Page 1

SZENTENDRE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN A VÁROS TÁVLATI RENDEZÉSI TERVE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A helyzetelemzés összegzése és javaslat a városrendezés céljaira és feladataira Városfejlesztési célok, feladatok és eszközök Készült: a Mű-Hely RT elemzései alapján, KT 84/1999.(VI.15.) Kt. sz. határozata és az un. „Stratégiai Munkacsoport” megállapításainak felhasználásával

Elfogadva 40/2001. (III. 13.) Kt. sz. határozattal


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MŰ-HELY TERÜLETFEJLESZTŐ ÉS TERVEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065. BP, VI. BAJCSY ZS. ÚT 31. / POB: 1364 BP 4. PF 245 TEL: (36-1) 312 4570, 312 4573 / FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: muhely.nb@matavnet.hu

Készült a Stratégiai Munkacsoport részvételével Szentendre Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal megbízásából

A Stratégiai Munkacsoport tagjai: Miakich Gábor Dr. Berényi István B. Szabó Veronika Filó András Gulyás József Hernesz Csilla Dr. Horváth Tibor Ikvai Szabó Imre Dr. Koltay Jenő Lakatos Pálné Radványi Levente Zábránszkyné Pap Klára Dr. Katona Gyuláné Laszlovszky Gábor Ruzsányi Tivadar szerkesztette: Dr. Nagy Béla felelős tervező

MŰ-HELY Rt. MŰ-HELY Rt.

A szakági munkarészeket készítette: Erdei Gyula Gyimóthy Ákos Langerné, dr. Rédei Mária Reginfo Kft. Nemes Attila Rohrer Ádám Közlekedés Kft. Sólyom Rudolf Várnai Gábor Pardes Iroda

Tartalom Szentendre fejlesztésének stratégiai céljai................................................................................................................................3 Szentendre fejlesztésének stratégiai céljai és a fejlesztések főbb elemei..................................................................................6 Szentendre város rendezési tervéhez készült dokumentációk jegyzéke:..................................................................................23 A város fejlődésének néhány fontosabb tényezője...................................................................................................................24 A demográfiai és a foglalkoztatási jellemzők várható alakulása.............................................................................................26 A fejlődés fontosabb jellemzői szociológiai-urbanisztikai megközelítésben...........................................................................28 Fejlődési tendenciák a város területfelhasználásában.............................................................................................................31 Közlekedés és a városszerkezet...............................................................................................................................................34 A környezet megóvása, megújítása..........................................................................................................................................36 A közművesítés állapota és fejlesztése....................................................................................................................................39

2


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Szentendre fejlesztésének stratégiai céljai

Szentendre értékei és hátrányai – erősen egyszerűsítve – az alábbiakban foglalhatók össze. A város különleges helyzete abból az ellentmondásból fakad, hogy a várost évente mintegy kétmillió látogató keresi fel. Az általában rövid legfeljebb egynapos kirándulások okozta terhelés a város lakóira nehezedik annak ellenére, hogy csaknem minden ötödik-hatodik szentendrei a vendégforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásból él. ANekünk szentendreieknek azonban a város több, mint egy szép kirándulás színhelye: ők itt élnek…mi itt élünk… A város regionális helyzete és az ebből származó ellentmondások ugyanúgy megjelennek, mint a gazdag történelmi múlt egymásra rakódott rétegeinek egyedisége és a zsúfolt idegenforgalmi célterület ellentmondása. A festők, a művészek csendes kisvárosa egyben zajos kereskedelmi turista centrum. A város felkapott ingatlanfejlesztési célterület, melynek befogadására még nem mindenütt készült fel. A táji adottságok csodálatosak (Duna, dombok, völgyek, patakok, védett épített környezet), ugyanakkor sok helyen hiányzik a magas színvonalú infrastruktúra, ami az értékes minőségi környezet kialakításának feltétele. Az műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű) mellett a szociális infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Előnyök

Hátrányok

Földrajzi helyzet A város meghatározó arculati elemei

Budapest közelsége Egyedi, vonzó városkép Vonzó természeti és kulturális környezet Művészeti imázs

„Egyutcás település” szerkezeti hátrányai Félnapos kirándulóhellyé váló alvóváros Zsúfolt, túlterhelt környezet, elhasználódó épületállomány Kihasználatlan adottságok (Dunapart, szigetek, hegyvidék, stb) Kommercializálódó művészeti piac, a nyugodt alkotás romló feltételei

Ebben a környezetben a legfontosabb fejlesztési feladatok néhány cél köré csoportosíthatók: 1. Kistérségi központ regionális szerep.............a város történelmileg kialakult kistérségi központi funkcióit megerősítve – a kölcsönös előnyök elve alapján, a „primus inter pares” elv alapján – vezető szerepet játszhata Budapest vonzásának csökkentésében. Ehhez számos funkció erősítése szükséges úgy Szentendrén, mint a kistérség településeiben. A közpon-ti szerep a források megszerzésében is előnyös lehet. 2. A szentendreiek otthona, „a lakható város”...melynek megteremtése a szentendrei polgárok közös érdeke. Nemcsak a lakók, hanem a munkavállalók, vállalkozók szempontjából is, mert a minden ötödik szentendrei a vendégekből él. 3. A kultúra és a művészetek városa.................a város kulturális értékei (múzeumok, galériák, iskolák, rendezvények) túlmutatnak a régió vagy az ország határain. azAz értékek védelme és megőrző fejlesztése, a minőségi színvonal fejlesztése a város minden lakójának érdeke. 4. A vállalkozók városa, a gazdagodó város.....meghatározó szektor a turizmus, ugyanakkor a városban élő szellemi potenciál kihasználása ennek megfelelő városfejlesztést indokol. A magas színvonalú, környezetet nem, vagy csak alacsony mértékben terhelő tevékenységek megtelepedése elősegíti a gazdaság más szektorainak fejlődését is szinergikus hatásaival, a szolgáltatásoktól az oktatáson keresztül a környezetvédelemig.

3


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A fentiek még indokoltabbá teszik néhány városfejlesztési alapkérdés megválaszolását. A minden szentendrei lakót érintő leglényegesebb elemek az alábbi főbb fogalmak köré csoportosíthatók: 1. Szentendre távlati lélekszáma, mérete Korlátlan (spontán) fejlődés esetén a mai mintegy 22.50024.200 fős népességszám több alternatíva mentén változhat, attól függően, hogy milyen lehetőségeket kínál a város, illetveváros, illetve a lakóterületek ki-, illetve átalakítása és a betelepedés üteme változik-e?változik-e. A mintegy 15.000 főt befogadó üdülőterületek maradéktalan átsorolása tíz-tizenöt év alatt akár több, mint 35-40.000 fős népesség kialakulásához is vezethet. E lélekszám – figyelembe véve a mintegy 5-15.000 fős (esetenként több) látogatót is – akkora környezetterhelést eredményezne, amit sem az intézményhálózat, sem a műszaki infrastruktúra, sem a környezet nemlenne képes elviselni arculatvesztés nélkül. Azaz ez egy másik, 45-50.000 fős Szentendre, egy középváros, mely csak részleteiben hasonlít a maira. Adminisztratív beköltözési tilalom (korlátozás) esetén spontán, ellenőrizhetetlen folyamatok indulhatnak meg, melyekre számos tapasztalattal rendelkezik valamennyi agglomerációs település, közöttük Szentendre is. Az adminisztratív korlátozás és a piaci folyamatok ellentmondásai ellenőrizhetetlen városfejlődési folyamatok kiindulópontjául szolgálhatnak, ezért irreálisnak látszik ilyen intézkedésekre alapozni a város jövőjét. Visszafogott növekedés esetén a lélekszám a természetes szaporodás (fogyás) és egyes területek átsorolása mellett, szigorú feltételek keretei között, kis mértékben növekedhet, távlatilag mintegy 25-30.000 fő közötti népességszámig. Ebben az esetben a növekedés felső határát az intézményhálózat befogadóképessége, üzemeltethetőségének feltételei, a szigorú környezetterhelési szabályok és az infrastruktúra fejlesztési feltételek megvalósítása szabják meg1. A városfejlődés irányításának célszerű eszközét a távlati célok megvalósulásához szükséges feltételek következetes érvényesítése, az ingatlanfejlesztés piaci folyamatainak ellenőrzése és monitoringja jelentheti. Ehhez a kiegyensúlyozott településszerkezetet és az építési feltételeket rögzítő szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása szükséges. 2. Szentendre kiegyensúlyozott településszerkezete azt a célt szolgálja, hogy a természeti és az épített környezet közötti egyensúly úgy teremtődjék meg, hogy az segítse elő a helyi társadalom, a helyi gazdaság, a kultúra (művészek és művészetek) a hely szellemének továbbélését, azaz a város működéséhez, működtetéséhez szükséges feltételek minőségi környezetet teremtsenek. A településszerkezeti tervet arra az alapgondolatra célszerű felépíteni, hogy a város és környezete olyan korlátozott erőforrás, melynem korlátlanul nem bővíthető és melynek túlterhelése arculatvesztéshez vezethet. A településszerkezeti terv egyik munkahipotézise lehet, hogy mi lenne akkor, ha Szentendrén egyik napról a másikra megszűnne a turizmus. E hipotézis esetén a gazdaság egy sajátos, a látogatóforgalomra szerveződött, a turizmusból élő rétegének megélhetési forrása megszűnne. A város önfenntartó rendszerré szervezése lenne szükséges, az adottságokra szervezetten.Szükségessé válna a város adottságaira alapozott önnfenntartó rendszer megszervezése. A szakirodalomban (J. Jacobs) életképesebbnek tartott un. „exportáló kultúrák” előnyeire alapozottan abból lehet kiindulni, ami vonzó a városban, ami „eladható”. Ez lehet a művészek és a művészetek jelenléte, a történeti városközpont kulturális értékei, az átlagosnál magasabb képzettségű népesség jelenléte, a természeti adottságok (Duna, dombok, völgyek, patakok, kirándulóhelyek, stb.). Ebben az esetben a központi szerepkör erősítése, a szervező szerep „exportja”, a tudásáru, az innovatív tevékenységek megtelepedésének előmozdítása és a hosszabb idejű jelenlétet szolgáló termálturizmus, valamint a hosszabb idejű üdülőforgalom jöhetnek számításba, amikre már rászervezhetők a munkahelyek, szolgáltatások.

1

A területfelhasználás szerkezetében változásokkal kell számolni, mert a népességszám növelése nélkül is mintegy 120-185 lakás megépítésével kell számolni. Ez az alábbiakból adódik össze: a meglévő mintegy 8.100 lakás évi 1% körüli cseréje (80-100 lakás), a rehabilitáció során megszűnő lakások (évente 15-35 lakás) visszapótlása, a lakásként használt üdülők átalakítása (évente mintegy 25-50 egység), továbbá a fejlesztések méretétől függően a reális évi mintegy 25-75 lakás = összesen mintegy 150-250 lakásról van szó. A minőségi fejlesztés feltételeinek biztosításában fontos szabályozó eszköz az önkormányzati befolyás alá tartozó környezetalakítás, közműfejlesztés, közútfejlesztés, a beépíthető új telkek legkisebb méreteinek megfelelő kialakítása, helyi szabályozása.

4


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

3. A város távlati arculata, funkciói Szentendre arculatát számos összetevő együttes jelenléte határozza meg jelenleg is és a jövőben is, melyek a kiegyensúlyozott településszerkezet szempontjából is meghatározóak. Mégis a város arculatát, image-ét tudatosan kell alakítani. Image alatt azt a fogalomkört értjük, ami akkor jut az emberek eszébe, amikor azt a szót hallják: „Szentendre”. Ehhez a fogalomhoz csatlakozik a környezet vizuális arculata. A két fogalomkör ugyanazt a Szentendrét írja le, de teljesen más oldalról. Ebben az értelemben a város fejlesztésének alapjai a minőség és a szervező szerep feltételeinek megteremtése: Szentendre a kistérségi központ (kistérségi igazgatási-, oktatási-, gazdasági-, kereskedelmi-, vendégforgalmi- és egészségügyi központ) és a kistérségi környezetvédelmi együttműködés központja, amit az infrastruktúra fejlesztések és a közlekedési kapcsolatok fejlesztése erősíthet (M0 autópálya, hidak a Szentendreiszigetre, tehermentesítő út, stb.); Szentendre a szentendreiek otthona a lakói számára minőségi környezetet nyújtó város, ahol a kiegyensúlyozott településszerkezet és a szabályozás ezt a célt szolgálja a tudatos ingatlan-gazdálkodástól a rendelkezésre álló és megszerezhető erőforrás mozgósításáig; Szentendre a kultúra és a művészek városa a vendégváró város, mely a minőségi kínálat fejlesztésében érdekelt (festők, művészek, a múzeumok, a galériák, a fesztiválok, a rendezvények). A fesztiválvárosi rang megszerzése, a minőségi kulturális rendezvények támogatása, a zsúfoltság csökkentése stb. mind a város kulturális életének minőségi fejlesztését szolgálják. A városfejlesztésiés -rendezési célok elérésének eszközrendszere kötött és meglehetősen szűkös, de fontos részét alkothatják egy összetett terület- és telekgazdálkodási rendszer egészének, ami kiterjed a városrendezés jogi eszközeitől és a tudatos ingatlangazdálkodástól az adóztatáson és az ingatlanértéknövekedés egy részének fejlesztési feltételeken keresztül történő visszaforgatásán át, a saját vagyonnal történő tudatos gazdálkodásig (rehabilitáció) vagy a minőség emelését szolgáló intézkedések alapját jelentő önkormányzati rendeltalkotásig. Az 1997rendeletalkotásig. Az 1997. évi LXXVIII. törvény és az azt módosító 1999. évi CXV. törvény széleskörű felhatalmazást biztosít az önkormányzatok számára a helyi viszonyok szabályozására, többek között a sajátos jogintézmények alkalmazásának lehetőségével is: 1997. ÉVI LXXVIII. TÖRVÉNY AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elővásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok. … ELŐVÁSÁRLÁSI JOG 25. § (1) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzat-ban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében. (2) A települési önkormányzat rendeletben elővásárlási jogot állapíthat meg a településszerkezeti tervben rögzített közérdekű célok megvalósítása érdekében a beépítetlen telkekre, illetőleg az olyan területekre, ahol településrendezési intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlődés biztosítása azt megkívánja. A rendeletben meg kell jelölni azt a célt, amelyre a telket, területet az önkormányzat fel kívánja használni. …

5


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISAJÁTÍTÁS 26. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki. … KISZOLGÁLÓ ÉS LAKÓÚT CÉLJÁRA TÖRTÉNŐ LEJEGYZÉS 27. § (1) Ha a helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv szerint a település egyes területrészeit érintő kiszolgáló és lakóút (e törvény alkalmazásában, a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, az 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. (2) A lejegyzés védett, védelemre tervezett, valamint védő területek esetében csak az érdekelt szakhatóságok előzetes egyetértésével végezhető. … ÚTÉPÍTÉSI ÉS KÖZMŰVESÍTÉSI HOZZÁJÁRULÁS 28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi - önkormányzat feladata. (2) Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat rendelettel szabályozza.” … TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK 29. § (1) Településrendezési kötelezettség körében a) beépítési kötelezettség, b) helyrehozatali kötelezettség és c) beültetési kötelezettség rendelhető el. …

