Page 1

Sényõi

Igazmondó

XII.évfolyam 4.szám 2.szám

2008. október augusztus

BACH - ORGONA - EMLÉKEZÉS

"Jöjj szép halál" címmel

JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY a sényõi református mûemléktemplomban, 2008.november 07-én este 18 órától.

Közremûködnek: Szoprán: Fülep Beáta Gordonka: Szabó Szabolcs Hegedû: Boka Zsombor Fuvola: Vajas Emõke Orgona: Tiba Zsolt

MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! A hangverseny perselypénzét templomunk felújítására fordítjuk!


Igazmondó

2.oldal

2 0 0 8 . október

Képviselõtestületi ülés 2008. szeptember 4-én A képviselõk három napirendi pontot tárgyaltak. 1. napirendi pont az önkormányzat 2008 évi gazdálkodásának elsõ félévi helyzetérõl szóló tájékoztató és a beszámoló elfogadása. 2. napirendi pont a szociális rendeletek módosítása. 3. napirendi pont a lejárt határozatok megvitatása. Pehely Zoltán polgármester úr 2008 elsõ félévének gazdálkodását az elmúlt évek legjobbjának tartja. Az önkormányzat 2008 elsõ félévében 115.987 e forint kiadást és 120.192 e forint bevételt teljesített. Az eredeti elõirányzatokhoz képest a kiadási oldalon 61%, a bevételi oldalon 63,2%-os volt a félévi teljesítés. A bevételeink idõarányosan érkeztek, ezen belül támogatásértékû mûködési bevételeink három és félszeresen teljesültek. Adóbevételeinkbõl 44,6% megfizetésre került. A SZJA és állami támogatás havi ütemezés szerint érkezik. A 2008. évi ÖNHIKI pályázat feltételei az elõzõ éviekhez képest lényegesen szigorodtak, ezért történt az, hogy az igényünket is csak az elõzõ évi összeg felére tudtuk benyújtani. A döntés értelmében 21.838 e Ft-ot kap az önkormányzatunk. Ennek köszönhetõen június 30-ig nem kellett a folyószámla hitelkeretet igénybe venni, mely 22 millió forintig áll rendelkezésünkre. Június 30-ig minden számla ki volt fizetve. A szociális otthon 20 férõhellyel való bõvítése lehetõvé tette, hogy a mûködése rentábilis legyen. A Kótajjal és Napkorral való társulás révén plusz 5-5 millió forint bevételhez jutott az önkormányzat. Ilyen nagyszabású felújításokat még nem végeztünk egyidõben: az iskola tornaterme, öltözõje, az óvoda átalakítása, a Kúria épületének felújítása, az orvosi rendelõ akadálymentesítése, teljes felújítása, parkoló kialakítása. A

2008. évi költségvetésbe beterveztek 1.000 e Ft tartalékot, melynek felhasználására eddig nem került sor. A polgármester úr reménykedik, hogy a minisztériumhoz benyújtott 6/3 ÖNHIKI kedvezõ elbírálásban részesül. Ha megkapják a kért összeget, ami 20 millió forint, az idei költségvetés teljesítése hitelfelvétel nélkül is biztosítható. A polgármester úr kérte a képviselõ-testületet, hogy a 2008 elsõ félévi tájékoztatót szíveskedjen elfogadni. A költségvetési beszámolót a képviselõ-testület egyhangúlag elfogadta. A szociális rendeletek módosítása: Vass Istvánné a pénzügyi bizottság elnöke javaslatot tett a közgyógyellátás helyi rendeletének módosítására. Javasolta, hogy méltányossági alapon részesülhessenek közgyóyellátásban azok a lakosok, akiknek a jövedelme egyedülálló esetében nem haladja meg az egy fõre esõ 57.000 forintot, családban élõknél az egy fõre esõ 42.700 forintot és a havi gyógyszerköltség minimum 7.125 forint. A képviselõ-testület egyhangúlag elfogadta a javaslatot. A lejárt határozatok: A képviselõ-testület az alábbi határozatokat fogadta el: - együttmûködési megállapodás Nyírturával a védõnõi feladat ellátásáról - a regionális beruházási vízprogram elfogadása - esélyegyenlõségi terv felülvizsgálata, annak módosítása - KHT okiratának módosítása és a Sényõért '99 közalapítvány okiratának módosítása. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be többfunkciós közösségi ház létrehozására, melyet a képviselõ-testület jóváhagyott.

