletto –Zanetta; Az élet kenyere – Szt. Erzsébet, Garaczi László: Ovibrader Eisemann: Régi nyár - Zsuzsi; Presser-Sztevanovity: A padlás – Kölyök; Szörényi-Bródy: Kõmûves Kelemen – Anna; Huszka: Bob herceg – hercegnõ; Vajda: Anconai szerelmesek – Drusilla. Milyen kulturális események létrehozásában vállaltál szerepet? KH: Elkötelezettje vagyok az értékõrzésnek, értékteremtésnek. Egész életemben erre törekedtem, de talán a legbüszkébb a VERSÜNNEP elnevezésû nemzetközi versmondó versenyre vagyok. 2005-ben, József Attila születésének 100. évfordulóján ötlött fel bennem a gondolat,

Szentendre a festészet városa és a magyar kultúra jelenlegi központja. Nevezhetnénk Magyarország Párizsának is, ahol a legtöbb és legkreatívabb mûvész él. Milyen érzés ebben a varázslatos mûvészi légkörben szervezni és élni? KH: Az adottságokat megismerni és jól használni nem élvezet, hanem kötelesség.

Maga a szervezés is egyfajta alkotási foHogyan osztod be az idõdet, lyamat. Sok energia, kitartás és öröm kell és mit szeretsz legjobban a szervezésekhez. Mi adja neked ezt az csinálni a szabadidõdben? energiát? KH: Hívõ ember vagyok. Istennek nyilván KH: Sajnos sokszor érzem, hogy nem elég a nap célja van azzal, hogy ezt a feladatot mérte 24 órája. Elég nagy az alvásigényem, így abból rám, amihez erõt is ad. Örömmel és odaa 6-7 órából nem tudok lecsípni. Nagyon fontos adással végzem munkámat. számomra a családom. Boldog vagyok, ha a közelükben lehetek. Nagyon szeretek fõzni, kertész- Mik lesznek a legközelebbi programjaitok 2011-2012-ben ? kedni. KH: Nagyon szép és bensõséges ünnepMilyennek látod jelenleg a Szentendrei kultu- hez közeledünk, amely a karácsony. Idén is megrendezésre kerül a szentendrei Adrális életet ? KH: Elsõ látszatra irigylésre méltóan színes és vent. Ennek elõkészületei zajlanak. De elcsábító. Négy hónap elteltével azonban már kezdtük szervezni a jövõ évi Tavaszi Feszjobban látom a problémákat is. Ennek a város- tivált és a Szentendrei Nyár programjait nak az árnyéka, ugyanaz, amit sokan elõnynek is. 2012-ben nyitja meg kapuit kibõvült gondolnak: a múltja. Azt hiszem, sokan nem tereivel a Mûvészet Malom, amely komoly akarják tudomásul venni, hogy ma már nincs elõkészületeket igényel. Ha egy kicsit közehitbizomány alapján járó kitüntetettség. Min- lebb nézünk, akkor elmondom, hogy most denért meg kell dolgozni, és igazán jelentõs hirdetünk meg színházlátogatási bérletet, reeredményt összefogással lehet elérni. Sajná- mélem sokak érdeklõdését felkeltjük. Ennek lom a sok bizalmatlant, mert õk saját tévkép- lényege az, hogy buszokkal hozzuk-visszük zetük börtönébe zárják magukat, és ez nekik a nézõket Budapest különbözõ színházaiba, hogy totális színházi élményben részesülis rossz. hessenek. Október 27-én jótékonysági Gálát Vannak- e elképzeléseid a Szentendrei kultu- szervezünk a PMK megmentése céljából. rális élet felvirágoztatására? Mit lehetne még Szük Norbert hozzáadni Szentendre kulturális fejlõdéséhez?

21


Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Egy kedves olvasó olyan élethelyzetbe került, hogy a gyámhatóság gondoknak javasolja õt kirendelni. Mielõtt elvállalná a tisztséget, szeretne többet tudni a gondoki feladatokról, melyekrõl röviden Önöket is tájékoztatom.