A városfejlesztés és városrendezés valamint a helyi rendeletalkotás eszközeinek együttes alkalmazása,tehát a minőségi környezetalakítás szempontjából számos lehetőséget biztosít. A feladatok megoldását az alapoknál célszerű elkezdeni és azokra tudatosan építve kell a célok eléréséhez szükséges feladatokat megoldani, a szükséges lépéseket megtenni. A lehetőségekkel élve biztosítható a környezeti állapot javítása, a közműellátottság színvonalának emelése (az un.ún. „közműolló” zárása és a teljes közművesítettség feltételeinek biztosítása), a közlekedési rendszer komplex fejlesztésével a forgalmi terhelés csökkentése (a Duna-hidaktól, a tehermentesítő úttól a HÉV fejlesztésén és a kerékpárút-hálózat bővítésén át, a víziközlekedés fejlesztéséig és a burkolt utak kiépítéséig), a hulladékgazdálkodás kiteljesítése, a minőségi lakókörnyezet megvalósításához szükséges szabályozások végrehajtása (közművesítettség, a telekméretek növelése), a minőségi turizmus elvárásainak kielégítése (termál-, konferencia-, vízi- és ökoturizmus fejlesztése, a szezonális jelleg kiegyensúlyozása a környező településekkel együttműködve), a kulturális kínálat színvonalának emelése (művészek és művészetek városa, belvárosrehabilitáció, Dunapart fejlesztés, a vendégforgalmi célterület kibővítése), a kistérségi szerepkör megerősítése minden lehetséges területen (igazgatás, egészségügy, környezetvédelem, oktatás, kereskedelem, szolgáltatás, stb.). A városfejlesztési koncepcióösszefoglalja a városfejlesztés és városrendezés fő elemeit, céljait, stratégiai elemeit, a célok eléréséhez szükséges feladatokat és a javasolt eszközöket foglalja össze aössze. A „Szentendre fejlesztésének stratégiai céljai és a fejlesztések főbb elemei” című táblázat, mely teljeskörűen feldolgozzatartalmazza a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Terv alapjául szolgáló Településszerkezeti terv kidolgozásához szükséges elemeket. Szentendre fejlesztésének stratégiai céljai és a fejlesztések főbb elemei CÉLOK

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK 6

ESZKÖZÖK2


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

STRATÉGIAI CÉL1: Kistérségi központ regionális szerep

Fejlesztési forrásbővítés

Szentendre

Az EU előcsatlakozási időszakában is elnyerhetők források pályázat útján. A források elnyerése és koordinált felhasználása kistérségi menedzsment létrehozását igényli (rövid távú cél) Pilis-Dunakanyar Kultúrpark Szentendre speciális (ki helyzetének fejlesztési program s)t erősítése a (rövid és közép távú cél)

A városfejlesztéshez pótlólagos források bevonási lehetőségeit kell keresni a fejlesztési elmaradások miatt (hazai és EU pályázatok, alapok)

ér sé gi sz er ep én ek er ősí té se

A város térbeli önállóságának megőrzése

A város térbeli önállóságának megőrzése

Az M0 autópálya

Az M0 autópálya

Kistérségi 2

”PilisDunakanyar Kultúrpark” -ban a környező települések kel összehango lt munkameg osztással, Budapest vonzásának csökkentés e, a térség vonzerején ek erősítése A Budapest, Budakalász, Pomáz, Szentendre és a Duna által határolt területen valósulhat meg egy fejlesztési program úgy, hogy Szentendre ne épüljön egybe Budapesttel A Budapest, Budakalász, Pomáz, Szentendre és a Duna által határolt területen valósulhat meg egy fejlesztési program úgy, hogy Szentendre ne épüljön egybe Budapesttel Duna-part, a volt szovjet laktanya és a bányatavak környékének rendezése Az M0 Duna-hídjánál nem létesíthető Szentendreiszigeti kapcsolat. A sziget kapcsolatára az egyedül megfelelő a város és Szigetmonostor szempontjából is a legdélibb azaz az orosz laktanya alatti változat. Az M0 Duna-hídjánál nem létesíthető Szentendreiszigeti kapcsolat. A sziget kapcsolatára az egyedül megfelelő a város és Szigetmonostor szempontjából is a legdélibb, azaz az orosz laktanya alatti változat Jogszabályban kijelölt

„Átmeneti Zóna” fejlesztésnek előkészítése (közép távú cél)

„Átmeneti Zóna” fejlesztésének előkészítése (közép távú cél)

Budakalász, Pomáz együttműködésével (rövid és középtávú cél) Híd a Szentendrei szigetre. (közép távú cél)

Híd a Szentendrei szigetre (közép távú cél)

A rövid táv alatt: 1-5 (4) évet, középtáv alatt 5-10 évet és hosszú táv alatt 10-15 (25) évet kell érteni

7


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ig igazgatási központ az ga tá si kö zp on t Földhivatali szerep fejlesztése Kistérségi katasztrófa elhárító Tűzoltóság, polgári védelem, esetleg mentők, orvosi ügyelet központ Kistérségi gazdasági központ

Kistérségi Kereskedelmi központ

Vállalkozási területek kijelölése Ipari és Innovációs park kijelölése Komplex kereskedelmi kínálat biztosítása

(rövid távú cél) Kőzúzó utca környéke (rövid távú cél)

Rózsa utca környéke (rövid távú cél) Bevásárló helyek létesítési lehetőségeinek előkészítése (rövid távú cél) Belvárosi üzletek minőségi fejlesztése és környezetük javítása (rövid és középtávú cél)

8


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK STRATÉGIAI CÉL1: Kistérségi központ regionális szerep

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK Kistérségi oktatási központ és iskolaváros

A minőségi oktatás feltételeinek biztosítása (rövid és középtávú cél)

Fiatal és középkorú családok költöznek (iskoláskorú gyerekek)

Oktatási intézmények kapacitásfejlesztése külső források mozgósításával (rövid és középtávú cél) Oktatási intézmények kapacitásfejlesztése külső források mozgósításával (rövid és középtávú cél) Oktatási intézmények fejlesztése (rövid és középtávú cél)

Fiatal és középkorú családok költöznek a városba (iskoláskorú gyerekek)

Kistérségi vendégforgalmi központ

A meglévő intézmények fejlesztése: az AGY Művészeti Iskola, Vujicsics Tihamér Zeneiskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar tiszthelyettes képző, református gimnázium A meglévő specifikus oktatási intézmények fejlesztése: az AGY Művészeti Iskola, Vujicsics Tihamér Zeneiskola, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar tiszthelyettes képző, református gimnázium Dunakanyar-Pilis térség

Új célterületek fejlesztése, új célterületek bevonása Konferencia-turizmus

Vízi-turizmus

Öko-turizmus

Hosszabb idejű tartózkodás

Kistérségi egészségügyi központ

ESZKÖZÖK

Iskolarendszer minőségi fejlesztése

Meglévő kapacitások hasznosítása, illetve a minimális fejlesztés fejlesztésben rejlő lehetőségek kihasználása

9

Oktatási intézmények fejlesztése (rövid és középtávú cél)

A történelmi helyek, természeti értékek feltárása, sípályák, nyári bob-pálya, stb. fejlesztése (rövid távú cél) Idegenforgalom-fejlesztési koncepció kidolgozása (rövid távú cél) Konferenciaközpont (a meglévő komplexumok figyelembe vételével) (középtávú cél) Yacht-kikötő létesítése (rövid és közép távú cél) Csónakkikötők és csónakházak létesítése (rövid távú cél) A szigetek bevonása, a vízpartok és a hegyvidéki területek fejlesztése (rövid és középtávú cél) Kerékpárút hálózat fejlesztés (rövid és középtávú cél) Lovas-centrumok kialakítása (rövid és középtávú cél) Együttműködés a kistérség településeivel a szezonális jelleg kiegyensúlyozása (rövid és középtávú cél) Szálláshelyek fejlesztése (középtávú cél) Tüdőszűrés +más szűrővizsgálatok a Dunakanyar településeinek összefogása (rövid és középtávú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Kistérségi egészségügyi központ

Meglévő egészségügyi kapacitások jobb hasznosítása, illetve a minimális fejlesztésben rejlő lehetőségek kihasználása Rendszerkorszerűsítés, szervezetfejlesztés

Rendszerkorszerűsítés, szervezetfejlesztés

Kistérségi környezetvédelmi együttműködés Kistérségi környezetvédelmi együttműködés

Hulladék mennyisége, helyi és regionális elhelyezése Hulladék mennyisége és regionális elhelyezése Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása

10

Tüdőszűrés +más szűrővizsgálatok a Dunakanyar településeinek összefogása (rövid és középtávú cél) Számítógépes rendszer kiépítése a betegek kórtörténetének rögzítése és nyomon követése (az adatvédelmi szabályok keretei között) (rövid és középtávú cél) Számítógépes rendszer kiépítése, a betegek kórtörténetének rögzítése és nyomon követése (az adatvédelmi szabályok keretei között) (rövid és középtávú cél) Hulladékgazdálkodás Szentendrén és a régióban (rövid és középtávú cél) Hulladékgazdálkodás Szentendrén és a régióban (rövid és középtávú cél) Kistérségi szinten (középtávú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK STRATÉGIAI CÉL2: A szentendreiek otthona, „a lakható város” STRATÉGIAI CÉL2: A szentendreiek otthona, „a lakható város”

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK A belváros polgári jellegének erősítése (a lakófunkció erősítése, amihez a földszinteken lévő üzletek egy részének az itt lakókat kell szolgálnia) A belváros polgári jellegének erősítése (a lakófunkció erősítése, amihez a földszinteken lévő üzletek egy részének az itt lakókat kell szolgálnia) Összehangolt városfejlesztés

A Belváros kiemelten védett művi értékek műemléki jelentőségű területe, ahol a város „befolyásolója” és nem „elszenvedője” a fejlődési folyamatoknak. A Belváros kiemelten védett művi értékek műemléki jelentőségű területe, ahol a város „befolyásolója” és nem „elszenvedője” a fejlődési folyamatoknak A kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása, a természeti és az épített környezet összehangolt fejlesztése érdekében Szentendre településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának jóváhagyása Minőségi lakóhelyek kialakítása Alközpontok kialakítása az ellátatlan lakóterületeken Belváros

Püspökmajor lakótelep Pannónia telep

Izbég

Pismány Szarvashegy Tyúkosdűlő Petyina Petyina Boldogtanya

11

ESZKÖZÖK Belvárosi műemléki jelentőségű terület. Belvárosi fejlesztési koncepció az integrált értékvédelem alapján. (közép távú cél) Belvárosi műemléki jelentőségű terület. Belvárosi fejlesztési koncepció az integrált értékvédelem alapján (közép távú cél) Városrendezési terv (TRT) kidolgozása (rövid távú cél)

Nagyobb telkek kialakítása, teljes közművesítés mellett (rövid és középtávú cél) Az alközpontok kijelölése (rövid távú cél) Tömbrehabilitáció és komplex környezetfejlesztés Gazdálkodás az önkormányzati lakásokkal (rövid távú cél) A lakások rehabilitációját szolgáló támogatási rendszer bevezetését igényli (rövid távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Csapadékvíz elvezetés (közép távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Csatornaépítés (rövid távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél) Komplex környezetfejlesztés (közép távú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK

STRATÉGIAI CÉL2: A szentendreiek otthona, „a lakható város”

Közlekedésfejlesztés

STRATÉGIAI CÉL2: A szentendreiek otthona, „a lakható város”

Közlekedésfejlesztés

A 11-es út városi szakasza „főutcává” váljon az Ady Endre úttól a Dunakorzó útig. Az országos közúthálózati fejlesztési elképzelések szerint megépül a tehermentesítő út A 11-es út városi szakasza „főutcává” váljon az Ady Endre úttól a Dózsa György útig. Az országos közúthálózati fejlesztési elképzelések szerint meg-épül a tehermentesítő út Forgalomcsökkentés a belső területeken

Forgalomcsökkentés a belső területeken

Közműfejlesztés

Közműfejlesztés

A kerékpárút hálózat fejlesztése, különös tekintettel az idegenforgalomra. A kerékpárút hálózat fejlesztése, különös tekintettel az idegenforgalomra Feltételes fejlesztés és a funkcióváltás a „hegyvidéki” részeken. Ki kell építeni a szennyvízcsatornát Feltételes fejlesztés és a funkcióváltás a „hegyvidéki” részeken. Ki kell építeni a szennyvízcsatornát Újabb területek bevonása a csapadékvíz elvezető

12

ESZKÖZÖK Déli elkerülő út (közép távú cél)

(Lásd még: STRATÉGIAI CÉL 3)

Nyugati tehermentesítő út (közép távú cél) (Lásd még: STRATÉGIAI CÉL 3)

Déli elkerülő út az ipartelep, a lakótelepek és az üdülőterület szervezése (közép és hosszútávú cél) Egres úti jobbra kanyarodás két sáv (rövid távú cél) Nyugati tehermentesítő út az ipartelep, a lakótelepek és az üdülőterület megközelítése (közép távú cél) A 11-es út átmenő forgalmának elsődlegességét felváltja a városlakók átközlekedésének elsődlegessége (közép távú cél) A pismányi térség forgalmának levezetése a Sztaravodai útra (rövid távú cél) A pismányi térség forgalmának levezetése a Sztaravodai útra (rövid távú cél), illetve a Nyugati tehermentesítő útra (közép távú cél) Kerékpárút hálózat fejlesztés (közép távú cél)

Kerékpárút hálózat fejlesztés (rövid és közép távú cél) Szennyvízelvezető hálózat kiépítése. (Rövid, közép, és hosszú távú cél, ütemezetten) Szennyvízelvezető hálózat kiépítése (rövid, közép, és hosszú távú cél, ütemezetten) Csapadékvíz-hálózat fejlesztése


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

rendszerbe (pl. Szentlászló u., Kálvária út, Sztaravodai út). Megoldandó a Rózsa utcától délre lévő, mély fekvésű terület vízrendezése lehetőleg zárt rendszerű csapadékcsatorna hálózat kiépítésével. Újabb területek bevonása a csapadékvíz elvezető rendszerbe (pl. Szentlászló út, Kálvária út, Sztaravo-dai út). Megoldandó a Rózsa utcától délre lévő, mély fekvésű terület vízrendezése lehetőleg zárt rendszerű csapadékcsator-na hálózat kiépítésével Belváros Közellátási feladatok fejlesztése Környezeti állapot Szociális támogatás

Lakáshoz jutás

Szociális támogatás

Lakáshoz jutás

Telekhez juttatás Szociális gondoskodás

13

(közép távú cél)

Csapadékvíz-hálózat fejlesztése (közép távú cél)

Szennyvíz és csapadékvíz rendszer szétválasztása (rövid és középtávú cél) Köztemető (rövid távú cél) Fűtőmű korszerűsítés és díjszámítás (rövid és középtávú cél) 10-20 önkormányzati vagy támogatott lakás évente (rövid és középtávú cél) 10-20 db új önkormányzati, vagy támogatott lakás megépítése, vagy megvétele évente (rövid és középtávú cél) Telekkínálat biztosítása (középtávú cél) A gondoskodás feltételeinek kidolgozása (rövid távú cél) Idősek otthona (középtávú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK STRATÉGIAI CÉL2: A szentendreiek otthona, „a lakható város”

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK Egészségügyi ellátás

Egészségügyi koncepció Háziorvosi ellátás, szakrendelések, ügyelet Háziorvosi ellátás, szakrendelések, ügyelet

Sport

Közbiztonság

Idősek házi ápolása és házi gondozása Iskolai testnevelés, tömegsport Rendőrség Polgárőrség

Hajléktalan melegedő Közterület felügyelet Környezeti állapot javítás (környezet állapot, közlekedés, közművek, ivóvíz okozzák a holnap betegségeinek nagy részét, megszűnhet a környezeti problémák 70 %-a)

Területi, úthálózati, lakásépítési, munkahely teremtési, egészségügyi és szociális, valamint idegen-forgalmi fejlesztéséből közvetlenül és áttételesen jelentkező környezeti hatások, konfliktusforrások kezelése

ESZKÖZÖK Az Egészséges Városért közalapítvány bevonása (rövid távú cél) Régi szakrendelő (rövid távú cél) Régi szakrendelő bezárása az új szakrend. bővítésével (rövid távú cél) Szülőotthon más irányú egészségügyi hasznosítása (rövid távú cél) A feltételek fejlesztése (középtávú cél) A feltételek fejlesztése (középtávú cél) Uszoda építés (közép távú cél) Hatékony működés elősegítése (rövid távú cél) Szervezése és működtetése (rövid távú cél) Létesítés és üzemeltetés (rövid távú cél) Fejlesztés, működtetés (rövid távú cél) Önkormányzati környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása (rövid távú cél)

(pl. állattartás-állatvédelem; pihenő kertek - gazdálkodó kertek; kerékpárforgalom – motorizáció, stb.)

