Page 1

2012. július

Az V. (Délalföldi) cserkészkerület lapja

XI évf. 4. szám


2

A vándorhangyákról és a születésnapról Mit éreznék akkor, ha még egy távoli ismerősömnek is eszébe jutna a szülinapom? Valószínűleg különösen jól érezném magam. Cserkészkerületünk kilencven éves évfordulóját ünnepli idén. Egész pontosan április 30-án. Már korábban is utaltunk erre az évfordulóra, de most újból szeretném a lelkünkre kötni a közösségben gondolkodást, érzést, közös kerület-tapasztalat fontosságát. Már csak azért is, mivel hamarosan, úgy tűnik, átalakul kerületünk fizikai határa. Az új Alapszabály és a korábbi felmérések igencsak efelé mutatnak. A vándorhangyák vándorlásuk során úgy alkotnak fészket, hogy a dolgozók egy része gömb alakban egymáshoz kapcsolódik, és ezzel alakítják ki az életteret, ahol az utódokat gondozzák. Saját testük melegéből adódik a fészek megfelelő hőmérséklete. Kerületünknek sok, különböző tagja van. Sokan vannak, akik szinte nap, mint nap fáradozunk azon, hogy ez a fészekmeleg soha ki ne hűljön. Vannak, akik ritkábban, de sokat építő ötleteikkel, tapasztalataikkal, szervezőkészségükkel, mások a puszta jelenlétükkel, azzal, ahogy élnek a kerület által fölajánlott lehetőségekkel – vesznek részt az életünkben. A fészekhez, közösséghez, a valahova való tartozás alkalmait építjük. A születésnapi bulik ilyen összetartozás eseményei. Még van sok lehetőség arra, hogy „bulizzunk”, megszervezve mind a nyár folyamán, mind az év hátralevő részeiben vándorlásunk közepette is a megállás, közös ünneplés alkalmait. Kívánom, hogy akár jelenlegi olvasóink közül is (vagy talán még csak képeket nézegető kisebb testvéreink közül) legyenek olyanok, aki kilencven év múlva is olvashatják a kerület újjászületésnapi évfordulóra szóló vezetőségi felhívását. Misi a.

Felelősszerkesztői stafétaátadás 2011 tavaszán történt vezetőségválasztás után és az elmúlt évben adódott új körülmények kapcsán merült fel annak az igénye, hogy a kommunikáció formáin is alakítsunk. Ennek egyik gyümölcse, hogy az ügyvezető elnök, Kerekes Margit Gitka veszi át a Sodrásban felelős szerkesztői feladatait és egyéb kommunikáció vezetését. Nagy öröm számomra, hogy eddig ezt a feladatot vihettem: az újság, a honlap elindulásától napjainkig. Örülök, hogy a közösségépítés, kerületépítés eszköze alakulhatott ez által is. Azzal a meggyőződéssel adom tovább a stafétabotot, hogy az jó kezekben lesz, hiszen eddig is ügyesen végezte Gitka az újságszerkesztésben és más területen vállalt feladatait. Kívánom Isten áldását erre a feladatára is! Misi a.


3

Ötlet-börze a 90 éves kerület ünnepéről 90 év sok idő. Ha egy-egy embertársunk 90 évig él, bizony azt mondjuk: szép kort megélt és élettörténetében biztosan van olyan momentum, ami mesélésre, megörökítésre vagy éppen megünneplésre alkalmas. Kerületünk 1922-ben alakult, így számos olyan esemény és számos olyan különleges történet van, amely fémjelzi ezt az elmúlt 90 évet. A múlt félévi PHD találkozón összegyűjtöttünk néhány ötletet, amellyel - kerületünk vezetői szerint – méltóképp megünnepelhetnénk ezt a 90 évet. Érdekességképpen közzé teszünk itt néhányat az ötletek közül. Volt, aki azt javasolta, hogy hirdessünk fotópályázatot a 90 év emlékére, mások híres ötödik kerületi cserkészekről elnevezett emlékérem, emlékkönyv kiadása mellett voksoltak. Megint mások a kilencvenes szám bűvöletében ötleteltek: például azt javasolták, hogy látogassunk meg 90 helyet a kerületben, mintegy „geocaching”-módra, más javaslat szerint pedig készítsünk egy kerületi zászlót 90 darabból, és a zászló egyes darabjait a kerület csapatai varrják. Néhány ötlet felmerült még a kerületünk egyik jellegzetességeként emlegetett vízicserkészettel összefüggő ünneplési formára is. Kedves Cserkésztestvérek! Most Tieteket hívunk, hogy közösen találjuk ki, hogyan ünnepeljük meg ezt a szép kort. További ötleteiteket szeretettel várjuk a da_elnokseg@yahoogroups.com címre, és ugyanide várjuk a lelkes megvalósítók jelentkezését is, akik szívesen közreműködnének az ünnep megszervezésében. A programokat az őszi regös napon tervezzük megrendezni, ezért mihamarabb várjuk lelkes segítők jelentkezését!

Ötletek őrsi szinten: •

90 napos/90 órás blogírás: Mit csinál egy cserkész?

• Akadályverseny,

vetélkedő

Látogatás más őrsnél

90 perces őrsgyűlések

Csapatszinten/rajszinten •

90 jótett

90 csomó megtanulása

90 képes montázs

Videoklipp a kerületről

Kézműves pályázat: Patchwork, 90 darabból kerületi zászlót

Folyamatos portya 90 napig

Kerületünk kevéssé ismert vizein közös túra

• •

90 akármiből valami 90-es busz földíszítése

Felvarró a 90 év emlékére

90 perces „maraton”

