Fejezetek a MOM és utódai történetéből

Page 181

FEJEZETEK A MAGYAR OPTIKAI MŰVEK ÉS UTÓDAI TÖRTÉNETÉBŐL

Pályarajz az optika jegyében Nem a MOM-ban kezdtem dolgozni, de sok szállal kötődöm egyetemi éveim óta az egykori Csörsz utcai gyárhoz. Kezdetben, a gimnáziumi éveim (1948–52) alatt hol cséplőmunkásként, hol pajtabontóként, hol bauxitgyári építőmunkásként alkalmaztak. A fényképezés, a fényképezőgép, az optika iránti érdeklődésem miatt és bátyám jóvoltából Budapesten, a Gamma Optikai Művek kísérleti osztályán dolgozhattam 1951-ben. Ott egy kedves optikai csiszoló mester útmutatása szerint optikai lencsét gyártottak. Tetszett ez a szakma, a kész optikai test két színgyűrűs (Newton) finomsággal készült, és én centríroztam a munkadarabokat. Tizenévesen a feladatot egyszerűnek véltem, de sok kudarccal és újrakezdéssel tarkított munka volt. Az optikai gyártmányok és műszerek elemeinek technológiájáról korábban sokat tanultam, és elolvastam Bárány Nándor „Optikai műszerek elmélete és gyakorlata” című könyvét (1947, 1951). Középiskolás tanulmányaim alapvető forrásaivá lettek minden munkámnak, amiket később, az évek során készítettem. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanultam 1952–1957 között, az első félévet a Gépészmérnöki, továbbiakat a Villamosmérnöki Karon, az akkor indított Műszer és Finommechanikai Szakon végeztem. Egyetemi tanulmányaim alatt (1955 novemberétől) az akkori Optikai Kutató Laboratóriumban (OKL) dolgozhattam havi 72 órában gyakornokként. Az ott megismert fiatal gárdával életre szóló barátságot kötöttünk. A műszerek optikai elemeit ellenőriztük, főként az OKL termékeit, de voltak kívülről kapott gyártmányok is. Ilyen műszer volt például a goniométer, refraktométer, szferométer. Az eszközünk Askania autokollimátor volt, ezzel az objektívek képalkotási jellemzőit határoztuk meg. Itt emlékezem dr. Bernolák Kálmánra, aki az OKL akkori osztályvezetőjeként lehetővé tette, hogy a Kutatóban írjam meg az „Optikai ipar alapvető méréseinek pontossága” című dolgozatomat. A dolgozatom szakmai bírálója Tisza Sándor fizikus, a MOM dolgozója volt, őt az egyetemi nyári üzemi gyakorlat keretében a MOM-ban végzett mérések során ismertem meg. Az OKL konstrukciós osztályán kezdtem okleveles műszermérnökként többek között Gulyás Jenő társaságában. Feladatunk volt a redukáló tahiméter, filmszövegnyomó berendezés, bronchoszkóp stb. tervezése is. Az intézetben többen dolgoztak infravörös spektrálfotométer fejlesztésén, ott ismertem meg Balogh Andrást is. Az OKL 1958 augusztusában kezdte egy új, korszerű, kétsugaras infra műszer tervezését. A csoportban optikus, mechanikus és elektronikus szakemberek dolgoztak. Itt az optikai rendszer és a hozzá tartozó mechanikus egységek megtervezése és megvalósítása volt a feladatom. 177


Millions discover their favorite reads on issuu every month.

Give your content the digital home it deserves. Get it to any device in seconds.