Page 1

és

Érdek Védelem II. évfolyam 2018. július

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Elmeszelték


aktuális

131 igen A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A 131 igen, 33 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett meghozott döntés nyomán változnak a cafetéria szabályai is, számtalan adókedvezményt megvonnak a rendszertől, drasztikusan megemelik a legnépszerűbb elemek adóját. Ezzel mintegy 2 millió embert fosztanak meg a juttatásoktól.

A

Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményben tiltakozott a béren kívüli juttatási rendszer érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A köztársasági elnököt a konföderáció arra kéri fel, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy a politikusokat miként kényszerítheti a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására.

A döntés nem volt kétséges A parlamenti képviselők többsége eldöntötte pénteken, hogy jövőre változik a cafeteriarendszer: a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású elem. Így megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás,

az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A szálláshelyek igénybevételére adhatnak a munkáltatók továbbra is évi 225 ezer forintot, a

2

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan. A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. Természetesen fontos, hogy a munkavállalók rekreációs célokra minél többet költhessenek, de a dolgozók többsége talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási támogatásnak.

Tiltakozunk A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) határozottan tiltakozik a cafetéria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen. Ennek valószínűleg az lesz a következménye, hogy a munkaadók a béren kívüli juttatások nagy részét beépítik az alapfizetésbe, ami azt jelenti, hogy a dolgozók nettó jövedelme a cafetéria keretében nyújtott támogatások adókedvezményének, illetve adómentességének megvonása miatt csökkenni fog.

Még nincs vége Nem tekinti azonban lefutottnak a MASZSZ ezt az ügyet, mert a köztársasági elnököt arra kéri fel, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Ugyanakkor az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy a politikusokat miként kényszerítheti a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására.


Kordás László

A helyzet fokozódik. Legalábbis a cafeteria ügyében. Úgy tűnik azonban, hogy a béren kívüli juttatások legnépszerűbb elemeinek drasztikus megadóztatása és annak következményei a konföderációk közül egyedül minket igazgatnak annyira, hogy minden eddiginél erőteljesebb kampánnyal próbáltuk jobb belátásra bírni a törvényhozókat. Százezrek látták például a Facebookon közzétett kisfilmünket – egy rövid slide show-t –, amelyben a képviselők lelkiismeretére apellálva tíz pontban szembesítettük őket azzal, hogy munkavállalók millióinak ártanak, ha megszavazzák a cafeteria megadóztatását. Tudtuk persze, hogy semmi nem fogja eltéríteni őket a béren kívüli rendszer totális eltaposásától. Persze, hogy nem, hiszen ezt a csontot a miniszterelnök nem engedi el. Mi viszont egyszerűen nem hagyhatjuk szó nélkül, s a végsőkig elmegyünk. Nagy kérdés azonban, hogy mit jelent a „végsőkig”. Van közöttünk olyan szakszervezeti vezető, aki nyilvánosan sztrájkot helyezett kilátásba arra az esetre, ha a parlamenti többség – s maga Orbán Viktor – nem áll el a tervétől. Én azt mondom, maradjunk a realitásoknál, s olyasmit mondjunk, ígérjünk, amit biztosan be is tudunk tartani. Biztosan sokan hallottátok, de ebben a lapszámban is olvashatjátok: írtunk Áder János köztársasági elnöknek is, hogy küldje vissza meggondolásra a képviselőknek a cafeteriát érintő adócsomagot. De nincsenek illúzióink. Mint ahogyan az eddigi tapasztalatok alapján azzal kapcsolatban sem táplálunk nagy reményeket, hogy egységesen, nagy erőkkel fogunk utcára vonulni, ha Áder is lesöpri a kezdeményezésünket. Márpedig a nyilvánosság látványos tiltakozást vár tőlünk. Igaz, ezúttal sem tudjuk, mennyien állnának be mögénk egy Kossuth téri tüntetésen, vagy megint csak a fotelforradalmárok hangoskodnak. Azt javaslom, mozgósítsunk nagy erőkkel, s mérjük fel a munkavállalók hajlandóságát és elszántságát, vagyis azt, hogy egy tiltakozó megmozduláson mennyien vennének részt. Ez már nem a felesleges egymásra mutogatás ideje, mert vegyük komolyan: miként tagok nélkül nincs erős helyi szakszervezet, úgy erős konföderáció sincs a tagszervezetei támogatása és összefogása nélkül.

jegyzet

Vegyük már komolyan!

Az MNB is elismerte Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank is. Ez a megállapítás akár azt is jelenthetné, hogy az MNB a szakszervezetek cafeteria harca mellé állt. Ez persze csak hiú ábránd volt.

„A

béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési jelentés címet viselő dokumentumában. A jövő évi büdzsé tervezetének elemzése során azt is megállapították: a szabályok változása miatt csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek. A „cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább” – írja a jegybank.

Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja. Ha pedig az MNB-nek igaza van, fel kell tenni a kérdést: tulajdonképpen kinek használ ez az egész? A munkaadók összességében nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, s kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, s ehhez képest mit jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint? Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.