90 órás sport

Jubileumi póló készíttetése

90 tűz gyújtása

Nagytalálkozó/kerületi szinten


4 •

90 főből a kerület sziluettjét

90 mp reklámfilm, 90 perces videó

Sodrásban feladatsorozat 90-es számmal

Régi csapatok összeírása hol mikor működtek

Kvíz 90 kérdéssel őrsöknek

90 nap alatt körbejárni a kerületet

90 órás kerékpártúra, 90 km-es kerékpártúra

90 pólóból kiállítás

90 legjobb fotó a múltról

Keresni egy 90 éves kerületi cserkészt

Kiállítás: nagy elődök, utódok

90 km-es kenutúra

90 km-es gyalogtúra

90 órás közcélú szolgálat

Az V. kerület elnöksége nevében: Kerekes Gitka, üv. elnök

Nagytábor: az éves munka koronája Nincs nagyobb élmény a résztvevőknek, mint a természet "lágy" ölén egy egész hetet, vagy annál akár többet is eltölteni, a jól megérdemelt éves munka koronájaként. Bár az a lágy öl néha kicsit nyomja éjszaka a derekunkat, vagy tüzesíti Napjával fejünk búbját és zsebkendőre késztet szeles, néha esős zordságával. A vízhólyagok meg gyűlnek ki nem taposott cipőnk nyomán, miként a szennyes is, hogy az utolsó napokban már úgy kelljen válogatni tisztábbat a még tiszták közül. Vezetőnek pedig az előkészületekkel együtt kész bolondok háza. Hisz épp most kapjuk az értesítést: ha késve adjuk be a Tisztiorvosi Szolgálathoz a kérvényünket, eleve büntetéssel kezdjük a tábort, esetleg komoly tízezrekkel. De hát egy koronát sem adnak ingyen manapság. Régen még bele lehetett születni a királyi családokba, ma ki kell érdemelni azt. Vagyis a tábor büszkeség: erre, ilyen szinten képesek vagyunk. A jól megérdemelt munka fáradozásának koronája. Aki többet akar a minimumnál: szobában netezve, zenét hallgatva egész nyáron punnyadni lábáztatva a Nap elől elrejtetten, az már most kezdje el a fölkészülést - a jövő évi táborra. Mert ha idénre kezdené meg, az már késő lenne! De remélem, ilyenek nincsenek is a Kedves Olvasók között és idén is sokan részesülünk feledhetetlen élményekben nyári nagytáborainkban! A vezetőknek is sok türelmet és bőséges tapasztalatot kívánunk a Kerületi Vezetőség nevében: Misi a.


5

Pedagógiai fejlesztő munkatárs Bemutatkozó Az V. és VIII. cserkészkerületeknek lehetősége nyílik egy közös, fizetett alkalmazottat munkába állítani az országos elnökségnek köszönhetően. Az új munkatárs a csapatok fejlesztéséért, pedagógiai fejlesztésükért lesz felelős, illetve segítséget nyújt majd új csapatok alakításában is. Fogadjátok szeretettel új munkatársunk bemutatkozását: 2005-ben kezdődött minden. Nagyapám történetei alapján, valamint a rokonság cserkészeinek hatására cserkész szerettem volna lenni. Ekkor tizenhét éves voltam és motivációm főbb részét nem a vonzó programok, a nagy kalandok és a táborozás utáni vágy adta, sokkal inkább, a cserkészetben rejlő értékek váltak számomra vonzóvá. Ekkor azért lettem cserkész, hogy részese lehessek mindannak, amit addig csak elmesélések alapján ismertem, és hogy én is valódi cserkésszé váljak. Így hát kézenfekvő volt, hogy a kecskeméti Piarista Iskolában működő csapathoz csatlakozzak. Hamar rá kellett jönnöm, hogy az itt kapottak valóban formálják életem és hasznomra válnak. Ezt követően sorra jöttek a felfedezések és élmények, melyek arra engedtek következtetni, hogy mindezt nem élhetem meg magam, nem tarthatom magamban. Ennek köszönhetően megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy városunkban csapatot alapítok. Elvégeztem az őrsvezetőképzést és elkezdtem lassan munkálkodni. Mindig is fontosnak tartottam a folyamatos önképzést – amellett, hogy hasznosnak gondolom a fejlődést – így elvégeztem a segédtiszti vezetőképzést, a KCsVK-t és jelenleg végzem a CSPKVK-t. Jelenleg a rajparancsnoki teendőim mellett a Bugaci Őrsvezetőképzés altáborparancsnoka vagyok. Mind a négy képzés hatalmas segítséget nyújtott szakmai fejlődésemben, mely arra ösztönöz, hogy tudásomat nemcsak a saját csapatunkban, hanem máshol is megpróbáljam kamatoztatni. Pedagógiai fejlesztő munkatársként, célom a segítségadás. Az eddig megszerzett tapasztalataim alapján szeretném segíteni a csapatokat, annak érdekében, hogy minél jobb, és értékesebb cserkészmunkát végezzünk. Szeretném, ha együttgondolkodással, közös munkával megtalálnánk azt a megoldást, mely majdan a csapatok fejlődését szolgálja! Ennek fényében mindenkit egy nagy közös, eddig járatlan úton folyó munkára hívok és várok, annak érdekében, hogy a cserkészetben rejlő értékeket minél több fiatallal tudjuk megismertetni. Ehhez kívánok, minden vezetőtársamnak Jó Munkát! Cserkésztestvéri szeretettel: Hoffmann Ferenc csst. Pedagógiai fejlesztő munkatárs


