Issuu on Google+

A vendĂŠgsereg templomtĂłl fogadĂłig, fogadĂłtĂłl templomig vonatozhat

åprilis 12-13. vasårnap-hÊtfő

skanzen_ujsag_3.indd 2

nul megfßrÜdtek a Tiszåban. Úgy tartottåk, hogy így nem fog rajtuk semmifÊle rontås. FßrdÊs utån a fŹzfåk lombjai alatt fÊsßlkÜdtek meg, hogy szÊp hosszú legyen a hajuk. Mi a HúsvÊtot kÜvető vasårnap nÊpies elnevezÊse? A. PßnkÜsd vasårnap B. FehÊrvasårnap C. Våndorló vasårnap

A rĂłmai katolikus egyhĂĄzban a hĂşsvĂŠti ĂźnnepkĂśr lezĂĄrĂĄsĂĄt jelenti ez a TUDĂ SPRĂ“BA A HĂşsvĂŠtot megelĹ‘zĹ‘ vasĂĄrnap, a nap. Ekkor jĂĄrta a komĂĄlĂĄs, mĂĄtkĂĄlĂĄs „mĂĄszkĂĄlĂĄsâ€? szokĂĄsa, az azonos nemĹą VirĂĄgvasĂĄrnap. ďŹ atalok kĂśzĂśtti barĂĄtsĂĄgkĂśtĂŠs, meMiĂŠrt nevezzĂźk Ă­gy? TalĂĄld meg a lyet ajĂĄndĂŠkcserĂŠvel pecsĂŠteltek meg. helyes vĂĄlaszt! HĂ­mes tojĂĄst, kalĂĄcsot, sĂźtemĂŠnyeA. VirĂĄgot kĂźldenek e napon egy- ket kĂźldtek egymĂĄsnak egy kis csemĂĄsnak a szerelmesek. rĂŠptĂĄlban vagy kosĂĄrkĂĄban. A hĂ­rviB. A VirĂĄg nevĹą lĂĄnyok ekkor tart- vĹ‘ ĂĄltalĂĄban egy kisebb gyerek volt, aki versike kĂ­sĂŠretĂŠben adta ĂĄt a kĂźljĂĄk nĂŠvĂźnnepĂźket. C. JĂŠzus e napon vonult be Jeru- demĂŠnyt: zsĂĄlembe, a nĂŠp pedig pĂĄlmaĂĄgak„KomatĂĄlat hoztam, fel is aranyozkal, virĂĄgszĹ‘nyeggel kĂśszĂśntĂśttam, koma kĂźldte komĂĄnak, hogy te Ĺ‘t. vĂĄltsa ki magĂĄnak, ha nem vĂĄltja NagypĂŠnteken Szeged-AlsĂłvĂĄrosban magĂĄnak, kĂźldje vissza komĂĄnak.â€? a beteg kisgyerekeket levittĂŠk a TiTudtad, hogy mit jelent ez a szinte szĂĄra, hogy a bajt lemossĂĄk rĂłluk. elfeledett szĂłlĂĄsunk? – MiĂŠrt nem szabad NagypĂŠnteken „Meglesz majd a tĂśrĂśkĂśk HĂşsvĂŠtjĂĄn.â€? szĂĄntani, fĂśldmunkĂĄt vĂŠgezni? (Vagyis soha napjĂĄn nem valĂłsul A. Mert a pĂŠntek egyĂŠbkĂŠnt is do- meg, mert a tĂśrĂśkĂśk mohamedĂĄlogtiltĂł nap volt, pihenni kellett. nok, nĂĄluk nincs HĂşsvĂŠt.) B. Mert JĂŠzust e napon temettĂŠk el, ĂŠs a holtakat bolygatnĂĄnk a INTELEM AZ OLVASĂ“KĂ–NYVBĹ?L fĂśldmunkĂĄkkal. C. Mert akkor vizet kellett Ăśnteni „Ha Isten haragja zĂşg a vihar szĂĄrnyĂĄn, az ekevasra, hogy megtisztuljon. Kiragyog utĂĄna mindig a szivĂĄrvĂĄny.â€? A vĂ­znek nem csak pusztĂ­tĂł, hanem „Ki-ki jĂśvedelmĂŠnĂŠl kevesebbet kĂśltsĂśn.â€? tisztĂ­tĂł, betegsĂŠghĂĄrĂ­tĂł ĂŠs termĂŠGrĂłf SzĂŠchenyi IstvĂĄn

kenysÊgvaråzsló erejÊt is ismeri ősidők óta az ember. Egy rÊgi leírås szerint Szeged kÜrnyÊkÊn Nagyszombat hajnalån a lånyok szótla-

Ă–sszeĂĄllĂ­totta: KustĂĄnnĂŠ Hegyi FĂźstĂśs Ilona

mĂĄjus 1.

IdĂŠn „Úton, ĂştfĂŠlenâ€? cĂ­mmel Ăştirajzok illusztrĂĄlĂĄsĂĄra kĂŠpzĹ‘mĹąvĂŠszeti felhĂ­vĂĄst tettĂźnk kĂśzzĂŠ 3-18 ĂŠv kĂśzĂśtti ďŹ atalok szĂĄmĂĄra. A tĂŠma „az utcĂĄn hevertâ€?, hiszen a mĂşzeumi vasĂşt megĂŠpĂ­tĂŠsĂŠvel a mi Ăştjaink is szerteĂĄgazĂłbbak lettek. A beĂŠrkezett alkotĂĄsok tanĂşsĂĄga szerint sok szĂŠpirodalmi mĹąvet, nĂŠpkĂśltĂŠszeti alkotĂĄst olvastak a pĂĄlyĂĄzĂłk, de akadtak olyanok is, akik a fantĂĄzia birodalmĂĄban tett utazĂĄsukat fogalmaztĂĄk meg a kĂŠpzĹ‘mĹąvĂŠszet eszkĂśzeivel. Az AlkotĂłnapon mĂĄjus 1-jĂŠn 11 Ăłrakor nyitjuk meg a beĂŠrkezett mĹąvekbĹ‘l rendezett kiĂĄllĂ­tĂĄst. E napon a vĂĄndorĂşt kezdetĂŠn

Ăşti batyut kĂŠszĂ­tve, Ăştlevelet vĂĄltva Ăştjelek igazĂ­tanak el bennĂźnket, hogy talĂĄlkozhassunk hĂ­res utazĂłkkal, ĂŠs a VĂĄndorszĂ­nĂŠsz pĂĄlyĂĄzat vĂĄllalkozĂł szellemĹą utasaival, akik valamilyen Ăşttal kapcsolatos ĂŠletkĂŠpet, jelenetet jĂĄtszanak el. Az ĂştelĂĄgazĂĄsoknĂĄl, ĂştkeresztezĹ‘dĂŠseknĂŠl ĂştonĂĄllĂłkba ĂźtkĂśzhetĂźnk, akik rĂĄdĂśbbentenek bennĂźnket, hogy a „bĂślcsessĂŠg a legjobb ĂştikĂśltsĂŠgâ€?. Azt is megtudhatjuk, hogy az egĂŠszsĂŠghez vezetĹ‘ Ăşt milyen tĂĄplĂĄlĂŠkokkal van kikĂśvezve. A jĂĄtĂŠkos kedvĹąek TĂĄrsas-utas-jĂĄtĂŠkban vehetnek rĂŠszt. Ha azonban ĂştvesztĹ‘hĂśz ĂŠrkeznĂŠnk, a lelki ĂştravalĂłval jĂł Ăştra lĂŠphetĂźnk. Aki prĂłbĂĄra teszi ĂźgyessĂŠgĂŠt az „akadĂĄlymentesĂ­tettâ€? utakon, ĂŠs a tanulĂĄs ĂştjĂĄn halad, Ăştilaput kap a talpĂĄra ĂŠs tudĂĄs lesz az ĂştravalĂłja. BĹ‘vebb informĂĄciĂł honlapunkon: www. skanzen.hu, programok menĂźpont alatt: AlkotĂłnap, vagy KustĂĄnnĂŠ Hegyi FĂźstĂśs Ilona mĂşzeumpedagĂłgusnĂĄl kĂŠrhetĹ‘: khďŹ li@ sznm.hu

Skanzen (v)egye-vigye MĂşzeumi bolt ĂŠs kĂĄvĂŠzĂł nyĂ­lik az Ăşj bejĂĄrati ĂŠpĂźletben. KĂŠnyelmi szolgĂĄltatĂĄsok, korszerĹą kĂ­nĂĄlat, egyedĂźlĂĄllĂł ĂŠpĂ­tett kĂśrnyezet fogadja a lĂĄtogatĂłkat a Skanzenben ĂĄprilistĂłl.

