Page 1

1


2


3


5


MARTOS GÁBOR

A művészet perspektívái Szegedi Csaba amerikai képeiről

Amikor Filippo Brunelleschi (1377–1446) itáliai építész és látványhoz képest elfoglalt látószögének megfelelően kijeszobrász „kitalálta” az úgynevezett centrális, vagy másként lölt egy pontot, és a képet úgy festette/rajzolta meg, hogy lineáris perspektivikus ábrázolás módszerét, arra a problé- minden, a valóságos térben a kép síkjára merőlegesen mára keresett választ, hogy hogyan lehetne a térben létező, futó vonalat a művön ebbe az úgynevezett enyészpontba tehát háromdimenziós valóságot egyetlen síkon, a látvány- vezetett össze. Így a képen ábrázolt tárgyak a kép síkjától az ról készített ábrázolást hordozó vásznon, vagy papírlapon, enyészpont – a „távol” – felé egyre kisebbedtek, méghozzá de mindenképpen mindössze két dimenzióban visszaadni. a képsík és a képzeletbeli „végtelen” között elfoglalt valóságos Persze – mint erre mások mellett az amerikai Arthur C. helyzetüknek megfelelő arányban, vagyis gyakorlatilag úgy, Danto, korunk egyik legnagyobb művészetfilozófusa is fel- ahogyan az emberi szem is érzékeli a háromdimenziós teret. hívja a figyelmet – „a művészek a perspektíva felfedezése előtt is érzékeltetni tudták, hogy térbeli tárgyakat ábrázol Az építész-szobrász módszeréről egy másik reneszánsz a kép: takarások, különféle méretek, árnyékok, színfokoza- poli­hisztor, a sok más mellett ugyancsak építészként is tok és hasonlók segítségével”. Csakhogy ezek a megoldások tevékenykedő Leon Battista Alberti (1404–1472) bizoegy tökéletességre törekvő reneszánsz embernek – aki rá- nyította be immár pusztán matematikai módszerekkel, adásul építészként naponta szembesült a tér síkon történő hogy valóban „működőképes”: az ő 1436-ban megjelent ábrázolásának minden problémájával – nem volt elég; neki Della pittura (A festészetről) című könyve tette valóban az kellett, hogy a vászonra „vetített” képén pontosan meg ismertté és elismertté a Brunelleschi-féle művészi tértudja mutatni a „mélységet”, érzékeltetni tudja a dolgoknak ábrázolás tudományos módszerét, az objektív („így van az egymástól, illetve a nézőtől mérhető valódi távolságát. a valóságban”) és a szubjektív („így látom a képen”) minRáadásul olyan módszerrel, amely bárhol és bármikor hasz- den művész által „érvényesen” használható, illetve minnálható, bárki által megszerkeszthető, vagyis valamiféle den néző által ugyanúgy befogadható viszonyát, a latin reprodukálható szabályosságon alapul. „per” (alaposan, teljesen) és „specto” (lát, megnéz) szavak összetételével megnevezett (reneszánsz) perspektívát Brunelleschi a problémát olymódon oldotta meg, hogy (amelyet amúgy addig inkább „prospettiva”-nak, azaz a maga elé helyezett sík rajzfelületen az előtte elterülő „előretekintés”-nek neveztek). 6


A művészettörténet szerint az első, már eszerint a módszer szerint megalkotott mű Masaccionak (1401–1428) a firenzei Santa Maria Novella templomba 1427-ben készített Szentháromság Szűz Máriával, Szent János evangelistával és a donátorokkal című képe volt (ami aligha lehet véletlen, hiszen tudjuk, hogy a munkát a fiatal művész nem más, mint Brunelleschi közbenjárásával nyerte el), s innen jutott el aztán néhány száz év alatt a festészet mondjuk (hogy miért is, arról majd később) addig, hogy a kubizmusban már „lecserélje” a jó öreg vonalperspektívát egy olyan többsíkú, „mozgó” perspektívára, amelyben a festő egyszerre több nézőpontból, mintegy a teret „szétbontva”, több nézetnek ugyanarra a síkra történő vetítésével, nagyon egyszerű síkidom-formákra redukálva ábrázolja az elébe kerülő (térbeli) tárgyakat. Szegedi Csaba még képzőművészeti főiskolás korában készít egy képet Architektúra címmel az alma mater udvaráról. Ezen – mintha a zárt teret határoló negyedik sík egyik ablakából kitekintve – három fal látszik: egy balra, egy szemben, egy pedig a jobboldalon. A klasszikus térábrázolás-szituáció megoldására keresve sem lehetne ideálisabb módszert találni egy ilyen képhez a Brunelleschi-féle perspektíva alkalmazásánál; nem véletlen, hogy Szegedi is ezt használja – egészen pontosan ezt is, meg nem is. A képen ugyanis, miközben a három fal egymáshoz való viszonya

Architektúra Architecture olaj, vászon oil on canvas 80 x 100 cm 1986 7


New York City New York City vegyes technika, farostlemez mixed media on fiberboard 90 x 70 cm 1986

5 pontos perspektíva 5 point perspective grafit, papír graphite on paper 29 x 42 cm 2002

a legszabályosabb reneszánsz perspektíva alapján jelenítődik gúlák, ékek – formájában megjelenő épületek szerveződmeg, a baloldali és a jobboldali falnak a képsíkra merőle- nek várossá. Szegedit – ahogyan oly sok más odalátogatót gesen futó vonalai – az épületpárkányok, az ablakkeretek is – lenyűgözi a város, vagy őt inkább, azt mondhatjuk, a vá– nem ugyanabba az enyészpontba futnak össze, hanem két ros látványa. Ott, vagy az ottani élmények nyomán később különbözőbe, s ezek közül az egyik ráadásul nem a kép síkja készült képei egy részén (New York-i utca, Manhattan 03) mögött, valahol a szemünk előtti távolban, hanem az előtt, olyannyira visszanyúl a Brunelleschi-féle ábrázolásmódhoz, tehát valahol a néző háta mögött van. Vagyis Szegedi Csaba hogy még az enyészpontba futó segédvonalakat is megegyfelől fel is használja a perspektíva-szerkesztés klasszikus hagyja a képen; ezek a valóságban nem létező „struktúrák” reneszánsz fortélyát, meg – kicsit mondjuk éppen a kubis- a létező épületek, utcák vonalaival és a pontosan kiszerták több nézőpontú térfelbontását követve – el is szakad kesztett árnyékfoltokkal együtt adják ezeknek a képeknek tőle (miközben a kép készítésének folyamatában termé- az izgalmas, lüktető látványát (még úgy is, hogy a képekről szetesen felhasználja a Danto által is idézett „perspektíva „hiányzik” a New York-i utcák amúgy nyüzsgő élete, azok előtti” térábrázolások – takarások, árnyékok, színfokozatok legtöbbjén nem látunk sem járműveket, sem embereket, sem reklámokat, csakis a puszta „architektúrát”). Ugyanak– külön­böző megoldásait is). kor ha jobban megfigyeljük ezeket a sokszor az építészeti A művészetében eszerint a tér, illetve a tér és a sík viszo- rajzoknak a „hétköznapi” látvány mellett a mérnöki szemnya iránt már ekkor érezhetően fogékony festő 25 évesen, lélet formaegyszerűsítését is felidéző képeket, némelyiket már a főiskola posztgraduális mesterképzőjének hallgató- nézve bizony rájöhetünk, hogy Szegedi, ha finoman is, de jaként kerül ki először New Yorkba, s számára a Big Apple „csal”: az enyészpont nála nem biztos, hogy valóban egyet– vagy ahogyan Esterházy Péter írja egy helyütt: „a világ szíve” – len pont (néha a vonalak nem egyetlen klasszikus pontba maga lesz a tökéletes „3D”: az egymást merőlegesen metsző – kiterjedéssel nem rendelkező mértani alakzatba – tartanak utcákban és az azok sarkain égbetörő épület-élekben a fiatal össze, hanem „csak úgy” valahová körülbelül egyfelé a táfestő megannyi gigantikus koordinátarendszer tengelyeit volba), máskor – különösen az úgynevezett felső „kameraállátja, s az általuk strukturált térben a szemében különböző lásból”, mintegy magasból letekintve készített képein – a nézősíkok által határolt szabályos idomok – téglatestek, hasábok, ponthoz képest az egyik irányú síkok valóban a perspektíva 8


szabályai szerint vannak megszerkesztve, ám az egy másik koordináta irányába futók már nem. Vagyis a festő itt is, mint a főiskolai udvar megörökítésekor is, „játszik” a perspektivikus képalkotás lehetőségeivel: nem ragaszkodik mereven a formák minél hűségesebb visszaadásához, ehelyett úgy tűnik, hogy sokkal inkább a tér általa megélt szubjektív élményét szeretné megosztani a nézőivel.

müncheni élettel-munkával megtoldva – négy lesz (főleg nagy, amorf színfoltokból építkező absztrakt képei születnek ezekben az években), majd hazatérése után a festő az Iparművészeti Egyetem tanára és egyben DLA (doctor of liberal arts) művészdoktor-képzésének hallgatója lesz. És hogy mi Szegedi doktori művészet-kutakodásainak a témája? Mi más lenne, mint a Térlátás és térábrázolás… Művészi munkássága és a művészetről folytatott tudományos tevékenysége – amibe a doktori programon való részvétel mellett természetesen a folyamatos oktatás is beleértendő; az Iparművészeti (illetve mai nevén már MoholyiNagy Művészeti) Egyetemen kívül például 2005-ben a Schwäbisch-Gmünd-i Hochschule für Gestaltung vendégprofesszorsága is – így fut tehát egymás mellett, egymást kiegészítve, egymást erősítve.

