Partnerség határok nélkül
ÁLLÁSKERESŐK KOMPLEX ÉS TUDATOS FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANA
68
Forrás lehet egy hirdetési újság, álláskereső honlap, a már beérkezett pályázatok, személyzeti tanácsadó cég adatbázisa, a már ott dolgozók kapcsolati tőkéje. Ha a forrás megkívánja, akkor elkészítik az álláshirdetést, amelybe sokszor tesznek olyan előszűrő feltételeket, amelyek alapvetően nem szükségesek a pozíció napi feladatainak ellátásához, de sok álláskeresőt elriaszt a jelentkezéstől, így a szakemberek kevesebb pályázatból tudnak választani. 19. ábra: Összefoglaló ábra a kiválasztásról A kiválasztás folyamata
Partnerség határok nélkül
ÁLLÁSKERESŐK KOMPLEX ÉS TUDATOS FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANA
Beérkeznek a jelentkezések (e-malen, telefonon, esetleg személyesen), ekkor az előre megállapított szempontok alapján megtörténik a szűrés. Itt kiemelném, hogy a szűrés alkalmával a HR szakemberek nagyon leterheltek, egy átlagos, az interneten megjelenő hirdetésre akár több száz önéletrajz érkezik be, melynek a szűrésére 2-3 óra áll a rendelkezésükre. Ezt követően létrejön a személyes találkozás, amely lehet egy, vagy több körös, vagy történhet csoportban (assessment center–értékelő központ). A személyes találkozások mennyisége és minősége függhet a cég kiválasztási stratégiájától, a pozíció fontosságától, vagy akár attól is, hogy a HR tanácsadónak és a felvételben érintett osztály képviselőjének van- e ugyanabban az időben szabad időpontja. A cég részéről általában ez a két fél vesz részt az interjúkon, tehát a HR szakember és annak az osztálynak a vezetője, ahova az új ember érkezik. Ezek után megszületik a döntés és a meghallgatott személyek listájáról készül egy rangsor abból a szempontból, hogy melyik ember felel meg legjobban a pozícióra. A legjobbnak értékelt álláskeresővel a cégtárgyalást kezd a feltételekről, és amennyiben megegyezés születik, megtörténik a felvétel. 4.5.2
Érkeztek a kiírási feltételeknek
igen
nem
Az interjú, tesztek eredményeinek összegzése összeállítása
igen
Forrás: Orbán, 2004.
nem
69
A célállás meghatározása
A tanulmány több fejezetében említettem, hogy a pontos célállás megfogalmazása nagymértékben támogatja az álláskeresési folyamat hatékonyságát. Tapasztalatok szerint ezzel hadi lábon állnak az álláskeresők, legtöbbször az unalomig emlegetett klisék szoktak megjelenni, mint például a szeretnék emberekkel foglalkozni. Ez annyira tág meghatározás, hogy ez alapján a célállás lehet, banki ügyintézőtől kezdve, személyi asszisztensen át, a vevőszolgálatosig minden. A fent említett célállások nagyon eltérnek egymástól, főként abban, hogy milyen feladatok kapcsolódnak hozzá és ez által milyen elvárások jellemzik az adott állást. Általában kevés a realitása annak, hogy az álláskereső mindegyik célállásra esélyesen tudjon pályázni. A nem fókuszált célállás alapvetően nehezíti az álláslehetőségek feltárását is, mivel ha csak azt tudom, hogy adminisztratív területen szeretnék dolgozni egyrészt jóval nagyobb mennyiségű álláshirdetéssel kell megküzdenem (Magyarország egy nagyobb álláskeresési portálján kb. 700–800 álláshirdetés van adminisztratív munkakörben), aminek az átolvasása órákba telhet és alapos kitartást igényel. Ez a készség a legtöbb álláskeresőnél elég alacsony szinten működik. Másrészt, ha az álláskereső nem tudja melyek a pontos célállásai és éppen alacsony az önbizalma, akkor könnyen hozhat létre magának egy csapda állapotot. Amelyben folyamatosan becsapja magát, azáltal, hogy sorra olvassa a különböző célállásokhoz tartozó hirdetéseket és mivel egyikre se tudja kimondani konkrétan azt, hogy ez a célállásai közé tartozik, akkor sokkal könnyebben engedi el, mondván, hogy ez nem neki való. Ha nincsenek konkrét célállások, akkor az álláskereső elköteleződése is alacsonyabb lesz, amihez alacsonyabb álláskeresési motiváció tartozik. A pontatlan célállás meghatározása komoly akadályozó tényezője lehet az álláslehetőségek feltárásának is, ugyanis, ha az álláskeresőben nem tisztázott az a tény, hogy pontosan milyen célállásokra szeretne jelentkezni, akkor azt sem tudja eldönteni, hogy milyen álláskeresési forrásokat milyen technikával érdemes feltárnia. 4.5.3
Álláskeresési források és technikák
A forrásokról és technikákról nagy körvonalakban összefoglalóan írok, mert az a földrajzi elhelyezkedés, ahol az álláskereső munkát keres, alapvetően meghatározza, hogy milyen forrásokat tud használni, egy megyei jogú városban valószínűleg jóval inkább használhatóak az internetes források, míg egy kis településen előfordulhat, hogy szinte alig jelenik meg konkrét álláshirdetés bármilyen formában, itt valószínűleg a direkt keresés (személyes megkeresés) lehet a fő álláskeresési módszer.