6

Összegzés Hát igen, megalakultunk! ☺ Azonban az ehhez vezető út nagyon hosszú volt, de a csapatunk boldogsága mindenért kárpótolt minket. Erről az útról szeretnék néhány szót ejteni. Fekete Szabolcsnak köszönhetjük azt, hogy cserkészek lehetünk, ugyanis az ő ötlete volt, hogy élesszük újjá Gyulán a cserkészetet. Az egész úgy kezdődött, hogy 2 éve meghirdették a sulinkban a cserkészetet és ehhez társult egy játékos versenyzés is. A barátaim és én is úgy gondoltuk, hogy jó móka lehet és nem is csalódtunk. Igaz sokat bénáztunk, de még többet nevettünk magunkon és egymáson. Ezután elmentünk Városerdőre ahol belekóstolhattunk a cserkészetbe. Játékos feladatok vártak ránk és egy erdei túra, ami hozzásegített miket, hogy még egy kicsit közelebb kerülhessünk a természethez. Ráadásként egy kissé rémisztő éjszakai túrára is elmentünk, ahol egy hosszú madzagba kapaszkodva követtük egymást, a fejünkben pedig egyre csak kergették egymást a rémisztőbbnél rémisztőbb gondolatok az éjszakai neszek hallatán. De ez a kis túra elmélyítette a közöttünk lévő barátságunkat és bizalmunkat. Nem sokkal ezután néhányan elmentünk az ÖVVK-ba, hogy az ott tanultakat átadhassuk a cserkészeinknek és segíthessük tudásunkkal a csapatunkat. Bár igaz, ami igaz, jó néhány kritikába is beleütköztünk, de egymás segítésével könnyedén túljutottunk rajtuk és nem sokára feltétel nélkül elfogadtak minket. Ebben az évben tartottunk egy kis toborzást is, aminek hatására jó néhányan jelentkeztek. Ezután a csapatunk elutazott Csóványostetőre, ahol megmutatta a leendő cserkészeknek hogy milyen is cserkésznek lenni. Meglepetésként átmentünk a szlovák határon és felfedezhettünk egy igazán bájos városkát. Fáradtan, de boldogan és sok-sok kellemes emlékkel tértük haza. Nem sokkal később ismét elutaztunk, de most Kötegyánba, 2 napra, ahol Karsai Károly tanár úr közreműködésével egy kis varázslatos kápolnában erősíthettük meg a bizalmunkat egymásmás iránt és tartottunk vicces-játékos képzéseket. Este tábortűz mellet nevetgéltünk, szórakoztunk és dalokat tanultunk. Éjszaka jóóó sok eső esett, de még ez sem tudott eltántorítani minket a terveinktől. Reggeli torna és reggeli után megkezdtük a próbáztatást, amin a leendő cserkészeink sikeresen átjutottak. Március 10-én ellátogattunk Szegedre az Árvízi Emléknapra, ahol találkozhattunk a régi barátainkkal és új barátságokat köthettünk. A fiúk kivételesen nagy önbizalommal vágtak neki az ostor kipróbálásának, míg a lányok inkább a kézműveskedésben találtak magukra.


7 Nagyon érdekesek voltak a programok és mire a nap végére értünk, szinte állni nem tudtunk a lábunkon, olyan fáradtak voltunk. De ez a fáradság nagyon is jóleső fáradság volt. Április 28.-án pedig hozzánk látogattak Gyulára, a Göndöcs Benedek Középiskolába a cserkészek. Szép számmal megjelentünk, ami szinte sokkolta a segítségünkre lévő tanárokat. ☺ Bár ők is tudták, hogy sokan vagyunk, de nem láttak még ennyi cserkészt egy helyen. De mint tudjuk, sok jó ember kis helyen is elfér! Az ünnepélyes megnyitó után (természetesen a csúcspont a Kindertojás volt ☺) az udvaron került sor a játékos vetélkedőre, amit a meleg ellenére is mindenki élvezett. Délben finom ebéddel vártak minket, utána pedig csapatokra osztottak minket és helykeresős játékra indultunk a városba. A játék végén elmentünk a Nagytemplomba, ahol egy nagyon szép misét hallgathattunk végig és fogadalmat tettek cserkészeink, akik jelenlétükkel és tudásukkal tovább erősítik a csapatunkat. Ezután Kéri László mindannyiunk legnagyobb örömére bejelentette, hogy megalakultunk 554-es Kerkai Jenő cserkészcsapat néven és átadta Fekete Szabolcs csapatvezetőnek a csapatpecsétet. A mise után még egy kis játékra hívtuk a cserkészeket, de nemsokára el kellett köszönnünk egymástól. A végzősök elballagása minden iskolában nagyon fontos esemény, nincs ez másként nálunk sem. Minket pedig az a megtiszteltetés ért, hogy mi lehettünk a zászlóvivők és őrzök. A két órás ballagás embert próbáló feladat volt, hiszen végig állnunk kellett, de mindanynyian tudtuk, hogy végig fogjuk állni, hiszen így tisztelegtünk iskolánk, tanáraink és végzős diáktársaink előtt, akiktől fájó szívvel búcsúztunk el. Nemrég megrendezésre került az iskolánkban, a ,,Majális-Juniális” elnevezésű rendezvényre Szél János tanár úr közreműködésével, ahol az a megtiszteltetés ért minket, hogy mi köthettük fel a legelső, nemzetiszínű zászlót a májusfára. Ezúton is szeretnénk megköszönni diáktársainknak, tanárainknak és vezetőinknek, hogy ennyi bizalmat fektettek belénk! Valyuch Anita 554-es Kerkai Jenő cserkészcsapat