A gondnok kirendelésérõl és tevékenységérõl a Polgári törvénykönyvünkbõl tudhatunk meg többet. Elõre szeretném bocsátani, hogy cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy idõszakonként visszatérõen nagymértékben csökkent. Annak, akit a bíróság gondokság alá helyez, a gondnokát konkrétan a gyámhatóság jelöli ki, külön jogszabályban részletesen meghatározva annak a módját. A gondokkal szemben követelmény a nagykorúság és cselekvõképesség. (A cselekvõképesség az embernek az a joga, hogy saját akaratnyilatkozatával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Kizárólag azt az ember illeti meg a cselekvõképesség, aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezik, azaz akaratnyilatkozata kialakításában szellemi és/vagy testi fogyatékossága nem akadályozza.) További feltétel, hogy gondnoknak csak az a személy rendelhetõ ki, aki a tisztséget önként vállalja. Gondoknak a gondnokság alá helyezett által még gondokság alá helyezése elõtt közokiratban kijelölt vagy pedig a gondnokság alá helyezést követõen általa megnevezett személyt kell kirendelni. Ha elõbbi esetek nem állnak fenn, akkor elsõsorban az együttélõ házastársát vagy bejegyzett élettársát rendelik ki. Ha ez a lehetõség sem adott, avagy a házastárs vagy bejegyzett élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokolt érdekeit, akkor a gyámhatóságnak olyan személyt kell kirendelnie, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. Érdekellentét tehát a gondnok és gondnokolt között nem állhat fenn. Gondnokkirendelés esetén az arra alkalmas személyek közül a szülõket, illetve a szülõk

22

által – a haláluk esetére – közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más hozzátartozókat – akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni – elõnyben kell részesíteni. Ha a gondnokot az elõbbiekben leírtak szerint sem tudnak kirendelni, abban az esetben hivatásos gondnokot jelölnek ki, akivel szemben a törvény szigorú feltételeket támaszt. Figyelembe kell venni, hogy nem lehet gondnok az, aki ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik. Kivételes esetben egy gondnokolt részére több gondnokot is ki lehet rendelni. Ez olyankor fordulhat elõ, ha a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülõje vagy két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, esetleg a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel. Ez utóbbi helyzetben a gyámhatóságnak pontosan meg kell határoznia a gondnokok feladatkörének megoszlását. A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok dönthet a távollévõ vagy más okból akadályozott gondnok helyett az azonnali intézkedést igénylõ ügyekben. A gondnok feladata, hogy általános jelleggel avagy a cselekvõképességet korlátozó bírói ítéletben meghatározott ügyekben a gondnokolt vagyonát kezelje és törvényes képviseletét ellássa, indokolt esetben pedig, a gondnok önkéntes döntésétõl függõen a gondnokoltja személyes gondozását is vállalhatja. A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli, mûködésérõl, illetve a gondnokolt állapotáról a hatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente egy alkalommal köteles beszámolni. A gondnok a gyámhatóság felhívására köteles beszolgáltatni a gondnokolt pénzét, értékpapírjait és értéktárgyait, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyám-

hatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni és a vagyon állagától függõen a jogos igényeket lehetõség szerint teljesíteni. A gondnok a vagyon kezelésérõl – fõ szabály szerint – évente köteles számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója és a gondnokolt vagyoni viszonyai rendes számadást nem tesznek szükségessé, akkor a gyámhatóság egyszerûsített számadást is engedélyezhet. A hivatásos gondnok kivételével a gondnok akkor nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és a munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának, egyéb járadékának havi összege nem haladja meg egy másik jogszabályban meghatározott mértéket. Ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (pl. kft. tagja vagy részvényes), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább 100 000 Ft-ot meghaladó mértékû kötelezettségvállalásához a gyámhatóság jóváhagyását kell kérnie. Ha a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a gondnoknak az éves számadás során a gyámhatósághoz be kell nyújtania. A gyámhatóság a gondnokot a fentiekben meghatározottakon kívül – a gondnokolt lérésére vagy más indokolt esetben – eseti számadásra kötelezheti. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@tonline.hu telefon: 06 20 330 36 40


METÁL ÜZLETHÁZ Szentendre, Dunakanyar krt. Tel.: 26/302-245, 302-246 Tel./fax: 26/302-247 Nyitva tartás: H-P: 7-17, Sz.: 8-13 óráig

www.metal-szer.hu

2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40.

HOMLOKZATI TI H HÕSZIGETELÕ ÕSZIGE RENDSZER

 1793 Ft/m  2001 Ft/m  1483 Ft/m2

5 cm-es rendszer

2

8 cm-es rendszer

2

10 cm-es rendszer

Ingyen kiszállítás 20 km-es körzeten belül!

