Issuu on Google+

2013. március

Az V. (Délalföldi) cserkészkerület lapja

XII évf. 2. szám


2

Télvíz után, tavasznyílás idején

Még alig kezd éledni a természet, még a tél vissza-visszaköszön egy-egy hófúvás erejéig. Még március van, de itt a tavasz. Küszöbön a természet újjászületése, a rügyfakadás, a feltámadás. Hamarosan itt a húsvét. A húsvéti liturgia, mint a mesében: három napos. A nagycsütörtök a készület ideje. A tanítványok és Jézus is ünneppel hangolt a feltámadás drámai tetőpontjára. Ünnepi vacsorát ültek, melyen mindnyájan várakozással telten vettek részt, hiszen nem tudták mit hoz a holnap. A nagycsütörtök annak az izgatottsággal teli érzésnek az időszaka, amit mindnyájan átéltünk már, mikor vizsgára készültünk, vagy mikor felelés előtt a tanár a naplót lapozgatta, esetleg olyankor, mikor egy dolgozat kiosztására vártunk. Nagycsütörtökön a levegőben van valami: érezzük, hogy valami történni fog. A nagycsütörtök a közösségek ünnepe is. Az utolsó vacsorával, a lábmosással, és mindazzal, amit Jézus nagycsütörtökön mondott, arra a hívja fel a figyelmet, hogy mekkora kincs együtt lenni, egymásért kiállni, közösséget alkotni. A nagypéntek aztán nem más, mint a húsvéti három nap „tárgyalása”. Nagypénteken jön a bonyodalom, és a cselekmény eléri tetőfokát. Az elmúlás érzése ott motoszkál a fejekben, és mindenkit megérint valami abból, amit szenvedésnek hívunk. Látjuk, halljuk, érezzük mi történt, de felfogni bármit is nagyon nehéz abból, amit csak hit által érthetünk meg, és amit úgy hívunk: passió. Nagyszombaton aztán a drámai tetőpont utáni lecsöndesedés vár ránk. A feltámadás felnyitja a szemünket a szépre, a jóra és arra, hogy van értelme annak, amit úgy nevezünk: élet. Nagyszombatról vasárnapra virradóra magunkba szippantjuk a feltámadás levegőjét, és azt érezhetjük, hogy számunkra is van újjászületés, az év minden napján, a nap minden percében. És fölzúgnak a hamuszín egek,/ hajnalfele a ravensbrücki fák./ És megérzik a fényt a gyökerek./ És szél támad. És fölzeng a világ. (Pilinszky: Harmadnapon. Részlet.) Idén húsvét alkalmával igyekezzünk átélni a szent három nap misztériumát. Próbáljunk megragadni egy momentumot, ami nekünk szól, egy üzenetet, ami hozzánk ér. Húsvét ne csak egy hétvége legyen a sok közül. Legyen a húsvét ünnep. A rügyfakadással együtt nyíljunk ki mi is, legyünk nyitottabbak a világra és egymásra is. Kerekes Gitka, 1507.