8 519. Bálint Sándor cscs. április-májusi beszámolója Újabban minden az ifjabb generációról szól nálunk. Pontosabban Artúr király lelkes lovagjairól és udvarhölgyeiről, akik nem egy próbát kiálltak már, hogy Camelotba követhessék királyukat és elfoglalhassák helyüket az udvarban, illetve a híres kerekasztal körül. Kezdődött az egész március utolsó napján, egy borúsnak induló napon (meg is voltunk ijedve, hogy elmossa az eső a programot, de nem így lett), amikor is a sok fiatal lovag-jelölt nekiindult a Fűvészkertnek, hogy felkutassa az Excaliburt. Útjukhoz pajzsot készítettek, és bátran megjárták az utat, melynek végén egy térkép darabbal tértek vissza, a térkép pedig elvezette őket és Artúrt a bűvös kardhoz. Nem sokkal később, május 19-én eljött a lovagitorna napja, ahol minden egybegyűlt számot adhatott tudásáról és rátermettségéről. A próbát mindenki sikerrel teljesítette, így átvehették a király meghívóját Camelotba – vagyis részt vehetnek a táborban. Ezenkívül negyedmagammal szemlét tartottunk a kiscserkész tanyázás helyszínén május hónap végén. Úgy tűnik, minden a jó úton halad afelé, hogy a legifjabbak átélhessék élményteli első tanyázásukat, a nagyobbak pedig kicsivel később a második nomád táborukat. A szervezőknek további jó munkát, és Mindenkinek kellemes nyarat kívánunk! Fehér Kata Kiscserkész madárgyűrűzés a Fehér- tavon Az 582 sz. Attila cserkészcsapat egy kiscserkész különítménye 2012 május 12.-én madárgyűrűzésen vett részt Sándorfalván. Helyismeret és kapcsolatok hiányában a szentesi „madárbarátok” vezetőjére kellett bíznunk magunkat, akivel az indulásunk előtt 18 órával sikerült felvennem először a kapcsolatot. Az utazást személyautókkal szülői segítséggel oldottuk meg. A helyszínre érkezvén alkalmi vezetőnk sóhajtott fel megkönnyebbülve: -„Jól van, itt vannak és gyűrűznek is!”- minek hallatán az emberi élet értékén és az erőszak hiábavalóságán kezdünk el komolyan elgondolkodni. A munkát Lovászi Péter ornitológus végezte. Házilag készített kis zsákokból egyre- másra kerültek elő a befogott madarak, cinegék, fecskék, fülemülék, nádirigók. Gyerekeink mindezt érdeklődve figyelték- úgy az első háromnegyed órában- majd amikor a zsákok fajgazdagsága alábbhagyott, más elfoglaltság után néztek- pl. pocsolyába kőhajigálás, bújócska. Mi felnőttek néztük és hallgattuk hát tovább érdeklődve amit Péter közben mesélt. Jó volt látni azt is, hogy milyen gyengédséggel bánik a kis foglyokkal. Ahol sérülés gyanúja állt fönn, azt nem engedte vissza a természetbe csak annak későbbi tüzetes átvizsgálása után. A madarak vagy jól viselték a megpróbáltatásokat vagy a Stockholm- szindróma tü-


9 netei jelentkeztek rajtuk- miszerint a túszok egy idő után szimpatizálni kezdenek a fogvatartójukkal. Amikor végzett a gyűrűzéssel és elengedte őket, a kismadarak egy darabig csak figyeltek, majd egy csippantás kíséretében repültek csak el. A délelőtt sztárja- ami gyerekeink figyelmét is újra felkeltette- egy törpe gém volt, aznap a legnagyobb testű befogott madár. Anatómiai sajátságaiból kifolyólag jó darabig eltartott míg Péter kihámozta a zsákból és meggyűrűzte. Amikor végre visszanyerte a szabadságát ő sem repült el azonnal, de valószínűleg nem az irántunk érzett végtelen hála végett, hogy az életét megkíméltük. Határozottan utasított vissza részünkről minden további érdeklődést, még a fotózásra is harciasan reagált. Megtudtuk továbbá, hogy két füzike fajt, azoknak 13.-ik evezőtolláról lehet csak nagy biztonsággal meghatározni. Miután minden madarat elengedtünk és meggyőződtünk, hogy nincsenek a hálókban további foglyok, a gyerekek nagy bánatára hazaindultunk. Nagyon jól érezték magukat a madarak nélkül is. A kirándulás értékelésekor mindenképp megjegyzendő, hogy kirándulás szervezést csak megbízható, lehetőleg egy korábban már megismert ember vezetésére bízzunk. Továbbá figyelembe kell venni a kiscserkészek életkori sajátságaiból fakadó érdeklődési kört is. Mi szülők és felnőttek mindenképp egy nagyon hasznos és eddig csak televízióban látott műveletnek voltunk szemtanúi, amit később egy másik helyen és alkalommal szívesen megismételnénk. ŐV Hegedűs Csaba 582.sz.Attila cs.cs. Próbáztatás az 550. sz. Márton Áron Cserkészcsapatban

Cserkészévünk végéhez közeledve 2012. június 2-án idén is megszerveztük a szokásos próbáztatást, hogy felmérjük, mit sajátítottak el a kiscserkészek és a cserkészek ebben az évben, miben gazdagodott tudásuk és fejlődött ügyességük. Csapatunk cserkészein kívül ez alkalommal a makói 1509. sz. Szent László Cserkészcsapatból is érkeztek részt vevők a próbáztatásra. A próbázók egy „középkori népszámláláson” vettek részt: az ország királynője kért tőlük segítséget birodalma lakóinak számba vételéhez. Útjuk során találkoztak az udvari zenészekkel, az udvari bűvésszel, a királynő cselédjével és más birodalmi népekkel, s a Tátra térre visszatérve megtelt menetlevelük bizonyította rátermettségüket. Sokféle ismeretről kellett számot adniuk: voltak portyafelszereléssel, alakival, higiéniával, elsősegélylyel, magyarsággal vagy cserkésztörténelemmel kapcsolatos állomások is. A próbáztatás után az esti szentmisén került sor a kiscserkész ígérettételre és a cserkész fogadalomtételre: 17 kiscserkész-jelölt kék, 17 újonc pedig zöld nyakkendőt kapott. A mise végeztével agapé következett, majd elérkezett az est fénypontja, a tábortűz: kiderült, a népszámlálás mégsem volt teljes, mert a királynő feledékenységből udvara népét nem vette fel a nyilvántartásba. A problémát azonban gyorsan sikerült orvosolni, a tábortűz végére mindenki a helyére került a birodalmi népszámlálásban. Bibok Ágnes, 550.


