Page 1

Kacskaringós gondolatsor az érettségi, két ausztrál turista, egy szobor és egy módszer ürügyén A hétvégén, a legkisebb lányom magyar érettségije előtt egy nappal eszembe jutott az én hétfőm, amikor egy Móricz regényről írtam dolgozatot. Falun életemben kétszer jártam, de A boldog ember című könyvből úgy éreztem már mindent tudok a Budapesten kívüli világról. Aztán az jutott eszembe, ahogy papám József Attilát olvas fel nekem – túl kicsi vagyok hozzá, nem nagyon értem, zavarban vagyok. Aztán az a fél évtizeddel ezelőtti eset, amikor a most érettségiző gyermekkel megfogadjuk, hogy verseket tanulunk meg kívülről, és én önző módon rövid József Attilát keresek a kötetben. Azonnal megtetszett a Harmatocska című 1929-es etűd. Meg is tanultuk. Azelőtt nem hallottam róla. Egy rövidke, tömör remekmű. (El lehet olvasni a Mellékletben.) Most hétvégén barátom távoli rokonait, egy ausztrál párt kalauzoltam a Kossuth téren, és a szobrok kalandos életét meséltem nekik. József Attila szobra, mint emlékszünk rá, nem maradhatott a téren, hiszen 1944 után emelték. Keresték is a megfelelő, Duna-parti helyet neki, de akkora lett miatta az ellenállás, hogy a térért felelős szakemberek további alternatívák után kutattak a környéken. Végül egy olyan közterületet találtak, ami sokkal jobb, mint az eredeti. Kölcsey és Örkény után szabadon: „Ha valaki elgondolkodna ennek az esetnek a tanulságain, Magyarország fényre derülne.”


Melléklet

József Attila: Harmatocska Guggolva ringadoz a málnatő, meleg karján buggyos, zsiros papiros szendereg. Lágy a táj, gyöngy az est; tömött, fonott falomb. Hegyek párája rezg a halmokon s dalom. Hát dolgoztam hiven, zümmögve, mint a rét. Milyen könnyű a menny! A műhely már sötét. Fáradt meg együgyű, vagy tán csak jó vagyok s reszketek, mint a fű és mint a csillagok.

[1929. augusztus]

Kacskaringós gondolatsor az érettségi, két ausztrál turista, egy szobor és egy módszer ürügyén 657  
Kacskaringós gondolatsor az érettségi, két ausztrál turista, egy szobor és egy módszer ürügyén 657  
Advertisement