3

9. Árvízi Emléknap 2013. március 9-én ismét összegyűltek az V. kerület és az ország más pontjairól érkező cserkészek, hogy a 9. Árvízi Emléknap keretében megemlékezzenek az 1879-es szegedi Nagyárvízről, és változatos programokon vegyenek részt a Dóm téren. Idén közel nyolcszáz cserkész regisztrált a Napra, és (a szép időnek is köszönhetően) rengeteg városi polgár is ellátogatott a Dóm térre. A keretmesés bevezetés után, melyen Caesar felvonult és szabadnapot adott győztes seregének a meghódított provinciában, Misi atya vezetésével megemlékeztünk a Nagyárvíz áldozatairól és azokról is, akik kitartó munkájukkal segítették az újjáépítést. A nap során rengeteg különféle programban lehetett részt venni. Voltak kézműves állomások, ahol fát faraghattak, gyertyát készíthettek, rongylabdát varrhattak, bőrözhettek az érdeklődők, de lehetőség volt az íjászat vagy a kovácsolás kipróbálására is. A legkisebbek megnézhették a Délibáb bábcsoport bemutatóját, vagy meghallgathatták Ragó Ákos meséit. A főzőversenyen résztvevők szorgosan sürgölődtek a bográcsok körül, és főzték a palóclevest. Megemlékeztünk a Magyar Cserkészszövetség 100. születésnapjáról is: a kiállító sátor sokszínű anyaggal készült a Városból érkező emberek és a cserkész látogatók számára egyaránt. A játéksátorban lehetőség nyílt különféle bajnokságokon részt venni, a Teddy Maci Kórház pedig szeretettel várta a gyógyítás fortélyaira kíváncsi kiscserkészeket. A TITOK klub is kitett magáért: ötletes programokkal népszerűsítették a természetvédelmet. Nem maradt el a nagy népszerűségnek örvendő élőcsocsó kupa és a meseerdő sem: utóbbiban a gall alvilágba szálltak alá a bátor harcosok, ahol hosszú küzdelmek során kellett bizonyságot tenni rátermettségükről. Délután szentmise keretében hálát adtunk Szeged újjáépüléséért és az együtt töltött tartalmas napért, majd este közös tábortűzzel ért véget a program. Bibi, 550.


4

Kirándulás Maszat-hegyen Hogy a február is izgi legyen Kirándultunk Maszat-hegyen. Néztük Varró Dani művét Pesti színházakat tűvétettünk, hogy egy jót nevessünk Kacagástól hasra essünk. Mivel Dani rímbe írta, Megpróbálom én is. Inkább prózában írom meg nektek, így tán többet tudtok meg az eseményről. Február 3-án pár lelkes cserkésszel elhatároztuk (Laca, Magdi, Gitka, Ádám, Jancsi, Magdi, és jómagam), hogy egy kicsit magunk mögött hagyjuk a valóságot, és megnézzük egyik kortárs költőnk, Varró Dániel „Túl a Maszat-hegyen” című színdarabját. Tulajdonképp sikerült egy egész vasárnapos programot lezavarni, hisz már délelőtt 11-kor elkezdődött az előadás, és este hatkor is még Budapesten voltunk. Elég érdekes volt, hogy amikor beléptünk a színházba, csak kisgyerekeket láttunk (és szüleiket), idősebbek egyáltalán nem voltak. Szóval mi, nagy „szamarak” beültünk a sokszáz gyerek közé és velük együtt nevettünk az amúgy tényleg vicces produkción. A történet röviden arról szól, hogy Muhi Andris elzarándokol a Maszat-hegyen túlra, ugyanis újdonsült barátját, Jankát elrabolták, ráadásul a gonosz Paca cár hadseregével le akarja igázni a birodalmat. De még ez sem elég, Partvis Attila vezetésével a takarító brigád ki is akarja takarítani őket. A szerző, Varró Dani fantasztikus rímekbe szedte a művét, sőt sikerült a felnőttek számára is szórakoztatóra írnia. Volt olyan pillanat, hogy már jött a következő poén, de még be se fejeztem az előzőn való nevetést (már nem is tudtam, melyiken is nevetek valójában). Ádám mesélte, hogy mikor először látta, annyira nevetett a hexameterben írt részen, hogy a nevetés miatt nem is értette, mit mondanak, csak röhögött szüntelen. Az különösképp tetszett, hogy becsempészett az író pár olyan viccet is, amit a gyerekek (elvileg) nem érthetnek, és itt ne (csak) a piszkos poénokra gondoljatok. Azt hiszem a szülők többet nevettek, mint a kicsik. Egyszer mindenképp érdemes megnézni, nagy lelki felfrissülést garantál számotokra, egy kicsit kizökkent a megszokott „tiszta” világból és egy koszosabbat, ám annál szerethetőbbet mutat be nektek, ahol még „fürdeni is akkor fürdesz, ha akarsz”. Nagy mosolyogva léptünk ki a színházból, annyira megtetszett mindannyinknak hatalmas


