Page 1

DUNABOGDÁNY

TAHITÓTFALU

LEÁNYFALU

SZENTENDRE

POMÁZ

BUDAKALÁSZ

SZENTENDREI-SZIGET

VISEGRÁD

POLITIKAMENTES KÖZÉLETI HAVILAP 2010/NOVEMBER • ÁRA 150 Ft

Szemtõl szemben

akit Billnek

neveznek

Felhőnjáró

interjú

Péreli Zsuzsa Sikerasszonyok

Dr. Marton Edit

Exkluzív interjú:

Nagy Sándor

Heródes elõtt és Adagio után


A Tízparancsolat A DVD most akciós áron kapható 2.200,-Ft helyett 1790,-Ft ha postai úton kéri plussz postaköltség. Szép ajándék az egész családnak!

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén

0 179

,

a Tábita könyvesboltunkban személyesen - Ft vagy Budapest XIII. ker. Váci út 114. (Árpád-híd Pest, szemben a József Attila Színházzal)

S


Tartalomból 4-7 8

Portré Szemtõl szemben

10-11

Egészség

13 14-15

Exkluzív interjú 16-17 Irodalom

20-21 22

Ügyvéd válaszol Interjú

24-25 26

Sikerasszonyok Mûvészrovat

28-29

Szakértõink és szerkesztõink minden levélre válaszolnak! Címünk: Szentendrei Kurír, Budapest Palóc u. 2., szentendreikurir@gmail.com; Tel.: 06 30 234 1412 Levélíróink között minden hónapban, értékes ajándékot sorsolunk ki.

Egészség

Jogügyek Gazdaság

Irodalom

prof. Dr. Szigetvári Iván, egyetemi tanár, természetgyógyász 30-201-8080; szigetvari.dr@vipmail.hu Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd 20-330-36-40; grimaldizs@t-online.hu Szûts Veronika közgazdász veronika.szuts@taxart.hu Vészabónoémi; veszabonoemi@t-online.hu

ÖR

KÉR

Kérdése van? Írjon nekünk!

A temetõk ilyenkor csodálatosan kivirágzanak, minden síron égnek a gyertyák. Kifejezetten szeretek ilyenkor sétálni a temetõben. Meg-megállok egy-egy sírnál nézem a fényképeket, feliratokat, hiszen ezek sok mindent elárulnak az élõkrõl, a halottak hozzátartozóiról, mégpedig azért mert a síremléket az élõk állítják a saját ízlésük szerint. Üzenet pedig a halottról szól az élõknek… Egyszer egy pap ismerõsöm azt mondta, hogy a temetési szertartás beszéde nem a halottnak szól, hanem a temetésen résztvevõknek. És ez természetes, így van rendjén, kár hogy sok mindent csak ilyen alkalmakkor tudhatunk meg. De az is igaz, hogy egy ország kultúrájáról sok mindent elárul a temetõinek látványa. A tõlünk nyugatabbra lévõ temetõk ápoltsága és gondozottsága szemet gyönyörködtetõ látvány nemcsak halottak napján. A Dunakanyar is számos nagynevû halottat tudhat magáénak. Sírjaik legtöbb helyen néma vádat sugallnak az élõk iránt, gondozatlan, elavult kinézetükkel. Ami még szomorúbb pl. Szentendrén, az immár kitudja hányadszor megrongált zsidó temetõ látványa. Igaz egyetlen ember akadt, aki szorgalomból felvállalta annak gondozását, de megküzdeni egyedül õ sem tud a vandálokkal. Nemrégiben újra megrongálták ismeretlen tettesek. Ezért fel kell tennem a kérdést elsõsorban magamnak: A mi temetõink vajon milyen magyar kultúráról tanúskodnak? És mit tettem én ezért? Várom leveleiket továbbra is a nagy@szentendreikurir.hu e-mail címre Szívélyes üdvözlettel Nagy Erzsébet fõszerkesztõ

SK

Szépség

November hónap már az elsõ napjával lehangolóan hat a kedélyünkre. Elköszönünk az õsztõl, és ezt a búcsúérzést, még fokozza a halottak napja is. Ez pedig szorosan hozzátartozik a temetõvel és az elhunytainkkal való „találkozással”.

Innen-onnan

Kedves Olvasónk!

Önnek mi a véleménye a szeretetrõl?

N. János (42), Szentendre: Szeretet. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Ahogyan szeretnek én is úgy szeretek.

B. Istvánné (38), Szentendre. Én egy szóban össze tudom foglalni: Édesanyám. Nekem Õ a szeretet.

K. Béláné (29), Leányfalu: A szeretettel mindent el lehet érni. Nemcsak egy szó, érzelem, látás. Én is vallom a költõvel, hogy „ jól csak a szívével lát az ember”.

Sz. Lajosné (82), Szentendre: Kedves Hölgyem, Isten a szeretet, mindig minden õbenne teljesedik be. Az egyszülött Fiát adta értünk.

3


Innen-onnan 2010. október 12.-én 17 órakor került sor az új Képviselõtestület alakuló ülésére. A tizenöt tagú Testületben a választások után a polgármesteren és alpolgármesteren kívül immár kilencfõs jobboldali frakció ül szemben négy ellenzéki képviselõvel. Az öt napirendi pont megtárgyalásakor sor került többek között az új képviselõk és Dr. Dietz Ferenc polgármester eskütételére, valamint az új alpolgármester, dr. Török Balázs megválasztására. Az alakuló ülésen, amelyen városunk Intézményeinek vezetõi, jeles polgárai is részt vettek, Dr. Dietz Ferenc a következõ szavakat intézte az egybegyûltekhez.

Tisztelt Képviselõtestület! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, hogy a szentendrei választópolgárok jelentõs számban éltek 2010. október 3-án a törvény adta lehetõségükkel és városunk jövõje iránti felelõsségüket átérezve elmentek szavazni. Köszönöm az elmúlt ciklus közös munkáját Kun Csaba alpolgármesternek, képviselõinknek, és dr. Molnár Ildikó címzetes fõjegyzõnek, valamint az általa vezetett Hivatal munkatársainak. Köszönöm a jelölõ szervezetek tagjainak és a helyi választási bizottságnak a választás szakszerû lebonyolításában való közremûködést. Köszönöm, hogy a választók több mint fele a FIDESZ-KDNP-re adta szavazatát, ezáltal is megerõsítve azt, hogy a város fejlõdéséért kitûzött cél jó és annak megvalósítását támogatják. Bízom valamennyi képviselõtestületbe jutott politikai szervezet városfejlõdés iránti elkötelezettségében és abban, hogy valamennyien aktívan fognak közremûködni a város további, dinamikus fejlõdésében.

4

Négy és fél évvel ezelõtt az idõközi választáson 48 pontból álló programot fogalmaztam meg a legfontosabb rövidtávú célokkal, melynek egyik eleme volt a lakossággal való kapcsolattartás, s ennek eredményeként megszületett a az itt kirakott városkönyv, a zöld telefonszám és e-mail cím, a számtalan munkacsoport, valamint a „Városháza házhoz jön” fórumsorozat. A közös beszélgetések során kristályosodott ki a város hosszú távú fejlõdési terve, a Dumtsa Jenõ városfejlesztési stratégia, és a 12 vezérprojekt. Ez a tanulmány nem fióknak készült, hiszen ennek mentén kezdtük el fejlesztéseinket. A kultúra városa program keretén belül számtalan rendezvény, országos és határon túlon is nagy jelentõséggel bíró kiállítás van mögöttünk olyan nagy neveknek köszönhetõen, mint Csíkszentmihályi Róbert, Aknay János és Balogh László tárlatai. Megújult az új Mûvésztelep, elõkészület alatt van a helytörténeti kiállítás és monográfia, hamarosan megkezdõdnek a vezérpro-

jektek közül a Fõtér, a MûvészetMalom – amely mára az országos kiállítóhelyek közé emelkedett – építési-, valamint a templomdombi támfal helyreállítási munkálatai. A turizmus fellendítésére létrehoztuk a TDM Kft.-t, s pályázatokat nyújtottunk be a siker érdekében. Az okos város jegyében bõvítettük bölcsõdéinket, óvodáinkat, tervszerûen fejlesztettük a Pannónia telepet. Kiadtunk egy városi házirendet, s több céget is behoztunk Szentendrére. A zöld város keretein belül pataktakarítást, illegális hulladéklerakó-helyek felszámolását, komposztálást, a szelektív hulladékgyûjtõk kiterjesztését, hulladékudvar létesítését s a házaktól történõ hulladékgyûjtését kezdtük meg. Támogattuk a Föld Napját, az Autómentes Napot és a Bükkös-pataki rendezvényeket. Sikeres panel-rehabilitációt hajtottunk végre a Füzesparkban és a Rózsa utcai lakótelepen, valamint leraktuk az új köztemetõ alapkövét, s a környezettudatosság jegyében átadtuk a Kaiser’s mögötti P+R parkolót. A Megújuló vá-


Innen-onnan ros keretében akadálymentesítettük a Polgármesteri Hivatalt és a Gondozási Központot, s még számos intézményt. Játszótereket, kerékpárutat építettünk, s kiemelt projektként óvodákat újítottunk fel. Bérlakásokat vásároltunk, s megkezdtük a szakorvosi rendelõ korszerûsítését. Az együttmûködõ város jegyében TÁMOP és ÁROP programokat tartottunk, növeltük a közbiztonságot a térfigyelõkamerák rendszerének segítségével, erõsítettük az együttmûködést a kistérség települései között; ez utóbbit bizonyítja, hogy már kistérségi szinten mûködik a Családsegítõ és a Gondozási Központ. Elindítottuk a Tavaszköszöntõ Fesztivált, a Dunakanyari Nyári Játékokat, az Aquavity és Pilisi Tekerõ sportrendezvényeket. Nõtt a Skanzennel való

együttmûködés ugyanúgy, mint a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával és a Régi Mûvészteleppel. Jelentõs szerep jut a városi civil szervezeteknek az együttmûködésben, valamint a „Szentendreiek vagyunk” lokálpatrióta program beindításának, hogy a helyi lakosok igazán szentendreinek érezzék magukat, s már gyermekkoruktól kialakuljon a városhoz való kötõdés. Bár az elmúlt idõszak hivatalosan a kampány jegyében telt, azért a munka nem állhatott meg. Folyamatosan zajlott a „Szentendre 1000 év +” program jegyében a nagyprojektek megvalósítása és lezárása. Még ez év elején zártuk le Pannónia-telepi csapadékvíz-elvezetõ megvalósítását, az elmúlt hetekben pedig 4 felújított óvodát és a Pismány fontos gyûjtõútjait, az Barackos-Egres utakat avattuk fel. Változatlan célunk a Dumtsa terv prioritásainak való megfelelés, a kultúra, a mûvészetek, a közmûvelõdés, és a minõségi turizmus – például a Szentendrei Nyár és

a Szentendre Éjjel-Nappal - fejlesztése. Második prioritási kategóriában az életminõség javítását tartjuk szem elõtt. E kapcsán nagyon fontos a képviselõk és a Hivatal munkájának átgondolása, hiszen fontos az együttmûködés a lakosság hatékonyabb kiszolgálásának érdekében. Ugyanide tartozik a már megkezdett programok – a szakorvosi rendelõ, a belváros rehabilitáció – befejezése, valamint a Dunakorzó Duna Stratégia mentén történõ megújítása. Kiemelt figyelmet fordítunk majd a közlekedésre, így a tehermentesítõ út kiépítésére, a zöld programokra, azaz a köztisztaságra, a hulladékszállításra, az energiahatékonyságra, a városüzemeltetési feladatokra és az átgondolt területi és várostervezésre. A magas színvonalú középfokú oktatás kiegészítéseként jelenleg is tárgyalások folynak több felsõoktatási intézménnyel, hogy Szentendrére hozzák tagintézményeiket, s így fiataljaink a város elhagyása nélkül tudják majd továbbképezni magukat. A Dumtsa terv harmadik prioritásaként, a „kistérség motorja” szerepben össze kell hangolnunk a kistérségi fejlõdést, szoros kapcsolatrendszert kiépítve regionális szinten is. Nagyon fontos ez az együttmûködés a kulturális-és egyéb intézményekkel, hiszen Szentendre egyedül nem tud tovább lépni, csak együtt lehet haladni. Célunk változatlan, hogy Szentendre, amely büszke az épített és természeti örökségeire, a kulturális és történelmi hagyományaira, a XXI. század kihívásainak megfelelõ város legyen. Bízom abban, hogy ebben mindenki ténylegesen partner lesz, valamennyi képviselõtársam és az a 26.200 szentendrei lakos, akikkel közös az álláspontunk; azaz „Csak Szentendre számít”. Ez egy olyan közös alap, amelyre együtt építkezni tudunk. Ehhez a munkához kívánok mindenkinek erõt, egészséget, hitet, türelmet, õszinteséget és kitartást. Azoknak pedig, akik mindehhez a biztos családi hátteret nyújtják nekem, feleségem, Csilla, gyermekeim, Dominika és Kornél, valamint szüleim számára hangozzék el az utolsó, de legfontosabb köszönöm! -szk-

KISTÉRSÉGI GYORS DPÖTKT alakuló ülése – új kistérségi irodavezetõ Szentendrén 2010. október 20-án került sor a Szentendrei Városházán a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásának alakuló ülésére. Az eseményen részt vettek a Dunakanyar polgármesterei és a térség fontosabb intézményeinek – rendõrség, tûzoltóság - képviselõi is. Dr. Dietz Ferenc szentendrei polgármester elnökké, dr. Sajtos Sándor tahitótfalusi polgármester és Rogán László budakalászi polgármester alelnökké történõ választása után sor került a pénzügyi és közbeszerzési bizottság elnökeinek és a bizottság tagjainak megválasztására. Miután dr. Török Balázs, a Kistérségi Iroda eddigi vezetõje Szentendre alpolgármestere lett, pályázatot írtak ki az új irodavezetõ posztjának betöltésére.

Egy mindig hazatérõ vándor – kiállítás a Mûhely Galériában Erdély, Magyarország, Hamburg, Kanada, Magyarország. Egy életút, amelyet az örökös visszatérés, a gyökerekhez való ragaszkodás és a hit szõ át. Október 16-án, a Mûhely Galériában nyílt meg Szakács Imre festõmûvész azon kiállítása, amely az „Üzenet” címet viseli, és amelynek tartalmát, mondanivalóját Fodor Pál történész öntötte szavakba. A mindig visszaköszönõ szimbólumok használata, mint a fa, az örökké ég felé nyúló élet jelképe, a madarak, mind olyan kifejezési formák, amelyek a hagyományok õsi jelképeit öntik formába. És bár lehet egy életútban sok kitérõ, elkalandozás, a vándor mindig haza tér, mert ide kötik a gyökerek, a család, az élet. A kiállítás november 14-ig látogatható minden hétköznap 10-tõl 18 óráig a Mûhely Galéria emeletén.