Szegedi Csaba egyhetes New York-i tartózkodás után vis�szatér a főiskolára, ám az élmény még erősen dolgozik benne: sorra készülnek az ottani fotók, skiccek, vázlatok, és persze emlékek nyomán a „New York-képek” – mígnem (ettől függetlenül persze nagyon is szeretett) főiskolai mestere, Gerzson Pál azt nem mondja neki, hogy most már elég ebből, csináljon valami mást. A tanítvány pedig, mi mást tehetne, mást csinál – de érzi: még maradt benne megfes2006-ban Szegedi Csaba a New London-i (Connecticut) tenivaló ebből a témából. Griffis Art Center alkotóházának meghívására a HAESF Szegedi a főiskola mesterképzőjének elvégzése után Alapítvány féléves ösztöndíjával, valamint a Nemzeti Kultuhárom évig rajzot tanít a Magyar Iparművészeti Főis- rális Alap támogatásával visszatérhet az általa annakidején kola Előkészítő Intézetében, majd egy évre a Deutsche művészileg teljesen „ki nem beszélt” Amerikába… Akademische Austauschdienst és az Alsó-Szászországi Tudományos és Művészeti Minisztérium ösztöndíjaival az „New York felhőkarcolói régi vágyam, meg a highway-k, Atelierhaus Worpswede vendégművészeként Németor- turnpike-ok, felüljárók és egyéb »anti-festészeti« témák – írja szágba költözik. Az egy évből végül – további három év ekkoriban, de ugyanott rögtön azt is bevallja: – A cityscape, 9


Zafír Ház, Griffis Art Center, New London, CT, USA Sapphire House, Griffis Art Center, New London, CT, USA

mint téma, csak »ürügy« arra, hogy izgalmas kompozíciókat a legjobban hozza ki belőle az ott látható távlatokat. Persze hozzak létre.” A „hogyanról” ezt mondja: „Rajzokat készítek Szegedi ettől függetlenül most is ugyanúgy „dolgozott”, és többnyire nagyméretű vásznakat festek urbánus tájakról”, mint akkor először: szinte megszámlálhatatlan fotót készíaz ennél sokkal fontosabb „miértről” viszont ezt: „A teret tett a városban (meg persze jöttében-keltében más várostanulmányozom, a tér megjelenítési lehetőségeit, és a kép- okban és vidékeken is), vázlatfüzeteiben sorra teltek a lapok pel, mint sík felülettel való viszonyait, konfliktusait kutatom. skiccekkel, vázlatokkal, feljegyzésekkel, egy-egy megkapó A valóságos tér és formák, színek és a fény képi formákká, impresszió gyors, helyszíni megörökítésével. Aztán az ottani ritmusokká, kontrasztokká alakítása, képi kompozícióba műteremben, majd a félév letelte után még idehaza is jó való transzmutációja izgat.” Nos, ebben a könyvben ennek darabig egymás után készültek a rajzok, a tusfestések és az „izgatásnak” az amerikai eredményeit fogja a kezében az a festmények – a következő oldalakon ezeket láthatják, akik Olvasó. Merthogy Szegedi Csabának ezúttal, ezen a máso- kézbe veszik ezt a könyvet. dik amerikai útján, majd haza­térése után, már nem tanárok által irányított témaválasztásával megadatott, hogy végleg A festés – állítja Szegedi Csaba; és ezen aligha csak magát „kifesse magából” mindazt, ami évek óta ott feszített benne a festéknek a vászonra történő felhordását és ott biznyos látványok kialakítását érti, hanem ennél jóval többet, belészorulva az első New York-i út után. talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt vélelmezzük: Persze az is lehet, hogy a festőnek „szerencséje” is volt ezzel egyfajta „festői” életformát – „… olyan folyamat, amelynek a kétszeri úttal. A húsz évvel korábbi első egy hét alatt során annál sikerültebb a kép, minél magasabb szintjére ugyanis már nyilván túljutott a „világ szívével” való első jut a valóságtól való elvonatkoztatásnak, és minél jobban találkozás összes elálmélkodtató sokkján, most tehát már a képi valóság törvényeinek engedelmeskedik. Az absztkicsit ismerősként térhetett vissza az őt nemcsak valóságos rakció folyamatában az optimális állapot az egymás utáni létével, de egyben festői megjelenítésének lehetőségeivel is átdolgozások során kristályosodik ki.” izgató világba. Nyilván nem kellett már rácsodálkoznia minden égbeszökő felhőkarcolóra, talán még arra is emlékez­ Mármost ez az „egymás utáni átdolgozások” kétféleképpen hetett, hányadik utcába mikor esik be úgy a fény, hogy az is érthető. Egyrészt jelentheti azt a folyamatot, amelynek 10


Lap a vázlatkönyvből Page from the sketchbook

során a művész egy adott képet akár többször is átfest, levakar és újrakezd, folyamatosan korrigál, „kiigazít” (a szónak az igaz-sághoz, azaz a valósághoz történő minél nagyobb fokú megfelelését értve ezalatt), újabb és újabb rétegek felvitelével tesz egyre „kikristályosodottabbá”. De jelentheti nem egyetlen festmény, hanem egy téma, egy festészeti-művészeti probléma több képen, akár több képsorozaton keresztül történő mindig újabb és újabb „átdolgozását” is, azt az utat, amelyen a művész lépésről lépésre, képről képre, kompozícióról kompozícióra jut el addig, amíg azt nem érzi: most végre megvan, amit (művészileg) keresett. Szegedi Csaba New-York-, illetve Amerika-képei pontosan ilyen sorozatokká állnak össze. Az első, talán mondjuk úgy: primer képek (nem is számítva a fotókat és a helyszíni skicceket-vázlatokat) még szorosan kötődnek a látványhoz: ezeken a néző még könnyen „azonosítja”, ha ismerős arra, akár pontosan fel is ismerheti az egyes utcákat, épületeket, sarkokat, sőt, a perspektíva szabályai szerint többé-kevésbé (merthogy Szegedi természetesen azért itt sem ragaszkodik szigorúan a Brunelleschi-féle klasszikus megoldáshoz) pontosan „visszaépítheti” a kép síkjából az azon megörökített valóságos teret (Midtown East, Haarlem, New York Street, Napfény Manhattanben, Morgan Stanley Building, Bush Tower, Flatiron Building 3.). Ezekhez 11


Szurdok 06. 06. 06. #3 City Gorge 06. 06. 06 #3 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm 2006

a „primer” képekhez tartoznak azok a kis-, vagy kertvárosi, ezeken a kompozíciókon, ha nem ismerjük a festő korábbi meg országút- és felüljáró-rajzok is, amelyek mértani formái képeit, ha nem tudjuk, hogy itt egy New York-i utcát látunk között – igaz, azok is meglehetősen „mértanira” redukáltan, – hát bizony már nem egy New York-i utcát látunk, csak bizo­ megint csak bizonyos mérnöki rajzokhoz hasonlatosan nyos rend szerint szerkesztett, párhuzamos, vagy éppen – néha-néha még egy-egy autó, kamion, vagy éppen köz- egymást metsző vonalakat, illetve az ezek által körülhatárolt, lekedési lámpa is megjelenik, mint a valóság része. Ezeken jól elrendezett mértani színmezőket (Manhattan 1., 2., 4-9.). a képeken még érezzük a háromdimenziós teret, még ha És persze ugyanez az „absztrahálás-ív” a festmények mela művész valahogy azért már itt is „eltartja” tőle a nézőt az lett a grafikák során is jól végigkövethető a valóságot még egyes vonal-irányok, a térviszonyok finom elmozdításával. hordozó látványtól a már csak puszta „vonalstruktúrákig”. A következő „lépésben” a művész aztán egyre jobban „eleresz- Ennek a művészi megjelenítés-folyamatnak egy sajátos ti” a valóságos látványt, egyre inkább csak vonalak és mértani „oldalágát” jelentik a más, nem festészeti, hanem tusszínfoltok „táncává” teszi a képet – amely azonban az egyre na- technikával készített New York-képek, amelyeken a szígyobb fokú absztrahálás ellenére is azért még mindig ott hor- nekből már csak a fekete és a fehér marad meg, na meg dozza magában a „valóságot”: ezeken a képeken ha már nem is itt-ott némi átmeneti szürke, éppen a színfokozatok általi látjuk a maga konkrét látványában, de még mindig ott érezzük perspektíva-érzékeltetésre – az itt már teljesen elhagyott a New York-i utcát annak teljes hosszával, a két oldalán emel- klasszikus térábrázolás helyett. kedő épületek építészeti struktúráit, ablaksorait, párkányait (Citicorp Building 1., 2., City Canyon, MoMA, Manhattan 10.). „A perspektíva felfedezése (…) lehetővé teszi, hogy a valósághoz hasonlóan (egy képen is – M. G.) közvetlenül lássuk, És végül jön a harmadik „fokozat”, a már teljes elszakadás az milyen messze vannak a tárgyak a nézőtől és egymástól” – eredeti látványtól: ezeken a par excellence absztrakt képe- írja Brunelleschi találmányára utalva a bevezetőben is már ken a létező háromdimenziós tér már teljesen „visszasimul” idézett Danto. A térábrázolás iránt elkötelezett Szegedi a síkba, a vászon síkjába, és bár a „távoli épületek” (a pers- Csaba amerikai képein pedig mintha pontosan az egykopektíva szabályai szerint) itt is „kisebbek”, mint a közelebbiek, ri itáliai mester által megtalált utat járná be, csak éppen 12


