néha iskolás (vagy annak látszó módszerektől) sem riadva vissza. „A tudományos módszerek elsajátításához, valamint az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésének támogatására kötelező szemináriumi dolgozatok rendjének megállapítása - a műegyetemi kötelező rajzfeladatokhoz hasonlóan - szemináriumok munkarendje” kidolgozására van szükség. A szemináriumi referátumokat írásban is el kellett készíteni, a könyvtári látogatásokról, gyakorlatokról munkanaplót kellett vezetni, csakúgy, mint olvasmányokról és azokat be kellett mutatni. A főiskolai tanszék ebben is igyekezett követni – az olvasónapló kivételével. Kovács Máté tanítványai megtanulták tőle, az írásbeli közlés során fegyelmezettebben és feszesebben, pontosabban lehet fogalmazni, a források elemzése, az adatok-nézetek ütköztetése is jobban elvégezhető írásban. Kovács Máté és nyomában a főiskolai képzés keretében mindvégig viaskodni kellett azzal, hogy különösen nappali tagozaton, miként oldható fel az ellentmondást, hogy az általános képzés keretében, amikor még senki nem tudhatja, hol lesz munkahelye - a képzés miként készíthet fel valamely könyvtártípusra/munkakörre. Magyarország könyvtárügye túl kicsi ahhoz, hogy könyvtártípusokra képezzenek (mint tették az akkori Szovjetunióban). A korábbi szakkönyvtári és népkönyvtári megkülönböztetés a könyvtárügy megosztottságát tükrözte. A munkáltatók viszont konkrét munkahelyre keresnek végzettet, lehetőleg olyant vagy jobban felkészültet, sőt hasonló gyakorlattal, készséggel rendelkezőt, mint akinek helyére kerül a friss diplomás. Kovács Máté ezt felismerve, már 1958ban leírta, hogy „A specializálódás elősegítésére a szakelőadások (speciális kollégiumok) rendjének és programjának kidolgozása és legalább 2 szakkollégium elvégzésének kötelezővé tétele” szükséges. A tanterv korszerűsítésének egyik fő gondja lett az általános alapok lerakása mellett a specializáció elindítása. Ezt vallotta és lehetőségei szerint próbálta a szombathelyi tanszék is megvalósítani, tudván azt is, hogy a specializáció az alapképzés során csak elindítható, igazában a gyakorlatban és az arra épülő továbbképzés keretében végezhető el. 11. Tantervfejlesztés – szintén Kovács Máté módra Szisztematikusan ez sem tárgyalható meg itt, külön tanulmányt érdemelne. Csak egyes és kisebb megjegyzések fűzhetők hozzá. Az 1972/73-as átmeneti tanév után, az 1973/74. tanévben hivatalosan is bevezetett tanterv volt használatos. 61 Ez nem adott képzési célt, csak tantervi hálót és az egyes tárgyak feladatát és tananyagát írta le. Úgy jellemezhető, hogy a tanítóképzős tanterv és az egyetemi között helyezkedett el, az előbbit kibővítve közelített az utóbbihoz. Korábbi tárgyaiból megtartotta a könyvtártant (állomány, katalogizálás, osztályozás, olvasószolgálat, könyvtári technika, magyar könyvtári rendszer) és könyvtári tájékoztatást lett a könyvismeretből. Közösnek tervezte a 61
Az általános iskolai és az óvodai pedagógusképzés tantervei az 1973/74. tanévtől. Kiad. a Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Osztálya. Bp. 1973.
125