Page 1

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Régi gyümölcsfajták – értékek és piaci lehetőségek

1


Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Badacsonyi Nagy méretű (h.: 21 mm, sz.: 28 mm), szív alakú (erősen lapított), termése vörösespiros, húsa fehéres halványpiros; közepesen ropogós. Édes, enyhén, kellemesen savas ízű (hasonló a Germersdorfihoz). Kocsánya hosszú (35 mm), kocsánymélyedése tál alakú, nagy. Magja hosszúkás, hegyben végződő. Melegben kukacosodik. Feltételezett magoncai elég jól örökítik a gyümölcs tulajdonságát. A fajtát képviselő fákra jellemző az erőteljes növekedés és a jó egészségi állapot. Bőtermő. Előfordulás: Sükő, Farcád.

Üveges („Asztali”) Közepes méretű (h.: 22 mm, sz.: 21 mm), hoszszúkás gyümölcse van. Gyümölcsén sárgászöld alapon világospiros bevonat (összbenyomása rózsaszín), napsütötte oldalon halványpiros, árnyékos oldalon sárga. „Egyik fele sárgás, a másik fele piros, mintha éretlen lenne.” Levélnyelén 2 mirigy, az 1. a lemez tövében. Július elején érik. Húsa leves, édes, közepesnél puhább, finom. Közvetlenül érés előtt is édes, de enyhén kesernyés. Levélnyele háromszor olyan hosszú, mint a termés. Régi fajta, a farcádi legelő jellemző fája (a Brankován cseresznyével együtt). Az emberek igen sokra becsülik. Fája ellenálló, nagy növésű. Előfordulás: Sükő, Farcád.

Disznódi A gyümölcs közepes méretű, enyhén lapított (szélessége nagyobb, mint a hossza). Héja sötét bordópiros, halványbarna pontokkal, a terméshús halványvörös, fehér erezettel. Szára kétszer olyan hosszú, mint a termés. Ezt a fajtát az emberek nem tartják nemesnek. A csaknem érett gyümölcs ke-

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

CSERESZNYE

3


mény, erősen kesernyés, de jó ízű. Az érettebbek éppen kellemesen kesernyések és nagyobbak. Fája egészséges és bőtermő. Előfordulás: Sükő, Farcád.

Brankován

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Imecsi

4

Nagy szemű, hosszúkás, megnyúlt alakú cseresznye. Szára hosszú, a termésnek csaknem háromszorosa. Héja sárga alapszínű, halványpirossal befuttatva, sötétpiros pöttyökkel. Finom, különleges ízű. Nem kényes fajta. A dokumentált fa valószínűleg a fajta egyetlen képviselője a faluban. Előfordulás: Sükő (Lajoska bácsi). Eredetileg Szászrégenből, „iskolakertből” (vagy faiskolából) származik.

A gyümölcs mérete közepes, hosszában és oldalt is lapított. Szára csaknem kétszer olyan hosszú, mint a termés, a szármélyedése sekély, a gyümölcs csúcsán kicsi mélyedés. Gyümölcshúsa halványpiros, fehér erezettel. Magja hosszú (csaknem kétszer olyan hosszú, mint amilyen széles), de nem hegyben végződik (szemben a Badacsonyival). Az Üveges cseresznyével együtt a legrégebbi fajtának tartják. A farcádi legelő jellemző fajtája az Üveges cseresznyével együtt. A nagyon idős fák is bőven teremnek. Előfordulás: Sükő, Farcád.


„Roppanó”

„Fekete hólyagos”

Gyümölcse közepes méretű, felülről enyhén lapított (h.: 17 mm, sz.: 19 mm). Igen kemény húsa van, szinte szétroppan (szétrobban) a szájban, a magja szinte kigurul (kiugrik) belőle. Húsa sárgásfehér, fehér erezettel. Nagyon édes, de csak alig savas. Kellemes enni. Levélnyele bibircs nélküli, 1 vagy 2 bibircses, hossza a termésnek háromszorosa. Héja: sárga alapon világospiros színeződés kb. 80%-ban. A termések nagy csomókban állnak. Fája közepes termetű. Rendkívül bőtermő, ellenálló fajta. A lelkész szerint porzófának ültették a kollektív cseresznye-ültetvényeibe. Előfordulás: Sükő, Farcád.

„Korai fekete” A gyümölcs kicsi-közepes, felülről lapított formájú (h.: 20 mm, sz.: 22 mm), egészen sekély kocsánymélyedéssel. A kocsány rövid, 1-1,5-szerese a gyümölcs hosszának. Korán érik, június második felében. Július 24. után már túléretten lepotyog.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

A gyümölcs kicsi-közepes méretű, oldalról és felülről lapított. A gyümölcs héja és húsa sötétvörös, húsa puha. Nagyon aromás, édes, finom. Levelének nyele bordóvörös, hossza a gyümölcshossz több mint kétszerese, kocsánymélyedése sekély. Érése nagyon függ az időjárástól (2009-ben a szokásosnál csaknem egy hónappal korábban, június 3. dekádjában érett – Lajoska bácsi). Gyorsan nyüvesedik és ellágyul a melegben. Hamar leérik, a madarak szeretik, ezért idejében le kell szedni. Előfordulás: Sükő, Lajoska bácsi gyümölcsöse.

5


Nagyon hasonlít a Disznódi cseresznyéhez, de körülbelül két héttel korábban érik. Íze (túléretten, feketén) édes, savas, nagyon kellemes. Húsa: „fekete”. Egy árnyalattal tömörebb, „ropogósabb” a Disznódinál. Az érettek (de nem túlérettek) alig észrevehetően összehúzzák az ember száját, kesernyések. A levélnyél hossza a lemez fele, rajta piros szemölcsök (1 vagy 2). A kollektív telepítette. A többi ültetvényben hasonlót nem találtunk. Előfordulás: Sükő.

lágospiros elszíneződés. Jól látható hamvas bevonat fedi. Kocsánya egyenes, középvastag, kb. 1/3-a nyúlik ki a szármélyedésből. Koronalevelei közepesek, szorosan összehajlók. Koronamélyedése sekély, gyűrötten bordás. Magháza határozott vonalú, nagy, kitölti a korona és kocsány közti területet. Feltűnően sok magja van.

Előfordulás: Ége.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

„Nyári”

6

Alakja gömbölyű, kissé aszimmetrikus, hasonló a Jonatán almához. Húsa fehér, lédús, nem hasadó, kellemesen puha. Íze kellemes, édes, enyhén savas és aromás. Sárgászöld alapszínű héját 90%-ban sötétpiros fedőszín borítja, amely helyenként cirmos (csíkozott). Feltűnő a szép piros színe. Szármélyedése közepes-nagy, szárának 1/3–1/2-e nyúlik ki belőle. Koronalevelei összehajlanak, a kicsi, serleg alakú korona alatti üreget teljesen lezárják. Koronamélyedése bordás, sekély. Magháza hagyma alakú, középállású.

