Page 1


TARTALOMJEGYZÉK

       

TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................  1   BEVEZETÉS  ...........................................................................................  3   DESIGNTÖRTÉNETI  ÁTTEKINTÉS  ...........................................................  4   DESIGN  FOR  SUSTAINABILITY  –  FENNTARTHATÓ  TERVEZÉS  ................  11   DESIGN  FOR  SUSTAINABILITY  –  FOGALMI  MEGHATÁROZÁS  ...............  12   FENNTARTHATÓ  TERVEZÉS  A  GYAKORLATBAN  ...................................  13   A  FENNTARTHATÓSÁG  ÁLTALÁNOS  ELMÉLETÉNEK  PROBLEMATIKÁJA  13   DESIGN  ÉS  KÖZÖSSÉG  –  KORTÁRS  IRÁNYZATOK  .................................  14   ÖKODESIGN  –  ECODESIGN  ..................................................................  15   SZOCIÁLISAN  ÉRZÉKENY  DESIGN  –  SOCIAL  DESIGN  .............................  21   BEFOGADÓ  TERVEZÉS  -­‐  INCLUSIVE  DESIGN  –  DESIGN  FOR  ALL  ............  23   CO-­‐DESIGN  ..........................................................................................  25   SLOW  DESIGN  ......................................................................................  30   OPEN(SOURCE)  DESIGN  .......................................................................  34      

2


BEVEZETÉS  

Dolgozatomban a   kortárs   design   fenntarthatósággal   foglalkozó   irányzatait   vizsgálom   történelmi   keretben,   a   különböző   designtrendek   összehasonlításával   hazai   és   külföldi  példákon  keresztül.  Olyan  designelméleteket  és  gyakorlatokat  veszek  sorra,   melyek   aktuális   társadalmi   problémákra   reflektálnak   a   design   eszközrendszerének   alkalmazásával.   Arra   a   kérdésre   keresem   a   választ,   hogy   a   design   és   a   tárgykultúra   hozzájárulhat-­‐e   az   életminőség   javításához,   adhat-­‐e   releváns   választ   aktuális   szociális  problémáinkra  és  ha  igen,  milyen  módokon.       Hazai   és   külföldi   tervezőket   és   szervezőket   mutatok   be,   akik   felelősségük   felismerésével  felesleges  luxuscikkek,  sportautók  és  felhőkarcolók  tervezése  helyett   tehetségüket   és   tudásukat   a   társadalom   rászorulóinak   szolgálatába   állítva   igyekeznek   szociális   problémákat   megoldani,   társadalmi   különbségek   okozta   kibillent   egyensúlyi   helyzeteket   visszaállítani.   Ők   azok,   akik   hírnév   helyett   kézzelfogható   eredményekre   törekszenek   és   a   fogyasztásösztönzés   helyett   a   javak   egyenlő  elosztásáért  küzdenek.  Ők  korunk  igazi  designerei.       Dolgozatom  első  részében  designtörténeti  áttekintésen  keresztül  vizsgálom  az  ipari   forradalomtól   kezdve   a   tárgytervetés   és   a   tárgyi   környezet   fejlődését,   a   formatervezők   feladatainak   változásait,   elméleti   megközelítésük   alakulását.   A   második   fejezetben   a   fenntartható   tervezés   keretrendszerével   fogallkozom.   Egy   rövid   fogalmi   meghatározást   követően   a   fenntarthatóság   elméletét   kutatom   a   gyakorlati   megvalósulás   szempontjából,   korunk   társadalmi,   szociális   és   ökológiai   problémáinak   és   a   kortárs   design   kihívásainak   összefüggésében.   A   harmadik   fejezetben   sorra   veszem   a   kortárs   trendeket,   melyek   a   fenntartható   design   különböző   aspektusaival   foglalkoznak,   hazai   és   külföldi   példák   bemutatásán   keresztül.   Végül   összefoglalásként   személyes   reflexiómat   írom   le   a   kutatás   során   szerzett  tapasztalatokkal  és  eredményekkel  kapcsolatban.    

3


DESIGNTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS    

A 18.   századi   Nagy-­‐Britanniában   a   gőzgép   megjelenését,   illetve   a   kőszén   alapú   energiatermelés   elterjedését   követően   hatalmas   léptékben   indult   fejlődésnek   az   ipari   termelés,   az   áruszállítás,   virágzásnak   indult   a   nemzetközi   kereskedelem   és   ugrásszerűen   növekedett   az   ipari   termékek   előállítása   és   fogyasztása.   Alig   egy   évszázad   alatt   Anglia   lakossága   majd   négyszeresére,   Németország   és   Franciaország   lakossága  több  mint  kétszeresére  emelkedett,  az  ugrásszerű  gyarapodás  serkentette   a  gazdaság  és  a  termelés  fejlődését,  új  tárgyak  megszületését.1  A  tömegtermelésnek   köszönhetően   az   árak   olyannyira   lecsökkentek,   hogy   az   arisztokrácia   mellett   már   a   szegényebb  néprétegek  is  bekapcsolódhattak  a  tömeges  fogyasztásba2.       Az   ipari   forradalommal   mind   a   termékek,   mind   az   életmód   korábban   elképzelhetetlen   sebességű   és   mértékű   fejlődésen   esett   át,   a   sorozatgyártásból   adódó   alacsony   áraknak   köszönhetően   a   társadalom   széles   köréhez   eljutottak   a   termékek.     A   megnövekedett   igények   és   az   ipari   termelés   túlsúlyának   köszönhetően   a   városi   lakosok   száma   ugrásszerűen   növekedett,   a   városok   pedig   korábbi   területük   sokszorosára  nőttek,  ezzel  növekedett  a  munkaerő,  a  fizetőképes  kereslet,  az  igény,   a   termékek   száma,   ezzel   együtt   a   piac   és   a   termelés   egésze.   Az   új   élethelyzet   természetesen   új   intézmények   létét   is   szükségessé   tette,   megjelentek   a   termékekhez   kapcsolódó   kereskedelmi   bankok,   és   a   tőzsde.   A   városi   fejlődéshez   pedig   a   szolgáltatás   és   a   kényelem   egyre   magasabb   foka   társult,   kialakult   a   tömegközlekedés  hálózata,  a  közegészségügy  rendszere,  javult  a  közbiztonság,  és  a   legtöbb   lakásban   megjelent   a   vezetékes   víz   és   később   a   villany   is.   A   termékek   ára   egyre   csökkent,   a   kényelem   és   a   jobb   életminőség   többé   nem   csak   a   gazdagok   kiváltsága  volt  már.  A    század  második  felétől  kezdve  egyre  erősebben  kirajzolódott   a   tendencia,   mely   szerint   a   győztes   polgári   réteg,   minden   uralkodó   osztályhoz                                                                                                               1

Ernyei  Gyula.  2011.  Design  –  Tervezéselmélet  és  termékformálás  1750-­‐2010.  Budapest:  Ráday   Könyvesház.   2  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.  

4


hasonlóan igyekezett   biztosítani   saját   hatalmához   szükséges   erőforrásokat   és   berendezni  saját  világát.3  A  tárgytervezésben  megjelenő  funkcionalizmus  elmélete  a   tárgyak   hasznosságát   dicsőítette,   a   díszítés   másodlagossá   vált   a   funkció   mögött,   szellemiségében   a   társadalom   demokratikus   voltára,   a   tárgyakhoz   való   hozzáférhetőség   egyenlőségére   reflektálva.   Hume   filozófiájában   az   erkölcs   és   a   szépség   kéz   a   kézben   járt   a   egyén   és   a   közösség   szempontjából   tekintett   hasznossággal.4   A   gazdasági   forradalom   gyárai   arra   törekedtek,   hogy   a   lehető   legtöbb   terméket   minél   szélesebb   körhöz   eljuttassák,   ennek   megfelelően   a   kézi   munkát   szinte   teljes   mértékben   leváltotta   a   jelentősen   hatékonyabb   gépesítés.   A   Ford   által   először   használt  futószalag  a  hatékony  termelés  szimbólumává  vált.  Az  ipari  termelés  világát   a   töretlen   optimizmus   és   a   folyamatos,   meg   nem   álló   fejlődésbe   vetett   hit   hatotta   át.   A   természetet,   az   ipari   termelés   alapanyagát   szolgáltató   organikus   rendszert   kiapadhatatlan   forrásnak,   legyőzendő   őserőnek   tekintette   a   kor   embere,   mely   felett   teljes  egészében  szerette  volna  gyakorolni  végtelennek  hitt  hatalmát.5   1759-­‐ben   Wegdwood   saját   kerámiagyártó   céget   hozott   létre,   innovatív   szellemben   gyártott   tömeges   mennyiségben   esztétikus   és   megfizethető   étkészletet,   melyek   széles   tömegek   igényeit   magas   minőségben   szolgálták   ki

6

. Funkciójuknak  

tökéletesen megfelelő   formái   számtalan   példányban   voltak   sokszorosíthatóak,   ennek  köszönhetően  alacsony  áron  szolgálták  ki  széles  vásárlóközönség  igényeit.   Rövid  száz  év  alatt  az  ipari  forradalom  következtében  Nagy-­‐Britannia  a  világ  vezető   ipari   és   gazdasági   hatalmává   vált,   népessége   közel   négyszeresére   emelkedett.   Az   iparosítás  száz  évének  eredményét  ünnepelte  1851-­‐ben  a  londoni  Kristálypalotában   megrendezett   első   világkiállítás,   melynek   lenyűgöző   épületében   az   ipari   termékek   legbüszkébb  eredményei  sorakoztak  fel.                                                                                                                   3

Ernyei  Gyula.  2011.  Design  –  Tervezéselmélet  és  termékformálás  1750-­‐2010.  Budapest:  Ráday   Könyvesház.   4 Ernyei  Gyula.  2011.  Design  –  Tervezéselmélet  és  termékformálás  1750-­‐2010.  Budapest:  Ráday   Könyvesház.   5  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.   6  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.  

 

5


A 19.   század   közepétől   azonban   egyre   több   kritika   illette   az   ipari   forradalom   gazdasági  működését,  a  korábban  ismeretlen  sebességű  fejlődés,  technikai  haladás   városi  életmódra  gyakorolt  hatásait.  A  női  és  gyermekmunka  kegyetlensége,  az  ipar   által   elpusztított   természeti   értékek   és   a   tömegtermelés   gyakran   silány   minőségű   tárgyi   eredményei   a   kor   gondolkodói   szemében   általános   társadalmi   válságként   tűntek   fel,   a   preraffaeilta   szemlélet   a   tárgykultúra   területén   Ruskin   filozófiája   mentén  a  minőségi  kézműipar  dicsőítésében  ölött  formát7.     William  Morris,  aki  1861-­‐ben  hozta  létre  kézműipari  bútor-­‐  és  textilgyártó  vállalatát   új   élettel   töltötte   meg   a   népi   funkcionalizmus   kézművességét   és   ötvözte   a   legmagasabb   minőségű   kézművességgel,   mellyel   a   nép   által   a   nép   számára   létrehozott   kézműves   termékek   mellett   állt   ki.   Morris   szellemiségéből   nőtt   ki   az   angol  Arts  &  Crafts  mozgalom,  az  első  design-­‐reform  kezdeményezés  azzal  a  céllal,   hogy   a   hétköznapi   használati   tárgyak   jobb   minősége   által   teremtsen   pozitív   társadalmi   változást.   A   mozgalom   eredményei   –   bármilyen   nemes   szándék   is   állt   mögötte   –   azonban   csak   az   arisztokrácia   számára   voltak   élvezhetőek,   a   Morris,   Marshall,   Faulkner   &   Co.   gyárából   származó   bútorok   és   lakásfelszerelési   tárgyak   magas  áruknak  köszönhetően  a  polgári  réteg  számára  elérhetetlenek  voltak.  Morris   mellett  tevékenykedtek  más  kevésbé  ismert  progresszív  gondolkodók  is,  akik  főképp   az   angol   vidéken   működtek.   Bútorgyártó   manufaktúráikban   arra   törekedtek,   hogy   szélesebb   rétegek   számára   elérhető,   olcsó   termékeket   állítsanak   elő,   ám   a   viktoriánus   kor   kereskedelmi   és   ipari   szellemiségében   ezek   a   kezdeményezések   szinte  alig  kaptak  hangot.8     Németország   a   19.   század   végére   felnőtt   Nagy-­‐Britannia   fejlettségi   szintjéhez,   és   dinamikus  fejlődésének  köszönhetően  a  20.  század  első  évtizedeire  elfoglalta  Nagy-­‐ Britannia   vezető   gazdasági   pozícióját.   A   német   népi   kultúra   és   a   korban   terjedő   szocialista  nézetek  találkozási  pontjánál  született  meg  a  jó  design  és  a  haszonelvűség   gondolata   a   tárgytervezésben,   mely   a   tökéletes   minőségre   való   törekvés   mellett   a   legolcsóbb  előállítást  célozta9.                                                                                                                 7

Ernyei  Gyula.  2011.  Design  –  Tervezéselmélet  és  termékformálás  1750-­‐2010.  Budapest:  Ráday   Könyvesház.   8  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.   9  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.  