Forgalmi túlterheltség Forgalmi túlterheltség

Zaj

Levegő minősége

Utcák és közterületek

14

Déli elkerülő út (középtávú cél) Nyugati tehermentesítő út (közép távú cél) Forgalomcsillapítás (TEMPO 30, gyalogos-zóna kiterjesztése, vegyeshasználatú út) (rövid és középtávú cél) Forgalomcsillapítás (TEMPO 30, gyalogos-zóna kiterjesztése a Dunakorzóra és Dumtsa J. u-ra, vegyeshasználatú út) (rövid és középtávú cél) Forgalomcsillapítás (közlekedésfejlesztés, funkciók szigorú térbeli és időbeli kontrollja) (rövid távú cél) Forgalomcsillapítás (közlekedésfejlesztés, funkciók szigorú térbeli és időbeli kontrollja) (rövid távú cél) Egységes arculat


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

(közép távú cél) Közmunka bevonása (rövid távú cél) Pályázat, funkció-kiegészítés, Egyes műemléki és városképi értékek állapota funkcióváltás (rövid és középtávú cél) Karbantartás, üzemeltetés Városkörnyéki kiránduló (rövid távú cél) helyek

Köztisztaság

15


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK STRATÉGIAI CÉL2: A szentendreiek otthona, „a lakható város”

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK Szolgáltató önkormányzat

Bizalmi légkör megteremtése Városrészi egyesületek fóruma Szolgáltató kisiparosok bevonásuk Szolgáltató kisiparosok bevonása Vállalkozói szalon Művészeti Tanács Fiatalok képviselete Nyugdíjas klubok Civil szervezetek

Szolgáltató Városháza (Hivatal)

Nyitott, átlátható, szolgáltató városháza A környezetfejlesztés minőségének javítása Intelligens város koncepció megvalósítása ISO minősítés színvonalának történő megfelelés Szentendre és Vidéke újság támogatása kábeltelevíziós hálózat: városi csatorna Kábeltelevíziós hálózat: városi csatorna

16

ESZKÖZÖK Döntéshozatal kiszélesítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Együttműködés erősítése (rövid távú cél) Feltételek kialakítása (rövid távú cél) Feltételek kialakítása (rövid távú cél) Feltételek kialakítása (rövid távú cél) Pénzügyi ellenőrzés erősítése (rövid távú cél) A tájékoztatás fejlesztése (rövid távú cél) Feltételek kialakítása (rövid távú cél) Feltételek kialakítása (rövid távú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK

CÉLOK STRATÉGIAI CÉL3: A vendégváró város A kultúra és a művészek városa STRATÉGIAI CÉL3: A vendégváró város A kultúra és a művészetek városa

Fesztivál-városi rang

Minőségi kulturális rendezvények

A város kulturális művészeti vonzerejének kiaknázása, a 100 éves szentendrei festészet és a nagy múltú iparművészet megőrzése, bemutatása Kulturális szolgáltatások kínálatának megőrzése, bővítése

A zsúfoltság csökkentése

Minőségi turizmus: turizmusra szervezett munkahelyek fejlesztése (15-20% a vendégforgalomból él)

Minőségi turizmus: turizmusra szervezett munkahelyek fejlesztése

ESZKÖZÖK Fejlesztési feltételek meghatározása (rövid távú cél)

(Lásd még: STRATÉGIAI CÉL 3) Fejlesztési feltételek meghatározása (rövid távú cél)

(15-20% a vendégforgalomból él)

(Lásd még: STRATÉGIAI CÉL 3)

Tavaszi Fesztivál és a Szentendrei Nyár rendezvényei „ULCISIA CASTRA”, azaz Farkasvár feltárása és bemutatása (KözépEurópa legsértetlenebb római erődítménye) MALOM Múzeum MűvészetMalom fejlesztése avar-kori régészeti lelőhelyek Avar-kori régészeti lelőhelyek bemutatása Árpádkori leletek bemutatása Szabadtéri Néprajzi Múzeum helytörténeti anyag szerb-dalmát építészeti és egyházi emlékek Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlesztése, valamint szoros együttműködés kialakítása a Skanzen és a Város között Helytörténeti anyag megőrzése, bemutatása Szerb-dalmát építészeti és egyházi emlékek bemutatása Nemzetközi művésztelep létrehozása

Beépülés a nemzetközi fesztivál-városok közé (rövid távú cél)

Cél, hogy a Pest M-i Könyvtár továbbra is a városban működjön PMK épületének korszerűsítése, bővítése (mozi, színházterem, könyvtár) A látogatóforgalmi célterületek kiterjesztése

17

Támogatási formák megpályázása, illetve kidolgozása (rövid távú cél)

A régi művésztelep környezetének megőrzése és kialakítása a nemzetközi művésztelep céljára (rövid és középtávú cél) A város vagyonának hasznosításakor a kulturális cél élvezzen prioritást (rövid és közép távú cél) A könyvtár megtartása (rövid távú cél) Az épület korszerűsítése (közép távú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Szentendre város jövőbeli karakterét lakói életminőségének javulása és a rekreációs funkció kiteljesedése határozza meg. Az idegenforgalom is meghatározó marad a város életében. Szentendre város jövőbeli karakterét lakói életminőségének javulása és a rekreációs funkció kiteljesedése határozza meg. Az idegenforgalom meghatározó marad a város életében.

Célszerű, ha az idegenforgalom által érintett terület kiterjed a Templomdombra, a Rab Ráby térre és a Dunakorzóra is.

A Duna-korzó sétáló utcává alakítása (I. és II. ütem). (rövid távú cél)

Célszerű, ha az idegenforgalom által érintett terület kiterjed a belváros egyéb területére is, pl.: Templomdombra, a Rab Ráby térre és a Dunakorzóra is

A Duna-korzó sétáló utcává alakítása (I. és II. ütem) (rövid távú cél)

Belváros és a Duna part autómentesítése (rövid távú cél) Megfelelő parkolók kialakítása (rövid távú cél)

18


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK STRATÉGIAI CÉL3: A kultúra és a művészetek városa

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK Szentendre város jövőbeli karakterét lakói életminőségének javulása és a rekreációs funkció kiteljesedése határozza meg. Az idegenforgalom meghatározó marad a város életében.

Célszerű, ha az idegenforgalom által érintett terület kiterjed a belváros egyéb területére is, pl.: Templomdombra, a Rab Ráby térre és a Dunakorzóra is

A rekreációt biztosító területek bővítése (I. és II. ütem). A rekreációt biztosító területek bővítése (I. és II. ütem) A város idegenforgalmi A látogatások vonzerejét növelheti - időtartamának a kínálat bővítésével - megnövelése a város termálvizének hasznosítása, a vízi túrizmus fellendítése. A város idegenforgalmi A látogatások vonzerejét növelheti - időtartamának a kínálat bővítésével - megnövelése a város termálvizének hasznosítása, a vízi túrizmus fellendítése.

Belváros rendjének szabályozása

19

ESZKÖZÖK 1-1 parkoló övezet, őrzött parkolók (északi és déli) (rövid távú cél)

A HÉV vonal esetleges nyomvonal-korrekciója (közép távú cél) A HÉV vonal esetleges nyomvonal-korrekciója Békásmegyer és Szentendre között (közép távú cél) Dunapart, Papsziget, Pilisi kirándulóhelyek, régió (rövid és középtávú cél) Dunapart, Papsziget, Pilisi kirándulóhelyek, régió (rövid és középtávú cél)

Termálturizmus: a Pap-szigeten lévő termálkút hozamának vizsgálata, uszoda, szálloda, stb. céljából (rövid és közép távú cél) Termálturizmus: a Pap-szigeten lévő termálkút hozamának vizsgálata, uszoda, szálloda, stb. céljából (rövid és közép távú cél) Konferencia-turizmus fejlesztése (közép távú cél) Yacht-kikötő (rövid és közép távú cél) Pap-sziget (termál) Kováts-hagyaték felhasználásával fedett uszoda Kováts-hagyaték felhasználásával fedett uszoda építése Szentendrei sziget bevonása (közép távú cél) Bükkös-patak környezete (közép távú cél) Bükkös-patak környezetének fejlesztése (közép távú cél) Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és környezete fejlesztése (rövid távú cél) Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum és környezetének fejlesztése (rövid és közép távú cél) Belvárosi forgalmi rend (rövid távú cél) Közterület foglalás (rövid távú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Hirdető táblák és cégérek (rövid távú cél) Parkolási rend (rövid távú cél) Bérleti jog szabályozása (rövid távú cél) Vendéglátó tér földrajzi körülírása (rövid távú cél)

20


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

CÉLOK, FELADATOK ÉS ESZKÖZÖK STRATÉGIA FELADATOK

CÉLOK STRATÉGIAI CÉL4: A vállalkozók városa, a gazdagodó város

Ingatlangazdálkodás Szentendre kiemelt célterület a betelepülők számára

STRATÉGIAI CÉL4: A vállalkozók városa, a gazdagodó város

Ingatlangazdálkodás Szentendre kiemelt célterület a betelepülők számára

Tudatos ingatlanpiacfejlesztés

Tudatos ingatlanpiacfejlesztés

Fokozott figyelemmel kell kísérni és ellenőrzés alatt kell tartani a folyamatokat és a lakóterületi fejlesztést a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez kell kötni. Fokozott figyelemmel kell kísérni és ellenőrzés alatt kell tartani a folyamatokat. A teljes lakóterületi fejlesztést a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez kell kötni

vállalkozói park, a fejlődő kisvállalkozók telephelyei, a gazdasági növekedésük érdekében, a lakókörnyezet zavarása nélkül Vállalkozói park, a fejlődő kisvállalkozók telephelyei, a gazdasági növekedésük érdekében, a lakókörnyezet zavarása nélkül belterületi földek, értékesítendő vagy megvásárlandó ingatlanok felvásárlásának előkészítése Belterületi földek, értékesítendő, vagy megvásárlandó ingatlanok felvásárlásának előkészítése stratégiai ingatlanok felvásárlása Stratégiai ingatlanok felvásárlása városmarketing tudatos, aktív, kezdeményező várospolitika

Tudatos, aktív, kezdeményező várospolitika

21

ESZKÖZÖK Lakóterület fejlesztés, az üdülő területek ellenőrzött átalakítása lakóterületté. (közép és hosszú távú cél)

Lakóterület fejlesztés, az üdülő területek ellenőrzött átalakítása lakóterületté: (a feltételek meglététől függően: rövid, közép és hosszú távú cél) Környezeti feltételek megteremtése (közlekedés, közmű, környezeti állapot) (közép és hosszú távú cél) Vállalkozói park. (rövid távú cél)

Vállalkozói park. (rövid távú cél)

Belterületbe vonható és a belterületi ingatlanok értékének emelése javítsa a város bevételeit (rövid távú cél) Belterületbe vonható földek és a belterületi ingatlanok értékének emelése javítsa a város bevételeit (rövid távú cél) Vagyonleltár és az erőforrások felmérése (rövid távú cél) Vagyonleltár és az erőforrások felmérése (rövid távú cél) Az ingatlanpiac mozgósítása (rövid távú cél) Belterületbe vonás, ingatlanok felvásárlása, munkahelyteremtő beruházások, vonzó adópolitika (rövid távú cél) Belterületbe vonás, ingatlanok felvásárlása, munkahelyteremtő beruházások, vonzó adópolitika (rövid távú cél) Egykori szovjet laktanya: könnyűipari, kereskedelmi hasznosítása (rövid távú cél)


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Izbég és Sztaravodai út közötti terület (lakás, intézmény) (közép távú cél) Izbég és Sztaravodai út közötti terület fejlesztése(lakás, intézmény)

A források növelése

A források növelése

vendégforgalmi bevételeinek növelése kisebb látogató létszám mellett Vendégforgalmi bevételeinek növelése kisebb látogató létszám mellett

(közép távú cél) Sztaravodai út feletti pismányi területek ellenőrzött belterületbe vonása (közép távú cél) Iparűzési adó mértéke hosszú távon min. 0,2%-kal a budapesti alatt lesz (rövid távú cél) Iparűzési adó mértéke hosszú távon min. 0,2%-kal a budapesti alatt lesz (rövid távú cél) Üdülők után fizetendő ingatlanadó emelése (rövid távú cél) A területek átsorolásával kapcsolatos értéknövekedéselvonás, ill. fejlesztési feltételek meghatározása (rövid távú cél)

A jelzett feladatok területi lehatárolását a mellékelt térkép tünteti fel.