ALMA „Nyári cirmos” Húsa fehér, kissé taplós, nem hasadó, de leveses. Igen bőven terem. Íze savas-édes, illatos jellegű, finom. A gyerekek nagyon kedvelik frissen, de állatnak is adják. Süteménybe nagyon jó. Augusztus elején érik. Héja vastag, rágós, színe: sárgászöld alapon sötét bordópiros cirmok, köztük pedig vi-


„Árpán érő” Lapított gömbalakú alma, kis aszimmetriával (sz.: 50 mm, h.: 65 mm). Héja érés előtt sárgászöld alapon piros cirmokkal és halványfehér pöttyökkel, hosszanti foltokkal. Éréskor az alapszín megsárgul, a piros csíkok megerősödnek, bordópirossá válnak, a fehér pöttyök eltűnnek. Íze igen kellemes aromás, enyhén savanykás. Szára éppen hogy kinyúlik a szármélyedésből, amely mély és „V” alakú. Koronalevelei összeborulók, csúcsuk viszont szétáll. Korona alatti ürege kicsi, serleg alakú, a koronalevelek teljesen lezárják. Augusztus végén már érik, de „hűvös helyen, ládában” karácsonyig eláll. Héja olajos tapintatú.

Előfordulás: Ége, Csiszár István, a templomkert Dálya felé eső szomszédja. A három egymás fölött álló fa közül az alsó.

„Fehér vaj” Igen bőven és rendszeresen termő, jó minőségű korai alma. Fája közepes növekedésű. A gyümölcs alakja enyhén lapított és aszimmetrikus gömb (h:. 60 mm, sz.: 68 mm), héja viszonylag vékony, jellegzetes hamvas zöldesfehér színű, ritkán elszórt apró rozsdafoltokkal. Húsa fehér, jellemzően omlós. Íze édes-savanykás; evéshez a legmegfelelőbb savanyúságú, de nincs jellegzetes aromája. Kellemes, aromás illata nem érződik az ízén. Szára közepesen hosszú (23 mm), 2/3-a nyúlik ki a szármélyedésből. Szármélyedése sekély, felületén parás bevonat. A koronalevelek egymásra borulnak, a koronamélyedés igen sekély, a korona alatti üreg közepes, „V” alakú. Magháza koronatájéki, sok maggal. Friss fogyasztásra és pálinkának is kiváló.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Ége, Csiszár István, a templomkert Dálya felé eső szomszédja. A három egymás fölött álló fa közül a középső.

7


Előfordulás: Homoródalmás (Bencédi-kert, az unitárius parókia kertje), Székelymuzsna (a református parókia kertje).

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Pónyik („Pónik”, „Állós pónyik”, „Török mocskotár”)

8

A Török mocskotár elnevezést használják a Pónyikra is, de más almára is. Alakja aszimmetrikus, lapított gömb. Húsa fehéres-halványzöld, kemény, hasadós. Csészelevelei csúcsosan összehajlók, csészemélyedése közepes. Csésze alatti ürege nagy, „V” alakú, mély. Szára közepes hosszúságú, szármélyedése „V” alakú, mély. Magháza kitölti a csésze és szár közötti teret, „retek” alakú. Szedéskor az íze édes-savas, jellegzetes aroma nélkül. Az aromája utóérés során kialakul ki. Nagy, kemény, szedéskor savanyú (más v á lt o z at o k édesebbek szoktak lenni nemcsak szedéskor, de már augusztus végén is). Az egyik legtöbbre becsült fajta.

Előfordulás: Minden faluban van, gyakori fajta.

„Ízes” Téli alma. Csészelevele nagy, befelé álló, csúcsán kihajló. Szárhossza közepes, mélyedése kúp alakú, nagy. Csészemélyedése széles, közepesen mély. Csésze alatti üreg nagyon tágas, „V” alakú. Magháza középállású. Magüregei szűkek. Húsa fehéressárgás, „roppanós” („hersenős”). Alakja aszimmetrikus gömb, az íze savanykás, amit valószínűleg megőriz utóérés után is. Szedéskor már érezhető aroma, amely utóérés során felerősödik.


szár felőli oldalán. Szára kicsi-közepes (14 mm), szármélyedése tölcsér alakú, mély. Csészelevelei csúcsosan összehajlók. Csészemélyedése kicsi, csésze alatti ürege nagy. Magháza hagyma alakú, csészetáji. Fája középnövekedésű, igen bőtermő. Keményhúsú, erős aromájú, sokáig elálló. Téli alma.

Előfordulás: Rugonfalva (Áron bácsi kertje).

Batul, Stajeri Alakja enyhén lapított gömb (h.: 54 mm, sz.: 63 mm). Héja színe halványzöld kevés barna pöttyel, bordópiros fedőszínnel, amelyen sűrű fehér foltok találhatók. A csésze rövid, összehajló, csészemélyedése közepes, felületén 5 parás folt a cikkeknek megfelelően. A csésze alatti üreg igen mély, porzómaradványokkal. Magháza csészetáji, „retek” alakú. Sokáig eláll, tovább, mint a „sima” Batul. Aromája gyengén érződik (utóéréssel felerősödik).

„Kasseli renet” Húsa feltűnően leves, közepesen kemény, hasadós. Íze éretlenül (utóérés előtt, szedéskor) is aromás. Héj: sárgászöld alapszínen sötétpiros csíkok, enyhén kormos, különösen a csészemélyedésben. A csésze rövid, csúcsosan összehajló. Csészemélyedése sekély, csésze alatti üreg mély, „V” alakú. Alakja lapított gömb (h.: 56 mm, sz.: 73 mm). Szára rövid (16 mm), szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Magháza enyhén csészetájéki, vállas hagyma alakú.

Előfordulás: Tarcsafalva, Rugonfalva.

Jonatán Alakja lapított gömb (h.: 53 mm, sz.: 59 mm). Héja zöldessárga alapon piros fedőszín, főleg a

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Rugonfalva, de mindenütt gyakori.

9


Előfordulás: Rugonfalva, Homoródalmás, Farcád, Sükő, a kollektivizálás alatt eléggé elterjedt egész Udvarhelyszéken.

Ismeretlen elnevezésű

Előfordulás: Rugonfalva, Nagykert (kollektív telepítés), keleti alsó részén a legszélső.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

„Bőr” Közepes méretű (h.: 60 mm, sz.: 75 mm.), enyhén lapított gömb alakú. Szára rövid, szármélyedése közepes, szabályos tölcsér alakú. Magháza középállású, lapított retek alakú. Csészelevelei közepesek, csúcsosan összehajlók, csészemélyedése sekély, csésze alatti ürege nagyon tág (keresztmetszete egyenlő oldalú háromszög). A héja igen látványos: sárgászöld alapszínen élénkpiros és kormos bevonat. A kormosság (30-40%) elfedi egyaránt az alapszínű és a piros felületek egy részét. Húsa igen lédús, roppanós. Íze: szedéskor savanyú, igen halovány aromával. Viszonylag gyakori, nagyobb mértékben valószínűleg a kollektív telepítései után terjedt el.

Alakja jellegzetesen sekély cikkekből áll, amely végighúzódik a koronától a szár felé. Nagyméretű. Húsa fehér. Héja sárgászöld, bordópiros fedőszínnel, rajta parás foltokkal. Ez utóbbiak a csésze és a szármélyedés környékén csaknem összefüggő rétegek alkotnak. Csészelevelei befelé hajlanak, de nem érnek össze. Csészemélyedése közepes, csésze alatti ürege a mélyedés vonalában folytatódva tölcsér alakú, de a tölcsér alján keskeny, csőként folytatódik a magház felé, ami a magház előtt kicsit kiszélesedik. Szára rövid (éppen a szármélyedés széléig ér), szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Magháza csészetájéki, hagyma alakú. Hasonló a Fontos almához, legalábbis a mérete és íze alapján. Íze szedéskor (még éretlenül) savanykás, aroma nélküli. Téli.