Nyugdíjasok köszöntése Ezekben a napokban az egész világon mindenhol a nyugdíjasokat köszöntik. Október 1-je az "Idõsek világnapja", újságokban, televízióban nincs olyan nap, hogy ne lenne híradás arról, hogy mikor melyik településen éppen milyen rendezvény keretében köszöntötte a helyi önkormányzat a településen élõ idõs lakosait. Sényõn hat éven át, az augusztus 20i ünnepségen köszöntötte polgármester úr és a gyerekek a sényõi idõseket. Ettõl az évtõl kezdõdõen az adventi hétvégék keretein belül kerül megrendezésre ez az ünnepség, a település összes nyugdíjasának meghívásával. Folyamatosan emelkedik az átlagéletkor, egyre többen élik meg a 100 évet. Jelenleg Magyarországon 1423 fõ 100 éves, illetve 100 év feletti ember él. Sényõn az Idõsek Otthonában, 2009-ben 6 fõ fogja betölteni, a 90. évet. Az átlagéletkor emelkedését az egészségügyi ellátórendszer fejlõdése, az idõsgondozással kapcsolatos társadalmi változások nagyban befolyásolják. Míg régen a több generációs családmodell volt jellemzõ, vagyis együtt éltek a déd-

szülõk, nagyszülõk, szülõk, unokák, addig a huszadik század vége felé, illetve a huszonegyedik század elején az egygenerációs családmodell lett a helyi társadalom jellemzõje. A több generáció együttélésével megoldott volt a családban az idõsgondozás. Ma már minden generáció külön családban él, így a társadalom szociális ellátórendszere vállalta fel ezt a feladatot. Az utóbbi 10 évben sorra épültek meg az idõsek otthonai, nyíltak meg az idõsek klubjai, az étkeztetés, a házi gondozás, a támogató szolgálat, mind-mind az idõsgondozás részét képezi. Sényõn 1997-ben lett intézményesítve a szociális ellátórendszer. Napjainkban már nyolcféle szolgáltatás egymásra épülésével, integrált intézmény fenntartásával gondoskodik a helyi önkormányzat az idõs lakosság társadalmi biztonságáról, szociális jólétérõl. Intézményünk jelenleg napi 40 idõs részére biztosítja az étkeztetést, 25 fõ részesül rendszeres házi segítségnyújtásban, 30 fõvel mûködik az idõsek bentlakásos otthona, 50 fõvel az idõsek klubja, 10 fõ részére tudjuk biztosítani a jelzõrendszeres házi

segítségnyújtást, átlagosan 6 fõ részesül a támogató szolgálaton belül személyi segítésben, a családsegítés is részét képezi a helyi idõsgondozásnak. Egy társadalmat arról lehet megítélni, hogy hogyan bánik idõseivel. Sényõ a lakosságszáma tekintetében kis település, kötelezõen ellátandó feladata csak az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, és a családsegítés, melyet törvények tesznek kötelezõvé. A többi felsorolt szolgáltatás, mely településünkön mûködik, önként vállalt feladat a helyi önkormányzat részérõl, melyet ezúton is megköszönök az önkormányzat vezetõségének, illetve a képviselõtestületnek. Végezetül egy kedves kötelességemnek teszek eleget. Elõször is minden Sényõn élõ nyugdíjast szeretettel köszöntök a Idõsek Világnapja alkalmából: jó egészséget, hosszú, aktív, derûs nyugdíjas éveket kívánok. Másodszor a Szabolcs - Szatmár Bereg Megyei Közgyûlés elnökének Seszták Oszkár Úrnak a köszöntõ levelét szeretném átadni, mely valamennyi helyi nyugdíjasnak szól: Vass Istvánné intézményvezetõ


2008. október

Igazmondó

3 . o l3d .a o l ldal

Ti s z t e l t I d õ s k o r ú H o n f i t á r s a i m ! Az Idõsek Világnapja alkalmából mély tisztelettel köszöntöm Önöket, akik egy hosszú élet munkáját, számtalan tapasztalatát tudhatják maguk mögött. A legkülönfélébb életutak, a szép és keserû hatások, örömök és csalódások nyomán az önfenntartás igazsága biztosan többféleképpen fogalmazódik meg Önökben. Az Idõsek Világnapja is jelzi, hogy az öregkor beláthatatlanul sokféle, amely feladatot és felelõsséget jelent a fiatalok számára is, hiszen Önök hordozzák generációkon keresztül azokat az értékeket, hagyományokat, amelyek átörökítésre kerülnek valamennyiünk számára. Önök azok, akik végigélve egy boldog, küzdelmekkel teli életet, az idõskor bölcsességével rendelkezve tudják mi az a jó, amit tovább kell adni és mi az, amit el kell kerülni a következõ generációnak. Feladatunk, hogy idõs élettársainknak olyan életkörülményeket biztosítsunk, mely lehetõvé teszi számukra az öregkorhoz méltó derûs életet. A gondoskodó család mellett a társadalomnak is mindent meg kell tenni azért, hogy a megérdemelt nyugodt évek elhozzák Önöknek a támaszt, mely megszépíti és teljessé teszi napjaikat. Nem csak ezen a napon, hanem mindig meg kell tenni mindent azért, hogy érezzék, Önök fontos részei életünknek. A Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyûlés nevében köszönetemet fejezem ki a hosszú évek alatt végzett becsületes munkájukért.