Újabb tanulmányút Szentendrén 2010. október 15-én Naim Behluli vezetésével koszovói kisebbségi önkormányzatok képviselõibõl álló delegáció érkezett Szentendrére a Magyar Külügyminisztérium támogatásával, hogy a magyar önkormányzati rendszer mûködésérõl ismereteket szerezzenek. Dr. Dietz Ferenc az önkormányzati

5


Innen-onnan Kevesebb földes utca lesz Tahitótfaluban

Tahitótfalu Önkormányzata pályázatot nyújtott be, és nyert, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program keretében (KMOP - 2.1.1 / B - 09 - 2009 – 0027) a „Tahitótfalu földes utcáinak fejlesztése” címû egyfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó projekt támogatására, melynek megvalósítására a Pro Régió Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit

Családi kiállítás Nem tudni, hogy a Deim család tagjai génállományban kódolva kapják vagy az anyatejjel szívják magukba a tehetséget, de tény, hogy a mûvészetekre különleges fogékonysággal rendelkeznek. Deim Pál, a magyar kortárs képzõmûvészet egyik legsokoldalúbb alakjaként Munkácsyés Kossuth-díjával emelkedik ki a mûvészek közül. Mindemellett büszkeséggel tekinthet fiaira: Deim Tamásra, aki animációs printjeivel; Deim Péterre és unokájára Deim Balázsra, akik fotóikkal hódolnak a Múzsák elõtt. Az Izbégi Általános Iskolában október 15-én rendezett kiállítást Deim Pál lányunokája, Deim Sára és Farkas Zsolt zongorajátéka nyitotta meg. Dietz Ferenc polgármester köszöntõjében elmondta, nagyon fontosnak tartja azt, hogy a városban mûködõ mûvészek segítik a fiatalokat, iskolásokat a

6

Közhasznú Kft-vel történt támogatási szerzõdés megkötését követõen, kerülhet sor. Az elnyert támogatás bruttó 93 millió 852.374 Ft, ami a költségek 70 %-a. A település saját forrásként bruttó 40 millió 222.446 forintot, az összköltség 30 %-át teszi hozzá a projekthez. A projekttámogató által elismert elszámolható összköltség: 134. millió 74.820 Ft. A projekt keretében, Tahi Tormahegyi lakónegyedében a Visegrádi utca (Orgona és a Sionhegyi út közötti szakasza), Tahitótfaluban pedig, a Rózsa utca, a Kertész utca és a Koós Károly utcákat újítják fel. Egyszerre kezdtek két helyszínen Az útépítés egyidõben kezdõdött két utcában, a szegélyezést követõen, kétrétegû, 8 cm –es aszfalt kerül az alapot képezõ zúzalék kõre, amit a padka kiépítése, a csapadékvíz elvezetést szolgáló árkok kiásása, a terep- rendezések, valamint kulturált zöldövezet kialakítása követ. Járõrök vigyázzák a gépkocsikat Odafigyelést és külön szervezést igényelt az önkormányzat részérõl, hogy az ott lakók a lehetõ legkisebb kényelmetlenséggel vészelhessék át, az építés miatti lezárásokat. Figyelni kell a projekt kivitelezése során

arra is, hogy valamelyik bekötõ út, minden idõpontban átjárható legyen. A helyi Rendõrõrs parancsnokával egyeztetve, kijelölték, hogy abban az idõpontban, amikor nem lehet autóval bemenni a telkekre, hol lehet (éjszakára is) megállni, ahol – amíg az építkezés megkívánja - fokozott járõri felügyelet vigyázza a gépkocsik biztonságos közterületi parkolását. Kapcsolódó fejlesztések A felújítandó utcáknál elõforduló, közmûvesítési hiányosságok gyors megoldásához, elsõbbségi lehetõséget, soronkívüliséget kaptak az önkormányzattól segítséget kérõ lakók. A projektelvárás közvilágítást érintõ pótlásait, is kezelte az önkormányzat, némely helyeken új villanyoszlopokat is felállítottak. A lebetonozott utcák védelme, a sárfelhordás megakadályozása érdekében, sárrázó létrehozása vált szükségessé, ami a szántóföldrõl bejövõ traktorok kerekeit letisztítja. Az útépítés végrehajtására - október 25-ig, egy hónapja van a kivitelezést végzõ cégnek, és amennyiben az ütemezés szerint haladnak, november elején, sor kerülhet, a megújult utcák átadására. Dr. Sajtos Sándor polgármester

mûvészeti pályán való elindulásban. A köszöntõ után Simándi Csaba író, a család barátja méltatta a mûvészeket, értelmezte alkotásaikat, majd beszédét a következõ összegzéssel zárta: „A kiállítást egy egészként tekintve megállapíthatjuk, hogy mind a négy mûvész térbeli és geometrikus-formákkal operál. Deim Pál a városnak, mint az ember életterének és a természet kontrasztjának harmóniáját jeleníti meg; Deim Balázs a várost belülrõl szemléli, és a benne élõ emberrõl, gyermekrõl ad képet. A térbeliség az ember fölé tornyosul, rátelepszik az emberre. Deim Tamás egy térbeli alakzat síkbeli leképezését adja, ami jellegébõl adódóan sajátos dinamizmust eredményez, és ezzel az emberi testre, mint mérhetõre, mint konstrukcióra utal. Deim Péternél a térbeliséget a fény és a sötét-

ség teremti, ezzel adva transzcendens jelentést az egész kiállítási anyagnak.” A látogatókat szendvicsekkel, teával, fehér- és vörösborral fogadták. Miközben az épület alsó szintjén a Deim család munkáit tekinthettük meg, az emeleten az izbégi gyerekek azon alkotásait állították ki, melyeket október 12-én, Erdõ nincsen zöld ág nélkül címmel megrendezett mûvészeti napon készítettek ismert képzõmûvészek segítségével.


Innen-onnan Lengyel-magyar tûzoltó továbbképzés

Október 18-ától öt napon át lengyel tûzoldó delegáció vendégeskedett Magyarországon. Az Ostrów Wielkopolski városából, Andrzej Morta parancsnok, tûzoltó ezredes vezetésével érkezett vendégek a Leonardo da Vinci uniós pályázatnak köszönhetõen egy hétig hazánkban ismerkedtek a magyar tûzoltóság és katasztrófavédelem munkájával. Házigazdáik, a szentendreiek képviseletében Jámbor Ferenc parancsnok, tûzoltószázados nyilatkozott lapunknak. – A folyamatos szakmai kapcsolatunk 2007-tõl datálódik a lengyel kollégákkal. Az övéké sokkal nagyobb, és állami tûzoltóság, mint ahogy Lengyelországban mindegyik az. Tavaly döntöttünk úgy, hogy mivel találtak egy európai uniós pályázatot, amely kimondottan oktatásról, képzésrõl, továbbképzésrõl szól, társpályázóként bekapcsolódtunk mi is. A pályázat arról szól, hogy a lengyel hivatásos tûzoltók 6 fõvel Magyarországra illetve Németországba delegálnak egyegy csoportot. A tematikát elõre le kellett adni az Unióban. Mi olyan közös képzést adtunk, amelyben összefoglaltuk a szakmai tudásunkat, megismertettük õket a magyar katasztrófavédelem rendszerével, ezen belül a tûzoltóságok fajtáinak mûködésével (nálunk ugyanis állami hivatásos, és önkéntes önkormányzati és létesítményi tûzoltóság is mûködik), és bár elõre nem volt a programban, az árvízvédelmen túl a sajnálatos devecseri katasztrófa kapcsán konkrét eseten keresztül is láthatták a rendszer mûködését, ami ezen keresztül még érthetõbbé vált számukra. A délutáni idõszakokban a magyar kultúrát mutattuk be, de ezen belül is voltak olyan programok, melyeknek vannak tûzoltósági összefüggései. Az Országházban is ismerkedtek az ott szolgálatot teljesítõ tûzoltók munkájával, vagy ilyen a szentendrei Skanzen, amely

a nádfedeles faépítményeivel tûzvédelmi szempontból rendkívüli nagy kockázatú létesítmény. Meg tudtuk mutatni a bélapátfalvai önkéntes tûzoltó egyesületet, továbbá a Dabasi Tûzoltóparancsnokságot, amely a könnyûipari és kereskedelmi tevékenység felé specializálódott, szemben a miénkkel, amelynek az árvízvédelem és az erdõtûz a speciális irányultsága technikai eszközökben és képzésben egyaránt. – Ez mind csak elmélet volt, vagy a gyakorlatban is részt vettek? – Gyakorlatban látták a szerelési gyakorlatainkat, illetve a napi rutinmunkát, de káresetet nem, és személyesen nem vettek részt ilyesmikben. De ez nem is lett volna cél, mert a feladat nagyobb léptékben átlátni a tûzvédelem komplex feladatrendszerét. Mi is kaptunk tõlük egyfajta áttekintést a lengyel tûz- és katasztrófavédelemrõl. A feladatmegoldás tekintetében sokkal homogénebb és egyszerûbb az õ rendszerük felépítése, tisztázottabbak a feladatok. Például nagyon nehezen tudták értelmezni a mi önkéntes és hivatásos tûzoltóságaink helyzetét. Náluk ugyanis az önkéntesség abszolút a hivatásos védelem alá besorolt feladat ill. rendszer, és amit õk önkéntes tûzoltóságon értenek, az leginkább arra hasonlít, amit mi ezen 1996 elõtt értettünk. – A Szentendrei Tûzoltóságnak van, lesz-e valami haszna a tapasztalatcserékbõl? – Már maga az, hogy a saját szakmánkról nagyon összeszedetten, szakmai embereknek kellett elõadást tartani, amire fel kellett készülni, és konkrét kérdésekre feleletet adni, már ez is hasznos volt, több hónapon át készültünk erre. Azon kívül elsõk vagyunk, akik Magyarországon ilyen szakmai továbbképzést tudtunk tartani a Leonardo projekten keresztül, egy külföldi ország tûzoltóinak. Anyagi értelemben minket nem terhelt, mert a projektet az Unió támogatta. De a legnagyobb haszon az a kapcsolatteremtés- és tartás, ami a két ország tûzoltósága és állampolgárai között ezzel is erõsödött, mélyült, és aminek folytatása is adott jövõ tavasszal, amikor mi utazhatunk hasonlóképp. m. a. k.

KISTÉRSÉGI GYORS rendszerrõl, fejlesztésekrõl és a szentendrei szerbekrõl tartott elõadást, dr. Molnár Ildikó címzetes fõjegyzõ pedig a kisebbségi önkormányzati választásokról és mûködésükrõl adott tájékoztatást. Az elõadások után a delegáció dr. Török Balázs alpolgármester vezetésével három európai uniós forrásból felújított intézménybe látogatott el.

Felhívás magyar állampolgárok részére külföldre szóló ösztöndíjakra. Pályázhatnak magyar állampolgárok, vagy Magyarországon élõ állandó letelepedési engedéllyel rendelkezõ külföldi állampolgárok, ebben az esetben a letelepedési engedély másolatát csatolni kell. A határidõk a következõk: 2010.11.15., 2010.12.01., 2010.12.1.10., 2011.03.01 A magyar Ösztöndíj Bizottság pályázatott hirdetett a kétoldalú nemzetközi oktatási, tudományos és kulturális munkatervekben, valamint megállapodásokban biztosított egyetemi részképzésre, teljes képzésre, hosszú és rövid tanulmányútra, illetve nyári egyetemen való részvételre. A Magyar Köztársaságnak mintegy 50 országgal van kormányközi vagy tárcaközi oktatási, tudományos és kulturális együttmûködési munkaterve. Ezen a honlapon lehet részletes tájékoztatást kapni a pályázat ról: (http://www. scholarship.hu

Készíts Betlehemet! Bármilyen olyan anyagból lehet pályázni ami (fa, háncs, mézeskalács, marcipán,stb) – ból készült. A Betlehem mérete lehet maximum 60cmX60cm. A Dunabogdányi Mûvelõdési Házban 2010 december 2 (péntek) 15 – 20 óráig lehet beadni a jelentkezéseket. (T: 06209846453) Eredményhirdetés 2010 december 3. – án lesz az adventi kiállításon és vásáron. Szent János téren sorsolják ki a betlehemeket az Adventi vásáron, december 3-4-én a karácsonyi forgatagban. www.fakult.hu Pomáz Város Önkormányzata nevében Halászné Gambár Mária önkormányzati képviselõ és Molnár Lászlóné a népjóléti iroda csoportvezetõje köszöntötte a 95 éves születésnapját ünneplõ Kovács Lajosnét. További jó egészséget kíván a Szentendrei Kurír is. -szk-

7


Portré

AZ ÉN SZENTENDRÉM AZ ÉN SZÍNHÁZAM. – 1. rész.

Kaposvárról érkeztem Budapestre, miután felvettek a Színmûvészetire és az elsõ hónapokban úgy éreztem magam mint hal a szárazon. Próbáltam alkalmazkodni, de valójában sosem sikerült megszeretnem a nagyvárosi életet. Izgalmasak voltak a tanulás és a szakma kezdõ évei, mert szerettem a nyüzsgést, de amint lehetõségem volt rá elkezdtem az új otthon keresését. Nem volt könnyû, megint elölrõl kezdeni, de végül Szentendrére esett a választás. Ennek már 23 éve. A Színház volt az életem, Szentendre pedig az Otthonom, ahova jól esett hazajönni. Innen jártam a József A. Színházba, aztán hosszú éveken át Sopronba. És amikor elegem lett a munkából vagy csak feltöltõdni akartam, ak-

8

kor Szentendrére menekülhettem el. A munka mindig mást és másholt jelentet számomra, mindaddig miután megalapítottuk a Száguldó Orfeum társulatot és egy vidéki produkciót követõen hulla fáradtan értünk haza hajnali 2 felé. A párommal egymásra néztünk és egyre gondoltunk. Miért nem csináljuk itthon is? A Nyári Teátrumba meghívott 1-1 elõadásunkkal kezdõdött, mert látni akartuk, hogy miként fogad bennünket a város és az itteni közönség. Mindkét elõadásunk, az ACÉLMAGNÓLIÁK és a NÕI FURCSA PÁR is telt házas, nagy siker volt. Ezek után nem véletlen, hogy nõi trilógiánk harmadik darabját az ÖT NÕ AZ ESÕBEN címû darabunkat hozzuk Szentendrére november 26-án 19.00kor a PMK Színháztermébe, ahol az idei Szentendre Éjjel Nappal keretében tartottuk elsõ itteni premierünket a KARRIER KOMÉDIA-t és bejelentettük, hogy egy állandó színházi programot indítunk el az õszitavaszi hónapokban. Kõszínházi minõségû elõadásainkkal méltó partnerei leszünk az öt évtizede mûködõ Szentendrei Nyári Teátrumnak.