Manhattan vázlat Manhattan Sketch akril, Bristol karton acrylic on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006

visszafelé: egyre inkább kétdimenziós (szín)foltokká „lapítja vissza” New York-i háromdimenziós tereit. Hiszen ahogyan ő maga is fogalmaz: „Az absztrakció lehetővé teszi, hogy a kép (alapvetően színes festék egy bizonyos rendszerben felhordva a képfelületre) a kreatív folyamatnak és saját törvényeinek megfelelően jöjjön létre, amikor is a kép mint kép születik, az általa keltett szabad asszociációk, impresszív és expresszív hatások a kompozíció struktúrájában gyökereznek”. Szegedit tehát nem a valóság látványának minél tökéletesebb visszaadása érdekli (meg tudná ő bízvást mindezt festeni úgy is), hanem a „kép mint kép”, a „kompozíció struktúrája” – vagyis a művészet.

például éppen Szegedi Csaba festőművész és az Olvasó között. Egy alkotó és a befogadók között, aki befogadók a képek láttán remélhetőleg azt is felismerik, hogy a művészet és a művész (minden művész, de itt és most elsősorban persze konkrétan e könyv főszereplője) előtt még milyen sokféle perspektíva áll. Nemcsak a szó valós, de átvitt értelmében is.

És hogy azon belül főleg mi? „Ami a művészetben leginkább foglalkoztat – írja egy helyütt –, az a változás, az átalakulás, a folyamat. A festészet több értelemben metamorfózis. Valamiből valami más lesz, miközben a lényege legmélyén valami ugyanaz marad. A morphé változik, az arkhé marad. Élmények, érzelmi és intellektuális motivációk változnak át formákká, ritmusokká, színeffektusokká, és ezek képi konstellációjában öltenek testet. Aztán e vizuális jelentések, mint asszociációk, értelmi, érzelmi reflexiók (hovatovább kathartikus megértés) reinkarnálódnak a nézőben. A kép médium, mely – olykor térben és időben távoli – intellektusok, pszichék közt közvetít.” Most, itt, ebben a könyvben 13


MARTOS GÁBOR / ALN CAMPBELL

PERSPECTIVES ON ART on Csaba Szegedi’s American pictures

When the Italian architect and sculptor Filippo Brunelleschi which in real space runs perpendicular to the picture plane is (1377–1446) “invented” the mode of visual representation represented on the image by a line running towards this “vanknown as central or linear perspective, he was seeking an ishing point”. The objects thus appear smaller and smaller as answer to the problem of how spatial, i.e. three-dimensional in reality they recede from the picture plane to the “distance”, reality can be conveyed on a single plane, a canvas or pa- i.e. the vanishing point, in proportion to their actual position per sheet carrying an image of the scene, or at least in two between the picture plane and the imaginary “infinity”. In dimensions. Of course, even before the discovery of perspec- practice this meant they appeared as the human eye perceives tive, artists were able – as one of today’s foremost art phi- three-dimensional space. losophers, the American Arthur C. Danto, puts it – “to convey the spatial representation of objects on the image by means It was another Renaissance polymath, whose many fields inof overlapping, varying dimensions, shadows, colour hues cluded architecture, Leon Battista Alberti (1404–1472), who and similar.” But for a Renaissance Man in search of perfec- proved mathematically that Brunelleschi’s method was “vition, who day by day faced the many problems of represen- able”: his book Della pittura (1436) gained recognition for this tation on the plane, these solutions were inadequate; what scientific means of spatial representation, precisely specifying he needed was for the “projected” image on to the canvas the relationship between the objective (“what it is in reality”) to show “depth”, to convey the real, measurable distances and the subjective (“how I see it on the picture”) which could among objects and between objects and the viewer. More- be perceived by every artist and every viewer. It was named over, he had to find a technique for this which was applicable (Renaissance) perspettiva, from the Latin words “per” (fully, anywhere at any time, based on rules of proportion which thoroughly) and “specto” (I see or look), having hitherto been known as ”prospettiva”, i.e. “looking ahead”. could be constructed or reproduced by anyone. Brunelleschi’s solution to the problem was to designate a sin- Art historians usually regard a 1427 fresco by Masaccio (1401– gle point on the plane drawing surface in front of him, a point 1428) in the Santa Maria Novella Church in Florence, Holy Trinwhich corresponded to the angle of view of the scene behind ity with the Virgin, St John the Evangelist and Donors, as the the plane, and to paint or draw the picture so that every line first major work produced by the new method. It was probably 14


no coincidence that the young artist received the commission via the good offices of Brunelleschi himself. This was the starting point for the development of painting over the next few hundred years (below we consider why) until Cubism “replaced” good old linear perspective for a multi-plane, “moving” perspective in which the painter represents objects from several viewpoints, “breaking down” the space, projecting the different viewpoints on to the same plane, reducing the objects into very simple geometric forms. When still an art student, Csaba Szegedi painted the courtyard of his college. The picture, Architektúra, shows three walls of an enclosed space as if looking from a window in the fourth. There is one wall to the left, one opposite, and one on the right. It was a classical exercise in spatial depiction, for which Brunelleschitype perspective offered the ideal means of solution, and this is what Szegedi used. Just with a slight difference. Although the relationship among the three walls that appear on the picture strictly accords with the rules of Renaissance perspective, the lines perpendicular to the picture plane – the ledges and window frames – run into different vanishing points on the left and right walls. Indeed, one of these vanishing points lies not behind the picture plane, in the direction the viewer is looking, but in front of it, somewhere behind the viewer’s back. So Szegedi in one sense used the classical Renaissance tricks of perspective

Park Avenue Park Avenue vegyes technika, farostlemez mixed media on fiberboard 85 x 70 cm 1986 15


Broadway # 1 Broadway # 1 vegyes technika, farostlemez mixed media on fiberboard Technika Háza, Székesfehérvár gyűjteménye Collection of House of Technology, Székesfehérvár, Hungary 120 x 100 cm 1986

construction while at the same time, to some extent following the Cubists’ multi-viewpoint spatial breakdown, he made a break from it. Concurrently, he incorporated in his painting the “pre-perspective” spatial representations mentioned by Danto: overlapping, shadows, hues).

life of the New York streets, usually showing no vehicles, people or advertisements; pure architecture). Nonetheless, a closer look at these pictures, which often incorporate, together with the “ordinary” view, the engineering-like formal simplifications of an architectural drawing, reveals that in some of them Szegedi is subtly “cheating”: the vanishing point is not necessarily a singular entity (sometimes the lines do not converge to a single classical point – a geometric form without spatial extension – but go “in that kind of way” in about the same direction into the distance), and in others – especially those from the “high camera position” – the planes in one direction relative to the viewpoint are indeed constructed according to the rules of perspective, but those in another coordinate direction are not. So the artist here, as in his painting of the college courtyard, was “playing” with the potential of perspective representation: he did not rigidly adhere to faithful representation of forms but rather apparently wanted to share his subjective experience of space with the viewers.