Kívánom, öregkoruk egészségben legyen gazdag! Seszták Oszkár

Gondozott kert évrõl-évre Ha a nyár folyamán végigsétáltunk községünk utcáin, nagyrészt takaros virágos portákban gyönyörködhettünk. (Igaz, még mindig vannak elhanyagolt, gazos udvarok.) Mindenki iparkodott hangulatossá varázsolni környezetét. Ez a látvány fogad bennünket Pataki Ferencné, Erzsike néni portája elõtt is, ha erre visz az utunk. Sok fiatal vehetne róla példát. Nem csak a látvány példaértékû, hanem Erzsike néni hozzáállása a munkához - ez is bizonyítéka annak, hogy kortól függetlenül lehet igényünk a szépre és a rendezett környezetre. Díszruhába öltözött kora tavasztól késõ õszig az udvara. A tavasz elsõ hírnöke, a hóvirág már februárban díszítette a kertet, majd ibolya, jácint, nárcisz, füzike, tulipán garmada követte. A csodálatos színkavalkádot sokan megcsodálták. A nyári virágok sem maradhattak el, fukszia, tátika, nyári erzsébet, bársonyvirág katonás sorrendben sorakoztak. Precíz, gondos munkáról árulkodott egész nyáron a kert. - Nagyon sok munkával jár egy ilyen szép kert gondozása. Ennyire szereti Erzsike néni a virágokat? - Igen, már gyermekkoromban is nagyon szerettem õket, hisz édesanyám udvara is tele volt szebbnél-szebb virágokkal. A férjem is rajongott értük, ezek a szép rózsák még mindig az õ keze munkáját dicsérik. Csak úgy érzem jól magam, ha mindig mozgásban vagyok. Minden nap hét órától már a kertben dolgozom, gereblyézek,

gyomlálgatok, ezt a munkát nem engedem át senkinek, mert csak azt szeretem, amit én csinálok meg. A nehezebb teendõkben a fiam segít. N e m vásárolok v i r á g magokat, h a n e m õ s s z e l megszedem a magokat és ezekbõl nevelek palántákat. Külön gondom van a tulipánokra, nyár elején felszedem a hagymákat és szeptemberben mindig újraültetem õket, ezért olyan szépek a tulipánjaim. Erzsike nénivel még hosszan beszélgettünk, felidézte a múltat, az elmúlt években is nagyon sokat dolgozott. - Szüleink is becsületes munkára neveltek bennünket, megkövetelték a rendet a gyerekektõl is. - meséli Erzsike néni. A termelõszövetkezetben dolgoztunk a férjemmel, mellette évente öt bikát is neveltünk, dohányt termeltünk, tojásfelvásárlással foglalkoztunk, a helyi hentesboltban volt olyan idõszak, amikor öt mázsa húst is elmértem szükség volt a pénzre, hisz gyermekeink taníttatása nagy kiadással

járt. A sok munka mellett minden vasárnap templomba mentem, sajnos betegségem miatt ritkábban van erre lehetõségem. Képviselõtestületi tag vagyok a római egyháznál. A közelmúltban az önkormányzat megvendégelte a három felekezet képviselõ tagjait, melyen én is részt vettem. Leírhatatlan élmény volt számomra. Köszönöm a Jóistennek, hogy mindehhez nekem erõt adott. Még sokáig szívesen hallgattam volna Erzsike néni lebilincselõ történeteit a múltról. Szinte meg sem látszott rajta, hogy nemrégiben komoly mûtéten esett át, olyan lelkesedéssel beszélt az elkövetkezendõ évek teendõirõl. Terveihez sok erõt és jó egészséget kívánunk neki! (Ruska Józsefné)


Igazmondó

4.oldal

2008. október

"Énekelünk, táncolunk, szórakoztatjuk a közönséget" Már hagyománnyá vált községünkben, hogy megrendezésre kerül a Falunapi ünnepség augusztus 20-án. Ennek a programnak a fõ szervezõje évek óta az Ifjúsági Tánccsoport vezetõje, Páll-Szõke Ágnes. Õt kértem, hogy mutassa be közelebbrõl a tánccsoport életét és hogy milyen segítséget kap a közösség mûködtetéséhez?