5 rím-bomba amit, ránk zúdítottak, hogy Gitkáék lakása felé menet mi is próbáltunk nagy kínnal rímeket faragni, több-kevesebb sikerrel. Mikor megérkeztünk a lakásba, Tibi és Kriszti finom meleg ebéddel vártak minket, amit sikerült igen hamar eltüntetnünk. Majd a nagy evés után nekiültünk egy (számomra új) társasjátékkal játszani, amit szíves figyelmetekbe ajánlok, nagyon szórakoztató, a neve Dixit. Aztán megint előkerült egy játék, az Aranyásók, amiben sok küzdelem árán végül a szabotőr törpök nyertek. Miután rendesen kijátszottuk magunkat, ideje volt, hogy a szegediek vonatra pattanjanak, hogy újult erővel vágjanak neki a második félévnek. „Szép madár a pelikán…” Bauer Iván, 1507.

Csapatfarsang Egyre izgatottabban vártuk, hogy elérkezzen 2013. február. 9.: erre a napra kaptunk szupertitkos meghívást titkos ügynök kiképzésre magától a 007-es ügynöktől. 10 óra tájékán, mikor minden résztvevő megérkezett a bázisra, megjelent a nagyfőnök egyik embere is, és sorra magával vitt az egybegyűltekből egy-egy párost, hogy beavassa őket a titkos ügynök mesterségének fortélyaiba. Próbatételekből nem volt hiány, aki azonban mindet sikeresen kiállta, megkapta névre szóló igazolványát, mellyel szükség esetén bizonyíthatja kilétét. Részt vettünk fegyveres terepgyakorlaton, megtanultunk pontosan célba lőni, de azt is próbára tehettük, ki tudunk-e hallgatni veszélyes avagy kényes ügyleteket bonyolító gengsztereket. A kiképzést mindenki eredményesen teljesítette, így következhetett a tanultak élesben való alkalmazása: meg kellett mutatnunk, hogyan tudunk különböző szerepeket, álarcokat és álruhákat ölteni s elvegyülni az emberek között: - azaz következett a farsangi mulatság révén szokásos jelmezbemutató és jelmezverseny, ahol színvonalas őrsi előadásokat láthattunk. Megelevenedett a tv maci, tanúi voltunk egy kalózhajó és kereskedőkaraván között zajló véres tengeri ütközetnek, és hallhattunk kabaréba illő időjárás-jelentést is. A produkciókat közönségszavazással rangsoroltuk. S mivel az idő már jócskán előrehaladt, a korgó gyomor pedig még a titkos ügynökökön is képes felülkerekedni, elfogyasztottuk a magunkkal hozott süteményeket és innivalókat, végül közös játékkal fejeztük be a „kiképzést”. Bibi, 550.


6

Önkéntesként Dél– Koreában Három hónapot töltöttem önkéntesként Dél-Koreában, a Suncheon Asia-Pacific Scout Centerben, mint tanár, aki a helyi gyerekeknek mesél Magyarországról. Ebben a cserkészközpontban minden évben két-három alkalom van arra, hogy a világ minden tájáról érkezzenek önkéntesek, akik az odaérkező helyi iskolásoknak készítsenek cserkészmódszerekkel programot. A fő kommunikációs nyelv az angol, és a gyerekeknek is nagy motivációt nyújthat az angol nyelv intenzívebb használata, idegen kultúrák megismerése. Naponta három órát kell tartani más-más gyerekeknek, cserkészpedagógiába oltott tanóra keretében a saját kultúránkról, este pedig különböző népek táncait tanulják. A társaság nemzetközi, hiszen nagyon sokfelől érkeznek cserkészek, egyszerre többnyire öten, hogy két-három hónapot Koreában töltsenek. Az önkénteskedést szállással, ellátással és bőséges zsebpénzzel honorálják, s az útiköltségre is nagylelkű támogatást adnak a havi zsebpénz/fizetés mellet. Alapfeltételek: •