Meghirdettünk egy kedvezményes klub programot is, ahol a regisztrált tagok olcsóbban juthatnak jegyekhez. Több mint 200-an jelentkeztek már a Kistérségbõl. Sokan kérdezték hogy miért ez a sok nõi darab? Egy feminista színházat építünk? Szó sincs róla. Inkább az, hogy valójában a hölgyeket nem igen kényeztetik el jó darabokkal. Munkánk eredményeként büszkén állíthatom, hogy valamit elindítottunk, mert az elmúlt és a mostani évadban egyre több színház mutat be nõi darabokat. Miért is fontos ez? Úgy érzem, mint Nõ és anya is, hogy az elmúlt évtizedben, ha lassan is de azért elindult valami a Közép Európában élõ nõk életében. Valami javulni kezdett. El kezdtünk beszélni Olyan témákról amelyek idáig tabunak számítottak és ahogy egyre többen kezdtek foglalkozni egy témával anya-gyermek-család kapcsolatok problémái, családon belüli erõszak, szexuális zaklatás, a gyermekek bántalmazása, munkahelyi diszkrimináció, stb. – elindulhatott egy változás, egyéni, közösségi és jogalkotói szinten is. Ezért keresünk olyan darabokat, amelyeknek a szórakoztatás mellett van aktualitásuk. Ismerjenek magukra, vigyenek haza valamit magukkal a nézõk. Ez a színház legfontosabb szerepe már a görögök óta. Bízom benne, hogy hasonló élményekkel távoznak azok, akik nov. 26-án ott lesznek a az ÖT NÕ AZ ESÕBEN címû elõadásunkon. Ivancsics Ilona


Szentendre, a nemzetiségiek városa

Dalmátok Nemrég volt nemzeti kisebbségi választás az országban. Szentendrén is megalakult a Horvát Kisebbségi Önkormányzat. Négy fõ, Valentin János elnök, Heinz Valentin Éva elnökhelyettes, Burics Veronika és Szautner Katalin akik a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõi, a városi horvát közélet irányítói, rendezvényeinek szervezõi lettek. Így ismét van legális vezetõ szerve a szentendrei dalmátoknak, mert hát a szentendrei horvátok többsége ehhez szubetnikai közösséghez tartozónak vallja magát. A szentendrei dalmátság egyik régi, sok tradícióval, gazdag hagyománykinccsel bíró nemzetiségi közössége a városnak, amely története folyamán mindig kis csoport volt e soknemzetiségû városban. A szentendrei Szamárhegyen a XVII. század óta élnek dalmátok, akik a mai Horvátországból, a valamikori Dalmáciából származtatják magukat. Nyelvük szinte teljesen eltûnt, már csak néhány idõsebb ember beszéli még, kevert szláv matróz-nyelvüket amelyben az õsi dalmát szavak mellett a helyi szerbek és szlovákok szavai egyaránt fellelhetõk. A szokásaik többségét elvettették vagy elmosta a modern világ. Ünnepeiket, a Szent Iván-napi tûzugrás hagyományát, és az ünnepi köszöntõk közül néhányat még a kutatók legyeztek a hatvanas években és élnek még olyanok néhányan akik emlékeznek eredeti szövegére, de a sokszínû és gazdag formájú szokáskincset, amelyet a századfordulón még gyakoroltak a helyiek, szinte már teljesen elfelejtették. Egyedül az Ivan Dan szokását élesztette újjá a Szentendrei Horvát Kisebbségi Önkormányzat. Az Ivan Dan (János Nap) a szentendrei dalmátság egyik hagyományos ünnepe. Amolyan népünnepély féle, amelyet a szamárhegyi dalmátok évszázadok óta megtartottak. Utoljára eredeti formájában a harmincas években említik a kutatások és a huszadik század hetvenes éveiben Tüskésné Drobilisch Éva vezetésével élesztették újjá szokását. A Szent Iván napi rendezvény így vált nemcsak a helyi dalmátság, de ma már a Szamárhegyen lakó egész közösség vidám nyári napfordulós ünnepévé.

a Dunakanyarban

Az eredetkutatás részeredményeként idõközben baráti kapcsolatba kerültek a dalmáciai Stari Grad városka vezetõivel is, akik nagy segítségükre voltak nemzetiségi múltjuk nyelvi szokáskincsének feltárásában is, s akik mai is személyes ügyüknek tekintik, hogy minden évben itt legyenek ezen az ünnepen. A szentendrei dalmátok eredetét, Magyarországra érkezését tudományos kutatás eddig még nem tárta fel, de sok legenda forog errõl a szentendrei dalmátok között közszájon. Az itt élõknek kevés olyan írásos emlékük van, amely világosan dokumentálva adna választ arra a kérdésre, hogy hogyan kerültek ide e népcsoport tagjai oly messze szülõföldjüktõl. Az egyik eredetlegenda szerint Mohács után a magyar lakosság elhagyta a Szerémséget, az akkor még csak az e tájon termõ és igen jó exportcikknek számító vörösbor alapanyagot adó szõlõket és a magyar királyság biztonságosabb részeibe menekült, félve a rabszolgaságtól. A törökök az elmenekültek helyére Dalmáciából és Boszniából hurcoltak be munkaerõt. Így kerültek dalmát szõlõmunkások is erre a tájra. Ezek az emberek ekkorra már alkalmazkodtak a törökökkel való együttéléshez. Sok évvel késõbb, amikor a Szerémség felszabadult a török alól, a visszatelepülõ magyarok kiszorították a behurcolt lakosságot, akik egy része új földeket keresve csatlakozott az éppen ez idõ tájt a Dunán felfelé vonuló rácokhoz. A szentendrei dalmátság így került a városba, akik többsége itt is szõlõmunkásként kereste kenyérét. Legalább is errõl tanúskodnak a tizenkét szamárhegyi dalmát családban fellelt kereszt-, házassági-, halotti iratok, mert többségüknek a foglalkozás rovatában kapás vagy szõlõmunkás van írva. Az új Horvát Kisebbségi Önkormányzat mint arról elnöke, Valentin János tájékoztatott, folytatni kívánják a hagyományt és 2011-ben is megrendezik a Daru piacon az Ivan dant. A horvátországi választások következtében elõállt vezetõváltás után kiutaztak a testvérvárosba, Stari gradba. Bírják Gyurgyica Plancsics asszony Stari gard új polgármesterének ígéretét, hogy a következõ év nyarán a szentendrei dalmátok ünnepére Szentendrére látogat. -benkovits-

9


Szemtõl-szemben

akit Billnek neveznek A magyar rock-élet talán legjellegzetesebb figurája a Fonogram Életmû-díjas Deák „Bill” Gyula. Nem csupán mankóra támaszkodó alakjával tûnik ki elsõ pillantásra, de azzal a jellegzetes, senkivel öszsze nem téveszthetõ hangjával és énekstílusával is, amellyel õ a blues nótákat elõadja. A Deák

10

Bill Blues Band hosszú idõk után ismét Szentendrén ad koncertet, mégpedig a PMK színháztermében, november 5-én, pénteken este 20 órától. – Te egy jellegzetes munkáskerületnek, Kõbányának a szülötte vagy, ahol kevés kitörési lehetõségük adódik. Te is a futballban képzelted el srácként a magad jövõjét, nem valami gyári munkapadnál. Hogy volt ez? – Szegény családból származom, a külsõ Jászberényi úton laktunk, és én akartam lenni a világ legjobb focistája. Amikor gyerek voltam, akkor még nagyon jó volt a magyar labdarúgás, Puskásék idõszakában az egyik legjobb a világon, ami nagy kiugrási

lehetõséget ígért. Imádtam nézni is, játszani is, és nagyon ügyes középpályás játékosnak számítottam. De hát 11 éves koromban már nem is volt lábam, úgy hogy ez az álom szertefoszlott, csak a kõbányai kötõdésem maradt meg, aminek koronája az, hogy díszpolgárnak választottak, és a sportrajongásom, a Fradi iránt. – Hogyan veszítetted el? – Ostoba orvosi mûhiba volt. Szerencsétlenül megrúgtak, amibõl lett egy tályog, meg kellett operálni az orvos elvágta a fõ ütõeret, próbálták megmenteni, de végül iszonyú fájdalmak után le kellett vágni a bal lábamat. – Hogyan tudtad ezt feldolgozni? – Valahogy nem foglalkoztam vele. Mûlábbal, mankóval is mentem focizni. Hiába csúfoltak „százlábúnak” meg hasonlónak a gyerekek, nem fogtam fel tragikusan. Akkoriban, a ’60-as években jött be a beatzene, ami nagyon megfogott, elkezdtem énekelni, és mondták is, hogy nagyon jó hangom van, és ez átirányította a jövõképemet a zene felé. – Hogyan jött be a képbe éppen a blues? Nehezen hiszem, hogy egy kõbányai munkáscsaládban ilyen zenét hallgattatok volna… – A blues nem csupán zenei stílus, de életforma és életérzés is, ami nagyon rímelt a kõbányai proletár sorsra és miliõre. Hallgattuk a Szabad Európa meg a Radio Luxembourg adásait, és az akkori beatzenekarok – Rolling Stones, Animals, Yardbirds, Them, Kinks, késõbb Janis Joplin stb. – gyakran énekeltek folk-blues feldolgozásokat, írtak, vagy adtak elõ rhythm & blues nótákat másoktól. A barátaim, Orszáczky „Jackie” (Miklós) meg Lakatos „Bögöly” Béla is ilyeneket játszott és énekelt, amire azt mondtam, inkább abbahagyom, hozzájuk képest nem tudok semmit. Szerencsémre ezt azért nem tartottam be. – A mozgássérültséged neked sose okozott gondot a színpadon, csak mindig a médiának, amely sokáig enyhén szólva „nem képernyõképesnek” minõsített? – Ezt megkaptam szembõl meg a hátam mögött is. Amikor egy Omega


– Hobó Blues Band turnéra került sor, amire Hobó vendégként akart meghívni, az ORI (Országos Rendezõ Iroda) azt mondta, hogy nem lehet, mert nem vagyok színpadképes, pedig már jóval elõtte, a ’70-es években már megvolt a hivatásos elõadómûvészi ORI engedélyem. Ezt aztán Hobó úgy játszotta ki, hogy egyszerûen bejelentett a Hobó Blues Bandbe tagnak, és akkor már nem vendégként vitt magával. A klubokban ilyen dolgokkal nem problémáztak, a Syriusszal az Alpári Gyula utcában, vagy a Mini klubban a nagy örömzenélések alkalmával – Érdekes, hogy épp a blues világában nagyon sok fogyatékossággal élõ, fõleg vak muzsikus lett világhírû. Ismered a folk blues világát is? – Ne viccelj! Én a tradicionális és folk bluest is nagyon jól ismerem és énekelem. Csak mivel a rockzenét is nagyon

se mentem. Én már csak ilyen vagyok, amikor nem ment olyan jól a szekér, mint most, akkor sem voltam kaméleon típus, vagy celeb most aztán meg fõleg nem. A lényeg hogy ez ember, ember és hiteles maradjon és ne kurvuljon el! Pénzért sok mindenre képesek egyesek. – Az hogy volt, hogy Chuck Barry is nagyon elismerõleg nyilatkozott rólad? – Tulajdonképpen véletlenül. A mûsora elõtt az Old Boys játszott még a régi Budapest Sportcsarnokban, és õk meghívtak vendégnek Tátraival és Pókával együtt. Az ismert Percy Sledge: „When A Man Loves A Woman”-t énekeltem, jött az öreg, de nem látott, és akkor azt kérdezte: ugye egy fekete ember énekel? Mondták neki, hogy nem, ez egy magyar, erre azt felelte, hogy még nem hallott ilyen „fekete hangú” fehér embert. Erre joggal nagyon büszke va-

lenül rólam szól nagyon sok nóta. A 60 csapás, ami két éve jelent meg platinalemez lett, utána jött egy arany DVD, a legutóbbi, A király meséi is arany lett, szóval hála a Jóistennek tetszik a közönségnek ez a magyar kõbányai blues anyag is. – Novemberben több koncerted lesz, Szentendrére is jössz, és már ki van plakátolva a Syma csarnokbeli buli is. Kikkel láthatunk, és milyen mûsort várhatunk? – Jó ideje már a Deák Bill Blues Banddel játszom, õk: Fejér Simon szólógitár, ének, Balázs Péter Dexter basszusgitár, Horváth Zsolt billentyûs, Szabó Csaba dob, – mind fiatalok, ide jártak a Kõbányai Zeneiskolába. Szeretek fiatalokkal játszani. A mûsort a hangulatok szerint variálom. Rég voltam Szentendrén, egyébként sincs sok kötõdésem Kõbányán kívül máshoz, ezért már na-

szeretem, a rhythm & blues világa áll hozzám a legközelebb. – Arra sose gondoltál, hogy a rockzene más vonalát is mûveld? Az is jellemzõ, hogy bármelyik formációval léptél fel, te mindig a saját zenei és életstílusodban tudtál maradni. – Én ehhez kötõdöm, ehhez értek a legjobban. Mindössze három hónapig tanultam énekelni, akkor azt akarták, hogy operaénekes legyek, olyan erõs hangom és hangterjedelmem volt, de én szürke blues-ista vagyok, és az operából a rockopera maradt meg. Ami színészi feladatokat játszottam filmen, vagy egyebütt, az is ehhez kötõdõ leginkább. Engem a mindenféle áramlatok nem érdekeltek soha, és nem váltok köpenyt az aktuális divathullámok szerint sem, nem is akarok más lenni! Régebben persze sokan akartak eltéríteni, hogy énekeljek ezt, azt, még mulatóst is, de nem az én világom. Késõbb hívtak vacsorázós meg hasonló tévémûsorokba, vagy a Társulatba is zsûrizni, de oda

gyok, nagy dicséret számomra és épp az egyik példaképemtõl. – A Bill nevet hogy, és mikor kaptad? Ez ugyanis a Vilmos becézõ formája… – Az nem számít. A barátaim adták még egész a pályám elején. Akkoriban sokaknak volt hasonló mûvészneve, a Bill aztán teljességgel hozzám nõtt. De a személyimben csak a Gyula szerepel. – Te sok nagy zenésszel játszottál, közülük van, aki már el is távozott. Említenél közülük olyat, aki közel állt hozzád? – Radics Béla, Bencsik „Samu” Sándor, Jávori Vilmos, Pege Aladár. Kár, hogy már elmentek… – Az újabb lemezeiden egyre feltûnõbb, mennyire önéletrajzi elemekkel átszõtt, saját világodat felmutató dalokat írsz és adsz elõ. – Nem csupán én, mert van egy kiváló szövegíróm, Koltay Gergely, aki a legutóbbi két lemezemet jegyzi, de már korábban is dolgoztunk együtt pl. a Bill kapitány blues cirkusza albumon, és a Mindhalálig blues-t is õ írta. Kétségte-

gyon várom ezt a találkozást. November 19-én a Syma csarnokban vendégek is lesznek Hobó, Póka Egon, Balázs Fecó, Koltay Gergõ, Hirleman Berci, és Tornóczky Feri Játszunk régi és új számokat, pl. az István, a királyból a sámándalt, meg olyanokat is, amelyeket nem szoktunk színpadon elõadni, és lesz egy-két meglepetés is. – Milyen terveid vannak a közeljövõre? – Csak jövõre tervezek új albumot, idén rápihenünk. Lehet, hogy lesz könyv, vagy film, vagy DVD is, majd kialakulnak a dolgok. – A zenén túl van-e valami hobbyd? – Igen. 13 éves, úgy hívják, hogy Deák Bill Gyula és az unokám. Három hónapos kora óta úszik, a Kõbánya SC-ben versenyez, korosztályos bajnok pillangóúszásban, és most már gitározgatni is tanul a barátaimtól. És sok sportot nézek, fõként focit, vízilabdát és kosárlabdát. Hajrá Magyarország és hajrá Fradi még mindig! – No meg: hajrá Deák Bill Gyula! M. András Károly