22


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Szentendre város rendezési tervéhez készült dokumentációk jegyzéke:

1. REG-INFO Kft.: ...........Szentendre demográfiai jellemzői 1999. február hó. 2. PARDES Iroda: ............Szentendre szociológiai-urbanisztikai megvalósíthatósági tanulmány a városfejlesztési koncepció megalapozásához. 1999. február hó. 3. Közlekedés Kft: .............Szentendre város rendezési terve, közlekedési vizsgálat. 1999. február. hó 4. MŰ-HELY RT.: ...........Szentendre város közigazgatási területének rendezési terve, Környezeti állapotfeltárás,környezeti állapotfeltárás 1999. június hó. 5. MŰ-HELY RT.: ...........Szentendre város közigazgatási területe rendezési terv, területfelhasználási és övezeti vizsgálat 1999. július hó. 6. PARDES Iroda: ............Szentendre szociológiai-urbanisztikai megvalósíthatósági tanulmány a városfejlesztési koncepció megalapozásához. A stratégiai csoport véleménye alapján módosított változat. 1999. augusztus hó. 7. MŰ-HELY RT. (szerk):.Szentendre város rendezési terve alátámasztó munkarészek: demográfia, helyi aktorok, gazdálkodás. 1999. november hó. 8. MŰ-HELY RT.: ...........Szentendre város közigazgatási területének rendezési terve, helyzetelemzés: Védett épületek és együttesek című munkarészhez. 1999. december hó. 9. MŰ-HELY RT.: ...........Szentendre város közigazgatási területének rendezési terve, közművizsgálat, 1999. december hó 10. MŰ-HELY RT. (szerk):.Szentendre város közigazgatási területének rendezési terve, a helyzetelemzés összegezése és javaslat a városrendezés prioritásaira. 2000. július hó 11. Katona Gyuláné: ...........Szentendre településszerkezeti és építészeti változásainak vizsgálata, 1875-1945. 2000. augusztus hó.

23


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A város fejlődésének néhány fontosabb tényezője Szentendre, a gazdag múltú és kultúrájú város fejlődésének pályája sem függetleníthető az országos, a regionális fejlődés/fejlesztés meghatározó trendjeitől. A város jövőjét meghatározó társadalmi-, gazdasági- és környezeti folyamatok a piac által is determinált „térben” bonyolódnak le. A demográfiai folyamatok eredményeként a népesség száma országosan csökken, ugyanakkor a bevándorlás eredményeként a lakosság Szentendrén enyhén növekszik. 1980-90. között a tényleges lakosság-szám növekedés 2.500 fő volt, amiből 300 fő volt a természetes szaporodás és 2.200 fő volt a vándorlási többlet. A 90-es években a kedvezőbbé váló demográfiai folyamatokkal összefüggésben a természetes szaporodás mennyisége alig változott, míg a migráció fokozódott. Ennek eredményeként kilenc év alatt ugyanannyi tényleges népesség változás következett be a városban, mint a korábbi évtizedben: a lakosság száma 1999. I. 1-én már 22.500 fő, 2000 decemberében már 24.200 fő volt! A szuburbanizációs folyamat egyfelől a főváros közelsége, másfelől pedig a vonzó lakhatási jellemzők miatt már akkor elindult, amikor ez még az agglomeráció egészére nem volt jellemző. Már a 60-as években megkezdődött a beáramlás a városba. Ez összefüggött azzal, hogy a vidékről feláramló emberek könnyebben jutottak munkalehetőséghez a fővárosban és a jó közlekedési feltételekkel rendelkező helyeken telepedtek le, köztük Szentendrén is. A városban a mezőgazdasági munkavégzés ebben az időben gyakorlatilag megszűnt és megkezdődött az ipar és a szolgáltatások fejlődése. Annak ellenére, hogy a városban számottevő próbálkozás volt az iparosításra (Papírgyár, az Írószergyár, Beton és Vasbetonipari Művek), ezek az üzemek még a virágzás idején sem tudták lekötni a rendelkezésre álló munkaerőnek még a felét sem az ipari tevékenységgel. Az 1960-70-es években az olcsó telektulajdonhoz jutás azzal a következménnyel is együtt járt, hogy olyan társadalmi rétegek is tulajdonosokká váltak, akiknek az idők során csökkent az életszínvonaluk, piacképességük, és így ma már nem képesek a hálózati infrastruktúra működési kiadásait, korszerűsítését, fejlesztéseit fedezni. Ezért mára sokan a korábban megszerzett tulajdon szétdarabolásával és értékelésével igyekeznek kiegészíteni csökkenő családi bevételeiket. Mások a családi életciklus alakulása miatt kényszerültek arra, hogy gyermekeiknek adják át fővárosi lakásukat és ők maguk állandó jelleggel beköltözzenek a nyaralóba. Az előbbiek együttesen növelik az igényt az üdülőterületek lakóterületté minősítése iránt, ami a jövőben az infrastruktúra teljes kiépítése esetén (közmű, szabályozott közterület, burkolt út, csapadékvíz elvezetés) indokolt. Az 1970-80-as években a kiköltözést a másod-gazdaság és a rekreációs tevékenység keveredése jellemezte Szentendrén. Az 1990-es években a lakás és munkavégzés ismételten kiemelkedő szerephez jutott, elterjedtek a magasabb hozzáadott értékű emberi munkát jelentő tevékenységek. A városban ezt a lakosság aktív keresőinek megoszlása igazolja. Az aktív keresők zöme a tercier és quaterner szektorban végez képzettséget igénylő munkát, felismerve a szolgáltató ágazatokban rejlő lehetőségeket. A munkanélküliség - megjelenése idején - a legnagyobb értéket 5-7 % körüli rátánál érte el a városban, azzal együtt, hogy Szentendrén nem követte a lakosság beáramlását a megfelelő számú munkahelyteremtés, ezért az elmúlt két évtizedben a településről elingázok száma 10 %-kal nőtt. A folyamatok eredményeként a város keresőinek mintegy 40 %-a (3.700 fő) főként Budapestre bejáró, míg a közvetlen környezetéből Szentendrére bejáró dolgozók száma 800-1.000 főre becsülhető. A szentendrei vállalkozásokra jellemző a nagy fluktuáció és a rugalmas alkalmazkodás. A munkaerőforrás (az aktív keresők száma 9.200 fő) szempontjából a foglalkoztatottsági szint a városban viszonylag magas, 42 %, melynek nagyobb hányada férfi. A regisztrált munkanélküliek száma 200-300 fő között mozog. A vállalkozások száma a regisztráció szerint 2200, de mintegy 400 vállalkozás szünetelteti tevékenységét, tehát a működő vállalkozások évi átlagos száma 1500-1700 közé becsülhető. Az aktív korú lakosságra vetítve azt lehet megállapítani, hogy minden ötödiknek van működő vállalkozása.

24


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A városban a gazdasági szervezetek száma erőteljesen nő. A közel 600 jogi személyiségű gazdasági szervezet, 90 %-a kft., és 2000 feletti az egyéni vállalkozások száma. Az 1.000 lakosra jutó vállalkozások tekintetében a város Budaörshöz hasonlítható. A privatizáció a városban is a gazdálkodó egységek szétaprózódását jelentette, és egyben a nem közvetlen termelési tevékenységek előretörését. Az iparosok, kézművesek jelentős részének telephelye Szentendrén ma a lakóterületen található. Ez általában korlátozza a tevékenységüket, és lehetetlenné teszi a kisvállalkozások növekedését. Az eddigi igények figyelembe vételével ezért célszerű kialakítani Szentendrén egy olyan vállalkozói parkot, ahol biztosított a fejlődő kisvállalkozók telephelyének megtelepedése és növekedése anélkül, hogy ez zavarná a lakókörnyezetet. A város fejlődésének eddigi eredményeként a fogyasztó társadalomra jellemző paraméterek alakultak ki, amivel párhuzamosan Szentendrén is érzékelhető a társadalmi státuszok szerinti tagozódás, a társadalmi rétegek térbeli elkülönülése és ennek a lakókörnyezetben történő kifejeződése. Külön említést érdemel, hogy a növekvő népességszám mellett a nyári kiköltözések száma 15.000 főre becsülhető, amihez hozzájárul az ide látogató turisták szezonálisan nagy száma, ugyanis évente 2 millió fölé teszik a városba érkező turisták számát. A piacképes fizető réteg azért keresi a szentendrei lakóhelyet, mert itt együttesen vannak jelen a kedvező közlekedési, környezeti és rekreációs adottságok. Az alacsony társadalmi helyzetűek viszont azért keresik, mert a lefelé „mobilitás” új erőforrást jelent számukra. A folyamatok eredményeként a városban évente 120-140 lakás épül, ennek fele 4-x szobás lakóház. A megye városai közül a lakások legkisebb állománya van bekötve a vezetékes gázhálózatba. A vízzel való ellátottsága és csatornázottsága viszont átlag feletti a városnak. A statisztikai adatok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a jelenlegi tendenciák mellett a közműolló a városban folyamatosan növekszik, azaz az építési kedvet a város infrastruktúrájának fejlesztése nem követi. Távlatilag megnőhet az igény a lakótelepi lakások és a lakótelepi környezet értékvesztést megelőző, értékmegőrzést segítő komplex revitalizációjára. A nyári kiköltözések, az időszakos lakók megnehezítik a helyiek szokásos életrendjét, zsúfoltságot és hektikus ellátási helyzetet okozva. A lakók közül ezért sokakban ellenérzés alakult ki, bár számos tevékenység konjunktúrája éppen ennek a fokozott érdeklődésnek köszönhető. Mivel Szentendre közel van a fővároshoz mind topológiai, mind és elérhetőségi értelemben, ezért a több milliós piac (beleértve a nemzetközi turizmus résztvevőit is) érdeklődésére kell felkészülni a jövőben is. A város fejlődése szempontjából nagyon fontos tényező az önkormányzat rendelkezésére álló források alakulása. Az elmúlt évek adatai alapján megállapítható, hogy az önkormányzati bevételek és kiadások Szentendrén is azt a közismert változási tendenciát tükrözik, amit főleg az 1996. évi és az 1999. évi keményebb költségvetési intézkedések törtek meg. A trend megtorpanása mindkét esetben Szentendrén is a bevételeknél és a fejlesztési ráfordításoknál jelentkezik. Mindazonáltal jellemző, hogy Szentendrén az önkormányzati bevételek növekedésének trendje alatta marad a központi költségvetés trendjénél. A működési kiadások ugyanakkor évről-évre lineárisan növekednek, ami jelentős mértékben az inflációval magyarázható. A kiadásokon belül a működési kiadások rátája állandónak, azonban a fejlesztési kiadások rátája már olyan csökkenésre utal, ami – ha folytatódik a trend – néhány éven belül teljesen ellehetetlenítheti a város előtt álló és elmaradt fejlesztési problémák megoldását. Hosszabb távra előre tekintve megállapíthatjuk, hogy abban az esetben, ha továbbra is stagnálnak, vagy nem növekednek az önkormányzat költségvetéséből rendelkezésre álló városfejlesztési források, akkor az évekkel ezelőtt betervezett fejlesztések a gazdasági értelemben nehezen belátható jövőbe tolódnak. Ezért is célszerű figyelemmel kísérni a városfejlesztéshez rendelkezésre álló, már az EU előcsatlakozás időszakában is pályázat útján elnyerhető pótlólagos forrásokat (ISPA és SAPARD program). A SAPARD jelentősége nem csak az, hogy pótlólagos forrásokat biztosít a fejlesztéshez, hanem az is, hogy segíti az EU fejlesztési rendszereinek implementációját. Az EU támogatási alapelvek között fontos kikötés, hogy a társtámogatás csakis addíciós alapon történhet, vagyis a pályázónak saját fejlesztő eszközökkel is rendelkezni kell. A források elnyerése és koordinált felhasználása a városfejlesztés menedzsmentjének kialakítását igényli.

25


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A demográfiai és a foglalkoztatási jellemzők várható alakulása

A feltételezett forgatókönyv szerint Szentendrén a tényleges lakosság szám növekedésének táplálója továbbra is a bevándorlás lesz. Időközben pedig folyamatosan nő a városban az idős emberek száma és aránya, ami kihívást jelent egyfelől a családok, másfelől pedig a szociális ellátás terén a város számára.

A népesség alakulásának tendenciája Szentendrén

25.000

20.000 15.000 10.000 5.000 év

0 1860

1880

1900

1920

1940

1960

1980

2000

2020

A népesség alakulásának tendenciája Szentendrén A prognosztizálható adatok egy visszafogott növekedés mellett mintegy 25-30.000 fős várost körvonalaznak

A fejlődés fontosabb jellemzői a demográfia és a foglalkoztatás aspektusából Szentendrén a következők:

• A népesség száma a távlatban –várhatóan – a tervezett fejlesztési céloknak megfelelően az intézményi háttér korlátaival összehangolt ütemben nő.

• A tényleges szaporodásnak lényegtelen összetevőjévé válik a természetes folyamat. • A halálozás szerepe megnő és a termékenység mérséklődik. • A bevándorlás még egy évtizedig megtartja intenzitását, majd az ezredforduló után népesség pótló, de lassuló szerepet játszik a demográfiai tényezők körében.

• A foglalkoztatottság mértéke nem változik számottevően. • Az aktív keresők száma csökken. • Nő a társadalomra nehezedő eltartási teher az idősek miatt. • Az ingázók száma visszaesik, de nem olyan mértékben, mint a fővárosból kiköltözők száma ezt indokolná.

• A tevékenységi struktúrában a magas hozzáadott emberi érték, a szellemi kvalifikált munkavégzés felé történik elmozdulás.

• A munkanélküliség a piaci megfelelésnek megfelelő (mennyiségi és minőségi) szinten marad. • A vállalkozásokat a magas fluktuáció jellemzi, ami nem a piaci viszonyok okozta kényszer miatt következik be.

• A fejlődés elemeit a kis és közép vállalkozások hordozzák. • A munka világában nő a specializálódás és a rugalmasság. • A mobilitás és a térbeli kooperáció a gazdálkodás működési hálózatát bővíti, ezzel törekszik a térbeli erőforrások lehetséges felhasználását elérni.

• A gazdasági fellendülés versennyel érhető el. 26


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

• Módosul a lakóhely és a munkahely korábbi értelmezése és helyhez kötöttsége. • Egy keresős család-modellel lehet számolni szinte az élettartam felét jelentő időtartamban. • A nemzetközi összehasonlításban korai nyugdíjazás tovább növeli az idős és nem aktívak arányát. • A generációk kohéziójának és szolidaritásának növekedése várható. • A vállalkozások alakulásában továbbra is a megélhetési kényszernek nagyobb szerepe van, mint a tudatos tőkegazdálkodásnak.

Az állami felelősség vállalás tovább mérséklődik, ami az egyéni tudatosság növekedése irányába hat. 1990. év eleji állapot

Változás 1990-2000.

2000. évi állapot

Változás 2000-2010.

2010. évi állapot

Népességszám (fő)

20.000

+2.500

22.500

+3.000

25.500

Népességszám (fő)

20.000

+2.500

24.200

+3.000

27.200

A következő évtizedben a város attraktivitása következtében, a Budapestről kiáramló lakosság miatt a kitelepülés üteme valószínűsíthetően nő. Kiteljesedik a szuburbanizációs folyamat a lendületes és összetett kiköltözési igények miatt, amit gerjeszt a fővárosi rehabilitáció lassú üteme és a városi stressz. A kitelepedők egy része minőségi lakáskörülményeket, városi szolgáltatásokkal bíró vonzó vidéki miliőt keres, és ezért a jó környezeti adottságokkal rendelkező térségekben telepszik meg. A lakhatás, a munkahely és a szabad idős eltöltésiszabadidős lehetőségek jelentik a döntés pilléreit. Eközben a helyben foglalkoztatás mértéke nem módosul lényegesen. A helyben rendelkezésre álló munkaerő mennyiségi változását feltételezhetően a minőségi elemekre alapozott ingázás egyenlíti ki. Szentendre város jövőbeli karakterét lakossága életminőségének javulása és a rekreációs funkció kiteljesedése határozza meg.