A låtogatóink igÊnyeire szabott új LåtogatókÜzpont a rÊgi Ês a modern ÜtvÜzÊsÊből jÜtt lÊtre. A főÊpßlet az Osztråk-Magyar Monarchia idejÊn Êpßlt mezőhegyesi vasútållomås måsolata, ehhez kapcsolódik a modern alagsori szint. A våltozatos Ês tågas terek, a megidÊzett vasútållomås-hangulat a belÊpőt valósågosan Ês åtvitt Êrtelemben is időutazåsra csåbítja. Az ållomås peronjåról, ahogy illik, resti nyílik. Az utazók, azaz a låtogatók itt felfrissßlhetnek, vagy ahogy rÊgen mondtåk, restaurålhatjåk magukat (ebből ered a resti elnevezÊs). A helyisÊg berendezÊsi tårgyain kívßl a kínålat egyes darabjai is a 19-20. szåzad szåzadfordulójånak hangulatåt idÊzik. A jófajta kåvÊ mellÊ kalåcsot ajånlunk, de kapható itt szÜrp szódåval, frissen csapolt sÜr Ês frÜccs is. Érdemes megkóstolni a múzeumi pÊksÊgből kikerßlő Êdes Ês sós sßtemÊnyeket. A múltidÊző ízek mellett hideg szendvicsek, jÊgkrÊm, ÊdessÊgek, ßdítőitalok szerepelnek a kínålaton. Míg az Êrkezőket a Resti fogadja, a múzeumi bolt a tåvozóknak kínål a låtogatåst idÊző emlÊk- Ês ajåndÊktårgyakat. A modern, minimalista stílusú boltbelső elegåns utalåsokat tartalmaz a Skanzen nÊpi jellegÊre vonatkozóan. Olyan kÜrnyezetet igyekeztßnk kialakítani, melyben a vendÊgek akår hosszabban is elidőzhetnek a polcokat bÜngÊszve. A vålasztÊkot egyedi, a múzeum jellegÊt Ês ßzenetÊt hŹen tßkrÜző termÊkek jellemzik, melyek kÜzÜtt fellelhetőek míves ajåndÊk Ês praktikus hasznålati tårgyak is. A nÊprajzi tÊmåjú kÜnyveknek Ês kÊpeslapoknak kßlÜnÜsen gazdag vålasztÊka talålható itt. Gondosan vålogatott

kĂŠzmĹąves termĂŠkek: kerĂĄmiĂĄk, textilek, ĂŠkszerek vĂĄrjĂĄk az egyedi kĂŠszĂ­tĂŠsĹą tĂĄrgyakat keresĹ‘ vĂĄsĂĄrlĂłkat. A hagyomĂĄnyos forma ĂŠs mintavilĂĄg mellett a kortĂĄrs iparmĹąvĂŠszet alkotĂĄsai is megtalĂĄlhatĂłak nĂĄlunk. Egyre nagyobb teret kapnak a kĂśrnyezettudatossĂĄg jegyĂŠben a termĂŠszetes vagy az ĂşjrahasznosĂ­tott anyagokbĂłl kĂŠszĂźlt ĂĄrufĂŠlesĂŠgek. TermĂŠszetesen nagy vĂĄlasztĂŠkban kaphatĂłak a legnĂŠpszerĹąbb kiĂĄllĂ­tĂĄsokhoz – mint pl. a Skanzen Vonat, tanya, iskola – kapcsolĂłdĂł ajĂĄndĂŠktĂĄrgyak. JĂśjjenek el ĂŠs ĂŠlvezzĂŠk Ăşj szolgĂĄltatĂĄsainkat! FeltĂŠtlen prĂłbĂĄljĂĄk ki a Resti teraszĂĄrĂłl nyĂ­lĂł csodĂĄlatos panorĂĄmĂĄt egy ďŹ nom tejeskĂĄvĂŠ szĂźrcsĂślgetĂŠse kĂśzben. HorvĂĄth Anita EG

KEZĹ°L

SAJĂ T

- 

.,0

 

 ,. 





4,



-



SZĂ M

 ,2)!,



,'*1%

   

       



1

 0

#



0

2

1

 

1 0#

 







 

 

0,Äť )0ÄŤÄť

&.$,6'



  

      



    

$3!" $3!"** (3 (3#& 3#& #, ,( ,(

KĂ–RRHINT A PAP APĂ?Ă?RB RBĂ“ Ă“LL

  

ÄŤÄť(6%

,(ĝčĝ





            

     



0, *$'0

+.4 -%00



!05



„Az 1879-i Êv tavasza nagy veszedelmet hozott hazånk búzatermő alfÜldi vidÊkÊre. Az orszåg Êszaki rÊszeiben hirtelen beållott az olvadås Ês annyira megduzzasztotta a Tiszåt, hogy nem fÊrt a medrÊben Ês rombolva borította el a mellette fekvő kÜzsÊgeket, szåntókat, rÊteket, mezőket. Mårcius tizenkettedikÊre virradó Êjjel fÊl kettőkor a hullåmok szÊtvertÊk az embereket, elsodortåk a tÜltÊseket Ês elårasztottåk Szegedet‌ A segÊlynyújtåsban legelső volt a kiråly. Lemondott az ßnnepÊlyekről, melyek håzassågånak 25-dik Êvfordulója alkalmåval tervben voltak‌‌ Mikor megÊrkezett, zokogås kÜzt ÊljeneztÊk‌. Szívem fåjdalma vezetett ide‌. Nem kell búsulni uraim! Van Ês lesz segítsÊg! Lelkem legjobb remÊnye, hogy jobb idők is fognak jÜnni Ês hogy ezen derÊk magyar våros mÊg fel fog virågozni!�

IdĂŠn a HĂşsvĂŠtot ĂĄprilis 12-13-ĂĄn ĂźnnepeljĂźk. Az ĂĄprilist VirĂĄgnyitĂł Szent GyĂśrgy havĂĄnak is nevezi a nĂŠpnyelv. Tudtad-e, hogy miĂŠrt virĂ­t ilyenkor a sok kankalin? A monda szerint virĂĄgernyĹ‘ivel Szent PĂŠter kulccsomĂłjĂĄra emlĂŠkeztet. Ĺ? az, aki a tavasz kezdetekor kinyitja a menynyek kapuit. Az Ăşj ĂŠlet feletti ĂśrĂśmĂŠben elveszti kulcsait, melyek a FĂśldre hullnak, ĂŠs sĂĄrga kankalinokkĂĄ vĂĄltoznak.

ALKOTĂ“NAP

 E GY S Z E R Ĺ°  BBEN         

  GYURMA  MA       DĂ R      / , 



  .   ,+, ,

RÊgi olvasókÜnyvben lapozva‌

A HúsvÊtnak 2009-ben mår nÊgy múzeumi tåjegysÊg ad otthont: a Felső-TiszavidÊk, KisalfÜld, az AlfÜldi mezővåros Ês Bakony, Balaton-felvidÊk. A tåjegysÊgek kÜzÜtt azonban vendÊgeink mostantól vasúton is kÜzlekedhetnek, hiszen åprilis 7-Ên elindul a Skanzen Vonat Európa leghosszabb múzeumi sínpålyåjån.

,+, ,

A fontos az, hogy a szakåcsnő Ês a szíve is a helyÊn legyen, nekßnk meg asztal kÜrßl legyen helyßnk, hogy a sok jót, mit felszolgålnak, legyen hol megenni. Akkor tehåt a kÜvetkezők vannak a Skanzenben: • nÊgy felszentelt templom, • årnyas ligetek a polgåri szertartåshoz, • fogadó a lakodalomhoz, • vonat a kÜzlekedÊshez. Ennyi. Ja, persze az ifjú pårok is kellenÊnek. AzÊrt is kellenek nagyon, mert nincs mÊg olyan fotónk, ahol az első jegyespår felszåll a vonatra, majd őket kÜveti a nåsznÊp. Mert a Skanzen Hírlap kÜvetkező szåmåban róluk szeretnÊnk írni. Róna Kriszta Ês Gali Edit

A húsvÊti tojås díszítÊsÊnek motívumait Ês eltÊrő technikåit (batikolås, karcolås, patkolås, berzselÊs) az orszåg kßlÜnbÜző vidÊkeiről Êrkező nÊpmŹvÊszek mutatjåk be, ezek tÜbbsÊgÊt vendÊgeink maguk is elsajåtíthatjåk. A HúsvÊt-kertben a gyermekek tojåsjåtÊkokat jåtszhatnak (tojåskapkodås, tojåsgurítås, tojåsßtÊs). A jåtszóhåzban a húsvÊti ßnnep hagyomånyos Ês újabb keletŹ, kÜzismert szimbólumait (bårånyt Ês nyulat) lehet termÊszetes alapanyagokból elkÊszíteni. Bårånyokkal Êlőben is lehet talålkozni, mivel a tÊl vÊgÊn belőlßk kÜzel harminc szßletett az ållattartó tanyån, Ês a múzeumi rendezvÊny kedvelt esemÊnye a rackajuhok húsvÊthÊtfői szÊpsÊgversenye. A JåtÊkudvarban mår-mår feledÊsbe merßlt nÊpi ßgyessÊgi Ês sportjåtÊkokat lehet kipróbålni. A kÊtnapos rendezvÊnyre Êrkező csalådokat båbjåtÊkkal, nÊpzenei bemutatókkal Ês tånchåzzal vårjuk. A Fogadó kínålatåban a húsvÊt hagyomånyos Êtelei (båråny, sonka, torma, tojås, kalåcs) kiemelt helyet kapnak.

