Page 1

ERDÉLYRŐL EURÓPÁBAN Tevékenységi beszámoló 2014-2016


3. Tartalom

Előszó

4.

Kisebbségvédelmi tevékenység

11.

Döntések az Európai Parlamentben

Használt jelölések a kiadványban:

17.

Erdélyről Európában!

Sógor Csaba honlapjára mutató link

22.

Az Európai Parlament hivatalos oldalára mutató link

25.

Videókat jelölő link

További fotókat jelölő link

Sógor Csaba felszólalásait jelölő ikon

Európáról Erdélyben!

Fotóválogatás


Előszó Meggyőződésem, hogy a jogos panaszok és kritikák ellenére az Európai Unióhoz való csatlakozás volt a legjobb dolog, ami Romániával és benne velünk, magyarokkal történhetett. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy honnan indult az ország a rendszerváltás után és hol tartunk most. Persze, egyesek szerint túl lassú a haladás, túl sok esélyt hagytunk veszni. Valószínűleg így volt. De abban biztos vagyok, hogy a mai gyorsan változó, bizonytalan világunkban nem maradhatunk érdektelenek a sorsunk iránt és nem várhatjuk másoktól, hogy utat mutassanak nekünk. Ebből a helyzetből kell a legtöbbet kihoznunk, ezeket a lehetőségeket kell kihasználnunk azért, hogy erős és gyarapodni képes közösségként, bátran nézzünk a jövőbe. Mert Európa, az Európai Unió mi vagyunk. Rajtunk is múlik, hogy merre fordul a kontinens sorsa, milyen irányba kormányozzák azt a tagállamok vezetői, az európai pártcsaládok politikusai és az európai nemzetek. A mi felelősségünk is, hogy tiszta jövőképpel rendelkező, értékeire büszke, érdekeit pontosan ismerő és azokért kiálló egyénekből, illetve közösségekből álljon a jövő Európája. Az Európai Unió, amelyhez éppen tíz éve csatlakoztunk még a vágyaink kiteljesülése volt. A jövő Európai Unióját azonban mi alakítjuk. Minden nap.

SÓGOR Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő


KISEBBSÉGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG 2014 – 2016 Közmeghallgatás az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről Kiemelt jelentőségű esemény volt ez számunkra: első alkalommal került sor olyan hivatalos közmeghallgatásra az Európai Parlamentben, amelyen az európai őshonos nemzeti kisebbségek helyzete került napirendre. Társszervezőként mondok köszönetet az EPP Képviselőcsoportnak, hogy elsőként felvállalta ezt a kérdést. Az eseményre több országból érkeztek szakértők, Romániából Smaranda Enache emberjogi aktivistát hívtuk meg. A szakértők rávilágítottak arra, hogy óriási szakadék van a kisebbségvédelmi jogi lehetőségek és a tényleges gyakorlat között, ezért tudatosítani kell a tagállamokban, hogy a végrehajtás ugyanolyan fontos, sőt, ennek felülvizsgálata nagyobb figyelmet érdemel, mint eddig. º 2015 áprilisa

interaktív

SÓGOR CSABA

4


Szőnyeg alá söpörve - kisebbségi jogok

témakörében szervezett szakmai konferencia Nem viszi előre az Európai Unió tagállamait, ha a problémákat szőnyeg alá söprik. Lehet ez a jelenség a kommunizmus öröksége, vagy vezérelheti történelmi félelem, az biztos, hogy a kisebbségek ügyeinek megnyugtató rendezése előnyt jelentene az Unió egésze számára. Tulajdonképpen ezt próbáltuk felmutatni ezen a találkozón, ahol Veress Emőd jogász a romániai igazságszolgáltatási rendszer útvesztőiről, illetve Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezetője az anyanyelvhasználat lehetőségeiről és akadályairól tartott szakmai előadást. º 2016 februárja interaktív

SÓGOR CSABA

Végre kimondja a nyilvánvaló tényeket a nemzeti kisebbségekről az Unión belüli alapjogok helyzetéről szóló 2016-os parlamenti jelentés Először készült olyan uniós éves jelentés az alapvető jogok helyzetéről, amelyben külön fejezet foglalkozik a kisebbségek védelmével. Ez a legújabb jelentés a 2015-ös év tekintetében vizsgálja az alapvető jogok érvényesülését. A kisebbségekre vonatkozó részek kidolgozásában és módosító javaslatok megfogalmazásában több képviselőtársammal közösen hangsúlyos szerepet vállaltunk. Az Európai Unió végre rögzített számos olyan tényt, amelyek kimondásával már régóta adósa volt a területén élő nemzeti kisebbségi közösségeknek. º 2016 decembere interaktív