A sényõi ifjúsági tánccsoport ez év augusztusában ünnepelte fennállásának 7. évfordulóját. A megalakulás óta eltelt évek sokat adtak mind a táncosoknak, mind pedig a közönségnek. Gyermekeink, fiataljaink, felnõttjeink legtöbbje 6-7 éve tagja a tánccsoportnak. Ez alatt az idõ alatt sok mindent megtanultunk a táncon kívül, közösen. Akarat, kitartás, önbizalom, együttegymáshoz való alkalmazkodás, lemondás. A közönség egy fellépés alkalmával már a kész, színpadra állított darabot látja, melyhez nagyon sok próba és fellépés szükséges. Táncosaink a nyár folyamán mindennap próbáltak, énekeltek, táncoltak. Itt szeretném megköszöni a szülõknek és a családtagoknak, barátoknak, barátnõknek, hogy így tolerálják a mi "táncos életünket". Büszkén elmondhatjuk, hogy nem csak tolerálják, hanem segítik is a munkánkat: varrnak, szállítanak minket, és anyagilag is támogatnak bennünket. Ha már a köszönésnél tartunk, azt feltétlenül el kell mondani, hogy a mi gyerekeink ingyen és bérmentve jutnak hozzá ehhez a szolgáltatáshoz, melyet az önkormányzat finanszíroz elsõsorban, valamint vállalkozók is hozzájárulnak, melyet szintén szeretnénk megköszönni. Mint azt a legtöbben tudják, a tánc mellett egyre nagyobb teret kapott az ének. Egyre több tagunkat tudjuk rávenni, hogy ha egy szám erejéig is, de ragadjon mikrofont. Megpróbálunk mindig valami újat adni, ezért ebben az évben úgy döntöttünk, hogy nem színdarabot, ha valami teljesen más adunk elõ a falunapon. Így készült el az egész estét betöltõ, 39 dalt és közel 300 ruhát felvonultató "Operettõl a Musicalig" címû zenés összeállításunk. A felkészülési idõ alatt rájöttünk, hogy kemény fába vágtuk a fejszét, mivel ez nem csak egy színdarab, hanem valami egészen más. A dalok mellett - melyet 13 énekes ad elõ - el kell készíteni a táncokat is, valamint minden ruhánkat mozgósítani kellett ahhoz, hogy tartalmas, látványos, színvonalas elõadást kapjon a közönségünk. Minderre, hogy ez így összeálljon volt 1 hónapunk, melybe még a felvéte-

liket is bele kellett kombinálni. (Hiszen arra külön büszkék vagyunk, hogy tagjaink nemcsak a színpadon érnek el sikereket, hanem a magánéletben is. Ebben az évben hárman végeztek középfokú oktatási intézményben, és mindhárman felvételt nyertek az általuk kiválasztott felsõfokú intézményekbe.) A rendelkezésre álló egy hónap feszített tempóval kezdõdött, és megfeszítettebbel ért véget. Naponta több próba, felvétel, mely mindig közelebb hozza a tagokat, együtt nevetünk, szenvedünk, sírunk, és örülünk. Hiszen van úgy, hogy megfeszülve erõlködünk, úgy kell énekelnünk, táncolnunk, mintha senki sem figyelne, de azt mindannyian tudjuk, hogy szívbõl kell jönnie, ha azt akarjuk, hogy jó legyen. És ez nálunk 7 éve töretlenül szívbõl jön, és ezt látja a közönség is. A legnagyobb dicséret táncosainkat illeti, hiszen munka, tanulás, család mellett, hétrõl-hétre színpadon vannak, próbálnak, és rengeteget dolgoznak azért, hogy színvonalas mûsort adjunk a közönségnek. Azt is el kell mondani, hogy már több éve

magunk készítjük a fellépõruhákat, díszleteket, valamint azokat a zenéket, melyekre énekeseink dolgoznak. Ezért külön köszönet Molnár Richárdnak, Szabó Csillának, és Sujszterics Dánielnek, valamint mindazoknak, akik ebben segítséget nyújtanak nekünk, hiszen ebben a csoportban aki feladatot vállal, az tudja azt is, hogy mindenféle ellenszolgáltatás, fizetség nélkül teszi azt. A falurendezvény óta már túl vagyunk több fellépésen és ebben az évben még vannak elkötelezettségeink, de gõzerõvel készülünk az idei idõsek karácsonyi báljára. Ilyenkor, amikor megkezdõdik az iskola, heti két alkalommal tudunk csak próbálni minden csoporttal, egyre nehezebb összehangolni a tagokat, mert egyre többen dolgoznak, valamint tanulnak felsõfokú oktatási intézményben, Budapesten, Gyöngyösön, Nyíregyházán. Ennek ellenére továbbra is dolgozunk, szórakozunk és szórakoztatunk, és reméljük, hogy ez a jövõben is így lesz. (Páll-Szõke Ágnes)