Előfordulás: Rugonfalva, Nagykert (kollektív telepítés). 10


Francia kormos renet Nagy és nagyon szép alma. Héja halványzöld alapszínen 50-90%-ban parás réteg, a déli oldal almáin élénk piros fedőszínnel. Csészeleveleinek töve össze-, csúcsa széthajló. Csészemélyedése közepes méretű, széles, vékony bordákkal tagolt. A csésze alatti ürege mélyen benyúlik a magházba. Magháza csészetájéki, retek alakú. Íze szedéskor fanyar, de jónak tartják. A kollektív időkben is telepítették.

Előfordulás: Nagykede.

Arany pármin (Sükő), Arany pármint (Tarcsafalva), Arany párment (Malomfalva)

„Fehér téli” Csúcsosodó gömb alakú, a gyümölcs teljes hoszszán végighúzódó, nem túl mély bordákkal. Szára rövid, szármélyedése szűk, közepes méretű. Csészelevelei rövidek, részben függőlegesek, részben összehajlók, csészemélyedése sekély, csésze alatti ürege tágas, egyenlő oldalú háromszög alakú. Nagyon hasonlít a Londoni pepinre, de annak héja sárgásabb színű, íze pedig szelídebb, édesebb szedéskor is. Hasonlít a Téli fehér Kálvilra is, de annak gyümölcse „tagoltabb”, erősebben bordázott, mélyebb a csésze- és a szármélyedése. Íze fanyar, később várhatóan megédesedik és megízesedik.

Magháza középállású, retek alakú. Szára rövid, szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Csészelevelei igen jellemzőek: összehajlók, de olyan rövidek, hogy csúcsuk nem ér össze, így kilátszik a csésze alatti üreg a porzók maradványaival. Az egyik legősibb és legkedveltebb almafajta (népszerűsége hasonló a Pónyik és Batul almához). Nagyon finom, jellegzetes aromával, amely az érés során fejlődik ki. Számos, a szedés idejében jellemző ízbeli változata fordul elő.

„Almási fontos” alma Óriási mérete megközelíti a Fontos almáét, alakja a Pónyik almához hasonló, de a koronás végén kevésbé lapos. Héja vastag, „éretlen” zöld, közepesen sűrű fehér pontokkal, színes bemosódások nélkül, a szármélyedésben parás elágazó foltokkal. Savanykás, de nem fanyar, lágy, jellegtelen ízű. Aromája szedéskor nincs. Lédús, kissé szivacsos húsú. Szára igen rövid, az alapjánál megduzzadt. Szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Csészelevelei rövidek és öszszehajlók, csészemélyedése sekély, csésze alatti ürege szélesen kezdődik és keskenyen folytatódva igen mélyen a gyümölcsbe nyúlik (hébér alakú).

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Homoródalmás.

11


Előfordulás: Homoródalmás, Farcád, Sükő, Rugonfalva. Jellemzően a kollektív idején ültetett fajta, igen bőven termők. Sok helyen Strakinson almának nevezik.

Rozzsal érő alma

Előfordulás: Homoródalmás.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Star King

12

Sok Star King fa kollektív ültetés. Igen bőven termők. A fák egészségesek (valószínűleg mindenféle vegyszeres növényvédelem nélkül), életerősek, leveleik sötétzöldek. Jó példa arra, hogy egy viszonylag új fajta is megél a gyümölcsösben különösebb gondozás nélkül is. Héja vastag, színe erős bordópiros, közepesen sűrű fehér pontokkal. Csészelevelei rövidek, csúcsosan egymásba hajlók. Csészemélyedése és csésze alatti ürege közepes méretű, ez utóbbi serleg alakú. Szára rövid-közepesen hosszú, szármélyedése közepes. Más fajtához nem hasonló, jellegzetes, erős aromája van.

A fa alatt összegyűjtve érlelik (kevésbé romlik meg, mint tárolva). Karácsonyig eláll, ha nem ütődött. Íze igen finom, kellemesen savas, aromás. Szeptember elejétől, elhúzódóan, hosszú ideig érik. Mérete kicsi-közepes (h.: 62 mm, sz.: 75 mm). Szára közepes, a termés hosszának 1/3-a (25 mm). Szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Magháza hagyma formájú, középállású. Koronalevelei rövidek, csúcsosan összehajlók. Húsa omlós, kellemes rágni. Héja középvastag, zöldessárga alapszínen piros csíkok, de a csíkozott fedőszín foltokban hiányzik. Édes, enyhén aromás ízű. Érése hosszan elnyúlik, augusztus végétől októberig.


Őszi vajas alma Viszonylag sötétpirosas-zöldessárga alapszínű héj, piros cirmos fedőszínnel. Szára rövid, szármélyedése tágan indul, de beszűkül. Csészemélyedése sekély-közepes, csésze alatti ürege mélyen benyúlik a magházhoz. Magháza csészetájéki, hagyma alakú. Augusztus végén érik. Íze enyhén, kellemesen savanyú, feltűnően jó aromával. Húsa omlós, kellemes harapni. Fogyasztható: frissen, tésztában.

Előfordulás: Homoródalmás.

Eperalma

Előfordulás: Nyikómalomfalva.

Renet Enyhén lapított, kissé kicsúcsosodó gömb alakú, keresztmetszete szabálytalan. Héja sárgászöld, piros fedőszínnel. A piros szín csíkokba rendeződik, a napos oldalon egybefüggő réteg. Csészelevelei csúcsosan összehajlók, rövidek. Csészemélyedése közepes, szűken folytatódva benyúlik a magházig. Magháza csészetájéki, hagyma alakú. Szára rövid, vastag (húsos), szármélyedése kicsi, szűk. Nagyon finomra érik utóérés során. Egészen „újig” eláll.

Előfordulás: Farcád, Sükő, Csehétfalva, Tordátfalva, Derzs.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Édes, aromás, éppen megfelelően savanyú, nagyon kellemes ízű. Héja rikítóan, feltűnően piros. Közepes-kicsi méretű (h.: 55 mm, sz.: 70 mm). Csészelevelei összehajlók, de rövidségük miatt nem érnek teljesen össze (az Arany pármenhez hasonlóan, de kevésbé jellemzően). Csészemélyedése közepes, tál alakú. Csésze alatti ürege egyenlő oldalú háromszög formájú. Magháza szív alakú, csészetájéki, magüregei közepesen tágak. Szára rövid-közepes, szármélyedése „V” alakú, mély. Az egyik legjobb nyári alma. Augusztus végén, szeptember elején érik. Húsa középkemény, könnyen harapható, halványpiros színű, ami a koronája és a héja alatt felerősödik. Túléretten kásásodik, veszít értékéből.

13


felületét beborítja. Húsa zöldesfehér, ropogós. Íze szedéskor savanyú, jellegtelen. A fa igen öreg, száraz ágakkal és fagyönggyel fertőzve. A gyümölcs igen látványos, szép alakja és kormos bevonata miatt.

Előfordulás: Tarcsafalva.

Sárga alma Lapított gömb alakú, széles, középmély, a gyümölcs egészén végighúzódó bordákkal. Közepes méretű (h.: 50 mm, sz.: 60 mm). A héja színe sárga, kisebb szabálytalan barna foltokkal és pöttyökkel. Szára rövid (16 mm). Csésze- és szármélyedése nagy, mindkettő enyhén bordás. Magháza lapított retek alakú, csészetájéki. Gyenge, de egyedi aromája van.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Tarcsafalva.