Az akció a készlet erejéig érvényes! Az áraink az áfát tartalmazzák!

Borda Húsbolt

A BORDA HÚSBOLT OKTÓBERI AJÁNLATA !

Nyári turista felvágott 1500 Ft helyett 1200 Ft Borda sertés párizsi 1040 Ft helyett 850 Ft Iratkozzon fel honlapunkon www.bordahusfeldolgozo.hu hírlevelünkre és minden újdonságról,heti,havi akcióról közvetlenül és gyorsan értesülhet.

ember 5 - okt ept ó sz

Most

0. r3 be

201 1.

Házi savanyúság, Panzani tészták, Mirelit áruk nagy választékban és kedvezõ áron kapható !

8000 Ft visszajár

minden VELUX tetőtéri ablak Ré árából! n! szl

ete k

a kereske dé

*a gyártótól igényelhető vissza az ablak beépítéséhez burkolókeret szükséges

sbe

Barátságos BioBoltunkban bio élelmiszerek, öko és bio tisztítószerek és kozmetikumok széles választékban, kedvezõ áron kaphatók. Nagy kínálat táplálékallergiások számára is.

Leányfalu, Móricz Zsigmond út 171. Nyitva: hétfõ-péntek: 9:00-19:00 szombat: 9:00-14:00 Elérhetõségek: 06-20-828 12 91 info@haromkaptar.hu

az ablak beépítéshez burkolókeret szükséges

Újítsa fel tetőterét

VELUX tetőtéri ablakokkal!

Tetőtár Kft.

Tahitótfalu, Béke út 50. (a focipályánál) Tel./Fax:

06 26 585 134

Az ön hírdetésének helye! Ára: 5000,- Ft


Vizelettartási problémák?

Szabadulj meg tõlük!

Tegye fel a kezét közülünk az, aki tudja, hogy az inkontinencia gyógyítható! Ezt a betegséget mindenki igyekszik titkolni, amit megértek. A számok azt mutatják, hogy népbetegségrõl van szó, azaz bizonyos, hogy ismerõseink közül is akadnak, akik vizelettartási problémákkal küzdenek. Fogynak is a patikákban azok a segédeszközök és betétek, amelyek segítenek eltitkolni, elviselni a bajt, élhetõvé tenni a mindennapokat. Miután kétségbeestünk, mert egy-egy tüsszentéskor váratlanul vizeletet cseppentünk el, kutat-

hatjuk az okokat is: - Miért pont nekem? A súlyfelesleg, az elhúzódó vajúdási idõszak, a nehéz szülés is hozzájárulhat az inkontinencia kilakulásához. Elõfordul, hogy nõgyógyászati mûtétek mellékhatásaként jelenik meg, a menopauza idején a hormonháztartás bizonytalansága is okozhatja. Sokan pedig örökölhetik a hajlamot. Még mielõtt a férfiak elfordítanák a fejüket, hogy legalább ez nem az õ betegségük - szenvednek ettõl a kellemetlen betegségtõl azok is, akiknek egyessel kezdõdik a személyi számuk.

Ha az inkontinencia tüneteit észleled, fordulj orvoshoz, és utána a vizsgálati eredményekkel felkeresheted a SPAuza Medical Wellnessház fizikoterápiás szakemberét, Rozmánné Gál Évát, aki maximális diszkrécióval segít neked. A tünetek kezelését medencefenék- és gátizom-tornával, valamint a túlsúly leadásával érdemes kezdeni, hiszen ez utóbbi az egyik legalapvetõbb rizikófaktor és hajlamosító tényezõ. A torna és a normál testsúly egyben a megelõzés feltételei is! A mélyebben fekvõ záróizmok megerõsítését segíti a szelektív ingeráram alkalmazásával végzett kezelés, melynek következtében a vizelet csepegése megszûnik. Mûtéti beavatkozásra csak konzervatív kezelésre nem javuló esetekben kerül sor.

24

Azoknak, akik egyszerûen nem törõdnek vele, sajnos rossz hírem van. Magától nem javul, sõt romolhat a helyzet. Akik pedig nem adják fel, azoknak tudniuk kell: az inkontinencia az esetek nagy részében gyógyszeres, vagy fizikoterápiás kezeléssel megoldható!