2008. október

Igazmondó

5.oldal

"Bennem megmaradt a szépség szeretete…"

B

odnár Juditról nem tudok elfogultság nélkül írni, hiszen kicsi gyermek volt, amikor megismertem: 14 éves koráig szinte minden szabadidejét a könyvtárban töltötte és a mai napig rendszeres látogatója maradt az intézménynek. Figyelemmel kísérhettem életének fontos mozzanatait, hogyan érett kislányból nõvé és hogyan bontakozott ki sokoldalú tehetsége, mely széles látókörrel párosulva mára igazi "világpolgárrá" tette õt. Ahogy beszélgetésünk során említette, már nem igazán sényõi lány, hanem "kétlaki", hiszen Budapesten tanul és a jövõvel kapcsolatos elképzelései is a fõvároshoz kötik, de sohasem fogja elfelejteni, hogy honnan jött. - Édesanyám egyedül nevelt fel bennünket a bátyámmal. A konzervgyárban dolgozott, szabadidejében rengeteget olvasott - neki köszönhetem a könyvek szeretetét, azt, hogy már négy évesen megfejtettem a betûk titkát és az ebben rejlõ rengeteg szépséget. Általános iskolában aztán kiderült, hogy nem csak az olvasás, hanem a rajzolás is képes elbûvölni, majd valamikor ötödik osztályos korom táján kijelentettem, hogy én bizony mûvésznõ leszek! Azt még nem tudtam, e hivatás melyik ágát fogom gyakorolni, de ez akkoriban nem is volt lényeges. Szépen sorban jöttek a megmérettetések: angol-, történelem-, rajz-, vers- és mesemondó verseny… sok minden érdekelt, de a kreativitást igénylõ dolgok a leginkább. Amikor Homonyik Katalin tanárnõ képzõmûvészeti szakkört indított, én rögtön jelentkeztem, ahogy az összes többire is, amit szerveztek. A legtöbb idõt mégis a könyvtárban töltöttem, ahová jóformán az egész osztály járt. Olyan volt, mint egy napközi, vagy tanszoba. Lehetett olvasni, filmet nézni, jókat beszélgetni, megvitatni egy tizenéves "életbevágó" problémáit… Hol festettünk, hol verseket írtunk, igazi közösségi életet éltünk. Ott ismerkedtem meg a Bóbita elnevezésû számítógépes irodalmi levelezõ csatornával, melynek köszönhetõen végre megmutathattam a nagyvilágnak, hogyan szedem a gondolataimat rímekbe. Izgalmas érzés volt, hogy távol élõ, ismeretlen emberek alkotnak véleményt a szárnypróbálgatásaimról. Barátságok születtek, melyek a mai napig tartanak. - Szinte törvényszerû volt,

hogy tanulmányaidat a Mûvészeti Szakközépiskolában folytasd… - Díszlettervezõi szakra szerettem volna jelentkezni, de sajnos abban az évben nem indult, így szobrász lettem. Ennek ellenére a középiskolai évek sok szépséget tartogattak számomra. Sohasem fogom például elfelejteni kedves szakmatanáromat, aki nagyon sokat nevelt, csiszolt rajtam. Õ nem egyszerûen pedagógus volt, hanem mester. Nem csupán "leadta" az anyagot, hanem formálta a személyiségünket, vita- és beszélgetõpartnerre találtunk benne. Sok mindent köszönhetek neki. - Mi volt a vizsgamunkád? - Kállay Ferenc, Törõcsik Mari, Psota Irén és Darvas Iván plaketteket készítettem. Mivel inkább alapos vagyok, mint gyors, elég hosszú ideig tartott a gipszforma elkészítése. A bronzot az iskola biztosította a munkámhoz, viszont az öntés költségeit nekem kellett állnom, de megérte, hiszen így maradt saját példányom is. - Hogyan orientálódtál a Corvinus Egyetem felé? - Bár elsajátítottam a szobrászmesterség minden csínját-bínját, hogy hogyan kell a gipsszel, az agyaggal, a kõvel bánni, mégis viszonylag hamar rájöttem, nem szobrászként fogom leélni az életemet. Egy ideig a színházról ábrándoztam, de arról hamar lemondtam. Végül úgy döntöttem, amíg az ötödik évet végzem a középiskolában, kihozom magamból a maximumot a tanulás terén, hogy egy nevesebb fõiskolára, vagy egyetemre adhassam be a felvételi lapomat. Az intenzív angoltanulásnak köszönhetõen tavasszal sikeres nyelvvizsgát tettem, májusban-júniusban történelembõl emelt szinten érettségiztem (miután elõzõ évben jól sikerült a középszintû érettségim is) és persze közben a szakmai tanulmányaimat sem hanyagoltam el. Mindent összevetve, nehéz év állt mögöttem, de amit elterveztem, megvalósult: elég pontot összegyûjtöttem ahhoz, hogy felvegyenek a Corvinusra, kommunikáció és médiatudomány szakra. - Most vagy harmadéves az egyetemen. Közhellyel élve: hogy megy a suli? - Túl jól. Már-már a stréberség határát súrolóan. Néhányan azt gondolják, hogy reggeltõl estig a