14

Török Bálint Lapított gömb alakú, közepes-nagy méretű. Héja zsíros tapintatú, 85-90%-os bordópiros fedőszínnel, ritkán álló fehér pontokkal. Szára rövid, igen sekély szármélyedéssel, amelynek héja – a héj többi részével ellentétben – zöld. Szedéskor (utóérés előtt) is édes. A fajta jól ismert és kedvelt, gyakori minden településen. Legjobban a csaknem teljes felületén piros színéről és sajátos, sekély szárés csészemélyedéséről lehet megismerni.

Előfordulás: Tarcsafalva.

Parker pepin alma Közepes méretű (h.: 50 mm, sz.: 65 mm), enyhén lapított gömb alakú. Szára rövid (19 mm), szármélyedése kicsi-közepes, erősen szűkülő. Csészelevelei rövidek, csúcsosan összehajlók. Héján az erősen parás (kormos) bevonat szinte az egész


Kandil Sinap Megnyúlt, hengeres-hordó alakú. Magháza hegyes tojásdad alakú, középállású. Puha, fehér húsú, jellegzetes, aromás ízű. Szára hosszú, de a termés hosszának csak negyede, mert hosszú a termés is. Szár- és csészemélyedése kicsi-közepes, tölcsér alakú. Csészelevelei közepesen hosszúak, csúcsosan összehajlók. Héja közepesen vastag, fehéreszöld alapon sárgáspiros fedőszín (kb. 60%). Előfordulás: Homoródalmás, Sükő, Farcád, Rugonfalva, Gagy.

Nemes szercsika

Előfordulás: Rugonfalva.

Király alma Nagyon korán érik, az elsők között. Nagy vagy nagyon nagy méretű alma. Piros ordas (cirmos). Előfordulás: Farcád, Sükő (a fa teljesen fekszik, mégis évek óta sokat és jó minőségben terem).

„Kék” alma Téli alma. Héja bordós-kékes, hamvas bevonattal. Íze savanykás, kellemes aromával.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Alakja lapos, alig észlelhetően bordázott. Héja vastag, sárga színű, kevés zöldes beütéssel, alig pöttyös, parás foltok alig vannak rajta. Csészelevelei rövidek, egymásra hajlók, csészemélyedése közepes, a csésze alatti üreg kicsi. Húsa ropogós, „hersenős”. Szára rövid, szármélyedése nagy, tölcsér alakú. Magháza középállású, hagyma alakú, magüregei tágasak. Íz: sajátos aroma. Igen bőtermő. Téli alma. Főleg Dél-Magyarország, Szlavónia, Szerémség, Bácska gyümölcsfajtája.

Előfordulás: Tarcsafalva. 15


Előfordulás: Rugonfalva.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Budai Domokos

16

Lapított gömb alakú, közepes méretű. Héja sárgászöld alapon piros csíkos, ezek a szár- és csészemélyedésbe is lehúzódnak. Csészelevelei csúcsosan összehajlók, csészemélyedése közepes, tál alakú. Szára rövid, vastag, szármélyedése közepes. A Nyikó mentén az egyik legkedveltebb és legismertebb téli alma. Tartós, megfelelő körülmények között évekig eláll. Szedéskor (szeptemberben) is jó, üde íze van. Rugonfalván az egyik legfinomabb almának tartják, sokat telepítenek. Egyéb jellemzők: A Téli aranypármen és a Jász vadóka hibridje, amelyet Budai József hozott létre 1883-ban, és elhunyt öccséről nevezett el.

Gyógyi zsíros alma Alakja enyhén csúcsos lapított gömb. Húsa zölddel enyhén átitatott halványsárga. Héja zöldessárga alapon piros csíkos, erősen zsíros tapintatú. Golyóstollal sem lehet írni rá (miközben a többi almára lehet). Szára rövid, szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Csészelevelei csúcsosan összehajlanak, csészemélyedése sekély. A csésze alatti üreg rövid, „V”-„U” alakú. Húsa kemény, de később megpuhul. Íze sajátos. Nagyon erős, kellemes aromájú és illatú (ez a fő erénye). Szeptember közepétől érik. Nagyon értékes fajta.


Tartós Gusztáv alma Alakja hasonlít a Star Kinghez: lapos kúp alak, széle-hossza egy. Alakgazdag: egy fán előfordulnak gyümölcsök a gömbtől a megnyúlt hengeresig. Csúcsosan összehajló csészelevelek, a csészemélyedés nagy, tál alakú. Szára középhosszúhosszú (a gyümölcs hosszának fele), szármélyedése nagy, tölcsér alakú. A magház csészetájéki, retek alakú. Héján zöldessárga alapon halványpiros fedőszín, azon sötétpiros csíkok. Húsa halvány zöldessárga, „hersenős”, lédús. Íze jellegzetes, dinnyéhez hasonló. Ősszel érik, de tél elejéig eláll.

Előfordulás: Rugonfalva.

„Bánffy Pál” alma

Előfordulás: Rugonfalva, Tarcsafalva.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Lapított gömb alakja van, „szabályos” almaforma (szinte minden közepes rajta). Kocsánya közepesen hosszú, középvastag, kocsánymélyedése is közepes. Magháza középállású, hagyma alakú. Csészelevelei igen rövidek, befelé állók. Csészemélyedése közepes, enyhén bordás, ezért hullámos. Elállós alma. Idővel megsárgul. Íze nem különleges, de jó.

Előfordulás: Homoródalmás, Sükő, Farcád, Gagy. 17


„Kasseli renet”

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Nagyon enyhén lapított gömb alakú. Héján halványsárga alapon élénk narancssárgás-piros csíkok a teljes felületen. Csak néhol bújik elő a fedőszín alól az alapszín. A szár nagyon rövid (4-5 mm), a szármélyedés közepes. A csészelevelek befelé hajlanak, de középen nem érnek öszsze. A csészemélyedés közepes, tál alakú. Húsa halványsárgás. Magháza középállású, hagyma alakú. Az Arany parmen és a Bőralma kereszteződéséből származik (Mészáros Lajos). Húsa aromás, lédús.

18

héját parás réteg fedi. Szára rövid, szármélyedése közepes. Csészelevelei rövidek, befelé hajlók, de nem érnek össze (mint a Téli arany pármennál). Csészemélyedése sekély, a csésze alatti üreg hoszszan nyúlik a magházhoz. Magháza ovális, középállású. Jó ízű, értékes alma.

Előfordulás: Rugonfalva.

Champagnei renet alma

Előfordulás: Rugonfalva.

Bauman renet Lapított gömb alakú, szabályos. Héja sárgás alapon piros csíkos, a szár felőli oldalán a csíkok egybemosódnak. Jellemző, hogy a szármélyedésben a

Lapított gömb alakú, a laposság mértéke eléggé változó, általában enyhén aszimmetrikus és enyhén bordás (h.: 59 mm, sz.: 77 mm). Héja sárgás, napos felén enyhe pirossággal, éréskor zsíros tapintatúvá válik. Csészelevelei összezáródnak, csészekelyhe sekély. Íze szeptemberben még fanyar, később megízesedik és kellemessé válik, de nem fűszeressé. Szárának hossza változó, többnyire rövid (8 mm), szármélyedése sekély. Alkalmas asza-


lásra és borkészítésre is. Téli alma. Régi francia eredetű fajta, a magasabb dombvidéken gyakori volt a század közepéig, ma egyre ritkább, nem szaporítják.

Előfordulás: Rugonfalva.