cserkésznek lenni

kommunikáció angol nyelven

folyamatban lévő egyetemi/főiskolai tanulmányok vagy megszerzett diploma

elsősorban harminc év alattiaknak

Nagyon különleges és felejthetetlen élmény, mindenképpen megéri belevágni, akinek van rá ideje, hiszen van benne minden: csapatmunka, kihívás, megismerkedni egy teljesen más kultúrával és az ottani cserkészélettel, s persze új barátok szerzésének lehetőségét is nyújtja ez a program, valamint nyitottá teszi az embert, ha egy ennyire más, és valamenynyire mégis hasonló kultúrát ismer meg, mint a koreai. Stenszky Cecília Jelentkezés és további információk intercom@cserkesz.hu e-mail címen.

az

Országos

Külügyi

Bizottságnál

az


7

Cserkész SPIritualitás IV. (SPI-IV.) Játék neve:

A tükör

Kategória:

M04

A lelki fejlődés célkitűzése: elősegítsük a másikra történő érző odafigyelést és az összeszedettséget Korosztály: bármely Időtartam: 10-20 perc, függően a korosztály képességeitől Létszám: 6-20 résztvevő Eszközszükséglet: csöndes, lágy zene Helyigény: zárt helyiség Játék leírása: A résztvevők kettesével elhelyezkednek a kijelölt játékhelyen. Egymástól hozzávetőlegesen egy méter távolságban állnak a párok, egymással szemben. A játékvezető elindítja a lágy zenét. A párok tagjai közül az egyik lassan mozgásfolyamatot kezd el, melyre a másik azzal válaszol, hogy ugyanúgy megismétli, mintha tükör lenne: például: ha az első résztvevő fölemeli a jobb kezét, akkor a másik a balt fogja fölemelni. Figyelem! A résztvevők nem érinthetik meg egymást, úgy kell tenniük, mintha közöttük ott lenne a tükör. A játéknak úgy kell megtörténnie, hogy a párok folyamatosan egymás szemébe nézzenek. A résztvevők váltják egymást a tükörkép „vezetésében”. Kiegészítés: Nyolc év körüliek számára hagyjunk egy kis csöndes időt arra, hogy koncentráljanak a résztvevők, elcsöndesedjenek, mielőtt elkezdik a mozdulatokat, hogy lecsöndesedjenek a nevetésből, mozgásukból. Ne hagyjuk, hogy kiessenek a „tükör” mivoltból (például hogy mindketten ugyanúgy a jobb kezüket emelik fel). Ehhez a játékhoz a játékvezetőnek érdemes bevezetésként a „szemtől szembe” játékot játszatni. Kiscserkészek esetében bevezetésként érdemes valódi tükör elé állítani a résztvevőket, hogy megértsék a játék értelmét. Viszont nem ajánlott a játékvezetőnek példával mutatni, hogy mit, hogyan tegyenek a résztvevők. A fiatalabb résztvevőknek érdemes kiemelni, hogy az egész testükkel részt vehetnek a játékban. Fennáll annak a kísértése, hogy csak deréktól fölfelé vegyenek részt a játékban. Nyolc éves korúaknál ugyanígy érdemes biztatni arra is, hogy az arcukat, mimikájukat is vonják be a mozgásokba. Változatosság: Amikor már jól begyakorolták a mozgásutánzást, érdemes arra is biztatni a résztvevőket, hogy mind jobban vegyék birtokba mozgásukkal a körülöttük lévő teret is (nyolc éves kortól fölfelé). Misi atya