27


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A fejlődés fontosabb jellemzői szociológiai-urbanisztikai megközelítésben

Szentendre közlekedési csomópont. A 11-es útról - amin a dunakanyari forgalom bonyolódik - itt ágazik el a Pilisszentlászlón át Visegrádig vezető út, ami elsősorban a Pilis néhány kiránduló helyét köti össze, illetve kismértékben tehermentesíti a 11-es utat. Szentendrén azonban a 11-es főút forgalma a meghatározó. A főút megléte egyszerre van jó és rossz hatással a városra. A 11-esen a főváros nagyon közel van. Ha nincs forgalmi dugó, akkor az Árpád híd illetve a budai alsó rakpart (amin szintbeli kereszteződés nélkül lehet eljutni a Lágymányosi hídig) körülbelül húsz, huszonöt perc alatt elérhető. Ezen az útvonalon hétköznap reggel, illetve tavasztól őszig vasárnap délután, este alakul ki dugó. Más a helyzet a várostól északra. A nyári, hétvégi forgalom itt sokkal jobban érezteti hatását, mert az addig 2x2 sávos út összeszűkül. Emiatt a forgalom időnként „beáll” és ez látszik a város belső forgalmán is. A 11-es út városi szakasza komoly viták tárgya Szentendrén. Azt általában mindenki belátja, hogy megépítése szükséges volt. A Duna parton vezető keskeny útvonal ugyanis alkalmatlan volt a forgalom áteresztésére. Azonban a szentendrei belvárost körülölelő útszakasz vonalvezetése, megépítésének módja ma is indulatokat kavar. A vitatott kérdések közül az első az út vonalvezetése. Az itt élők egy része úgy érzi, hogy az út természetellenesen szeli ketté a város belső részét, mintegy kettévágva azt (ennek enyhítését szolgálják az út szerepének és forgalmának változtatására irányuló törekvések). Többen fogalmazták meg, hogy szerintük a 11-es egyfajta mesterséges határként választja el a városrészeket. Ez azt az érzetüket erősíti, hogy a nagy forgalmú négysávos úton csak néhány helyen van lámpával védett átjáró, kereszteződés. Természetesen vannak olyanok, akik számára akkor a Dunakanyar körút megépítése helyénvaló lépésnek tetszett, és ezt a véleményét ma is képviseli. A város közlekedési gondjainak enyhítésével kapcsolatban a város lakói körében is felmerül a forgalomcsillapítás, a HÉV vonalának vasútként való folytatása a Dunakanyar felé, a dunai személyhajózás radikális fejlesztése, illetve a Pilisszentlászló-Lepence út ajánlása a dunakanyari forgalom számára. A szentendrei Duna híddal és a tehermentesítő úttal kapcsolatban Szentendrén is tapasztalható az un. „NIMBY” („ne az én környékemen”) effektus. Ebben a kérdésben Pismány lakói kevésbé érezték magukat érintve. Itt – a távolabb lakók között – vannak inkább olyanok, akik helyeslik mind a két elképzelést. A támogatók érvei elsősorban a város esetleges ipari fejlődésén, illetve az idegenforgalom további növekedésének lehetőségén alapultak. Szerintük megvalósulás esetén a két beruházás a város közlekedési gondjait is megoldaná. A várost kívülről közelítő tömegközlekedési viszonylatok jók az interjúalanyok szubjektív véleménye szerint. A járatok sűrűk, emiatt a csúcsidők kivételével ritkán zsúfoltak és maradéktalanul lehetővé teszik a főváros, a környező települések, valamint a Dunakanyar elérését. Talán egyedül a Szentendrei sziget üdülőtelepei és kis falvai vannak hiányosan bekötve ebbe a rendszerbe. (például Surányt összesen napi egy buszjárat köti össze Szentendrével.) A városon belüli tömegközlekedést viszont már több kritika érte. A központi buszpályaudvarról induló kimondottan helyinek tekinthető járatok ritkák és egyes vélemények szerint sem időben, sem befogadóképességben nem igazodnak az igényekhez. Sok a „vegyes” funkciójú busz, vagyis a környéki és távolsági buszok útvonalának városra eső szakasza tölti be a helyi járat szerepét. Mivel különböző igényeket kell kielégíteni e buszoknak, ezért a funkciók gyakran ütköznek egymással. A buszok zsúfoltak, nem akkor és nem arra mennek amikor az a város lakóinak optimális lenne. Szentendre infrastrukturális ellátottsága a megkérdezettek szerint inkább jó, kritikusan csak a csatornahálózat és a szemétszállítás hiányosságait említik. A belvárosiak legnagyobb problémája, hogy az egyébként is hiányos kereskedelmi szolgáltatásokhoz tavasztól őszig nagy nehézségek árán jutnak hozzá. A várost ellepő turisták a boltokat is igénybe veszik. Idényben így azok zsúfoltsága jóval nagyobb az elfogadhatónál. Sokan ezért Budapesten, illetve a nemrég megnyílt Cora áruházban vásárolnak. E fokozott mobilitást igénylő bevásárlási szokások természetesen csak azok számára tarthatók, akik rendelkeznek gépkocsival.

28


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A szentendrei belváros elsősorban az ide látogató turistákból él. Az utóbbi években a terület azonban „elbazáriasodott”, ezért cél a belváros polgári jellegének visszahozása, szolgálja a földszinteken lévő üzletek egy része az itt lakókat. E mellett azonban célszerű kihasználni a meglévő művészeti városimázst. Szentendre sok arcú város. Van barokkos, csodálatos belvárosa, gyönyörű Duna partja.partja, fejlődő, épülő „rózsadombja”, lakótelepe, télen „kísérteties” víkendházas negyede és csendes kertvárosa. Szentendre hangulata elsősorban a belváros hangulata. A templomok, a gyönyörű házak, a keskeny utcák, az apró kis zegzugok mindenképen hatással vannak a szemlélőre. Un. „agóra-funkciót betöltő hely” a belvárosban van a hagyományoknak megfelelően. Szép számmal találhatók itt kis terek, kocsmák, azonban a már többször kárhoztatott idegenforgalom ezek érvényesülését is akadályozza. A kocsmák, teraszok túlzsúfoltak, hangosak, a tereken percenként átvonuló turistacsoportok sem kedveznek az intimitásnak. Mindazonáltal a szentendreiek megtalálják azokat a helyeket, ahol viszonylag zavartalanul találkozhatnak és eszmét cserélhetnek. Néhány nem idegenforgalomra berendezkedett kocsma, formális és informális kulturális találkozóhely, és több magánház, amely szívesen látja a baráti köröket (megjegyzés: a településszerkezeti tervben városrészi alközpontokat kell kijelölni). Az idegenforgalom a jövőben is meghatározó lesz a város életében. Célszerű elősegíteni az idegenforgalom célterületének kiszélesedését, kiterjedését a Templomdombra, a Rab Ráby térre és a Dunakorzóra. A Duna-part a tervek szerint a nyári időszakokra korzóvá válik. A városban két újabb migrációs folyamat is feltárható. A leszakadók csoportjában tapasztalható, hogy igyekeznek visszaköltözni Budapestre, illetve megpróbálnak a környékbeli falvakban olcsóbb ingatlant szerezni. Elsősorban Pilisszentlászlót nevezték meg lehetséges célként. A várossal elégedetlen magasabb státuszú polgárok között is találtunk olyanokat, akik szeretnének elköltözni innen. Ők elsősorban belvárosi lakosok, akik nehezen viselik az idegenforgalommal járó zsúfoltságot és elsősorban a Szentendrei szigetre való költözést fontolgatják (megjegyzés: a fentiek az ingatlangazdálkodás fontosságára hívják fel a figyelmet). Szentendre nem egyszerűen a budapesti agglomeráció egyik alközpontja. Ennél több is meg kevesebb is (megjegyzés: potenciális kistérségi központ). Hagyományai, építészeti öröksége, fekvése szinte magától értetődően eredményezték azt a sajátosságát, hogy lényegében a „Főváros függelékének, szatellitájának” tekinthetjük. E vonatkozásban osztozik a Dunakanyar szinte minden part-menti településével, de tágabb összefüggésben hasonlatos a Balaton-part településeinek nagyobb hányadához is. A város idegenforgalmi vonzerejét növelheti - a kínálat bővítésével - a város termálvizének felhasználása. Vizsgálandó, hogy létesíthető-e erre alapozva uszoda, szálloda a városi termál és a konferencia turizmus bővítése érdekében. A BAFT fejlesztési koncepció tartalmazza a Szentendrei Duna-ág, illetve a Szentendrei sziget olyképpen történő fejlesztését, aminek során ez a jelenleg zömmel védett terület a vízi turisztika legjelentősebb célterületévé válna. Lényegében ennek az alternatívának a keretei között a sziget oly típusú fejlesztéséről lenne szó, amit elemi formában a Lupa-szigeten figyelhetünk meg, csak sokkal nagyobb léptékben és országhatáron túlnyúló vonzású kereskedelmi létesítmények telepítésével. Ezzel feltételezhetően együtt járna a sziget part-menti sávjainak jelentősebb arányú parcellázása is. A szentendrei belvárosban (itt nem részletezendő, nem anyagi jellegű megfontolásokból eredeztethetően) ezért találkozhatunk olyan elgondolásokkal, amelyek a szigetre - Szigetmonostorra - történő átköltözést fontolgatják. Szentendre jelenleg még lényegében nem játszik meghatározó központi, térségfejlesztő szerepet, a térséget a területpolitikai döntési folyamatokban egyelőre érdemben nem képviseli- bár a Dunakanyar jobb-parti zónájában kistérségi központ. Ennek megfelelően térségi szempontból két fejlődési forgatókönyvre számíthatunk. Az egyik szerint nem épül meg az M0 nyugati szakasza és nem kerül közvetlen közúti kapcsolatba a két nyugati kapu (Budaörs-Szentendre), így Szentendre mentesül, helyi és kistérségi konfliktusai pedig könnyebben kezelhetővé válnak. A másik forgatókönyv szerint folytatódik a kiáramlás a fővárosból délnyugati, illetve északiészaknyugati irányban, így ennek nyomására megépül az M0 nyugati szakasza, így Budaörs és Szentendre az M1/M7-M0-11-es vonalon közvetlen közúti kapcsolatba kerül. Szentendrére a korábbiakhoz képest még fokozottabb ingatlanszerzési nyomás nehezedik, a város maga is dezurbanizálódik, és így jelentősen megemelkedik a lokális és kistérségi konfliktusok szintje. Az M0 északi híd megépítése ez utóbbi változatot valószínűsíti. 29


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Számíthatunk arra is, hogy az informatikai ipar megtelepülése Szentendrén a város vonzását kiegészíti egyfajta olyan tényezőrendszerrel, ami az itt dolgozni, de nem feltétlenül itt is lakni szándékozó „euroelit”-rétegek számára jelentős vonzótényezőként jelentkezik. Egy oktatásügyi és informatikai áttörés megvalósulása esetén a város vonzása a fővárosból kitelepülni szándékozó elitrétegek számára kontrollálható mértékben erősödik. Ha a térségi-agglomerációs együttműködés keretei között Szentendre meg tudja akadályozni a sziget „lupásítását”, az eredmény egy mérsékelt, nyugodtabb környezet kialakulása lehet (az északi M0 híd forgalma a 10-es útra kerüljön, a főváros és Szentendre közötti beépítetlen terület zöldfelületként izolálja, illetve meg is akadályozza az összenövést (Átmeneti-Zóna fejlesztési program). Ebben az esetben a regionális érdekek érvényesülése nagyban csökkenti a lokális konfliktusok kialakulásának veszélyét. Abban az esetben viszont, ha a főváros és Szentendre összenő a 11-es út mentén, Szentendre előtt pedig megépül a szigetre vezető közúti híd, a szigeten már beindulhat a vízmű-védőterületeken kívüli részek beépítése, ami kiegészülhet a sziget vízi turizmusának kibontakozásával. Ebben az esetben Szentendrén az elit-turizmus negatív hatásai egy luxusjellegű – és környezeti-ökológiai jellegű konfliktusokat okozó – ingatlanspekulációval és kereskedelmi-vendéglátóipari túlfutással is súlyosbodhatnak. Az adottságok kihasználásával új funkciót kell adni a volt orosz laktanya térségének. A környezeti-ökológiai jellegű konfliktusokat elkerülve kell a fejlesztést előkészíteni és megvalósítani.

30


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Fejlődési tendenciák a város területfelhasználásában

A város igazgatási területe 4381 ha, ebből belterület - jelenleg - 1423 ha. A tényleges és a hatályos tervek alapján a területfelhasználás megoszlását - területfelhasználási egységenként - a következő táblázat foglalja össze: A területfelhasználási egység megnevezése lakóterület településközponti vegyes kereskedelmi, szolgáltató gazdasági célú ipari üdülőházas terület üdülő és üdülő/lakó funkció különleges terület közlekedési célú terület közműterület parkszerűen fenntartott zöldterület erdővel borított terület mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület egyéb összes

Tényleges (ha) Tervezett (ha) 1999 1994-es ÁRT 326,6 354,6 2,4 47,7 34,6 18 99,6 75,5 4,9 3,8 438,7 469 410,2 410,2 254,9 422,3 10 17,6 37,2 36,6 1669 1729,7 839,2 595,9 234,6 209 19,1 0,1 4381 4381

Változás (ha) 28 45,3 -16,6 -24,1 -1,1 30,3 0 167,4 7,6 -0,6 60,7 -243,3 -25,6 -19 0

Változás (%) 109 1988 52 76 78 107 100 166 176 98 104 71 89 1 0

A táblázatból a következők állapíthatók meg: • A hatályos tervek szerint értékben legjelentősebben a ma még ténylegesen mezőgazdasági használatú területek csökkennek. • A mezőgazdasági területek csökkenése jelentős részben abból fakad, hogy a tehermentesítő útvonal számára fenntartott terület tényleges területfelhasználása jelenleg még mezőgazdasági terület, de a tervek szerint közlekedési területté válik. • A településközponti vegyes területek növekedése valójában a kereskedelmi- gazdasági- szolgáltató területek „vegyessé” alakítására vezethető vissza. • Említésre méltó nagyságrendet képvisel a lakóterületek és az un. üdülő és üdülő/lakó funkciójú területek növekedése, melyek esetében a közművesítés megnyugtató megoldása szabályozhatja a fejlesztések célszerű ütemezését. Az előbbi általános tendenciák alapjául a hatályos programok és részletes tervek, valamint a tervezés alatt lévő helyi szabályozási tervek szolgáltak, melyeket a mellékelt táblázat foglal össze. A táblázatból megállapítható, hogy a tényleges fejlesztési igények szerint a városban cca. 50-60 ha olyan további lakóterület fejlesztés várható, ami akár 2.500 – 3.000 fő betelepedését is biztosíthatja. Ha a tervezett lakóterület fejlesztések egy évtizeden belül megvalósulnak, akkor dinamikusabb népességnövekedésre számíthatunk3.