Thus when, at the age of 25, by which time his work had already displayed a sensitivity to space and the spatial/planar relationship, he came as a graduate student to New York, he found in the Big Apple – or as Péter Esterházy once put it, the “heart of the world” – the perfect 3D. Streets intersecting at right angles, with building-edges reaching up to the sky were for the young artist so many axes of a gigantic coordinate system, a spatial structure in which buildings in the form of regular shapes – rectangles, columns, pyramids, wedges – take up a configuration which is the city itself. Like so many visitors, Szegedi was fascinated by New York and the spectacle it presents. For some of the pictures he was to paint under the inspiration of the sights and experiences of the city (New York Street, Manhattan 03), he drew on After just one week in New York, Szegedi returned to college Brunelleschi-type representation to such an extent that he left with the experience still alive in his mind. He produ ced a series on the picture the guidelines running towards the vanishing of “New York pictures” based on photographs, sketches and, point; these are “structures” which do not exist in reality, and of course, memories, until his teacher, Pál Gerzson (who together with the lines of real buildings and streets and the pre- he was very devoted to) said that enough was enough, he cisely-constructed areas of shadow give these pictures their vivid, should be getting on with something else. The pupil, of vibrant spectacle (even though the pictures “omit” the bustling course, took due heed and turned to other things, but was 16


Lap a vázlatkönyvből Page from the sketchbook

left with the feeling that subject still held much to be painted. For three years after gaining his master’s degree, Szegedi taught drawing in the Preparatory Institute of the Hungarian College of Applied Arts, and then for a year he moved to Germany as a guest artist of the Atelierhaus Worpswede with a scholarship from the Deutsche Akademische Austauschdienst and the Lower Saxony Ministry of Arts and Science. His stay, through the addition of three years living and working in Munich, stretched out to four years (during which he produced mainly large abstract pictures based on amorphous areas of colour) and after returning home he became a lecturer at the University of Applied Arts and at the same time a DLA student. And what was the topic of Szegedi’s doctoral art research? None other than Spatial Vision and Spatial Representation. His work as an artist and his academic investigations into art – which naturally included constant teaching as well as postgraduate study; in addition to teaching at what is now the Moholy-Nagy University of Art, he was guest professor at the Schwäbisch-Gmünd Hochschule für Gestaltung in 2005 – thus ran concurrently, complementing and reinforcing each other. In 2006, Szegedi, at the invitation of the Griffis Art Center in New London (Connecticut), supported by a six-month scholarship from the HAESF Foundation and a grant from the Hungarian National 17


Avenue Avenue rajzkréta, farostlemez conté crayon on fiberboard 86 x 70 cm 1986

Szegedi Csaba a New London-i műteremben Csaba Szegedi in the New London studio 2006

Cultural Fund, he was able to return to the subject on which he now returning as something of a familiar. He no longer had had artistically never got to “say what he had to say,” the USA. to stare in awe at every soaring skyscraper, but perhaps could “New York’s skyscrapers feature among my long-held desires, remember which street caught the light so as to best bring out as do the highways, turnpikes, overpasses and other ‘anti- the angles of view. Nonetheless, he still worked as he had done painting’ topics,” he wrote at that time, but he admitted, “the the first time: he made countless photographs in the city (and cityscape is only a ‘pretext’ for setting up exciting composi- of course in other cities and regions as he moved around), his tions.” As to the how, he said, “I make drawings and mostly sketchbooks filled up with outlines, notes and a few very strikpaint large canvases of urban landscapes,” and on the much ing on-the-spot impressions. Then in the studio there, and for more important why, he said , “I study space, the ways of rep- a good while back in Hungary after the end of the six months, resenting space, and investigate its relationship and conflicts he produced drawings, ink paintings and paintings. These with the image as a plane surface. I am fascinated by the trans- may all be seen on the following pages. formation of real space, forms, colours and light into image shapes, rhythms and contrasts, and their transmutation into “Painting,” – claims Szegedi, and he cannot really mean by this the actual application of paint on canvas to produce certain a pictorial composition.” visual impressions, but something which might be approxiThis book covers the American outcomes of that “fascination”. mated as some kind of “painting way of life” – “is a process Szegedi, on this second sojourn in America and after his such that the more successful a picture the higher the level of return home – unconstrained by teachers in his choice of topics – abstraction it attains from reality, and the more it obeys the finally got to “say what he had to say”, to bring out everything laws of pictorial reality. The optimal condition in the process of that had been bottled up inside him since his trip to New York. abstraction crystallizes during successive reworkings.” He may of course have been fortunate in the duality of his stay. The dizzying shock of that single week twenty years before, Now, this idea of “successive reworkings” could be interprethis first encounter with the “heart of the world”, was obvious- ed in two ways. Firstly, it could mean the process by which ly well behind him, and although still fascinated by the place, a painter superimposes one picture several times, scratching off both its essence and the artistic potential it presented, he was and starting again, constantly making corrections and “adjust18


ments” (in the sense of making “just”, i.e. aligning with reality) so “keeps the viewer at a distance” from it by subtle displacement that with each successive layer, the picture gradually “crystalliz- of some line directions and spatial relationships. In the next es”. It could also refer to more than one painting, a whole subject, phase, he “let go” of the real view and increasingly made the a painting problem reworked again and again on several pic- image into a “dance” of lines and geometrical shapes. Despite tures, even several series of pictures, a route by which the artist the heightening abstraction, however, the pictures still carprogresses step by step, picture by picture, composition by com- ry “reality” within them; we still perceive the New York street position, until he feels… yes, that was what he was looking for. in its full length, the architectural structure of the buildings rising on each side, the rows of windows and ledges, even Szegedi’s New York and American pictures fall into just such though the specific view is no longer visible (Citicorp Building 1., a series. The first, “primary” pictures (not counting the photo- 2., City Canyon, MoMA, Manhattan 10). graphs and field sketches) are tightly linked to the view: the actual streets, buildings and corners are clearly identifiable by Then comes the third level, the complete break with the original anyone familiar with them, in fact the real spaces (Midtown view: on these pictures, now abstract par excellence, the original East, Haarlem, New York Street, Sunlight in Manhattan, Mor- three-dimensional space has completely “smoothed out” gan Stanley Building, Bush Tower, Flatiron Building 3) could, into the plane, the plane of the canvas, and although via the rules of perspective, even be “rebuilt” out of the picture the “distant buildings” (by the rules of perspective) are still plane (or at least approximately – Szegedi does not rigidly “smaller” than those nearby, a viewer unfamiliar with the artadhere to the classic Brunelleschi rules even in these pictures) ist’s former paintings would not realise he was looking at a New York street. And he would be right: there is no New York These primary pictures include drawings of small towns, sub- street, only parallel or intersecting lines constructed accordurbs, highways and overpasses, among whose geometric ing to certain rules, and the well-arranged geometrical fields forms (and these are severely geometrical, again bearing a of colour bounded by these lines (Manhattan 1, 2, 4-9). This resemblance to some engineering drawings) a car, truck or “abstraction curve” can of course also be clearly made out in traffic light makes an occasional appearance, as part of real- the graphics, from the recognisable view of reality to the pure ity. They convey three-dimensional space, even if the artist “line structures”. 19


X Bronx Expwy X Bronx Expwy vegyes technika, Bristol karton mixed media on Bristol cardboard 48 x 62 cm 2006

Lap a vázlatkönyvből Page from the sketchbook

A peculiar “side-branch” of this flow of artistic representation is the series of New York pictures made by the ink-and-wash technique. Here, the only colours left are black and white, with the occasional transitional grey to convey perspective like the hues do elsewhere. Classical representation of space had been completely left behind. “The discovery of perspective (..) permitted to see directly (on a picture – GM), as in reality, how far objects are from the viewer and each other,” wrote Danto of Brunelleschi’s invention, already quoted in the introduction. On his American pictures, Csaba Szegedi, who has a deep commitment to spatial representation, in a sense follows the route of that old Italian master, but the other way round: he gradually “flattens” the three-dimensional spaces of New York into two-dimensional areas of colour. As he puts it himself: “Abstraction permits the painting (basically coloured paint applied to the image surface under a certain system) to take shape in accordance with the creative process and its own laws. When the image as image takes form, the free associations and impressive and expressive effects it generates are rooted in the structure of the composition.” Szegedi is therefore not interested in an ever-more-perfect rendition of the real view (although he could certainly paint that too), but in the “image as image”, the “structure of the composition”, i.e. in art. And more specifically? “What most preoccupies me in art ,” he

has written, “is change, transformation, process. Painting is metamorphosis, in more than one sense. Something becomes something else, while the fundamental essence remains the same. The morph changes, the arche stays the same. Experiences, emotional and intellectual motivations change into forms, rhythms, colour effects and find expression in pictorial constellations of these. Then these visual meanings are reincarnated in the viewer as associations, mental and emotional reflections (ultimately cathartic understanding). The image is a medium linking up intellects and psyches sometimes distantly separated in space and time.” In this book, for example, it mediates between Csaba Szegedi and the Reader. Between the artist and the viewer who, seeing the images, hopefully appreciates the great number of perspectives faced by art and the artist (every artist, but here and now particularly the subject of this book). In both the concrete and abstract senses.