11


Halottak-napi sorok Farkasrét emlékkönyvébe

Idén megint hamar jött az õsz, és mintha nem is akarna elidõzni nálunk, mintha sürgõs volna átadni helyét a télnek, gyors hidegséget hozva a világra, amiként a halál, szégyenlõsen eloldalogva hagy itt minket késelõ szelek prédájául. Hová sietsz, õsz, ki kerget így a hosszú emlékezésbe? A gyorsan röppenõ élet fut el így velünk, s mellettünk, és amire gyönyörködni tudnánk meleg színeinek lombos örömében, már ropogtatja is a fák és emberek gerincét a lecsupaszító, magára hagyó, hideg fájdalom. Halottak jönnek sorban, csendesen, nem mondják, mi van odaát, se hogy mit kéne tennünk még itt, – csak homlokunkra teszik egykor volt kezüket, csak belenéznek mélyen a szemünkbe, s amit mi e tükörben meglátunk, az a bennünk lakozó Isten üzenete. Ha fájdalmat, ha fáradtságot, ha bíztatást, ha reményt, ha felejtést, ha szomorú emlékezést tükröztetnek azok a tekintetek, mirólunk szól itt minden, akik az élet poklában, vagy tisztítótüzében várjuk a nekünk szóló hívást, — akár bevalljuk ezt, akár nem. Felvirágozzuk sírjainkat, mécslánggal lobogtatjuk lelkünket, oltárnak tekintve az õ porladó emlékezetüket, hogy elõtte imádkozzunk, lelkünk üdve helyett önnön földi jelenlétünk jobbulásáért. Aztán megint hazaindulunk, letudván a kötelezõ megemlékezést, aztán megint megtanulunk nélkülük élni, mert ennek a mai, virtuális életnek a génekbe írt parancsa nem tûri az elmélkedõ csönd lelkiismeretre szólító harangszavát. A köröttünk futkosó új élet lármája követeli, hogy menjünk már el, menjünk ki ebbõl a temetõbõl, haza, a lét vélt boldogságába! (Jó neked, akinek szekrényében nem lógnak életre emlékezõ, divatjamúlt kabátok, aki nem terítesz naponta asztalt annak, aki tegnap kenyeret szelt rajta, de mit tegyen, aki csont-fehér emlékezetû, mint az elefántok?) Megadom fáradt magamat a szelek cibálta hívásnak, s egy hozzám szegõdött, fél-vadóc macska reménykedõ pillantásától kísérve megpróbálom elhinni, hogy van még miért elengedni néhány évnyi percre édes halottaim ki nem hûlõ kezét. MAmut

12


Egészség rovat

Amit az agyvérzésrõl tudni kell 5. rész A téma elõzõ két fejezetében a stroke (agyvérzés, agylágyulás) kialakulását és súlyosságát befolyásoló és kezelhetõ rizikófaktorok közül a hipertóniáról és a dohányzásról írtunk. Most az elhízással, magas vérzsírszinttel, cukorbetegséggel és alkoholfogyasztással folytatjuk. Elhízás, magas vérzsírszint, cukorbetegség és a stroke A stroke kialakulásában a hasi (alma) típusú elhízás az egyik lefontosabb rizikótényezõ. Sok ember nem ismeri el, hogy kövér. Az ideális testsúlyt kiszámíthatjuk a következõ képletek alapján: 1.Testmagasság centiméterben-100, azaz egy 180 cm-es embernek 80 kg alatt van az optimális súlya, 2. a testtömeg-index szerint (testsúly: testmagasság négyzete) 25 alatt van az optimális érték, 3.a hasi kövérséget a köldökmagasságban mért derékbõséggel állapíthatjuk meg, az ideális érték felnõtt nõknél 80, férfiaknál 85 cm alatt van. Az elhízás többnyire magas vérzsír koncentrációval (koleszterin, triglicerid) és megváltozott lipid öszszetétellel társul (fokozódik az ártó LDL, csökken az érvédõ HDL koleszterin) Óriási szerepe van a 2-es típusú diabetes kialakulásában, a betegek közel 90%-a elhízott. A felszaporodott hasi zsírsejtekben sok triglicerid termelõdik, ezekbõl a zsírbontó enzimek hatására szabad zsírsavak képzõdnek, amelyek kiáramlanak a keringésbe és a májba jutva zsírmájat okoznak. A májban megváltozik a zsírés inzulinanyagcsere, csökken az inzu-

lin receptorok érzékenysége, ezáltal a szövetek cukorfelvétele.A keringésben levõ megnövekedett inzulin koncentráció és a sejtek, valamint a sejthártyában folyó lipid anyagcsere megváltozott mûködése következtében felszaporodó szabadgyökök fokozzák az egyébként is meglévõ érgyulladást (lásd elõzõ fejezetek), az érelmeszedés és a hipertónia kialakulását. Fenti folyamat kezdetben észrevétlen marad, hosszú ideig rongálja az érrendszert. A tünetek többnyire csak késõbb jelentkeznek, ritkábban azonban már az elsõ tünetek is súlyos, eseténként végzetes betegséget jelezhetnek. A agyi sejtmûködés vonatkozásában az erek állapotának és funkciójának romlása (oxygén és tápanyag odaszállítás, salakanyagok, mérgek, toxinok elszállítása, stb) elõször állandó fáradékonyságot, alvászavart, memória, koncentráció és érzelmi zavarokat, a stressztûrõ képesség, a tanulás és munkaképesség csökkenését, késõbb beidegzési, érzékszervi problémákat, magas vérnyomást, súlyosabb esetben, nem ritkán már fiataloknál is stroke-ot okozhat.

Alkoholfogyasztás és a stroke Vizsgálatok szerint az ischemiás stroke kockázatát a kismértékû alkoholfogyasztás (napi 2 dl bor, 4-5 dl sör) nem növeli, a vérzéses stroke kockázatát még a kis mennyiség is fokozza. A nagy mennyiségben bevitt alkohol -egyéb problémák mellett- a stroke mindkét formájának kockázatát jelentõsen emeli. A magyar férfiak közül minden ötödik, a nõk közül minden huszadik nagyivó! A következõ számban röviden a stroke lokális rizikó faktoraival, majd a stroke megelõzésével és terápiájával folytatjuk! Várjuk szentendrei rendelõnkben! (Bolgár u.10.1/4).

Prof. Dr. Szigetvári Iván egyetemi tanár, szülésznõgyógyász, természetgyógyász, az MTA doktora Tel:06-30-201-8080, 06-30360-7725, Rendelés: www.pro-bios.hu Szigetvari.dr@vipmail.hu

13


Immunerősítés Közeledik a tél, s a nyáron feltöltött raktáraink kezdenek kimerülni. Télen immunrendszerünk is gyakrabban kerül mélypontra, és ez nem csak az idõjárás miatt van így. Szervezetünket nap mint nap komoly megterhelés éri. A már annyiszor emlegetett helytelen táplálkozás, a stressz, a környezetszennyezés, és még sorolhatnánk. Immunrendszerünk mindezek ellenére keményen dolgozik, észrevétlenül veszi fel a harcot a minket folyamatosan érõ káros hatásokkal. Igazából akkor gondolunk csak rá, amikor meggyengül és alul marad a harcban. Hogy ez ne történjen meg, gondoljunk rá idõben, támogassuk, hogy ne merüljön ki. Egy cikkben az immunrendszert a látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás mellett a hatodik érzékszervnek titulálták, mivel megítéli az elõbbi öt benyomást, és reagál rájuk, de nem hagyja figyelmen kívül gondolatainkat és érzéseinket sem. Mit tehetünk, hogy megóvjuk, erõsítsük? Semmi különöset nem kell tenni, csak tudatosan élni. • Elsõrendû a belsõ nyugalom és a pozitív életfelfogás kialakítása. • Próbáljuk meg kerülni a stresszhelyzeteket amennyire csak lehetséges, mert a stressz megbénítja az immunrendszert. • Elegendõ mennyiségû és minõségû alvás, mivel ilyenkor regenerálódik a szervezet • Helyes táplálkozás. Sok zöldség, gyümölcs – ezek közül is részesítsük elõnyben az idény terméseit. Ez télen nem könnyû, mert lényegesen kisebb a repertoár, mint a többi évszakban. De ne feledkezzünk el a káposztáról, cékláról, almáról, a veremben tárolt répáról, zellerrõl. Ilyenkor kerülnek elõ az aszalt gyümölcsök, magvak is. A messzi országokból idekerült gyümölcsök tápanyagtartalma igen csekély. Ezek a rostokon kívül nem sok hasznos dolgot tartalmaznak. • Megfelelõ mennyiségû táplálkozás. Télen kevesebbet mozgunk, kevesebb idõt töltünk a szabadban, hajlamosak vagyunk többet enni, mint amennyire valóban szükségünk van. Ez amellett, hogy feleslegesen terheli a szervezetet, plussz kilókat is jelenthet, amit tavasszal nem lesz könnyû majd leadni. • Sportoljunk, mozogjunk amennyi jólesik, ha lehet a szabad levegõn. Már napi 20 perc séta is sokat jelent. • Öltözzünk az idõjárásnak megfelelõen • A Kneipp-kúra (váltott hideg-meleg használata) egyes elemeit otthon is használhatjuk pl. a zuhany alatt váltogatva a hideg-meleg vizet. Ha van otthon szauna, infraszauna vagy gõzfürdõ, ezek is nagy segítséget jelentenek az immunrendszernek. • Vitaminok és ásványi anyagok közül nem érdemes kiemelni egyiket sem, mindegyik jelen kell, hogy legyen szervezetünk harmonikus mûködéséhez. Mivel ezeket az ételeinkkel nem tudjuk bevinni, fontos a napi rendszeres pótlásuk. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani tanácsadással, és jó minõségû táplálék kiegészítõk, vitaminok széles választékával.. Vitaminsarok Vitaminok és diétás termékek boltja Szentendre, Dunakanyar krt.2 A HÉV végállomásánál 20/465-3352

15


Nagy Sándor színmûvész, énekes 2005ben diplomázott a Színmûvészeti Egyetem operett-musical szakán, azóta a Madách Színház tagja. Országos ismertségét az Adagio énekegyüttes tagjaként szerezte meg, amelybõl nemrég vált ki, ötévi sikeres együttmûködés után. A mûvész a közönség szavazatai alapján megkapta a Súgó Csiga díjat, a MASZK Országos Színészegyesülettõl pedig a Soós Imre-díjat. A következõkben Nagy Sándorral beszélgetünk pályájáról.

Nagy Sándor Heródes elõtt és Adagio után 16

Sz.K.: A musical történetének egyik legjelentõsebb darabja tér vissza huszonöt év után a budapesti közönség elé, a Jézus Krisztus Szupersztár, melyben Heródes szerepét játssza. Milyen érzés ezt az alakot megformálni? Nagy Sándor: Szirtes tanár úr kért meg, hogy játsszam el. Azért örülök neki, mert újabb színt tudok megmutatni magamból. Játszom Az Operaház fantomjában, a Sors bolondjaiban, mindegyikben más és más figurát alakítok. Szeretem a humort és a poént, természetesen komolyan veszem a színjátszást, de ez nagy feladat, ugyanis egyetlen dalt kell elénekelnem három perc alatt, és ez idõ alatt kell maradandó élményt nyújtanom. Három perc alatt úgy megformálni egy karaktert, hogy ne legyen kevés és ne legyen sok, de nyomot hagyjon a nézõkben. Ez nem egyszerû. Nekem nagy kihívás, mert egy tõlem kissé távol esõ karaktert kell megformálnom. SzK.: Hogyan tudja leküzdeni a lámpalázát? N.S.: Csak addig van bennem némi drukk, míg az elõadás el nem kezdõdik. Az elõadás elõtt egy-másfél órával már bent vagyok a színházban, és akkor már nem szeretek mással foglalkozni. SzK.: Heródest idõsebb színészek szokták játszani; ön hogyan látja ezt? N.S.: Most Szerednyei Bélával, valamint Ádok Zoltánnal vagyunk kiírva a szerepre, mind a hárman egész más karakterek vagyunk, a három Jézus is teljesen más külsõleg, belsõleg, mindenhogyan. Nekem nem szabad azzal foglalkoznom, hogy Heródes hány éves volt, nem a korát kell eljátszanom, hanem egy életérzést, hangulatot, ahogy õ létezett, élt. Inkább erre koncentrálok. Sokat készültem, olvastam a bibliai történeteket, rengeteg Jézus Krisztusról és Heródesrõl készült filmet néztem meg. A darab látványos és mozgalmas lesz. SzK.: A József és színes szélesvásznú álom-


Exkluzív interjú kabátban szintén játszott, lehet valami kapcsolatot találni a két darab között? N.S.: Nem igazán mert a József családi, jó kedvû szórakoztató mû. Ott a börtön dalban énekeltem. A két mûnek van hitvallása, ebben hasonlítanak egymáshoz. Hozzám ez a bibliai téma nagyon közel áll, mert alapjában véve hívõ ember vagyok. Heródes a darabban kigúnyolja Jézust; három percben bemutatni a jellemét nagyon nehéz. SzK.: Mióta játszik a Madách Színházban, és milyen díjakat kapott a pályafutása során? N.S.: A Madáchba 1999-2000-ben kerültem. A Nyomorultakban játszottam elõször: az egyik forradalmár voltam a nyolc közül. Majd felvettek színmûvészetisnek, és 2005 nyarán kerültem vissza a Madách Színházba, ahol a Volt egyszer egy csapatban játszottam. A közönség által megszavazott Súgó Csiga díjat 2006-ban kaptam meg, és nagy megtiszteltetés ért, amikor színész kamarától felhívtak, hogy a Soós Imre díjra jelöltek, amit meg is kaptam. Ezekben nem az a nagy, hogy díjat kaptam, hanem hogy figyelnek a mûvész munkájára. Maga az elismerés fontos. SzK.: Kikkel játszik különösen szívesen együtt a színpadon? N.S.: Szívem szerint nem említenék név szerint egy kollégát sem, mert mindenkivel nagyon szívesen vagyok együtt. A Producerekben például Gálvölgyi Jánossal dolgoztam elõször, valamint Haumann Péterrel, Alföldi Róberttel, most a Jézus Krisztusban Feke Palival, – sokakat említhetnék. Székesfehérváron Szabó Gyulával játszhattam egy zenés darabban, szóval szerencsémre volt alkalmam nagy színészekkel egy színpadon lenni. Nagyon szeretem, tisztelem a kollégáimat egytõl-egyig.