SPAuza Medical Wellnessház 2000 Szentendre, Sas u. 11. www.spauzawellness.hu www.wellnessmedical.hu 06-26/303-673

Fordulj hozzá bizalommal! Évi 33 éve van a szakmában, fizioterápiás szakasszisztens. Elsõ munkahelye a méltán híres ORFI (Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet). Szakoktatóként évekig tanított fizioterápiát. Fõnõvérként, vezetõ asszisztensként dolgozik a III. kerületben. Két éve Szentendrén, a SPAuza Medical Wellnessházban is kezeli a betegeket.


Az új prevenciós egészség-és oktatáspolitika tudományos megalapozása (4.rész)

Az elõzõ részekben azt próbáltam megértetni, hogy az elkeserítõen kedvezõtlen magyar morbiditási, mortalitási és demográfiai helyzeten (Európa legbetegebb nemzete vagyunk!) csak akkor lehet javítani, ha az élet minden területén – a nagypolitikában, az oktatás-, egészség-, környezet és szociális politikában, minden egyes ember és az össztársadalmi értékrendben is – prioritást fog kapni az egészségmegõrzés szemlélete és gyakorlata. Beszéltem a WHO egészségfogalmáról- és meghatározásáról. Az utolsó részt azzal fejeztem be, hogy nagy populációkra kiterjedõ, sokszorosan beigazolódott vizsgálatok mutatják, hogy az epidémiaszerûen fellépõ, gyakran halállal végzõdõ civilizációs betegségek (szívinfarktus, agyvérzés, rák, cukorbetegség, ideg- elme-, bél-, vese-, májbetegség, stb) kialakulásában elsõsorban az életmódnak, másodsorban a környezeti tényezõknek van döntõ szerepe. Életmód, egészségmegõrzés, betegségkialakulás háttere Vitathatatlan kutatási eredmények szerint a minõségileg, mennyiségileg és idõben is megfelelõ táplálkozás, rendszeres testmozgás, a túlzott mértékû

26

szellemi-lelki-fizikai stressz kerülése, a normális alvás és relaxáció, a természetközeli életvitel, a káros szokások mellõzése az összhalálozást, a rák- és kardiovaszkuláris betegségekben történõ halálozást akár 50%-

al is csökkentheti (HALE, ITERHEART, STANFORD, stb. tanulmányok). A tudomány eredményeivel, de a józan ésszel is szembe menve az emberek jelentõs része világszerte, de fõként a magyar emberek betegségük és halálozásuk megelõzését az egészségügyi ellátórendszertõl várják. Az eddig elmondottak alapján ez egy nagyon súlyos

tévhit: egyénileg élj, ahogyan akarsz, nyugodtan rombold az egészséged – az orvosok, a közösség, a társadalom majd meggyógyítanak. Ezen tévhit elterjedésében és fenntartásában az orvostársadalom és a mindenkori politika (tisztelet a kivételnek) nagy szerepet jászott. Az orvostársadalom azért, mert nem az egészséges, hanem a beteg emberekbõl él, a betegellátás a munkája, ezért fizetik. A politikusoknak pedig általában – ugyan kimondatlanul – egyrészt gazdaságpolitikai megfontolásból egyszerûen nem érdeke, hogy az emberek haszontalanul sokáig éljenek (lásd. pl. nyugdíj). Másrészt- mivel nem értenek az ember mûködéséhez- olyan orvosvezetõktõl kérnek tanácsokat, akiket a beteg emberek finanszíroznak és nem törekszenek az egész nemzet egészségét javító valódi változásokra. Hát igen, a különbözõ hatalmi és anyagi érdekek (politikai és ezen keresztül anyagi hatalomhoz jutás, választási megfontolások, az élelmiszer tömegkereskedelem, egészségügyi eszköz – és gyógyszeripar óriási profitja, stb) fontosabbak és ne féljünk kimondani, sajnos ma még erõsebbek is az emberi egyed értékénél, egészségénél és életénél (lásd. szegényedés, munkanélküliség, világválság, észak-afrikai helyzet, börtönben ülõ korrupt magyar politikusok, Mubarak és Kadhafi ellopott milliárdjai, stb). A következõ részben az egészségmegõrzést elõsegítõ témákkal folytatjuk. Addig is színvonalas diagnosztikával, reális életmódtanácsadással, kezelésekkel várjuk szentendrei rendelõnkben (Bolgár u.10, Velt-Med Egészségház).

Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 0630-360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu www.egészségmegõzés.hu


Fogas kérdésekrõl - õszintén Adhezív fogászat 4. rész A rendelõben direkt módon elkészíthetõ felépítések minõségének jelentõs fejlõdése mellett, a fogtechnikus bevonásával, indirekt módon készített fogpótlások tekintetében is nagy változások zajlottak az elmúlt évtizedekben. Az anyagok fejlõdése (fémmentes fogpótlások) és a fogpótlások végleges rögzítéséhez használt adhezív technika, lehetõvé tette a foganyag maximális kímélését. A hátsó területeken az egyes fogak nagyobb hiányosságai esetében az inlay vagy onlay (betétek) lehet a választandó megoldás. Funkciójában tömés, készítésének módjában viszont fogpótlás. Készülhet laboratóriumi kompozitból, porcelánból, aranyból. A destruált, gyökérkezelt fogak üvegszálas adhezív technikával történt felépítését követõen sokszor szintén kedvezõbb megoldás, mint a koronával történõ ellátás, mert kevesebb értékes foganyag vesztésével jár.

ne is távolítsunk el belõle A preparáció majdnem teljesen a zománcban marad, ami nagyon fontos a tartósság szempontjából, mivel az adhezív technikával történõ rögzítés ott sokkal erõsebb, mint a dentin területén. Koronára csak akkor van szükség, mikor a fog eredeti formája annyira károsodott, hogy kevésbé roncsoló módon már nem lehet helyreállítani. Koronával a fog látható részét állítjuk helyre funkcionálisan és esztétikailag is. A frontfogak esetében ma már mindenképpen a fémmentes fogpótlások a választandóak, mert segítségükkel sokkal esztétikusabb lesz a mosoly. A hagyományos fémre égetett porcelán koronáknál elkerülhetetlen a nyaki résznél elõbb-utóbb láthatóvá váló szürkés. A hátsó területeken, ahol nincsenek ilyen magas esztétikai elvárások, természetesen megfelelõek a fém vázra égetett porcelán pótlások.

Inlay Zirkonium oxid híd (fém mentes) Az elülsõ fogaknál a direkt felépítés helyett a porcelánhéj kiváló színstabilitásával és fizikai tulajdonságaival, hosszabb élettartamával, kiváló optikai, esztétikai jellemzõivel tûnik ki. A teljesen kerámiából készült héj a fogak alakját, kedvezõtlen tengelyállását, köztük lévõ túl nagy rést, a fog törését, repedését és kisebb mértékben a színét is tudja korrigálni. Kialakultak olyan minimál invazív, kontrollált redukálási technikák az egészséges fogállomány megõrzésére, melyek javítják a héjakkal való ellátás prognózisát, a kívánt esztétikai eredmény biztosítása mellett. Ez lehetõvé teszi, hogy csupán egy minimális mennyiséget távolítsunk el a fogállományból, vagy egyáltalán

Híd pótlásokat akkor ajánlunk, amikor a foghiány a rágófunkció romlását és esztétikai problémát okoz és még lehetséges a meglévõ fogakat felhasználva kellõ stabilitású hídpótlás készítése. Ennek egyik különleges formája a minimálinvazív/ non invazív caries terápiához hasonló megközelítéssel készülõ, direkt vagy indirekt (maryland) adhezív híd. Ezek létrejöttében óriási szerepet játszott az egészséges fogszövetek megóvásának igénye és azon páciensek nagy száma, akiket nem lehetett észérvekkel a klasszikus hídpótlásra vagy implantációra rábeszélni, valamint a fogászati anyagok nagyléptékû fejlõdése. Az egészséges tartófogakat egyik oldalon sem kell lecsiszolni. A maryland híd kis “szárnyakkal” rögzül a szomszédos fogak felsg az ott lévõ üreghez, amelyet a hídtól függetlenül amúgy is töméssel kellene ellátni. Ezzel a hídtípussal a

metszõfogak területén biztosan hosszan tartó eredményeket érhetünk el, de már jelennek meg olyan cikkek, amelyek azt bizonyítják, hogy a hátrább lévõ hiányoknál is biztonsággal használhatjuk. A direkt formája a szájban készül, ugyan abból a kompozitból, amelyet a töméseknél is használunk, rétegezési technikával, üvegvagy polietilénszálas erõsítéssel.