20


21


Szurdok 06. 06. 06. # 10 City Gorge 06. 06. 06. # 10 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm 2006 magángyűjtemény private collection

23


I-95 Interstate Hwy # 1 I-95 Interstate Hwy # 1 pasztell, rajzkréta, grafit, Bristol karton pastels, conté crayon, graphite on Bristol cardboard 48 x 62 cm 2006 a Lyman Allyn Art Museum (New London, CT, USA) gyűjteménye collection of the Lyman Allyn Art Museum (New London, CT, USA) 24


I-95 Interstate Hwy # 2 I-95 Interstate Hwy # 2 pasztell, rajzkrĂŠta, grafit, Bristol karton pastels, contĂŠ crayon, graphite on Bristol cardboard 48 x 62 cm 2006

25


Lapok a vรกzlatkรถnyvbล‘l Pages from the sketchbook 26


X Bronx Expwy X Bronx Expwy rajzkrĂŠta, grafit, Bristol karton crayon, graphite on Bristol cardboard 48 x 62 cm 2006 27


Huntington Street Huntington Street grafit, papír graphite on paper 36 x 42 cm 2006 Lap a vázlatkönyvből Page from the sketchbook 28


Huntington Street Huntington Street pasztell, rajzkréta, grafit, Bristol karton pastels, conté crayon, graphite on Bristol cardboard 48 x 62 cm 2006 a Lyman Allyn Art Museum (New London, CT, USA) gyűjteménye collection of the Lyman Allyn Art Museum (New London, CT, USA) 29


I-95 Interstate Hwy I-95 Interstate Hwy vegyes technika, Bristol karton mixed media on Bristol cardboard 48 x 62 cm 2006 30


Huntington Street Huntington Street vegyes technika, Bristol karton mixed media on Bristol cardboard 48 x 62 cm 2006 31


Morningside Heights (Harlem) Morningside Heights (Harlem) akril, farostlemez acrylic on fiberboard 35 x 40 cm 2007 magรกntulajdon private collection

Morningside Heights (Harlem) Morningside Heights (Harlem) grafit, Bristol karton graphite on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006 32


33


Amsterdam Avenue Amsterdam Avenue akril, vรกszon acrylic on canvas 100 x 70 cm 2010

Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook

34


35


Diamond District Diamond District vegyes technika, vászon mixed media on canvas 165 x 140 cm 2002 Henkel Magyarország Gyűjteménye Collection of Henkel Hungary 36


Midtown East Midtown East vegyes technika, karton mixed media on cardboard 100 x 80 cm 2007 Leitner + Leitner gyĹąjtemĂŠny collection of Leitner + Leitner 37


Times Square # 1 Times Square # 1 akril, Bristol karton acrylic on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006 IFUA Horváth & Partners gyűjteménye collection of IFUA Horváth & Partners 38


Times Square # 2 Times Square # 2 akril, Bristol karton acrylic on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006 magángyűjtemény private collection

39


Rockefeller Center Rockefeller Center grafit, rajzszén, papír graphite, charcoal on paper 50 x 95 cm 2006

Broadway Broadway pasztell, rajzkréta, papír pastels, conté crayon on paper 65 x 50 cm 2007 magángyűjtemény private collection 40


41


New York-i utca New York Street vegyes technika, Bristol karton mixed media on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006

42


Kereszteződés Xing pasztell, rajzkréta, Bristol karton pastels, conté crayon on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006 magángyűjtemény private collection 43


Manhattan-i naplemente Sunset in Manhattan Vegyes technika, karton mixed media on cardboard 100 x 80 cm 2007 Magyar Telekom gyĹąjtemĂŠnye collection of Magyar Telekom

44


45


Manhattan-i napkelte Sunrise in Manhattan # 1 akril, karton acrylic on cardboard 100 x 70 cm 2007

46


Manhattan-i napkelte Sunrise in Manhattan # 2 olaj, vรกszon oil on canvas 100 x 70 cm 2008

47


Citicorp Bdg. # 1 Citicorp Bdg. # 1 vegyes technika, karton mixed media on cardboard 100 x 70 cm 2007

48


Citicorp Bdg. # 2 Citicorp Bdg. # 2 vegyes technika, karton mixed media on cardboard 100 x 70 cm 2007 magángyűjtemény private collection 49


MoMA MoMA vegyes technika, karton mixed media on cardboard 100 x 70 cm 2007 magángyűjtemény private collection 50


Bush torony Bush Tower vegyes technika, karton mixed media on cardboard 100 x 70 cm 2007 magángyűjtemény private collection 51


Morgan Stanley Bdg. # 2 Morgan Stanley Bdg. # 2 olaj, vászon oil on canvas 100 x 70 cm 2008

Lap a vázlatkönyvből Page from the sketchbook

Morgan Stanley Bdg. # 1 Morgan Stanley Bdg. # 1 vegyes technika, karton mixed media on cardboard 100 x 70 cm 2007 magángyűjtemény private collection

52


53


Street Street olaj, vászon oil on canvas 100 x 70 cm 2010 magángyűjtemény private collection 54


Szurdok (Hajnal) Gorge (Dawn) akril, vรกszon acrylic on canvas 100 x 70 cm 2010

55


Szurdok (Kรถd) City Gorge (Fog) olaj, vรกszon oil on canvas 108 x 73 cm 2010

56


Vรกrosi kanyon City Canyon akril, vรกszon acrylic on canvas 120 x 90 cm 2008

57


Vasalóház Flatiron Building grafit, rajzszén, karton graphite, charcoal on cardboard 94 x 69 cm 2006

Vasalóház Flatiron Building Fotó: Szegedi Csaba Photo: Csaba Szegedi

58


59


Vasalóház Flatiron Bdg. vegyes technika, farostlemez mixed media on fiberboard 100 x 70 cm 2007 magángyűjtemény private collection

Lapok a vázlatkönyvből Pages from the sketchbook

60


61


Vasalรณhรกz Flatiron Bdg. olaj, vรกszon oil on canvas 150 x 105 cm 2011

62


63


Vasalóház 2010.10.03. 13.30h Flatiron Bdg.2010.10.03. 1.30pm rajzszén, grafit, papír charcoal, graphite on paper 100 x 70 cm 2013

Lap a vázlatkönyvből Page from the sketchbook

64


65


Vasalóház 2010.03.10. 13.00 h Flatiron Bdg. 2010.03.10. 1.00 pm rajzszén, grafit, papír charcoal, graphite on paper 100 x 70 cm 2013

66


Vasalóház 2010.03.10. 14.00 h Flatiron Bdg. 2010.03.10. 2.00 pm rajzszén, grafit, papír charcoal, graphite on paper 100 x 70 cm 2013

67


Metropolisz # 1 Metropolis # 1 vegyes technika, farostlemez mixed media on fiberboard 160 x 40 cm 2005 magĂĄngyĹąjtemĂŠny private collection


Metropolisz # 2 Metropolis # 2 vegyes technika, farostlemez mixed media on fiberboard 160 x 40 cm 2005 magĂĄngyĹąjtemĂŠny private collection 69


Bulkeley-ház Bulkeley House akril, furnérlemez acrylic on plywood 57 x 76 cm 2006 magángyűjtemény private collection 70


Washington Street Washington Street akril, Bristol karton acrylic on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006

71


Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook 72


Kerti ajtó # 1 Door to the Garden # 1 akril, furnérlemez acrylic on plywood 39 x 30 cm 2006

Kerti ajtó # 2 Door to the Garden # 2 akril, furnérlemez acrylic on plywood 39 x 30 cm 2006 magántulajdon private collection

73


Manhattan Scherzo # 3 Manhattan Scherzo # 3 akril, furnérlemez acrylic on plywood 39 x 28 cm 2006 magángyűjtemény private collection Manhattan Scherzo # 2 Manhattan Scherzo # 2 akril, furnérlemez acrylic on plywood 40 x 30 cm 2006 magángyűjtemény private collection

Manhattan Scherzo # 1 Manhattan Scherzo # 1 akril, furnérlemez acrylic on plywood 40 x 30 cm 2006 magángyűjtemény private collection


75


Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook

76


Manhattan # 1 Manhattan # 1 akril, vászon acrylic on canvas 140 x 106 cm 2006 a Griffis Art Center gyűjteménye collection of the Griffis Art Center 77


Manhattan # 2 Manhattan # 2 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 106 cm 2006

78


79


Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook

80


Manhattan # 3 Manhattan # 3 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 106 cm 2006 81


Manhattan # 4 Manhattan # 4 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 106 cm 2006

82


83


Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook

84


Vázlat a Manhattan # 5-höz Sketch for Manhattan # 5 vegyes technika, Bristol karton mixed media on Bristol cardboard 62 x 48 cm 2006 magángyűjtemény private collection 85


Lap a vázlatkönyvből Page from the sketchbook

Manhattan # 5 (Elhalványulás) Müller Árpád emlékére Manhattan # 5 (Fading) to the Memory of Árpád Müller akril, vászon acrylic on canvas 140 x 123 cm 2006 86


87


Manhattan # 6 Manhattan # 6 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 106 cm 2006

88


89


Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook

Manhattan # 7 Manhattan # 7 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 66 cm 2006 90