10

Bemutatjuk kerületünk csapatait 554. sz. Kerkai Jenő cserkészcsapat

Az V. cserkészkerület egy új csapattal lett gazdagabb. Megalakult az 554. sz. Kerkai Jenő cserkészcsapat. A csapatalapítás egy eszmény volt 2 évvel ezelőtt. A Göndöcs Benedek Középiskola vezetősége az iskola alapítása óta legfontosabb céljaként az ifjúság nevelését és az egyenjogúságot tarja szem előtt. Jelmondata „Mindenkinek esélyt adunk!”. Ez híven tükrözi a katolikus fenntartású középiskola eszményeit és nevelési irányzatát. Gyula városában 3 cserkészcsapat működött. 1922-ben alakult a 236. Maróthy János cs.cs. 1923-ban alakult a 229. Pállfy cs.cs. 1924-ben alakult az 554. Gyula cs.cs. Mindhárom csapat aktívan tevékenykedett. Írásos dokumentumok alátámasztják, hogy az 554. csapat büszkélkedhetett a legnagyobb létszámmal és a legtöbb kitüntetéssel. A csapat akkori fenntartója a helyi iparostanonc iskola igazgatója Bekker Endre. A történelem ismeretében tudjuk, hogy a cserkészet működése „megszűnt”. 1992-ben a Maróthy csapat újjá alakult elsőként. A törekvések azonban nem bizonyultak tartósnak, hiszen a kezdeti aktivitás után mára teljesen megszűnt a működésük. Az iskolánk profilja a szakképzés. Országosan elismert, nem egy szakmában a legjobb képzéssel rendelkezünk. Az iparos tanonciskola „utódjaként” működhetünk. Az 554. csapat hagyományait, értékeit, fennmaradt emlékeit kutatjuk. Igen sok információt sikerül összegyűjteni, ami arra sarkalt, hogy a csapat törekvéseit és hagyományait folytassuk. Ezekről egy külön cikkben lehetne majd beszámolni. A fenntartónk az iskola Igazgatója Dr. Czirok Sándor. Mindenben számíthatunk a segítségére. Anyagi, szellemi és lelki támogatást kapunk tőle, ami a csapat motorja. Lelki vezetőnk Karsai Károly állandó diakónus, aki vezet minket az élet göröngyös útjain. A névválasztás igen könnyű volt. A történelem során sok olyan különleges személy tevékenykedett, akik az ifjúság nevelésével és felemelésével foglalkozott. A történelem megőrizte nevüket az idők végezetéig. Kerkai Jenő is egy ilyen ember volt. Jezsuita papként segítőivel elindította a KALOT mozgalmat mely azon fiatalokat célozta meg a kezdetekkor, akik kétkezi munkával biztosították fennmaradásukat. A tanyavilág és a városok iparos családjainak gyermekeivel indult a mozgalom. Hasonlóságot fedezhetünk fel az iskolánk képzéseivel és nevelési elveivel. A cserkészcsapatunk szeretné ezt a mentalitást és a szervezettséget folytatni. Jelenleg a csapat 2 őrssel működik. 4 őrsvezető és egy segédtiszt alkotja a csapatot. Reményeink szerint a következő tanévtől már nagyobb létszámmal működünk. A toborzás szinte folyamatos. A csapat megalakulása óta egyre többen érdeklődnek a cserkészet iránt. Ez nagyon jó érzés számunkra. Elindult valami, amit az emberek már régóta vártak.


11 Aktívan tevékenykedünk! Az idén a kerületi cserkésznapot mi szerveztük. Megtiszteltetésként vettük, hogy a kerület csapatai meglátogattak minket. A cserkésznap zárásaként közös misén vettünk részt, melyet Gyulay Endre püspök atya celebrált. Nagyon megható és felemelő érzés volt. Zárásként Kéri László, kerületünk vezetőtisztje bejelentette, hogy a Magyar Cserkészszövetségtől megbízatást kaptam, miszerint az 554. sz. Kerkai Jenő cserkészcsapat parancsnokságát ellássam. Csapatunk rövid története ennyi, de bízom benne, hogy évtizedek múltán is aktív és hagyományokkal teli csapat lesz az 554. sz. Kerkai Jenő cserkészcsapat. Jó munkát! Fekete Szabolcs Csst, csapatparancsnok

Így élünk mi! Interjúsorozat kerületünk cserkészvezetőivel Új interjúsorozatot indítunk a Sodrásban hasábjain. Kéthavonta egy-egy kerületi csapat vezetőjével beszélgetünk: mindennapi életéről, motivációiról, vezetői tapasztalatairól. A cikksorozattal célunk az, hogy a vezetők kérdéseket adjanak az általuk vezetett korosztály kihívásaira. Sőt, fény derülhet arra is, hogy mit és hogyan csinálnak cserkésztestvéreink Sükösdön, Tompán, Csongrádon, Szentesen, Makón, Szegeden vagy éppen Gyulán. Fogadjátok az interjúkat szeretettel, nyitottsággal, mert rólunk és nekünk szólnak. Hiszen így élünk mi az ötödik kerület cserkészei!

Profil Név: Horváth Eszter Életkor: 18 Kedvenc cserkésztárgy: A nyakkendőgyűrűm a kedvenc cserkésztárgyam. A kedvenc cserkész szimbólumom a liliom, mert emlékeztet az Isten, haza, embertárs iránti hármas feladatra! Cserkész erősségek: A népdalok és az éneklés. Cserkész gyengeségek: A csomók. ☺ A cserkészet számomra…: az Isten-haza-embertárs hármasságának gyakorlati megélése.


12 Kérdések és válaszok: - Milyen korosztályú őrsöt vezetsz?

Az őrsöm, a Citromfű őrs, elég vegyes korosztály. A legfiatalabb még csak 9 éves, a legidősebb pedig 14. - Mit tartasz a legnagyobb nehézségnek ebben a korosztályban?

A korkülönbség, ami nagyon nehéz. Nagy kihívást jelent, hogy ami az idősebbeknek tetszik, az ne legyen túl „komoly” a kisebbnek, de ne unatkozzon az idősebb sem. - Mi az, amivel szerinted meg lehet fogni ezeket a korosztályú cserkészeket?

Ami közös bennük, amit mindenki nagyon szeret, az a játék. Főleg a kültéri játékok népszerűek, mint a különböző fogócskák, a számháború. De (mivel lány őrsről van szó ☺,) ha sikerül eltalálni a mindenki számára érdekes témát, akkor nagyon jó beszélgetések is ki szoktak alakulni. Ezek mind-mind erősítik bennük az érzést, hogy tartoz(hat)nak valahová, ahol elfogadják, és meghallgatják őket. - Milyen szlogennel reklámoznád nekik a cserkészetet?

