Page 1

A Ráth György Múzeum újranyitása Sokunk homályos vágya, hogy „minden legyen úgy, mint régen”, azaz ahogy a kommunista dúlás előtt volt. Legyen megint régi Erzsébet híd, régi Duna-parti szállodasor, Nemzeti Színház a Blahán, Erzsébet téri Nemzeti Szalon, Japán és Philadelphia kávéház, kerüljön vissza az Andrássy út 2. feletti nagy kupola stb. Nem kell hozzá nagy ész, hogy belássuk, ennek túlnyomó többsége megvalósíthatatlan, vagy teljesen belerokkanna a főváros. Ellenben a 2014-ben bezárt és alapos renováláson átesett Ráth villa kívül-belül éppen olyan lett, mint valaha volt. Ráth György (1828-1905) fiatalon részt vett a szabadságharcban, aztán fényes jogászi pályát futott be, a pesti királyi ítélőtábla bírája, később pedig tanácselnöke lett.1881-ben megszervezte az Iparművészeti Múzeumot, első igazgatója lett, egészen az új épületbe való költözésig. 1901-ben vette meg ezt az Andrássy úti villát, amelyet ízlése szerint átalakíttatott. (Györgyi Géza és Horti Pál tervezték az átépítést és a bútorzat java részét.) Ráth kívánságát, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumra szálljon, felesége Melcsiczky Gizella valósította meg. Ajándékba adta az épületet és a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy „Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Így is lett, létrejött az Országos Ráth György Múzeum, amelyet Ferenc József is felkeresett 1907. január 8-án. A kommunista rendszerváltáskor a gyűjteményt szétosztották az állami múzeumi rendszerben, és az új barát miatt Kína Múzeum lett az épületből. Később a Hopp Ferenc Múzeumhoz csatolták. Egy ideje az Iparművészeti Múzeum fiókintézményeként működik.


Az alapos renoválás nem járt együtt a Ráth Múzeum teljes helyreállításával – ennél jobbat találtak ki a gazdái. Néhány Ráth szobát helyreállítottak, és ide telepítették a zárva tartó Iparművészeti Múzeum szecessziós kincseit (nem tudni, véglegesen-e). Összesen mintegy 600 tárgy látható. A tárlat könnyen áttekinthető, egy óra alatt biztosan bejárható. A két szinten egy szervesen összetartozó, kevés szöveggel és épp megfelelő mennyiségű tárggyal megrakott teremsor jött létre. Bemutatják Ráthék egykori szalonját, képtárszobáját és gigantikus ebédlőjét (amely egyáltalán nem szecessziós, de pont ide építették be valamikor). Egy-egy termet szenteltek az osztrák, a francia és az angol szecessziónak. Van látványtár, kortárs kiállító terem, egy kis szobában be lehet öltözni korabeli ruhákba. Van egy érdekes újítás, amivel még nem találkoztam magyar múzeumban: mindenki kap egy vastag katalógust, amelyben szerepel minden egyes tárgy. Vissza lehet adni, vagy 1000 forintért meg lehet venni… Nagyon jól jött, de előbb-utóbb biztos felváltja majd egy okostelefon alkalmazás, ami érzékelni tudja, hogy melyik szobában járunk. Akkor el is lehetne vinni magunkkal. Mindenesetre nagy gratuláció az átépítőknek, a kiállítás kigondolóinak és létrehozóinak. (Kurátor: Horváth Hilda. Társkurátor: Pandur Ildikó. Főmunkatárs Balla Gabriella. VI. Városligeti fasor 12., nyitva keddtől vasárnapig, 10-18 óráig. Teljes árú belépőjegy 2000 Ft.)


A Ráth György Múzeum újranyitása_677  
A Ráth György Múzeum újranyitása_677  
Advertisement