 ,

pőnket, ha lakodalomba hívnak minket, nem gyalogolunk, majd csak a kondÊrhoz, hiszen a 80 fÊrőhelyes motorkocsi keresztßlszeli a múzeum terßletÊt, minden templom kÜzelÊben megåll, így a vendÊgsereg templomtól fogadóig, fogadótól templomig vonatozhat. Mert azt, hogy szÊp dolog a szerelem, tudja mindenki, a tånc is jó mulatsåg (a cipőnk talpåt Êpp az imÊnt óvtuk meg), de azÊrt az eskßvők sarkalatos pontjai a konyha mÊlyÊn keresendők. Nem vÊletlen, hogy a szakåcsnőt rejtegetik. Úgyis kell, csak rejtegessÊk, mert mÊg a vÊgÊn elrabolja őt Rózsa Såndor ßkunokåja. Mert, hogy Rózsa Såndor a szóbeszÊd szerint valamikor a Jåszårokszållåsi Fogadóban evett. Azt nem tudjuk, hogy ízlett-e neki a túrós rÊtes, az årokszållåsi aszalÊk leves, a roston sßlt húsok, esetleg a håzi szilvås papucsot rakta el útravalónak a tarisznyåjåba. De ez nem is olyan lÊnyeges.

JĂ TÉKOS FEJTĂ–RĹ?K NEM CSAK GYEREKEKNEK

A novemberi szåmunkból jól ismert BetŹorszåg negyedik virågoskertje címŹ 1925-Üs kiadåsú olvasókÜnyvben így írt Móra Ferenc a 130 Êvvel ezelőtt szegedi årvízről.

HÚSVÉT

 , ,5

Vilågvålsåg ide, vilågvålsåg oda, az Êletnek az a rendje, hogy zajlik. Nekßnk pedig az a szerencsÊnk itt a Skanzenben, hogy mÊg ilyen szomorkås időkben is nagyon sok boldog arcot låtunk Êvente, mint ahogy låttak a templomaink rÊgen is. Ha a Måndi reformåtus templom gerendåi beszÊlni tudnånak, hosszan mesÊlhetnÊnek azokról az eskßvőkről, amelyeknek az elmúlt tÜbb mint 400 Êvben a tanúi voltak. A tÜrtÊnetből, amely a szatmåri Måndon kezdődik, Ês SzentendrÊn, a SzabadtÊri NÊprajzi Múzeumban vÊgződik, minden bizonnyal kiderßlne, hogy 1580-ban Êppen olyan åhítattal Ês Êletre szóló elhatårozåssal lÊptek be a jegyesek a templom kapujån Måndon, mint ma SzentendrÊn. A templom csaknem 40 Êve kerßlt a múzeumba, Ês azóta itt is tÜbb szåzszor hangzott mår el falai kÜzÜtt a boldogító igen. Måsik hårom templomunk is gyakran tårja ki a kapujåt koszorúslånyoknak, ÜrÜmapåknak, mennyasszonyoknak Ês a nåsznÊp minden tagjånak. Halk orgonaszó mellett lÊpkednek az ódon falak kÜzÜtt előre a nagybetŹs Êlet felÊ. Ugye milyen szÊp? Akik pedig polgåri szertartåst is, vagy csak azt szeretnÊnek tartani, szintÊn jó helyen jårnak. A múzeumban hangulatos udvarok, årnyÊkos kertek hívogatjåk a nåsznÊpet, Ês Êlő díszletßl szolgålnak Êletßnk egyik legszebb esemÊnyÊhez. Sok ilyet låttunk mår, Ês azt is tudjuk, hogy a 60 hektår, amire olyan bßszkÊk vagyunk, bizony nem kevÊs. Eskßvőre pedig nem túrabakancsban szoktunk jårni. EzÊrt szeretnÊnk vilåggå kßrtÜlni: mostmår nem kell attól tartani senkinek, hogy elfårad a sok gyaloglåsban, vagy esetleg nem fÊr fel a szertartås helyszínÊre tartó lovaskocsira, mår erre is van megoldås. Mert a vilåg våltozik, Êpßl, szÊpßl, Ês ettől az Êvtől mår zakatol is. Nekßnk legalåbb is. Hiszen indul a Skanzenvasút. Nem koptatjuk mår a ci-

PROGRAMAJĂ NLĂ“

09003

9 7715 88 5510 00

         

 

 



.,

 



, .

       



, 4 00 09

 0  0  0 0 

/0 

/0  0/0  0/   0    0  /0  0/0  0    0  0

  

7

07 07 07  0    0

0 

4

  00  01 2 0 # "  1

1588 9 77

00 5510

3

Ă BAN YOM OK N Ă NY M O GY A HA

4/1/2009 6:24:42 PM


A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévente megjelenő kiadványa HU ISSN 0209-5939

2009. ÁPRILIS II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

„Ha együtt vagyunk, az legyen találkozás” Süveges Gergőt 2001 óta láthatjuk az mtv Híradójában, tavaly óta a Nap-keltében is. A bölcsészdiplomája mellett teológusi végzettséget is szerzett híradós nemrég „ApaKép-Írás” című könyvében adta közzé derűs megfigyeléseit egy háromgyermekes család fáradságos, felemelő mindennapjaiból. A család a könyv megjelenése óta hattagúvá bővült, Gergőt pedig emellett a hagyományok szerepéről is kérdeztük.

a családunkban, de vannak szokások, amiket megtartottunk, főleg az ünnepek megülésében. Nálunk az angyalok már december 23-án elkezdenek dolgozni a karácsonyfán, bezárják az ajtót, és másnap estig bekukucskálni sem szabad, mert akkor elillannak. Hagyomány az is, hogy húsvétkor a tágabb család összes gyerekeivel tojáskeresést tartunk, a gyerekek a kertben keresgélik a tojásokat, amelyeket a nyuszik előzőleg gondosan elpotyogtattak.

csak az a jó, hogy felolvassuk a szöveget. Nagyon sok lehetőség nyílik arra is, hogy beszélgessünk, versenyezzünk, ki találja meg leghamarabb például a fehérfarkú madarat. Amikor együtt egy irányba nézünk, olyankor is igyekszünk együtt lenni. Kitűnően működik a dolog egyébként, nem is igazán látom az időt a napban, a pillanatot, amikor bekapcsolnám a tévét.

Csak a tágabb családban, de ott jócskán. Én már Budapesten születtem, ide jártam iskolába, itt is dolgoztam mindig. Édesapámék családja viszont Tokaj-Hegyaljához kötődik, ő Mádon született. Édesanyám viszont délről, Makóról származik. Szóval a makói hagyma, meg a tokaji bor jött így össze, de amikor ők megismerték egymást, már mindketten Budapesten éltek.

A családi hagyományokból mi az, amit Te ilyenként is ismersz fel, amibe belenőttél és nem is akartad magad mögött hagyni? A hagyomány szerintem megtartó erőt jelent, és akkor tart meg, ha én meg megtartom a hagyományt. Népi hagyományok nem élnek

Az egyik reakció az, hogy azt mondják, magát nagyon szeretjük. A másik meg az, hogy azt kérdezik: Hogy kerülsz te a Napkeltébeeeee…? És nem lehet elmagyarázni, már többször megpróbáltam. Az igazán elkötelezett felháborodó nem enged. De vannak, akik levelet írnak vagy e-mailt, abból néha tényleg értelmes beszélgetések tudnak kerekedni. Aki veszi a fáradságot, hogy levelet írjon, az többnyire összefésüli a gondolatait, és azokra lehet mélyebben is reagálni. A szabadidő nagyon értékes kis vagyontárggyá vált, amit az ember igyekszik ügyesen kamatoztatni. Hogyan válogattok Ti a szabadidős családi programok közül, mik a szempontjaitok?