könyvtárban ülök és az anyagot bújom, pedig ez nem így van. A vizsgaidõszakokban ráhajtok, de egyébként sok minden mással is foglalkozom, nem csak a tanulással. Idén elnyertem a köztársasági ösztöndíjat, amire nagyon büszke vagyok, hiszen a mi karunkon, a társadalomtudományin mindössze tizenegyen kaptuk meg. Hogy én is részesültem ebben, azt fõleg egy projektnek köszönhetem: egyik évfolyamtársammal fél éven keresztül, különféle engedélyeket beszerezve végiglátogattuk Magyarország néhány börtönét. Tanulmányt írtunk a fiatalkorú bûnelkövetõk társadalomba történõ visszailleszkedésének esélyeirõl, mellyel egy versenyen szakmai díjat is nyertünk. A címe "Kilincs nélkül Börtönkörkép" volt. Ezen kívül készítettünk még falukutatást, belefogtunk egy filmbe is és egy hetes szakmai programot szerveztünk, ahol Geszty Péternek hostesskedtem. Jövõre a választott szakunknak megfelelõ gyakorlatra kell járnunk, ennek keretein belül szeretnék a Magyar Televíziónál elhelyezkedni. - Ha nem munka és tanulás, akkor…? - Színház és olvasás a végtelenségig. Bennem megmaradt a szépség szeretete: írok, festek, gyöngyöt fûzök, fotózni szeretnék, és arról álmodom, hogy egyszer valaki kiadja a könyvemet, kiállítást rendez a képeimbõl, és megvarrja azokat a ruhákat, amelyeket kilencéves korom óta tervezek. - Köszönöm a beszélgetést! Szívbõl kívánom, váljanak valóra az álmaid! (HSzCsA)


6.oldal

Igazmondó

"…a legjobb otthon" II.

2008. október

Elõzõ számunkban a teljesség igénye nélkül mutattunk be néhányat a Sényõre költözött új lakók közül. Most újabb három család meséli el, miért választották településünket életük színteréül.