91


Manhattan # 8 Manhattan # 8 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 92 cm 2006 92


Manhattan # 10 Manhattan # 10 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 123 cm 2006 93


Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook

Manhattan # 9 Manhattan # 9 akril, vรกszon acrylic on canvas 140 x 123 cm 2006 94


95


Szurdok 06. 06. 04. # 1 City Gorge 06. 06. 04. # 1 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006 magángyűjtemény private collection

Szurdok 06. 06. 04. # 6 City Gorge 06. 06. 04. # 6 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006 magángyűjtemény private collection

Szurdok 06. 06. 06. # 2 City Gorge 06. 06. 06. # 2 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006

Szurdok 06. 06. 04. # 5 City Gorge 06. 06. 04. # 5 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006 96


Szurdok 06. 06. 06. # 6 City Gorge 06. 06. 06. # 6 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006

Szurdok 06. 06. 06. # 10 City Gorge 06. 06. 06. # 10 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006

Szurdok 06. 08. 09. # 3 City Gorge 06. 08. 09. # 3 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006

Szurdok 06. 06. 06. # 9 City Gorge 06. 06. 06. # 9 indiai tus, papír Indian ink on paper 42 x 36 cm - 2006 97


“Why Exactly New York? „Hogy miért éppen New York? Nagyon izgalmas város, nemcsak művészeti, kulturális, de It is a fascinating city – for its art and culture, and also for its többek között építészeti, városszerkezeti szempontból architecture, the structure of the city. Buildings with massive is. Az égbetörő épületek impozáns tömegei és négyzet- outlines reaching up to the sky and street-canyons on a grid hálós utcarendszerének kanyonjai látványos méretekben layout. Overall, a dazzling visual experience in the (allegedly) bontakoznak ki a háromdimenziós(nak mondott) térben. three-dimensional space. The city is a Cartesian coordinate E karteziánus koordinátarendszerben az Aavenue-k és system where avenues and streets form the horizontal axes a Street-ek alkotják a két vízszintes tengelyt (x, y), a felhő- (x,y) and skyscrapers the vertical (z), three mutually-orthogkarcolók pedig a függőlegeset (z), és a három térirány köl- onal defining directions. In terms of spatial effect, it is like csönösen merőleges egymásra. Nagyon hasonlít ez a gó- a Gothic cathedral, where the soaring vertical members are tikus katedrálisok térerőihez, ahol a vertikális tagozatok, columns and towers orthogonally intersecting the horizonoszlopok és tornyok égbetörő iránya derékszögben keresz- tals of the aisle and the perpendicular transept; they inspired tezi a főhajó és a rá merőleges kereszthajó vízszinteseit, így awe and wonder among the worshippers of their time. Just as the aisle of the cathedral draws towards the altar and the szédítve és elbűvölve a korabeli hívőt. Míg azonban a katedrális hosszhajója az oltár, a szentély chancel, the streets of Manhattan lead to the Downtown irányába húz, Manhattan sugárútjai a Downtown pénzügyi financial district. negyede felé irányulnak. Míg a katedrális tornyait szakrális But unlike the cathedral towers, raised toward the heavens hit emelte mennyei magasságokba, a felhőkarcolók profán by the holy power of faith, skyscrapers tell of profane earthföldi hatalmak erejét hirdetik. Ebben egzakt módon tükrö- ly powers. All this precisely reflects how our secularized age ződik szekularizált korunk különbsége a régiektől, valamint differs from past ages, and – although the new millennium az a tény, hogy – bár az ezredfordulóval kötelességszerűen seems to herald a changearound in the world order, with átalakulni látszik a világrend, és egyre többet hallani egy more and more talk of the post-American world – proAmerika-utáni (poszt-amerikai) világról – azért még New claims New York as the enduring archcathedral of modern Western civilization.” York a modern nyugati civilizáció főkatedrálisa.” Szegedi Csaba: Világ-Nézet, (Kép és valóság) DLA értekezés térlátásról és térábrázolásról, konvencionális és alternatív perspektívákról, 2009

Csaba Szegedi: Világ-Nézet, (Kép és valóság) [World-View (Image and Reality)], DLA thesis on spatial vision and representation, conventional and alternative perspectives, 2009

98


Szegedi Csaba, Lexington Avenue, New York City

99


1960 március 17-én született Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházával szemben. Művészi hajlamát, kreatív képességeit korán felismerik családja tagjai, óvodai nevelői és általános iskolai tanárai, akik segítik tehetsége kibontakozását. Első sikereit a hagyományos dunaújvárosi aszfaltrajz-versenyeken éri el.

curriculum vitÆ

Felveszik az akkori legjobb hazai művészeti középiskolába, a Magyar Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába, tanárai tanácsára alkalmazott grafika szakra, ahol Gunda Antal, Zala Tibor és Pásztor Gábor diákjaként elsajátítja a sokszorosító grafikai eljárásokat. Rajzot és festést Tölg-Molnár Zoltántól tanul, aki festői tehetségét felismerve segíti a helyes pályára állásban. Jeles érettségi vizsgát tesz. 1979–1980 A Képzőművészeti Főiskolára tett sikertelen felvételi vizsgák éveiben szülei támogatása mellett különböző alkalmi munkákat végez, hogy szerény budapesti egzisztenciáját fenntartva készülhessen az akkori egyetlen, ám annál kiválóbb hazai felsőfokú képzőművészeti iskolára. 1980 Felveszik a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakára, egy évig kötelező katonai szolgálatot teljesít. 100


1981–1985 Főiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel végzi. Mestere Gerzson Pál, akinek a különböző festészeti technikák megismerésén túl elsősorban a képi komponálás és a dinamikus színhasználat elsajátítását köszönheti.

1985-től Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (korábban Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja).

1986 Főiskolai tanulmányai eredményességének elismeréseként Patay László és Kiss Tibor művészeti anatómia és tárgyáb- elnyeri a Glatz Oszkár-díjat. rázolás óráin kimagasló eredményeket ér el, így rajzaival bekerül a Szépmíves Társaság gondozásában megjelent 1986–1988 Posztgraduális tanulmányait a Magyar Képzőművészeti FőBarcsay iskolájában című albumba. iskola Mesterképző Intézetében folytatja. A Főiskola több kiváló professzora mellett Dr. Cifka Pétertől művészettörténetet, Kleineisel Jánostól építészettörténetet, Több tanulmányutat tesz és rendszeresen kiállít EurópaKólya Dánieltől ábrázoló geometriát tanul. A főiskolai évek szerte. alatt több tanulmányutat tesz Európa országaiban, ahol számos művészettörténeti emlék, múzeum és műgyűjte- 1986–1992 Művésztársaival együtt Y Galéria néven alkotóközösséget mény meglátogatására nyílik lehetősége. és kiállítótermet tartanak fenn Dunaújvárosban. 1985 Jeles eredménnyel diplomázik a Magyar Képzőművészeti 1988–1991 Tábori Csabával az Y Galéria művészeti vezetője. Főiskola festő szakán. Elnyeri a székesfehérvári Smohay Alapítvány egyéves művészeti ösztöndíját. Első alkalommal jut el az Egyesült Álla- 1987–1991 mokba, ahol nagy hatást gyakorolnak rá New York, Philadel- Dunaújvárosban műtermet bérel; a Dunapack Rt. támogaphia, Boston nagy művészeti múzeumai és gyűjteményei. tását élvezi. 101


1988 óta Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. 2005-től A Festő Szakosztály vezetőségi tagja.

1992 Az Európai Szabadalmi Hivatal (Europäisches Patentamt) támogatását élvezi, ahol rajz- és festőkurzusokat vezet. 1992 Tagja az Autorengalerie 1 alkotóközösségnek.

1988–1991 Rajzot tanít a Magyar Iparművészeti Főiskola Előkészítő Inté- 1993–1994 zetében. A Barcsay Jenő Alapítvány Emlékéremmel tünteti ki. Tagja a Németországi Művészek Szövetségének (Berufsverband Bildender Künstler). 1991 1995 Elnyeri a Barcsay Jenő Alapítvány díját. Feleségével hazaköltözik, és Velencén telepedik le. Házasságot köt Csinády Gabriellával. 2000-ben Velencén felépíti házát és műtermét. 1991–1992 Elnyeri a DAAD (Deutsche Akademische Austauschdienst) és az Alsószászországi Tudományos és Művészeti Miniszté- 1995 óta rium ösztöndíját. Rezidens művészként kilenc hónapig dol- Tagja a Magyar Festők Társaságának. gozik a patinás Atelierhaus Worpswede nemzetközi alkotóházban Worpswedében, Németországban, ahol új festői 1995–2001 utakat keres és művészi pályája új lendületet vesz. Rajzot és festést tanít a Budai Rajziskolában, Budapesten. 1992 Feleségével Münchenbe költözik.