6


Nagy-­‐Britanniába a  morrisi  Arts  &  Crafts  szellemiség  nyomán  fejlődött  ki  az  1870-­‐es   évek   során   a   korai   Art   Nouveau.   A   természet   organikus   formái   és   mintázatai   által   inspirált   szellemiség   a   kor   romantikus   és   egzotikumokhoz   vonzódó   sajátossága   mellett   alapvető   társadalomjobbító   szándékot   is   hirdetett.   A   mozgalom   a   ’90-­‐es   évekre   Európa-­‐szerte   elterjedt,   s   jóllehet   országonként   más   névvel   illették,   kontinensen  átívelő  formajegyei  könnyen  felismerhetővé  tették.  A  Németországban   szecesszió   néven   ismertté   vált   irányzat   a   csupán   esztétikai   értékekkel   bíró   tárgyak   helyett   a   funkcionalizmusra   is   nagy   hangsúlyt   fektetett,   célja   az   összművészeti   korstílus   megteremtése   volt,   mely   áthatja   a   művészet,   az   építészet   és   a   tárgytervezés  esztétikáját  egyaránt.     Ebből   a   szellemiségből   született   meg   a   huszadik   század   elején   a   Deutscher   Werkbund  megfizethetőségre  törekvő  funkcionalista  tárgyai  Richard  Riemerschmidt,   Bruno   Paul   és   Peter   Behrens   vezetésével,   megbecsült   kézművesekkel   való   együttműködésben.   A   Deutscher   Werkbund   vált   az   első   igazán   jelentős   mozgalommá,   mely   a   funkcionalizmus   szellemiségében   a   design   erején   keresztül   a   széles  közönségnek  készülő,  sorozatgyártásban  előállított,  jó  minőségű  mindennapi   használati  tárgyak  tervezésével  törekedett  az  életminőség  javítására10.  A  mozgalom   tagjai   között   számos   művész,   tervező,   építész   volt   fellelhető,   közülük   többen   a   későbbi  Bauhaus  alapítóiként  váltak  ismertté.  1914-­‐ben  a  Deutscher  Werkbund  kölni   kiállításának   idején   a   már   rendkívül   népszerű   kezdeményezés   népes   tagságot   tudott   magáénak  és  a  következő  évben  majd  2000  tagot  számlált.     A  Bauhaus  Hannes  Meyer  igazgatásának  ideje  alatt  1928  és  1930  között  élte  szociális   aktivitásának   csúcsát 11 .   Igazgatósága   idején   a   tervezés   folyamatában   egyaránt   fontos   szerepet   játszottak   a   gazdasági   és   társadalmi   szempontok.12  Célja   a   modern   lakás   létrehozása   volt,   a   hétköznapi   háztartási   eszközöktől   kezdve   a   kész   ház   megtervezésén   át   folyamatos   elméleti   és   gyakorlati   kísérletezéseken   keresztül   törekedtek   létrehozni   az   ideális   életteret,   mellyel   széles   néptömegek   égető   szükségleteit   igyekezett   kielégíteni.13  Meyer   a   Bauhaus   vezető   design   aktivistájaként                                                                                                               10

Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.   11  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.   12  Droste,  Magdalena.  2003.  Bauhaus.  Budapest:  Vince  Kiadó.   13  Droste,  Magdalena.  2003.  Bauhaus.  Budapest:  Vince  Kiadó.  

7


valamint a   megfizethető   design   és   építészet   elhivatott   képviselőjeként   a   munkásosztály  igényeit  tartotta  szem  előtt  a  luxus  kiszolgálásának  szándéka  helyett.   Szándékai   ellenére   igyekezetének   csak   részben   volt   látható   eredménye,   és   tevékenységének   hatása   csak   kisebb   számú   gyártó   és   épület   példáján   keresztül   mutatkozott  meg.     A   második   világháborút   követően   az   amerikai   formatervezés   által   meghonosított   streamlining,   azaz   az   áramvonalasítás-­‐elmélet   és   a   styling,   az   ipari   termékek   kereskedelmi   szempontú   arculati   formatervezése   volt   a   design   meghatározó   irányzata.   A   design   eszközrendszerével   igyekeztek   élénkíteni   a   kereskedelmet,   a   fogyasztást   és   ennek   segítségével   keltették   életre   a   háború   utáni   stagnáló   gazdaságot.   A   Raymond   Loewy   és   Henry   Dreyfuss   piacmanipulációt   célzó   designtevékenységének   következtében   az   ipari   formatervezés   a   kereskedelem   szolgálatába  szegődött.  14   Ezidőtájt   kezdték   az   első   környezettudatos   gondolkodók   felhívni   a   figyelmet   a   iparosodás   és   a   fogyasztói   társadalom   okozta   problémákra,   és   a   természeti   erőforrások   telhetetlen   fogyasztásában   rejlő   veszélyekre.   A   gondolat   egyik   első   képviselője,   Richard   Buckminster   Fuller   a   ’30-­‐as   évektől   kezdve   foglalkozott   a   környezetvédelem  és  a  szociális  problémák  vizsgálatával,  számos  ökohatékonysággal   és   megfizethetőséggel   kapcsolatos   koncepció   és   megvalósult   projekt   fűződik   a   nevéhez.     Az   1960-­‐as   évek   fordulópontot   jelentettek   mind   technológiai   szempontból,   mind   a   környezettudatos  gondolkodással  kapcsolatosan.  A  modernizmus  elitista  rendszere,   melyeket  az  iparosodott  országok  legtöbbje  elfogadott,  nem  adtak  releváns  választ  a   háború  utáni  fogyasztói  társadalom  és  annak  következtében  kialakult  tömegkultúra   és   tömegízlés   által   felvetett   kérdésekre.   Ebben   az   időszakban   született   meg   a   különféle   kifejezésmódok,   a   szimbolizmus,   a   múlandóság   és   a   kedélyesség   eszmeiségéből   táplálkozó   pop   design,   melynek   megjelenése   a   fogyasztói   társadalom   virágzásával  karöltve  még  több  fogyasztást  eredményezett15.    

                                                                                                          14

Ernyei  Gyula.  2011.  Design  –  Tervezéselmélet  és  termékformálás  1750-­‐2010.  Budapest:  Ráday   Könyvesház.   15 15    Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.  

8


A rendszerelvű   tervezés   és   a   környezettudatos   irányzatok   sokféle   területen   megjelenő  eredményei  mellet  a  hetvenes  évek  nyersanyag-­‐  és  energiaválsága,  majd   pedig   a   gazdasági   válság   hatására   a   design   ökológiai   szempontjai   egyre   nagyobb   hangsúlyt   kaptak.   1969-­‐ben   az   Ipari   Formatervezők   Nemzetközi   Tanácsa   Design,   Társadalom   és   Jövő   elnevezésű   konferencia   keretében   igyekezett   felhívni   a   formatervezők  figyelmét    a  design  ökológiai,  szociális  és  morális  összefüggéseire.  A   rendszerelvű  és  ökológiai  szempontokat  előtérbe  helyező  tervezés  alapműve  Victor   Papanek   Design   for   the   Real   World   című   munkája   1970-­‐ben   látott   napvilágot.   Papanek   megközelítésében   a   design   a   világ   súlyos   társadalmi   és   gazdasági   problémáinak  valós  megoldásokat  kínáló  eszközeként  jelenik  meg.16   A  hetvenes  évek  közepén  megjelenő  design  irányzatok,  az  Anti-­‐Design  éllovasaként   ismert,   Alessandro   Mendini   vezetésével   működő   Studio   Alchimia   politikai   felhangjával,   humorával   és   dekonstruktivista   üzenetével   új   életre   keltette   a   formatervezést.  A  huszadik  század  második  felének  design-­‐mozgalmai,  és  a  hozzájuk   kapcsolódó   teoretikus   munkák   sokban   hozzájárultak   a   tárgykultúra   színes   pluralizmusához,   és   a   posztmodern   irányzatok   kialakulásához 17 .   A   kulturális   sokszínűség   olyan   fontos   tervezési   szempontokra   is   felhívta   a   figyelmet,   mint   az   emocionális   elvek,   a   tárgy   és   a   felhasználó   kapcsolata,   melyeket   a   korábbi   racionális   és   funkcionalista   elvek   jellemzően   figyelmen   kívül   hagytak.   Az   olasz   designgyár,   az   Alessi   szerepe   rendkívül   fontos   a   huszadik   század   olasz,   majd   később   nemzetközi   design   alapelveinek   népszerűsítésében.   A   cég   a   kor   legnevesebb   építészeivel   és   formatervezőivel   együttműködve   hozta   létre   tömeggyártásban   számos   ismert   designklasszikus   mellett   a   kiváló   minőségű,   esztétikus   megjelenésű   tárgyak   ezreit,   melyek  már  nem  a  luxus,  hanem  a  mindennapok  használati  igényeinek  kielégítését   célozták18.   A   nyolcvanas   évektől   fogva   különböző   alkotóterületeken   tevékenykedő   tervezők   különféle   megoldásokat   vettek   számba,   melyek   segítségével   kisebb   ökológiai   lábnyomú   épületeket,   termékeket   és   szolgáltatásokat   hozhatnak   létre.   A   pozitív   mozgalom  egy  új  szereplőt  emelt  be  a  designelméletbe,  a  környezetet.                                                                                                                 16

Ernyei  Gyula.  2011.  Design  –  Tervezéselmélet  és  termékformálás  1750-­‐2010.  Budapest:  Ráday   Könyvesház.   17  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.   18  Forrás:  http://www.alessi.com/en/company/history  Elérve:  20013.  május  3.  

9


A nyolcvanas   évek   végén   a   Nyugat-­‐Európai   országokban   megjelent   a   “zöldfogyasztás”  koncepciója.  John  Elkington  1986-­‐ban  a  Design  Council  felkérésére   megfogalmazott   10   pontjában   fektette   le   a   zöld   tervezés   alapelveit   az   ipari   formatervezők   számára19.   A   kilencvenes   évek   elejére   a   DFE,   azaz   a   Design   for   the   Environment  (környezettudatos  tervezés,  röviden  ökodesign)  megközelítése  ígéretes   kezdeményezésnek   bizonyult,   főleg   kisebb   vállalatok   igyekeztek   filozófiájukban   megfelelni   a   környezettudatos   szempontoknak,   első   sorban   Hollandiában.   A   szemlélet   egyik   legismertebb   képviselője   a   Droog   Design   tervezési   folyamataiban   ökológiai,   szociális,   pszichológiai   és   viselkedési   szempontból   is   vizsgálja   a   fenntarthatóságot.     Mára   a   design   fogalma   a   társadalomtól,   a   kultúrától   és   a   környezettől   szinte   elválaszthatatlanná   vált.   A   tervezők   környezeti,   szociális   és   morális   felelőssége   a   fenntartható   és   harmonikus   társadalmi   berendezkedés   meghatározó   faktoraként   vannak   jelen   a   tárgykultúra   területén.   Míg   Henry   Dreyfuss   felfogásában   az   ipari   formatervezők   elsődleges   feladata,   hogy   a   megbízó   vállalat   profitját   növeljék20,   az   elmúlt   két   évtized   során   a   designer   feladata   jelentősen   megváltozott.   Amennyiben   elfogadjuk   Papanek   fent   említett   kijelentését,   hogy   a   design   alapvetően   meghatározhatja   az   életminőséget,   a   tervező   feladata   a   korábbi   formai   és   funkcionális   igények   kielégítése   mellett   mára   számtalan   új   kulturális,   szociális,   környezettudatos  elvárással  bővült,  melyek  korunk  társadalmában  éppolyan  fontos   szempontok,   mint   a   gazdaság,   a   technológia,   vagy   a   piaci   igények   támasztotta   elvárások.   Ahogy   az   esztétikai,   funkcionális   és   gyárthatósági   szempontokon   túl   a   társadalmi,   szociális,   környezeti   és   ökológiai   szempontok   is   egyre   erősebb   hangsúlyt   kapnak   a   tervezési   folyamatban,   a   design   fogalma   többé   már   nem   csak   a   tárgyat   írja   körül,   hanem   létrejöttének   kontextusát,   az   értékrendet,   melyre   reflektál.   A   tervezési   folyamat  eredménye  egyre  több  esetben  nem  egy  kézzel  fogható  tárgy,  hanem  egy   módszer,   vagy   egy   elméleti   megközelítés.   És   ahogy   a   design   szerepe   egyre                                                                                                               19

Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.   20  Amland,  Steinar.  2004.  Design  Ethics  &  Philosophy.  In:  Design  Issues  in  Europe  Today.  p  22.  BEDA  

 

10


meghatározóbb az  oktatás,  a  menedzsment  és  a  politikai  folyamatok  területén,  etika   és  designfilozófia  egyre  fontosabbá  válik  a  design  gyakorlatában.    

