Partnerség határok nélkül
A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALATOK ÉS JAVASLATOK
52
t A munkaerő-piaci integráció célja: a telepen és a telepet magába foglaló településen élő munkanélküliek foglalkoztathatóságának fejlesztése, képzéssel összekapcsolt tranzitfoglalkoztatása, elhelyezkedésük vagy más kereső tevékenységben való tartós részvételük elősegítése. t A szociális integráció megvalósítása közösségfejlesztést is maga után von. A civilszervezetek szakemberei szerint a program elsődleges célkitűzésének elérése mellett a partnerségek és együttműködések előnyei adják a legfőbb hasznot, illetve ha ennek kiépítése elmarad, akkor nem tudnak eredményeket elérni a programban. 3.6.4
A megváltozott munkaképességűek integrációs programjai
A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációjának már eddig is többféle modellje létezett Magyarországon (Ács, 2012). Ezen a területen elsősorban a civil szervezetek tudnak hatékonyan működni, az állami ellátórendszer szolgáltatásai viszonylag későn alakultak ki. A legismertebb modellek közé tartozik a „Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott Munkaképességű Munkavállalóknak” (4M) program, a komplex Emberközpontú Foglalkozás-Rehabilitációs és Információs Szolgáltatás (KEFISZ) modell, a „Látássérült személyek foglalkoztatási rehabilitációs programja” valamint a Támogatott Foglalkoztatás (TF). A munkaerő-piaci rehabilitációs/integrációs modellek általában a következő tevékenységeket foglalják magukba: t Kapcsolatfelvétel, tájékoztatás t Felmérés (munkavállalást akadályozó tényezők, megmaradt képességek, alkalmasság, szükségletek, igények) t Egyéni fejlesztési terv t Felkészítés munkavállalásra t Munkapróba t Képzési lehetőségek feltárása, képzés(be irányítás) t Munkahelyfeltárás, munkaközvetítés t Munkahely felkészítése t Munkahelyi támogatás (betanítás, beillesztés, munkában maradás támogatása) t Utánkövetés Jelenleg a programból a kormányzat – átalakításra hivatkozva – jelentős forrásokat vont ki, így a program sikeres végrehajtása kétségessé válhat.
3.7
A pályaorientáció korszerű értelmezése
Az életpálya-építés vagy az életpálya-tanácsadás szükségessége a projekt megvalósítása során is felmerült. A fogalmakat meglehetősen tágan értelmezik a szakirodalomban. Az életpályamodell Magyarországon közigazgatási kategóriaként jelent meg, ami a személy számára passzivitást sugall, hiszen úgy gondolunk rá, mint ami magától, különösebb energia-befektetés nélkül végigjárható. Az oktatási és munkaerő-piaci anyagokban a pályaépítés, mint a személy tudatos tevékenységének eredménye fogalmazódik meg. Itt kell elmondani, hogy a karrierépítéssel szemben (melyet inkább gazdasági vonatkozások jellemzik) az életpálya-építés jelentős pszichológiai tartalmakat is hordoz.