SzK.: Ön sokáig volt tagja az Adagio együttesnek. Nagyon szép sikereket ér-tek el. Miért hagyta ott az együttest? N.S.: Természetesen az együttes megy tovább nélkülem is. Márciusban léptem ki, ennek szakmai oka van: sokat játszom a színházban, és nehéz volt összeegyeztetni a kettõt, szinte nem is maradt idõm az együttesre. Természetesen a saját énekes pályámat is mûvelem tovább. Nem akartam útjukban lenni, hogy a más irányú munkáim miatt le kelljen mondani koncerteket. SzK.: Tehát szóló karrierbe kezd. Sajátt lemeze õsszel kerül a piacra, megtudha-tunk valamit errõl? N.S.: Lesznek rajta populáris, popos, rockos, elbeszélõ nóták valamint Gallusz Nikivel duettben éneklek egy régi dalt. Érdekes színes lesz a lemez, kicsit próbáltuk több oldalról megközelíteni a zenei világot, amilyen én vagyok. Miklós Tiborral a szöveg centrikusságra törekedtünk. SzK.: Készül vele koncertre is? N.S.: December 18-án lesz egy lemezbemutató koncertünk a Madách Színházban, természetesen zenekarral. Kíváncsian várjuk, hogy milyen fogadtatásban részesül a lemez, illetve a koncert; mi mindent meg fogunk tenni, hogy jól sikerüljenek. Azokat a számokat fogom elénekelni, amelyek a lemezen lesznek. Egyébként tizenhárom éves korom óta énekelek, a vendéglátásban kezdtem, a szülõfalumban. Tizennyolc évesen kerültem Toldy Mária stúdiójába, onnan számíthatjuk hivatalosan is, hogy énekelek. Szívesen adok elõ operett és popos dalokat, de az operáktól távol vagyok a hangomból kiindulva. Szeretem a jó hangulatú dalokat, általában mindenre nyitott vagyok.

SzK.: Az Ördöglakat címû darabot 2011ben mutatják be, ugyancsak a Madáchban. A példaképével, Gálvölgyi Jánossal ketten szerepelnek benne. Ezt mekkora kihívásnak tartja? N.S.: Ez a kétszereplõs darab valóban nagy kihívás számomra. A Sors bolondjait a tavalyi évadban mutattuk be, hála Istennek nagy sikerrel megy mindmáig, abban négyen játszunk. Az ördöglakatban a maximum kétperces átöltözésen kívül nem marad több idõnk semmi másra. Én alapvetõen szeretek dolgozni, nem probléma, ha elejétõl a végéig színpadon kell lennem. De nagy kihívás, hogy csak ketten vagyunk a színpadon. Ez egy krimi, bár vannak benne poénok is. Készült belõle film is; hallottam a szövegírótól, hogy a film más adaptáció, mint az eredeti színdarab. Ettõl függetlenül az, hogy ketten leszünk, komoly koncentrációt igényel majd. Bõ kétórás az elõadás, tökéletes felkészültséget igényel. Nagyon szeretem Gálvölgyi Jánost, sokszor játszunk együtt. Szirtes tanár úr rendezi a darabot, vele is nagyon szeretek együtt dolgozni. SzK.: Van valamilyen kötödése Szentendréhez? N.S.: Nagyon szeretem ezt a várost. Többször megfordult a fejemben, ha családi házba költöznék, akkor Szentendre lenne az, ahová szívesen mennék. Pilisszentkereszten van egy kis nyaralóm egy kis faházzal, ott is nagyon tetszik. Egyébként szeretem a Duna-partot, szívesen sétálgatok a kertvárosi részben. Sok barátom van Szentendrén, akikkel folyamatosan tartom a kapcsolatot. -szk-

17


 

 

/ - 0 1 2 3 4 )

 

             " #$%& &'%  %$()*%& &  +  % -

  

  &%$     $.

             #$$%&&&%'()*+ 6 " 7$ /  89:;;;:<("=0/  8>:;;;:<("=1  /  8>:;;;:<("=

         

V


 

Fanyílászárók, svédtechnológiával

Borda Húsbolt

történõ

2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 40.

szigetelése.

Tel.:

0670 245 4781

=

A BORDA HÚSBOLT novemberi ajánlata: Csemege debreceni 1240 Ft helyett 990 Ft Vákuumfóliás debreceni 1320 Ft helyett 1050 Ft Sertés párizsi 1040 Ft helyett 940 Ft Bodányi sonkás páros 1100 Ft helyett 900 Ft

A Borda Húsbolt udvarában November 02.-án nyit a YOKER Külföldrõl importált új gyermek-felnõtt ruhák,játékok,ékszerek, lakberendezési cikkek és még sok más!!!!! PARKOLÁSI LEHETÕSÉG AZ UDVARBAN !!!!!!

ÉP LÉLEKNEK EGÉSZSÉGES A TESTE! Vágysz Önmagad még teljesebb megismerésére? Szeretnél tisztában lenni a benned rejlõ erõkkel? angyalszobrok, ásványok, gyógyító kristályok, ékszerek, könyvek, kártyák, gyertyák, füstölõk, keleti áruk Ezoterikus üzletben, Angyalok Birodalma Bp. IV. Munkásotthon u. 18-22. Tel.: 0670 259-5469


Irodalom Irodalom

November – Enyészet – Szent András hava

Felhõnjáró Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember. Boldog nyugalomban éldegélt, békességben teltek színes napjai. Hiszen festõnek küldte a Teremtõ a földre, így szép színes képeket, köveket festett nap nap után, hogy ragyogjon az emberek szíve, aki csak nézi. De legjobban a festõ szíve fénylett, mert a világon legjobban szeretett festeni. Naphosszat bámulta a virágokat, a fákat, az égboltot, – s lassan mind-mind „átvándoroltak” az õ vásznára. Megfestette a tavaszt, a bágyadt délutánokat, megfestette a csillagos, teliholdas éjszakákat, a fáradt õszi hajnalokat, a napraforgókat, a pipacsok táncát a szélben, az álmokat, a szomorúságot... mindent lefestett, amit csak tudott. Boldogan öntötte lelke minden rezdülését az emberek lába elé. Olyan erõsen hitte az álmait, hogy közben nem vette észre, hogy a világ körülötte nem látja a teliholdat, a nevetést, a fázós hajnalokat, a bánatot, a kék eget... valahogyan a világ másképpen néz a világba!?

20


Elhatározta hát, hogy ezek után még többet fest, még jobb képeket akart adni, mert erõsen remélte, hogy láthatóvá válnak majd az álmok. Hogy láthatóvá válnak majd az álmok! Óriás virágokat, égre növõ fákat, aranyló napokat és csillagokat, égen vágtató lovakat, színes madarakat festett, és várta az emberek örömét. De az emberek még mindig nem örültek csak bágyadt szürkeségben ballagtak tovább. A festõ elfutott reggelente a közeli folyóhoz, – elmondta bánatát. Futott, futott a folyó mentén minden reggel. Egy napon észrevette, hogy érti a fák beszédét, hallotta a folyó vigasztaló simogatását. Alig várta már, hogy ott legyen közöttük. Minden reggel köszöntötte a lágyan nyújtózó, ezüstösen kacagó folyót, köszönt a szomorúfûzfának és gondjaira bízta a szerényen növekvõ, ifjú diófácskát. Belélegezte a fák smaragd színét, belélegezte az eget s hosszan elmondott mindent a lágyan vigasztaló, hömpölygõ víznek. Meghallgatta a lehullott levelek jajszavát, mosolygott az útszéli füvek vidám virgonckodásain, – boldog volt velük. Futott, ha esett, ha fújt. Egy esõs reggel víztócsák szegélyezték az utat, minden visszatükrözõdött bennük. Látta lábai alatt a fák lombját, az eget, a felhõket. Azt játszotta, hogy az égen fut, hiszen nem kellett elkép-

Kedves Olvasó! November havában a Leányfalun élõ Kováts Kristófot kérdeztem. Kristóf Aba-Novák Vilmos unokája. Milyen gyönyörû örökséget kapott, amelyet nem is helyezhettek volna az "égiek" jobb kezekbe! Feleségével,Boriskával együtt méltó utódai a festõ géniusz hagyatékának. Emberségük, tenni akarásuk, a mûvek gondozása példaértékû. Leányfalun a Faluházban mûködõ galériában október 22-én nyílt Aba-Novák fiatalkori mûveibõl kiállítás,melyet egy jelenkori mester,- Vadász György nyitott meg. Kováts Kristófra büszke lehet a nagyapa az égi mûtermében. Mi a legkedvesebb irodalmi mûved vagy mûveid? Füst Milánt örökre a szívembe zártam a „Feleségem története” okán. Mese nincs, zseni volt. Sokkal késõbb Spiró ragadott magával, az „Ikszek” ma is évente elõkerül… Akinek tehetem, ajánlom. Azóta még jobban szeretem Spirót, amióta támadják, talán Nagyapámat ért támadások miatt különösen közelrõl érint, amikor mûvészt támadnak. És a Svejket sem fogom soha kitörölni a szívembõl. Italo Calvino gyerekkorom óta a kedvencem, a „Famászó báró”-t kötelezõ olvasmánnyá tenném. Lennél-e valaki más? Ilyesmin csak akkor gondolkodik el az ember, ha ilyen kérdést kap… Krúdy Gyula nagyon szívesen lennék, még akkor is, ha tudom, mit jelentett neki a villanyszámlás… De Gyarmati Dezsõ is lennék, mert vízilabdáztam is (no name klub, no name sportolója voltam) és mûvészettörténész meg szerettem volna lenni. Ha nõként lehetne élnem, csak Székely Éva lennék, mert tényleg csak a gyõztesnek szabad sírni! Milyen évszak lennél? Talán az õsz lenne a legjobb, de persze az a nagyon szép, nagyon szelíd, nagyon bársonyos. Az, ami mostanában nem nagyon van. Amikor minden szín még jelen van, amikor még nem kell avart söpörni. Estére már be kell fûteni, de napközben még lehet napfürdõzni. Olyan nagyon békebeli. Új borral, hallal és zenével. Ilyen õsz lennék.

zelni sem, mert a pocsolyákban futva megfordult a világ, – minden a feje tetejére állt. Annyira élvezte a játékot, hogy izgatottan várta az égi áldást, nem mintha abban az évben a Teremtõ nem kényeztette volna el viráglocsolásból a földeket! Amikor a vizek fölött futott, ugrándozott örömében szinte repült, elveszítette saját súlyát, egyre könnyebbé vált minden mozdulat. Olyan határtalanul boldog volt békességes magányában, hogy szinte repült. Újra belélegezte a fák koronáját, az ég kékjét, a túlsó part ködös leheletét, a köveket, az út derûjét, a nyárfák ezüstös suhogását.... Egy õszi esõs napon nem tért haza. Sokáig nem keresték, de egy kis idõ múlva elhervadtak a képein a virágok, lehullottak a csillagok a vászonról, a pipacsokat meg elvitte egy forgószél. Gyerekeit éjszakánként megsimogatta, melléjük bújt, meghallgatta álmaikat, – minden éjjel vigyázott rájuk. S õk tudták, hogy a csillagokkal érkezik. Édesanyja reggelente a vázában harmatos virágokat talált, s ha néha egy-egy eltévedt hópihe szállt arcára. Elmúltak telek, tavaszok szépen boldogan. S ha valaki nyitott szívvel nézi az eget, egészen bizonyos, hogy jól látja a felhõn-járókat, mert sokan vannak ám. De csak a tiszta tekintetûek láthatják õket reggelente a párás vizek fölött az égen. Vészabónoémi

Akarsz-e játszani A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfõre ülni, borból-vízbõl mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? Akarsz-e játszani mindent, mi élet, havas telet és hosszu-hosszu õszt, lehet-e némán teát inni véled, rubin-teát és sárga páragõzt? Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni, hallgatni hosszan, néha-néha félni, hogy a körúton járkál a november, az utcaseprõ, szegény, beteg ember, ki fütyürész az ablakunk alatt? Akarsz játszani kígyót, madarat, hosszú utazást, vonatot, hajót, karácsonyt, álmot, mindenféle jót? Akarsz játszani boldog szeretõt, színlelni sírást, cifra temetõt? Akarsz-e élni, élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált? Virágok közt feküdni lenn a földön, s akarsz, akarsz-e játszani halált? Kosztolányi Dezsõ

S milyen fa lennél? Egyenes. Széllel dacoló. Kérgét nem hullató. Pompában is, lombhullotan is szilárd. Amilyen Édesanyám volt, aki arra vágyott, hogy állva fog meghalni, mint a fák. Nem sikerült neki… S hogy milyen ez a fa, nem kérdés: gyertyán!