DESIGN  FOR  SUSTAINABILITY  –  FENNTARTHATÓ  TERVEZÉS    

“A huszadik   század   közepén   pillantottuk   meg   a   bolygónkat   először   az   Űrből.   Történészek  joggal  gondolhatják,  hogy  e  látvány  nagyobb  hatással  volt  az  emberiség   gondolkozására,   mint   a   kopernikuszi   szemléletváltás   a   16.   században,   melynek   köszönhetően   először   szembesült   az   emberiség   a   kiábrándító   ténnyel,   mely   szerint   nem  a  Föld  az  univerzum  középpontja.  Földünk  az  űrből  tekintve  törékeny  kis  gömb,   melyet  nem  az  emberi  tevékenység  és  az  építmények,  hanem  felhők,  óceánok,  zöld   területek   és   a   föld   mintázata   határoz   meg.   Az   ember   képtelensége,   hogy   saját   tevékenységét  ehhez  a  mintához  alkalmazkodóvá  tegye,  véglegesen  megváltoztatja   a   bolygórendszer   működését,   és   ezen   változások   legtöbbje   életveszélyes   következményekkel   jár   az   emberre   nézve.   Ezt   az   új   valóságot   kell   felismernünk,   működtetnünk,  mert  nincs  más  kiút.“  –  Our  Common  Future  –  Report  of  the  World   Commission  on  Environment  and  Development,  United  Nations,  1987  21     Az   ENSZ   1987-­‐ben   tette   közzé   a   fent   idézett   Our   Common   Future   –   Közös   jövőnk   elnevezésű,   Brundtland   jelentés   néven   ismertté   vált   beszámolóját,   mely   a   bolygó   aktuális   helyzetéről   fest   általános   képet   a   populáció,   az   élelmezés,   a   fajok   fennmaradása,   a   környezeti   változások,   a   természetes   erőforrások,   az   energia,   az   ipar  és  az  emberi  javak  minden  szegmensének  alapos  állapot  elemzésével.  A  jelentés   a   Földön   fellelhető   problémákat   sorra   véve   igyekszik   konstruktív   megoldási   javaslatokkal   előállni,   lehetőséget   látva   a   technológiai   fejlődés   és   a   nemzetközi   összefogás   erejében,   a   fenntartható   fejlődés   érdekében.   A   fenntartható   fejlődés   –   olvashatjuk   a   jelentésben   –   nem   azonos   a   harmónia   biztonságos   állapotával,   hanem   olyan   változási   folyamat,   melyben   a   természeti   erőforrások   kiaknázása,   a   beruházások  stratégiai  iránya,  a  technológiai  fejlődés  és  az  intézményes  változások  a   jövő  és  a  jelen  kor  szükségleteit  egyaránt  figyelembe  veszik.  A  fenntartható  fejlődés                                                                                                               21

United  Nations.  1987.  Our  Common  Future.  Report  of  the  World  Commission  on  Environment  and   Development.  

11


tehát végső   soron   politikai   döntések   eredményeként   valósulhat   meg,   melynek   feltétele   a   hosszú   távú   gondolkodás   jegyében   létrejövő   hatékony   nemzetközi   összefogás.       A   jelentésben   leírt   általános   szituáció   napjainkra   fokozottan   sürgetővé   vált.   A   különböző   tudományterületek   különféle   megoldási   javaslatokkal   állnak   elő,   a   design   területén  a  fenntartható  design  elméleti  keretrendszere  foglalkozik  a  tárgytervezés   azon   szegmensével,   melynek   eredményei   társadalmi,   gazdasági,   szociális   és   környezeti   kérdésekre   igyekeznek   komplex   és   egyidejű   választ   adni   a   design   eszközrendszerének  segítségével.     A  fenntartható  fejlődés  nehezen  megfogható  és  definiálható  koncepció,  akárcsak  az   ennek   tervezési   és   design   aspektusa,   a   fenntartható   tervezés.   Ezért   hozta   létre   a   Delfti   Egyetem   és   az   ENSZ   környezetvédelmi   programja   (UNEP)   a   Design   for   Sustainabilty   (D4S)   című   tanulmányt 22 ,   melynek   keretében   lépésről   lépésre   nyújtanak   tanácsot,   illetve   oktatási   segédletet   a   cégek   fenntartható   működési   mechanizmusát   és   terméktervezési   technológiáját   illetően   annak   érdekében,   hogy   felhívják  a  vállaltok  figyelmét  nemzetközi  szinten  a  környezeti  értékek  védelmére  és   egyúttal   a   hatékony   piaci   működésre.   A   D4S   egyfajta   filozófiai   keretrendszernek   tekinthető,   mely   részletesen   tárgyalja   a   fenntarthatóság   elvi   szempontjait,   s   igyekszik  azokat  korunk  gazdasági  modelljének  megfeleltetni.    

DESIGN FOR  SUSTAINABILITY  –  FOGALMI  MEGHATÁROZÁS     A  fenntartható  tervezés  -­‐  design  for  sustainability  a  gazdasági  szereplők  társadalmi   és   szociális   felelősségét   és   a   természet   megóvásának   szempontjait   hangsúlyozza,   a   környezeti   és   szociális   tényezőket   a   vállalatok   hosszú   távú   termékfejlesztési   stratégiájának   szükséges   és   meghatározó   szempontjaként   tekint.   A   szellemiség   jegyében   működő   vállalatok   a   D4S   fenntartható   tervezési   stratégiáját   szem   előtt   tartva   a   termékek   életciklusának   növelésével   és   a   társadalmi   és   természeti   környezet   tiszteletben   tartásával   igyekeznek   méltányos   piaci   szereplőként   részt                                                                                                               22

United   Nations   Environment   Programme   Division   of   Technology,   Industry   and   Economics.   Delft   University   of   Technology   Faculty   of   Industrial   Design   Engineering   Design   for   Sustainability   Programme.  2006.  Design  for  Sustainability.  A  Practical  Approach  for  Developing  Economies.  

12


venni a  világgazdasági  folyamatokban.     Az   ökodesign   szemléletéből   kiindulva,   mely   a   tervezési   folyamatokat   első   sorban   környezetvédelmi  szempontból  igyekszik  újragondolni  a  D4S  a  természeti  környezet   szempontrendszere   mellett   a   fenntarthatóság   filozófiáját   a   szociális   és   társadalmi,   valamint  a  hosszú  távon  fenntartható  gazdasági  szempontok  bevonásával  egészíti  ki.      

FENNTARTHATÓ TERVEZÉS  A  GYAKORLATBAN     A   fenntartható   terméktervezés   folyamata   mind   a   természet   védelmének,   mind   a   szociális   szempontok   elvárásainak   igyekszik   megfelelni   annak   érdekében,   hogy   a   létrehozott   tárgy   a   legkisebb   terhelést   jelentse   a   Föld   ökológiai   rendszere   és   az   emberi   környezet   számára.   A   D4S-­‐t   létrehozó   szervezetek 23  tapasztalatai   alapján   általánosan   elmondható,   hogy   a   vállalatok   kevés   figyelmet   fordítanak   a   fenntarthatósági  szempontokra,  ezt  a  problémát  felismerve  született  meg  a  Design   for  Sustainability  című  tanulmány,  mely  a  terméktervezés  gyakorlati  lépésein  halad   át  a  fenntarthatóság  szempontjait  előtérbe  helyezve,  a  fenntartható  tervezés  három   kulcsfontosságú  elemének  –  a  bolygó,  az  ember  és  a  profit  –  körüljárásával.    

A FENNTARTHATÓSÁG  ÁLTALÁNOS  ELMÉLETÉNEK  PROBLEMATIKÁJA     A   D4S   elméleti   keretrendszere   rendkívül   széles   területeket   érint,   a   formatervezés   korábbi   szempontrendszerét   jelentősen   kibővíti   a   fenntarthatóság   szellemiségének   bevonásával.   A   munkanélküliség   csökkentése,   a   jólét   növelése,   a   kisebbségek   elfogadása   és   integrációjuk   segítése,   a   társadalmi   különbségek   csökkentése,   a   jól   képzett   munkaerő   növelése,   a   jobb   munkakörülmények   biztosítása,   a   gyermekmunka   megszűntetése,   az   alapvető   egészségügyi   ellátás   biztosítása,   tiszta   és   egészséges   környezet   megteremtése,   a   nők   jogaiért   való   küzdelem,   a   fosszilis   energiaforrások   használatának   csökkentése,   a   mérgező   anyagok   használatának   csökkentése,   az   újrahasznosítás   és   reciklálás   elősegítése,   az   ipari   hulladék   csökkentése,   a   szennyvíz   megfelelő   kezelése,   a   megújuló   erőforrások   pazarlásának                                                                                                               23

United  Nations  Environment  Programme  Division  of  Technology,  Industry  and  Economics.  Delft   University  of  Technology  Faculty  of  Industrial  Design  Engineering  Design  for  Sustainability   Programme.  2006.  Design  for  Sustainability.  A  Practical  Approach  for  Developing  Economies  

13


csökkentése, az  erdőirtás  megfékezése  és  a  méltányos  kereskedelem  egytől  egyig  a   fenntartható   tervezés   tematikájának   részét   képezik.   Látható   tehát,   hogy   a   D4S   elmélete  egészen  szerteágazó  területet  igyekszik  felölelni,  éppen  ezért  sokkal  inkább   nevezhető  elméleti  megközelítésnek,  mint  tényleges  tervezési  modellnek.     A   D4S   tanulmánya   10   pontban   írja   le   a   fenntartható   tervezés   gyakorlati   megközelítését.   S   jóllehet   a   folyamatábrázolás   minden   technikai   részletre   kiterjed,   ami   a   terméktervezés   gyakorlati   aspektusát   illeti,   fenntartható   tervezés   szempontjából   főképp   általános   tervezési   elveket,   filozófiát   fogalmaz   meg,   mely   nem  feltétlenül  ültethető  át  egyértelműen  a  tényleges  tervezési  metódus  lépéseire,   a   megközelítés   általános   etikai   és   filozófiai   szempontok   megfogalmazásán   túl   számtalan   különféle   tervezői   attitűdöt   eredményez.   Ezek   a   különféle   tervezői   megközelítések   öltenek   testet   a   D4S   általános   szellemiségének   ernyője   alatt   a   kortárs,   fenntarthatósági   szempontokat   előtérbe   helyező   design   trendek   és   területek   formájában,   melyeket   részletesen   a   fenntartható   designirányzatokkal   foglalkozó  fejezetben  tárgyalok.      

DESIGN ÉS  KÖZÖSSÉG  –  KORTÁRS  IRÁNYZATOK     Napjainkra   a   globalizáció   és   az   internet   térnyerésének   következtében   a   társadalmi   gondolkodás  és  viselkedés  alapvető  változása  tapasztalható  világszerte.  Az  elmúlt  tíz   év   alatt   a   kereskedelmi   világ   központja   Európából   és   Amerikából   Kínába   és   Ázsia   keleti   részére   költözött,   az   olcsó   munkaerővel   és   az   ázsiai   ipar   rugalmasságával   szinte   képtelenség   felvenni   a   versenyt.   A   gyors   tempó   és   az   állandó   változás   kultúránk  alapvető  meghatározó  jelenségeivé  váltak,  az  alkalmazkodás  képessége  a   túlélés  feltétele.  A  felgyorsult  tempóra  a  design  területén  a  slow-­‐mozgalmak  adnak   választ,   melyek   számos   lehetőséget,   kihívást   és   pozitív   változást   kínálhatnak.   A   társadalmi   és   sok   esetben   gazdasági   problémákra   a   szociálisan   érzékeny   design   tervezői   reflektálnak.   A   fenntartható   irányzatok,   a   befogadó   design,   és   az   open-­‐,  

14


illetve co-­‐design   mozgalmak   szintén   a   globalizáció   és   a   fogyasztói   társadalom   kritikájaként  merőben  új  tervezési  modellt  kínálnak.24   A   nyolcvanas   évektől   az   ezredfordulóig   a   design   szemlélete   alapvető   változások   irányába  mutat.  A  tervezők  a  vásárlót  már  nem  fogyasztóként,  hanem  egyre  inkább   a  tervezési  folyamat  partnereként  kezdik  tekinteni,  mely  folyamatban  az  internet  és   a   kommunikáció   szerepe   meghatározó.   A   design   szociális   szempontjainak   előtérbe   kerülésével   az   ökológiai   szempontok   is   egyre   hangsúlyosabbá   válnak,   a   design   technokrata   szellemiségével   szemben   a   demokratikus   megközelítés   egyre   jellemzőbb.   A   tervezési   folyamat   sok   esetben   nem   egy   tárgy   létrehozásában   teljesedik   ki.   A   design   szemléletet   közvetít,   megoldási   módszereket   juttat   el   a   rászoruló   közösséghez,   átfogó,   interdiszciplináris   eszközrendszerében   a   szociológia,   a   társadalomtudományok,   a   politológia,   a   gazdasági   ismeretek,   a   biológia   és   a   kulturális   ismeretek   területén   született   kutatási   eredmények   épp   úgy   az   eszköztár   részét  képezik,  mint  a  formatervezés  praktikus  tudása.     A   kortárs   designtrendek   tematikus   fókuszuk   alapján   három   nagyobb   csoportba   sorolhatók:  az  ökológiai  problémákkal  foglalkozó  területek  csoportjába,  a  szociális  és   társadalmi   kérdésekkel   foglalkozó   design   csoportjába   és   a   gazdasági   kérdésekre   a   design   eszközével   választ   adó   irányzat   csoportjába.   Az   alábbiakban   ennek   a   tematikai   hármasnak   a   mentén   vizsgálom   a   kortárs   tárgytervezés   irányzatait.   Fontos   megjegyeznem,   hogy   a   fenntartható   design   lényegi   sajátossága,   hogy   globális   problémákra   legtöbbször   helyi   szinten   igyekszik   válaszokat   adni.   És   mivel   a   fenntartható   designirányzatok   nemzetközi   irodalmában   gazdagon   dokumentált   a   fejlődő   országok   lakosai   számára   tervezett,   a   hétköznapi   életet   könnyebbé,   élhetőbbé  tevő  tárgyak  gyűjteménye,  ezért  ezen  példák  mellett  a  különböző  design   irányzatokat  elismerésre  méltó  hazai  példákkal  is  illusztrálom.      

ÖKODESIGN –  ECODESIGN     Az  ökodesign,  azaz  az  ökológiai  szemléletű  tervezés  lényegi  célja  az  ember,  illetve  a   tervezett   termékek,   épületek   ökológiai   lábnyomának 25  minimalizálása   a   tiszta,                                                                                                               24

Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.    