3

A lakóterület fejlesztéssel érintett területekre helyi szabályozási terveket kell – a tulajdonosok finanszírozásában – készíttetni, mely terv meghatározza a beépíthetőség paramétereit

31


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A terv megnevezése

Az érintett terület (ha)

A rendezés célja

DÉLI-VÁROSKAPU Részletes Rendezési Terv program

297,96

DÉLI-VÁROSKAPU Részletes Rendezési Terv program

297,96

KŐHEGY szabályozási terv

191,33

KŐHEGY szabályozási terv

191,33

A terület hasznosítása a szomszéd településekkel (Pomáz, Budakalász) közösen: szálloda és üdülő együttes, parkoló- és sportterület, az északi bányatavak és partsávjainak hasznosítása. A terület hasznosítása a szomszéd településekkel (Pomáz, Budakalász) közösen: szálloda és üdülő együttes, parkoló- és sportterület, az északi bányatavak és partsávjainak hasznosítása Cél a zöldfelületi jelleg megőrzése, védelme. Cél a zöldfelületi jelleg megőrzése, védelme

Szarvashegy RRT

63,53

Szarvashegy RRT

63,53

Kossuth Lajos utca RRT

22,97

Kossuth Lajos utca RRT

22,97

ÉTI-ÉMI iparterület Részletes Rendezési Terv

15,80

ÉTI-ÉMI iparterület Részletes Rendezési Terv

15,80

Fürj u. és a Sztaravodai u. környékének rendezése Fürj u. és a Sztaravodai u. környékének rendezése Deli A. u. – Bornemissza u. – Bükkös patak – János u. által határolt terület RRT Deli A. u. – Bornemissza u. – Bükkös patak – János u. által határolt terület RRT Szamárhegy szabályozási terv

10,18 10,18 9,68 9,68 9,65

Szamárhegy szabályozási terv

9,65

Felső-Boldogtanya településszerkezeti terv módosítás Felső-Boldogtanya településszerkezeti terv módosítás László-telep terve

9,03

László-telep terve

8,78

Castrum és környezete RRT

7,03

Castrum és környezete RRT

7,03

Nap utca - Fény utca - Sztaravoda út Temető út által határolt terület

6,29

9,03 8,78

A fejlesztés megvalósulása A programot nem követte részletes szabályozás. Konkrétum a volt orosz laktanya hasznosítása.

A programot nem követte részletes szabályozás. Konkrétum a volt orosz laktanya hasznosítása. Átmeneti Zóna fejlesztése A megvalósulás folyamatban. A megvalósulás folyamatban Cél az üdülőterület rendezése. A megvalósulás folyamatban. Cél az üdülőterület rendezése A megvalósulás folyamatban Cél: beépítési javaslatok, szabályozási terv A megvalósulás és szabályozási előírások elkészítése. folyamatban. Cél: beépítési javaslatok, szabályozási terv A megvalósulás és szabályozási előírások elkészítése folyamatban Célja az ÉTI – ÉMI iparterület felosztása A vizsgálat idején a a úgy, hogy az új iparterület elsősorban fejlesztési cél építőipari innovációs – park igényeinek megvalósítása még nem feleljen meg. kezdődött meg. Célja az ÉTI – ÉMI iparterület felosztása A vizsgálat idején a úgy, hogy az új iparterület elsősorban fejlesztési cél építőipari innovációs – park igényeinek megvalósítása még nem feleljen meg kezdődött meg. A terv tulajdonosi kezdeményezésre készült Gyakorlatilag megvalósult. lakóterület-fejlesztés. A terv tulajdonosi kezdeményezésre készült Gyakorlatilag megvalósult lakóterület-fejlesztés Cél lakóterület fejlesztés, rendezés. A megvalósulás folyamatban. Cél lakóterület fejlesztés, rendezés A megvalósulás folyamatban A kialakult lakóterület karakterének A megvalósulás megőrzése, szabályozása folyamatban. A kialakult lakóterület karakterének A megvalósulás megőrzése, szabályozása folyamatban Cél a terület lakóterületként történő A megvalósulás hasznosítása. folyamatban. Cél a terület lakóterületként történő A megvalósulás hasznosítása folyamatban A terv egy 1977–ben készült terv A tervezett beépítés felülvizsgálata. Tartalmazza az addig döntően megvalósult, megvalósult állapotot és az addig be nem néhány helyen a tervtől épült területre tesz javaslatot (70-80 db eltérően. lakás, kisebb kereskedelmi-szolgáltató alközpont és parkolók elhelyezése). A terv egy 1977–ben készült terv A tervezett beépítés felülvizsgálata. Tartalmazza az addig döntően megvalósult, megvalósult állapotot és az addig be nem néhány helyen a tervtől épült területre tesz javaslatot (70-80 db eltérően lakás, kisebb kereskedelmi-szolgáltató alközpont és parkolók elhelyezése) „A város irányítása szeretne nagyobb A vizsgálat idején a terület szerepet kivívni magának az újjáformálódó beépítése még nem turizmus piacon”. kezdődött el. Ütemezett terv készült - ami igényli a finanszírozási lehetőségek feltárását. „A város irányítása szeretne nagyobb A vizsgálat idején a terület szerepet kivívni magának az újjáformálódó beépítése még nem turizmus piacon”. kezdődött el Ütemezett terv készült - ami igényli a finanszírozási lehetőségek feltárását A területen a mainál intenzívebb, igényes A terv jóváhagyása után lakóegyüttes kialakítása. megindult a fejlesztés.

32


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA szabályozási terve Nap utca - Fény utca - Sztaravoda út Temető út által határolt terület szabályozási terve Dunakanyar körút. – Eper u. – Jázmin u. által határolt terület RRT Dunakanyar körút. – Eper u. – Jázmin u. által határolt terület RRT Derecske dűlő terve

6,29

A területen a mainál intenzívebb, igényes lakóegyüttes kialakítása

A terv jóváhagyása után megindult a fejlesztés.

4,24

Cél az ingatlanok beépíthetőségének biztosítása, amelyhez szabályozási terv készül. Cél az ingatlanok beépíthetőségének biztosítása, amelyhez szabályozási terv készül Cél a terület lakóterületként történő hasznosítása. Cél a terület lakóterületként történő hasznosítása A terület lakóterületként való értékesítése céljából készült a terv.

A tervezés folyamatban.

4,24 4,13

A tervezés folyamatban Már elindult a terület beépítése. Már elindult a terület beépítése A vizsgálat idején készített légi felvételen csak a terület egy részének beépítése tapasztalható. A vizsgálat idején készített légi felvételen csak a terület egy részének beépítése tapasztalható A terület feltöltése folyamatban van. A terület feltöltése folyamatban van 1998–ban már megkezdődött a beruházás.

Derecske dűlő terve

4,13

11049, 064/8, 064/9, 071/8 hrsz-ú ingatlanok szabályozási terve (Pomázi út és a Vasúti villasor között)

3,50

11049, 064/8, 064/9, 071/8 hrsz-ú ingatlanok szabályozási terve (Pomázi út és a Vasúti villasor között)

3,50

A terület lakóterületként való értékesítése céljából készült a terv

Déli Városkapu RRT program módosítása

3,49

Déli Városkapu RRT program módosítása

3,49

Boldogtanya szabályozási terve

2,51

Boldogtanya szabályozási terve

2,51

Rekreációs Központ RRT ez a rendezési terv tartalmazza az előző helyszínt is befogadva annak szabályozását Rekreációs Központ RRT ez a rendezési terv tartalmazza az előző helyszínt is befogadva annak szabályozását Kisforrás utcai lakóterület szabályzási terve Kisforrás utcai lakóterület szabályzási terve Bükkös-patak parti lakópark szabályozási terve Bükkös-patak parti lakópark szabályozási terve Ipari park környezete szabályozási terve (HÉV-Rózsa út-039/15, 040 hrsz) Ipari park környezete szabályozási terve (HÉV-Rózsa út-039/15, 040 hrsz) Orosz laktanya és környéke rendezési terve Orosz laktanya és környéke rendezési terve

3,47

15

Kereskedelmi-szolgáltató funkció lehetővé tétele a területen. Kereskedelmi-szolgáltató funkció lehetővé tétele a területen Üdülőkomplexum (apartmanok, egészségügyi létesítmények) megvalósítása. Üdülőkomplexum (apartmanok, 1998–ban már egészségügyi létesítmények) megvalósítása megkezdődött a beruházás Cél: rekreációs központ kialakítása. Az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészültek. Még nem valósult meg. Cél: rekreációs központ kialakítása Az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészültek. Még nem valósult meg Cél: lakóterület fejlesztés. A cél megvalósulása még nem kezdődött meg. Cél: lakóterület fejlesztés A cél megvalósulása még nem kezdődött meg Cél: Az ipari terület lakóterületként való Jóváhagyva fejlesztése. Cél: Az ipari terület lakóterületként való Jóváhagyva fejlesztése Cél: ipari célú terület bővítése. Egyeztetés alatt

15

Cél: ipari célú terület bővítése

Egyeztetés alatt

Cél: a terület vállalkozási, innovációs parkká való fejlesztése. Cél: a terület vállalkozási, innovációs parkká való fejlesztése

A tervezés folyamatban

Összesen

3,47 1,70 1,70 5 5

24,0 24,0 719,27

33

A tervezés folyamatban


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Közlekedés és a városszerkezet

Szentendre belterületi úthálózatának hossza 159 km, ebből burkolt út 120 km, azaz 75 %-os a kiépítettség, amely az országos átlag feletti érték. Szentendre személygépjármű ellátottsága meghaladja a 320 szgk/1000 lakos értéket, ez közel azonos a budapesti értékkel (315), és jelentősen meghaladja a pest megyei motorizációs szintet (250 szgk/1000 lakos). Szentendre fő- és gyűjtőúthálózatának legfontosabb szerkezeti jellemzője, hogy az észak-déli fő forgalomáramlási irányban egyetlen útvonal, a 11. sz. főút húzódik végig. A 11. sz. főút Budapesttől a városközpont északi részéig (Ady Endre út) 2x2 forgalmi sávos. A főút a Szentendrei sziget egyetlen híd kapcsolatát is biztosítja (Tahitótfalu). Mivel a belvárost a Duna felől határoló Duna korzó forgalmi szempontból korlátozott útvonal, ezért a városban a Dunakanyar körúton bonyolódik le mind az átmenő, mind a helyi forgalom. A Dunakanyar körúttól nyugatra – részben domborzati, részben település szerkezeti adottságok miatt – az egyes területegységek főútvonalai mind a 11. sz. főúthoz csatlakoznak, miközben közöttük csak esetleges, kis kapacitású közúti kapcsolatok vannak. A 11. sz. főúthoz Szentendre területén csatlakozik Pomáz fő hálózati kapcsolata, amely egyben a város déli részén kialakuló kereskedelmi terület kiszolgálását is biztosítja. Az 1116. jelű ö.k. út városon belüli hálózati szerepén (Szentlászlói út) kívül a Pilis hegység és a Dunakanyar egyik közúti kapcsolata, ahol elsősorban a hétvégi forgalomban jelentős. Az 11112 jelű út az 1116 jelű ö.k. út városi szakaszával párhuzamosan, az északi külterületek közúti kapcsolatát biztosítja. Az 11113 és 11114 jelű bekötő utak a várostól nyugatra levő két kirándulóhely, Dömörkapu és Lajosforrás kapcsolatát biztosítják. A város északi határán a 11. sz. főúthoz csatlakozik a Szigetmonostori rév közúti megközelítő útja. A Szentendre és Budapest közötti forgalomban is jelentőséget kap a város déli külterületén induló 1108 jelű ö.k. út a 11. sz. főút fővároshoz csatlakozó szakaszának túlterhelt időszakaiban. Az út a 10. sz. főút kapcsolatát biztosítja, de átmenő forgalomra budakalászi és ürömi átkelési szakasza miatt nem megfelelő. Kiépült a város második déli közúti kapcsolata, a Pomázi út, amely városi kezelésű, nem országos közút. Az út hálózati jelentőségét csökkentik a pomázi belterületi szakasz rossz jellemzői. A nyugati városrészek kapcsolatai közül az országos közutak belterületei szakaszai csak Izbég (Szentlászlói út) illetve Szarvashegy és a Skanzen környékének (Sztaravoda út) kapcsolatát biztosítják. A városnak a belvároson kívül legnagyobb forgalmú területe a Püspökmajori lakótelep 11. sz. főúti kapcsolata. A Püspökmajori lakótelep és a Bükkös pataktól északra fekvő területek kapcsolatát a Kovács László u. – János u. útvonal biztosítja, a hálózati jelentőségének nem megfelelő kiépítéssel. A város északi részén levő üdülőterületek (Pismány) 11. sz. főúti kapcsolatát a meg növekedett forgalomra alkalmatlan utak biztosítják. A lakótelep és a HÉV végállomás közötti terület gyűjtőútja a Vasúti villasor, egyben a DNY-i ipari terület egyik megközelítő útja is a Kőzúzó utca igénybevételével. Az iparterületnek a 11. sz. főúttal második kapcsolata a Rózsa utca, a HÉV pályát szintben keresztezi. A 11. sz. főúton a forgalomnövekedés 7-10 %, az 1116 jelű ö.k. úton pedig 5 % volt. A 11. sz. főút forgalma a mértékadó hétköznapi csúcsidőszakban irányonként 500 -1150 E/óra érték között változik és északról dél felé haladva fokozatosan növekszik. A főúton a forgalom a hétvégi csúcsidőszakban nagy mértékben aszimmetrikus, a vasárnap délutáni csúcsórában a dél felé haladó forgalom 600 -1.000 E/óra értékkel meghaladja az északi irányét. A hétvégi és hétköznapi csúcsforgalom keresztmetszeti értékei között kis (10% körüli) eltérések vannak. A 11. sz. főúthoz csatlakozó utak közül a déli városközponti kapcsolat (Duna korzó) forgalma a legnagyobb (700 E/óra), ezt csúcsidőszakban megközelíti a Püspökmajori lakótelepi forgalom (Római sánc utca 675 E/óra).