Partnerség határok nélkül
A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALATOK ÉS JAVASLATOK
53
A nemzetközi szakirodalommal összhangban az életpálya-építést egy olyan, egész életen át tartó folyamatnak tartjuk, amelynek során az egyén fokozatosan megérti a munka világához való viszonyát. A folyamat tanítható és tanulható. A magyar munka- és pályatanácsadás öt lépcsős modelljében kifejezett hangsúly van a problémamegoldó gondolkodás alaplépésein, amelyek a munkaerőpiacra, a pályák ismeretére, illetve az önismeretre vonatkoztatva tanítják meg a tanácskérőt saját problémájának megoldására. Ilyen értelemben az egyéni tanácsadás egy olyan tanulási folyamat, amelyben a tanácskérő önmagát is „megtanulja”, valamint képessé válik az információk gyűjtésére, értékelésére, amely elvezeti őt a döntési szituációhoz. Az életpálya-építésre való felkészítés olyan képességet ad a személynek, amely ezt követően az egész élet során felhasználható az oktatási vagy a foglalkozási lehetőségek értelmezésekor, választásakor. Már a gyermekkortól kezdve szélesíthető az a látókör, melynek során tágulhat a tanulók pályaismerete, a képzésekről szerzett információik mélyülhetnek, így jobban megérthetik az iskola és a munka közötti kapcsolatot. Ez jelentené azt az alapot, amelyre a későbbi életszakaszokban támaszkodhatnának. Egy ilyesfajta program során az egyének megtanulják, miként mérjék fel saját érdeklődési körüket, képességeiket, valamint felismernék a számukra fontos dolgokat, és tisztában lennének ismereteik minőségével is. A foglalkozások és álláslehetőségek széles skálájának megismerése révén világossá válhat a tanulás és a folyamatos ismeretszerzés jelentősége. E folyamatok oda vezetnek, hogy a munkavállalók felismerik az információk fontosságát, és fejlesztik öndefiníciós képességeiket. Az a gondolkodásmód, amelyet a pályaorientáció közvetít, egyszerre individuális és közösségi, egyszerre alapozó és hosszabb távon is ismereteket nyújtó. A szemléletváltás lényeges jellemzője, hogy a statikus ismeretátadás helyett a dinamikus, aktivizáló, a folyamatos ismeretszerzést elfogadtató oktatás kerül előtérbe. A pályaorientáció korszerű értelmezése elsősorban a döntési, választási helyzetekben lévő személyek számára kíván segítséget nyújtani. A világméretű versenyben való helytállást, a társadalom tagjainak jólétét csak az emberi tudás szüntelen fejlesztésén keresztül lehet biztosítani. Közhelynek számít, hogy a mai világban a tanulás nem ér véget a fiatal felnőttkorral (Lifelong Learning, LLL). Amennyiben sikeresek és boldogok akarunk lenni, úgy törekednünk kell új és újabb tudások megszerzésére. Tudatosítani kell, hogy életpályánk során akár többször pályát módosíthatunk (vagy arra kényszerülhetünk), és ezek mind döntések sorozatával járnak együtt. Ennek tükrében az új pályaorientációs megközelítés az egész életpályát támogató rendszert (Lifelong Guidance) jelent. A társadalmi integrációt elősegítő, munka- és pályaválasztást támogató pályaorientációs folyamatnak igen sokszínű megközelítési lehetősége van. A munka- és pályaválasztást támogató humán szolgáltatás körébe tartozik a pályaorientációs tevékenység, amelyet az iskoláskorú fiatalok éppen úgy igénybe vehetnek, mint az állásukat elvesztő felnőttek. A pályaorientáció tartalmát az egyén igényeinek megfelelő információnyújtás adja. A pályaorientációs szolgáltatásnak számos formája létezik, a felvilágosító előadástól a pálya-munka tanácsadásig. E humán szolgáltatás működtetésének legfőbb célja a munkanélküliség elkerülése valamint kezelése. A piacgazdaság kísérő jelensége a munkanélküliség, ezért annak megelőzését, illetve az új állás megtalálásában való támogatást biztosítja a pályaorientációs szolgáltatások sora. 3.7.1
A pályaorientáció tartalma
A pályaorientáció tartalma abban jelölhető meg röviden, hogy a döntés előtt álló személy folyamatosan ismerkedik önmagával, valamint tájékozódik a különböző pályákról és azok körülményeiről. Ide tartozik még az a lényeges elem, hogy azt segítsünk megérteni: választásai és döntései egy kiterjedt fejlődési kontextus elemei. Úgy támogathatjuk az egyéneket a döntéshozatalban, hogy bővítjük tudásukat önmagukról, a társadalmi környezetükről. Ide tartozik az, hogy képet kapnak a munka világában kiemelt