 

15


megújuló erőforrások   használatára   való   törekvéssel,   az   erőforrások   hatékony   felhasználásával,   az   ipari   termelés   során   létrejövő   környezeti   szennyezés   csökkentésével,   a   hulladék   mérséklésével   és   minél   nagyobb   mértékű   visszaforgatásával.     A   küszöbön   álló   ökológiai   katasztrófa   a   termelési   mechanizmusok   és   az   ipari   működés   teljes   egészének   újragondolását   követeli.   A   természet   működési   mechanizmusaihoz   hasonló   olyan   rendszer   kiépítésére   lenne   szükség,   melynek   keretében   a   lehető   legkevesebb   energia   és   nyersanyag   ráfordításával,   megújuló   energiaforrások   felhasználásával   tudunk   létrehozni   kifogástalan   minőségű   termékeket,   olyan   ipari   produktumokat,   melyek   előállítása   során   minimalizálni   tudjuk  a  káros  természeti  és  környezeti  hatásokat.  Rosszul  működő  termékek  káros   hatásainak   minimalizálása   helyett   helyes,   azaz   jól   működő,   fenntartható   és   káros   mellékhatások  nélkül  előállított  termékeket,  szolgáltatásokat  és  rendszereket  lenne   szükséges  átfogó  szellemiség  jegyében  terveznünk,  melynek  keretében  az  egészség,   a  változatosság,  a  tudás  és  a  bőség  együttesen  képes  növekedni.     McDonough   és   Braungart   az   ökológiai   tervezéshez   kapcsolódóan   dolgozta   ki   sajátságos,   Cradle   to   cradle   –   Bölcsőtől   bölcsőig   elnevezésű   tervezési   keretrendszerét,   mely   elméleti   megközelítésének   középpontjában   a   természet   működésének  mechanizmusa,  ember  és  természet  kapcsolata  áll26.     Az   ember   életének   alapvető   sajátossága   a   környezettel   való   együttélés,   annak   fokozatos   és   egyre   jelentősebb   kiaknázása,   kizsákmányolása.   Az   ipar   fejlődése   a   természet   kárára   történik,   jelen   rendszerünkben   a   két   tényező   látszólag   kibékíthetetlen   ellentétben   áll   egymással.   A   bölcsőtől   bölcsőig   elmélet   a   természetben  fellelhető  működési  mechanizmusokat  ülteti  át  a  tervezés,  az  ipar  és  a   gazdasági  mechanizmusok  működésére  annak  a  meggyőződésnek  megfelelően,  hogy   ember  és  természet  viszonyát  a  versengés,  az  állandó  harc  és  kizsákmányolás  helyett  

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    25  Ökológiai  lábnyomnak  nevezzük  azt  a  számítási  eszközt,  melynek  segítségével  mérhetővé  válik  a  

társadalom tagjainak  és  gazdasági  szereplőinek  erőforrás  fogyasztási  és  hulladékfeldolgozási   szükséglete  termékeny  földterületben  mérve.       Forrás:  Wackernagel,  Mathis  –  E.Rees,  William.  2001.  Ökológiai  lábnyomunk.  Budapest:  Föld  Napja   Alapítvány.   26  McDonough,  William  –  Braungart,  Michael.  2007.  Bölcsőtől  bölcsőig.  Budapest:  HVG  Kiadó.  

 

16


a harmonikus   együttélés   és   a   bevált   mechanizmusok   kreatív   elsajátítása   kellene,   hogy  alapvetően  meghatározza.     Ahogy   azt   McDonough   és   Braungart   szemlélteti,   az   anyagok   véget   nem   érő   természetes   körforgásában   a   hulladék   fogalma   ismeretlen,   amennyiben   azt   megfelelően   kezeljük.     A   hulladék   a   megfelelő   rendszerben   működtetve   biológiai   folyamatok,   vagy   az   ipari   termelés   tápanyagául   szolgál.   Jelenlegi   rendszerünk   azonban   nem   teszi   lehetővé   az   anyag   körforgását.   A   vegyi   anyagokkal   és   permetezőszerekkel  „kezelt”  mezőgazdaság  évente  húszszor  akkora  termőterületet   merít   ki,   mint   amit   a   természet   önmagában   képes   lenne   pótolni,   a   tervezett   elavulást  szem  előtt  tartva  gyártott  tartós  fogyasztási  cikkeinket  pedig  a  felhasznált   értékes  anyagokkal  együtt  egészben  dobjuk  ki  néhány  hónap  után.  Ipari  termékeink   gyártási  folyamatában  a  hatékony  újrahasznosítás  szempontja  nem  kap  figyelmet,  a   gyártás  során  a  technikai  és  biológiai  úton  lebomló  alapanyagok  olyan  keveréke  jön   létre   (például   tejes   doboz),   melynek   különböző   módon   lebomló   alapanyagai   szétválaszthatatlanok,  ezért  hasznosításuk  teljességgel  lehetetlen27.     Az   ökohatásosság   (eco   effectiveness)   fontos   szempontja   a   helyi   jelleg   megtartása   és   ezzel   a   változatosság   fenntartása.   Az   ökohatékony   design   szempontjából   elengedhetetlen   a   természeti   törvényeken   alapuló   koherens   elvrendszer   és   az   önkifejezésben  megnyilvánuló  sokféleség  fenntartása,  hiszen  a  kulturális  sokszínűség   szélesíti   az   ember   látókörét,   és   egyúttal   kreatív   választásokra   ösztönöz28.   A   helyi   sajátosságok   szem   előtt   tartása   a   tervezési   folyamat   során   különböző   helyeken   különböző   válaszokat   ad   egy-­‐egy   problémára.   A   lebomló   csomagolás   példájának   mentén  Indiában  a  nyersanyag  drágaságának  okán  a  leghatékonyabb  megoldás  egy   elégethető   csomagolás   lehet,   míg   Afrikában   a   körülményekhez   alkalmazkodva   az   ökológiai  tápanyagként  lebomló  hulladék  a  legértékesebb29.     Ha   egy   anyagot   nem   kifejezetten   úgy   terveznek,   hogy   elhasználódása   után   a   lebomláskor   végül   természetes   tápanyagként   szolgáljon,   akár   a   komposztálás   is   veszélyes   következményekkel   járhat,   mivel   a   biológiailag   lebomló   városi   hulladék  

                                                                                                          27  McDonough,  William  –  Braungart,  Michael.  2007.  Bölcsőtől  bölcsőig.  Budapest:  HVG  Kiadó.   28

McDonough,  William  –  Braungart,  Michael.  2007.  Bölcsőtől  bölcsőig.  Budapest:  HVG  Kiadó.    McDonough,  William  –  Braungart,  Michael.  2007.  Bölcsőtől  bölcsőig.  Budapest:  HVG  Kiadó.  

29

17


esetében az   anyagokban   lévő   kemikáliák   és   toxinok   a   komposztálás   során   a   tápanyagba  kerülve  szennyezik  a  környezetet.     A   műanyagok   ipari   újrahasznosítása   is   számtalan   kérdést   felvet,   az   úgynevezett   “downcycling”  

technológiája

meglehetősen

költséges

és

sok

esetben

környezetszennyező folyamat,  hiszen  az  újrahasznosítás  során  folyamatosan  romlik   az   anyag   minősége,   ezért   fokozott   mennyiségű   adalékanyag   hozzáadása   válik   szükségessé   annak   érdekében,   hogy   használható   termék   szülessen   az   újrahasznált   anyagból.   Végeredményként   pedig   azt   látjuk,   hogy   az   újrahasznosított   polimerek   több   mesterséges,   egészségtelen   anyagot   tartalmaznak,   mint   az   eredeti   termékek,     az  újrahasznosítás  során  pedig  rengeteg  mérgező  gáz  szabadul  fel.     Az   ipari   termelés   újratervezése   természetesen   működésképtelen   az   emberi   tárgyhasználat  újragondolása  nélkül.  A  nyugati  társadalmak  embere  vadonatúj,  szűz   tárgyakra   vágyik,   a   használt   tárgy   presztízse   távolról   sem   közelíti   meg   gondolkodásmódjában  a  csillogó,  eredeti  csomagolásban  díszelgő  eredetiét,  a  luxus   kultúrájának   világában   a   második   használat   érték   helyett   inkább   szegénységet   képvisel.     Napjaink   fogyasztói   társadalmában   a   használati   tárgyak,   háztartási   berendezések,   elektronikai   és   divatcikkek   tervezése   során   fontos   szempont   az   elöregedés   tudatos   tervezése.   A   divatcikkek   esetében   erről   a   trendek   folyamatos   változásának   mesterséges   generálása   gondoskodik,   használati   tárgyaink   esetében   a   jól   megválasztott,   „időben   elöregedő”   anyagok,   vagy   tudatosan   a   készülékbe   programozott   (pl.   digitális   kamerák,   telefonok   esetében)   használhatósági   „limit”   okoz  idő  előtti  elöregedést.  Jóllehet  a  termék  még  tökéletesen  betölti  funkcióját,  a   rendszer   kidobja   magából   a   túlkoros   terméket,   ezzel   kényszerítve   a   felhasználót   új   tárgy   vásárlására,   hiszen   egy   apró   alkatrész   javítása   sokszor   drágább,   mint   egy   új   készülék   beszerzése.   Csak   az   elmúlt   évtized   során   a   háztartási   gépek   fogyasztása   67%-­‐kal   nőtt30,   ez   nyilván   azt   is   jelenti,   hogy   az   emberiség   által   termelt,   gyakorta   veszélyesnek   számító   hulladékmennyiség   növekedése   egyenesen   arányos   ezzel   az   értékkel,   melynek   ökológiai   hatása   katasztrofális   hosszú   távon.   Ennek   ellenére   az                                                                                                               30

Forrás:  Chapman,  Jonathan.  2009.  Design  for  (Emotional)  Durability.  In:  Design  Issues:  Vol.  25.   Number  4  Autumn.  p.29-­‐35.  

 

18


ember mindig   többet,   szebbet,   újabbat   akar,   ezt   a   fajta   értékrendet   és   gondolkodásmódot  erőlteti  ránk  korunk  tárgyközpontú  szemlélete.   Ennek   megfelelően   a   terméktervezés   egyik   legfontosabb   szempontja   a   fogyasztási   cikkek   élettartamának   növelése   és   a   felhasznált   anyagok   körforgásának   biztosítása   kellene   hogy   legyen,   melynek   következtében   kialakítható   lenne   egy   gazdaságilag   potenciálisabb,  és  legfőképp  életképesebb  kereskedelmi  modell.     Alapvetően   megváltozatná   fogyasztási   szokásainkat,   ha   a   McDonough   és   Baumgartner   könyvben 31  felvázolt   fogyasztási   modellt   követve   a   terméket   a   szolgáltatással   azonosítanánk,   azaz   egy-­‐egy   termék   (autó,   háztartási   cikk,   számítógép,   stb.)   vásárlásakor   csupán   a   szolgáltatást   vennénk   meg   meghatározott   használati   időre.   Ebben   a   rendszerben   a   gyártó   biztosítaná   a   cserét   és   a   javítást,   a   régi   termékeket   szétszerelve   az   alkatrészek   jelentős   százaléka   újrahasznosítható   lenne,  ezzel  komoly  idő,  energia  és  alapanyag  megtakarításával  volna  lehetséges  az   új   termékek   gyártása.   Ebben   a   gyártási   modellben   a   veszélyes   hulladékok   értékes   alapanyagként   hasznosulnak   újra   a   rendszer   körforgásában,   a   kevesebb   mennyiségben  

felhasznált

nyersanyag

pedig

költséghatékonysági,

és

környezetvédelmi szempontokat  is  egyszerre  szolgál.       A   Földön   két   fajta   anyagcsere   létezik.   A   biológiai   anyagcsere   folyamatában   a   bioszféra   alkotóelemei   természeti   ciklusok   során   a   természetben   bomlanak   le   és   tápanyagként   táplálják   a   bioszférát.   A   technikai   anyagcsere   folyamatában   az   ipari   ciklusok  során  felhasznált  anyagok  megfelelő  újrahasznosítás  esetén  bennmaradnak   a  technikai  ciklusok  körforgásában,  mint  értékes  tápanyagok.  Megfelelő  tervezéssel   az   ipar   által   előállított   anyagok   és   termékek   mindegyike   képes   biztonsággal   megtalálni   a   helyét   az   anyagcserének   e   kettős   rendszerében,   ezzel   biztosítva   hosszú   távon   tápanyagot   valami   új   számára.     Remek   példa   erre   a   Volvo   1992-­‐ben   indított   Reman   programja,   melynek   keretében   a   vásárlók   világszerte   újrahasznosított   alkatrészeket   vásárolhatnak   újak                                                                                                               31

McDonough,  William  –  Braungart,  Michael.  2007.  Bölcsőtől  bölcsőig.  Budapest:  HVG  Kiadó.  

19 Kép  1  -­‐  Volvo  Reman  program  


helyett, melyekre   épp   úgy   érvényes   a   vállalat   jótállása.   A   program   rendkívül   sikeres,   az  alkatrészek  újrahasznosításánál  a  felhasznált  anyagok  85%-­‐a  használatban  marad,   az   újrahasznosítási   folyamat   során   pedig   80%-­‐kal   kevesebb   energiát   használnak   el,   mint  egy  új  alkatrész  gyártása  esetén32.       Hazai   területen   az   ökodesign   egyik   legismertebb   képviselője   a   Tükörben   a   világ   alkotócsoportja.   A   csoport   tagjai   gyerekek   számára   szerveznek   kiállításokat,   wokshopokat,  különféle  oktatóprogramokat  azzal  a  céllal,  hogy  a  fiatalok  figyelmét   ráirányítsák  korunk  globális  gazdasági  és  társadalmi  kihívásaira33.    