34


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A 11. sz. főút forgalmi szempontból jellemző déli irányának forgalom összetételében a domináns érték: a városközponti forgalom (40%). A Püspökmajori lakótelep és környéke forgalmi részesedése átlagosan 22%, a reggeli csúcsórában 30% körüli. A város szempontjából átmenő forgalom a munkanapokon nem meghatározó nagyságú (16%), ebből a Szentlászlói irány kis jelentőségű (1%). A reggeli csúcsidei forgalom csak azokban a keresztmetszetekben tér el jelentősen a napi átlagtól, ahol a hivatásforgalom meghatározó, a 11. sz. főút déli szakaszán, illetve a Szentlászlói út belső keresztmetszetében. A 11. sz. főúton a déli városhatáron a reggeli csúcs értéke 75-100 %-kal meghaladja a napközi átlagértéket, ez a hétvégi csúcs esetében eléri a háromszoros értéket is. A város legjelentősebb forgalmú útvonalának, a 11. sz. főútnak a forgalma a 2x2 sávos szakaszokon olyan nagy, hogy a hálózati jelentőségű, becsatlakozó utak csomópontjaiban jelzőlámpás szabályozás bevezetése fokozatosan szükségessé vált. A város területét érintő országos közúthálózati fejlesztési elképzelések szerint megépül a DéliNyugati tehermentesítő út, különös tekintettel arra, hogy a 11. sz. főút keresztmetszeti bővítésére a 2x1 sávos északi szakaszon már nem áll rendelkezésre megfelelő szélességű közterület. A hatályos ÁRT a 11. sz. főút és a Szentlászlói út (1116 j. ök.út) között a belterület nyugati határán javasolta a tehermentesítő út nyomvonalát. A Nyugati tehermentesítő út főleg a jelenlegi üdülőterületek forgalmát vezeti le a belső úthálózat elkerülésével. A fejlesztés a Pest megyeiMegyei Állami Közútkezelő KHT 2007-ig szóló fejlesztési programjában 2003-4 évi megvalósítással szerepel. A tehermentesítő út – a domborzati viszonyok miatt és távlatilag – közúti alagúton kapcsolódhat vissza a 11-es úthoz, míg a jelentős úthálózati fejlesztésekkel párhuzamosan a 11-es út városi szakaszának városi főutcává alakítása lehet a cél, ahol rövidebb szakaszon itt is felmerül az alagútban vezetés lehetősége. Az M0 autópálya Duna-hídjánál nem engedélyezett a Szentendrei-szigeti kapcsolat. Szentendre és Szigetmonostor között szerepel távlati hídépítési elképzelés a sziget déli végének közúti kapcsolatára vonatkozóan. A város szerkezeti adottságait is figyelembe véve, Szentendre és Szigetmonostor között több helyen is szóba kerülhet a híd megépítése. A lehetséges 4 változat közül a város és egyben Szigetmonostor szempontjából is a legdélibb változat a legmegfelelőbb. Nyilvánvaló, hogy a legdélibb változat megvalósításakor a Szentendrei szigeten hosszabb útszakaszt kell megépíteni. Az út megépítésének feltételeit meg kell vizsgálni a szerkezeti terv készítése során. További fontos kapcsolódó szerkezeti elem a 11-es út, a tehermentesítő út és a Szentendrei szigetre vezető hídhoz kapcsolódó útszakaszok csomóponti rendszerének kialakítása, illetve biztosítása. Kiépített kerékpárút Szentendrén észak-déli irányban halad át Budapest és a Dunakanyar között. Nyomvonala a város déli határától a Telep utcáig a 11. sz. főút mentén innen a Pap-szigetig a Telep u. – Pannónia u. – Dunakorzó vonalán halad. A Pap szigettől északra eső szakaszon a Duna partján éri el Leányfalu határát. A regionális kerékpárúthoz csatlakozóan a Bükkös patak mentén került sor rövid szakaszon kerékpárút kijelölésére. A fejlesztési tervek a meglevő Duna-parti kerékpárút déli továbbvezetését javasolják a Postás strandtól délre, az iparterület menti közterületi parti sávban. Az észak-déli kerékpáros útvonalhoz két tervezett nyomvonal csatlakozik: a Dobogókői út mentén Pomáz felé, illetve a Bükkös patak mentén illetve abból Izbégnél kiágazva a Sztaravoda mentén a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felé. Jelentős új parkoló kapacitás kiépítésére nyílhat mód az autóbusz parkoló átépítésével és személygépkocsi parkoló építésével. A HÉV vonalak fejlesztésére vonatkozó koncepcióhoz csatlakozóan a végállomások mellett őrzött P+R parkoló kiépítése lehetséges; mely további vizsgálatot igényel. A főváros közlekedésfejlesztési terve távlatban a Szentendrei és a délpesti HÉV vonalak mélyvezetésű összekötését javasolja a Flórián tér – Kolosy tér – Lehel tér – Kálvin tér irányában, regionális gyorsvasútként. Ez várhatóan a meglévő üzemmód szerint Békásmegyertől délre sűrűbb, Szentendréig ritkább közlekedést, de az utazási sebesség növelését jelenti. A Békásmegyer – Szentendre szakaszra vonatkozó feltételek még nincsenek részletesen kidolgozva. A város tömegközlekedési vonalait érinti a tervezett Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása. A szövetség a különböző tömegközlekedési üzemek és módok koordinációját és tarifaközösségét irányozza elő. Létrehozása után a párhuzamos tömegközlekedési vonalak racionalizálása, módosítása várható.

35


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A környezet megóvása, megújítása

Szentendre a funkcionálisan egyre összetettebbé váló – urbanizálódó - potenciális kistérségi központ távlati településszerkezetének alakulásában, értékének megőrzésében és fejlesztésében egyre fontosabb szemponttá válik a természeti és az épített környezet egyensúlya. Az emberi beavatkozásoktól közel mentesnek mondható jelentős tájrészletet alkot a város Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó erdő- és gyepterületei, valamint a Szentendrei Duna-ág és az azt kísérő galériaerdők. A város hagyományos jellegének megőrzését szolgálja a belváros városképi védelmi területe, védett épületei, valamint a természetes állapotot védő országos és helyi jelentőségű védett természeti területek. Fontos városképi elemek a fasorok, melyek rekonstrukciójára, kiegészítésére külön gondot kell fordítani. A terület erdeire jellemző, hogy nagy összefüggő területeket borítanak a Visegrádi hegység területén. Erdősávok nem jellemzőek. Sávszerű erdők a patakokat és a Szentendrei Duna-ágat kísérik, valamint jelentősebb vízmosások környékén maradtak még meg. Kisebb erdőfoltok találhatók a belterületbe ékelődött hegycsúcsokon, mint például a Kada-csúcson. A város szerkezetébe beékelődött erdők, erdőfoltok megőrzése tájesztétikai és humán ökológiai szempontok miatt is szükségesek és kívánatosak. Ennek érdekében gondot kell fordítani a szórványerdők megújítására, kiegészítésére, újabb erdősávok és fasorok telepítésére, elsősorban a lakóterületek környezetében. A városkörnyéki mezőgazdasági területek jelentős része a kárpótlás során új tulajdonosokhoz került és szétaprózódott. Az új tulajdonosok többsége azonban nem műveli ezeket a területeket (értékesítésre és/vagy építési övezetbe történő átminősítésre várva), így több szántó parlagon hever. Az urbanizálódás felgyorsulását hozhatja magával a belvárost tehermentesítő út megépülése, melynek következtében a jelenleg még hétvégi házas kiskertek egyre jobban megközelíthetővé válva lakóterületekké válhatnak. A még megmaradt, természeti értékek megőrzését szolgálja a várost is érintő, Duna-Ipoly Nemzeti Park, amely csak az országosan is kiemelkedő jelentőségű természeti értékek élőhelyeit fedi. A helyi értékek és az országos védelmet érdemlő értékek egy részét a város helyi jelentőségű természet-védelmi területein vannak, amelyek további bővítését tervezi a városi önkormányzat 4. Az egyeztetések alapján helyi védelemre javasolt további területek az alábbiak: • Szmerdáni horhos • Szmerdáni szántóföldektől a katonai tábor területéig húzódó gyepterület • Kőhegy-Bubán területén a Sándor-forrás és környéke • Püspökmajor alatti gyep (0118 c, b) és erdő (11056) Szentendre a közepesen szennyezett levegőjű városok közé sorolható. A város levegőminőségi állapotát alapvetően a Visegrádi- és a Pilis-hegység jelentős kiterjedésű erdőterületei, a város saját szennyezőanyag kibocsátása, valamint csekély mértékben a környező települések befolyásolják. Ennek megfelelően a város levegője, a Dunakanyar régióhoz képest rosszabb, a térség városaihoz viszonyítva viszont jobb. A 1991-es állapotokhoz képest az ülepedő por tekintetében történt javulás. A levegőt szennyező források közül első helyen áll a közlekedés, azon belül is a közúti közlekedés. A 11-es számú főút forgalma és az ott közlekedő járművek káros anyag kibocsátása a meghatározó. A Budapest felé irányuló forgalom munkanapokon mára kiegyenlítetté vált, lényegében állandó. Hétvégén és munkaszüneti napokon a fővárosiak kedvelt üdülő és kirándulóhelyeik felé utazva használják a város útjait. Ezért igen jelentős a nagy forgalmú Dózsa György úton, a Dunakanyar körúton és a Római sánc utcában a szennyezőanyag kibocsátás. Kedvezőtlen időjárási és forgalmi helyzetek esetén a 30 perces határértékeket meghaladó mértékű levegőszennyezés is mérhető ezeken az útszakaszokon. 4

Megemlítjük, hogy a helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek védetté nyilvánítására vonatkozó rendeleteinek törvénynek megfelelő formába hozatala, új, egységes rendelet megalkotása szükséges (jelenleg több elkülönülő rendeletben, a művi elemekkel együtt vannak nyilvántartva, esetenként nem egyértelmű a területek lehatárolása és azonosítása).

36


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Az ipari eredetű szennyezés kisebb mértékű a városban, ami lokálisan zavaró mértékű is lehet. A számottevő környezeti terhelést okozó ipari telephelyek a város déli részén lévő Déli ipari területen, valamint a Kőzúzó utcai iparterületen találhatók. Ezen a területen az üzemek pillanatnyi kibocsátása jelentősen meghatározza szűkebb térségük levegőminőségi állapotát. 1991-hez képest az ipari eredetű levegőszennyezés mértéke a legtöbb komponens tekintetében csökkent. Jelenleg is legjelentősebb légszennyező tevékenység a hőenergia termelés és a fűtés. A város levegője csak akkor maradhat tartósan az egészségügyi határértékeknek megfelelő, ha a hegyekből érkező friss levegő áramlási folyosói beépítetlenek és zöldfelületek maradnak a belvárosig. Ebben számottevő szerepet játszanak a kialakult légáramlási folyosók, zöldfolyosók, melyeket a patakvölgyek (Sziklás-patak, Sztelin-patak, Sztaravoda-patak, Bükkös-patak, Dera-patak) és az azokat kísérő, jelenleg még jobbára összefüggő zöldfelületek alkotnak. Szentendre legjelentősebb zajforrása a közlekedés. Legzajosabb a 11-es út városi szakasza (Dózsa György út, Dunakanyar körút, Ady Endre út) de zajosak a következő utak is: Római sánc utca, Kálvária út, Vasúti villasor, Duna korzó. A tényleges zajterhelés pontos meghatározása érdekében célszerű zajméréseket végeztetni. A belső városrészek zajterhelését csökkentené a 11-es utat tehermentesítő út megépítése. A magas talajvíz illetve belvíz korlátozza a város alacsonyabb térszínű részeinek hasznosíthatóságát. Ezeken a területeken a talajvíz általában kis mélységben található. A talajvíz a város déli részén rendszeresen megjelenik belvíz formájában a felszínen. Mennyisége elég jelentős, 5 l/s*km2, ami dunai árvízkor megemelkedhet, de tartós alacsony vízállás mellett jelentősen lesüllyedhet. Nagyobb dunai árvizek alkalmával a talajvízszint jelentős megemelkedése, vagy hosszabb csapadékos időszakok után alakulhatnak ki a városban belvízzel borított területek. Leggyakrabban a Kispetyina, a Tó környékedűlő, a Tófenék, Pannónia telep Tófenék felöli része valamint a Regionális Déli vízbázis kútjai környékének mezőgazdasági művelésű területein jelentkezik a talajvíz, esetenként huzamosabb ideig is, amit tovább terhelnek a talajba kerülő szennyvizek. A városban jelentős talajszennyezést okoz KÉKI II. hulladéklerakó, mivel nem a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően alakították ki és üzemeltetetik jelenleg is időszakos jelleggel. A csurgalékvizekkel sok mérgező anyag oldódik ki és távozik a területről. A szükséges a lerakó mielőbbi végleges bezárása, környezetének rekultiválása, a lerakó körüli talaj-monitoring hálózat megfelelő üzemeltetése. A KÉKI I. – már rekultivált – hulladéklerakó viszont potenciális szennyezőként jelenik meg a város területén. Alkalmankénti (évi egy-egy alkalommal) célszerű lenne a környék talajának vizsgálata elsősorban a toxikus anyagokra nézve (nehézfémek, metán stb.). Veszélyforrást jelent a Rózsa utca végén (Kőzúzó utcai ipari terület) lévő hulladék lerakat. A lerakást fel kellene számolni vagy, számoltatni a hulladék elhelyezőjével. A Bükkös-patak a város legjelentősebb vízfolyása. A vízfolyás nagy csapadékok alkalmával sok hulladékot szállít és rak le a kisebb esésű részeken. A nagyvizek a patakmeder partfalait rombolják, ezért a meder rendszeres tisztítása és karbantartása szükséges. Ökológiai elveknek megfelelő mérnökbiológia módszerekkel történő partfalrendezés szükséges. Zöldfelületi rendezés szükséges a Bükkös patak torkolata és a Postás strand közötti Duna-parti területen. A város összesen 35-50000 m3/év mennyiségű kommunális hulladékot termel. Jelenleg környezetvédelmi, higiéniás, technológiai és gazdaságossági szempontok miatt a guruló konténeres, kukás és zsákos gyűjtést alkalmazzák. A hulladék válogatás nélkül kerül a lerakóhelyre. A szelektív hulladékgyűjtés csak a veszélyes hulladékok egy részére terjed ki, azokat viszont széles körben gyűjtik. Egyelőre tervekben szerepel, de szükséges lenne a gyakorlatban is megteremteni a hulladékudvarokat, ott biztosítva a kommunális hulladékok szelektív konténeres gyűjtését. Ezzel a módszerrel a lerakóra szállítandó hulladékok mennyisége csökken, amelyet jelenleg nagy távolságba (bicskei lerakó) kell szállítani. A VSz Rt. telepén újabb hulladéktömörítő létesítése célszerű, mivel annak meghibásodása, karbantartása idején a tömörítetlen hulladékot a KÉKI II. lerakóra kell szállítani. A városnak nincs sem komposztáló telepe, sem „normális” szervetlen hulladék (törmeléklerakó) elhelyezési lehetősége. A regionális vizsgálatok alapján, a város területén kommunális és szervetlen hulladék lerakó kijelölésére környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szempontból nincs alkalmas terület. A szükséges terület a kistérségben található. A komposztáló telep létesítése levegőtisztaság védelmi szempontból is szükséges volna. 37