3


legfrissebb

Nyílt levél a köztársasági elnöknek

Lapzártakor érkezett

A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról szóló, a cafetéria rendszerét is érintő, legalább kétmillió munkavállaló számára kedvezőtlen törvényjavaslatot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezzel kapcsolatban nyílt levelében arra kéri a köztársasági elnököt, hogy azt az alaptörvényben biztosított jogkörével élve küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. „Dr. Áder János Magyarország köztársasági elnöke Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Az Országgyűlés 2018. július 20-i ülésnapján fogadta el a T/625 számon benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat jelentős mértékben átalakítja a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatásokra vonatkozó szabályokat. Az eddig adómentesen adható juttatások közül az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége marad meg, míg a kedvezményes közteher mellett adható juttatások közül egyedül a Széchenyi Pihenőkártya. Így többek között megszűnik a nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás a lakáscélú munkáltatói, a mobilitási célú lakhatási támogatás és a diákhitel törlesztés támogatásának adómentessége. Az átalakítás a Magyar Szakszervezeti Szövetség, valamint a szakszervezeti konföderációk egységes álláspontja szerint nemzetgazdasági szempontból indokolatlan, a költségvetés számára érdemi többletbevételt nem eredményez, a munkavállalók számára viszont a nettó jövedelem jelentős csökkenéssel is járhat. Ezenkívül ellentétes olyan, az egész társadalom és a gazdaság számára alapvető fontosságú célokkal, mint az öngondoskodás elősegítése, a családok és a lakhatás támogatása, a munkaerőpiaci mobilitás ösztönzése és a munkaerőhiány csökkentése. A törvényjavaslat veszélybe sodorja a szociális üdültetést, azaz a családosok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élők és nyugdíjasok pihenésének támogatását is, mivel a szociális üdültetés pénzügyi alapját az Erzsébet-utalványcsalád forgalmazásának pénzügyi eredménye biztosítja. Az átalakítás nyomán az Erzsébet-utalványokat is magasabb közteher sújtja, így várhatóan azokat a jelenleginél jóval kevesebb munkáltató fogja biztosítani a munkavállalóinak, ami a szociális üdültetésre rendelkezésre álló összeg jelentős csökkenéséhez vezet.

4

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

A béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatásokra vonatkozó szabályok jelenlegi formában történő megváltoztatásával a szakszervezeti konföderációkon kívül nem értenek egyet sem a munkáltatói érdekképviseletek, sem az önkormányzatok érdekszövetségei, amint azt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), illetve az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretei között is kifejtették. A szabályok átalakítása a foglalkoztatottak nettó jövedelmének csökkenését okozhatja, miközben a 2019. évi költségvetésről szóló jelentésében a Magyar Nemzeti Bank is elismerte, hogy ez a költségvetés egyenlegére nem gyakorol érdemi hatást. A fentieken kívül súlyosan aggályos az is, hogy a törvénytervezet az érintett érdekképviseletekkel való előzetes konzultáció nélkül került benyújtásra az Országgyűlésnek. Álláspontom szerint az a gyakorlat, hogy az érdekegyeztető fórumok összehívására, az érdekképviseletekkel való konzultációra csak valamely törvénytervezet benyújtását követően kerül sor, nem egyeztethető össze a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény preambulumában is megfogalmazott kívánalommal, hogy a „a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe”. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Bizonyos vagyok abban, hogy a fent említett társadalmi és gazdasági célokkal, értékekkel Ön is egyetért, és bízom benne, hogy a törvénytervezetnek a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatásokra vonatkozó részével kapcsolatos, az érdekképviseletek széles köre által megfogalmazott aggályokat Ön is osztani fogja. Ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önhöz, hogy élve az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében biztosított jogkörével, az elfogadott törvénytervezetet megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek. Budapest, 2018. július 23. Megkülönböztetett tisztelettel: Kordás László elnök


magyar tükör

Állásdömping Több mint 40 ezer új állást hirdettek meg a cégek az elmúlt három hónapban. Ez 177 százalékkal több, mint a tavalyi második negyedévben. Már nemcsak Budapesten, hanem vidéken is egyre érzékelhetőbb a szakképzett munkaerő hiánya: Bács-Kiskun megyében kiemelkedően nőtt az álláshirdetések száma. Hirdetésben a legtöbben adminisztrátori pozíciókra keresnek embert – írja az mmonline.hu.

A

profession.hu adatai szerint a tavalyi második negyedévhez képest 17 százalékkal emelkedett a havi álláshirdetések száma, így az elmúlt negyedévben minden idők legtöbb új hirdetését adták fel a cégek online. Idén is a május volt a legerősebb 14 100 feladott új hirdetéssel, ami összefüggésbe hozható a szezonra jellemzően megnövekedett vendéglátó-, építőipari és irodai adminisztrációs munkaerőigénnyel. Bács-Kiskun megyében figyelhető meg a legkiemelkedőbb ugrás a hirdetések számában: az 24 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A legtöbb munkáltató – 33 százalék –középiskolai végzettséget vár el az új munkatársaktól, míg az egyetemi diploma mindössze a cégek 3 százalékánál feltétel.

Vidéken a helyzet tovább romlott A munkaerőt kereső cégek száma átlagosan 14 százalékkal növekedett az elmúlt évben. Amíg Budapesten most mérsékeltebb, mindössze 15 százalékos volt az emelkedés, addig megyei szinten kiemelkedő Baranya megye, ahol az előző év második negyedévéhez képest 20 százalékkal volt több hirdető, illetve Győr-Moson-Sopron megye, ahol 14 százalékkal több cég keresett alkalmazottakat.Bács-Kiskun megyében, ahol a hirdetések számában volt a legnagyobb a kiugrás, elsősorban a fizikai munka (+ 34 százalék), a gyártás és termelés (+ 64 százalék), valamint a szakmunka (+ 45 százalék) kategóriákba kerestek munkaerőt. Budapesthez képest Heves megyében is nagyobb volt a változás, 21 százalékkal több állást hirdettek meg, itt is elsősorban a gyártási és termelési (+74 százalék), valamint mérnöki (+73 százalék) kategóriákban.

Egyre nagyobb a baj Az új hirdetések továbbra sem egy-egy nagyobb cégtől érkeznek, hanem sokszor – egyre többször – a kisebbektől. A második negyedévben, arányaiban az adminisztráció (+42 százalék)), a vendéglátás (+33 százalék) és a banki, biztosítási (+30 százalék) kategóriák emelkedtek a a legjobban. A feladott hirdetések számát tekintve azonban a szakmunka (+23 százalék), a fizikai munka (+13 százalék) és az adminisztráció (+42 százalék) kategóriákban adták fel a legtöbb hirdetést. Stagnálást

látni az IT-szektorban (-5 százalék), a marketing (0 százalék), az üzleti támogató központok (+2 százalék), valamint az oktatás (-1 százalék) területeken feladott hirdetések esetében.