SÓGOR CSABA

EURÓPAI PARLAMENT

5


Kilenc évvel az uniós csatlakozás után sincs kisebbségi törvény Romániában „A tapasztalatok azt mutatják: a tagállammá válás után visszafejlődés indulhat el a többség-kisebbség viszonyrendszerben, mint ahogyan ez történt Romániában és Szlovákiában is. Fontos ugyanakkor, hogy a vállalások meg is valósuljanak még a csatlakozás előtt, hiszen Romániában, a 2005-ben, – két évvel a csatlakozás előtt – a kormány által elfogadott kisebbségi törvényt a mai napig nem szavazta meg a parlament, az EU pedig már nem képes kikényszeríteni azt.” º Strasbourg, 2016. február 3. interaktív EURÓPAI PARLAMENT

Hatékonyabb fellépést a nyelvi diszkrimináció minden formája ellen Erdélyből is hívtunk siketnéma vendégeket a jelnyelvek fontosságáról szóló brüsszeli konferenciára. A plenáris termébe lépve felcsillant a szemük: közel ezer ember kommunikált jelnyelven Európa különféle országaiból. Különleges alkalom volt és újra emlékeztethettük az EP-t, hogy kötelességünk felemelni szavunkat a nyelvi diszkrimináció minden formája ellen. º 2016 szeptembere

interaktív

SÓGOR CSABA

6


Nyelv, identitás és hatalom: a kisebbségi nyelvek jövője Európában Az európai kisebbségi nyelvek témakörét érintő konferenciát szerveztünk az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából. Az esemény rávilágított több veszélyeztetett és kevésbé elismert kisebbségi nyelv problémájára azzal a céllal, hogy az európai kisebbségi és regionális nyelvek nagyobb védelemnek és népszerűségnek örvendjenek a jövőben. º 2015 februárja

interaktív

SÓGOR CSABA

Az Európai Unióban 60 regionális vagy kisebbségi nyelv van: a lakosság 10%-a – legalább 55 millió európai polgár – kisebbségi nyelvet beszél. 7


Nem létező török kisebbség Görögországban? Vehemens tiltakozó akció előzte meg a görögországi török kisebbség helyzetéről szóló konferenciánkat, amelyet az Egyesülési szabadság Görögországban – joghézag az európai kisebbségi jogok terén címmel szerveztünk. A szélsőjobboldali Arany Hajnal (Golden Dawn) görög párt képviselői hangosan tiltakoztak a konferencia kezdetekor. Hozzáállásuk is mutatja számunkra, hogy mennyire fontos területre léptünk és mennyire valós a görögországi török kisebbség problémája. º 2016 márciusa

interaktív

SÓGOR CSABA

A gyülekezési szabadság romániai korlátozásáról az EP-ben „Az Európai Unió egyik tagállamában, Romániában éppen ezen a héten tiltottak be egy békés tiltakozó felvonulást pusztán azért, mert annak politikai céljaival, a felvetett problémákkal nem értettek egyet a hatalmon levő politikai szervezetek. A gyülekezési jog korlátozása egyértelműen a nem demokratikus rendszerek bevett gyakorlata. Jó lenne, ha erre emlékeztetnénk azt a Romániát is, amelynek hivatalos álláspontja, hogy a nemzeti kisebbségek problémáját példás módon rendezte.” º Strasbourg, 2015. március 11. interaktív EURÓPAI PARLAMENT

8


Az EU-s intézményektől is koherens álláspontot kértünk a restitúciós folyamat megtorpanása ügyében Második alkalommal intéztünk levelet Winkler Gyula kollégámmal az Európai Bizottsághoz a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében. Arra kértük az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a romániai restitúciós folyamat megtorpanása ellen. Tolmácsoltuk a romániai magyar közösség, az RMDSZ és az Erdélyi Református Egyházkerület felháborodását és értetlenségét a romániai igazságszolgáltatás döntésével kapcsolatban. º 2014 decembere interaktív