Aranyra égetett porcelán híd Anyagát tekintve a hídpótlások is lehetnek fémre égetett porcelánból, vagy fémmentesek. A kiterjedtebb restaurációk idõtállóságának igénye különösen megkívánja a technológia és az anyagok tulajdonságainak beható ismeretét. Az elmúlt években számos új, indirekt restaurációk készítéséhez kifejlesztett kerámiarendszer jelent meg a piacon. A különbözõ rendszerek indikációs területe a fogpótlások széles körében alkalmazható, a csiszolás nélkül készíthetõ héjaktól egészen a hátsó területeken rögzített többtagú hidakig. Nem mindegy, hogy milyen területen, milyen típusú anyagot és milyen technológiával készült pótlást alkalmazunk. Számos olyan tényezõ, amely a fémkerámia pótlások készítésénél elhanyagolható pl. preparációs forma, beragasztás, a teljes kerámiarestaurációknál nagyon fontos figyelembe veendõ tényezõ, mert ezek betartása nélkül a legmodernebb számítógépes letapogatással és vezérléssel (CAD/CAM módszer) készült fogpótlás is lehet sikertelen.

Dr. Kurucz József radiológus szakorvos, fogszakorvos, szájsebész és parodontológus, és felesége, Dr. Marton Edit fogszakorvos, orthodontus (fogszabályozás) Rendelõ: 2000 Szentendre, Vasúti villasor 3/b. 1042 Budapest, József Attila u. 82. I/1. Tel: +36-20-9437-081 www.dialogusdental.com

Porcelán héj

27


mûvészrovat

Jávor Piroska, 2009

Játékaimhoz játszótársat keresek Jávor Piroska szentendrei kiállítása A képfestés egyfajta kommunikáció, ami partner nélkül nem mûködik, mert az ember nemcsak magának fest, hanem másoknak is, - vallja Jávor Piroska, miközben elég határozott véleménye van a mû és befogadójának lehetséges kapcsolatáról: „A kész képekrõl nem szeretek beszélni, mert úgy érzem, hogy szavakkal úgysem lehet többet hozzá tenni, mint amit a kép vagy ’mond’ a nézõnek, vagy nem. Ha nem, akkor tovább kell menni. Minden festõnek megvan a maga nézõközönsége, és minden nézõ megtalálja, megtalálhatja az õt megérintõ mûvészt, csak keresgélni kell egymást. Amikor képet nézünk, el kell engedni magunkat, és hagyni kell, hogy hasson ránk. Ha ez mégsem történik meg, az sem tragédia. Nem értettük meg egymást, és kész. Tovább kell lépni.” Az érdeklõdõ, mûpártoló közönség leginkább kiállításokon kerül közvetlen kapcsolatba a mûvekkel, akár magával a mûvésszel is. A személyes találkozás legbensõségesebb helye azonban a mûterem, ahol szerencsés esetben az alkotás folyamatának mûhelytitkai is feltárulnak az alkalmi beavatott elõtt. Jávor Piroska szentendrei mûterme és kész mûvei egymást hitelesítõ harmóniát sugároznak. Választékos tárgyak,

28

míves, személyes kötõdésû egyedi darabok, gondosan tárolt kész mûvek letisztult, de nem merev rendben lakják be a teret. Fegyelmezett és derûs légkör fogadja a belépõt, ahol a festékek, virágok, az asztal közepén bennfentesként bóbiskoló cica jól megférnek egymással. Az elmúlt bõ évtizedben a Jávor-képek egyik fõszereplõje lett a betû, az írott szó. Konkrét történés, esemény, emlék felidézõi a látszatra