A gyökereid városiak, vagy inkább vidékiek? Van-e a családban valamilyen regionális kötődés?

De van egy erős kötődésem például Szentendréhez, mert az anyai nagyszüleimnek volt egy nyaralójuk Pismányban, egy elemes faház, sőt a kertben még medencét is építettek. Mi az öcsémmel kiskorunkban teljes nyarakat, több hónapot töltöttünk ott. Nagyapám, akit Batka Istvánnak hívtak, abban az időszakban, a 60as, 70-es években jó nevű építész volt. Ő tervezte például a szentendrei HÉV-végállomásnál a bevásárlóközpontot. Az ő halála után néhány évvel nagybátyámék lakóházat építettek a telken, és a szentendrei nyaralások ideje végét ért. De nagyon kellemes emlékeim maradtak. Például óvodás koromban a kertben gokartoztam, egy csehszlovák gyártmányú pedálos gokarttal tepertem a kerti utakon.

Utcán, közértben megszólítanak az emberek? Reagálnak arra, amit a hírblokkban, vagy riportokban hallanak tőled?

A televízió, ahonnan ismerünk, miként fér meg azzal a nyugodt, odafigyelő, szemlélődő családi élettel, ami legfőbb értéke az Apa-Kép-Írás című sorozatnak? Nem zavar ebbe bele az, ami a tévéből jön? Hát, az nem jön, mert nekünk nincs tévénk. Amikor összeházasodtunk a feleségemmel, akkor döntöttünk így, az ő családjukban korábban sem volt. Az ilyenkor kötelező csodálkozásra azt szoktam mondani, hogy a sebésznek sincs otthon műtőasztala. Tévézés helyett társasjátékozunk, meg sokat olvasunk együtt, diavetítés is van, az nagyon klassz, és még DVD-t is nézünk számítógépen. De mindezt igyekszünk úgy csinálni, hogy ezek találkozások legyenek. Egy ötperces Kis vakond film nálunk negyedórát tart, mert állandóan megállítom, és megbeszéljük, miért mondta ezt, miért tette azt. A diafilmben sem

És honnan tájékozódsz, milyen hírforrásban bízol? Figyelsz-e esetleg „felhasználó generálta” médiumokra, ahol a hírfogyasztó maga az újságíró? Főleg az Info Rádióból, meg internetes oldalakról tájékozódom. Index, inforadio.hu, Hírlista. Blogokról kevésbé, de azt nagyon szeretem, amikor egy hagyományos médium weboldalán van hozzászólási lehetőség. Például ott az interneten az egyik napilap legutóbbi hétvégi számában egyszerre jelent meg Sólyom-interjú, Gyurcsány-interjú, Bokrosdolgozat, és alatta a kommentárok dögivel. Ezek roppant érdekesek, és gyakran értelmesek is. Néhány blog is van azért, amit rendszeresen olvasok. Reakció, Jobbklikk, Tóta W. blogja. Több szempontú a válogatás, mert aki csak egy oldalról tájékozódik, az rengeteg információtól és szemponttól esik el.

A gyerekek a fő szempont, hogy mit tudnak ők befogadni, értékelni, mi élmény nekik. A Hadtörténeti Múzeum 48-as kiállítása például nekem lenne az, bár ha föl lehet próbálni a csákót, akkor az számukra is élmény. A Tűzoltómúzeumban lehetett sisakot próbálni, meg lecsúszni a rúdon. Olyan élményeket próbálunk keresni, ahol lehet csinálni valamit, szemmel, kézzel, lábbal, és ilyen szempontból a Skanzen is jó terep. Nyáron az Őrségben voltunk, ott a gyerekek nagy élvezettel korongoztak, lovagoltak, lovaskocsiztak, sajtot kóstoltak, macskát kergettek, kutyát simogattak, gólyát cserkésztek be a tarlón, és még tehenet is majdnem fejtek. Ilyen programokat keresünk. Van egy listánk a hűtő oldalán, hogy hová akarunk eljutni a gyerekekkel. Néhányat már kipipáltunk, voltunk a reptéren, a Repülőmúzeumban – és a Skanzen is ott szerepel a listán. Úgyhogy hamarosan bekövetkezik a látogatás. Sőt, a látogatásunk a Skanzen Vonat miatt most különösen aktuálissá válik, csak Andris legyen egy kicsit nagyobb. Még csak féléves. Magad is ilyen kézműves, barkácsolós fajta apuka vagy? Egyáltalán nem, mérhetetlenül tehetségtelen vagyok. Egy IKEA-bútor összerakása még többnyire sikerül, a múltkor pedig felszereltem a betongerendára egy hintát. Ja, és le tudom vágni a füvet. Géppel, naná.

SKANZEN HÍREK

Elindult a Múzeumok Mindenkinek Program 2009. március 10-én ünnepélyes keretek között aláírták a Múzeumok Mindenkinek Program támogatási szerződését. Jelenlétükkel megtiszteltek bennünket az NFÜ, az OKMTI, az OKM vezető munkatársain kívül a múzeumi szakma megyei és országos intézményeinek vezetői, munkatársai, valamint az együttműködő közoktatási intézmények szakemberei. Az eseményen nagy számban vettek részt a média képviselői is.

Skanzen az m1 arculatában Honnan lehet ismerős a dísztörölközőn olvasható Jó reggelt felirat, vagy a virág mintás likőrös huta üveg? - 2006 tavaszától a kérdésre már két válasz adható. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban és a Magyar Televízió egyes csatornájának adásaiban is találkozhatunk velük. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum néprajzi tárgyainak modern, képi alkalmazása szerves részévé vált az m1új megjelenésének. A népi kultúra televíziós használatának sikerét nem csak a nézőközönség, de egy díj elnyerése is igazolta. Ez az újszerű kísérlet széles körben mutatta be, hogy a régi motívumok ma is továbbélnek, összekötve a múltat a jelennel. Mindez pedig személyesen is megtapasztalható a szentendrei Skanzenben.

Szórakoztatva tanulni, tanulva szórakozni! 2009. március 9 - március 20. között került megrendezésre a „Szórakoztatva tanulni, tanulva szórakozni! - projektmódszer a múzeumpedagógiában” címet viselő hatvan órás, akkreditált szakmai továbbképzés. A kurzuson 15 szakember vett részt az ország különböző múzeumaiból, akik az elméleti jellegű előadásokon kívül gyakorlati foglalkozásokon is bővíthették ismereteiket. A képzés az elméleti tudás megszerzésén kívül rendkívüli alkalmat kínált a résztevők számára tapasztalatcserére és együttműködések kialakítására, hálózatépítésre a múzeumi közművelődés területén. Következő, harminc órás képzésünk az Iskolabarát múzeum témát járja körül, melyet 2009. május 7-15. között szervezünk meg.

BCmot 422, azaz Skanzen Vonat Április 7-én 13 órakor ünnepélyes keretek között miniszteri jelenlét mellett hivatalosan is első útjára indult a Skanzen Vonat névre keresztelt 1932-es Ganz-Jendrassikféle motorvonat a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A Skanzenvasút történelmet ír. Több mint két kilométeres sínpályával Európa leghosszabb normál nyomtávú múzeumi vasútvonala született meg. A mezőhegyesi vasútállomás mintáját követve felépült új bejárati épületünk lett a kiinduló és egyben célállomása e korhűen restaurált motorvonatnak. Vasút a Skanzenben A 20. század első évtizedeire a vasút alapjaiban változtatta meg a magyar vidék képét és a társadalom mindennapjait. Ebben az időszakban Magyarország Európa egyik legsűrűbb vasúthálózattal rendelkező országa volt. Nemcsak a földrajzi és politikai térképet rendezte át a vasút megjelenése, hanem a társadalmi kapcsolatok hálóját is. Sokféle viszonylatot felbolygatott a tény, hogy különböző osztályhoz, társadalmi réteghez tartozó emberek ugyanazon vonaton, később egyazon fülkében utaznak. Csökkentek nem csak a települések, hanem az emberek közötti távolságok is, a vasút hozzájárult az

skanzen_ujsag_3.indd 3

egyenlőség és szabadság érzéséhez. Az idő és térérzékelés megváltozott. Felgyorsult a kereskedelem is, így már nem volt akadálya, hogy például a debreceni tonettszék igen gyorsan jusson el a győri polgárhoz, vagy hogy a pesti színész számára végképp emlékké váljanak az ekhós szekéren megtett hetekig tartó utazások a kolozsvári színházba. A motorvonat megszületésének körülményei – Az autó versenye és a helyiérdekű vasút fenntarthatósága A Ganz Gyárak vezetősége az 1920-as évek végén felismerte, hogy súlyos vereséget szenvedhetnek el a magyarországi vasutak az egyre fejlettebb és gyorsabb közúti autók és autó-