Téli fehér kálvil Lapított gömb alakú, gyönyörűen bordákkal tagolva. A bordázottsága az egyöntetű zöld színe miatt még jobban érvényesül. Csészelevelei csúcsosan összehajlanak, a csészemélyedés sekély, felerősödik benne a bordázottság. A szár hosszú, közepesen vastag, a termés hosszának a fele, a szármélyedés közepes, „V” alakú. Magháza vállas retek alakú, középhelyzetű. Sokáig eláll.

Lapított gömb alakú, mérete közepes. Héja sárga alapon piros, szaggatott csíkokkal fedett mintegy 40%-ban, a csíkok a mélyedésekben is megmaradnak. Szárhossza és szármélyedése közepes. Csészelevelei nagyon rövidek, összehajlók. Csészemélyedése sekély. Húsa omlós, jó ízű, de nincsen különösebb aromája, nem jellegzetes.

Előfordulás: Rugonfalva

Cigányalma (Szürke alma – Vágás) Kis-közepes méretű, enyhén lapított (h.: 60 mm, sz.: 7 mm). Héja sárgászöld alapon piros csíkos, a csíkok lefutnak a csészelevelekig, de nem fedik az alapszínt a szár oldalán. Szára közepesen hosszú,

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Ismeretlen elnevezésű

19


kissé hosszabb, mint a termés hossza (35 mm). Szármélyedése közepes méretú, széles tölcsér alakú. Csészelevelei csúcsosan összehajlók, csészemélyedése közepes, tál alakú, enyhén bordázott. Hasonlít a Sóvárihoz, de barnásabb színű. Jóízű alma. Ősszel, a kukoricabegyűjtéskor szokták szedni (Tarcsafalva, Malomfalva).

Előfordulás: Rugonfalva.

Londoni pepin alma Közepes méretű, jellegzetesen mély bordákkal, amelyek a korona felőli oldalon mélyebbek. Héja színe sárgászöld, barna pöttyökkel. Napsütötte oldalán megsárgul, vagy megpirosodik. Csészelevelei enyhén összehajlók, csészemélyedése sekély-közepes. Szára rövid, szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Magháza középállású, orsó alakú, magüregei tágak. Szedéskor kemény húsú, túlérett állapotában pedig meglisztesedik (karácsony utánra). Tavaszig eláll. Nagyon finom, jellegzetes ízű. A nagyobb méretűek és a kicsit megszínesedettek jobb ízűek, és tovább elállnak.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Homoródalmás, Farcád, Sükő, Rugonfalva, Siklód, Vágás.

20

Ismeretlen elnevezésű Nagyméretű, erősen lapított gyümölcs (h.: 67 mm, sz.: 90 mm). Héja „ordos” (piros csíkok vannak rajta – piros cirmos), a kocsánymélyedésben és környékén parás bevonattal. Húsa fehér-zöldesfehér, túlérett állapotban jegecesedik. Magháza középállású, hagyma alakú. Magüregei kicsik. Szára nagyon rövid (10 mm), szármélyedése nagy, tölcsér alakú. Csészelevelei csúcsosan, a vízszintesig összehajlók, csészemélyedése közepes, nagyon szélesen tölcséres. Fogyasztható többek között tésztában, reszelve paprikás csirke mellé. Karácsonyig eláll, de jó helyen január-februárig is.


búzasárga, zöldessárga, napos oldalán vöröses pír jelenik meg, bordó vagy barna pöttyökkel. Édessavanyú ízű, jellegzetes aromájú, kevésbé áll, hamar fel kell használni. Almás tésztának ideális, régebben bort is készítettek belőle. Néhány fa van még Kénosban.

Előfordulás: Homoródalmás, Csehétfalva, Tordátfalva, Rugonfalva.

Fejedelmi páris

Előfordulás: Tarcsafalva.

Fehér páris alma Kora ősszel érő, jóízű alma, közepes nagyságú, vagy esetenként nagy, ha nincs túl sok termés a fán. Héja vékony, kevéssé zsíros tapintású, húsa fehér, túléretten sárgásodik a héj alatt. Alapszíne

Előfordulás: Kénos.

Sándor cár alma (Tángyér alma, Aport alma) Nagyméretű, szép cirmos alma, csúcsos lapított gömb alakú, nagyívű bordákkal. Szára igen rövid (a szármélyedés felét tölti ki), szármélyedése közepesen nagy és szűk. Csészelevelei középre hajlanak, csésze alatti ürege „V” alakú. Magháza kicsit csészetáji, hagyma alakú, magüregei tágasak. Őszi alma, szeptember-októberben terem, sokáig nem áll el. Savanykás ízű, tésztába való.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Alakja csúcsos, lapított gömb. Héja zöld, barna pöttyökkel, a szármélyedésben parás foltokkal. Csészelevelei rövidek, csúcsba borulók, a csészemélyedés sekély és bordás. Szára hosszú, a gyümölcs hosszának csaknem fele, a szármélyedés közepes, tölcsér alakú. Magháza középállású, húsa zöldesfehér. Száraz, lé nélküli húsa van, íze nem sajátos.

21


Előfordulás: Homoródalmás, Tarcsafalva. Nagyon ritka, alig vannak példányai Udvarhelyszéken.

Sóvári alma

Mosolygó alma

Gyümölcse közepes méretű, enyhén lapított, aszimmetrikus, sekélyen bordázott. Héja sárgás alpszínen piros cirmos fedőszín, közepesen sűrű fehér pontokkal, hamvas bevonattal. Nagyon szép, piacos külseje van. Szára rövid, a tölcsér alakú közepes szármélyedésből nem áll ki. Csészelevelei rövidek, befelé hajlók, de csúcsuk visszakunkorodik. Csészemélyedése sekély, csésze alatti ürege széles, rövid. Magháza csészetájéki, retek alakú. Húsa fehér. Tavaszig eláll. Szedéskor „vad savanyú”, érése során kiváló íze lesz.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

(Forrás: Nagy-Tóth Ferenc, 1998)

22

Előfordulás: Csehétfalva, Tordátfalva.

Hosszúszárú páris alma Gyümölcse kisméretű (h.: 59 mm, sz.: 61 mm), enyhén lapított. Héja alapszíne zöld, piros fedőszínnel kb. 50%-ban borított. Húsa színe zöldesfehér. Csészelevelei csúcsosan összehajlók, csészemélyedése sekély, a csésze alatti üreg rövid, keresztmetszete egyenlő oldalú háromszög. Szára hosszú, a gyümölcs hosszának a fele (28 mm), erről kapta nevét, és ugyanolyan piros színű, mint a héj fedőszíne. Magháza csészetáji, tojásdad, megnyúlt, tág magüregekkel.

Közepes méretű, lapított alakú gyümölcs (h.: 56 mm, sz.: 70 mm). Héja sárgászöld alapszínén piros vagy „fátyolos” barnáspiros fedőszín, mind a csésze-, mind a szármélyedésben parás bevonattal. Szárhossza (12 mm) és tölcsér alakú szármélyedése közepes. Csészelevelei hosszúak, egymásba borulnak. Csészemélyedése közepes, oldala bordáktól enyhén hullámos. A csésze alatti üreg rövid, széles (keresztmetszete egyenlő oldalú háromszög). Magháza középállású, sok mag van benne. Nagyon hasonlít a Batulra, lehet, hogy annak a magonca. Régen nagyon elterjedt volt Székelyföldön is, ma már ritkának számít. Vágásban van több fa is, a helyiek szerint a vadalma és az alma között helyezkedik el. Takarmányozásra használták elsősorban.


Előfordulás: Tordátfalva, Sükő.