Gyere el és játssz velünk, mondd el mi bánt; és segítünk (..legalábbis igyekszünk. ) ! ☺ - Mi az a tevékenység, amit ti, az 552-es Petneházy Dávid cserkészcsapat tagjai kiemelkedően fontosnak tartotok a cserkészetben? - Miért?

Kiemelkedően fontosnak tartjuk, a már előbb említett közösség élményét. Talán azért (tudom, hogy sablonosan hangzik, de komolyan így gondolom,) mert manapság sok közösség nagyon kirekesztő. A mesterséges közösségek (osztályok, szakkörök) sokszor csak a feladatukra koncentrálnak, és nem alakulnak ki személyes kapcsolatok az emberek között. Ezzel szemben, mi igyekszünk megteremteni a légkört barátságok kialakítására. Ez persze nem egyszerű, mert nagyon sok féle helyről, különböző családokból, eltérő háttérből érkeznek a gyerekek. - Mi az a tudás, amit a cserkészet tanított meg számodra, és a mindennapokban is hasznosítani tudsz?

Az, hogy le tudjak mondani a saját kényelmemről, dolgaimról, és hogy mindig „kéznél” legyek. Hiába vagyok fáradt, vagy álmos, vagy bármi, legyen mindig a tarsolyomban egy játék, egy bíztató szó, vagy egy (vagy több) esőkabát… Kerekes Gitka 1507. sz. cscs. A következő interjúra mindig az adott havi interjú szereplője ad javaslatot. A következő szám interjúalanya Valyuch Anita lesz a gyulai 554-es Kerkai Jenő cscs-ból.


13

Vajdasági hírek Északbácskai cserkészek Gödöllőn 2012.június 9-én az Északbácskai Magyar Cserkészegyesület cserkészei Gödöllőre látogattak. Ez a portyájuk valójában a múlt évben megkezdett sorozat folytatása, amikor is a cserkészek Ópusztaszerre kirándultak. Az civil szervezetekről szóló új szerbiai törvény kötelezettségének 2010-ben, a VMCSSZ Északbácskai Cserkészkörzete annak rendje és módja szerint időben eleget tett. Nevét és Alapszabályát ennek a törvénynek alárendelve, és a törvény rendeleteivel összehangolva azokat módosította, így biztosítva munkájának, de magának a Cserkészkörzet létének is a folytonosságát egészen a megalakulása, 1995 óta. A vezetőség még az átregisztrálás folyamatában meghatározta azt a célt, hogy a leendő, azaz a mai ÉMCSE, az Északbácskai Magyar Cserkészegyesület új cserkészeit az alapoknál kezdve először a magyar őseink történelmével a kárpátmedencei immár végleges letelepedésével ismerteti meg, ellátogatva Óp u s z t a s z e r r e , majd ennek folytatásaként a Magyar cserkészet megjelenésével, annak villámszerű elterjedésével is, hiszen építkezni csakis erős, jó alapokra lehet. Ezért portyáink második állomásaként a Gödöllői Városi Könyvtár és a Múzeum meglátogatása szerepelt, mivel itt kapott helyet a Magyar Cserkészmúzeum archív anyaga és gyűjteménye. Bokody József cst, és Dr. Ferencz Mária cst, alapos bemutatásán keresztül, cserkészeink részleteiben ismerhették meg a Magyar cserkészet történetét. A Gödöllői Múzeum, a Városi Könyvtár munkatársainak és cserkésztestvéreinknek köszönjük a kalauzolást és a prezentációt! Az ÉMCSE cserkészmunkájába az átregisztráció óta, bekapcsolódtak a Nagycsaládosok is, ami annak a reményünknek ad hangot, hogy a cserkészetben biztosítva lesz az utánpót-


14 lás, hiszen a kezdetek óta sajnos ez okozta és okozza a legnagyobb gondot. Fiataljaink, ahogyan befejezik az elemi iskolát közép és felsőfokú képzésre a nagyvárosokba vagy éppen külföldre mennek továbbtanulni, így a cserkészet mindig a vezetőrétegét veszíti el. Ezeket a posztokat az őrsvezetőktől a csapatvezetőkig, mind az említett korosztály tölti be, és sajnos nagyon nagy a lemorzsolódás annak ellenére, hogy mi azt valljuk, ... „ egyszer cserkész- mindig cserkész”..., vagyis tagjainkat nem írjuk le csak az miatt mert a sors távozásra kényszeríti őket, sőt beoltva beléjük a cserkészet nemes csíráját, azt reméljük, hogy ezek a fiatalok visszatérnek, bárhová is sodorja őket az élet. Családjaik, gyermekeik folytatni fogják ezt az építkező munkát, amit mi elkezdtünk. Gödöllőn, pontosabban Máriabesnyőn a Kapucinus temetőben, a trianoni nagy gyászunk emlékére meglátogattuk Gróf Teleki Pál főcserkész sírhelyét is. E nagy ember halála kettős tragédia volt, hiszen elvesztettük azon kevesek egyikét, akik a becsületüket fel nem adtákadják semmi pénzért, és elvesztettük az egyik legnagyobb cserkészt. Ma ennek az üzenetnek itt Vajdaságban annál nagyobb a súlya, hiszen éppen most, ebben a pillanatban is, folynak a választás utáni alkudozások, a kufárkodás a hatalomért, a pozíciókért. Szabadon verhetik a magyart, vagy ahogyan egyik hazai hírműsorban hallottam és láttam, „ vadásznak a magyarokra” holmi gyanús csoportosulások. Mi, magyarok pedig csak egyre fogyunk tovább. Az Északbácskai Magyar Cserkészegyesület három koszorút helyezett el Gödöllőn, ha úgy tetszik épp a trianoni gyalázattal leszakított területen, itt a déli végeken termett mohából készített „piros fehér zöld- ez a magyar föld” színű nemzeti szalaggal átkötött koszorút, egyet a Cserkésztörténeti Kiállítás bejáratánál található Cserkészhősök emléktáblájánál, egyet a Művelődési Központ melletti téren látható cserkészszobornál, és egyet pedig a történelem nagy alakjának Gróf Teleki Pál első magyar főcserkész síremlékénél. Szabadka, 2012. június 9. Oláh István cserkésztiszt