21


Ügyvéd válaszol

Tisztelt Olvasók! Egy kedves olvasó adásvételi szerzõdést kíván kötni, ahol „foglalózni” szeretne egy ingatlant. Mi is az a foglaló, mi a szerepe a szerzõdéseknél, hogyan alkalmazzuk?

Polgári törvénykönyvünk (Ptk.) értelmében a szerzõdés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni, tehát a foglaló a szerzõdés megkötésekor, a szerzõdés megkötésének jeléül adott dolog, melyet bármilyen típusú szerzõdésnél ki lehet kötni. Gyakorlati jelentõsége leginkább mégis az adásvételi szerzõdéseknél van. Foglaló akkor is adható, ha a felek érvényesen elõszerzõdést kötnek. A foglalóval kapcsolatos megállapodást nem kötelezõ írásba foglalni, ezért az szóban vagy ráutaló magatartással is kiköthetõ. Az írásos alak még akkor sem szükséges, ha a jogszabály a szerzõdés érvényességét írásba foglaláshoz köti. A Ptk. értelmében ugyanis a szerzõdés lényeges elemeit kell írásba foglalni, a joggyakorlat viszont a foglalót nem tekinti ilyen lényeges elemnek.

22

Fontos szabály, hogy a foglaló tárgyát – mely általában pénz – a szerzõdés megkötésekor át kell adni. Abban az esetben, ha a foglaló átadása a szerzõdéskötéskor nem történt meg, akkor foglaló kikötése nem érvényes. Foglalót gazdálkodó szervezetek is kiköthetnek, ilyenkor a teljesítés módja általában banki átutalás, s ez idõben elválhat a szerzõdés megkötésétõl. Ezért, ha a felek a szerzõdéskötéskor a foglalóra vonatkozó banki terhelési értesítõ átadásában állapodnak meg, akkor ezt úgy értelmezhetjük, hogy a foglaló átadása szabályosan megtörtént. Tudnunk kell, hogy egy érvénytelen szerzõdést biztosító foglaló szintén érvénytelen. Ilyenkor visszatérítésnek vagy beszámításnak (elszámolásnak) van helye, a foglalóval kapcsolatos jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. A törvény kimondja, hogy a szerzõdés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerzõdésbõl kétségtelenül kitûnik. A foglaló tárgya lehet meghatározott pénzösszeg, de lehet más dolog: bármilyen ingóság vagy akár értékpapír. A felek megállapodásából a foglaló ilyen rendeltetésének kell kitûnnie, egyértelmûen és kétséget kizáróan. Az átadott pénz vagy dolog rendeltetése szempontjából közömbös, hogy a felek a szerzõdésben milyen elnevezést alkalmaznak, és az sem feltétele az érvényes megállapodásnak, hogy a szerzõdés tartalmazza a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részleteit. Ha a szerzõdést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Vagyis, ha 100 Forintért veszek valamit és adok 10 Forint foglalót, akkor már csak 90 Forintot kell kifizetnem (határidõben) a szerzõdés teljesítéséhez. A készpénzben adott foglaló felhasználható, mert az a szerzõdés teljesítése esetén része a vételárnak. Ha a foglaló a beszámításra nem alkalmas vagy a szerzõdés olyan okból szûnik meg, amelyért egyik fél sem felelõs vagy mindkét fél felelõs, a foglaló visszajár. Az elõzõ példánál maradva, ha a foglaló egy aranyóra, akkor a teljesítéskor 100 Forintot kell fizetnem, amikor is az aranyórát visszakapom. Láthatjuk, hogy a szerzõdés teljesítése esetén a foglaló sorsa kétféle lehet attól függõen, hogy a foglaló tárgya alkalmas-e a teljesítésbe való beszámításra vagy nem. A szerzõdés a teljesítéssel a rendeltetését

betölti, ezért a teljesítéskor a foglaló lejárt követelésnek tekintjük. Amennyiben a foglaló egynemû a szolgáltatás ellenértékével, abban az esetben a foglalót be kell számítani. (pénzt a pénzzel) Amennyiben viszont a foglaló tárgya és a szolgáltatás ellenértéke nem egynemû, a teljesítéskor a foglalót vissza kell adni. (a pénz és az aranyóra esete) Akkor is vissza kell adni a foglaló tárgyát, ha a szerzõdés akként szûnik meg, hogy a megszûnésért egyik fél sem felelõs vagy éppen mindkét fél felelõs. Ugyancsak visszajár a foglaló, ha a szerzõdést közös megegyezéssel – a szerzõdéskötés idõpontjára visszaható hatállyal – szüntetik meg. A törvény szerint ilyenkor a szerzõdéskötést megelõzõ állapotot kell visszaállítani, s ebbõl következik az, hogy a foglaló szintén visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelõs személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Példánkkal élve, ha én vagyok a hibás, mert a szerzõdést nem teljesítem, akkor elveszítem a 10 Forintomat. Ha az eladóm érdekkörében áll elõ a hiba, akkor 20 Forintot kell nekem adnia, mert vissza kell adnia a 10 Forintomat, amit meg kell toldania még 10 Forinttal. A foglaló visszakövetelésérõl való lemondás, illetõleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerzõdésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. Ez azt jelenti például, hogy, ha a szerzõdés nem teljesítése még kárt is okoz a másik félnek, akkor kártérítési igénnyel is felléphet, melynek összegébe azonban a foglalót be kell számítani. Olyan esetben, amikor a foglaló összege túlzott mértékû, akkor azt a bíróság mérsékelheti. Ennek akkor van jelentõsége, ha a szerzõdés megszûnése az egyik fél hibájára vezethetõ vissza. A jogszabály ugyanis lehetõséget biztosít a bíróságnak, hogy a foglaló mértékét a felek álláspontjától eltérõen ítélje meg, s ez azzal sem kerülhetõ el, ha a felek a foglaló mérséklésének a lehetõségét a szerzõdésükben kizárták. A bírói gyakorlat a szolgáltatás ellenértékének 10%-a körüli összegét fogadja el megfelelõ mértékû foglalónak, ettõl azonban el lehet térni az összes körülmény gondos mérlegelése alapján. Továbbra is várom megtisztelõ leveleiket, melyek közül az érdeklõdésre számot tartó témákat az újságban elolvashatják.

Dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd e-mail: grimaldizs@t-online.hu telefon: 06 20 330 36 40


Leányfalui jegyzetek

a k Pó

a v É

Színészkordély a leányfalui „Szekéren”

Dilemmában vagyok. Már megvan az új darab, amit a Leányfalui Szekérszínház játszani fog, de hosszú, drága és tízszemélyes, tehát költségvetés szempontjából még gondot okoz, de pályázom és keresek szponzorokat. Tehát: Bár Jókai nem színmûveirõl ismert, a nagy mesemondótól a számos regényen túl néhány darab is fennmaradt. Theszpisz kordélya címû mûvét Jókai Mór 1890-ben írta a Nemzeti Színháznak, a színészet százéves jubileumára. Ez egy színi társulat sanyarú sorsáról szól, amelynek fõszereplõi a kor jeles, ismert színházi figurái. A színigazgató, a rendezõ, a szereposztó, Kelemen László az elsõ magyar színtársulat igazgatója. A korabeli magyar irodalom vezéralakja nem más, mint Kazinczy Ferenc, õ is megjelenik, és Moor Anna az elsõ hivatásos színésznõ. A darab fõszereplõit ezennel fel is soroltam. Maga Paulay Ede a Nemzeti Színház igazgatója túl igaznak, túl keserûnek tartotta a darabot, amit egy örömünnepen nem lehet elõadni. (Én magam is gondban vagyok, mert bár gyönyörû mély igazságok és ars poeticák vannak benne, de egy ilyen mû, csak vidáman fejezhetõ be. Mégis hogyan?)

És akkor még egy néhány mondat a darabról. Zenés, kulisszatitkokkal tarkított, nem annyira a felhõtlen, mint inkább a gondokkal teli színészéletet eleveníti meg. De vajon mit jelent a Theszpisz, és mit mond a mai nézõnek? A görögök, amikor a bor adta mámor istenét ünnepelték, kecskebõrbe öltözve énekelték el Dionüszosz isten kalandjait. Vezetõjük, Theszpisz papféle volt, aki ezt az egész szertartást vezette. Nõk, gyermekek, aggok, szegények, gazdagok, sõt még a rabszolgák is részt vettek ezen az ünnepségen. Itt kifejezték érzelmeiket, vágyaikat, olykor a régi szöveget kibõvítették, új dallamokat csatoltak a régiekhez. és szekéren járták a falvakat. Kétségkívül, ez a színjátszás bölcsõje. Mivel Jókait mindig izgatta a magyar színjátszás, annak a nehéz sorsa, és mindkét felesége színésznõ volt, számára egyértelmû volt a darab címének választása. A görögöknél ez i.e. 530-ban volt, Magyarországon 1790 táján. Mivel a Theszpisz szó, név, ma már szinte ismeretlen, úgy gondoltam megfelelõbb lenne a „Színészkordély” cím, ha majd eljátsszuk. Remélem ez a darab is elnyeri közönségünk sikerét, határunkon innen és túl egyaránt!

23


Interjú Péreli Zsuzsa – életmû-kiállítások után, új utak keresése közben Péreli Zsuzsa gobelinmûvész, (férjével, Tolcsvay Lászlóval), a dunakanyari hegyoldalban él, alkot, és élvezi azt a szeretetet, amit csak itthon kaphat meg…

– Legutóbbi nagyszabású kiállításod nyáron volt látható a Skanzen uradalmi magtárában. Milyen sikerrel zárult, menynyire vagy vele megelégedve? – Csodálatos élményt jelentett. Egyfelõl a hely újszerûsége, hogy egy olyan kétszintes térbe költözhettem be, ahol érdekes, szokatlan módon, de nagy felelõsséggel lehetett kiállítani, másfelõl az is, hogy sok olyan ember nézte meg a munkáimat, akik talán kiállításra nem is igen járnak. Amikor a Skanzen egy-egy új tájegységet nyit meg, az eredeti tájról sokakat meghívnak. Sok százan, ezren eljöttek, és régiek, újak mind megnézték a kiállításomat is. Fantasztikus bejegyzéseket kaptam, és ezek nagyon nagy erõt adnak a továbbiakhoz. Még olyan is akadt, aki ezért a Padlástörténelemért jött el az ország másik végébõl, hogy láthassa. Sokan most láttak elõször gobelint, és ez a fajta textil szõttes kép, a technikája, a mondandója ámulatba ejtette õket – Gondolom, megtisztelve érezték magukat, hogy láthatták: a saját életük momentumai is visszaköszönnek sok képedrõl. – Éppen fordítva: én éreztem megtiszteltetésnek, hogy bepillanthattam az õ életükbe, és munkáimban felmutathatom nekik, hogy milyennek látom õket. – Eredetileg a kárpitok a vártermek hideg falainak szigetelésére, dekorációjára, ajtók elfödésére szolgál-

24

tak. Megszokott, hogy festett, rajzolt képeket teszünk a falainkra, de van-e hasonló kereslet ma a gobelinre? – Nagy tömegben biztos nincs. Egy-egy ilyen munka nem egyszer egy éven át készül, sok-sok kézi munkával, ami nem teszi éppen olcsóvá, így kevesen költhetnek rá. A gyûjtõk, akik tõlem vásárolnak, biztos mind kiteszik a falaikra. A múzeumok sajnos szeretnek raktári számot csinálni belõlük és csak alkalmanként teszik láthatóvá. Régebben volt rendelet, amely elõírta az új építésû középületekben kortárs képzõmûvészeti alkotások kihelyezését, de az már a belsõépítészen múlik, hogy kép, szobor, mozaik, vagy éppenséggel gobelin legyen-e. Nagyon örülök, hogy pl. a kecskeméti kórházban kinn van egy nagy képem, és a Bartók-emlékházban is látható a Napút-Holdút – hommage á Bartók c. mûvem. – A gobelin-mûvészetben van-e új stílusirányzat, vagy technikai újítás? Mint voltak pl. a te kétoldalú portréid annak idején. – Nem tudom, szerintem nincs. Az újítás, hogy ezek a képek kifejeznek valamit, tehát nem dekoratív foltok a falon, és nem melegítõ szõnyegek, hanem gondolatokat ébresztenek, ezért aki ismeri is

õket, többször vágyja látni, és ezért akár messzebbrõl is eljön megnézni. – Az utóbbi években volt néhány olyan nagy életmû-kiállításod, – gondolok itt a KOGART Galériára, az Iparmûvészeti Múzeumra és az idei skanzenbelire –, amelyek összefoglaló mûfaji áttekintéseknek is felfoghatók. De nem lezárásnak, hiszen most is munka közben zavartalak meg. – Ez csak olyan kis akvarellezés volt, gondolatokat „firkáltam” magamnak. Számomra is érdekes, hogy újabban a tájkép felé fordult a figyelmem, a másik pedig, hogy egyre nagyobb méretû képeket készítek. Amiket megérzek és képpé alakul bennem, azok kis méretben nem tudják kifejezni az eredeti gondolatot. Az utóbbi idõben kevés figurális képet szõttem, inkább tájkép-figurális képeket csinálok. Kell egy bizonyos méret, hogy abba a képbe „be lehessen utazni”, hogy a szemlélõ is beleképzelhesse magát. Hogy valami olyan mágneses vonzása legyen, hogy átölelje azt, aki nézi, kiemelje a jelenbõl és beemelje esetleg egy álomba, más gondolatba. Ettõl van az, hogy bár fizikálisan nem vagyok éppen a csúcson, most megint egy hatalmas képet készülök szõni. – Megtudható, hogy mirõl készül? – Sopronbánfalván (SopronKertváros) restauráltak egy volt karmelita kolostort, oda rendeltek tõlem egy képet, teljes szabadsággal. Nem „aktuális” témát akarok, hanem valami olyat, mint a Bartók-emlékháznál, hogy a zene alá egy kariatidát tegyek, itt pedig a gondolatok alá szeretnék valami szabadon szárnyalót, hogy ne akadjon a falakba! De nem szeretek errõl beszélni, tegnap rajzoltam fel a kópiáját, és félek, hogy „megriad a múzsám”.