Őszi alma

Arany renet Közepes méretű (h.: 65 mm, sz.: 78 mm), enyhén lapított, szép formájú és színű, parás réteggel többékevésbé borított alma. Héja alapszíne zöldessárga, amelyen bordópiros csíkok adják a fedőszínt, és a teljes felületen fehér pöttyök vannak. Szára rövidközepes (13 mm), szármélyedése közepes, szűk tölcsér alakú, a töve felé enyhén vastagodó. Koronája töve befelé, csúcsa kifelé hajló, így a szabadon hagyott nyíláson kilátszanak a porzómaradványok (mint a Téli arany parmennél). Csésze alatti ürege derékszögben álló „V” alak, enyhén hullámos. Magháza hagyma alakú, csészetájéki, tág magüregekkel. Téli alma, szedéskor is ízes, édeskés.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Farcád, Sükő, Derzs, Siklód, Gagy, Vágás.

Oldalról és felülről is enyhén lapított, közepes méretű, igen szép, piacos alma. Héja alapszíne a zöldessárga, amire halványpiros fedőszín rakódik, azon meg sötétpiros csíkok futnak végig az alma teljes hosszában a koronától a szárig. A színeknek ez a rétegződése különösen széppé teszi az almát. Húsa a magház körül fehér, a héj alatt halványpiros, ami a hús közepéig halványul, és onnan már fehér. Magháza középállású, szabályos széles orsó alakú. Csészelevelei befelé hajlanak, de nem érnek össze. Csészemélyedése sekély, a csésze alatti üreg a mélyedés vonalát folytatja. Szárhossza és szármélyedése közepes. Szeptember elején-közepén érik. Húsa leves, savanykás ízű, enyhe zamattal.

Előfordulás: Tordátfalva. 23


Borízű alma (Sükőben: Nyári borízű alma) Kora ősszel érik. Közepes vagy kisméretű alma, gömbölyded, gyakran laposodó, nagymértékben függ a fa helyzetétől. A héja vékony, húsra tapadó, nem zsíros tapintású. A húsa fehér, a héj alatt pirosas lehet, kevés leve van túléretten, almás tésztába használják előszeretettel.

Előfordulás: Csehétfalva, Tordátfalva, Derzs.

Ismeretlen elnevezésű Erősen lapított, aszimmetrikus alakú, közepes méretű (h.: 59 mm, sz.: 75 mm). Héja zöldes alapszínen bordópiros csíkokkal fedett. Húsa zöldesfehér, hasadós. Szára rövid (8 mm), a töve felé kúpszerűen vastagodó, szármélyedése közepes, tölcsér alakú. Csészelevelei lazán összehajlók, csészemélyedése közepes, tál alakú. Csésze alatti ürege „Y” alakú, mint egy hosszú szárú tölcsér: rövid „V” alakkal kezdődik, majd henger formában mélyen benyúlik a magházhoz. Az alma egész kinézete nagyon hasonlít a Sóvári almához, de megkülönbözteti a mélyen, hengerformában lenyúló csésze alatti ürege.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Homoródalmás, Ége, Küküllőkeményfalva, Nyikó mente.

24

Vajalma Közepes méretű, erősen lapított, olyan hatású, mintha hófehér lenne. A héja sárgás-zöldesfehér, barna pöttyökkel, a szármélyedésből kiinduló és azon csak kicsit túlnyúló parás folttal. Csészelevelei rövidek, összehajlók, a csészemélyedése sekély, nem parásodott, a csésze alatti üreg kis félgömb alakú öblözet. Szára középhosszú és középvastag, szármélyedése sekély-közepes. A magház nagy, középállású, hagymaformájú. Húsa omlós, hófehér, savanykás ízű, de a Borízűnél kevésbé. Augusztus elején-közepén érik.


Szeges alma

Előfordulás: Farcád, gyümölcsfás legelő, almafa liget.

Batul (Batur)

Közepes méretű (h.: 65 mm, sz.: 69 mm), a kör arányainak megfelelő gyümölcs, de a formája a korona felé keskenyedik, csúcsos, felülete vastag bordáktól hullámos. Keresztmetszete – ugyanúgy, mint a magháza – szív alakú, magüregei tágak. Héja színe zöld, nehezen látható fehér pontokkal, a szár felőli oldalon piros fedőszínnel. Csészelevelei szakadozottak, de a magmaradók egymás felé hajlanak. Csészemélyedése keskeny és mély, a csésze alatti üreg fala a mélyedés falának pontos folytatása. „Hersenős” húsú, szedéskor fanyar, de várhatóan megédesedik és ízesedik. A szárhossz közepes (20 mm). Igen szép, feltehetően régi fajta.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Régi, kiváló, jól ismert és közkedvelt alma. Középnagy, szép, szabályos. Csészelevelei kicsik és összezáródnak, csészemélyedése kicsi és sekély. Héja sima és fényes, zsíros tapintatú, halványzöld, napos oldalán megpirosodik, értével megsárgul. Húsa fehér, tömött, eleinte roppanó, értével olvadó. Fája edzett, erőteljes növekedésű, magonca alanynak is kiváló. „Ki nem lehet mondani, hogy micsoda finom alma ez – úgy januárban, mikor kisárgul. Édes is, és olyan kellemes illatja van és zamatja. De jó leves. Nagyobbak lesznek késő őszre, és szépen kisárgul a polcon.” Több változata létezik Udvarhelyszéken is, a legjellemzőbbek a Zöld batul, Sárga batul és a Mosolygó batul. A fája közepesen későn kezd érni, a nyirkos helyeken is jól terem, nagy igénye van a nedvességre.

Előfordulás: Farcád. 25


Kisasszony alma

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Közepes méretű, kissé lapított, de egyébként szabályos formájú alma (h.: 56 mm, sz.: 74 mm). „Hersenős”, zöldesfehér húsú. Héjának alapszíne zöld, élénkpiros fedőszínnel. Mind az alapszínen, mind a fedőszínen fehér pöttyök vannak, amelyek a szár oldalán csíkokká nyúlnak meg, a korona oldalán pedig sűrűsödnek. Íze tipikus almaíz, sajátosság nélkül. A szárhossz közepes (23 mm), a szármélyedés nagy, tölcsér alakú. A csészelevelek összehajlók, de a csúcsukon szerteszét állnak. Csészemélyedése közepes, szabályos tölcsér alakú, a csésze alatti üreg a mélyedés folytatása. A magház enyhén csészetájéki, hagyma alakú, tág magüregekkel. Gyönyörű a termése, piros egyik oldala („olyan szép egy sincs, mint a Kisasszony alma”). „Ennek jó nevet adtak, mert gyönyörűszép is, finom is, csak nem áll el tavaszig.” (Lajoska bácsi) Februárig eláll.

26

Előfordulás: Sükő, Farcád, Derzs, Székelyszentmihály. Egyre kevesebb van belőle, valamikor a Nyikó mentén nagyon elterjedt fajta volt, az állatoknak is adták. Fája hatalmasra megnő, igényli a rendszeres trágyázást.

Musca Páris Közepes, kissé lapított, de enyhén csúcsos formájú alma. Héja haragoszöld alapszínű, amelyen kevés barna és több fehér pötty van. Napos oldala nagyon halványan megpirosodik. Koronája csúcsosan összehajló, koronamélyedése szűk tölcsérformájú, közepes. Csésze alatti üregének formája a mélyedés szerves folytatását képezi. A szár középhosszú, a szármélyedés közepes, felülete enyhén parásodó. Húsa zöldesfehér, magháza tojásdad csúcsos, középállású. Ez áll el a gyümölcsök közül a legtovább. Húsa szedéskor kissé rágós, szivacsos.

