Székely Kalendárium – 2016
Munkabíró, ravasz és önző „A nép megélhetésének és gyarapodásának titka, a szorgalom és egyszerűség mellett, abban áll, hogy kisebb vállalatokra üzleti szellemmel bir, s apró dolgokban okosan ki tudja számítani hasznát. Ellenben koczkázatos vállalatokba semmi szin alatt nem bocsátkozik. [...] Hogy oly kevéssé termékeny földön, annyira nélkülözve csaknem minden segédeszközt, akkora mérvű közterhek mellett, oly szűk birtokon és primitive gazdasági rendszer alapján csak feszitett, példátlan munkásság, munkaszeretet tarthat fenn egy népet, az kétségtelen. S hogy e nép ezek daczára a jóllétnek még bizonyos nemével is bir, [...] ebben meg józan esze nyilvánul, mely rendezni, beosztani, megtakarítani szeret és tud s mely a kicsiből sokat fedezni ért, s igényeit a lehetőség határain belől szabályozza. [...] A 'szabad széköl'- ben igen erős a kásztszellem. Az úgynevezett nadrágos osztály iránt még ma is nagyon bizalmatlan, holott ez osztály egy jelentékeny része az ő soraiból emelkedett föl. A volt jobbágy-osztállyal szemben pedig lenéző és aristokrátikus. E tekintetben a valódi democrátiát nem képviseli, s az idő és miveltség elsimító kezére szellemének még nagy szüksége van. Lenéző és megvető az idegen nemzetiségekkel szemben is, miben korlátoltsága és elszigeteltsége nyilvánul. Az üzlet és mesterségek legnagyobb részét lealázó foglalkozásnak tekinti, miben nemcsak tudatlanságát árulja el, de magasztalt életrevalóságának hirét is részben megcsorbítja. Perlekedési hajlamát igaz, hogy institutióiból megmagyarázhatjuk, melyek jogot adtak 3 frtos perét egész az udvarig vinnie; de hogy mai nap is sok példája van a perlekedés által való tönkrejutásnak, ez csak az elfogultságból, pontatlanságból, makacsságból és a belátás hiányából származhatik. E nép továbbá ravasz és önző. A nadrágos ember iránt állandóan alázatosságot és szolgálatkészséget szinlel, de hátmögött kigunyol, megvet és mindig azon töri fejét, hogyan szedhessen rá, és hogyan zsarolhasson meg apró szolgálataiért. S ha szerződés nélkül bíztál rá munkát vagy fogadtál el szolgálatot, mindig készen lehetsz rá, hogy tulkövetelő számlát kell kiegyenlítened.” Kozma Ferenc (1844–1920): A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota, 1879
Fotó: Dénes László
A Bucsecs-hegység a Mál-tetőről
116