Adminisztrátor kerestetik! A legkiemelkedőbb változás az adminisztrációs kategóriában volt: a második negyedévben 42 százalékkal emelkedett a feladott hirdetések száma, ezen belül is a szakmai asszisztensek (+44 százalék), az adminisztrátorok, dokumentumkezelők (+48 százalék) és a személyi asszisztensek (+35 százalék) iránt növekedett az igény. A kategóriára általánosan jellemző magas jelentkezésszám miatt megnövekedett kereslet azonban nem hozta magával a fizetések emelkedését, sőt, éppen ellenkezőleg. Az adminisztrációs területen a jelentkezők számára ajánlott bér tavalyhoz képest 4 százalékkal csökkent, így most 195 ezer forint nettót lehet keresni ebben a szektorban. A végzettség ugyanakkor ezen a területen is fontos: érettségi esetén 188 ezer forint a nettó ajánlott bér, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel azonban 229 ezer forintot is lehet keresni.

A legvonzóbbak Az idei második negyedévében is bolti eladót, pénztárost és betanított munkást keresett a legtöbb cég. Harmadik helyen az anyagmozgatói, rakodói pozíciókra feladott hirdetések állnak, majd ezt követik a tavaly még harmadik helyen szereplő programozói, fejlesztői pozíciók. A legtöbb jelentkezés ezzel szemben a már korábban említett asszisztensi, adminisztrátori hirdetésekre érkezett. Ezeket szorosan követik a területi képviselői, a betanított, majd az eladói munkára jelentkezők, ám ezekben a kategóriákban a kínálat dinamikája még mindig meghaladja a keresletet. A fizikai és a szakmunka területén 11 százalékos volt a növekedés, ami a kereslettel párhuzamosan mozog, de még mindig kisebb a jelentkezések emelkedésének a száma, mint amilyen ütemben a meghirdetett állások száma növekszik. Szintén együtt mozog a kereslet és a kínálat a vendéglátás kategóriában, ahol 40 százalékkal több pályázat érkezett a hirdetésekre, mint tavaly ilyenkor, de ebben az esetben magasabb a jelentkezések növekedése, mint a hirdetéseké. Az IT-szektorban pozitív tendencia figyelhető meg, hiszen a jelentkezések 10 százalékkal növekedtek, amíg a feladott hirdetések száma tavalyhoz képest 5 százalékot csökkent.  Forrás: mmonline.hu

5


jövőkép

Jövőre még ro Nyílt levélben hívta fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy a cafetéria rendszerének tervezett átalakítása miatt a munkavállalók nettó jövedelme csökkenhet.

A

Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyílt levélben hívta fel valamennyi parlamenti képviselő figyelmét: a választói biztosan nem azt akarják, hogy a nevükben az ő fizetésük csökkentésére szavazzanak. A MASZSZ megbízásából a Policy Agenda által készítetett közvélemény-kutatás során kiderült, hogy akik a cafetéria keretében kapnak bizonyos juttatásokat, azok többsége úgy véli, jövőre rosszabbul jár. A kormány érvelése szerint a cafeteriarendszer átalakítása révén több pénz jut a turizmusra, a dolgozók azonban nem attól tartanak igazán, hogy mikor tudnak újra elmenni étterembe, szállodába. A legnagyobb félelmük, hogy fenn tudják-e tartani a jelenlegi életszínvonalukat. Erre pedig az érdekképviselet szerint igen rossz válasz a cafeteria rendszerének tervezett átalakítása. Tényleg azt akarják az Ön választói, hogy, elvegyék az iskolakezdési támogatást azoktól is, akik a létminimum alatt élnek? Valóban akarják, hogy megszüntessék a közlekedési és lakhatási támogatások adómentességét, akadályozva a munkaerő mobilitását, a munkaerőhiány csökkentését? – teszi fel a képviselőknek a kérdést a MASZSZ.

da által készítetett közvélemény-kutatás során kiderült, hogy akik a cafetéria keretében kapnak bizonyos juttatásokat, azok többsége úgy véli, jövőre rosszabbul fognak járni. Úgy tűnik, hogy a kormány döntött, a szakszervezetek azonban ennek a negatív hatásait próbálják csökkenteni. A kormány javaslata alapján megszűnhetne például az iskolakezdési támogatás. Azok a családok, amelyek korábban ebből legalább részben fedezhették az augusztusi kiadásaikat, jövőre ezzel nem számolhatnak. Biztosan elkerülte az előterjesztők figyelmét, hogy a gyermeket nevelő családok 43 százaléka, a falvakban élőknek pedig 54 százaléka a létminimum alatt el. Ez azt jelenti, hogy ők igen szerény körülmények között élnek, és nem rendelkeznek elegendő jövedelemmel ahhoz sem, hogy kisebb váratlan kiadásokat finanszírozni tudják. A módosítás tőlük fog pénzt elvenni! És azoktól, akik eddig a béren kívüli juttatások keretében támogatást kaptak a munkahelyi étkezéshez, illetve segítséget az öngondoskodás feltételeinek megteremtéséhez. Ön is ezt szeretné? Legalább tegyék lehetővé a megmaradó elemek választhatóságát. A kormány érvelése szerint a cafeteria-rendszer átalakítása révén több pénz jut a turizmusra. Tudta, hogy egy létminimumon élő háztartás a havi jövedelmének 8,3 százalékát fordítja kultúrára, szórakozásra, szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra? Egy társadalmi minimumon élő háztartás esetében ez az arány pedig 10,5 százalék. Tudja, hogy mennyi egy létminimumon élő, két felnőtt és két gyermekből álló család havi átlagos jövedelme: 260 ezer forint, s ebből körülbelül 22 ezer forint jut ilyen célokra. Ez az jelenti, hogy ezek az emberek összesen nem költenek annyi pénzt az említett szolgáltatásokra, mint amit Önök a SZÉP-kártyán adnának nekik. Ettől nem járnak majd többet étterembe, szállodába, múzeumba. Amit eddig a cafeteriából használtak fel más célokra – például a közösségi közlekedésre, élelmiszer vásárlására, készpénzben adott cafeteria esetén pedig minden másra –, az egyéb kiadásaik lefaragásával kell majd biztosítaniuk. A dolgozók nem attól tartanak igazán, hogy mikor tudnak újra elmenni étterembe, szállodába. A legnagyobb félelmük, hogy fenn tudják-e tartani a jelenlegi életszínvonalukat. Erre pedig igen rossz válasz a cafeteria rendszerének tervezett átalakítása.