8

VILÁGJÁRÓ Ónöntés Az ón (cin) és az ólom két olyan fém, mely aránylag puha és alacsony hőfokon olvad (ón: 231,93 °C, illetve ólom: 327,43 °C). Ezért kiválóan alkalmasak mindenféle tárgy öntésére, (pl. cintányér és az ólomkatona) A cin (ón) tányérok, kupák régebben nagy népszerűségnek örvendtek; persze játékot is lehetett ezen anyagokból aránylag egyszerűen készíteni. Cserkész foglalkozásként is ki lehet próbálni az ónöntést: aránylag kevés szerszám, kellék szükségeltetik, és ennek ellenére nagyon szép tárgyakat készíthetünk. Egyetlen hátránya, hogy az ón (általában a csővezetékek vagy tetőbádog forrasztására használt ónrudakat érdemes használni) nem olcsó, de ezt talán egyensúlyozza az, hogy nem kell sok szerszámot beszerezni, és ha kisebb tárgyakat készítünk, akkor az alapanyagból se olyan sok fogy. Rosszul sikerült, vagy megunt öntéseket pedig bármikor újra be lehet olvasztani és megint felhasználni. Fontos viszont hogy tudjuk, a forrasztó ónrudak mindig tartalmaznak bizonyos százalék ólmot is: ez nem gond, ha dekoratív tárgyat készítünk, de nem jó, ha esetleg poharat, tálat, ékszert szeretnénk készíteni. Az ólom a szervezetbe jutva mérgező (igaz csak nagyobb mennyiségben, és hosszabb időn keresztül hat). Ezért cintányérhoz vagy tartósan a testen viselt ékszerhez (amulett, gyűrű, stb.) tiszta ónt kell beszerezni. Általában, miután a foglalkozáson készített tárgyak inkább emlékdarabnak készülnek, használhatunk közönséges forrasztóónt is - csak a készített tárgyakat lehetőleg ne nagyon csiszoljuk, reszeljük, mert az ólmot is tartalmazó por a szervezetbe juthat - egyébként a forrasztóónnal való barkácsolás nem problémás. A tiszta ónnak semmilyen káros hatása nincs a szervezetre, de nehezebb is beszerezni, és drágább is.

0001: Modern gyártásból származó ónrudak De tekintsünk talán bele az ón felhasználásának történetébe, mielőtt magáról a megmunkálásról ejtünk szót! Az ón története 0002: Cornwall partjai előtt a tengerben talált "négyszarvú" ónrúd— a tudósok mai napig találgatják, hogy a hajó, mely szállította őskori időkben, avagy a középkorban süllyedt-e el. Tény az, hogy Anglia a bronzkortól kezdve szerteágazó kereskedelmi útvonalak része. Az ón első "fénykorát" már őstörténeti időkben éli: Valószínű-


9 leg a legismertebb fémötvözet, a bronz adalékanyaga (bronz=9-22% ón+ 91-78% réz). A bronzkor az emberiségtörténet e jelentős korszakában nem csak a fémművesség fejlődik, de a társadalom is átalakul, éppen mert a fém tárgyak birtoklása hatalmat és gazdagságot jelent, a tárgyak készítői különleges tudásuk által kiemelt helyzetre tesznek szert társaik körében. A bronz aránylag kemény fém, de magas hőfokon olvad: nehezebb megmunkálni. Az ón könnyebben olvasztható, viszont lágysága miatt csak dekoratív célokra alkalmas: fegyvert, szerszámot nem lehet belőle készíteni. Így nem is csoda, hogy külön "ónkorszak" nem is létezett a történelem során, hanem a bronz-kort a vaskor váltotta fel. Továbbá az ón értéke nem érte el soha az ezüst vagy más nemesfémek értékét, így díszítésben is inkább alárendelt célokra használták. A gazdagok a történelem során arany vagy ezüst pohárból, tányérból ittak és ettek, a tehetősek cin (ón) kupából és cintányérból, a szegények cserép- és faedényekből, vagy azokból sem. Mire használják az ónt? Persze nem csak cintányért lehet készíteni ónból, de sok más dolgot is, íme következzék néhány érdekes felhasználási terület: Ónpénz Malájzia első "hivatalos" pénzneme a 15. század második felétől kezdve az ónpénz, melyet először rúdalakba, később állat formába öntöttek. Ha váltópénzre volt szükség, a rúdból súly szerint levágtak, törtek egy darabot, később sokszor az állatpénz (krokodil, kakas, hal, szöcske) fejét, lábát, stb. „amputálták”, s adták áruért cserébe.