buszok elterjedése révén. Felismerve, hogy nem zárkózhatnak el újszerű forgalmi eszközök alkalmazása elől, olyan vonat fejlesztésbe kezdtek, amely képes felvenni a versenyt az aszfalton közlekedő négykerekűvel. A vonatok meglepő lassúságát a vegyesvonatok okozták, vagyis a személy- és áruszállítás összekapcsolása. Szétválasztásukhoz könynyű és fürge motorkocsira volt szükség. A magyar mérnökök által tervezett és magyar munkások által épített két- és háromtengelyes robbanómotoros kocsik használata először Magyarországon terjedt el. Sikerük olyan mértékű volt, hogy később a világ különböző részeiből zarándokoltak ide szakemberek a nagyhatású gyár szemügyre vételére. Az újjászületett BCmot 422: a motorgarázstól a múzeumi pályáig A Skanzen Vonatot Valkai Csaba, a szentesi Vasúttörténeti Alapítvány munkatársa, nyugdíjas szentesi vasutas és elkötelezett vonatrestaurátor újította fel. A Ganz-Jendrassik-féle

motorkocsi eredeti pályaszáma BCmot 422 volt, 80 096 gyári számmal épült. Első útjának pontos dátuma sajnos nem ismeretes. Annyi viszont bizonyos, hogy az 1960-as években Vésztőn volt állomásítva. 1989-ben ABymot-ból A-164-re történt átszámozása után a békéscsabai Pályagazdálkodási Főnökség motorkocsija lett. Innen utazott át Szen-

Korabeli sínek a pályán A Szabadtéri Néprajzi Múzeum – küldetésének megfelelően – a Skanzen Vonat működtetésével hozzájárul egy ipari műemlékjármű megőrzéséhez. Nemcsak a jármű patinás/ eredeti, de a vasúti pályaépítésnél használt korabeli síneket is régi módon, szinte manufakturális jelleggel, kézi erővel fektették le. A Skanzen Vonat ugyanis olyan C-rendszerű felépítményen, sínrendszeren halad, amelyet utoljára az 1930-as években gyártottak Magyarországon. A 2115 méter hosszúságú pályán beépítendő sínszálak a szentesi és a pilisi térség fővonalában töltötték szolgálati idejüket. A program

tesre 1998-ban, ahol Valkai Csaba közel egy évtizeden át őrizte, míg felújíthatta. A restaurálás közel egy évet vett igénybe, az aprólékos munkába a Vasúttörténeti Park és Közlekedési Múzeum szakemberei is bekapcsolódtak. A felújításnál olyan speciális, mai szempontból fontos igények kielégítését is szem előtt tartották, hogy a motorkocsi akadálymentes, kerekesszékkel és babakocsival is igénybe vehető legyen.

A Közép-magyarországi Operatív Program keretében turisztikai látványosság fejlesztését célzó beruházással létrejött Skanzenvasút a historikus vonatozás élményét kínálja a múzeum minden látogatójának. Bárki könnyen vásározó asszonynak, ösztöndíjjal külföldre utazó diáknak, vagy minden hájjal megkent kereskedőnek érezheti magát. A Skanzen Vonat 2,2 km-es vonalon halad, öt megállójából elindulva elérhető a Skanzen 60 hektáron elterülő 7 tájegysége, vagyis az egész múzeum. T. Zs.

4/1/2009 6:24:49 PM


2

SÖP • MMP • S.O.S.

Négy szoba - Cselédház a Skanzenben A Skanzen Örökség Program keretében jelenleg épülő új múzeumi tájegység, az Észak-magyarországi falu házai mellett egy négy szobás, közös konyhás uradalmi cselédház is épül. A másolatban elkészülő épület eredetije egy Sárospatak közelében lévő, korábban a Windischgraetz uradalomhoz tartozó tanyán áll, ma is lakott. A tervezett cselédház az egyetlen ilyen típusú épület lesz a múzeumban, ezért nemcsak a szűkebb régió, hanem az egykori uradalmi cselédség egészének életkörülményeit kell hitelesen bemutatnia. A téglafalú, cseréppel fedett épület négy szobájában négy különböző időszak berendezését tekinthetik meg a látogatók, 1900-tól a közelmúlt állapotáig.

Típustervek A nagybirtokon dolgozó cselédek lakását az uradalom biztosította, a konvenció fontos részeként. Ezek a lakóépületek az egész országban hasonló képet mutattak. Az uradalmi építkezéseket a XVIII. század közepén Bauschreiberségek, építési irodák irányították. E specializált munkaszervezetek mérnökök által készített tervek, típustervek alapján építkeztek. A cselédház az ideálisnak tartott típustervek szerint olyan épület volt, ahol egy központi térből, (ami közlekedőtér és konyha egyben), nyílt négy szoba. A szobákhoz egyegy kamra kapcsolódott. Az ilyen egységek az adott majorság igényeinek megfelelően ismétlődtek, vagyis az épületek több egység összeépítéséből álltak. A XIX. század végén, a XX. század elején gyakori volt, hogy az eredetileg egy család számára tervezett szobában több 6-10 tagú család is élt összezsúfolva, így egy főre körülbelül 1 m² alapterület jutahatott, a közös konyhán 4-8 asszony volt kénytelen osztozni.

Nincstelenek

Cselédtörvény

A cselédség volt a mezőgazdasági munkásság legalsó rétege, saját földtulajdonnal és saját lakással nem rendelkezett. E nincstelen réteg munkaerejét a XIX. században egyre nagyobb mértékben hasznosította a nagybirtok. A nö-

Az 1906. évi XLV. törvénycikk, az úgynevezett cselédtörvény, minden család számára egy szobát és kamrát írt elő, de a közös konyhahasználatot továbbra is megengedte. A törvény végrehajtására 10 év határidőt adtak, de az I.

Bemutatkozik a Múzeumok Mindenkinek Program

Tanuljuk a múzeumot! Mi a MOKK? A Múzeumi Oktatási és Képzési Központ a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik igazgatósága. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttműködési megállapodást kötött a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) létrehozására. Módszertani fejlesztéseket, képzéseket szervezünk, kommunikációs és disszeminációs tevékenységet folytatunk, szakmai tanácsadással, országos Múzeumi Koordinátori Hálózat működtetésével állunk a múzeumi szakemberek, pedagógusok, oktatók és felsőoktatási intézmények hallgatói rendelkezésére.

2008-2013 között fő feladatuk a „Múzeumok Mindenkinek Program - Múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése - Központi módszertani fejlesztés” TÁMOP3.2.8/A-08-2008-0002 megvalósítása munkatársaink közreműködésével. Első feladataink között szerepelt februárban egy műhelymunka sorozat. Ezek célja volt a múzeumi EU pályázatok kidolgozása szempontjából kiemelkedő jelentőségű mintaprojektek megvalósítása. A TÁMOP 3.2.8/08/B. kódszámon megjelent „Múzeumok Mindenkinek” Program - Múzeumok oktatási-képzési

szerepének erősítése címmel kiírásra került pályázat kapcsán az érdeklődő intézmények számára akartuk megkönnyíteni és modellezni a pályázás egész folyamatát az ötlet felmerülésétől a pályázati dokumentáció teljes körű összeállításáig. A műhelymunkák keretében született multiplikálható mintaprojekteket, és a kapcsolódó összes dokumentumot, honlapunkon (www.mokk.muzeumokmindenkinek.hu) folyamatosan bővítve közzétesszük. A kapcsolódó hasznos dokumentumok mellett már hozzáférhető a KI MIT TUD A MÚZEUMBAN? ÉS TE? MÁSKÉPP? – „A felnőttlét szerepeire felkészítő” múzeumpedagógiai foglalkozások, melynek készítője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumpedagógiai Osztálya. Disszeminációs tevékenységünk keretében a képzésekhez azonos címmel oktatási segédanyagok is készülnek most induló, MÚZEUMISKOLA című sorozatunkban. Ennek első darabja a „Szórakoztatva tanulni, tanulva szórakozni! - projektmódszer a múzeumpedagógiában” című kötet. Az egyenlőre még csak a hallgatók részére készített oktatási segédanyag iránt máris nagy a múzeumi szakma érdeklődése. Káldy Mária igazgató Munkatársaink: Projektmenedzser: dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese; Szakmai vezető: Káldy Mária, a MOKK igazgatója; Pénzügyi vezető: Tusán Róbert, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gazdasági igazgatója; Képzési adminisztrátor: Bagyó Kinga; Koordinátor hálózat fejlesztéséért felelős: Nagy Zsuzsanna; Oktatásszervező: Bokros Anita; Tájékoztatásért és nyilvánosságért felelős: Lengyel Emese; Disszeminációért felelős: Sághi Ilona; Általános asszisztens: Vári Csilla. A Múzeumi Koorinátori Hálózatban további 22 lelkes és elkötelezett munkatársunk dolgozik.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