Mint azóta már tudjuk, a levél tartalma egyetlen kormánypárti képviselőt sem hatott meg, „csont nélkül” átment a cefeteria megadóztatását is tartalmazó törvény.

Tisztelt Képviselő Asszony/Úr! A kormány javaslata alapján arra készül a parlament, hogy alaposan átalakítsa a cafeteria rendszerét. Sok támogatási forma adókedvezménye vagy adómentessége megszűnik, és szinte biztosan kijelenthető, hogy a dolgozók jelentős részének csökken a nettó jövedelme. Ehhez egyetlen munkavállalói érdekképviselet sem tud, és nem is hajlandó asszisztálni. Most az Önök kezében van a döntés, s minden lehetőségük megvan arra, hogy módosítsanak az előterjesztésen. Kérem, gondoljanak azokra a választókra, akiket a tervezett változtatások negatívan fognak érinteni, akik a tervezetthez hasonló változtatások miatt a kiszolgáltatottság érzését naponta megélik. Amikor voksol a módosító javaslatokról, illetve a zárószavazásnál megnyomja a gombot, fontoljon meg néhány érvet. Az emberek nem szeretnének negatív változtatást. A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agen-

6

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja


jövőkép

osszabb lesz?

A kormány is elismeri, hogy a gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya a munkaerőhiány. A belső tartalékokat pedig a mobilitás elősegítésével lehet kihasználni, miközben a mostani javaslat éppen ezt akarja ellehetetleníteni, mert megszűntetné az albérleti támogatás adómentességét. Ön szerint ez helyes döntés? A választói vajon ezt kérik? A kormány érve az átalakítás mellett, hogy a munkáltató átvállalhatja az adóemelés miatti többletterheket, tehát beépítheti a cafetéria egyes elemeit az alapbérbe. Megtehetné – ami kétségkívül tisztább viszonyokat teremtene –, de ez nyilván nem lesz így. Valószínűleg Ön sem tartja reálisnak, hogy a munkaadó fogja kompenzálni a dolgozók jövedelemkiesését egy rossz parlamenti döntés miatt. Ha ezt mégis vállalná, az könnyen a béremelések visszafogásához vezetne. Amennyiben megszavazza a mostani javaslatot, akkor a dolgozók nettó fizetésének csökkentéséről is szavaz!

A bizottsági munka során, és plenáris ülésen is gondolja végig, tényleg azt akarják az Ön választói, hogy • elvegyék az iskolakezdési támogatást azoktól is, akik a létminimum alatt élnek? • megszüntessék a közlekedési támogatások adómentességét? • akadályozzák a munkaerő mobilitását, a munkaerőhiány csökkentését? • voksoljanak általában is a nettó fizetések csökkentésére, amikor a környező országokban növekednek a bérek? • Kérem, döntsön minderre figyelemmel! Budapest, 2018. július 11. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke

7


Egy téma, két vélemény

Feketemunka és „normakarbantartás” az iparban Az égető munkaerőhiány ellenére úgy tűnik, a munkáltatók jó része továbbra sem fordít gondot a szakemberek megtartására. A gazdasági tárca honlapján közzétett friss kimutatás szerint az ellenőrzött cégek csaknem felénél találtak munkaügyi szabálytalanságot. A listát az építőipar vezeti, második helyen a feldolgozóipar áll. A két terület vezetőit kérdeztük az okokról, illetve arról, mit tehet a szakszervezet a jelenlegi gyakorlat ellen.

V

arga Éva, a Könnyipari Szakszervezettel együttműködő Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke elsősorban az utánpótlás hiánya okozta kényszert és az illegális foglalkoztatást tartja a legsúlyosabb problémának. – A feldolgozóiparban, de különösen a könnyűiparban is jellemző a feketemunka. Azoknál a cégeknél viszont, ahol van érdekvédelem, csak egy-két esetben fordulnak elő bérkifizetési problémák, akkor is általában technikai okok miatt. A szombathelyi Styl Ruhagyárban például fizetésképtelenség miatt nem kapták meg a bérüket a dolgozók. Felvettük a kapcsolatot a tulajdonos önkormányzattal, tárgyaltunk a polgármesterrel és ma ott tartunk, hogy részletekben ugyan, de mindenki megkapja a fizetését. A szakszervezet első lépésben sohasem borít asztalt, hiszen nemfizetés esetén fordulhatunk a munkaügyi felügyelethez is arra hivatkozva, hogy a törvény előírja: a munkavállalóknak minden hónap 10-éig meg kell kapniuk a fizetésüket. Azt nem tudom, hogy a szakszervezet mit tehet ezekben a kérdésekben, hiszen van törvény, ami nyilván annyit ér, amennyit betartanak belőle. Ha nincs felelősségre vonás, akkor mondjuk, a varrodák nyugodtan működhetnek úgy, hogy nincsenek bejelentve a dolgozóik. Ahol szakszervezetként nem vagyunk jelen, lépni sem tudunk – mondta Varga Éva. Az elnök hozzátette: a munkáltatói tendencia egyébként ma az, hogy a kisebb vállalkozásoknál inkább ne működjön érdekképviselet, mert ha baj van, akkor a végén még beleszól mindenbe. Ennél fogva nem is tudjuk, ha valahol mondjuk, zugvarroda működik, ahol az emberek megfélemlítve dolgoznak, sőt: általában csak akkor tudják meg, hogy be sem jelentették őket, amikor 40 év után nyugdíjba