Kép  2  -­‐  Tükörben  a  világ  kiállítás,  2008  december,  Millenáris  

A Tükörben  a  Világ  oktatási  programja  a  design,  a  művészetek,  a  kultúra,  a  játék  és  a   pedagógia   multidiszciplináris   eszközrendszerével   beszél   az   ember   és   környezete   kapcsolatásról,   globális   problémáinkról,   környezetvédelemről,   tudatosságról   és   jövőről.                                                                                                                 32

Forrás:  http://www.volvoce.com/constructionequipment/corporate/en-­‐

gb/press_room/articles/environment/pages/volvo_gives_used_parts_new_lease_of_life.aspx -­‐   Elérve:  2013.  május  13.  

33

Forrás:  http://www.tukorbenavilag.hu/  

20


SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY  DESIGN  –  SOCIAL  DESIGN     A   szociálisan   érzékeny   design   a   tárgytervezés   társadalmi   és   szociális   aspektusára   utal,   melynek   célja   az   életminőség   és   az   életkörülmények   javítása.   A   szociális   design   tárgyai   piaci   sikerek   helyett,   vagy   mellett   az   emberi   szükségletek   kielégítésére   törekszenek.   A   szociális   design   területén   tevékenykedő   tervezők   a   designer   alapkompetenciái   mellett   rendkívül   széles   körű   társadalmi   ismeretekkel   rendelkeznek,  nyitottsággal  és  általános  interdiszciplináris  megközelítéssel  szemlélik   társadalmunkat,  tervezési  feladataikat  a  támogató  hozzáállás  szempontjai  jelölik  ki.     Szociálisan   érzékeny   design   számos   kiváló   példáját   ismerhetjük   meg   Emily   Pilloton   Design   Revolution 34  című   munkájában.   A   kötet   világszintű   társadalmi   problémák   mentén   gyűjt   példaértékű   design   projekteket   a   szociális   design   területéről.   A   kötetben  felsorolt  munkák  közül  a  Hippo  Water  Roller  vízszállító  ballont35  emelném   ki,  melynek  különlegessége,  hogy  gurítható  kialakításának  köszönhetően  különösebb   fizikai   igénybevétel   nélkül   egy   ötfős   család   egyheti   ivóvize   elszállítható   a   segítségével.     A   vízszállító   ballon   nagyszerűsége   a  

probléma

átérzésének

és

tudatos elemzésének   köszönhető.   A  fejlődő  világban  emberek  milliói   számára  jelent  túlélést  a  megfelelő   vízellátás.  

Nők

és

gyalogolnak

gyerekek

kilométereket

naponta súlyos   terhek   alatt,   hogy   biztosítani  

Kép 3  -­‐  Hippo  Water  Roller  

tudják

vízszükségletét.

                                                                                                          34

A

a

család

vízhordás

Pilloton,  Emily.  2009.  Design  revolution:  100  products  that  empower  people/Emily  Pilloton;   foreword  by  Allan  Chochinov.  New  York:  D.A.P./Distributed  Art  Publishers,  Inc.  

35

http://hipporoller.org  

21


gyakorta vezet  súlyos  sérülésekhez.  A  Johan  Jonker  és  Pettie  Petzer  által  1991-­‐ben   tervezett  görgethető  víztartó  ballon  biztonságos,  gyors  és  könnyű  alternatívát  kínál  a   vízszállításra.36     A   hazai   design   szociális   irányzatának   egyik   elismerésre   méltó   példája   a   Miskolci   Autista   Alapítvány37  és   fiatal   formatervező   hallgatók   együttműködéséből   létrejött   szociális   projekt,   melynek   keretében   a   designerek   által   megtervezett   tárgyakat   az   alapítvány  gondozottjai  készítik  el.    

Kép  4  -­‐  A  Miskolci  Autista  Alapítvány  foglalkoztatási  programjában  készült  fonott  ülőkék  

A Miskolci   Autista   Alapítvány  foglalkoztatási   programjában   sérült   fiatalok   sajátítják   el   és   alkalmazzák   a   kézműves   technikákat.   A   designerek   (Szalkai   Dániel   formatervező,   Szabados   Rita   építész   és   Nagymáté   Eszter   képgrafikus)   segítségével   született   új   tárgykollekció   használati   tárgyai   a   tradicionális   kézműves   technikák   alkalmazásával  készülnek,  azonban  formakarakterük  a  fiatal  designerek  rálátásának   köszönhetően  napjaink  tárgykultúráját  tükrözik.                                                                                                               36

Pilloton,  Emily.  2009.  Design  revolution:  100  products  that  empower  people/Emily  Pilloton;   foreword  by  Allan  Chochinov.  New  York:  D.A.P./Distributed  Art  Publishers,  Inc.   37  http://www.miskolciautista.com    

22


A foglalkoztatás   rendkívül   fontos   a   sérült   emberek   számára,   fejleszti   a   manuális   és   a   mentális  képességeiket,  valamint  lehetőséget  teremt  számukra  betekinteni  a  munka   világába.   A   szociális   kézműves   foglalkoztatás   jellemző   problematikája,   hogy   a   legritkább   esetben   működtethető   nyereségesen,   az   elkészült   termékek   többnyire   nem   versenyképesek   piaci   szemontból.   Az   eladhatóság   problémájára   született   a   fiatal   formatervezők   és   a   Miskolci   Autista   Alapítvány   együttműködésének   ötlete,   melynek   célja   a   gondozottak   életszínvonalának   növelése,   az   alapítvány   anyagi   helyzetének  javítása  volt.  A  közös  munka  mind  a  tárgyak,  mind  a  munkakörülmények   tekintetében  számos  részlet  újragondolását  tette  szükségessé.      

BEFOGADÓ TERVEZÉS  -­‐  INCLUSIVE  DESIGN  –  DESIGN  FOR  ALL     „Az   elit   nem   halat,   hanem   hálót   ad   az   elesettek   és   nélkülözők   kezébe,   hogy   azzal   halásszanak.   Ez   a   „háló”   nem   más,   mint   a   kellően   tágan   értett   egyetemes   és   befogadó  tervezés”38.   Az  inclusive  design  –  magyarul  befogadó  tervezés  –  szellemisége,  melyet  a  skandináv   országokban   Design   for   All   néven   illetnek,   az   ötvenes   évek   skandináv   funkcionalizmusában  és  a  hatvanas  évek  ergonómiai  szemléletében  gyökerezik39.  A   szemlélet   elsősorban   szociális   indíttatást   és   társadalmi   gondolkodásmódot   reprezentál.   A   javak   hozzáférésének   egyenlőségén,   a   demokratikus   elosztás   szemléletén   alapuló   designfelfogás   kifejezetten   demokratikus   megközelítéssel   áll   a   tervezési   feladathoz,   és   a   tervezést   megelőző   kutatási   fázisban   igyekszik   minél   szélesebb  kör  véleményét  meghallgatva,  minél  szélesebb  kör  számára  tervezni.  Nap   mint   nap   számtalan   tárgyat   használunk,   ezek   mindegyike   egyes   emberek   életmódjába   integrálódva   egyéni   igényeket   szolgál   ki.   Az   inclusive   design   a   társadalmi   sokszínűség   szem   előtt   tartásával,   a   felhasználói   vélemények   ismeretében,  a  társadalom  megszólaltatása  által  az  ipar,  a  kormány  és  a  szolgáltató   szektor   bevonásával   törekszik   a   minél   szélesebb   társadalmi   kört   hatékonyan                                                                                                               38  Szentpéteri  Márton.  2012.  Design  és  kultúra.  Befogadó  designkultúra.  Budapest:  Építészfórum   Kiadói  Kft.   39

BEDA.  2004.  Design  Issues  in  Europe  Today.  BEDA  

23


kiszolgáló  tárgyi  környezet  kialakítására.  Az  inclusive  design  elméleti  megközelítése   komoly   érzékenységet,   nyitottságot   és   társadalomismereti   felkészültséget   feltételez.

40

A   befogadó   tervezési   metódus   jelentheti   különböző,   leszakadó  

társadalmi csoportok   integrációját,   a   tervezési   folyamat   során   különféle   szakmák   képviselőinek  befogadását  a  tervezés  folyamatába,  illetve  utalhat  a  fogyasztó,  vagy  a   megrendelő   befogadására,   ezzel   növelve   a   fogyasztói   és   megbízói   tapasztalatok   szerepét  a  tervezésben.41     Az   inclusive   designnal   kapcsolatos   kutatásom   során   ismertem   meg   Ferran   Lajara   barcelonai   tervező   munkáit,   melyek   egytől   egyik   kivételes   empátiáról,   érzékenységről  és  szociális  elhivatottságról  tesznek  tanúbizonyságot.  A  fiatal  tervező   minden   munkája   speciális   igényű   társadalmi   csoportok   jólétét   szolgálja,   a   legszélesebb   csoporthoz   azonban   egészségügyi   várótermek   számára   tervezett   komplex  berendezése  szól42.    

Kép 5  -­‐  Ferran  Lajara  Wait  moduláris  bútor  rendszere  

A bútorelem   a   komplex   terv   kiragadott   példája,   melynek   kialakításával,   barátságos   megjelenésével   és   kényelmével   a   hosszas   várakozás   unalmát,   a   várakozással                                                                                                               40

Forrás:  http://www.inclusivedesigntoolkit.com  Elérve:  2013.  május  13.    Szentpéteri  Márton.  2012.  Design  és  kultúra.  Befogadó  designkultúra.  Budapest:  Építészfórum   Kiadói  Kft.   42  Forrás:  http://www.ferranlajara.com/WAIT  Elérve:  2013.  május  13.   41

24


esetlegesen együttjáró  szorongás  nyomasztó  érzésének  leküzdését  és  a  várakozással   töltött   idő   hasznosságát   igyekszik   szolgálni,   az   egészségügyi   váróra   jellemző   általános  negatív  hangulatot  barátságossá,  kényelmessé  és  emberközelivé  téve.    

Kép 6  -­‐  Ferran  Lajara  Wait  koncepciójának  vizuális  elemei  

És ahogy  a  korábbiakban  már  említésre  került,  a  fenntartható,  szociálisan  érzékeny   design   irányzatok   tervezési   folyamatának   eredménye   nem   feltétlenül   tárgy   formában   ölt   testet   minden   esetben   –   Lajara   orvosi   váró   berendezéséhez   teljes   vizuális   megjelenést   és   egy   mobilalkalmazást   is   tervezett,   hiszen   a   cél   a   látogató   közérzetének   általános   javítása,   melyhez   a   befogadó,   barátságos   vizuális   környezet   épp  úgy  hozzátartozik,  mint  a  kényelmes  berendezés.      

CO-­‐DESIGN  

A Co-­‐design   gyűjtőfogalma   alá   azon   designmozgalmakat   sorolhatjuk,   melyek   alapvető  jellegzetessége  a  részvételre  alapuló  működési  mechanizmus,  az  elnevezés    

25


Kép 7  -­‐  A  CoDesign  Studio  rotterdami  közösségifejlesztési  projektje  

is a   közösségi   tervezési   módszertanra   utal.   A   Co-­‐design   szellemisége   a   fogyasztót,   mint  a  tervezett  tárgy  létrehozásának  partnerét  tekinti,  egyfajta  kritikai  attitűdöt  vár   el   a   fogyasztótól,   lehetőséget   teremt   a   véleménynyilvánításra,   mindezt   a   jobbító   szándék  és  a  termék  fejlesztése  és  tökéletesítése  érdekében.  A  fogyasztó  tevőleges   bevonásával  a  tervező  szerepe  is  részben  megváltozik  -­‐  a  tervezési  folyamat    során   nem   csupán   alkotóként,   de   mediátorként   szintén   jelen   van,   a   hatékony   működési   mechanizmus   pedig   egy   sor   szükséges   új   tervezői   kompetenciát   (alázat,   türelem,   nyitottság  

és

kompromisszumkészség)

tesz

szükségessé.

A

Co-­‐design

szellemiségének alapvetően   demokratikus   meggyőződése   szerint   a   társadalom   minden   tagja   tud   hasznosan   hozzátenni   a   tervezési   folyamathoz,   éppen   ezért   minden  vélemény  számít.  Hierarchikus  berendezkedés  helyett  a  Co-­‐design  a  hálózat   erejében   és   a   közösségi   tervezés   hatékonyságában   hisz.   A   közösségi   tervezés   célja   olyan   termékek   létrehozása,   melyek   a   leghatékonyabb   felhasználói   élményt   nyújtják,   és   harmonikus   kapcsolatot   eredményeznek   tárgy   és   használója   között,   mindez  a  fenntarthatóságot  és  a  tárgyak  hosszú  távú  élettartamát  célozza.    

26


Az ausztrál  CoDesign  Studio43  nonprofit  szervezete  a  közösség  erejére  alapozva  hoz   létre   közösségépítő   projekteket   a   városépítészet,   a   tájépítészeti,   és   társadalmi   integráció   szociális   eszközrendszerének   segítségével.   Workshop-­‐alapú   tervezési   módszerük  szakmai  résztvevők,  önkéntesek  és  a  helyi  közösség  bevonásával  tervez   hosszú  távú  és  ideiglenes  köztéri  megoldásokat,  játékokat,  közösségi  kerteket,  vagy   eseményeket.      Egyik   legsikeresebb   munkájuk   keretében   Rotterdam   egy   elhanyagolt,   külvárosi   területét   töltötték   meg   új   élettel.   A   közös   munka   során   workshopok   és   játékok   keretében   vonták   be   a   környék   lakóit   a   tervezés   folyamatába   annak   érdekében,   hogy   minél   több   ötlet   megvalósításán   kerersztül   a   közösség   minél   több   tagja   számára  hozzanak  létre  élhető,  szerethető  és  szívesen  használt  teret44.  