IMPRESSZUM Skanzen Hírlap – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum negyedévenként megjelenő információs lapja. Felelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgató Főszerkesztő: Takách Zsuzsanna, kommunikációs tanácsadó Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001 Szentendre, Pf. 63. Tel: 06 26 502 500, Fax: 06 26 502 502 Email: szerk@sznm.hu www.skanzen.hu Készült: E-press Nyomda, Szeged

skanzen_ujsag_3.indd 4

egyedül lakott szobában még mindig a zsúfoltság uralkodik (1930). Az 1970 utáni állapotot az átalakításoknak köszönhetően egybenyitott lakrészek, gyári tömegbútorokkal berendezett tágasabb lakótér és a villanyáram használata jellemzi. A negyedik szoba a 2000 körüli állapotot rögzíti, szintén jelentős átalakításokkal, amikor a tanyán elsőként ebbe a házba bevezetett víz lehetővé tette a fürdőszoba kialakítását. A különböző időszakok jellemzői jelentősen befolyásolják az épület egyes elemeit, külső és belső képét, így a nyílászárók, cserépfedés, padlóburkolat és falfestés 100 év alatt bekövetkezett változásai is láthatóvá válnak.

vekvő munkaerő szükségletet a gabonakonjunktúra, majd a gazdálkodás egyre intenzívebbé válása okozta. A gazdasági és uradalmi cselédek művelték az ország szántóterületének 30-40%-át, és mindeközben ez volt a legkiszolgáltatottabb, legrosszabb körülmények között élő réteg. Az elvégzett munkájukért cserébe kapott bérük, a pontosan kiszámított konvenció, a létminimumon való tengődést tette lehetővé számukra. A közép- és nagybirtokon dolgozó cselédek száma családtagjaikkal együtt 1925ben egymillió fő volt.

világháború miatt hatályát felfüggesztették. Az 1930-as években a cselédlakások körülbelül 50 %-a még mindig közös konyhás volt, de egy szobában általában már csak egy család élt. A korszakban épített cselédházak már családonként külön szoba – konyha - kamra egységekből álltak. 1945 után a termelőszövetkezetek tulajdonába került uradalmi épületeket, így a cselédházakat is, általában lebontották, építőanyagukat újrahasznosították, helyükre új épületeket emeltek. 1900, 1930, 1970, 2000

A különböző időpontokat bemutató berendezés egyedülálló lehetőséget nyújt a lakáskultúra változásának érzékeltetésére. A négy kiválasztott időszak: 1900, 1930, 1970-es évek és a 2000 körüli állapot. Általánosságban elmondható, hogy a cselédek a környező falvakra jellemző lakáskultúra archaikusabb, szegényesebb változatát tudták megvalósítani. A szegénység és a gyakori, sokszor évente bekövetkező költözések miatt kevés és egyszerű bútordarabot használtak, ennek ellenére a csupán 4x4 méteres szobák meglehetősen szűkösnek bizonyultak.

A múzeumban hamarosan megtekinthető cselédház eredetije a XIX. század végén, jó minőségű anyagból épült, a korszak viszonylag színvonalas építményének tekinthető.

A legkorábbi periódust (1900) képviselő szobában két család, vagyis 4 felnőtt és több mint 10 gyermek együttélésének körülményeit mutatjuk be. A következő, egy család által már

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A bodrogközi cselédház egyik érdekessége az lesz, hogy a kiállítási terekbe lépve testközelből tapasztalhatjuk meg az egykori cselédség életkörülményeit, használati tárgyaikat kézbe vehetjük, és a változó időmetszetekben figyelemmel kísérhetjük a lakótér használatának változását. Ez lesz múzeumunk első olyan kiállítása, mely szinte napjainkig végigköveti egy épület berendezésének, külső és belső képének átalakulását. Kiss Kitti

Csatlakozzon a Skanzen Klubhoz! Ez év elején létrejött klubunk, ami hivatalosan az iwiw.hu portálon fogadja a tagok regisztrációját, és forgalmasabb klubhelyiségeink egy része is itt található. Ha szívesen csatlakozna a Skanzen Klubhoz, kérjük keresse fel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum iwiw oldalát, és jelezze regisztrációs szándékát. Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!

Szánj időt a dolgokra! • A kevesebb több! • Van választásod!

S.O.S. akció a szentendrei középiskolákban Rendhagyó kampányban való részvételre hívta a Skanzen a szentendrei középiskolákat. S.O.S. – Mentségek meg forrásainkat! címmel április 23-án európai vándorkiállítás nyílik meg a Skanzen Galériában. A magyarországi bemutató egy a környezettudatos szemléletre, a mérsékelt fogyasztásra és a társadalmi felelősségvállalásra felhívó akcióval egészül ki, ebbe kapcsolódik be három gimnázium mintegy hatvan érdeklődő diákja és tanára.

A Skanzen 2006-ban a Kultúra 2000 keretprogramon belül pályázatot nyert egy európai együttműködésben való részvételre. A CultRural projekt 2006-2009 között 7 orA választott témáról megadott határidőig egy szág (Görögország, Svédország, Olaszország, magyar-angol nyelvű elektronikus prezentáci- Bulgária, Lengyelország, Franciaország és ót kell készíteni, amelyet a kiállításban folya- Magyarország) közreműködésében a fenn-

Végül három középiskolából – Ferences Gimnázium, Móricz Zsigmond Gimnázium, II. Rákóczi Ferenc Általános iskola és Gimnázium – összesen egy tucat csapat jelentkezett.

matosan vetíteni fogunk. A diákok ezenkívül

Az S.O.S. – Save Our Sources!/Mentsétek meg forrásainkat! kiállítás olyan régi, a paraszti, vidéki gyakorlatból ismert, hagyományos technológiákat – földhasználati, vízgazdálkodási, közlekedési, táplálék előállítási, hulladékkezelési stb. módokat – mutat be, amelyek újra alkalmazva, a mai viszonyokhoz alakítva vagy megújítva ma is aktuálisak lehetnek és számos környezeti, gazdasági vagy társadalmi problémára megoldást jelenthetnek. A kiállítás először 2009. január 7-én Franciaországban (Écomusée Marquez, Sabres) nyílt meg, 2009. április 23. és június 21. között lesz látható a Skanzen Galériában, Szentendrén, végül 2009. július 12-én nyílik meg a svédországi Ljusdal-ban. Mivel a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó elméletek és gyakorlatok egy élhető jövő megalapozására törekszenek, fontos, hogy a kiállításban megfogalmazott értékeket, tanulságokat elsősorban a felnövekvő generációk számára tudatosítsuk. Ezért a kiállítás célcsoportja a 10 és 16 év közötti korosztály. Innen ered az alcím – Mentsétek meg a forrásainkat! – imperatívusza, amely egyben meghatározza a kiállítás felépítését, arculatát, nyelvezetét és teljes kommunikációját. A magyarországi bemutató egy a környezettudatos szemléletre, a mérsékelt fogyasztásra, a társadalmi felelősségvállalásra felhívó kampánnyal egészül ki. Mivel a Skanzen Szentendre város öt középiskolájával jó kapcsolatot ápol, s az intézmények között együttműködési megállapodás is fennáll, a diákok számára meghirdettük az S.O.S. akciót. A kampány keretében a diákok (9-10. évfolyam) kis csoportokban, felkészítő tanár segítségével az alábbi 5 témát dolgozzák fel megadott szempontok szerint: Földépítészet – Olcsó lakás tömegeknek Ártéri gazdálkodás – Együtt élni a folyóval Komposztálás – Kézenfekvő recycling A Mangalica-sztori és a helyes táplálkozás Kaláka , avagy kölcsönösségen alapuló társas munkák

a kiállítás ideje alatt szombatonként önkéntes tárlatvezetést is vállalnak. Az eredményhirdetésre és a díjkiosztóra a kiállítás megnyitó ünnepségén kerül sor. A kiállítást 2009. április 23-án 17 órakor nyitjuk meg a Skanzen főépületében. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a fővédnökséget Sólyom László köztársasági elnök elvállalta. A kiállítást Novák Péter televíziós személyiség nyitja meg. Az ünnepi műsorban együtt muzsikál majd a Csík zenekar és Kiss Tibor a Quimby együttesből.

tartható fejlődés, a vidékfejlesztés és a vidéki kulturális örökség problémakörének öszszekapcsolására jött létre. A projekt keretében a részt vevő tudományos intézetek és múzeumok a témában való kutatásra és az eredmények kiállításokban való közzétételére vállalkoztak. Magyarország svéd és francia partnerekkel a vidéki örökség és a technológia kapcsolatát dolgozta fel. Szabó Zsuzsanna

4/1/2009 6:24:54 PM


3

AKTUÁLIS

„Akit egyszer a mozdony füstje megcsap…” A vasút közelébe került emberek közül sokan érzik magukénak Moldova gondolatát. Virág László az 1950-es évek végén kezdett a vasútnál dolgozni Mezőhegyesen – a Skanzen új bejárati épületének eredetijében-, ahol akkor még gőzmozdonyokat vezetett.