Béres Sándor és Lovas Ágnes 2008. június 22-én költöztek Sényõre, a Kossuth utcára. - A férjem a Lindab Building System-nél szerkezetlakatos, én a Kelet Szupernél voltam ruházati eladó, most GYES-en vagyok kilenc hónapos kisfiunkkal, Gergõvel. Azelõtt a párom Vasmegyeren lakott, én pedig Nyírpazony - Kabaláson. Amikor összeházasodtunk, egy évig a szüleimnél laktunk, de aztán egyre inkább vágytunk egy saját otthon után. Elsõsorban azért választottuk Sényõt, mert közel van Nyíregyházához és nem okoz gondot a bejárás. Másodsorban itt elfogadhatóak voltak az ingatlan árak. Végül, de nem utolsósorban annak ellenére, hogy kicsi a település, minden megtalálható egy helyen: óvoda, iskola, több bolt, posta, stb. Nem mellékes az sem, hogy a boltban, ha szeretnék valamit és nem kapom meg, nem kell a megyeszékhelyre utaznom miatta csak szólnom kell és beszerzik nekem. Ez nagyon praktikus és kényelmes. Jól kijövünk a szomszédokkal, nincsen semmi problémánk, és mivel a szüleim és a párom szülei is gyakran eljönnek látogatóba, hiányérzetünk sincs. Még csak pár hónapja költöztünk be, de jól érezzük magunkat, szeretünk itt lakni. Décsi Zoltán és Kovács Heléna négy fiúgyermekükkel 2008 tavaszán telepedtek le a Rákóczi utcán. Zoltán nem idegen Sényõn, hiszen tíz éves koráig itt élt a szüleivel és késõbb is vissza-visszatért rövid idõszakokra. Most viszont saját családjával érkezett "haza" és vett házat Sényõn. - 1998-ban költöztünk össze a párommal - meséli Heléna - és nagyon sokáig "többlaki" életet éltünk: Nyíregyházán legalább négyszer-ötször költöztünk különbözõ albérletekbe, aztán öt évig Budapesten laktunk. Amikor visszatértünk Nyíregyházára, már megfogalmazódott bennünk a szándék, hogy vidéken szeretnénk élni, családi házban. Szinte adott volt, hogy Sényõre jövünk, hiszen Zolinak itt vannak a gyöke-rei, itt él a sógornõm is és jó, hogy a település közel esik Nyíregyházához, ahol mindketten dolgozunk. Elõbb építkezni szerettünk volna, de ez a terv kudarcba fulladt. Aztán a sógornõm és az Internet segítségével rátaláltunk erre a házra és tavasszal be is költözhettünk. Könnyen sikerült beilleszkednünk, a gyermekeim is nagyon hamar barátokra találtak. Bár manapság sok iskolát zárnak be létszámhiány miatt, én mégis azt mondom: szerintem elõny, ha vidéken - mint itt is - kis létszámú csoportok, osztályok vannak, hiszen így több figyelem jut egy-egy gyerekre. Külön örülök, hogy ilyen csendes, nyugalmas, biztonságos helyen tudhatom a csemetéimet, hiszen saját bõrömön tapasztaltam, a nagyváros mennyi veszélyt rejt, fõleg a kisebbekre nézve: a homokozóban fecskendõk, a játszótéren törött üvegek és még sorolhatnám. Jó érzés, amikor az utcán rámköszönnek, és bár új vagyok itt, mégsem érzem magam idegennek. Részt vettem az óvodában rendezett gyermeknapi közös fõzõcskézésen, úgyhogy a szülõket is lassanként megismerem. Különben pedig nagyon szeretem a kreatív elfoglaltságokat, lázasan tevékenykedem a kertünkben, szépítgetem az otthonunkat. Örülök, hogy a családommal együtt ilyen békés, kellemes helyen élhetek. Homonyikné Pozsonyi Mária egyedülálló anyaként 2006 nyarán költözött Sényõre, a Kossuth utcára három gyermekével. - Mielõtt ide jöttünk lakni, Nyírpazonyban éltünk az anyósomnál. Sajnos sok nézeteltérés volt közöttünk, ezért úgy gondoltam, mindenkinek jobb lenne, ha különköltöznénk. Mivel nem volt megtakarított pénzünk, így elsõ számú szempont a lakásvásárlásnál az volt, hogy olcsó legyen és ne essen távol Nyíregyházától. Megtaláltuk ezt a házat, amelyben most élünk és hitelbõl megvettük. Sajnos egy ideje álláskeresõ vagyok, nem találok megfelelõ munkát. Alkalmanként elmegyek napszámba, de ez a kereset édeskevés ahhoz, hogy egy családot fenn lehessen belõle tartani és törleszteni a hitelt. Bevallom, végtelenül jólesett, hogy Sényõn "emberszámba" vettek: látták, hogy nagycsaládos vagyok és nehéz körülmények között élünk, ezért nem kellett külön kérnem - kaptunk élelmiszercsomagot nem egyszer. Egyébként én az elsõ naptól kezdve jól éreztem magam itt - jobban, mint Nyírpazonyban - és úgy vettem észre, a gyermekeim is megtalálták a helyüket az iskolában. Sikerült barátokra lelniük.


2008. október

Igazmondó

7.oldal

Egész napos program, hajnalig tartó mulatság Augusztus 23-án a Falunapi rendezvény a római katolikus templomban kezdõdött, a három egyházfõ megszentelte az új kenyeret. A templom zsúfolásig megtelt. Az ünneplés a Kúria mögötti színpadon folytatódott, ahol a polgármester köszöntötte az egybegyûlteket. A sényõi általános iskolások ünnepi mûsora után közös ebéd következett. A délutáni program 13.00 órától 22.00 óráig tartott megállás nélkül. Felléptek többek között a Nyírpazonyi Nõegylet tagjai, a napkori iskola- és óvodapedagógusok, a napkori Akácvirág Néptánc Egyesület, a Napkori Nõk Társaságának énekkara, az Újfehértói Nyugdíjas Egyesület, a Vajdabokri Cigánytánc Együttes, a sényõi civil szervezetek, és az Ifjúsági Tánccsoport. A gyermekeket egész napos ugrálóvár, csocsó, bohóc, csúszda szórakoztatta. A sztárvendégek Payer András és Roni voltak. 22.30-kor tûzijátékban gyönyörködhettek a jelenlévõk. Ezt követõen hajnalig tartott a mulatság. A rendezvény lebonyolításához hozzájárult Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatán elnyert mobilszínpad, hangtechnika, a gyermekek szórakoztatására szolgáló játékok. Pehely Zoltán polgármester úr az önkormányzat nevében köszönetet mond továbbá az anyagi támo-