0003: Maláj ónpénz: kúpok, rudak, és egy kakas formájában.

0004:Később a maláj szultán az ónpénzt már állatformába öntette, de a figurákat is feldarabolták, ha aprópénzre volt szükség.

Rajzón A rajzón (tehát a ceruza elődje) nem volt más,mint egy ón vagy ólomdarab,mellyel pergamenre vagy papírra írtak (A módszer állítólag az egyiptomiak óta ismeretes, a rómaiak bizonyítottan használták, és a középkor óta általánosan elterjedt Európában). Néha az ón vagy ólom darabra ezüsthegyet is forrasztottak. Ónberakás, ónintarzia: Mai napig használt módszer drága parkettapadlók (lásd itt: http://www.kaminskimanufaktur.de/craftsmanship.de.htm) és bútorok díszítésére. A 17. századtól egyre jobban elterjed Európában, a francia mesterek különlegesen híresek voltak ezen intarziatechnikájukról - példaként név szerint említsük meg André Charles Boulle asztalost (1642 -1732),


10 aki az intarziakészítés egyik nagymesterének tekinthető és XIV. Lajos számára készített Párizsban barokk bútorokat. A technika később Magyarországig is eljutott, és egy nagyon leegyszerűsített változata sokáig élt a pásztorok művészetében: borotvatartókat és más apróbb tárgyakat díszítettek ónberakással.

0005: Boulle Francia mester által készített fémberakásos, fiókos szekrény. A fémberakáshoz sokszor ónt használtak. Óndíszítmény Ostornyélen , furulyán Ez a díszítésfajta rokon az ónintarziával, de nem kizárólag díszítés a célja, hanem a hengerszerű fatárgy fém általi megerősítése is fontos feladata. A karikás ostor vége, ahova a karikát illesztették, nagy igénybevételnek volt kitéve, így célszerű volt a könnyen hasadó fát megerősíteni. A furulya fája is könnyen hasad, így azt is célszerű védeni, főleg ha a tárgy szépségét is növeljük ezáltal. Ezeket a díszítményeket úgy készítették, hogy összefüggő vájatokat, hornyokat vágtak késsel, vésővel a fába. Lényeges, hogy a vájat keresztmetszete trapézszerű legyen, tehát lefelé bővüljön. Így a beleöntött ón vagy ólom nem tudott később kitöredezni. Az öntést úgy végezték, hogy papírt csavartak a hengeres tárgy köré, dróttal megkötötték több helyen, s az ónt a tárgy tetején a papírból kialakított tölcsérbe öntötték. Az olvadt fém végigfolyt az egymással összefüggő vájatokon, és később már csak le kellett csiszolni, hogy a fával egy felületet képezzen.

0006: Óndíszítéses karikás ostor a budapesti néprajzi múzeumból

0007: A karikás ostor részlete

Ólmosbot, pásztorbot Ezek a botok is a feljebb leírt technikával készültek, de itt a díszítménynek még gyakorlatiasabb jellege is volt: a pásztorok a botot önvédelmi vagy támadó fegyverként használták sokszor, a jószágot megdézsmáló betyárok vagy esetleg vadállatok ellen. Elképzelhető,


11 hogy sikeres vásár után egy-egy túl jól sikerült áldomásivásból kifajuló verekedés alkalmából is előkerültek a pásztorbotok. Azt is mesélik, hogy ügyesebb legények botjaikat nagy erővel és pontossággal tudták hajítani, úgy hogy távolról akár kisebb állatokat (pl. nyulakat) agyon tudtak velük ütni. Persze, mindeme „harcias” tevékenységhez „nyomós” érvek szükségeltettek, és egy igen teherbíró "szerszám" - az óndíszítmény sújt adott a favessző fejének, és sétapálcából igazi fegyverré változtatta azt - s így a vele bánni tudó ember tekintélyét is megfelelően növelte.