Kép 8  -­‐  A  D1618  műhely  Pallók+K  projektjének  munkacsoportja  

A  budapesti  bázisú  D1618  műhely45  a  dabasi  városközpontban  található  Szintes  utcai   lakótelepen  élőket  bevonó,  közösségépítő  projektet  hozott  létre.  Míg  az  elmúlt  évek                                                                                                               43

http://codesignstudio.com.au  Elérve:  2013.  Május  13.   Forrás:  http://codesignstudio.com.au/portfolio-­‐type/neighbourhood-­‐revitalisation-­‐netherlands   Elérve:  2013.  május  13.   45  Forrás:  http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-­‐pallokk/.  Elérve:  2013.  május  3.   44

27


során a  dabasi  városközpont  teljesen  megújult,  a  Szintes  utcai  lakótelep  és  környéke   a   szocializmus   utolsó   beruházásaként   egyfajta   idegen   testként   tapadt   a   városra,   a   létrejött  építészeti  státus  az  itt  élőket  „gyüttmenteknek”,  „szélfúttáknak”  bélyegezve   rekesztette  ki  a  városi  közösségből.    

Kép  9  -­‐  D1618  Pallók+k  projekt  

A projekt  célja  egy  olyan  folyamat  elindítása  volt,     ami     a  közösség  építés  mellett  a   figyelem   odairányításával   hozzájárul   a   Szintes   utcai   lakótelepen   élő   emberek   megítélésének     változásához,  és  folyamatos  közösségi  aktivitást  gerjeszt  Dabason  és   a  város  közelebbi-­‐távolabbi  körzetében.   A   D1618   koncepciója   egy   Lego-­‐szerűen   variálható,   egyszerű   elemekből   építkező   játékos   rendszer   létrehozása   volt,   melynek   segítségével   aktív   tervezési   munkára   szólították   fel   a   környék   lakóközösségét.   Szociológiai   tény,   hogy   egy   lakóközösség   aktívvá   tétele   pozitív   hatással   lehet   az   együtt   élők   közérzetére   és   ezzel   együtt   az   egyének   mentális   állapotára.   A   közös   alkotásban   lévő   erő   életre   hívhat   olyan   szokásokat,  amik  közvetlen  befolyásolhatják  egy  település  életét,  ez  pedig  növelheti   a  helyi  identitást  és  javíthatja  a  város  egységét,  egységességét.  

28


A közösségi   építkezés   alkotó   eleme   az   úgynevezett   “Palló+k”,   egy   egyszerűen   összeilleszthető   és   összeszerelhető   elemekből   álló   bővíthető   rendszer,   melyből   modulszerűen   illeszthető   elemeket   készítve   oldható,   variálható,   bővíthető   térstruktúrát  hoznak  létre.    

Kép  10  -­‐  D1618  Pallók+K  projekt  

A moduláris  elemrendszer  lekicsinyített  modelleinek  segítségével  a  lakóközösség  és   a  tervezőcsapat  közös  ötletelésének  során  születnek  meg  a  köztéri  funkció-­‐ötletek,   melyeket   2-­‐3   hetes   periódusokban   megvalósítva   ki   is   próbál   a   közösség.   A   jól   funkcionáló  és  a  lakóközösség  népszerűségét  kivívó  konstrukciók  a  későbbiek  során   könnyen   reprodukálhatóak,   ezek   előnye,   hogy   képesek   rugalmasan   alkalmazkodni   különféle   téri   szituációkhoz,   más   építőelemeket   is   magukba   tudnal   fogadni   és   szétbontva  egyszerűen  tárolhatóak.     A  kísérleti  koncepció  hosszú  távú  eredménye  lehet  egy  olyan  reprodukció,  melynek   során  a  közösségfejlesztési  folyamat  más  közösségek  életében  is  alapvető  változást,   aktív  kommunikációt,  az  életminőség  javulását,  a  közösségi  terek  önálló,  kreatív,  az   igényeknek  megfelelő  átalakítását  és  hasznosítását  eredményezheti.        

29  


SLOW DESIGN     Napjainkban   egyre   népszerűbbek   a   különböző   slow   design   mozgalmak,   melyek   tudatosan  lépnek  fel  a  felgyorsult  fogyasztási  szokásokkal  és  életmóddal  szemben.  A   slow   design   filozófiája   a   hagyományos   kapitalista   rendszer   működésének   mechanizmusából  kilépve  a  tudatos  lelassulás  pozitív  élettani  hatásaira  és  a  design   társadalmi   anyagcserével   kapcsolatos   potenciális   változást   előserkentő   szerepére   hívja  fel  a  figyelmet46.   Az   Egyesült   Államokban   „gyorsítóknak”   nevezik   a   divat   és   a   divattal   kapcsolatos   termékeket   előállító   termelői   csoportokat.   Az   elnevezés   a   tervezett   elvaulás   módszerére  utal  –  a  tárgyak  kulturális  értelemben  öregszenek  el,  azaz  „kimennek  a   divatból”,   jóllehet   funkcionális   szempontból   kifogástalanul   helytállnának   még.   A   fogyasztók   státuszreprezentációs   igényére   alapozva   a   piac   rendkívüli   gyorsasággal   produkálja   az   újabbnál   újabb,   magasabb   teljesítményű,   összetettebb   funkciókkal   rendelkező   termékeket,   s   kihasználva   a   fogyasztó   birtoklási   vágyát,   a   szeméttermelést  és  a  jól  működő  tárgyak  tudatos  elértéktelenítését  generálják47.   Ezzel  szemben  „lassítóknak”  nevezhetjük  azokat  a  designtrendeket,  melyek  a  tárgyak   használati   értékét   helyezik   előtérbe,   a   tradicionális   kézműves   technológiák   életben   tartására   törekedve   az   ipari   tömegtermelés   helyett   a   kézi   munkával,   odaadó   figyelemmel   gyártott   tárgyak   létjogosultságára   hívják   fel   a   figyelmet.   A   design   szempontjából   tekintett   lassúság   vonatkozhat   a   tervezési   folyamatra,   az   előállítás   lassú,   azaz   kézműves   jellegére   és   a   fogyasztás   lassússágára,   azaz   a   tárgyakhoz   való   tudatos   ragaszkodásra,   az   eldobható   tárgyak   kultúrájával   szemben   való   tudatos   fellépésre   is.   A   slow-­‐mozgalom   nagy   hangsúlyt   fektet   a   helyi   értékekre   –   a   helyi   nyersanyagok   használatára,   a   kulturális   hagyományok   életben   tartására,   a   helyi   kis   közösségek  hagyományaira  alapozva48.   A   slow   design   gyakorta   él   az   emocionális   design   eszközrendszerével,   melynek   segítségével  érzelmi  kapcsolat  jöhet  létre  tárgy  és  felhasználója  között.                                                                                                                 46  Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.   47

Zalavári  József.  2008.  A  forma  tervezése  –  designökológia.  Budapest:  Scolar  Kiadó.    Halasi  Rita  Mária.  2012.  Design  Hét.  Bevezető.  Forrás:  http://www.designhet.hu/bevezeto  Elérve:   2013.  május  13.   48

30


Donald Norman  amerikai  pszichológus  és  designelméleti  szakember  2004-­‐ben  adta   ki  Emotional  Design  –  Why  we  Love  Or  Hate  Everyday  Things   című  könyvét,  melyben   részletesen  tárgyalja  ember  és  tárgy  kapcsolatának  emocionális  oldalát.     Norman   alapvető   jelentőséget   tulajdonít   az   emóciónak   az   ember   kognitív   rendszerének  szempontjából.  A  szép  dolgok  jó  érzést  okoznak,  emocionális  hatásuk   révén  inspirálnak  bennünket.  Az  emóció  képes  arra,  hogy  megváltoztassa  az  ember   problémamegoldó   képességét   –   pozitív   hangulatban   agyműködésünk   aktívabb,   képesek   vagyunk   problémák   sokrétű   megközelítésére,   élénkebbek   a   gondolkodási   folyamatok   az   agyunkban,   kreatívabbak   vagyunk,   és   képzelőerőnk   is   jelentősen   hatékonyabb 49 .   A   használati   tárgyaink   által   kiváltott   érzelmek   jelentősége   több   szempontból   is   fontos.   Elsősorban   a   közérzetünkre   gyakorolt   hatást   kell   megemlíteni,   mely   alapvetően   befolyásolja   mindennapi   szinten   életminőségünket.   Emocionális   szempontból   nagyra   becsült   tárgyainkkal   másképp   bánunk,   mint   a   számunkra   közömbös   darabokkal,   megbecsüljük   őket   és   legjobb   tudásunk   szerint   igyekszünk   meghosszabbítani   élettartamukat   –   ez   pedig   egy   sarkalatos   jelentőségű   pont   az   emocionális   design   diskurzust   illetően.   A   hosszútávra   tervezés   szempontja   éppen   ezért   a   fenntarthatóság   egyik   kulcsfontosságú   eleme,   melyet   a   tárgyakhoz   való   emocionális   kötődés   mozgat.   Az   emocionális   szempontokat   szem   előtt   tartó   designszemlélet  tudatosan  száll  szembe  az  eldobható  tárgyak  kultúrájának  működési   mechanizmusával   és   minőségi   tárgyak   alkotásán   keresztül   válik   a   fenntartható   irányzatok  egyik  legfontosabb  képviselőjévé.       A   slow   mozgalom   egyik   legismertebb   képviselője   a   New   York-­‐i   slowLab   nonprofit   szervezete50.  A  szervezet  a  lassúság  népszerűsítését  zászlajára  tűzve  az  életminőség   javításán   dolgozik   személyes,   szociokulturális   és   társadalmi   szinten.   Nyilvános   előadások,   beszélgetések,   kiállítások   keretében   igyekeznek   minél   szélesebb   közönséghez  eljuttatni  a  slow  design  szemléletét.  A  slowLab  weboldala  egyfajta  slow   design   adatbázisként   számos   slow   design   projektet   publikál,   blogjuk   pedig   a   slow   design  aktuális  témáival  kapcsolatban  hoz  létre  nyilvános  fórumot.                                                                                                                 49

Norman,  Donald  A.  2004.  Emotional  Design  -­‐  Why  we  Love  Or  Hate  Everyday  Things.  New  York:   Basic  Books.   50  Forrás:  http://www.slowlab.net  Elérve:  2013.  május  13.  

31


A hazai  tárgyalkotás  területén  az   emocionális   design   egyik   ismert   és  sikeres  képviselője  a  Dombon-­‐ a-­‐tanya  

budapesti

design

műhelye, ahol  a  mesteremberek   évszázados  tudását  és  a  letisztult   design   szemlélet   esztétikáját   ötvöző   tárgyak   születnek.   A   Dombon-­‐a-­‐tanya   filozófiája   a   funkciót  

előtérbe

helyező

gondolati és   forma   tisztaság   mentén   született   meg,   tárgyaik   azonban   magukon   viselik   a   tervezők   kifinomult   ízlésvilágát   és  feminin  érzékenységét,  ezáltal   válnak   különlegessé   és   képessé  

Kép 11  -­‐  Dombon-­‐a-­‐tanya:  Játékház  

arra, hogy  az  emberben  mélyebb   érzelmi   réteget   mozgassanak   meg.   Tárgyaik   a   tradicionális   mesterségek   életben   tartásával   hívják   fel   a   figyelmet   a   maradandó   értékek   tiszteletére,   tudatosan   törekedve   így   a   lassúságra   mind   a   tervezés,   mind   a   gyártás   területén.   Esetükben   napjaink   használati   tárgyainak   ideiglenessége   helyett   minőségi,   tisztán   funkcióból   eredő,   felesleges   részletek   nélkül   működő   tárgyak   formájában   társul   a   tiszta   gondolathoz  a  végtelenül  tiszta  forma51.       2011-­‐ben  a  Design  Hét  alkalmából  a  slow  design  tematikához  kötődve  született  meg   a   TheBétaVersion   és   a   Dombon-­‐a-­‐tanya   Box   Couture   elnevezésű   közös   kollekciója,   melynek  darabjait  Budapesten,  Helsinkiben  és  Sopronban  is  kiállították,  s  melyekről   számos  hazai  és  nemzetközi  design  blog  is  elismerően  számolt  be.    

                                                                                                          51

Forrás:  http://www.dombon-­‐a-­‐tanya.hu  Elérve:  2013.  május  13.  

32


Kép 12  -­‐  Dombon-­‐a-­‐tanya  &  TheBétaVersion:  Box  Couture  kollekció  

A  Box  Couture  kollekció  kapcsán  a  tárgytervezés  lassú  megközelítéséről  kérdeztem   Nagy  Anna  Nórát,  a  Dombon-­‐a-­‐tanya  tervezőjét52.     –  Hogyan  írható  le  az  emocionális  design  sajátságos  tervezési  metódusa  és  miben   különbözik  ez  egy  „hagyományos”  tervezési  feladattól?   –   A   Dombon-­‐a-­‐tanya   és   a   TheBétaVersion   által   közösen   tervezett   Box   Couture   kollekció   célja,   hogy   általános   emberi   emóciókat,   szokásokat,   habitusokat   fogalmazzon   meg   tárgyak   formájában.   Ebben   az   értelemben   nem   a   tervezési   metódus,   hanem   a   feladatválasztás   volt   az,   ami   miatt   azt   mondhatjuk,   hogy   ez   egyfajta   emocionális   design.   Így   a   feladatválasztásból   fakad   a   „hagyományos”   tervezési   faladattól   való   különbözőség,   hiszen   itt   pusztán   saját   tapasztalatainkra,   érzelmeinkre   támaszkodva   hoztunk   létre   tárgyakat,   próbálva   mindezt   a   legmegalapozottabb  és  racionálisabb  módon  tenni.  