a színvonalas felszolgálásért. Természetesen különleges köszönet azoknak a gyerekeknek jár, akik színvonalas mûsorukkal évek óta szórakoztatják településünk lakóit. A polgármester úr a község nevében finom vacsorával látta vendégül és egyben fejezte ki elismerését feléjük. (Ruska Józsefné)

gatásért a következõknek: Nagy János Perec Bt., "Zöldbáró" Kft., Szegfû Tibor, Pataki István, P.Z. Speed Kft., Pehely Zoltán, Pehely Miklós, Dr. Kardos Csaba, Virágh István, Torda László, Zsiga Barnabás, Weinrauch Károly, Oláh Tivadar, Ternovics Mihályné, Mikulás Norbert, Szabó Jánosné, Molnár Ferencné, Bunász János, Papp Béla, Verdes Ferenc, Székely János, Jenei Miklósné, Kardos Ferenc. Elismerését fejezi ki a három felekezet vezetõjének, Szûcs József plébános úrnak, Dorcsák Ignác tiszteletes úrnak és Lippai Csaba parókus úrnak a bensõséges ökumenikus istentisztelet lebonyolításáért. Köszönet a konyha dolgozóinak a finom ebédért és a közalkalmazottaknak és a köztisztviselõknek


8.oldal

d óó IIggaazzmm oo nn d

2008.október

UNIQA: Már októbertõl biztosítási ügyintézés Sényõn Önnek már nem kell utaznia, mi megyünk Sényõre - így pénzügyekben, biztosítási ügyekben lakóhelyén találja meg a megoldást az UNIQA Biztosító közremûködésével. Elsõ alkalommal október 21-én kedden reggel 8 és délután 14 óra között várjuk kihelyezett ügyfélfogadáson a lakosságot a polgármesteri hivatalban. Az évad különleges ajánlata: Ingyenes díjkalkuláció helyben - kötelezõ biztosításra Október végéig Sényõ valamennyi háztartásába eljuttatunk egy kérdõívet, amely alapján ingyenes kalkulációt készítünk a gépjármûvek tulajdonosai részére a 2009-es kötelezõ biztosítás díjáról. Önnek nincs más dolga, mint a kitöltött kérdõívet bedobni a polgármesteri hivatalban kihelyezett gyûjtõládába. Novemberben minden érintett lakost tájékoztatunk (telefonon, levélben vagy személyesen) az UNIQA Biztosító által készített kalkulációról. Amennyiben kedvezõnek találják az összeget, decemberben helyben készítjük el az érdeklõdõknek az új biztosítási szerzõdést. Mindez az ügyfelek számára sem költségbe, sem utánajárásba nem kerül.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság napjáról 2008. október 21én 11:45-kor emlékezünk meg az általános iskola aulájában. A kegyelet lángjait a hõsi halottak tiszteletére a Millenniumi emlékmûnél gyújtjuk meg október 31-én 11 órától. Az ünnepségen az önkormányzat, a tanuló-ifjúság és a hozzátartozók helyezik el az emlékezés virágait, valamint Dorcsák Ignác református lelkész úr mond beszédet. Minden sényõi lakost szeretettel várunk az ünnepségekre! Folytatás a 7. oldalról

Idénytõl függetlenül: Ingyenes díjkalkuláció helyben - lakásbiztosításra Ha Ön keresi a lehetõ legkedvezõbb megoldást, akkor bármikor kérheti ingyenes díjkalkulációnkat, ügyfélfogadási idõn kívül is. Amit még kínálunk: Díjmentes tanácsadás, tájékoztatás mindennapi pénzügyeiben, hitelügyleteiben. Figyelje rendszeresen megjelenõ szórólapjainkat! Érdeklõdni: Házi Zsuzsanna Tel.: 06-70/554-84-58

Sényõi Igazmondó Sényõ Község Önkormányzatának lapja. Felelõs kiadó: Sényõ Község Önkormányzata Fõszerkesztõ: Ruska Józsefné Önkormányzati hírek: Dr. Kardos Csaba jegyzõ Események, riportok: Horeczkyné Szabó Csilla Anita Sporthírek: Knobloch Sándor Technikai lebonyolítás: Horeczky Zoltán Nyomdai munkálatok: Papp és Társa Bt. Elérhetõségek: Sényõ, Kossuth Lajos utca 69. (könyvtár) Telefon: 42/231-704 E-mail: k1358@koznet.hu Honlap: http://www.senyo.hu

2008 XIII. évfolyam 4. szám (október Sényői Igazmondó)  
2008 XIII. évfolyam 4. szám (október Sényői Igazmondó)  

Sényő Község Önkormányzatának lapja

Advertisement