15

MCSSZ országos közgyűlés 2012. május 19., szombat délután 3 óra

A szövetség történetében valószínűleg utoljára gyűlt össze az országos közgyűlés Budán, a Fonóban. Ezzel a mondattal „le is lőttük a poént”: az országos közgyűlés elfogadta a Magyar Cserkészszövetség új alapszabályát. Amennyiben az OIB az év végéig megalkotja az alapszabályhoz kapcsolódó SZMSZ-t (szervezeti és működési szabályzatot), akkor az alapszabály hatályba lép december 28-án, szövetségünk 100. születésnapján. A „centenáriumi alapszabály” egyik rendelkezése pedig az, hogy a közgyűlést küldöttgyűlés fogja felváltani, vagyis nem az összes tagnak, hanem csak jóval kevesebb küldöttnek kell majd összegyűlni, a kerületben és országos szinten egyaránt. Térjünk azonban vissza a Fonó Budai Zeneházba. A részvételi arány újfent meglehetősen gyászos volt: a potenciális bő ezer természetes tagból jelen volt 89 (kerületünkből 3) ember, a több mint háromszáz fenntartóból pedig 7. Elég lehangoló, hogy nálunk kevesebb emberrel csak a jószerével alig működő győri cserkészkerület állt ki, onnan ugyanis nem jött el senki.

Egy egyesület közgyűlése általában egyrészt lezárja az előző évet (vagyis elfogadja tisztségviselők beszámolóit, illetve a pénzügyi beszámolót, alkalmasint a közhasznúsági beszámolóval egyetemben), másrészt néhány döntést hoz az adott évre vonatkozóan is, jelesül elfogadja a költségvetést, és esetleg módosít a következő évi tagdíjon (itt ez utóbbitól eltekintettünk). Az országos közgyűlésen szinte tapintani lehetett, hogy mindenki csupán az új alapszabály végett jött el. Egy indítványra előre is vettük a napirendben, mondván, egyeseknek menniük kell.


16 Az elfogadás technikailag úgy nézett ki, hogy néhány percben ismertettem az egybegyűltekkel az alapszabály elfogadásához vezető folyamatot, illetve a főbb újításokat. Ezek után a tagság föltett néhány (általában kevéssé jóindulatú és tájékozott) kérdést, amelyekre igyekeztem választ adni. Ezután egy újabb hozzászóláskör következett, ezekre azonban a levezető elnök döntésére már nem reagáltam, így szavaztunk: 56 mellette, a maradék nagyjából fele-fele arányban szavazott ellene és tartózkodott. Aligha elsöprő többség, de azért elég biztos. Ezt követően került sor az összes többi napirendi pontra, amelyeket mérlegelés nélkül megszavaztak az egybegyűltek. Az érzés kicsit hasonlított az alapszabálygyártással foglalkozó tavaszi OIB-ülések végéhez: szép dolog, hogy nem akartunk kukacoskodni szegény országoselnökség-tagokkal, és elhisszük, hogy valóban jó munkát végeznek – de a téma fontossága mégiscsak megérdemelte volna, legalább röviden összefoglalják 2011-es tevékenységüket, és néhány kérdésre válaszoljanak. A további dokumentáció, köztük az országos elnökség tagjainak beszámolói és az újonnan elfogadott alapszabály elolvasható a www.cserkesz.hu/kozgyules oldalon. Az egész közgyűlés minden formasággal együtt sem tartott még egy óráig sem, ami ugyan jó hír a hazafelé igyekvőknek, ám – mint följebb említettük – ennél talán többet érdemelne a szövetség. Jövőre találkozunk az országos küldöttgyűlésen. De ott már legalább 5 dél-alföldinek kell lennie! Gábor

XXI. századi nyomolvasás – mit jelent?

jelre (másolási jog) magyarul szerzői jog kifejezést használják. Az angol kifejezés a másolatkészítés korlátozására utal, a magyar szóhasználat a forrás, a szerző jogára. Magában hordozza a terjeszthetőség, használhatóság kérdését is. A jel és tartalom használata 1909-re megy vissza: http://www.copyright.gov/history/1909act.pdf . A szerzői jog akkor keletkezik, amikor az adott irodalmi, tudományos, vagy művészeti alkotás, mű elkészül. Léte különösen is hatással van újabb alkotások létrejöttére, hiszen ha ez a védelem nincs, akkor könnyen elvész az alkotás értéke a hamisítványok, másolatok által. Érdemes komolyan szem előtt tartani, közismert a probléma közelmúltban fölmerült politikai viták kereszttüzéből: szakdolgozatok készítői különös gondot fordítsanak a források megjelölésére. Ugyanis vannak olyan szerzők, akik bizonyos feltételek között a szellemi termékeik használatára lehetőséget adnak, illetve bizonyos előírások, milyen jellegű forráshasználatot hogyan kell a saját műveinkben jelölni. (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5% 91i_jog) Misi atya


17

Világjáró Hogyan építkezett az Ősember?

Cserkészként megtanultuk, hogy néhány egyszerű szerszámmal, kötéllel, spárgával milyen nagyszerűen lehet építkezni. Nyilván mindenki saját tapasztalatból tudja, hogy az így készített táborkapuk, padok, asztalok, s más tábori berendezések milyen jól bírják a terhelést, a tábori élet használatának viszontagságait - feltéve, ha kellő gonddal válogattuk a fadarabokat, állítottuk össze a vázat és kötöztük a csomókat. De gondoltatok-e már arra, hogy ugyanilyen módszerrel házat is lehetne építeni? Méghozzá olyan házat, melyet nem fóliával fed az ember (mert az régen mondjuk még nem volt) hanem más, természetes anyagokkal, s amely ennek ellenére mégsem ázik be? És mi lenne, ha a megszokott zsebkésünket, fűrészünket, baltánkat vagy ásónkat se használhatnánk, mert ezek a szerszámokat még nem találták fel? Nos, ha gondolatban idáig eljutottunk, akkor meg is érkeztünk a kőkorba, az első emberek világába. Vajon ök hogyan építkeztek, milyen tudásra volt szükségük, hogy az akkor még jóval félelmesebb, nehezebb túlélési lehetőségeket kínáló környezetben boldoguljanak? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni a régészek és őstörténet kutatók egy különleges csoportja, akik nemcsak tanulmányokkal foglalkoznak, hanem a felmerülő megoldatlan kérdéseket gyakorlati módszerekkel vizsgálják: ez a szakág az úgynevezett kísérleti régészet. E beszámolóm előtt az ausztriai Asparn an der Zaya-ban található őstörténeti múzeumban dolgozó régészekkel beszélgettem, az ő munkájukat tekintettem meg. Sok olyan dolgot meséltek, ami engem nem csak építészként, de cserkészként is érdekelt. Mesénket a kőkorban kezdjük, melynek nagy részét őseink az emberré válás sok bonyodalmával