8

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

mennének. Közben a vállalkozás eltűnik, nincs hol reklamálni. Viszont a könnyűiparban is nagy probléma a szakképzett munkaerő hiánya. Ennek az is az oka, hogy nincs utánpótlás. Varga Éva szerint – is – a fiatalok körében a 80-90 ezer forintos nettó fizetés nem igazán vonzó, semmire sem mennek vele. Kimondhatjuk, hogy ezt a szakmát egy fiatal nem választja – szögezte le. A másik probléma, hogy még mindig vannak olyan cégek, ahol annyira magasra állítják a normát, hogy képtelenség teljesíteni. Ennek hiányában pedig még a minimálbért sem kapják meg a dolgozók. Mi annyit tudunk tenni, hogy szakértőt kérünk, beméretjük a normát és ezt alkalmazzák a következő béremelésig. Aztán jön a „normakarbantartás”, ami természetesen újabb szigorítással jár. Szóval egy ördögi kör – tette még hozzá a szakszervezeti vezető.

Ragaszkodjunk a legális foglalkoztatáshoz! A munkaerőhiány mind több szakmában égető probléma, az építőiparban különösen nagy gondot okoz. Ennek ellenére úgy tűnik, kizárólag a pénz az, amivel foglalkozik mind a munkáltató, mind a munkavállaló. A dolgozók csaknem felét feketén foglalkoztatják, vagyis munkaidejük nem számít be a nyugdíjalapjukba, de vélhetően munkavédelmi szempontból sincsenek biztonságban. Pallagi Gyula szerint egyrészt az építőiparban döntően mikrovállalkozások működnek, amelyeknél a költségmegtakarítás a legfőbb szempont,


a fekete foglalkoztatás pedig a legolcsóbb. Vagyis, a bejelentésen tudnak spórolni. Nagy a bérverseny és így tudnak magasabb fizetéseket adni. Komoly árelőnyük van a tisztességes munkáltatókkal szemben. Másrészt a munkavédelmi törvény módosítása alapján ma nem szankcionálják a szabálysértéseket, hiszen első alkalommal nem jár érte büntetés, mindössze csak figyelmeztetés – részletezi Pallagi. – Hiába van munkaerőhiány, ma mindenkit elsősorban a pénz motivál – mondja. A munkaadó úgy tud magasabb fizetést adni, ha a munkaadói terheket „elcsalja”, vagyis nem jelenti be a dolgozót. Vélhetően a munkavédelem a másik terület, ahol spórolni lehet, így a munkavállalók biztonsága is kétséges. Miután ma 80 ezer építőipari vállalkozás van, nagyon kicsi az esély, hogy mindegyiket ellenőrizzék. De azokat sem büntetik meg különösebben súlyosan, akikhez mégis bekopogtatnak az ellenőrök, és törvénytelenséget, szabálytalanságot találnak nála. Nincs szankció. Sok dolgozó pedig csakis abban gondolkozik, hogy most kapjon több pénzt, a jövőre nem gondol. A nyugdíjrendszerről egyébként is azt gondolja, hogy őt ez már nem fogja érinteni, mert mire neki aktuális lesz, már úgysem lesz nyugdíja. A biztonságával pedig egyáltalán nem foglalkozik senki – mondja Pallagi Gyula. Két dolgot tehetünk – teszi hozzá. Kezdeményezzük, hogy sűrűbb ellenőrzések és valós szankciók legyenek, illetve a munkavállalókat tájékoztathatjuk arról, milyen kockázatot vállalnak, milyen hátrány éri őket azzal, ha belemennek a fekete foglalkoztatásba. Ma akkora a munkaerőhiány, hogy nyugodtan megkövetelheti mindenki: jelentsék be, dolgoztassák tisztességesen, járjon a szabadság, túlóra- és táppénz, a szolgálati idő pedig növelje a nyugdíjalapot. Mert aki tisztességesen dolgozik, az ehhez méltó nyugdíjra is jogosult csakúgy, mint a biztonságos munkakörülményekre, a munkavédelmi előírások betartására – tette hozzá az elnök.

Ne csökkenjen a nettó jövedelem! „Az eddigi tapasztalatok alapján a cégek jelentős része a korábbi juttatások alapbéresítését tervezi, mivel ez egyszerűsíti a belső adminisztrációt” – nyilatkozta egy lapinterjúban László Zoltán. A Vasas Szakszervezetek alelnöke arról beszélt, hogy felmérést kezdtek azoknál a főleg az ipar területein működő cégeknél, ahol helyi szervezetük van. A válaszok nagy része még nem érkezett meg, de már az eddigiekből is érzékelhető, hogy jellemzően a multik és a nagyvállalatok adnak valamilyen béren kívüli juttatást, a kisebb cégek közül a háromszáznál kevesebb embert foglalkoztatóknál egyáltalán nem jellemző a cafetéria. „Mind a jobb, mind az alacsonyabb keresetűeknél előfordul béren kívüli juttatás. Viszont több cégvezető már jelezte, a megemelt adóterhet nem vállalja, így a dolgozó nettó jövedelme a cafetériával akár csökkenhet is. Ugyanakkor a válaszadók közül szintén sokan gondolják úgy, hogy valahogy kompenzálni kell a munkavállalót. Sok vállalat a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből származó megtakarítást sem adta át a dolgozóknak, ezek a cégek vélhetően a juttatások béresítése után fizetendő nagyobb közterhet sem kompenzálják, ugyanakkor ez a profitorientált magatartás nem segíti a dolgozóik megtartását” – mondta a szakszervezeti tisztségviselő, aki szerint még nagy a bizonytalanság, de az érdekképviseletek célja továbbra is az: ne érje nettó jövedelemveszteség a munkavállalókat.

9


helyzetkép

Elszabadult a pokol a Nagykörúton Erre senki nem számított: elszabadult a pokol a Nagykörúton a villamospálya átépítése miatt. A buszoknak félig az úttesten alvó részeg emberek, a buszsáv határára telepített éttermi teraszok és az úthibák között kell szlalomozniuk, miközben a szabálytalanul biciklizők és a tilosban parkoló autók, turistabuszok, áruszállítók okozta vészhelyzeteket is ki kell védeniük – hívja fel a figyelmet közleményében a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet, miután hivatalos csatornákon hiába kért segítséget.