SÓGOR CSABA

„Romániában nemcsak megtorpant, hanem visszafordult a kommunista rendszer által elkobzott javak visszaszolgáltatási folyamata. Nemrégiben jogerős döntés született, hogy egy előzetesen a református egyház tulajdonába visszakerült iskolaépület restitúcióját érvénytelenítik, azaz gyakorlatilag visszaállamosítják. Románia az uniós csatlakozáskor vállalta a teljes restitúciót, a vonatkozó törvények meg is születtek, ám a bíróságok jogértelmezése az egész folyamatot visszafordíthatja. A döntés komoly kételyeket ébreszt bennem, hogy Románia megfelel-e a jogállamiság kritériumának, amelyik az EU-csatlakozás egyik feltétele volt.” º Strasbourg, 2014. december 15. interaktív

„Jelenleg épp egy, a romániai restitúciós törvények értelmében a katolikus egyháznak visszaszolgáltatott épületben működő katolikus magyar iskola kapcsán vizsgálódik a korrupcióellenes ügyészség, mert a gyanú szerint az engedélyezési eljárás kapcsán szabálytalanságok történhettek. Ha történt ilyen, akkor azt ki kell javítani, ám elfogadhatatlan, hogy korrupcióval vádolnak olyan tisztviselőket, akik csak a törvényeket ültették gyakorlatba. A visszakapott egyházi ingatlanokban működő iskolák törvényességének megkérdőjelezése egyre gyakoribb Romániában, félő, hogy a teljes restitúciós folyamat visszafordításának szándéka vezérli az illetékeseket.” º Strasbourg, 2016. november 21. interaktív EURÓPAI PARLAMENT

EURÓPAI PARLAMENT

„A kommunista hatalom által Romániában államosított ingatlanok ügyét többször is szóvá tettük. Felhívtuk rá a figyelmet, hogy a romániai restitúciós folyamat leállt, sőt, egy fontos egyházi ingatlan esetében a bíróság a visszaállamosítás mellett döntött, bűnösnek ítélve a hivatali kötelességüket végző tisztviselőket. Az elfogadhatatlan helyzet ellenére az európai intézmények nem szólaltak meg, nem kérték számon egy tagállam vállalt kötelezettségeit.” º Brüsszel, 2015. június 24. interaktív EURÓPAI PARLAMENT

9


Romániában üldözik a közösségek szimbólumhasználatát „Romániában az állam továbbra is üldözi a közösségek szimbólumhasználatát. Persze, nem minden közösségi szimbólum okoz ekkora felzúdulást, sok tájegységnek megvan a saját zászlója, amelyet szabadon használhat. Csupán a többségében magyarok által lakott Székelyföld zászlója ellen tiltakoznak a román hatóságok.” º Strasbourg, 2016. október 3. interaktív EURÓPAI PARLAMENT

Egy országban élő nemzeti kisebbségek helyzetéről maguk a kisebbségek mondjanak ítéletet Románia államfője nemrég az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt állította, hogy Romániában modellértékű a nemzeti kisebbségek védelme, hiszen kisebbségi németként őt államfővé választották. Ezzel szemben mi úgy gondoljuk, hogy minden esetben az lehet a kisebbségek helyzetének fokmérője, hogy a közösség tagjai, illetve a legitim képviselői hogyan értékelik azt. „Egy országban élő nemzeti kisebbségek helyzetéről maguk a kisebbségek mondjanak ítéletet. Esetünkben ne a román állam első embere, aki megválasztása előtt többször leszögezte: német származásúnak, de román érzelműnek vallja magát.” º Strasbourg, 2017. február 1. interaktív EURÓPAI PARLAMENT

10


DÖNTÉSEK AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN

Az EP számon kérné a tagállamokon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok biztosítását Megszavaztuk azt a jelentéstervezetet, amely egy európai ellenőrzési mechanizmus bevezetésére tesz javaslatot. Olyan rendszer lenne ez, amely nyomon követi a tagállamokban a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető emberi jogok érvényesülését. Erdélyi magyar szemüvegen át nézve ez lehet az eddigi legnagyobb gyakorlati hozzájárulása az Európai Parlamentnek egy olyan uniós rendszer kidolgozásához, amely lehetővé teheti a csatlakozáskor vállalt koppenhágai kritériumok - így a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításának - utólagos felülvizsgálatát és a tagállamokon való számonkérését. Szakbizottsági kezdeményezésemre az elfogadott dokumentumban helyet kaptak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó utalások is. º 2016 decembere interaktív