Előfordulás: Sükő.

„Sikulai” (Sikolai) Közepes méretű, gömb alakú, enyhén aszimmetrikus gyümölcs. Csészelevelei csúcsosan egymás felé hajlanak, csészemélyedése közepes. Csésze alatti ürege szélesen indul párhuzamos falakkal, majd hirtelen keskeny, ugyancsak párhuzamos falú csőben folytatódik, de nem nyúlik mélyre. Szára rövid, nem nyúlik ki a „V” alakú és közepes méretű szármélyedésből. Magháza csészetájéki, retek-szív alakú. Nagyon finom, különleges „smakkja” van.


Előfordulás: Sükő, Lajoska bácsi gyümölcsöse.

Dálnok Előfordulás: Sükő, Lajoska bácsi gyümölcsöse, a háza mögötti kert; van egy fa a patakon túli kertben is.

„Zöld Kálvil” Közepes méretű, gömb alakú, szépformájú alma. Héja fehéren pöttyözött „nyers” zöld, amelyen a pöttyök a szár felőli oldalon rövid csíkokká nyúlnak meg. Szára közepes, szármélyedése széles tölcséralakú. A koronalevelei könnyen leperegnek. Csészemélyedése sekély, csésze alatti ürege közepes, „V” alakú. Magháza középállású, széltében-hosszában szimmetrikus. Majdnem olyan sokáig eláll, mint a Musca paris.

Közepes-nagy méretű (h.: 66 mm, sz.: 83 mm), Tojásdad, enyhén csúcsos, oldalt lapított alak. Csésze csúcsosan összehajló, közepesen hosszú. Mélyedése sekély, meredek (szűk) és hullámos falakkal. Csésze alatti ürege szűk, rövid, a mélyedés folytatása. Szára a mélyedéséből nem áll ki, rövid (10 mm), tövét húsos duzzanat veszi körül. Mélyedése szűk, közepes mélységű, tölcsér alakú. Magháza retek alakú, csészetájéki. Héja „nyers” zöld, bordópiros cirmokkal befuttatva, fehéres foltok a csésze oldalán. Íze: nyers alma ízű október elején. Téli alma. Előfordulás: Sükő, Lajoska bácsi gyümölcsöse.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Sokáig, egészen a cseresznye érésig eláll. A fa nagyon öreg, de egészséges, jól termő. Héja zöld alapszínén piros ordas („cirmos”) és fehéren pötytyözött. Rendkívül bőtermő („bolondtermő” – Lajoska bácsi). Termésritkítást igényel („úgy volna jó, hogy letizedölni” – Lajoska bácsi). Ismert és kedvelt fajta.

27


Champagne Közepes-nagy méretű (h.: 60 mm, sz.: 86 mm), enyhén bordázott, lapított gömb alakú. Héja sárga, zöld beütéssel, bordópiros csíkokkal és zöld pöttyökkel fedve. Csészelevelei csúcsosan összehajlók, mélyedésük igen sekély (a csészelevelek a mélyedés pereméhez közel helyezkednek el), és ez utóbbi jellemző a gyümölcsre. A csésze alatti üreg a mélyedés folytatása, tölcsér alakú, a mélyedéshez képest nagy. Szára a mélyedés feléig ér. Magháza retek alakú, középállású. Húsa omlós, sárgásfehér. Kellemes aromájú, savas-édes íze van. Szeptemberben érik. Előfordulás: Tordátfalva, Boros Sándor gyümölcsöse.

Citromalma (a Golden delicious fajtát is így nevezik)

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Közepes méretű (h: 63 mm, sz.: 70 mm), enyhén lapított gömb alakú, bordázott, ami a csésze felé fölerősödik a csészemélyedés vállánál és a mélyedésben. Héja zöldessárga, sok barnászöld pöttyel a teljes felületén. Igen látványos, szép alma. Csészelevelei középhosszúak, csúcsosan összehajlók, mélyedésük sekély, erősen bordázott, tál alakú. A csésze alatti üreg metszete egyenlő oldalú háromszög, a csészemélyedés folytatása. Szára rövid (16 mm), középvastag, tövénél húsos; mélyedése középmély, szűk. Magháza középállású, tág magüregekkel. Csak a magüreg kemény fala látszik jól, a környéke homogén. Húsa zöldessárgásfehér, gyorsan barnuló.

28

KÖRTE „Sárga” Közepes minőségű körte, de igen bőtermő, ezért kedvelt fajta. Július végén, augusztus elején érik. Húsa fehér, kásás, édes, savtalan, enyhén aromás. Ahol több fényt kap, ott a gyümölcs nagyobb és jobb ízű. Magháza körül alig kövecses. Fája fölfelé törekvő, nagyra nő. Széles, talpas lapított gömb alakú, rövid, kúpos nyakkal (sz.: 45 mm, h.: 50 mm). Héja sárgászöld, kis „vad” zöld foltokkal. A kocsánya a gyümölcs hosszának a fele (2,2 mm), vastag, a végén bunkós. Kocsánymélyedése nincsen. Koronalevelei hegyesek, csepp formájúak, vízszintesen szétterülők, a gyümölcsre lapulók. Koronamélyedése sekély. A korona alatti üreg serleg alakú. Magháza koronatájéki, a gyümölcs hoszszának alig több mint felét tölti ki.

Előfordulás: Ége, de más településeken is gyakori. Előfordulás: Vágásban van néhány fa, amely 30 évnél idősebb, a legtöbb településen az új, Golden delicious fajtát hívják citromalmának.

„Nagykedei vajkörte” Íze nagyon jó, erős fűszeres aromával. Húsa vaj jellegű, alig kövecses.


„Nagykedei szotyós” körte Húsa enyhén kövecses, könnyen szotyósodik. Íze üde, savanykás, szotyósodva is jó.

„Nyakas” körte Igen kemény, csak utóérés után, főzve lehet fogyasztani. Értéktelennek mondják, de valójában sokrétű a felhasználása. Főzve igazi, mézédes csemege. Hossza: 56 mm, szélessége: 53 mm.

Nagyméretű, hosszúkás körte alakja van, hoszsza 80-90 mm, átmérője 53-60 mm. Színe sárga, az érettebb részeken enyén márványos rózsaszín. Felülete fakóbarna pontokkal behintett, jellegzetessége a csúcstól a csészetájig húzodó rozsdasáv, de ez nem jelenik meg minden gyümölcsnél. Szára 50-60 mm, mindkét vége duzzanatos. Szármélyedése nincs, csészemélyedése kis tálacska. Héja száraz, szemcsés tapintású, alatta gyakoriak a kősejtek. Húsa fehér, vajsárgás, szemcsés szerkezetű, félkemény, lédús, kövecsesedésre hajlamos. Íze édes, enyhén fűszeres, kissé összehúzó utóízű. Október végén, november elején érik. Tárolhatósága jó, éretten is jól szállítható.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Papkörte

29


termés. Tojás alakú, csaknem hengeres, kis méretű (sz.: 36 mm, h.: 38 mm). Íze kellemes, jellegzetes, édes (a „schmackja csodálatos” – Lajoska bácsi, Sükő). Húsa omlós, fehér, jól látható barnás, kövecses réteggel. Magháza szétterül a korona és a magház között. Héja közepesen vastag, sárgászöld alapon bordós-barnás-pirosas bevonattal, amely a gyümölcs felét-kétharmadát fedi. A bevonat erőssége változó, a napsütéstől, illetve a fajta változataitól függően. Szármélyedése igen enyhe, a szár hossza a gyümölcs hosszának a fele, közepesen vastag, a végén enyhén vastagodó. Koronalevelei rövidek, szétterülők, de nem termésre simulók. Koronamélyedése sekély, tál alakú.