Majd a mezőhegyesi fűtőház főnökeként tevékenykedett. A közel harminc év vasúti munkával töltött mezőhegyesi időszak nem múlt el nyom nélkül. Mai napig nyomon követi a mezőhegyesi vasútállomás életét. Részt vett a 100 éves, majd tavaly a 125 éves évforduló ünnepségének szervezésében. Nap mint nap bővíti, szépíti az unokáinak épített vasúti terepasztalát. Virág Lászlóval, a mezőhegyesi fűtőház utolsó főnökével beszélgettünk vasutas életről és Mezőhegyesnek a magyarországi vasúttörténetben játszott szerepéről. Sokan nem ismerik az állomásfőnök és a fűtőházfőnök közötti különbséget. Mit jelent a két tisztség? Az állomásnak van egy állomásfőnöke, de nem minden állomáson van fűtőház. A fűtőházak külön szervezeti egységek voltak a vasúton belül. A fűtőházban a mozdonyokat karbantartják – mert itt mozdonyokról van szó -, kiszolgálják. A mozdony, amikor kell, kijár a vonatokhoz, illetve amikor megérkezik az állomásra és nincs több dolga, akkor ide áll be. Ennek is volt főnöke, annak is. Az állomáson

az állomásfőnök tudott mindent. A beleegyezése nélkül semmit nem lehetett csinálni még a fűtőháznak sem. A fűtőház is az állomási vágányokból ágazott ki. Ahogy mennek a sínek, az egyik oldalon van az állomás, a másik oldalon van a fűtőház. Hogy került Mezőhegyesre és a vasúthoz? Ez megint egy hosszabb történet. Én komáromi születésű vagyok, a feleségem pedig Békés megyéből, Tótkomlósról származik, ami Mezőhegyestől 15 km-re fekszik. A házasságkötés után én kerültem el Tótkomlósra, de akkor még nem a vasútnál dolgoztam. Mivel olyan nagy volt a távolság Tótkomlós és Komárom között, a rokonlátogatásra nagyon ritkán került sor. Ha pedig sűrűbben szerettük volna, sokkal többe került volna. Így kerültem 1958-ban Mezőhegyesre a fűtőházba, a hozzánk legközelebb eső fűtőházba. Idővel érdeklődtem, hogy mennyi az órabérem. Csak a fizetésnél derült ki, hogy kevés. Ekkor döntöttem, otthagyom a vasutat. Megírtam a felmondólevelemet és feljöttem Budapestre az építőiparban dolgozni. Lényegesen több pénzt kerestem Budapesten, mint ha ott maradtam volna a vasútnál. De akit egyszer a mozdony füstje megcsap... Három év után visszamentem Mezőhegyesre, és folytattam a mozdonyvezetői kiképzést. Az 1950-es évek végén még gőzmozdonyok futottak a magyar síneken. Hogy lehetetett valakiből mozdonyvezető abban az időben? Akkoriban mozdonyvezetőnek azok mehettek a vasúthoz, akik nyolc általánossal és egészségügyi vizsgával rendelkeztek. Ez alapján kerülhettek be mozdonyvezetőnek. De először is csak mozdonyvezetői gyakornoknak vették fel őket. A kiképzés úgy szólt, hogy először egy éven keresztül műhely-, mozdonykarbantartási gyakorlatot kellett végezni, utána egy évet mozdonyfűtői gyakorlaton kellett részt venni, és ezek után elküldték három hónapos mozdonyvezetői tanfolyamra. Hogyan épült ki Mezőhegyesen a vasút? Milyen szerepet töltött be a város a hazai vasút életében? 1785-ben II. József Mezőhegyesen megalapította a ménestelepet. Az állatok számára egyre nagyobb mennyiségben kellett megtermelni az élelmet, így egyre jelentősebbé vált a kör-

Kalotaszegi festett bútorok nyomában Kalotaszeg gazdag népművészeti kincsének fölfedezése az 1880as években kezdődött el, s hamarosan a főhercegnők és a polgári réteg körben is ismertté vált. A 19. század óta Kalotaszeg társadalma s így díszítőművészete is nagy változáson ment keresztül, ám az alkotókedv nem veszett ki az ott élő emberekből. Jó példái ennek a Nádas-menti falvakban készült festett bútorok. 2009 januárjában Deim Péter munkatársammal Inaktelkére látogattunk el, és a bútorfestés technikáiról készítettünk több mint 11 órányi videóanyagot. Ezek a bútorok a 20. század elején még sötétkék alapúak voltak, az 1940es évektől azonban főleg fehér (kisebb részeken sárga) alapon piros és zöld színű virágmotívumokkal díszítettek.

A lányok konfirmálásukra (s egyúttal az ezt néhány éven belül követő esküvő előlegeként) kapták ajándékba a festett bútorokat. A bútort helyi asztalos készítette, a festés pedig többnyire az asztalos feleségének munkája volt, de a kevésbé módosak maguk is elsajátították a technikát, és ahogy idejük engedte, otthon más bútorokról vagy textíliákról vett minták fölhasználásával saját ízlésviláguknak megfelelő motívumokat varázsoltak elő. Egy együttes általában egy asztalból, négy székből, festett ládából, padládából, hosszú padból, vetett ágyból, hálóágyból, tálalószekrényből, szekrényből, tükörből és karnisokból állt. Ezek elkészítése az aprólékos munka és az anyagi háttér előterem-

skanzen_ujsag_3.indd 5

tése miatt több évet is igénybe vett, így a szülőknek időben fel kellett készülniük erre a kiadásra. A festéket általában Magyarországról szerezték be, mert ez jobb minőségű volt. A munka első fázisában 2-3 rétegben fehér festékkel lealapozták a kész bútorokat; akinek nem volt elegendő pénze új bútort készíttetni, az az anyjától, nagyanyjától maradt régi bútorokat festette át. Ezt követően sablonnal fölrajzolták a megálmodott kompozíció virágait, majd előbb ezeket festették be, utána pedig a szárakat és a leveleket.

Az 1980-as évek végéig a kalotaszegieknek jó megélhetési alapot nyújtott a vasút, a közeli bánya és a kolozsvári gyárak, ám az 1990-es évek elején ezek többnyire megszűntek, és a férfiak többsége Magyarországon az építőiparban vállalt munkát, az asszonyok pedig hímzésből igyekeztek pénzt előteremteni. Az asszonyok egy része közvetlenül eladással is foglalkozik, s ezért egészen Budapestre, sőt Szentendrére is elutaznak, hogy a téli időszakban otthon hímzett terítőiket, ruháikat eladják.

nyék mezőgazdasági tevékenysége, főként a cukorrépa termesztés. Ezt jól példázza egy mondás; „Ha Mezőhegyesen elfelejtenek vetni, akkor is tudnak aratni.”. Így az 1880-as években elkezdték kiépíteni a vasutat Mezőhegyesen, majd 1883-ban megépült a vasútállomás. A cukorgyár számára a szállítás 60-70%-a vasúton történt. Külön iparvágányok ágaztak ki a gazdasági vonalból az egyes gyárépületekhez, hogy könnyebb legyen a szállítás. Ennek megfelelően a személyszállítás is fejlődött. Amikor én Mezőhegyesre kerültem az 1950-es évek végén, csak gőzmozdonyok állomásoztak ott. De persze idővel korszerűbb dízelmotoros és villamos mozdonyok is lettek.