SÓGOR CSABA

11


Hatékonyabbá tenné az EP az elbocsátottakat támogató uniós gyorssegélyt Átfogó elemzést készítettünk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA), amely gyorssegéllyel támogatta a Kolozsvár melletti Nemeszsuk községi Nokia és az aranyosgyéresi Mechel cégek tömeges elbocsátásai során munkanélkülivé vált dolgozókat. Az Európai Néppárt részéről árnyékjelentéstevő voltam, és sikerült több, az elbocsátottak gyorsabb támogatását elősegítő kiegészítést bevinnünk az elfogadott dokumentumba. Kiderült: más országokhoz képest a romániai projektek leadási és kiegészítési folyamata elfogadhatatlanul sok időt vett igénybe. A Nokia esetében a leépítések bejelentésétől számítva 11 hónap, a Mechel esetében pedig 18 hónap telt el, mire a romániai hatóságok véglegesítették a támogatási projekteket. º 2016 szeptembere interaktív

SÓGOR CSABA

Európai Polgár Díj a székelyföldi természeti és kulturális értékek védelmezőjének Barbara Knowlest azért jelöltük az Európai Polgár Díjra, mert értékmentésből, európaiságból és összefogásból is példát tudott mutatni. 2008-ban költözött Székelyföldre és aktívan segítette a Pogány-havas Kistérségi Társulás projektjeinek megvalósítását: védte a térségben található épített és természeti értékeket egyaránt. Munkáját az angol királyi családi is elismerte. Sajnos szeptember végén, amikor az Európai Parlament kitüntette ezzel a díjjal, már nem lehetett velünk. º 2016 szeptembere interaktív

SÓGOR CSABA Rodics Gergellyel, a Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezető igazgatójával a díjátadón.

12


VISZLÁT ROAMING! Hamarosan véget ér a barangolási díjak korszaka az Európai Unióban. 2017 júniusától a más EU-tagországokba ellátogató uniós polgárok az országhatár átlépését követően is ugyanolyan díjszabás mellett használhatják mobilkészülékeiket, mint saját hazájukban.

Az alacsonyan képzetteket támogatná a Készséggarancia program 70 millió európai polgárnak nincs megfelelő írás-olvasási készsége, nehezen boldogul a számokkal, alacsony, vagy hiányos digitális ismeretekkel rendelkezik. Ők az EU munkaerőpiacának legsérülékenyebb szereplői. Az Európai Bizottság még 2016 nyarán kilátásba helyezte az ún. Készséggarancia program (Skills Guarantee) elindítását, amelynek célja az alacsonyan képzettek felzárkóztatása. Az Európai Néppárt álláspontját én képviseltem a Parlament előtt és koherens, átfogó program kidolgozására szólítottam fel Romániát, hiszen a program megfelelő alkalmazása olyan helyzetekre adhat választ, amelyekkel országunkban is nagyon sokan szembesülnek.

Új uniós program indul a strukturális reformok támogatására Az Európai Parlament és az Európai Tanács között 2017 februárjában megszületett egy megállapodás arról, hogy hamarosan életbe léphet a 2017-2020-as időszakra vonatkozó Strukturálisreform-támogató program, 142,8 millió eurós pénzügyi keretösszeggel. A törvénykezési javaslat foglalkoztatás-ügyi szakbizottsági felelőseként én készítettem el a program létrehozásáról szóló véleménytervezetet, amelyet a szakbizottság nagy többséggel meg is szavazott. A program értelmében egy tagállam megkeresésére az Európai Bizottság több területen is célzott támogatást nyújthatna, pédául az üzleti környezet és a magánszektor fejlesztése, a beruházások, a kereskedelem, a fenntartható fejlődés, az innováció, az oktatás, a munkaügy, a szegénység elleni küzdelem, a közegészségügy, az igazságügy, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a strukturális alapok jobb felhasználása vagy éppen a pénzügyi szektor. Románia szemszögéből is nagyon fontos ez a kezdeményezés, mi arra bátorítjuk az országot, hogy ne hagyja veszni ezt a lehetőséget! 13