                                                                                                          52

Nagy  Anna  Nórával,  a  Dombon-­‐a-­‐tanya  tervezőjével  készített  interjúm  alapján.  2013.  április  

33


– Milyen  módon  kapcsolódik  az  emocionális,  illetve  a  slow  design  szellemisége  a   fenntarthatóság  gondolatához?   –   Amennyiben   az   általunk   létrehozott   kollekció   tervezési   rendszere   nevezhető   emocionális   designnak,   úgy   arra   inkább   a   slow   designhoz   való   közeliség   lenne   jellemző.   Ez   pedig   evidensen   kapcsolódik   a   fenntarthatósághoz.   A   kis   szériás,   helyi   kézművesek   által   előállított,   helyi   alapanyagokat   felhasználó   tárgyak,   melyek   olyan   üzenetet  hivatottak  közvetíteni,  ami  nem  csak  egy  generációt,  nem  csak  egy  trendet   fed   le,   hanem   általános   emberi   viselkedési   formákat   vesz   alapul,   hosszú   távú   használatot   feltételez.   Ebben   az   értelemben   pedig   ezek   a   tárgyak   természetükénél   fogva  kapcsolódnak  a  fenntarthatósághoz.     –  Milyen  egy  jó  tárgy?   –   Egy   jó   tárgy   okos,   szellemes   és   szép.   Egy   jó   tárgyat   az   ember   nem   kívánna   átalakítani,  viszont  nagyon  szeretne  birtokolni.     –  Hogyan  hat  egy  tárgy  az  emberi  érzelmekre  és  hogyan  befolyásolhatják  a  tárgyak   az  érzelmi  állapotunkat?   –   Véleményem   szerint   egy   tárgy   általánosságban   csak   alap   érzelmek   kiváltására   képes  (mint  tetszik,  nem  tetszik,  megijeszt,  megnevettet).  Ami  ezen  kívül  érzelmeket   válthat   ki   egy-­‐egy   szemlélőből,   az   az   emlékek   felidézésének   képessége,   mely   magában  az  emberben  lakik.  Az  az  asszociációs  képesség,  aminek  hatására  egy  tárgy   –   ugyan   áttételesen   –   de   képes   összetett,   vagy   egészen   kifinomult   érzelmek   kiváltásra  is.      

OPEN(SOURCE) DESIGN     A   mindenki   számára   elérhető   információ,   a   nyílt   és   demokratikus,   bárki   által   bővíthető,  fejleszthető  rendszerek  első  példája  az  internet,  illetve  annak  elődjeként   létrejött  Arpanet,  mely  a  kilencvenes  évekre  világszerte  alapvetően  megváltoztatta   az  

információ

áramlás

módjának,

34

sebességének,

technológiájának

és


hozzáférhetőségének addig  ismert  működését.  Ezzel  együtt  az  ingyenes  programok   és   nyílt   forráskódú   rendszerek   is   dinamikusan   elterjedtek,   a   Linux   operációs   rendszerének   ingyenes   modellje   és   a   Wikipedia   nyilvános   és   mindenki   számára   szabadon   szerkeszthető   információs   adatbázisa   a   mozgalom   legkorábbi   sikeres   példái53.     A  digitális  technológiák  és  a  web2  széles  körben  való  elterjedésének  következtében   a  kultúrát,  a  designt  és  a  művészetet  ma  már  nem  elérhetetlen,  megközelíthetetlen   alkotózsenik  művelik.  Napjainkra  oly  mértékben  lecsökkent  a  technológia  ára,  hogy  a   korábbiakhoz   képest   rendkívül   széles   réteg   számára   nyitva   áll   a   lehetőség,   hogy   alkotóvá,  kultúra  és  értékteremtővé  váljon.  Az  egyre  inkább  demokratizálódó  kultúra   rendszere   lehetőséget   és   helyet   teremt   bárki   számára   –   a   kiadók,   a   hivatalos   csatornák,   a   korábban   mindenki   által   elfogadott   médiumok   helyét   fokozatosan   átveszik  az  alulról  építkező  egyéni  kezdeményezések  nem  csak  a  kultúra,  de  a  design   területén   is.   Egyre-­‐másra   születnek   a   webes   gyűjtemények,   melyek   designerek   ingyenesen   letölthető   háromdimenziós   terveit   gyűjtik,   melyek   fejleszthetők,   perszonalizálhatóak  és  3D  nyomtatóval  a  világ  bármely  pontján  kinyomtathatók.     Az  open  design  szellemisége  és  a  posztindusztriális  éra  találkozása  mentén  a  korábbi   tömegtermelést  egyre  inkább  a  személyre  szabott,  rugalmas  és  egyedi  megoldások   váltják   fel,   jóllehet   a   tendencia   még   csupán   kezdeti   lépéseit   teszi,   nagy   valószínűséggel   a   közeljövőben   egyre   többekhez   elér.   A   Hollandiában   dinamikusan   teret   hódító   designszemlélet   nyitottsága   nem   csupán   a   szabad   felhasználásban   és   megosztásban   rejlik,   a   nyitottság   ezen   a   területen   a   különböző   tudomány-­‐   és   alkotóterületek   átjárhatóságát,   kutatási   eredményeinek   integrálását   és   ennek   megfelelően   a   design   interdiszciplináris   megközelítését   ülteti   át   a   gyakorlatba,   így   válik   a   tárgytervezés   társadalmi   és   szociális   jelentőségűvé,   mely   épp   úgy   igyekszik   reflektálni   az   egyes   ember   igényeire,   mint   alkalmazkodni   a   társadalmi   szintű   körülményekhez  és  azok  folyamatos  változásaihoz.    

                                                                                                          53

Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a  Sustainable  World.   London:  Earthscan  Ltd.    

35


Az innovatív   és   nagy   sikerű   holland   Studio   Droog   számos   design   projektjét   követően   a  közeljövőben  indítja  el  MakeMe54  elnevezésű,  open  szellemiségben  működő  online   tervgyűjteményét,   mely   lehetővé   teszi   a   design   megosztását,   letöltését,   népszerűsítését,   így   egy-­‐egy   tárgy   elérhetővé   válhat   a   világ   bármely   pontján   bárki   számára.  

Kép  13  -­‐  A  Studio  Droog  MakeMe  projektje  

Számos terv   módosítható   személyes   igényeknek   megfelelően   is,   így   válik   a   design   teljes  mértékben  nyitottá,  demokratikussá.  Figyelemre  méltó  kezdeményezés  ez  egy   piaci  alapon  működő,  ismert  és  nagy  presztízst  kivívott  design  cég  esetében,  jóllehet   a   Droog   mindig   is   innovatív   szellemiségéről,   társadalmi   elkötelezettségéről   és   kísérletező  kedvéről  volt  ismert.       Az  open  design  mozgalmának  egyik  legismertebb  és  legjelesebb  hazai  képviselője  a   Fablab   Budapest  tech-­‐műhelye.55  A  Fablab  hálózatának  első  laborját  1996-­‐ban  hozta   létre  Neil  Gershenfeld,  a  Massachusetts  Institute  of  Technology  professzora  azzal  a   céllal,   hogy   a   hallgatókkal   való   kísérletezést   és   annak   technológiai   feltételeit,   melyet   korábban   csak   szigorúan   nagyipari   célra   használtak,   elérhetővé   tegye   minél   több                                                                                                               54

Forrás:  http://make-­‐me.com  Elérve:  2013.  május  3.    Fiáth  Heni,  a  Fablab  Budapest  tulajdonosával  készített  interjú  alapján.  2013.  április  

55

36


fiatal kutató   számára.   Az   eredeti   ötlet   alapján   az   első   Fablab   célja   egy   olyan   technológia  kifejlesztése  volt,  melynek  keretében  a  teleportáláshoz  legközelebb  álló,   korunk   technológiai   fejlettségének   megfelelő   módszert   tudják   létrehozni,   mellyel   a   világ   két   távoli   pontján   szinte   egy   időben   létrehozható   egyazon   tárgy.   A   kísérlet   lényegi   eleme   a   file-­‐ok   megosztása,   és   a   korábban   rendkívül   drága   3D   nyomtatási   technológia  alkalmazása  volt.  A  kísérlet  sikeresnek  bizonyult,  melyet  mi  sem  bizonyít   jobban,   mint   a   Fablab-­‐ek   mára   már   közel   száz   műhelyet   számláló   világ   szintű   hálózata.     A   Fablab   filozófiájának   alapja   a   technológia,   az   információ   és   a   fejlesztés   demokratizálásának   szándéka   és   az   a   törekvés,   hogy   a   technológia   vívmányait   minél   szélesebb  kör  számára  elérhetővé  tegyék.       Fiáth   Heni,   a   Fablab   Budapest   vezetője   a   szervezet   hazai   működésével   kapcsolatos   tapasztalatairól,   a   Fablab   kínálta   lehetőségekről   és   a   működési   modell   problematikáiról   mesélt  2013.  márciusában  készített  interjúmban     –  Hogyan    működik  a  Fablab  Budapest,  ki  a  fenntartója?   –   A   Fablab   egy   hálózat,   nem   egy   cég,   nem   franchise   rendszerben   működik.   Az   első   Fablab   az   MIT   keretében   Kép  14  -­‐  Fiáth  Heni  a  Fablab   Budapest  egyik  alapítója  

jött létre,  majd  ezt  követően  néhány  újabb  labor  alakult  az   Egyesült   Államokban,   és   azt   követően   született   meg   a  

döntés, hogy  a  hálózathoz  csatlakozó  új  alapítású  Fablab-­‐ek  már  helyi  szervezésben   és   finanszírozással   működjenek.   Ez   azért   fontos,   mert   a   Fablab   szellemiségének   meghatározó  eleme  a  lokalitás,  tehát  elvárás,  hogy  a  laborok  helyi  szükségletekre  és   problémákra   reflektálva,   az   adott   gazdasági   környezethez   alkalmazkodva   működjenek.  Éppen  ezért  a  Fablab  Budapest  semmilyen  anyagi  támogatást  nem  kap   a  nemzetközi  hálózattól,  önfenntartó  jelleggel  működik.       –  Milyen  szabályok  mentén  működik  a  Fablab?   –   A   Fablab-­‐ben   született   tárgyak   a   tervező   tulajdonát   képezik   mind   szellemi,   mind   gazdasági  értelemben,  amit  mi  teszünk,  hogy  a  tervezők  rendelkezésére  bocsátjuk  a    

37


szükséges technológiát   aránylag   alacsony   áron.   Cserébe   azt   kérjük,   hogy   a   munka   során   a   készítő   dokumentálja   az   adott   projektet   és   ezeket   a   file-­‐okat   a   Fablab   Budapest  saját  szerverén  tárolva  elérhetővé  tegye  mások  számára  is.  Természetesen   ez  nem  kötelező,  amennyiben  valaki  titokban  szeretne  dolgozni,  készséggel  aláírjuk  a   titoktartási  szerződést,  de  ebben  az  esetben  a  gépek  használatának  díját  magasabb   árkategóriában   számítjuk.   A   jövőben   szeretnénk   kiépíteni   egy   online   rendszert,   melyben  az  összes  itt  készült  tervet  elérhetővé  tesszük  minden  érdeklődő  számára,   így  lehetőség  lenne  az  ötletadásra  és  bárki  eljöhetne  hozzánk  azzal,  hogy  látott  egy   izgalmas  ötletet  a  weben  és  ahhoz  hasonlót  szeretne  ő  is  létrehozni.       –  Nemzetközi  szinten  ismerhetünk  hasonló  online  adatbázisokat?   –   Igen,   az   egyik   legnépszerűbb   a   Thingiverse   oldala56,   ahol   ingyenesen   letölthető   tervek  százai  találhatók  részletes  leírással  arró,  hogyan  született  meg  az  adott  terv.  A   dolog   nagyszerűsége   a   demokratikus   jelleg   mellett   abban   rejlik,   hogy   a   tárgyak   evolúciója   remekül   nyomon   követhető.   Ehhez   hasonló   rendszert   szeretnénk   létrehozni  a  Fablab  számára  is.      

Kép  15  -­‐  Fablab  Budapest  

                                                                                                          56

http://www.thingiverse.com/  

38


– Mennyire  életképes  az  open  design  filozófiája  ma  Magyarországon?   –   Jelen   pillanatban   nem   tudnék   megemlíteni   egy   olyan   hazai   designert   sem,   aki   következetesen  és  kizárólag  az  open  design  szellemiségének  megfelelően  tervez,  és   ahogy   látom,   tervezőink   inkább   az   életben   maradásért   küzdenek   azzal,   hogy   el   tudják  adni  munkáikat.  Az  open  design  szellemisége  jóléti  társadalmakban  működik   igazán,  ahol  mindennek  és  mindenkinek  megvan  a  helye,  ahol  biztosított  a  tervezők   megélhetése,  de  Magyarország  jelen  pillanatban  nem  tart  még  itt.       –   Elképzelhető,   hogy   olcsóbb   kinyomtatni   3D   nyomtató   segítségével   a   saját   tárgyainkat  a  saját  elképzeléseink  alapján?   –   Véleményem   szerint   egyelőre   nem,   mivel   hozzá   vagyunk   szokva   bizonyos   árakhoz,   például  egy  apró  műanyag  tárgy  ára  egészen  alacsony,  és  az  emberek  nem  akarnak   ennél   többet   kiadni   érte.   Biztos   vagyok   benne,   hogy   eljön   majd   ennek   is   az   ideje,   de   jelen  pillanatban  a  3D  nyomtatás  megtanulására  fordítandó  idő  és  energia  elég  sok,   épp  ezért  azt  gondolom,  hogy  ennek  az  ideje  nem  érkezett  még  el.      