1996 óta Tagja a Székesfehérvári Művészek Társaságának. 102


1996 Második alkalommal utazik az Egyesült Államokba, ezúttal a nyugati partvidék nagyvárosaiba és nemzeti parkjaiba.

2005-2010 Vendégprofesszor a Hochschule für Gestaltungban, Schwäbisch-Gmündben, Németországban

2006 1997–2001 Művészeti anatómiát és színdinamikát tanít a Magyar Ipar- A New London-i (Connecticut, USA) Griffis Art Center meghívására rezidens művészként hat hónapig dolgozik művészeti Főiskolán (később Egyetemen). annak alkotóházában. Elnyeri a HAESF (Magyar–Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alap) Senior Leaders and Scholars 2001 óta A Magyar Iparművészeti Egyetem (később Moholy-Nagy Fellowship ösztöndíját, valamint a Bostoni CIEE (Council Művészeti Egyetem) Formatervező Tanszékének rajz-fes- on International Educational Exchange) és a Nemzeti Kulturális Alap támogatását. tés tanára. New York, Washington, Boston és Connecticut állam számos múzeumának, kiállításának, valamint New London mű2002 Részt vesz a csehországi Valtice Liechtenstein kastélyában vészeti életének inspirációi a termékeny amerikai időszak rendezett Velky Format (Nagy méret) elnevezésű nemzet- munkáiban tükröződnek vissza. közi szimpóziumon. 2007 Részt vesz a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Kép2002–2004 DLA doktorandusz-hallgató a Magyar Iparművészeti zőművészeti Mesteriskolája által rendezett Színerő, Léptékváltás II. DLA-szimpóziumon. Egyetemen. 2003 Megszületnek ikerfiai, Balázs és Csongor.

2009 DLA (Szabad Művészetek Doktora) fokozatot szerez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskolájában 103


curriculum vitÆ

17 March 1960 Born in Kiskőros, opposite the house where Sándor Petőfi was born. Artistic inclinations and creativity soon recognized by his family and teachers in kindergarten and primary school, who helped his talent to unfold. First successes were in traditional asphalt-drawing competitions in Dunaújváros. Admitted to what was at the time the best art school in Hungary, the Hungarian School of Arts and Crafts, and on his teachers’ advice took the applied graphics course. Learned print graphics under Antal Gunda, Tibor Zala and Gábor Pásztor. Drawing and painting were taught by Zoltán Tölg-Molnár, who recognized his talent as a painter and helped him find the right direction. Graduated from secondary school with top marks. 1979–1980 Years of unsuccessful application for the Academy of Fine Art. Through temporary work and the support of his parents, kept up his modest life in Budapest and prepared for what was then the only – but still superb – higher educational establishment for fine arts in Hungary. 1980 Admitted to the painting course at the Academy of Fine Art, but was obliged to spend a year on military service. 104


1981–1985 Studied with outstanding results at the Academy. To his supervising teacher, Pál Gerzson, he owes his capabilities in various painting techniques, and especially image composition and dynamic use of color. So productive was his work resulting from art anatomy and object representation classes held by László Patay and Tibor Kiss that his drawings were included in an album, Barcsay iskolájában (The Barcsay School) published by the Hungarian Fine Arts Society. His excellent professors at the Academy included Dr Péter Cifka (art history), János Kleineisel (architectural history) and Dániel Kólya (descriptive geometry). During his student years he made several study trips to European countries, where he had the chance to visit historic art works and many museums and collections.

1986 Won the Oszkár Glatz Prize for his study achievements at the Academy. 1986–1988 Postgraduate study in the Masters Institute of the Hungarian Academy of Fine Arts. Went on several study visits and regularly exhibited in places all over Europe. 1986–1992 With fellow artists, ran the Y Gallery artists’ community and exhibition space in Dunaújváros. 1988–1991 With Csaba Tábori, co-artistic director of Y Gallery.

1985 Graduated with distinction in painting from the Hungarian 1987–1991 Academy of Fine Art. Won a year’s scholarship from the Smo- Rented studio in Dunaújváros; supported by Dunapack Rt. hay Foundation of Székesfehérvár. First trip to the United States, where the great art museums and collections of New York, Phil- Since 1988 Member of the Hungarian Association of Fine and Applied Artists. adelphia and Boston had a deep effect on him. Member of executive committee of the Painting Section since 2005. Since 1985 Member of the Hungarian Association of Creative Artists (for- 1988–1991 Taught drawing in the Preparatory Institute of the Hungarian merly the Art Fund of the People’s Republic of Hungary). 105


College of Applied Arts. Awarded the Memorial Medal of the Barcsay Jenő Foundation.

1995 He and his wife move back to Hungary and settle in Velence.

1991 Won the Prize of the Barcsay Jenő Foundation. Married Gabriella Csinády.

2000 Built house and studio in Velence.

1991–1992 Won scholarship from DAAD (Deutsche Akademische Austauschdienst) and the Lower Saxony Ministry of Science and Arts. Artist in residence for nine months in the venerable Atelierhaus Worpswede international artists’ house in Worpswede, Germany, where he sought new directions in painting and his painting career took on new momentum. 1992 Moved with his wife to Munich. Supported by the European Patent Office (Europäisches Patentamt), where he ran drawing and painting courses. 1992 Member of the Autorengalerie 1 artists’ community. 1993–1994 Member of the German Berufsverband Bildender Künstler (Federal Association of Artists of the Fine Arts)

Since 1995 Member of the Hungarian Society of Painters. 1995–2001 Taught drawing and painting at the Buda Drawing School, Budapest. Since 1996 Member of the Székesfehérvár Society of Artists. 1996 Second visit to the United States, this time to the cities and national parks of the West Coast. 1997–2001 Taught art anatomy and color dynamics in the Hungarian College [later University] of Applied Arts. Since 2001 Assistant professor in drawing and painting at the Hungarian 106


University of Applied Arts (later Moholy-Nagy University of Art and Design). 2002 Attended the Velky [Large] Format international symposium at Valtice Liechtenstein Castle in the Czech Republic. 2002–2004 DLA student at the Hungarian University of Applied Art 2003 Twin sons born, Balázs and Csongor.

York, Washington, Boston and the state of Connecticut, and the artistic life of New London, is reflected in his work from the fertile American period. 2007 Participated in the 2nd Színerő, Léptékváltás (Color Power, Change of Scale) DLA Symposium held by the University of Pécs Faculty of Fine Art Masters School. 2009 Awarded DLA (doctor of liberal arts) by Moholy-Nagy University of Art and Design.

2005, 2010 Guest professor at the Hochschule für Gestaltung, SchwäbischGmünd, Germany. 2006 At the invitation of the Griffis Art Center in New London (Connecticut, USA), spent six months as artist in residence in the artists’ house there. Won the Senior Leaders and Scholars Fellowship of the Hungarian-American Enterprise Scholarship Fund and support from the Boston Council on International Educational Exchange and the Hungarian National Cultural Fund. Inspiration from the many museums and exhibition in New 107


Kiállítások Exhibitions

Válogatott egyéni kiállítások Selected Solo Exhibitions 2015 “Györöki Nyári Tárlat” Bertha Bulcsu Művelődési Központ, Balatongyörök, Hungary 2014 “Akrilképek” Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár, Hungary 2014 “Kép-Architektúra” Fuga Építészeti Központ, Budapest 2011 „City Colors” Hungarian Cultural Center, New York, NY, USA 2010 Öreghegyi Közösségi Ház, Székesfehérvár, Hungary 2008 „Édes Otthon” Artus Stúdió Galéria, Budapest 2008 IFUA Horváth/Scheffer Galéria, Budapest 2007 Leitner+Leitner/Scheffer Galéria, Budapest 2007 „Amerikai Anzix” (Budapesti Tavaszi Fesztivál) Gerbeaud Harmincad Galéria, Budapest 2007 „New York, New London, new paintings” Magyar Telekom Galéria, Budapest 2006 „Open Studio Final Exhibition” Griffis Art Center, New London, CT, USA 2005 Pátzay Pál Terem Székesfehérvár, Hungary 2003 „Parafrázisok” Pelikán Galéria, Székesfehérvár, Hungary 1996 „Németországi képek” Gárdony Galéria, Gárdony, Hungary 1995 Produzentengalerie, München, Germany 1995 „Németországi képek” Duna Galéria, Budapest 1994 Covalenco Art Gallery (G. Gijzenrooi), Geldrop, Neatherlands 1992 Covalenco Art Gallery (G. Gijzenrooi), Geldrop, Neatherlands 1992 „Atelierhaus Worpswede Stipendiaten” Kassenhalle am Brill (Haász Istvánnal), Bremen, Germany

1992 „Atelierhaus Worpswede Stipendiat” Galerie Altes Rathaus, Worpswede, Germany 1990 Csepel Galéria, Budapest 1990 „3 Hongaren” Aad Leemans Art Gallery (PalotásJózseffel és Tábori Csabával with József Palotás & Csaba Tábori), Rotterdam, Hollandia Neatherlands 1987 Galerie im Atelier, Heidenheim, Germany 1987 Uitz Terem (Tábori Csabával with Csaba Tábori), Dunaújváros, Hungary 1985 MMK Galéria, Dunaújváros, Hungary