Csökkenteni kell az uniós jövedelmek egyenlőtlenségeit „Abban az országban, ahonnan én jövök, Romániában az alkalmazottak 70 százaléka nettó 380 euró alatt keres havonta. Ami Nyugat-Európában középosztálybeli életmód, az nálunk, Keleten a gazdagok kiváltsága. Európa jövője attól is függ, hogy a tagállamok közötti és az egyes tagállamokon belüli egyenlőtlenségek csökkenni fognak-e. Az erős kohéziós politika fenntartása az egyik olyan eszköz, amivel az EU rendelkezik, és annak forrásait 2020 után is a felzárkóztatásra kell fordítani.” º Strasbourg, 2016. május 11. interaktív EURÓPAI PARLAMENT

Egyértelmű európai irányelvek rendelkezzenek a fás legelőkről A fás legelők formai elismerését és azok európai irányelvekbe való megjelenítését sürgettük a civil és szakmai szféra részvételével Brüsszelben. Arra irányítottuk a figyelmet, hogy a fás legelőket, mint évszázados területhasználati módokat, a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjaiba is be kell kapcsolni a kimagasló ökológiai, kulturális és műemlék értékeik miatt. A fás legelők helyzetéről erdélyi vonatkozásban Hartel Tibor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense tartott szakmai áttekintést. º 2015 novembere

interaktív

SÓGOR CSABA

14


A fiatalok munkához jutásának támogatása érdekében 2017ben az EU költségvetésében 500 millió euróval több jut az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésre. További 200 millió euró lesz fejlesztésekre és az ezeket segítő eszközökre, mint a COSME (kis- és középvállalkozások támogatása), Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF, infrastruktúra-fejlesztési projektek), a Horizon 2020 (kutatási projektek) és az Erasmus+ (hallgatói mobilitás) programok támogatására.

2,5 éves parlamenti és szakbizottsági munkám számokban

interaktív EURÓPAI PARLAMENT

15


Kallós Zoltánt jelöltük a 2017-es Europa Nostra-díjra, mert csak elismeréssel beszélhetünk arról a munkáról, amit az elmúlt évtizedekben végzett: a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményéről, az alapítványról, amit létrehozott, és amelyen keresztül annyi gyermeket nevel, an�nyi családot segít. Érdemeit hosszan sorolhatnánk, de megtette ajánlásában Pozsony Ferenc néprajzkutató, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, illetve Kelemen Hunor volt kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke is.

Nem szavaztam meg a szociális dömping visszaszorítására irányuló törekvéseket Az EP úgy döntött, hogy vissza kell szorítani a szociális dömpinget a nyugati tagországokban. Mit értünk ezalatt? Az érvényben lévő uniós szabályok szerint, ha valaki alkalmazásban áll Romániában egy olyan cégnél, amelynek vannak más tagállamban is munkái, akkor őt kiküldhetik oda max. 2 évre dolgozni. A kiküldött munkavállalónak az adott tagállamban érvényes minimálbért kell biztosítani, viszont a munkaadó a társadalombiztosítási járulékokat a munkavállaló után a román szabályok szerint, itthon fizeti meg. Így olcsóbb a hazai vállalkozó számára a munkaerő, amivel versenyelőnyt szerezhet Nyugaton. Ezt a versenyelőnyt próbálják most visszaszorítani. Nemmel szavaztam, amikor ez a téma a parlament asztalára került, mert ezáltal kiszorulhatnak a Kelet-Közép-európai vállalkozások a nyugati szolgáltatások piacáról, és az intézkedés a belső piac alapvető értékeit, pl. a szolgáltatásnyújtás szabadságát is veszélyezteti. º 2016 szeptembere

16


ERDÉLYRŐL EURÓPÁBAN! Erdélyt elvisszük Európába! Romániai magyar európai parlamenti képviselőként kisebbségvédelmi munkám mellett erre a feladatra is vállalkoztam.