Túlsó partok

– A fizikálisan nehéz munkánál mire gondolsz: a derekad fáj, vagy a szemed fárad ki hamarabb? – Sorolhatod! Ez ülõ, mechanikus munka, amikor az ember 6-8 órát egy bizonyos mozdulatba merevedve tölt, és észre sem veszi, hogy ezzel mennyire árt a saját szervezetének. De amikor szövök, nem a fitnessre gondolok, hanem benne vagyok abban, amit csinálok. Ez a minimum, amivel fizetek ennyi képért. Mindegyiket magam szövöm, egyedül. Talán azért is sikerültek ilyen gyûjteményesre a kiállítások, mert szívesen nézek vissza a múltba, hogy honnan is jutottam el idáig, hol kezdtem, holt tartok most, mi ez az út? Érdekes, hogy az ember mindig elméleteket gyárt. Amikor csak figurákat festettem, szõttem, mindig némi megvetéssel néztem a tájképeket, hogy az nem tud semmit kifejezni. Pedig dehogynem! A nagy elméletek épp arra valók, hogy az ember idõvel elhajítsa õket. Talán ez az, amitõl érdemes az életet élni, hogy az ember változik, és ez a megújulási képesség nagyon jó dolog. Ha valaki képes nyitott lenni akárcsak a saját gondolataira is, és nem merevedik bele a saját szobrába a megtett sikeres út láttán. Én imádok kis ösvényekre térni, amelyek végül is utakká szélesednek. Hamvas Béla is azt írja, hogy a tájkép, amelyik csak a tájat jelenti, annak tényleg nincs értelme, hogy megfessék; a valódival úgysem fog tudni versenyezni. De az a táj, amelyik meg van személyesítve, az igazán a mûvész ecsetjére való. Úgy érzem, hogy most nem tudnám emberrel, tekintettel, tartással kifejezni azokat a dolgokat, amelyek mostanság bennem lejátszódnak, csak a tájjal. Mindig ide kanyarodok most vissza. – Nem csoda, hiszen ha az otthonotokat körülvevõ tájat, vagy csupán a fûszerkerted gazdag világát nézzük, már az is számtalan témát adhat. – Ez azért ennyire nem valóságos, inkább olyan, mint mikor az ember sok könyvet olvas, és egyszer csak egy gondolata támad ezekbõl. Ha az ember sokat csavarog itt, a Dunakanyarban, akkor egyszer csak valami elkezd jelenteni valamit. Ilyen az utolsó, a Túlsó partok c. elkészült gobelinem. Ez a tájkép körülbe-

Három testvér

lül arról szól, hogy valamelyik parton vagyunk, amit nagyon szépnek és otthonosnak találunk, de akkor átnézünk a túlsó partra, és elkezdünk oda vágyódni. Azon az oldalon meg megint ide, erre vágyunk. Ezek a vágyak viszik tovább, vagy másfelé az embert. Ezt én egy tájképpel fejeztem ki. – Amikor szõsz, körülötted csend van, vagy zene? – Lehet mind a kettõ. Más zenét hallgatok, mint amit kinéznél belõlem. Most éppen a Doors, meg a Rolling Stones felvételeit. Azért Purcellt is, meg mindenfélét, de aláfestõ zenévé degradálni egy klasszikust, szégyellek. Rájuk minden érzékszervvel figyelni kell. Be vannak járatva nálam ilyen klasszikus tinédzser-kori zenék, még ha nem is gondolnák, hogy egy ilyen mûfajt ûzõ mûvész ilyeneket hallgat alkotás közben. – Lacival ti egymást nem ihletitek? – Mind a ketten nagyon tiszteletben tartjuk a másik munkáját, tehát nincs „lehallgatás” és nincs „belenézés” a hátam fölött, hogy min kotlok. De volt már olyan, – mivel õ éppen fölöttem, a padláson dolgozik –, hogy õ éppen Bella István Don-kanyarban elesett katonákról szóló verseire írta a Testamentum címû oratórikus mûvét a Honvéd Kórusnak és lehallatszott, ahogy énekelve komponált, én valahogy automatikusan katonát kezdtem el rajzolni. Engem sokszor foglalkoztatott a katonalét, de akkor éppen nem volt szó arról, hogy katonát rajzoljak, csak annyira megrázott, amit hallottam. Ilyenek elõfordulnak, de direktben soha sincs „átihletés”. – Mivel tartod karban magad, hogy kondícióval bírjad a szövést? – Kimegyek a konyhakertbe kapálni. A kert maga gyógyhely. Immár 20 éve bio-kertet mûvelek; valahogy ott nem múlik az idõ. Kimegyek 10 percre, hogy majd vacakolok valamit, aztán kiderül, hogy már 2 órája ott vagyok. Ha valami gondolattal elakadok, ott egyszer csak meglátom. A Himnusz-gobelin nagyrészt ott született, holott egész mással foglalkoztam, csak a természet olyan módon segített meg, hogy reálisan meg se fogalmazható. Ugyanakkor fizikálisan is igen jót tesz, mert olyanfajta megerõltetést jelent, ami a lelkedet megröpteti. – Ilyenkor, õsszel, van még valami gyógynövény, ami használható? – Van, épp az elõbb fõztem belõle teát. De ez az egész kert nem is arról szól, hogy mindent meg lehet enni-inni, meg el lehet fûszerezgetni. Néha több olyant is termesztek, ami semmire sem jó, egyszerûen

csak szép. Aztán elajándékozom. Örömömet lelem abban, hogy télre kis pohárkákba elvetek magokat a mûteremablakban, tavasszal kipalántázom, nyárra meg gyönyörû, kétméteres paradicsomfa növekszik ki belõle, ehetõ, illatos, és ezer jó tulajdonsága van, miközben látom, ahogy kifejlõdik. A kertnek filozofikus segítõ-gyógyító ereje van. – A ti kerteteken külön is látszik, hogy nemcsak ott van a ház körül, de élettel teli, mert belakjátok. – Igen, a saját kertünk lakói lettünk. Rendszerre tanít. Kilépsz a házadból és még mindig a királyságodban vagy, ez a magunkfajta Pesten született két embernek hatalmas adomány. Most is gyönyörû, mikor már elkezdtek õszülni a lombok, látom a mûteremablakon át, hogy a cinkék is elkezdtek kajálni, a tizenkét éves, félszemû cicám félig elnyújtózik az akvarell papíron, amin festegettem, – mindez kell a léleknek. Nekünk, ahol élünk az a munkahelyünk is, ezért élünk zártabban, a helyi élettõl is visszavonultabban – Tudsz-e már valamit arról, hogy akár bel-, akár külföldön lesz-e a közeljövõben kiállításod? – Egy kis kiállításom lesz november 23-tól Gyõrben, a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban. Ott csak papírmûveket állítok ki. Külföldi kiállításokra már nem is igen vágyom, annyira érzem a hazai kiállítások szeretetteljes visszajelzéseit, hogy olyat a külföldiek úgysem tudnak nyújtani. Mindig újabb élet-energiákat kapok attól, amiket beírnak a vendégkönyvbe. Engem az úgynevezett „siker” már nem érdekel, ami egy fiatalnak fontos, hogy megismerjék külföldön, hogy elmondhassa, hogy itt meg itt volt kiállítása. Nekem fontosabb, hogy itthon szeretnek, hogy ebbõl a földbõl merítem, amit csinálok, ezért hatalmas élmény az utóbbi idõben minden hazai kiállításom. Ennél többre már nem vágyom, és olyan jó, ha az ember már nem vágyik túl sokra… M. András Károly

25


Sikerasszonyok

Dr. Marton Edit

S

ikeres vállalkozó asszonyok történeteit dolgozzuk fel már több hónapja. Így találtunk rá, dr. Marton Editre. Úgy gondoltuk, érdekes lehet a Szentendrei Kurír olvasói számára, mert azon túl, hogy példaértékû házasságban él, férjével közösen úgy alakították tanulmányaikat, hogy az egyikük tudása a másikat kiegészítse. dr. Marton Edit és dr. Kurucz József az elmúlt évek során azzal a határozott szándékkal fejlesztették rendelõjüket és bõvítették ismereteiket, hogy ennek eredményeképpen pácienseink rendelkezésére egy olyan magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó fogászati rendelõ álljon, ahol megoldást találnak minden foggal kapcsolatos panaszukra. Kezelésük egy kézben – a Kurucz házaspár kezében legyen. Kérem beszéljen a kezdetekrõl! dr. Marton Edit: 1985-ben kaptam meg fogorvosi diplomámat. Férjemmel 1987-ben házasodtunk össze. 1988-ban megszületett elsõ gyermekünk. Nem maradhattam sokáig otthon, mert ahhoz hogy mielõbb szakvizsgát szerezzek, dolgoznom kellett. 1992-ben megszületett nagyobbik lányunk. 1994-ben költöztünk abba az újpesti társas házba, ahol ki tudtuk alakítani jelenlegi, immáron négyszékes fogorvosi rendelõnket, közel az otthonunkhoz, de mégis külön. A férjem 1988-ban általános orvosi diplomát szerzett és 1995-ig radiológusként dolgozott. 1995-ben otthagyva a Transzplantációs Klinikán az intervenciós radiológusi állását, „eljött” mellém fogorvosnak. Akkor még nem mûködött a mai rezidensképzõ rendszer, mégis mondhatom, hogy õ volt az elsõ rezidensem, hiszen én tanítottam fogat fúrni, fogat tömni, fogat húzni stb. - ahogy engem is tanítottak az egyetemen - . Három év gyakorlat után, melyet

26

külön engedéllyel, a felügyeletem alatt, a saját rendelõnkben töltött, 1998-ban sikeresen letette a Fog és Szájbetegségek szakvizsgát. Pár hónappal a sikeres szakvizsga után világra hoztam harmadik gyermekünket, és végre otthon maradhattam, VELÜK! dr. Kurucz József mi vezette önt ahhoz, hogy szakmát váltson? Szerettünk volna több gyermeket és tudtam, hogy a feleségem nem hagyhatja hosszú idõre magára a rendelõt, ahol akkor már fõállásban dolgozott és érdekelt is az orvostudománynak ez az ága. A radiológiától teljesen azóta sem szakadtam el! Ha szükség van rám, kollégáim segítségére sietek, és ha kell CT-t leletezek, vagy intervenciós beavatkozásokat végzek. Kevesen vagyunk radiológusok. Hogyan kerültek Szentendrére? dr. Marton Edit: 2006 augusztusában Újpestrõl Budakalászra költöztünk, mert a két nagyobb gyerekünk a szentendrei Ferences Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Úgy gondoltuk, Budakalász számunkra a megfelelõ távolság Budapesttõl ahhoz, hogy a férjem futva én pedig biciklivel járhassak Újpestre dolgozni, és a gyerekeknek se kelljen sokat utazniuk az iskoláig. Tavaly õsszel kezdtünk azon gondolkodni, hogy szívesen dolgoznánk Szentendrén is. Ez év eleje óta osztja meg velünk a vasúti villasori fogorvosi rendelõjét Hollai Zsuzsanna doktornõ. Az elmúlt négy év alatt mennyire sikerült megszokniuk az új helyzetet? dr. Kurucz József: Nagyon jól érezzük itt magunkat, befogadó közösségekre találtunk, s a gyerekeink is megtalálták a saját társaságukat: a lányok büszke tagjai a budakalászi Szent István Cserkészcsapatnak, a zeneiskolának. Önök, mint orvos házaspár, hogyan tudják összeegyeztetni a munkájukat, hiszen

nem lehet egyszerû a napi teendõket ellátni. dr Marton Edit: A munkánk összehangolására a kezdetektõl nagyon figyeltünk. Sikerült mindig úgy szerveznünk az életünket, hogy egyik gyerekünknek sem kellett bölcsödébe járnia, és az óvodából is hazavittük õket ebéd után. Természetesen ehhez nem mindig voltunk elegek ketten. Iskolaidõben igyekszünk felváltva dolgozni, így mindennap van itthon valaki, aki haza várja õket, ételt melegít, stb. Mennyi ideje marad a háziasszonyi teendõk ellátására, a munka mellett? dr Marton Edit: Mindig nagy hangsúlyt fektettem az egészséges táplálkozásra, ezért rendszeresen fõzök és sütök is a családomnak. Természetesen mindez gyakran nyúlik a késõ estébe, és nem ritkán kelek korábban is, hogy meleg sütemény legyen reggelire, vagy befejezzem a másnapi ebédet. Fontosnak tartom a családi asztalt. Soha nem mentek el otthonról a gyerekek reggeli nélkül. Ha csak pár percre is, de reggelente is leülünk együtt az asztalhoz és férjemmel tízórait is mindig csomagolunk, hiszen olyan jól esik napközben is érezni, a gondoskodó szeretetet. Ha jól számolom, jövõre lesznek 24 éves házasok. Önök szerint mi a boldog házasság titka? dr Kurucz József: Az elfogadó szeretet és az õszinte, jó kommunikáció. Mit tartanak fontosnak pácienseik szempontjából a hivatásuk gyakorlása közben? dr. Marton Edit: Fontosnak tartjuk pácienseink mindenre kiterjedõ tájékoztatását a tervezett beavatkozásokról, és a rendszeres kontroll vizsgálatokat. Rendelõnkben a korunk színvonalának megfelelõ, modern anyagokat, eszközöket és technológiákat alkalmazzuk, ezáltal jelentõsen csökkentve a beavatkozások idõtartamát. A magas színvonalú munkához elengedhetetlenül szükséges szakvizsgák megszerzésével, a nemzetközi szakirodalmat figyelemmel kísérve továbbképzéseken és kongresszusokon való rendszeres részvétellel törekszünk pácienseink magas színvonalon történõ ellátására. Hogyan fogalmaznák meg szakmai hitvallásukat? dr. Marton Edit: "Éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok, teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel." (Ef 4,1-2)

-szk-


Idegtépõ

R e j t v é n y

A helyes megfejtõk között könyvjutalmat sorsolunk ki!