A

buszvezetőkön és a szakszervezeten kívül senki nem foglalkozik a Nagykörúton kialakult kritikus, gyakran életveszélyes helyzetekkel, amiket az egyébként is szűkre méretezett buszsáv közvetlen határára telepített éttermi teraszok, a sávba váratlanul beboruló székek, a járda szélén alvó fiatalok úttestre belógó lába, a járművek előtt részegen tántorgó éttermi vendégek okoznak – írja közleményben az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ). Naszályi Gábor, az érdekképviselet elnöke többször is felszólította a BKV vezetését, hogy ha másként nem megy, kérjenek hatósági segítséget a helyzet rendezéséhez addig, amíg az nem késő. Ezt addig tegyék meg, míg a buszok – nem feltétlenül a járművezetők hibájából – el nem sodornak például egy éttermi asztalt a békésen eszegető vendégekkel, el nem gázolnak a járdán felálló, egyenesen a buszsávba tántorodó ittas fiatalt, s rá nem hajtanak a sötétben félig az úttesten fekvő turisták lábára. Ezekkel az extrém, időnként szürreális állapotokkal ugyanis már naponta szembesülnek a sofőrök a nagykörúti felújítási területen, ahol egyébként is van éppen elég gondjuk. A körülmények miatt az építési szakaszon a tervezettnél is hatványozottan több a probléma, naponta alakul ki életveszélyes helyzet, s a vártnál jóval több teher hárul a járművezetőkre

10 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

– mondja az elnök. Naszályi leszögezte: a szakszervezet örül annak, hogy a korábbi huzavona után végül nem külsős cég, hanem a BKV kapta meg a metró- és villamospótló járatok közlekedtetésével kapcsolatos feladatot, de ennyire áldatlan állapotokra senki nem számított. A szakszervezet többször kérte a cégvezetést, hogy tegyen valamit a megoldás érdekében, s ha kell, akkor kérjen segítséget a rendőrségtől a közlekedés biztonságos feltételeinek a megteremtése érdekében, ám a BKV elhárítja magáról a felelősséget, és a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) irányítja a szakszervezetet. Érdemben azonban ott sem foglalkoznak a buszsofőrök észrevételeivel, miközben a rendőrség sem tud – vagy nem akar – kiemelt ellenőrzést biztosítani a kritikus területen. Az építkezés miatt egyébként is nehezített körülmények között közlekednek, az úthibák miatt gyakran szlalomoznak a buszok, ám a felsorolt extrém helyzetek miatt rendszeresen alakulnak ki életveszélyes szituációk. Csak a járművezetők higgadtságának és a szerencsének köszönhető, hogy eddig nem történt tragédia. Az EKSZ nyilvánosan is felkéri az illetékeseket – legyen az bármelyik érintett vállalat vagy hatóság –, hogy intézkedjenek, mert bármikor bekövetkezhet súlyos baleset. Akkor már késő lesz kapkodni és a felelősöket keresni – figyelmeztet az elnök.


megkérdezték Változatlanul nagy a létszámhiány

Vasutasok

Változatlanul súlyos a létszámhiány, a szabadságok kiadása is problémát jelent, a régi munkavállalókat nehéz megtartani, újakat még nehezebb a céghez csábítani, ráadásul a béren kívüli juttatási rendszer várható megcsonkítása miatt is aggódnak – hangzott el a vasutasnap kapcsán, az ATV reggeli műsorában, amelyben a Vasutasok Szakszervezete elnökét, Meleg Jánost kérdezték az ágazatban uralkodó állapotokról.

E

zúttal nem a szakszervezet panaszkodott – bár lenne miért –, hanem a vasutasnaphoz közeledvén az újságírók kérdezték a VSZ elnökét, hogy a két évvel ezelőtti kiáltványban megfogalmazottakhoz képest javult-e a helyzet az ágazatban. A legfontosabb témák között szerepelt a létszámhiány, a bérek alakulása, valamint az is, hogy a cafeteria esetleges megszüntetése milyen hatással lehet a vasutasokra. Meleg János kijelentette, hogy ami a létszámhiány megszüntetését illeti, a szakszervezet és a tulajdonos egy hajóban evez. Vagyis, közös érdek pótolni a cégtől távozókat, mint ahogy a régiek megtartása is. A munkaerőhiány ugyanis egyebek között a szolgálatbeosztást is nehezíti, hiszen kevés embert kell sokat dolgoztatni, már a törvényes túlóra határait súrolva. Meleg János kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a létszámhiány

miatt a szabadságok kiadása is problémás, még a tavalyit sem tudta teljesen kiadni a munkáltató. Mint mondta, az emberhiány mindenhová begyűrűzött, de legerősebben a végrehajtó szolgálat rendszerében érezhető. Az elnök arról is beszélt, hogy a vasutasok – is – már a munka törvénykönyvének módosításakor jelentős hátrányokat szenvedtek el, de számos egyéb kedvezményük elvesztésére is emlékeztetett az elnök. Ezek között említette egyebek között a MÁV-üdülők vagy az óvodák bezárását. A cefetria várható változásának hatásait firtató kérdésre az elnök felidézte az egyik friss élményét: éppen a vasutasnapi rendezvényen kesergett neki egy szakszervezeti tag, hogy borzasztóan nehéz lesz a családja élete, ha még a béren kívüli juttatást is elveszik tőlük. Amennyiben ez így lesz, azt sok család meg fogja sínyleni – szögezte le Meleg János.

Differenciált béremelés Csaknem tíz év után idén ismét differenciált alapbéremeléssel jutalmazhatta a munkáltató a MÁV-csoportnál folyamatosan jól dolgozó munkavállalók kiemelkedő teljesítményét. Egy belső munkáltatói és egy internetes VSZ-es felmérésből kiderült, hogy az intézkedésnek a munkavállalói oldal 92, míg a munkáltatói jogkörgyakorlóknak 100 százaléka örült.