Magyar szecessziós építészet Európában A Kárpát-medence területén található magyar szecessziós építészeti örökséggel bíró városok meghatározó épületeit mutattuk be Brüsszelben egy kiállítás keretében. Célunk az volt, hogy azokat a Nyugat-Európában máig sok szempontból ismeretlen magyar szecessziós remekműveket ismertessük meg a nagyközönséggel, melyek művészeti színvonalukat tekintve is megegyeznek a belga, francia vagy a német alkotásokkal. A tablók és térinstallációk olyan erdélyi városok szecessziós építészetébe engednek betekintést, mint Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda. º 2015 májusa

interaktív

SÓGOR CSABA

17


Kiállítással ünnepeltük a Dalai Láma 80. születésnapját Amikor Tibet vallási és politikai vezetőjét ünnepeljük, egyben az alapvető emberi jogok, a kisebbségi jogok és a vallásszabadság témáját is érintjük. Olyan hiányosságokra mutatunk rá, amelyek nem csupán az Európai Unión kívül, hanem annak határain belül is megfigyelhetők. Ilyenkor hangsúlyozhatjuk annak fontosságát, hogy az EU-nak emberjogi és kisebbségvédelmi intézkedéseivel példát kell mutatnia a világnak és ki kell védenie azt, hogy a területén élő őshonos kisebbségeket hátrányos megkülönböztetés érje. º 2015 júniusa

18

r.csaba.M go

EP

SÓGOR CSABA

so

interaktív


Európai szellemiség - nemzeti gyökerek: Bartók Béla életére és munkásságára emlékeztünk az EP-ben A neves magyar művész munkásságát azért dolgoztuk fel és mutattuk be egy kiállítás részeként Brüsszelben, mert életműve felbecsülhetetlen érték számunkra. Köszönöm a szakmai munkát Biró Violának és Monozlai Flórának, akik a Bartók Archívum gyűjteményéből állították össze a kiállítás anyagát. A tárlatot Molnár Zsolt, akkori RMDSZes parlamenti képviselő meghívására Temesváron is bemutattuk 2015-ben, a Magyar Szórvány Napján. Később a kiállítás a művész szülőfalujában, a Temes megyei Nagyszentmiklóson is látható volt. º 2015 szeptembere

interaktív

SÓGOR CSABA

19


Igazi Csíki Sört, ménesi és krasznabélteki borokat kóstoltak az európai döntéshozók Az európai döntéshozók székelyföldi sört, partiumi és bánsági borokat kóstolhattak a strasbourgi Európai Parlamenti Klub (EPA) évzáró rendezvényén. A rangos eseményen meghívásunkra a csíkszentsimoni Igazi Csíki Sör, a krasznabélteki Nachbil és a ménesi Balla Géza borok is bemutatkoztak. º 2016 júliusa interaktív

SÓGOR CSABA

Brüsszelben lépett fel Sepsiszentgyörgy rangos kamarakórusa Meghívásunkra Sepsiszentgyörgy rangos kamarakórusa, a Vox Humana mutatkozott be a brüsszeli katolikus magyar misszió dísztermében. A teltházas kulturális esemény ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyet közösen tartottunk Havas István piarista szerzetessel, brüsszeli magyar lelkésszel. º 2016 szeptembere

interaktív

SÓGOR CSABA

20


Brüsszelben a Márton Áron püspökről szóló vándorkiállítás Kivittük a brüsszeli Magyar Házba a Márton Áron erdélyi püspök életét bemutató vándorkiállítást. A Márton Áron Emlékév keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság több programon keresztül népszerűsítette a példaértékű püspök életművét. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészült kiállítási anyagot Európa fővárosában is bemutassuk. º 2016 októbere interaktív

SÓGOR CSABA

Jaap Scholten Báró elvtárs című könyvét mutattuk be A múltról, de a jelenről és jövőről is szóló kiadvány két szempontból is fontos: egyrészt, jó néha magunkat mások szemével látni, másrészt pedig a könyvet olvasva a nyugatiak is könnyebben megértik Kelet-Európa működését, illetve azt, hogy miért hiányzik sokszor az itteni emberekből a jogállamiságba vetett rendíthetetlen hit és bizalom. º 2016 márciusa

Székely farsang a Brüsszeli Magyar Bálon A 20. alkalommal megszervezett Brüsszeli Magyar Bálról sem hiányoztak az erdélyi magyar kulturális programok. A rangos eseményen meghívásunkra a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes farsangi műsort mutatott be. Ez az egyik legrangosabb társadalmi esemény Európa fővárosában, amelyen évente több mint 500 bálvendéget ismertetnek meg a magyar kultúrával, zenével, táncokkal, konyhaművészettel és tradíciókkal, köztük pedig az erdélyi és székely hagyományokkal is. A Bál bevételét pedig jótékonysági célokra fordítják. º 2017 februárja 21