Válogatott csoportos kiállítások Selected Group Exhibitions 2015 „Harmónia” (M.A.O.E.) Művészetmalom, Szentendre, Hungary 2015 „Fejér Megyei Őszi Tárlat” Csók István Képtár, Székesfehérvár, Hungary 2015 Magyar Festők Társasága 20” (MFT), Széphárom Közösségi Tér, Budapest 2015 Hamis Memória (SzMT), Pelikán Galéria, Székesfehérvár, Hungary 2015 “Art For A Cause” Art Chamber Galeria de Belas Artes, Castelo Vermelho, Calangute, Goa, India 2014 “Jel-beszéd” (M.F.T.), Mazart Galéria, Budapest, 2014 “Naphimnusz” Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely, Slovakia 2014 “Fehérvár Szalon” Sberbank Galéria Székesfehérvár, Hungary 2014 “Kép-Tár-Ház” Szombathelyi Képtár, Szombathely, Hungary 108


2014 “Barcsay 25” MűvészetMalom, Szentendre, Hungary 2013 „Töredék” (M.F.T.) Fuga Építészeti Központ, Budapest 2013 „XXXVII Nyári Tárlat” REÖK palota, Szeged, Hungary 2012 „Fehérvár Szalon” Volksbank Galéria, Székesfehérvár, Hungary 2012 „20 éves a Székesfehérvári Művészek Társasága” Pelikán Galéria, Székesfehérvár, Hungary 2011 „Igazi Dizájn” Egri Zsinagóga, Eger, Hungary 2010 „Mixed Media” Alexey von Schlippe Gallery of Art, Groton, CT, USA 2009 „Között” Vízivárosi Galéria, Budapest 2009 „Vier Ungarn” Galerie Kornhaus, Schwäbisch-Gmünd, Germany 2009  „KunStart” Bolzano, Italy 2008 „BoH Art 2008” EURAC (European Academy), Bolzano, Italy 2008 „Kép-gép” Pelikán Galéria, Székesfehérvár, Hungary 2007 „11. kerület, 11 művész” Scheffer Galéria/Újbuda Galéria, Budapest 2007 „Csendélet ma” Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest 2007 „A város” Scheffer Galéria, Budapest 2007 „Művészet és Bor II” (Kecskés Andrással, Nádor Tiborral és Rabóczky Judittal) Európa Kongresszusi Központ, Budapest 2007 „Tendenciák III.” Művészetek Háza, Szekszárd, Hungary 2007 „Nyom” Pelikán Galéria, Székesfehérvár, Hungary 2006 „Wet Paint Week” Art Park/Hygienic Gallery, New London, CT. USA 2005 „Dialógus 2005” Millennium Szalon, Budapest 2005 „Jónapot, Gerzson Úr” Gerbeaud Harmincad Galéria, Budapest

2004 „Méretkülönbségek” Millennium Szalon, Budapest 2004 „Magyar Festészet Napja” Millennáris Park, Budapest 2004 „6 Művész Székesfehérvárról” Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, Romania 2003 „Méretes Képek, Szabad Festészet” Millennium Szalon, Budapest 2003 „Artisti Ungheresi Contemporanei” Galleria d’Arte Moderna, Cento, Italy 2002 „Velky Format” Liechtenstein Kastély, Valtice, Czech Republic 2001 „Fény-árnyék” (MFT) Kecskeméti Galéria, Kecskemét, Hungary 2000 „Pannónia 2000” Újlipótvárosi Galéria, Budapest 1999 „II. Festészeti Triennálé” Művészetek Háza, Szekszárd, Hungary 1995 „20 Jahre Produzentengalerie” Produzentengalerie, München, Germany 1994 „EPA X Art ’94” Europäisches Patentamt, München, Germany 1993 „Jahresausstellung des BBK” Interimsgalerie der Künstler, München, Germany 1993 „Paravents” Galerie Daniel Blau, München, Germany 1992 „Négy Festő” Józsefvárosi Galéria, Budapest 1992 „Bilder, Briefe, Noten XXIV” Autorengalerie 1, München, Germany 1991 „Három Kérdés” (Négy Frestő) Árkád Galéria, Budapest 1990 „Barcsay Ösztöndíjasok” Aktív Art Galéria, Szentendre, Hungary 1988 „Ungarische Gegenwartskunst” Galerie im Atelier, Heidenheim, Germany 1987 „Négy Festő” Madách Galéria, Vác, Hungary 1987 „Folytonosság” Bartók 32 Galéria, Budapest 109


Munkák intézményi gy űjteményekben Works in major collections

Városi Képtár Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár Town Gallery Deák Collection, Székesfehérvár, Hungary Equilibrum # 2 Equilibrum # 2 vegyes technika, papír mixed media on paper 29 x 42 cm

Lyman Allyn Art Museum New London, Connecticut, U.S.A. I 95 Interstate Highway grafit, kréta, papír graphite, drawing chalk on paper 48,3 x 61 cm Huntington Street grafit, kréta, papír graphite, drawing chalk on paper 48,3 x 61 cm

Europäisches Patentamt (Európai Találmányi Hivatal) Kortárs Képzőművészeti Gyűjteménye, München/Németország European Patent Office, Munich, Germany Dunaújváros Polgármesteri Hivatala (A Dunaújvárosi MűTavasz (Rejtélyes évszakok sorozat) vészetért Alapítvány adományai), Dunaújváros Springtime (Enigmatic Seasons Series) Dunaújváros City Hall (donations of Dunaújváros Art vegyes technika, vászon mixed media on canvas 140 x 160 cm Foundation), Dunaújváros, Hungary Tél (Rejtélyes évszakok sorozat) Römi Rummy Winter (Enigmatic Seasons Series) vegyes technika, vászon mixed media on canvas 100 x 80 cm vegyes technika, vászon mixed media on canvas140 x 160 cm Ülő akt Seated Nude olaj, vászon oil on canvas 40 x 40 cm Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, DLA Képzőművé- Fekvő akt Reclining Nude szeti Mesteriskola, Pécs University of Science Pécs, Hungary olaj, vászon oil on canvas 40 x 40 cm Édes Otthon # 2 Sweet Home # 2 42nd Street (Manhattan sorozat Manhattan series) akril, vászon acrylic on canvas 200 x 295 cm pasztell, farostlemez pastels on hardboard 85 x 70 cm A „Large Size Symposium” Gyűjteménye, Liechtenstein Siófok Város Polgármesteri Hivatala, Siófok Siófok City Kastély, Valtice / Csehország Hall, Siófok, Hungary Collection of the Large Size Symposium, Chateau Liechten- Móló Pier stein, Valtice, Czech Republic vegyes technika, papír mixed media on paper 50 x50 cm Közlekedőedények Communicating Vessels akril, vászon paneleken acrylic on canvas 250 x 500 cm Technika Háza, Székesfehérvár House of Technology, Székesfehérvár, Hungary Dunapack Rt. Szabadidőközpontja, Dunaújváros Westend (Manhattan sorozat Manhattan series) Dunapack Recreation Center, Dunaújváros, Hungary pasztell, farostlemez pastels on paper mounted on hardboard Játék (pannó) Playing (panno) 120 x 100 cm olaj, farostlemez oil on hardboard 240 x 150 cm Panorama City (Manhattan sorozat Manhattan series) Szabadidő (pannó) Recreation (panno) pasztell, farostlemez pastels on paper mounted on olaj, farostlemez oil on hardboard 240 x 150 cm hardboard 120 x 100 cm 110


Lap a vรกzlatkรถnyvbล‘l Page from the sketchbook 111


© Copyright Szegedi, Csaba A kiadvány teljes képi és szöveges tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, felhasználása kizárólag a tulajdonosok írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Entire content of this publication, images and texts alike are under the legal protection of copyright. Prior to any kind of utilization acquisition of the owners’ written permission is obligatory.

A fotókat készítették: Photo credits Annear, Jeremy; Axman, Mikolas; Bonnivier, Paige; Chung, Thomas; Griffis, Sharon; Horváth Pongó, Attila; Mohácsi, András; Müller, Árpád; Parkes, Phil; Schwagmeyer, Ute; Szegedi, Csaba; Szegediné Csinády, Gabriella; Székely, Péter A kiadványt tervezte Design: Drone Creative www.drone.hu Nyomtatás Printing: Alto Nyomda Kft. www.altonyomda.hu Kiadó Publisher: Szegedi, Csaba info@szegedicsaba.com www.szegedicsaba.com ISBN 978-963-08-2268-8 Készült 2015-ben három példányban Printed in 2013, limited to three pieces Külön köszönet Special thanks to:

New York, New London  

Művészeti album Szegedi Csaba amerikai városképeivel és Martos Gábor monográfiájával Art album with Csaba Szegedi's American cityscapes and...