A

differenciált béremelést a cégvezetés és a szakszervezetek által 2018-ra kötött bérmegállapodás tette lehetővé a jogkörgyakorlók számára azzal, hogy a végrehajtás során szem előtt tartják a munkaerőpiaci helyzetet, az utánpótlás biztosítását és a munkavállalók méltányos érdekeit is. A végrehajtást követően a MÁV Zrt.-nél a munkáltató hat kérdéssel azt mérte fel, hogyan értékelik a változást a munkáltatói jogkörgyakorlók. A Vasutasok Szakszervezete ugyanezeket a kérdéseket tette fel a MÁV-os munkavállalókat képviselő tisztségviselőinek. Az internetes felületen indított közvélemény-kutatásunkban 145-en vettek részt, ennyi értékelhető válasz érkezett a kérdésekre. A felmérések alapján megállapítható, hogy mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal támogatja a megállapodásba foglalt intézkedést, ám annak néhány részletét még finomítani kell.

11


gazdaság

Csak a saját fizetésük fontos Havi bruttó kétszázezer forinttal emelték a parlamenti képviselők tiszteletdíját. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága viszont meg sem hallgatta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, aki arról beszélt volna, hogy a cafetéria adóztatási szabályainak változása miatt az érintett dolgozók évi nettó jövedelme nyolcvan-kilencvenezer forinttal csökken.

S

ajátos helyzet állt elő: a kormánypárti többség tartózkodó szavazata miatt nem adtak szót az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökének. Kordás László a kormánynak az egyes cafeteriaelemek adómentességének megszüntetése, illetve többletadóztatása kapcsán fejtette volna ki a véleményét az összes konföderáció nevében, de a testület úgy döntött, hogy nem kíváncsi az érdekképviseletek álláspontjára. A béren kívüli juttatások között több olyan elem is van, amely összhangban van a kormány társadalompolitikai intézkedéseivel, ilyen például a munkaerő mobilitását elősegítő lakhatási támogatás, az iskolakezdési támogatás, a diákhitel, illetve a lakáshitel visszafizetéséhez nyújtott támogatás, valamint az öngondoskodást segítő nyugdíjpénztári hozzájárulás. Ezek kedvezményes adóztatását vagy adómentességét a kormány megszüntetné, de erről Kordás László a szakbizottságban nem is beszélhetett.

Ehhez képest havonta nagyjából kétszázezer forinttal emelték a parlamenti képviselők fizetését a törvényalkotási bizottságához benyújtott kormánypárti javaslat szerint. Így ők mostantól a bruttó átlagfizetés háromszorosát keresik, ami azt jelenti, hogy míg eddig 748 ezer forint volt a tiszteletdíjuk, ez 948 ezer forintra nőtt. A frakcióvezetők ennek a dupláját, a frakcióvezető-helyettesek pedig több mint a másfélszeresét keresik az újonnan megállapított képviselői alapfizetésnek.

Mindenből többet kapnak Ha egy képviselő valamelyik bizottságnak is tagja, akkor a nagyjából bruttó egymillió forintos alapbére 1,2-szeresét keresi, miközben eddig a bizottsági tagságért nem járt külön juttatás. Mivel a törvény szerint a lakhatási támogatás is a tiszteletdíjhoz igazodik, ezért ezen a címen is több pénzt vehetnek fel a képviselők. Ezt azzal indokolják, hogy a fővárosi albérleti árak az elmúlt öt-hat évben megduplázódtak.

Elfogadhatatlan Mindez tiszteletreméltó, hiszen fizessük meg jobban a választott képviselőinket. A MASZSZ álláspontja viszont az, hogy ez így elfogadhatatlan. Miközben a parlamenti többség a saját jövedelmének emelését kész támogatni, tökéletesen közömbös a választói iránt. Olyannyira érdektelenek, hogy meg sem akarták hallgatni a legnagyobb szakszervezeti konföderáció képviselőjét. A kétharmados többséggel megnyert választás után ez persze érthető, hiszen a következő négy esztendőben nem kell elszámolniuk semmivel.

Évi 80-90 ezer mínusz Legfeljebb a saját lelkiismeretükkel. Úgy tűnik azonban, hogy ez különösebben nem foglalkoztatja őket, és a képviselők többségét nem érdekli, hogy a cafetéria rendszerének átalakításával évi nyolcvan-kilencvenezer forintot vesznek ki legalább kétmillió munkavállaló zsebéből. Figyelem: évi nyolcvan-kilencvenezret. Miközben a képviselők legalább havi bruttó kétszázezerrel többet vihetnek haza, és számukra csak ez a fontos. Ráadásul a gyülekezési jog korlátozásával sincs bajuk, ami megnehezíti, hogy bárki tiltakozzék a kormányzat intézkedései ellen. Szégyelljék magukat!

12 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja


KSH

gazdaság

Májusban 10,9 %-kal nőttek a keresetek A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint.

A

z első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 323 400, a nettó átlagkereset pedig 215 000 forint volt. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a KSH. Idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 340 ezer forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset májusban családi kedvezmény nélkül 217 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 300 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset az első öt hónapban 9,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,2 százalékos növekedése mellett. A januártól májusig teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 ezer forint volt. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 610 800 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb 208 100 forint.

A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó kereset 300 800 forint volt január-májusban. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 ezer forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 223 600 forintra becsülhető. A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint. Január-májusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,1, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

13


mozaik

Folyamatos tanulás Ahogyan a világon már csaknem mindenütt, a magyar munkáltatók között is óriási a verseny, hogy tapasztalt, adott feladatkörökhöz megfelelő képességű munkatársakat találjanak, és aztán persze meg is tudják tartani őket. Fura paradoxon, hogy miközben a munkaadók küzdenek a munkavállalókért, ők is félnek, hogy a felgyorsult világ követelte tempóban lemaradnak és elveszítik a munkájukat.