Kép  16  -­‐  Fablab  Budapest  

39


– Mely  területen  működhet  leghatékonyabban  az  open  design  szellemisége?   –   Nemrégiben   láttam   egy   holland   filmet   az   open   designról,   melyben   azt   mutatták   be,  hogyan  készíthetjük  el  saját  bútorainkat  egyéni  méretben,  színben,  formában.  A   folyamat   teljes   egészében   digitalizált   és   demokratikus,   az   embernek   nem   kell   tervezőnek   lennie   ahhoz,   hogy   használni   tudja.   Úgy   gondolom,   hogy   aránylag   egyszerűen  digitalizálható  tárgyak  esetén  ez  a  módszer  jól  működhet.  De  bonyolult   tárgyak   esetében   mindig   szükség   lesz   tervezőre.   A   csináld   magad   mozgalom   folyamatosan  fejődik,  de  ez  nem  azonos  az  open  designnal.  A  technológia  lehetővé   teszi,  hogy  kinyomtassuk  akár  saját  cipőnket,  de  az  eredmény  minősége  valószínűleg   messze   elmarad   az   általunk   megszokott   minőségtől.   Ugyanakkor   azoknál   a   termékeknél,   melyek   élettartama   aránylag   rövid,   ez   a   módszer   működőképes,   és   elég   sok   ilyen   tárgy   van   a   környezetünkben.   Ami   fontos,   hogy   a   3D   nyomtatók   úgynevezett   PLA   (polylactic   acid   –   biológiai   úton   lebomló   polimer)   műanyaggal   működnek,   melynek   alapanyaga   egyfajta   kukorica   származék,   ennek   köszönhetően   az  ezzel  a  technológiával  készült  tárgyak  nem  szennyezik  a  környezetet.        

40


ÖSSZEFOGLALÁS  

Kutatásom eredményeképpen   megállapítható,   hogy   a   kortárs   design   népszerű,   látványos   luxus   és   fogyasztási   cikkekben   formát   öltő   irányzatai   mellett   egyre   több   alternatív   út   jelenik   meg,   számos   szociálisan   érzékeny   és   társadalmilag   elhivatott   tervező  munkáját  megvalósító  kezdeményezés  lát  napvilágot,  melyek  az  életminőség   javítására,   kiszolgáltatott   társadalmi   csoportok   helyzetének   könnyítésére   törekszenek  kereskedelmi  szempontok  és  érdekcsoportok  kiszolgálása  helyett.     Véleményem  szerint  a  számos  ígéretes  kezdeményezés  hatékony  kommunikációval   és   folyamatos   közösségi   jelenléttel   hosszabb-­‐rövidebb   idő   alatt   egyre   szélesebb   befogadó   réteghez   elérhet.   Fontosnak   tartom   a   designról   való   diskurzus   kezdeményezését  népszerű  fórumokon,  nem  csupán  szakmai  keretek  között,  annak   érdekében,   hogy   minél   szélesebb   körben   lehetővé   váljon   a   fenti   nagyszerű   eredmények  pozitív  társadalmi  hatásainak  kommunikálása.     A   szakmán   kívül   állók   elképzelésében   gyakorta   merül   fel   a   designról   való   gondolkodást   illetően,   hogy   az   egyfajta   úri   huncutság   és   egy   kiváltságos,   szűk   társadalmi   réteg   játékszere.   Ha   azonban   megfelelő   kommunikációval   széles   réteg   megismerné   a   szociálisan   érzékeny   designtrendek   törekvéseit,   a   tervezők   kitartó,   lelkiismeretes   munkáját   és   az   általuk   elért,   kézzelfogható   eredményeket,   egyfajta   társadalmi   felelősségérzet   motivációját   is   eredményezhetné   a   design   diskurzus,   melynek  hatására  talán  egyre  többen  döntenének  tudatosan  hétköznapi  fogyasztási   szokásaikkal,   tárgyaik   megválasztásával   kapcsolatban.   Talán   egyre   többen   és   többen   látnának   értéket   a   divat   diktálta   gyorsan   változó   trendek   követése   helyett   a   maradandó   értéket   képviselő,   minőségi   tárgyi   környezet   kialakításában,   a   fenntartható   design   támogatásában   és   a   környezeti   értékek   megóvásában.   Designelméleti   szakemberként   és   fogyasztóként   is   kötelességemnek   érzem   hogy   hatékonyan   részt   vegyek   ebben   a   feladatban,   melynek   legjobb   tudásom   szerint   igyekszem  a  jövőben  is  eleget  tenni.      

41


BIBLIOGRÁFIA:   • • • • • • • • • • • • •

• • • • • •

Birkeland, Janis.  2009.  Positive  Development  –  From  Vicious  Circles  to   Virtuous  Cycles  Trough  Built  Environment  Design.  London:  Eartscan  Ltd.   BEDA.  2004.  Design  Issues  in  Europe  Today.  BEDA   Cummings,  Neil  –  Lewandowska,  Marysia.  2000.  The  Value  of  Things.   London:  August.   Droste,  Magdalena.  2003.  Bauhaus.  Budapest:  Vince  Kiadó.   Ernyei  Gyula.  2011.  Design  –  Tervezéselmélet  és  termékformálás  1750-­‐2010.   Budapest:  Ráday  Könyvesház.   Fuad-­‐Luke,  Alastair.  2009.  Design  Activism  –  Beautiful  Strangeness  for  a   Sustainable  World.  London:  Earthscan  Ltd.     Gwitt,  Alison  –  Rissanen,  Timo.  2011.  Shaping  Sustainable  Fashion:   Changing  the  Way  We  Make  and  Use  Clothes.  London:  Earthscan  Ltd.   Heskett,  John.  2002.  Design  -­‐  A  Very  Short  Introduction.  New  York:  Oxford   University  Press.   McDonough,  William  –  Braungart,  Michael.  2007.  Bölcsőtől  bölcsőig.   Budapest:  HVG  Kiadó.   Norman,  Donald  A.  1988.  Design  of  Everyday  Things.  New  York:  Basic  Books.   Norman,  Donald  A.  2004.  Emotional  Design  -­‐  Why  we  Love  Or  Hate   Everyday  Things.  New  York:  Basic  Books.   Papanek,  Victor.  1971.  Design  for  the  Real  World:  Human  Ecology  and   Social  Change.  New  York:  Pantheon  Books.   Pilloton,  Emily.  2009.  Design  revolution:  100  products  that  empower   people/Emily  Pilloton;  foreword  by  Allan  Chochinov.  New  York:   D.A.P./Distributed  Art  Publishers,  Inc.   Schumacher,  Ernst  Freidrich.  1973.  Small  is  Beautiful.  Economics  as  If  People   Mattered.  London:  Blond  &  Briggs.     Smithsonian  Institution.  2007.  Design  for  the  Other  90%.  New  York:   Smithsonian  Institution.     Szentpéteri  Márton.  2012.  Design  és  kultúra.  Befogadó  designkultúra.   Budapest:  Építészfórum  Kiadói  Kft.   Thackara,  John.  2005.  In  the  Bubble.  Cambridge:  The  MIT  Press.   Tischner,  Ursula.  Charter,  Martin.  2001.  Developing  Products  and  Services   for  the  Future.  Sheffield:  Greenleaf  Publishing  Ltd.   United  Nations.  1987.  Our  Common  Future.  Report  of  the  World   Commission  on  Environment  and  Development.  United  Nations.   http://conspect.nl/pdf/Our_Common_Future-­‐Brundtland_Report_1987.pdf  -­‐   elérve:  2013.  május  7.  

42


• •

United Nations  Environment  Programme  Division  of  Technology,  Industry   and  Economics.  Delft  University  of  Technology  Faculty  of  Industrial  Design   Engineering  Design  for  Sustainability  Programme.  2006.  Design  for   Sustainability.  A  Practical  Approach  for  Developing  Economies.     http://www.d4s-­‐de.org/manual/d4stotalmanual.pdf  -­‐  elérve:  2013.  május  7.   Wackernagel,  Mathis  –  E.Rees,  William.  2001.  Ökológiai  lábnyomunk.   Budapest:  Föld  Napja  Alapítvány.   Zalavári  József.  2008.  A  forma  tervezése  –  designökológia.  Budapest:  Scolar   Kiadó.    

http://www.ted.com/talks/william_mcdonough_on_cradle_to_cradle_design.html   http://opendesignnow.org/   http://www.thingiverse.com/  -­‐  Elérve:  2013.  április  13.   http://metadesigners.org/tiki/tiki-­‐index.php   http://www.wiser.org/   http://www.dombon-­‐a-­‐tanya.hu/  -­‐  Elérve:  2013.  május  3.   http://fablabbudapest.com/  -­‐  Elérve:  2013.  május  2.   http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-­‐pallokk/  -­‐  Elérve:  2013.  május  3.   https://architectureforhumanity.org/   http://www.volvoce.com/CONSTRUCTIONEQUIPMENT/CORPORATE/EN-­‐

GB/PRESS_ROOM/ARTICLES/ENVIRONMENT/PAGES/VOLVO_GIVES_USED_PARTS_N EW_LEASE_OF_LIFE.ASPX http://www.inclusivedesigntoolkit.com/  -­‐  Elérve:  2013.  május  13.   http://www.ferranlajara.com/  -­‐  Elérve:  2013.  május  13.   http://codesignstudio.com.au/  -­‐Elérve:  2013.  május  13.   http://www.designhet.hu/bevezeto  -­‐  Elérve:  2013.  május  13.   http://www.slowlab.net/index.html  -­‐Elérve:  2013.  május  13.   http://www.tukorbenavilag.hu/  -­‐  Elérve:  2013.  május    16.    

43


KÉPJEGYZÉK:  

Kép 1  -­‐  Volvo  Reman  program,  Forrás:   http://www.volvoce.com/constructionequipment/corporate/en-­‐ gb/press_room/articles/environment/Pages/volvo_gives_used_parts_new_l ease_of_life.aspx  –  Elérve:  2013.  május  16.  

Kép 2  -­‐  Tükörben  a  világ  kiállítás,  2008  december,  Millenáris,  Forrás:   http://www.tukorbenavilag.hu/hu/gallery/millenaris  –  Elérve:  2013.  május   16.  

Kép 3  -­‐  Hippo  Water  Roller,  Forrás:  http://hipporoller.org/  –  Elérve:  2013.   május  16.  

Kép 4  -­‐  A  Miskolci  Autista  Alapítvány  foglalkoztatási  programjában  készült   fonott  ülőkék,  Forrás:  Miskolci  Autista  Alapítvány  

Kép 5  -­‐  Ferran  Lajara  Wait  moduláris  bútor  rendszere,  Forrás:   http://www.ferranlajara.com/WAIT  –  Elérve:  2013.  május  16.  

Kép 6  -­‐  Ferran  Lajara  Wait  koncepciójának  vizuális  elemei,  Forrás:   http://www.ferranlajara.com/WAIT  –  Elérve:  2013.  május  16.  

Kép 7  -­‐  A  CoDesign  Studio  rotterdami  közösségifejlesztési  projektje,  Forrás:   http://codesignstudio.com.au/portfolio-­‐type/neighbourhood-­‐revitalisation-­‐ netherlands/  

Kép 8  -­‐  A  D1618  műhely  Pallók+K  projektjének  munkacsoportja,  Forrás:   http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-­‐pallokk/  

Kép 9  -­‐  D1618  Pallók+k  projekt,  Forrás:   http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-­‐pallokk/  

Kép 10  -­‐  D1618  Pallók+K  projekt,  Forrás:   http://d1618.wordpress.com/2012/09/16/planks-­‐pallokk/  

Kép 11  -­‐  Dombon-­‐a-­‐tanya:  Játékház,  Forrás:  http://www.dombon-­‐a-­‐ tanya.hu/tevekenyseg/2011.html  

Kép 12  -­‐  Dombon-­‐a-­‐tanya  &  TheBétaVersion:  Box  Couture  kollekció,  Forrás:   http://www.dombon-­‐a-­‐tanya.hu/tevekenyseg/2011.html  

Kép 13  –  A  Studio  Drook  MakeMe  projektje,  Forrás:  http://make-­‐me.com/  

Kép 14  –  Fiáth  Heni  a  Fablab  Budapest  egyik  alapítója,  Forrás:   https://www.facebook.com/fabrikacios.laboratorium?fref=ts  

Kép 15  –  Fablab  Budapest,  Forrás:   https://www.facebook.com/fabrikacios.laboratorium?fref=ts  

44


Kép 16  –  Fablab  Budapest,  Forrás:   https://www.facebook.com/fabrikacios.laboratorium?fref=ts  

                                                      A  borítótervet  köszönöm  kedves  barátomnak,  Hatala  Tibornak!   www.tiborhatala.com    

45

Fenntartható design - szociálisan érzékeny irányzatok a kortárs formatervezás területén  

Dolgozatomban a kortárs design fenntarthatósággal foglalkozó irányzatait vizsgálom történelmi keretben, a különböző designtrende...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you