A megfejtést kérjük a Szentendrei Kurír címére beküldeni, november 20-ig; 1135, Bp. Palóc u. 2. Az elõzõ rejtvény helyes megfejtése: " Nõvérke, azonnal szóljon az orvosnak, mert lenyeltem egy gránátot!" Októberi nyertesünk: G. O. Aranka, Budapest


mûvészrovat

Az akvarellezõ Benkovits

B

enkovits György az elmúlt közel negyven év egyik legismertebb szentendrei közszereplõje. 1974. november 15-tõl - különbözõ minõségekben és tisztségekben - részt vett valamennyi városi döntéshozatali eseményen, így minden VB- és tanácsülésen, majd a rendszerváltás után a képviselõtestületi üléseken, titkárként az egykori KISZ-gyûléseken, késõbb a helyi MSZMP és azt követõen az MSZP gyûlésein. Több éven keresztül képviselte a várost a megyei közgyûlésben. A maga részérõl mind közül a legaktívabb és legeredményesebb közéleti-politikai tevé-

28

kenységének az 1982 és 1988 között, a Pozsgai Imre elnöklete alatt kiteljesedõ Hazafias Népfront helyi titkáraként eltöltött idõt tarja. S minthogy a helytörténet mûvelése, ápolása akkoriban a Népfronthoz tartozott, azokban az években kezdett el foglalkozni a város és saját õsei történetével, akkor kezdte el gyûjteni a régi fotókat, történeteket, visszaemlékezéseket, családi és egyéb írásos dokumentumokat. Egy idõben szombat délelõttönként lejárt a Horgász Egyesület összejöveteleire, ahol Györe Endre segített a régi fotókon látható személyeket, eseményeket beazonosítani. Az évek

során tíz ládányi anyag halmozódott fel. Beszélgetésünk során Benkovits Györgynek is feltettem azt a közhely-kérdést, amit szinte minden régi szentendreinek elõbb utóbb neki szegeznek: mit jelent számára Szentendre. Tömör és határozott válasz érkezett. Elválaszthatatlan tõle, a város olyan szervesen tartozik életéhez, mint a keze vagy a lába, benne él, vele él, általa él. Ez az élete. Ezért is nagy élmény számára, hogy az utóbbi években - amióta fest - egészen más szemmel nézi a városnak azokat a rejtõzködõ szépségeit, apró részleteit, melyeket évtizedek óta ismert ugyan,


de nem a felfedezés, a rácsodálkozás élményével. Elment mellettük. Akkor még nem rájuk fókuszált a figyelme. A szentendrei fények és árnyékok sajátosságait is csak az utóbbi években fedezte fel magának. Akvarelljeit egyébként úgy készíti, hogy a kiválasztott cél-

helyen sok fotót készít, majd otthon kiválasztja közülük azt a részletet, témát, amit meg akar festeni. Színvázlatokat készít, s amikor már majdnem teljesen kész az akvarell, visszamegy a kiválasztott helyszínre abban a napszakban, amikor a leghosszabbak az árnyékok. Megfigyelte, hogy ebben a rövid idõszakban nagyon különlegesek a színek. Ezt az élményt, ezt a felfedezést is a festésnek köszönheti. Persze a gyökerek a messzi múltba nyúlnak vissza. Édesapja, id. Benkovits György a harmincas évek elején összebarátkozott a mûvésztelepi festõkkel, különösen Bánáti Sverák Józseffel és Bölcskey

Ferenccel. Az elõbbinek modelljei is volt, a várdombi plébániatemplom freskóinak egyik alakjában meg is örökítette õt. A festõkkel szõtt barátság megfertõzte az eredetileg bognárnak tanult, majd rózsakertészettel foglalkozó fiatalembert, maga is rajzolni, festeni kezdett. Az apai példa bizonyára szerepet játszott abban, hogy fia már tizenéves korában kedvet kapott a festegetéshez. Elsõ, máig õrzött akvarellje 1963-ben készült. Mindketten eljártak a szentendrei festõk által vezetett városi képzõmûvész szakkörbe, az idõsebb Benkovits Deli Antal, Bánáti Sverák József, Pirk János keze alatt képezte magát, fia ez utóbbi foglalkozásain fertõzte magát a színek varázslatának megragadásával, de mindmáig emlékszik arra is, amit Szösz Jenõ festõrajztanártól tanult a különbözõ évszakok fény-árnyék jelenségeinek természetrajzáról. Életének egy korszakában Benkovits György is a Vízmûnél dolgozott, mint több késõbbi „vajdás” mûvész. efZámbóval voltak egy párba osztva, s mi mással tölthették az éjszakát és nappal kitöltõ ügyeleti idõt, mint rajzolással. Akkor õ is megpróbált „úgy rajzolni”, mint efZámbó, de nem ment. Több mást-követõ próbálkozás során rájött, hogy egyik sem az õ világa. Közben hosszú évek teltek el, idõnként elõkerült az ecset és az akvarell papír, aztán hoszszú szünet következett, majd kezdõdött minden elölrõl. Az áttörést a 2008-as nyár hozta el. Élete fõ vezérfonala a festés lett, nem telik már el nap anélkül, hogy ne mártaná festékbe ecsetjét. Idõt és fáradtságot nem kímélve gyakorol, képezi magát, kísérletezik, akárhányszor

újrafesti ugyanazt a motívumot. Az egyik témánál a százharmincnyolcadik variánsnál érezte úgy, hogy ezzel már elégedett. Az idei Ivan Dan napon a Dézsma-házban megrendezett kiállításon debütáltak a

Benkovits-akvarellek. A hagyományos dalmát ünnep célközönsége - mint minden évben – akkor is a régi szentendreiekbõl verbuválódott. De jöttek szép számmal ismerõsök, barátok is, percek alatt zsúfolásig megtelt az öreg ház és mediterrán hangulatú udvara. A rácsodálkozás, a „nem-is-gondoltamvolna”, a tetszés, a rögtön-befogadás légköre fûzte össze az egybegyûlteket. A megnyitó igazi siker lett. Kérték, várták a folytatást. Alig két hónappal késõbb a Rodin Galéria üvegfalai elõtt kellették magukat bennfentes magabiztossággal az új válogatásban kiállított akvarellek, most is telt ház elõtt. Azóta láttuk már Benkovitsot szalmakalapban festeni a Fõ téren, a Skanzenban, téma bõven akad ott is, no meg talán fizetõképes vevõ is, merthogy a túlnyomórészt Szentendrét ábrázoló akvarellek nem a fal mellé állított mappának készülnek. Török Katalin

29


ajánló / 2010. november Új irányok a civilkommunikációban…

P'Art mozi 2000 Szentendre, Dunakorzó 18. web: www.partmozi.hu e-mail: info@partmozi.hu

címmel november 25-26. között, a Sajtóházban rendezik meg a 8. Civilkomp konferenciát, a társadalmi kommunikáció hagyományos, éves fórumát. Felkért fõvédnök: Dr. Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkár KIM Szakmai védnökök: Magyar Marketing Szövetség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Támogató: Human Dialog Ajánljuk mindazon civilszervezetnek és tagjaiknak: • Akik jobb kommunikációval akarnak helyt állni a civilek reklámversenyében... Hívjuk, jöjjön el! • Akik több adózó figyelmét szeretnék megnyerni, és jó helyre akarják pozícionálni szervezetüket... Feltétlenül vegyen részt! • Akik eredményesebben akarnak adományt gyûjteni, és szeretnének új tudással gazdagodni, vagy megerõsítést kapni abban, amit eddig is jól csináltak... Várjuk a kétnapos Civilkompon! Jelentkezés és bõvebb felvilágosítás a www.civilkomp.hu weblapon. Jelentkezési határidõ: november 20.

CSÜTÖRTÖK (november 4.) 17:00 Leány gyöngy fülbevalóval (szín., mb., angol-lux. életr. drám., 2003 SZOMBAT (november 13.) 17:00 Alpha Dog (szín., mb., am. krimi, 2006 KEDD (november 16.) 17:00 Hollywoodi történet (Holly Woody történet) (szín., mb., am. vígj., 2002) CSÜTÖRTÖK (november 25.) 17:00 November (szín., mb., sp. filmdráma, 2003) SZOMBAT (november 27.) 17:00 A házinyuszi (szín., mb., am. vígj., 2008) KEDD (november 30.) 17:00 Match Point (szín., mb., angol-am.-írorosz rom. dráma, 2005)

Partnereink Szentendre: Pest megyei könyvtár Máté optika, Sztarovodai út Turinform, Dumtsa j u 22 Klementné Vegyesbolt, Kálvária út 14 Põpec Bt (Honi közért), Papsziget út. Andrea Patika, Kálvária út Csencsi-Nari zõldséges Sõrgyár büfé Delikátesz Hév végállomás Pékség, Törökvölgyi út Firenze Cipõbolt, Kossuth l u. 18 Pikszis kreativ hobby, Dunakanyar krt 30 Forma Stúdió, Dunakanyar krt 46 Jász u 5 Szent L u 99 Fehérviz u 20 Kossuth L u 23-25 Péter Pál u 3 Dobogoköi u 4 Ted Videótéka és szolárium, Károly utca 18 Holdasudvar Divatárú, Kossuth Lajos 17-19. P'Art mozi, Dunakorzó 18. Fókusz bolt, Széchenyi tér 14. Roliszer Bt., Kossuth Lajos u. 13. Antikvárium, Fulco Deák utca Petrol Benzinkút, Vasváry Pál utca Tobaco Dohánybolt Péter Pál Utca 3 Líra Könyv Fõtéri könyvesboltja, Fõ tér 5 LAKÓTELEPI KLUB Kálvária út Dolce Vita 05.31 Bt. Bajcsy Zs. u. 3.

30 30

Tahitótfalu: Coop Abc, Szentendrei út Rudolf Mártonné, Visegrádi u 14 VEGYESKERESKEDÉS Fõ tér Tejbolt Vegyeskereskedés, Szentendrei út 73. Czója Lottózó, Béke út Pomáz: Köhegy patika, Jankovich Gy. U 2 SSG Kft, Kossuth L .u 1 Fibi 2007 Bt Daru Mónika italdiszkont, Beniczki u 66 ZOZO globál kft, Szabadság tér 5/c Havanna vegyesbolt, Hõsök tere 11 Hév állomás Kossuth L u 18 Beniczki u 74 Vörösmarty M u

Érd: Campona u 1 Csobánka: Fõ u 29 Kossuth L u 11 Visegrád: Lepence Fõ u 77 Mátyás u 8 Budapest: Hair's [ku:l] - Pozsonyi út 50.

Tahitótfalu

Budakalász: Dévai László vegyeskereskedés, Sas u 30 Omszk park 1 Budai 15 Budai 43 Széchenyi u 28 Virág u 10 Leányfalu: Babi delikát, Móricz Zs út. 142 Strand, Zõldséges üzlet Hamschláger Zrt(CBA), Móricz Zs ú.138. Zöldség-gyümölcs, Móricz Zsigmond 112. ABC - Móricz Zs. u. 128.

Dunabogdány: Frédi Delikát Kossuth 70.

Kellõ ambícióval és elhivatottsággal, jó kapcsolat-teremtõ készséggel rendel-kezõ • HIRDETÉSSZERVEZÕKET keresünk magazinunk számára. Önéletrajzot kérjük a szerkesztõségünk címére, az info@ szentendreikurir.hu e-mail címre elküldeni, vagy egyeztessen velünk a 06 30 630 7823 telefonszámon.

Impresszum

a Dunakanyar magazinja

Pócsmegyer-Surány: Popeye és Társa Vegyeskereskedés Vadaskert út. 4 Megyer Bt Dózsa György út 12 Surány Rév Közért Dunasétány Nárcisz ABC Szigetmonostor: Középpont ABC, Estike u. 2. Maribel, Nagyduna sétány 962/1/B Szöszö Kft Rákóczy út 12 Coop ABC Vadvirág utca Önért Közért; Vadvirág utca

Felelõs-fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet nagy@szentendreikurir.hu Olvasó-szerkesztõ: M. András Károly Ügyv. ig.: Dálnoki Gábor Grafikai tervezés: Bakai Attila, Kis Roland, Dálnoki László Munkatársaink: Bokor Tamás, Kiss Ágnes Médiareferens Szegedi Erika szk.partner@sgmail.com Hegedüs Olimpia h.olimpia@hotmail.com Hirdetésfelvétel: 06 1 785 17 48 06 30 630 7823 info@szentendreikurir.hu

Terjesztés: Lapker Zrt. Saját hálózatunkba, üzletek jelentkezését várjuk az alábbi telefonszámon: 06 30 630 7823 Nyomda: ÉKM Európa-nyomda, ekm-ny@mnr.ch Kiadja: Dálnoki Média Kft.

Postacím: 1135 Bp. Palóc utca 2. www.szentendreikurir.hu info@szentendreikurir.hu Médiafigyelõ: Observer ISSN szám: 1785-6930 Megjelenik havonta

A hirdetések tartalmáért felelõsséget nem vállalunk!


Lakossági

!

Kedves Ovasóink! Szeretnénk apróhirdetési rovatunkat is megújítani az Önök hasznára. Helyt kívánunk adni, valamint kedvezõ hirdetési lehetõséget biztosítani azok számára, akik szívesen hirdetnének alábbi rovataink valamelyikében: • szolgáltatás; • ingatlan adás-vétel, bérlemény; • társkeresõ; • autópiac • állás; • oktatás; • egyéb apróhirdetésüket minden hónap 20. napjáig, info@szentendreikurir.hu e-mail címre vagy 30-234 14 12 telefonszámon adhatják le. Tarifánk mindenki számára (közület -magán) egységesen: 150,-Ft adminisztrációs költség +70,-Ft/szó Bízunk benne, hogy új szolgáltatásunk elnyeri tetszésüket. Szerkesztõség

Társkeresõ Újrakezdõknek a Dunakanyarban Ahhoz, hogy társat találj, tedd meg az elsõ lépést!

06-20-823-2025 INGATLAN

Szolgáltatás

Dunabogdány központjában a 11-es fõút mellett az év másodikfelében elkészülõ igényes épületben 2 helyiség kiadó. Elsõsorban orvosi rendelõ és/vagy hozzá kapcsolodó tevékenység céljából. Teljes közmû,nagyon jó parkolási lehetõség. Érd:06-30-203-94-75

Építõipari BT. vállal lakásfelújítást, generál kivitelezést és külsõ-belsõ hõszigetelést referenciával. Tel: 06 20 341 45 85

SZENTENDRÉN BÚTOROZOTT KISLAKÁS KIADÓ HAVI 70.000,- FT+ ALACSONY REZSIÉRT. TEL: 06-20-330-36-40

Hasított tüzifa eladás. Lemérve, kiszállítva 2400 Ft/ 1mázsa Trybek Balázs Tel.: 06 20 512-7976

www.újrakezdés.hu

Lakástól az irodaházig minden, ami villanyszerelés. Vállaljuk templomi padfûtések szerelését, szervizt, érintésvédelmi, EPH, tûzjelzõ és biztonságtechnikai rendszerek szerelését lakásokba is. Korrekt árak! T: 06 30 9 622 629

GRIMALDI ÜGYVÉDI IRODA Szentendre, Tómellék u. 18. I/3. Tel./Fax: 06 26 314 359 Mobil: 06 20 330 36 40 jogi tanácsadás, szerzõdések ingatlan- és építési ügyek öröklési jog, végrendeletek, házassági perek és családi jog, kártérítési, biztosítási, társasági jog (cégjog), társadalmi szervezetek joga, hatósági ügyek, szabálysértési és büntetõ ügyek olasz nyelven is


Szentendrei Kurír 2010. november  

Szentendrei Kurír 2010. november

Advertisement