Tanulni egy életen át

M

iközben az egész világon folyamatosan a már kritikus munkaerőhiányról hallani, az emberek féltik a munkahelyüket. A meglehetősen ellentmondásos helyzet feloldását több kutatásban is vizsgálták, igaz, más-más oldalról. A kulcs mindenképpen az igényekhez alkalmazkodó szakmai tudás. Az egyik ilyen vizsgálat szerint az aktív korú magyarok 89 százaléka szerint fontos, hogy minden nap tanuljon valami újat, azonban a munkavállalóknak csupán fele érzi úgy, hogy ezt biztosítja neki a munkahelye. A béren és annak pénzbeli kiegészítésein túli szempontok közül a második legfontosabb, hogy az adott munkáltató biztosítson a szakmai fejlődéshez oktatást, tréningeket. A magyarok 26 százaléka véli úgy, hogy saját szakmájában boldogulhat, amennyiben fejleszti magát a saját területén. Ezzel szemben minden kilencedik magyar biztos abban, hogy ha boldogulni akar, új szakmára lesz szüksége. A megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a munkáltató feladata a folyamatos képzések biztosítása. A magyarok úgy vélik azonban, hogy a cégeknél eleve nincs ilyen lehetőség, vagy ha van is, az túl drága, illetve túlterheltek a dolgozók és képzésekre járni már nem marad idejük.

14 A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Egy másik kutatás is arra jutott, hogy a munkavállalók csaknem háromnegyede hajlandó új készségeket elsajátítani, illetve teljesen átképezni magát annak érdekében, hogy a jövőben is el tudjon helyezkedni. Itt viszont a megkérdezettek szaktudásuk korszerűsítését a saját, nem pedig a munkáltató felelősségének tekintik. Szerintük ugyanis egyre inkább jellemző a munka melletti folyamatos tanulás, amelynek az a célja, hogy a munkavállalók lépést tudjanak tartani a technológiai változásokkal. A válaszadók többsége, 65 százaléka úgy véli, ha lépést tart a technikai fejlődéssel, akkor nagyobb esélye van elhelyezkedni vagy megmaradni a munkahelyén. Az élethosszig tartó tanulás manapság korosztálytól függetlenül rendkívül fontos a munkavállalók körében. A tanulmányból kiderül, hogy a válaszadók 60 százaléka szerint a jövőben kevesek rendelkeznek majd stabil, hosszú távú munkahellyel. Az emberek lassan ráébrednek, hogy egy adott képesítés nem feltétlenül szól egy egész életre, egyre többen szereznek néhány évente újabb és újabb területeken jártasságot, miközben az olyan egyéni készségeiket is fejlesztik, mint például a kockázatkezelés, a vezetői készségek vagy az érzelmi intelligencia.

Ki, miért, hogyan? Egy munkavállaló számos formában és indokból végezhet tanulmányokat munkaviszonya fennállása alatt. A tanulmányok elvégzését kezdeményezheti ő maga vagy a munkáltatója. A képzés történhet munkaidőben, de részben vagy egészben azon kívül is. Lehetséges, hogy a tanulmányok elvégzése szükséges a munkakör betöltéséhez, előfordulhat, hogy csupán továbbfejleszti a munkakör ellátásához lényeges kompetenciákat, továbbá az is megtörténhet, hogy a megszerzett ismereteknek semmi köze nincs a munkaviszonyához. E körülmények alapján a felek többféle jogi keretet adhatnak a munkavállaló tanulmányi célú elfoglaltságainak. Rendkívül fontos, hogy mindkét oldalon világosan meghatározzák ezeket a kereteket, ugyanis jogok és kötelezettségek igen eltérőek lehetnek a tanulmányok végzésével, a tanulmányi célú távollét biztosításával, a finanszírozással kapcsolatban. (jogaszvilag.hu)


mozaik

A keresztrejtvényt online is ki lehet tölteni az alábbi linken: http://rejt.hu/GOnTbo A helyes megfejtést a keresztrejtveny@szakszervezet.net címre lehet beküldeni, augusztus 15-ig. A tárgyba kérjük beírni: júliusi keresztrejtvény

Átcsoportosítással egyszerű?

S

zázezer alkalmazottat át lehetne irányítani a közszolgálatból a versenyszférába – véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára. Dávid Ferenc a Világgazdaságnak nyilatkozva úgy vélte: a köztisztviselők, kormánytisztviselők mellett az állami és az önkormányzati vállalatoknál is lehetne ésszerűsíteni a humánerőforrásgazdálkodást, és a költségvetési szerveknél dolgozó 120 ezer közfoglalkoztatott egy része is elhelyezkedhetne a versenyszférában. Az érdekképviselet vezetője szerint ez enyhíthetné a

mintegy 200 ezres munkaerőhiányt a versenyágazatban. Dávid Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az állam túlfoglalkoztat, ötszintű (települési, járási, megyei, regionális és országos) a közigazgatás, ez nemcsak kifizetett béreket jelent, hanem működési kiadásokat is; amin bizonyára lehetne karcsúsítani. Összességében 1-1,2 millió embert foglalkoztatnak állami forrásokból, és a számottevő átcsoportosítással az állam jelentős összegeket spórolhatna meg, a versenyszférában dolgozók pedig jövedelmet termelnének.

Érdek és Védelem  A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja  Kiadja: a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Felelős kiadó: Kordás László, a MASZSZ elnöke  Főszerkesztő: Német H. Erzsébet Munkatárs: Kun J. Erzsébet  Fotó: Favics Péter  Felelős szerkesztő: Kordás László Szerkesztőség: 1068 Budapest, Városligeti fasor 46-48.  Telefon: 06-1-323-2650  E-mail: titkarsag@szakszervezet.net Nyilvántartási szám: 01-02-0015390

15


!

Fehér könyv

A DOLGOZÓKÉRT A JOGAIKÉRT A LEHETŐSÉGEIKÉRT

Amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség a következő kormánytól vár

Érdek és Védelem  

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Érdek és Védelem  

A Magyar Szakszervezeti Szövetség lapja

Advertisement