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Szentendrén a DMRV szennyvíztisztító telepe üzemel, biológiai szennyvíztisztítással. A telep tervezett kapacitása 14.250 m3/nap, jelenlegi terhelése 5.874 m3/nap. A telep rekonstrukciója és a tervezett kapacitás kiépítése befejeződött. A tisztítómű üzemeltetőjétől kapott tájékoztatás szerint jelenleg próbaüzem folyik a telepen. A telep képes megoldani a város és a környék szennyvízkezelését. A telepre 250 m3/nap mennyiségben szállítanak „szippantott szennyvizet”. Ezzel biztosított a szippantott szennyvizek legális elhelyezése és megfelelő kezelése (ezzel összefüggésben időszerűvé válhat a folyékony hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos helyi rendelet megalkotása). A tisztítás során képződő hulladékot jelenleg Gödre szállítják. A tisztított szennyvíz befogadója a Szentendrei Duna-ág. A szennyvíztisztító lefedése elérhető cél, mely az orosz laktanya területének hasznosításában finanszírozható, így a környező területek felértékelődnek. Szentendrén a szennyvízcsatornával való ellátottság közel sem teljes. Elsősorban a város belső részein van kiépített csatornahálózat. A belterületen területarányosan 36,7 %-os az ellátottság. Ennek megfelelően nagy számban üzemeltetnek házi közműpótló létesítményeket, melyekből elszivárgó szennyvíz közvetlenül szennyezi a talajt és talajvizeket, ezen keresztül a Dunát, veszélyeztetve a vízbázisokat. Elsősorban a belvárostól távolabbi „hegyvidéki” részeken nincs szennyvízcsatorna (Petyina, Boldogtanya, Kisboldogtanya, Pismány, Szarvashegy, Tyukovác). Ezeknek a területeknek a lakónépessége nő leginkább, így egyre nagyobb mértékű a nevezett területekről származó szennyezés. Mindezek miatt szükséges a szennyvízelvezető hálózat további bővítése a város említett területein. A város forrásai közül 10 foglalt, 13 foglalatlan, 1 részben foglalt és 1-ről nincsen ilyen értelmű pontos információ, mivel megközelíthetetlen. Tíz forrás - Belavoda (Karmak), Lajos, Fenyő, Kissándor, Sándor, Anna, Makkos, Málnás, Ferenc, Sztaravoda - országosan is védett és Duna-Ipoly Nemzeti park területén található. További három forrás (Pásztor, Sztelin, Kissztelin) helyi jelentőségű védett területen található. A város területén lévő források állapotának felmérése, az azokra vonatkozó régi adatok miatt is szükséges. Az ÁNTSzÁNTSZ a vízminőségi adatok közül csak a fürdőzés szempontjából fontosabb bakteorológiai, trofitási és toxicitási jellemzőket vizsgálja. Szentendre területén egyedül a Postás Strandnál vizsgálják a vízminőséget. A város patakjainak, tavainak vízminőségét nem figyelik. Az adatok alapján a Duna vízminősége az elmúlt években jelentősen nem változott, a minőség jelentősen függ a vízállástól és nagyobb szennyezések levonulásától. A bakteorológiai szennyezettség miatt a Duna vize fürdőzésre általában alkalmatlan.

38


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A közművesítés állapota és fejlesztése

Szentendre vízellátását jelenleg 25%-ban a Szentendre Északi vízbázis és a Pap-szigeti vízbázis, 75%ban a Tahi vízbázis elégíti ki. Szentendre jelenleg csatornázott területén, a belvárosban egyesített, déli részén (la akótelepi területeken) elválasztott rendszerű csatornahálózat működik, de a Szamárhegyen kényszeráramú (vákuumos) rendszer is megtalálható, a Dézsma u.—Dodola u.—Iskola u.—Angyal utcák által határolt területen. A város szennyvizén kívül a szentendrei szennyvíztisztító telepre juttatják a regionális jobb parti szennyvízrendszeren keresztül Pomáz, Dunabogdány, Tahitótfalu, Tahi és Leányfalu szennyvizét is. A város jelentős területén, főleg az északi, észak-nyugati területein zárt medencés szennyvízgyűjtés és szippantás, illetve ezek nem megfelelő műszaki állapota miatt a szennyvíz elszikkasztásával oldják meg a keletkező szennyvíz elhelyezését. A városban üzemeltetett szennyvízcsatorna hálózaton keresztül tisztítottan elvezetett szennyvíz mennyisége 1997-ben összesen 1.229.700 m3, a háztartásokból 429.500 m3 volt. A város éves vízfogyasztása 1997-ben 1.752.000 m3, ebből a lakosság részére szolgáltatott mennyiség 953.000 m3 volt. Szentendre város területén 1973 óta központi szennyvíztisztító telep üzemel a Szentendrei Duna-ág jobb partján, a Dera patak torkolata feletti magas parton. A hulladékanyag-kezelés, valamint a víztelenített iszaphulladék elhelyezése egyelőre nem véglegesen megoldott. A tisztított szennyvíz befogadója a Szentendrei Duna sodorvonala, a tisztítótelepen keletkező hulladékot Gödre szállítják, ami szintén nem a végleges megoldás. Bár a város szennyvízcsatornáinak hossza az utóbbi években örvendetesen nőtt, még mindig egész városrészekben hiányzik a hálózat. A szennyvizek jelentős hányada a szikkasztókon keresztül, ásott kutakba, vagy patakokba eresztve, esetleg a kertbe kilocsolva végső soron a Dunába kerül. A Dunakanyar kiemelt jelentőségű idegenforgalmi, rekreációs terület, ezért a lehetőségekhez képest minél hamarabb meg kell akadályozni, hogy tisztítatlan szennyvíz kerüljön a Dunába. Komoly gondot jelent (főleg a nyári, meleg időszakban) a város turisztikai szempontból frekventált belvárosi részén a csatornákból kiáramló bűz. Ez egyrészt a jelzett területen üzemelő egyesített rendszerű csatornahálózat számlájára írható. Az egyesített rendszerű csatornahálózatban (nem megfelelő lejtése miatt) stagnáló, pangó szennyvízből kiváló és leülepedő anyagok rothadásnak indulnak és ennek velejárója a csatornából kiáramló bűz. További problémát jelentenek azok a víznyelő aknák, amelyeket közvetlenül a csatornára, annak felső boltozatát áttörve építettek. Ezeken a víznyelőkön bejutó szilárd szennyeződés a csatorna eltömődését okozza, ami azután a szennyvíz pangását, így bűz képződését okozza. Hasonló problémát okozhat elválasztott rendszerű csatornahálózatnál a csapadék– csatornába illegálisan bekötött szennyvíz. Ezeket a csatornák karbantartása során felfedezett illegális bekötéseket meg kell szűntetni, illetve a tulajdonosokat kötelezni kell a bekötések felszámolására 5. A szennyvíztisztító telep (végleges üzembe helyezése után) jelenlegi leterhelése a környező települések beszállított szennyvizeinek figyelembe vételével még az 50 %-os leterhelést sem éri el, így Szentendre város szennyvízcsatorna hálózatának bővítésének lehetősége szennyvíztisztítási oldalról biztosítva van (szennyvíz elvezetéssel jelenleg ellátott terület a belterületen mintegy 579 ha, vagyis a területarányos ellátottság 36,7 %). A város csapadékvíz elvezetését szolgáló zárt, gravitációs csatornarendszer, valamint a nyílt árkos vízelvezetők az önkormányzat kezelésében vannak. Szentendre a Pilis és a Visegrádi-hegység délkeleti lejtőjéről lefutó patakok és a Duna találkozásánál fekszik ott, ahol a Duna jobb partjához kapcsolódó alacsony teraszok kiszélesednek, lehetővé téve az ember megtelepedését. A patakvölgyekben és a mély fekvésű részeken megfigyelhetők olyan helyek, amelyeknél vonal mentén gyenge, lassú, szivárgó vízként lép felszínre a talajvíz. Az ilyen részeken mocsaras, vizenyős területek alakultak ki, és ezek a szivárgó vizek táplálják a patakokat, viszonylag folyamatos vízutánpótlást biztosítva legalább az alsó szakaszokon. A Duna a térség erózióbázisa, befogadója a felszíni és felszín alatti vizeknek (talajvíz) és ezekre közvetlenül, vagy közvetve hatást gyakorol kb. 8,0 m-es nagyságú vízszintingadozásával. A folyó partja 5

a csatornázatlan területeken a környezet szennyezésének csökkentése szükségessé teszi az ezzel kapcsolatos hatósági ellenőrzés fokozását, szigorítását, a szennyvizekkel történő „elszámolás” fontosságát.

39


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

rendezett. Az árvizek - amelyek oly sokszor elöntötték a város mélyebben fekvő területeit, különösen a Belváros és a Pannónia egyes részeit - ellen kiépült az árvízvédelmi gátrendszer és ma már ilyen vonatkozásban a folyó közvetlen veszélyt nem jelent. A Pannónia telep „gátja” azonban nem biztonságos, alacsony és anyaga sem megfelelő, így nem véd kellő mértékben. A biztonság növelésére azonban már elkészült a terv. A város északi részén csak a part menti sáv - gyakorlatilag a 11. sz. úttól a Duna felé eső terület - alacsonyabb fekvésű a mértékadó árvízszintnél. A Dunától távolodva a terep gyorsan emelkedik, így az út túloldalán elöntési probléma nincsen. A Dunában átlagosan kb. 10 évente vannak olyan nagy vizek, amelyek kisebb-nagyobb árvízvédelmi munkálatokat tesznek szükségessé a víz magasságától és tartósságától függően. Nagyvizek idején víz alá kerül pl. többek között a Pap-sziget és a gátakkal nem védett egyéb területek. Tartós magas vízállások esetén a mentett oldalon lévő mély fekvésű területeken időszakosan belvizek is kialakulnak, továbbá pincevizek is keletkeznek. A Duna vízállása a folyóba ömlő patakok vízállását is erőteljesen befolyásolja a torkolati szakaszon. Nagy vizek idején a Duna vize mélyén,a saját medrétől több száz mre is, felhatol a patakok medrébe és vizüket visszaduzzasztja. A Dunába, annak jobb oldalán, a Visegrádi hegységben eredő számos kisebb-nagyobb patak torkollik. Szentendre területén is több patak folyik keresztül és ömlik a Dunába. Ezek a patakok a hegység belsejében erednek, útjuk során mély, eróziós, nagy esésű völgyeket létrehozva. Vízhozamuk és vízjárásuk kicsi, esetenként ki is apadhatnak. Árhullámok nagy vízhozamok akkor alakulnak ki, ha a vízgyűjtő területen rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. Ekkor medrük megtelik, esetenként árvizet okozva. Ilyen esetekben nagy mennyiségű törmeléket és szemetet is szállítanak a Dunába, vagy raknak le a torkolati szakaszon. Az árhullámok nem tartósak, egy-két nap alatt levonulnak. Veszélyhelyzetek abban az esetben alakulhatnak ki, ha a patakok árhullámai összeesnek a Duna nagyvizeivel. Erre többször is volt már példa. (1999.) A város belterületén az üzemelő csatornahálózat nagyobb része egyesített rendszerű. Az egyesített rendszerű hálózatból az RSZ-1 átemelőnél záporkiömlőn keresztül a csapadékvízzel együtt tisztítatlanul juthat a szennyvíz a Dunába. Ezért az anyagi lehetőségeknek megfelelő ütemben folytatni kell azt a kezdeményezést, mely szorgalmazza az egyesített rendszerű csatornahálózat átépítését elválasztott rendszerűre. A városban megépült (főleg a lakótelepeknél) elválasztott csapadékcsatorna főgyűjtőket tovább kell építeni, megteremtve ezzel újabb területek bevonását a csapadékvíz elvezető rendszerbe (pl. Szentlászló u., Sztaravodai út, Kálvária út). Megoldandó a Rózsa utcától délre lévő, mély fekvésű terület vízrendezése lehetőleg zárt rendszerű csapadékcsatorna hálózat kiépítésével. A vízfolyásokon rendszeres, évenkénti fenntartási munkák elvégzése szükséges. Ennek elmaradása esetén a meder növényzettel benőtt, feliszapolódik és így vízszállító képessége csökken. A rendezetlen vízfolyások természetes állapotú patakok, melyek rendezése a települések belterületi vízrendezésének kiépítése, valamint egyéb területi fejlesztések esetén szükséges. Szentendre energiaellátottságának vizsgálatára pontos számszerű adatok a statisztikai évkönyvekben állnak rendelkezésre. A legutoljára megjelent évkönyv az 1997-es, amely az 1998. január 1-ei állapotot rögzíti. A település ellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta az ellátottság mértéke valamelyest növekedett. Villamosenergia: a statisztikai adatokból megállapítható, hogy a lakásállomány 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. A város összes villamonenergia fogyasztásának 45 %-át meghaladja a háztartási célú fogyasztás, amely azt tükrözi, hogy jelentős ipari nagyfogyasztó nem terheli a települést. A háztartások (lakó, üdülő fogyasztók) számára szolgáltatott villamosenergia 28.552 MWh/év alapján az átlagos havi fogyasztás meghaladja a 200 kWh/hó mértékét, amely a lakásállomány korszerűbb felszereltségét tükrözi. A település nagyon kedvező villamosenergia ellátottságát jellemzi az is, hogy a város nyilvántartott belterületi úthossza 159 km, s a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza is meghaladja a 150 km-t. A belterületi utak menti telkek villamosenergia ellátási lehetősége majdnem teljes körű. A vezetékes gázellátás kiépítettségét jelzi a 4.895 nyilvántartott háztartási fogyasztó, amelyből 4.692 gázzal közvetlen, vagy közvetetten (a távhő primer energiahordozója a földgáz) fűtő háztartást jelent. A lakásállomány majdnem 62 %-a rendelkezett gázellátással már 1998. január 1.-én. A közületi és háztartási gázfogyasztók és a gázfogyasztásuk (az összes fogyasztás közel 40 %-a) aránya is jelzi, hogy a települést nem terhelik nagy ipari fogyasztók. A város idegenforgalmi vonzerejének ez egy meghatározó tényezője. 40


SZENTENDRE VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Az ellátottság vizsgálata fontos iránymutató a fejlesztési feladatok meghatározásában. A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz, illetve a távhő áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata a vezetékes földgázellátás terjedésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, de még mindig jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A korábbi ipari üzemek, intézmények önálló saját hőbázist, kazánházat üzemeltettek, jellemzően először széntüzeléssel, majd olajtüzelésre átállva ma már szinte teljes körűen primer energiahordozóként földgázt használnak. A földgáz segítségével biztosított közvetlen, vagy közvetett ellátás lassan település szintű kiépítettsége meghatározó a település energiaellátásában. A villamosenergia a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A földgáz a távhő segítségével, illetve közvetlen komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A távhő ellátás a lakótelepek ellátására épült ki Szentendrén. A földgáztüzelésű kazánházból induló hőtávvezeték segítségével biztosítják a lakótelepi épületek hőellátását. A város lakótelepen kívüli épületeinek termikus hőellátása intézményenkénti, épületenkénti, lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre.

Szentendre, 2001. március 13. Miakich Gábor polgármester

41

Szentendre az ezredforduló után  

Szentendre távlati rendezési terve

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you