0008: Pásztorbotok, a bal szélsők ólomvéggel, illetve ólomdíszítménnyel. Folytatjuk! Zámolyi Ferkó

Honnan van – avagy „made in”? Fogyasztói társadalmunkban komolyan fölvetődik az általunk vásárolt dolgok eredetének kérdése. Régebben annyi volt a „honnan” kérdésre a válasz: a kertből, a boltból, Pista bácsiéktól, vagy a piacról. Ma már egyre több minden készül külföldön és tudjuk, hogy ennek hosszútávon komoly gazdasági következménye van. Ha valaki fogyasztói hűségében egy életen keresztül azonos forrásból vásárol, az bizony nagyon komoly hasznot jelent a forrás számára. Vizsgáljuk meg, miről is van szó? Nézzünk egy nagyon egyszerű példát. A minap újratölthető elemet vásároltam a fejlámpámhoz. A csomagolás hátoldalán találtam egy francia postacímet, ha bővebb tájékoztatásra lenne igényem az áruval kapcsolatban. Az egyik megjegyzésben az volt írva, hogy „az elemeket Japánban gyártották” a másik megjegyzésben pedig azt találom - a 19 nyelvű tájékoztató magyar szövegében - , hogy: „forgalmazza … Budapest… Magyarország…”. Akkor most ezzel a vásárlással kit támogatok? A francia, a japán, vagy a magyar céget, az adókkal pedig melyik államot???? És ekkor még nem vizsgáltam, hogy honnan származik a felhasznált kőolaj, fém, szén, a csomagoláshoz a papír, műanyag stb. Hát úgy tűnik, valamennyit támogatom. Globalizált világban élünk. A kérdés már csak az, hogy a 2200 Ft-ból, amit kifizettem a pénztárnál, ki mennyit kap? Misi a.


12

Híreink

Erdőszéli sóhaj

Következő számunk májusban jelenik meg. A lapzárta időpontja április 15. Küldjetek minél több beszámolót, hirdetést!

Együtt fő, mint két tojás. Kopott az edényzománc. Nehéz, mert hűlni nem lehet, nem lesz románca senkinek

Adó 1 %

és a kéz megremeg.

Eljött az 1%-os kampány időszaka. A DélAlföldi Ifjúságért Cserkészalapítvány (DAICSA), mint a kerület alapítványa várja az éves személyi jövedelemadó 1%-át. Tevékenységünk során támogatjuk a kerületi őrsvezetőképzést, az Árvízi Emléknapot. A kerületi iroda fenntartását is az alapítvány finanszírozza pályázatok útján. A kerületi iroda fenntartásával a Cserkészklubot is támogatjuk, melynek az iroda biztosítja a helyszínt. Fő tevékenységünk, hogy pályázzunk, ezzel is támogatva a kerület munkáját és az itt folyó cserkészéletet. Mint látható nagy szükség van a támogatásotokra, melyet az alapítvány és a kerület visszaforgat mireánk. Kószó Kristóf

Vérrel mázolt könyvgerinc. Minden lapja Andersen. Történetük összefűzve, nem nyílik ki sehogyse, de megint kézbe veszed…

Bájos, csöppnyi üveggyöngy, erdő széli öreg rönk. Fáradtlelkű, alkonyatkor fújd a fákat! Zúgjon fasor: itt a Telek Tele!

DAICSA kuratóriumi elnöke Technikai számunk: 18478712-1-06

Cölöp csak, mi várva ül, mégha néha kiszédül helyéből a lomha, barna

A Magyar Cserkészszövetség V. Kerületének hivatalos lapja Megjelenik kéthavonta

álom seprő szalmabála. Arrébb alszik: Veled.

Felelős szerkesztő: Kerekes Margit Szerkesztők: Bauer Iván, Bodnárné Böröndi

Ágnes, Dávid János Jobbágy Borbála, Gábor Bence Cím: 6720 Szeged, Roosevelt tér 6. http://www.otker.cserkesz.hu sodrasban@gmail.com

2013-03-26 Jana


Sodrasban marciusi szam