szerint Horthy Miklósnak Belsőtelken éltek rokonai, ami Mezőhegyes és Battonya között található. Családlátogatásai során számos alkalommal vadászott a környéken. A helybeliek úgy tartják, hogy Horthy Miklósnak saját vasúti kocsija volt, amivel a mezőhegyesi gazdasági vasútvonalon utazva jutott el a vadászatok helyszíneire. Az 1960-as, 1970-es években próbáltuk felkutatni Horthy Miklós kocsiját, de már nem találtuk meg. Feltehetően1975-

Manapság egyre többet hallunk arról, hogy megszüntetnek mellékvonalakat, illetve kevés támogatás jut a kisebb vasúti pontoknak, állomásoknak. Mezőhegyest mennyire érintette, érinti ez? Már az 1970-es 1980-as években szó volt arról, hogy megszüntetik a Mezőhegyes-Battonya közötti vasúti szakaszt. 165 km Mezőhegyeshez tartozó gazdasági vasútvonalat szüntettek meg 1975-ben, mert már nem volt rá szük-

ben, amikor végleg megszüntették a gazdasági vasútvonalat, számos kocsival együtt feldarabolták és beolvasztották. 1983-ban a mezőhegyesi vasútállomás 100 éves évfordulójának emlékére ünnepséget szerveztünk. Ennek keretében nosztalgiavonatozáson vettek részt az ünneplők. Tiszteletét tette az akkori külügyminiszter, Pulya Frigyes, aki így utazott a mezőhegyesi vasútvonalon.

ség. Míg 1883-ban igény volt arra, hogy megépítsék a vasutat, addig most mások az igények. Gondoltuk volna azt, hogy valaki felül Budapesten, a Keletin és hét és fél óra múlva átszállás nélkül Münchenben van? Nem. Úgy gondolom, hogy Mezőhegyes megtette a magáét, betöltötte a feladatát. De már közel sem akkora a feladata. Megérdemli ez a vasútvonal, hogy méltassák a vasúti fejlődésben egykor betöltött fontos szerepét. Gyenizse Anikó

A mezőhegyesi vasútállomás épülete díszes, kimunkáltságával kitűnik a környező vasúti épületek közül. Mi volt az oka, hogy ekkora hangsúlyt fektettek az épület kivitelezésére? A mezőhegyesi vasút magánvasútként épült az Arad-Csanádi HÉV tulajdonában. Talán ennek következtében építették ilyen szépre a vasútállomást. De akkoriban ilyen koncepcióban épültek az állomások. A XIX. században a Habsburg uralkodó család több tagja is megfordult a mezőhegyesi ménestelepen. Az emlékezet szerint Ferenc József és felesége, Sissi is utaztak a mezőhegyesi vasúton. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az állomás és a közelében lévő épületek építészeti különlegességek. Rajtuk kívül milyen híres utazók voltak a vasútállomás történetében? Az 1920-as években József Attila makói diák évei alatt többször ellátogatott Mezőhegyesre, az utat pedig vonattal tette meg. A szóbeszéd

Muskátliba öltözött vasútállomások Hazánkban az igazi sikert a vasútépítés hozta meg a virág számára Pelargonium cucullatum A XIX. század végén és a XX. század elején a magyar porták jellegzetes virága volt a muskátli. Az ország minden falujában az ablakokban ez a növény virított. Valószínűleg ezért gondolják sokan, hogy a magyar nép hagyományos virága, pedig még Angliába is csak 1690-ben hozta be Hans William Bentinck. Anglia világutazói nagy szerepet játszottak más kontinenseken élő növényfajok elterjesztésében, kertészeik szívesen kísérleteztek az új példányok honosításával. Az elsőként behozott fajnak (Pelargonium cucullatum) rózsaszín, bíborba hajló virága és rózsa illatú levele van, hazájában két méter magasra is megnő, de a kerté-

Ausztriában Jakob Klier bécsi adóhivatali pénztárnok, a muskátli nagy rajongója volt, gyűjtötte és egyben nemesítette is a növényeket. Olyannyira ismerték a nevét, hogy még Ferenc császár is megtekintette a gyűjteményét, de az érdeklődők serege látogatta rendszeresen az üvegházait. Az ő nemesítéseiben ma is gyönyörködhetünk, mert Leopold Trattnick botanikus 1826-ban kiadott egy hat kötetes sorozatot „Neue Arten von Pelargonien deutschen Ursprungs” címmel, illusztrációkkal és leírásokkal a különböző fajtákról. Muskátli a parfümben Franciaországban leveleit a tubáknak használt dohány illatosítására a dohánylevelek közé rakták, ugyanekkor elkezdték termeszteni a rózsamuskátlit és a muskotálymuskátlit geraniumolaj előállítására, amit a parfümgyártásban főleg férfi illatokhoz használnak. Az olajkivonatot a virágzás előtti szárból és virágból állítják elő gőzdesztillációval. Élénkítő, antidepresszáns, fertőtlenítő hatású. A hiedelem szerint illata elűzi az ellenségeskedést és segíti az anyagi gyarapodást. A virágnyelvben a rózsaszín muskátli a kivételezés szimbóluma volt, a piros melankóliát sugároz.

szek körében ekkor még nem hozott igazi si- Muskatály kert. Később több, más muskátli faj is eljutott Magyarországon a muskátli először EsterEurópába, ezek keresztezéséből alakultak ki a házy Miklós herceg kertjében jelent meg, ahol mai fajták. A kontinensen igazán a XIX. szákülön üvegházuk volt, de sajnos pontos lezad közepén indult el hódító útjára, ekkor neírás nem készült sem fajtájukról, sem menyDeim Péterrel fölkerestük a helyi asztalost is, mesítették a legtöbb fajtát. nyiségükről. Lippai János híres könyvében a aki elmondta, hogy az utóbbi időben egyre ke„Posoni Kertben” megemlíti ezt a növényt, de Fokföldtől Európáig vesebben rendelnek tőle festett bútorhoz alanem készült részletes ismertetés róla. Az első A megközelítőleg 250 muskátli faj nagy része pot: egyrészt a leányok édesanyjuktól már kész hiteles beszámoló Szency Imre (1798–1860) együttest kapnak, másrészt egyre inkább a vá- Fokföldön honos, de előfordul néhány faj premontrei préposttól származik, aki nemcsak Ausztráliában és a Közel-Keleten. Az új fajták rosi bútorokat keresik. kialakulását segítette a nálunk honos gyurgya- a vadvirágokat, de a kerti növényeket is gyűjA helyi lelkész vezetésével 2007-ben készült el lag afrikai rokonainak, a mézmadaraknak táp- tötte és pontos leírással szolgált az utókornak. a templom festett kazettás mennyezete, melyet lálkozási szokása. Ez a madár a virágok kely- A XVIII. század vége felé Benkő József, (1740 a helybeli asszonyok és a lelkész festettek meg héből szívogatja a nektárt, és ezzel egy időben – 1814) református lelkész, teológus, botanikus, a bútorokról ismert motívumok fölnagyításá- elvégzi a beporzását is. Így természetes úton fo- történetíró, aki Linné rendszerét kezdte el átültetni a magyar botanikába, 1783-ban „Fűval kék alapra. lyik az új változatok kialakulása. szeres bővebb nevezetek” c. művében említi Vass Erika

elsőként a virág magyar elnevezését. Az általa egyedül ismert Geranium odoratissimum-ot hungaris muskátának, illatozó daruorrnak írja le, és ettől kezdve nevezik muskátlinak más forrásmunkákban is. A szó jelentése mósuszillatú, vagy másképp muskatály. A MÁV és a muskátli A MÁV típusterveket adott ki a vasútállomások felszerelésére és környezetének kialakítására. Fontosnak tartották, hogy az utazók minden állomáson virágos, ápolt kerteket találjanak. Hársfák és gesztenyék adtak árnyékot az utazóknak, az ágyásokban dáliák és nemesített rózsák virítottak, ezeket a személyzet gondozta. A muskátlik az állomás ablakaiban faládákban és a kifüggesztett egyen virágtartókban nyíltak. A csüngő fajtákat alkalmazták az osztrák állomásokon, a magyar vasút az álló muskátlikat ültette a virágládákba, ezt külön szerződés szabályozta a két vasúttársaságnál. A MÁV-nak saját kertészete is működött, ahol saját felhasználásra facsemetéket és palántákat termeltek. Ezek a kertészetek a mai napig működnek, de sajnos az állomások pénz hiányában már nem olyan szépek, mint a XIX.-XX. század fordulóján.

Mi viszont igyekszünk megidézni a mezőhegyesi vasútállomáson ezen századforduló hangulatát, így a peronon és az ablakpárkányokon megannyi nálunk felnevelt muskátli gondoskodik a látogatók meleg fogadtatásáról. Jakab Jutka

4/1/2009 6:24:57 PM


Skanzen Hírlap 2009. április