kuszán „odadobott” betûk. Egy salzburgi ösztöndíj (1999) során fedezte fel a város két régi temetõjét, ahol a kovácsoltvas fejfákra, sírkeresztekre, kriptákra gyönyörû kalligráfiával felírt szövegek hatására kezdte el a betûket képépítõ motívumként használni. Ennek a mûtárgycsoportnak az egyik emblematikus darabja un. Naplókép, amelyen táblázatba rendezett, négyzet alakú, mini képekbe jegyezte fel az arra érdemes napi eseményt, programot. Másik kultúrából és még távolabbi idõbõl, mint amit a saltzburgi sírkertek megõriztek, egy könyvön keresztül fedezte fel a maja számírást. Annyira megtetszett a logikája, a képi látványa, hogy több munkájába is beépítette. Legszembetûnõbben a családtagjai részére készített születésnapi képekbe, a múló idõ képi megjelenítésére. Jávor Piroska több évtizedes pályatörténetének egymást váltó, de a belsõ fejlõdés útján szervesen egymásra épülõ korszakairól, mûvészi ars poeticájáról egy hét évvel ezelõtti interjúban a következõket mondta el: „A fõiskola utáni években volt bennem Kert 8. 2005 egyfajta szorongás, mi-


Repülni még mindig jó, 1986

vel nem találtam még meg a saját hangomat. Majd amikor igen, felsza-

Salzburgi útinapló, 1999

badultam, képeim stílusa és a témáim is megváltoztak. Az utóbbi években készült munkáimon pedig az idõ múlásának tudatosulása tükrözõdik. Hiába érzem magam fiatalnak, annak ellenére, hogy egy hónapja töltöttem be hatvanadik évemet, hiába szeretnék most is szárnyalni, tudom, hogy egyre kevesebb rá a lehetõségem. Gyakorlatilag sohasem szárnyaltam igazából. Ennek megértéséhez el kell mesélnem valamit. Mindig vágyódtam a sárkányrepülésre, sziklamászásra a hóhatár feletti hegyekben, búvárkodásra, de ezekbõl nem lett semmi, mert rettenetesen félek. Még biciklizni se tudok, vagy úszni

se merek olyan helyen, ahol nem ér le a lábam. Azt a nagy különbséget, ûrt, ami a vágyaim és a lehetõségeim között van, azt tölti ki nekem a festés, és ezért nagyon megelégedett és boldog ember vagyok. Amikor a Repülni jó címû képemet festettem… akkor én repültem! Most meg mûveimen keresztül számon tartom a múló idõt… A zene a legfontosabb az életemben, zene nélkül azt hiszem nem tudnék élni, zene nélkül a világ szörnyû lenne. Amikor hallgatom a zenét, színek, formák, vonalak jutnak eszembe.” Jávor Piroska festményei az érzelem és az intellektus egyéni és vonzó ötvözetei. Képein egyszerre van jelen a játékosság és a fegyelmezett rend,

a formák egymásba helyezése, építése, ismétlõdése és a színek elevensége, derûje, ellenpontozása, könnyedsége. Kedvenc színe a kék, de szereti a vöröset és a feketét is. Festõi világa inkább rejtõzködõ, mint kitárulkozó. Aki veszi a fáradtságot ahhoz, hogy az emberiség õsi, közös szimbólumaiból (kör, spirál, háromszög, kereszt, hold stb.) megalkotott személyes kódrendszerét megfejtse, az betekintést nyerhet lélek-kertjébe és gondolat-birodalmába. (Jávor Piroska októberi kamara kiál-

Kint, bent, lent, fent, 2008

lítása megtekinthetõ a P’Art Moziban. Szentendre, Duna-korzó 18.) Török Katalin

Zene, 2003

29


R e j t v é n y

Sudoku

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

30 30

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Tulajdonos-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Felelõs- fõszerkesztõ: Schirilla György Ügyv. ig.: Nagy Erzsébet Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás (Innen-onnan rovat szerkesztõje), Schirilla György, Gabnai Gusztáv, Török Katalin, Vészabó Noémi, Szük Norbert Médiareferens Jakab Mária Gabnai Tímea szk.partner@gmail.com

Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823

Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft. Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!


Nekünk az Ön véleménye fontos! Szerkesszük együtt a Szentendrei Kurírt!

Beszéljük meg közösen a mindenkit érintõ témákat! Like-oljon minket és írja meg véleményét a Facebookon! A fontos aktuális témák és viták a jövõben bekerülnek a Szentendrei Kurírba!


Szerkesszük

együtt

a

Dunakanyar

politikamentes közösségformáló lapját a

facebook-on! Beszéljük meg közösen a mindenkit érintõ témákat!Afontos, aktuálistémákésvitákajövõbenbekerülnek a Szentendrei Kurírba!

Legyen Ön is munkatársunk!


Szentendrei Kurir 2011 október