EURÓPÁRÓL ERDÉLYBEN! Tájékoztató körút az új uniós pályázati ciklus kiírásairól Több erdélyi helyszínen 2015-ben és 2016-ban is megszerveztük a Falufejlesztés európai pénzalapokból elnevezésű tájékoztató jellegű rendezvényünket önkormányzati vezetők és közalkalmazottak számára. Célunk az volt, hogy a 20142020 közötti uniós költségvetési ciklus pályázati lehetőségeiről előzetes tájékoztatást nyújtsunk. Annak érdekében, hogy az erdélyi magyar falvak is több pénzt tudjanak lehívni falufejlesztésre és közösségfejlesztő célokra, rendkívül fontos, hogy időben felkészüljünk ezekre a pályázatokra. interaktív

SÓGOR CSABA

Európai Beszélgető Estek Kolozsváron 2016 októberében Csáky Pál, felvidéki MKP-s képviselőtársamat láttuk vendégül Kolozsváron. Tartalmas beszélgetés volt az átalakulóban lévő Európáról, a megbicsaklott európai multikulturalizmusról, a migrációs nyomás okairól és következményeiről, valamint a Brexit hatásairól. 2015 júniusában Ilhan Kyuchyuk, bulgáriai török EP-képviselőt hívtuk meg, aki érdekfeszítő előadásában közösségének sajátos problémáit ismertette. Köszönet illeti az Evangélikus-Lutheránus Püspökséget és a Járosi Andor Kulturális Műhelyt, hogy évek óta rendezvényünk társszervezői. interaktív

SÓGOR CSABA

22

SÓGOR CSABA


Tíz éves a gyakornoki programunk Ezen a programon keresztül hónapról hónapra egy újabb erdélyi magyar fiatal számára adatik meg az a lehetőség, hogy jobban megértse az Európai Unió és az Európai Parlament működését, benne a mi tevékenységünket. Ebben a mandátumban is minden évben meghirdettük a gyakornoki munkalehetőséget, a legjobb eredménnyel pályázó fiatalokat pedig egy közös szakmai táborba is elhívtuk. 2008 óta 120 erdélyi magyar egyetemista és fiatal szakember végzett gyakornoki munkát a brüsszeli és strasbourgi irodáimban.

interaktív

SÓGOR CSABA

2014

2015

2016

23


2017-ben ünnepeljük az Erasmus program 30. születésnapját – ez mérföldkő Európa történetében! Itt áttekintheti, mit jelent az Erasmus+ program az európai emberek számára.

Folytattuk a tanulmányutak szervezését Mindazt a munkát, amelyről ebben a kis füzetben beszámoltunk, igyekszünk közelebbről is megmutatni, kézzelfoghatóbbá, érzékelhetőbbé tenni, ezért továbbra is fogadjuk az erdélyi látogatócsoportokat az Európai Parlamentben. Középiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak, diáktáborok résztvevőinek, különböző versenyek dobogós helyezettjeinek, szakemberek és civil szervezetek számára ajánljuk fel ezeket az utazási lehetőséget. Közel ezer erdélyi magyar számára szerveztünk 2008 óta Brüsszelbe vagy Strasbourgba szóló tanulmányutat.

24


ERDÉLYRŐL EURÓPÁBAN Tevékenységi beszámoló 2014-2016

EURÓPAI PARLAMENT

r.csaba.M go

EP

SÓGOR CSABA

so

Kiadja és szerkesztette: Sógor Csaba EP-képviselő sajtóirodája

Grafika és tördelés: Henter Hunor (Creativecorpses grafikai műhely) Fotók: Bagyinszki Zoltán, Balogh Zsuzsa, Bethlendi Tamás, Borbáth Katalin, Fodor Zsuzsánna, Henning János László, Serar Szabolcs, Süveg Károly, Szőcs Lehel. Készült: IDEA nyomda, Kolozsvár

2017

Erdélyről Európában - tevékenységi beszámoló 2014-2016  

Összefoglaló kiadvány Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő tevékenységéről.

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you