18 töltötték, és főleg halász-vadász gyűjtögető életmódot folytattak. Minket nem is ez a kezdeti időszak érdekel igazándiból (legalábbis ez alkalommal), csak néhány fontos dolgot szeretnék kiemelni: A kőkori ember nem csak barlangban lakott. Ez a tévhit azért keletkezett, mert a régészek majdnem kizárólag a barlangokban található táborhelyeket lelték meg - az a sok másik táborhely, ahol az emberek kunyhóban, sátorban vagy más egyszerű szállásban laktak, nem hagyott olyan maradandó nyomot, melyet évezredek után a modern ember megtalálhatott volna. Így hát szegény ősemberre kimondták, hogy bizony csak barlangban lakott, társbérletben a kardfogú medvével (ha ilyen létezett egyáltalán). Azt is tudjuk, hogy legalábbis az utolsó jégkorszak folyamán (mely kb 10 000 évvel ezelőtt ért véget) az emberek feltalálták a varrótűt. Talán sokan csodálkozni fogtok, hiszen a tű ma nem tűnik nagy találmánynak. De a jégkorszakban a túlélés fontos kulcsa volt: hisz a kőeszközökkel állati csontokból előállított kis szerszám lehetővé tette, hogy az elejtett vad bőrét vagy irháját inakkal összevarrják, és így meleg ruhákat készítsenek, melyek nélkül az ősember megfagyott volna. De nem csak ruhát lehetett varrni az állatbőrből: sátorponyvát is csak így készíthettek. Ezeket a ponyvákat ezután a mai indiánok tipi-jéhez hasonlóan egyszerű favázra terítették. A szerkezet könnyen szétszedhető és szállítható volt, így követni lehetett vele a vonuló állatcsordákat. A jégkorszak végével Európában sok minden megváltozott: A füves sztyepp eltűnt, vele a rénszarvas, ló- és mamutcsordák is. Erdő nőtt most már mindenhol, és mert akkor az ember még nem vágta ki a fákat (vagy csak a kisebbeket) sűrű rengeteg borított hegyet völgyet. Az ember továbbra élte vadász- halász-gyűjtögető életmódját, kovaköböl pattintott késeket, lándzsa- és nyílhegyeket gyártott, más kövekből baltát csiszolt. Ezen időszak nagy találmánya az íj, hisz most már jóval nehezebb az aljnövényzetben bujkáló szarvast vagy más vadat megközelíteni, elejteni. Az íj lehetővé tette a nagyobb távolságból történő élelemszerzést. Az őskori építkezés fénykora viszont csak később kezdődik: hisz a vadász vonul a vad után,ritkán marad sokáig egyhelyben, sokat változtatja lakhelyét: ö még nomád. Folytatjuk! Zámolyi Ferkó


19

Felesleges Nem fog ez így menni.

Szenvedésre fájás.

Hibás prototípus.

Jó kedvre a rossz hír.

Más, mint amit hittem, mintha csak egy vírus

Lángosra a mártás.

lenne ez, de más nem.

Épületbe rossz lift.

Nincs miért lángolni…

Kereszt helyett csillag.

Rozsdás lyuk, csak ennyi,

Jelvény, hogyha nincs hit.

fürdés előtt zokni.

Kordon helyett szalag.

Csonttörésre tapasz.

Hétköznapra szombat.

Részegségre sok bor.

Éjszakába napfény.

Tégla közt a habarcs:

Szívemre a bársony.

jó, de mást nem csókol.

Lelkemből a tömjén…

Hitetlennek mártír.

Idő nélkül kerék. Súly nélkül a mérleg. Gondolat, mi múlik. Halott testbe méreg.

2012. április 19.


20

Híreink

Idén is megrendezésre kerül a nyárzáró

Következő számunk szeptemberben jelenik meg. Lapzárta augusztus 15-én lesz. Várjuk írásaitokat! Küldjetek jól sikerült fotókat is, a legjobbak címlapra kerülnek!

A következő PHD alkalma: 2012. szeptember 8. Kérünk mindenkit, hogy jegyezze fel a naptárjába.:-) Az elnökség

V. Országos Cserkész strandRöplabda bajnokság! Itt a helye mindazoknak, akik már voltak és akik még nem, akik amatőrök és akik profin játszanak, akik szegediek és akik messzebb laknak.

Koronázd meg nyarad egy fergeteges nappal, amikor is nem lesz hiány röplabdában, ismerős arcokban, igazi slágerekben, hűsítő koktélokban. Várunk 2012. augusztus 25-én a szegedi Piarista Gimnáziumban.

További fontos információk találsz a http://1507.cserkesz.hu/cseroropi/ honlapon.

A Magyar Cserkészszövetség V. Kerületének hivatalos lapja Megjelenik kéthavonta Felelős szerkesztő: Dr. Laurinyecz Mihály Szerkesztők: Szerkesztők: Bauer Iván, Bodnárné

Böröndi Ágnes, Dávid János, Jobbágy Borbála, Gábor Bence, Kerekes Margit Cím: 5900 Orosháza, Deák F. u. 18 http://www.cserkesz.hu/otker sodrasban@gmail.com

Sodrasban juliusi szam  

Sodrasban ujsag júliusi szam

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you