„Aromás” körte

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Húsa puha, kissé-közepesen kövecses, szotyósodik. Erősen aromás, ez a körte fő erénye, szotyósodva is jóízű.

30

Előfordulás: Ége, Sükő, sok helyen ismert, gyakori.

Bakbűz („Bakbűzízű”) Kedvelt, sok helyen ismert, igen bőtermő nyári, korai körte. Érik: augusztus eleje - július vége. Magas növésű fája bőtermő. Kicsi-közepes méretű

Mézkörte (Mézvackor) Fájának növekedése a Bakbűz körtével azonos erélyű, alakja magasba nyúló. Augusztus közepén érik. Kúposan nyakasodó körte alakú az egész


Előfordulás: Ége.

Korsós körte

Előfordulás: Ége.

„Korai” A gyümölcs apró, gömb alakú (széle-hossza egy, h.: 40 mm, sz.: 40 mm). Húsa fehér, halványsárgával átitatva; kemény, közepesen kövecses. Íze igen édes, erős aromával. Héja sárgászöld, pirosas-bordó fedőszínnel (25-30%), a fedőszínen határozott és egyenletesen szétoszló fehér pontokkal. Szára igen rövid (7 mm), a terméshossznak mintegy 1/6-a. Szármélyedés nincs. A koronalevelek igen rövidek, a hossztengelyre 45 fokos szögben állnak. Koronamélyedése sekély, a korona alatti üreg közepes, és kiemelkedik a gyümölcsből (a koronalevél vastag alsó része képezi a kiemelkedő rész falát). Augusztus közepén érik. Fája erőteljes növekedésű, fölfelé törekvő.

Kis méretű, alakja szabálytalanul féloldalas, megnyúlt. Héja száraz tapintású, fénytelen, vastag. Színe sárgászöld, teljes éréskor tompa okkersárga, apró pontok vannak rajta. Hossza 55-61 mm, átmérője 45 mm. Szármélyedése nincs, csészemélyedése is nagyon kicsi. Húsa sárgásfehér, íze kesernyésen savanykás-édeskés.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

gyümölcs, vagy csak a „nyak” határozottan (kifliszerűen) hajlott; csaknem gömb alakú, vagy megnyúlt gömb alakú testből nyúlik ki a kecses nyak. A gyümölcs kisméretű (h.: 55 mm, sz.: 32 mm). Héja színe sárgászöld (hasonló a Sárga körtéhez). Szára a termés hosszának kb. 2/3-a, a termés szerves folytatásaként nyúlik ki, a termés hajlását folytatva. Egyes gyümölcsöknél a kocsány töve körül a gyümölcs körkörösen gyűrődött (hasonlóan a Bárányfarkú körtéhez, de annál enyhébben). A koronalevelek közepesek-nagyok, szétterülők, de nem simulnak a gyümölcsre. Íze édes, kevéssé savas, viszonylag jellegtelen.

31


Pirosbelű (Vérbélű)

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

„Legkoraibb” körte Piacos körte. A kocsány felőli oldalán rövid keskeny rész, a többi nagyjából gömb alakú. Héja zöldessárga, sötétzöld pöttyökkel; napos oldalán feltűnően élénkpiros fedőszín. Szélessége: 80 mm, hossza: 90 mm. Kocsány: 35 mm, a hossz 1/3-a. Kocsánymélyedés egészen sekély. Húsa látványosan szép: fehér, világoszöld magházszegéllyel és a kocsány folytatását képező edénynyalábokkal. Korona: hosszú, keskeny, termésre fekvő (szétterülő) levelek, sekély koronamélyedés. Augusztus első felében érik (a cseresznye után ez az első körte, ami érik). Korai érése miatt érdemes szaporítani. Akkor a legjobb fogyasztásra, amikor még nem teljesen érett, vagyis augusztus legelején. Igen bőtermő.

Íze enyhén és jellegzetesen illatos, édes. Kisméretű, talpas-tojásdad alakú, amelynek kocsány felőli része igen enyhén nyakasodó. Héja sárgászöld, amely élénkpirossal szinte teljesen fedett, és foltosan rozsdafoltos. Húsa vörösespiros, amely a héj alatt, a magházat körülölelő edénynyalábok mentén és a magház közepén sötétvörös. Szotyósodik, íze így is jó. Szára erős, alig hosszabb, mint a gyümölcs hossza. Kocsánymélyedése nincsen. Koronalevelei nagyok, hegyesek, összevissza állnak. Koronamélyedése közepes, korona alatti ürege serleg alakú, közepes. Magháza gömb alakú, a gyümölcs korona felőli felének 2/3-át tölti ki. A hús vörös színezete termőhelyenként változik. Az egész Kárpát-medencében kedvelt fajta volt, mára főleg Erdélyben maradt meg, itt még viszonylag gyakori.

Előfordulás: Homoródalmás, Székelymuzsna. 32


Piros körte Karácsonyig eláll. Hossza: 91 mm, szélessége: 72 mm, szár: 15 mm.

Előfordulás: Ége.

„Bihari” Kiváló tulajdonságú körte. Kicsi-közepes méretű, tojás alakú, enyhén aszimmetrikus (h.: 72 mm, sz.: 60 mm). Héja nyers zöldessárga, rozsdás foltokkal, 40-60%-ban élénk vörösespiros fedőszínnel. Kocsánya rövid (3-4 mm) és vékony, igen kicsi mélyedéssel. A koronalevelek igen rövidek (3-4 mm), szabályos, közepes méretű mélyedéssel. Húsa fehér, a magház körül sem kövecses. Lédús, omlóskemény (nem lisztes), kellemes állagú. Íze édes, közepesen és nagyon kellemesen aromás.

Közepes nagyságú, világoszöld-sárgászöld. Húsa fehér, szinte krémszerűen omlós-puha, „tapadós”. Leves, szotyósodva szinte elfolyósodik. Nem igazán értékes, legfeljebb pálinkának vagy ecetnek való, régebb aszalták. A fa koronája közepes, hullámos, szétterülő levelei vannak. Kocsánya karcsú hosszú, a gyümölcs hosszának fele. Mélyedés nincs.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Cigány körte

33


„Kongresszus emléke“ körte Jellegzetes vajkörte, minimális illattal és aromával. Közepes-nagy méretű, szabálytalan, igen változatos alakú, a hosszúkás hengerestől a csaknem gömb alakig. Szára igen rövid, minimális szármélyedéssel. Csészemélyedése nagy, tölcsér alakú, igen kicsi csésze alatti üreggel. Magháza csészetáji. Éretlenül leszedve utóérik, 1-2 hónapig eltartható. Teljes érésben, különösen túléretten puha, lisztes húsa lesz. Igen kedvelt, viszonylag sok helyen megtalálható.

Liegel vajkörte

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Nagyméretű (h.: 100 mm, sz.: 70 mm), alakja kúposodó tojásdad. Szárhossza közepes (30 mm), mélyedése sekély-közepes. Csészelevelei függőlegesek, majd kihajlók, mélyedése tálalakú, sekély. Csésze alatti ürege tál alakú, bibecsatornája vékony, határozott vonal. Héja színe sötétzöld, barna pöttyökkel, a csészénél és a szárnál összefüggő parás bevonattal. Gyümölcstengelye a magházig szélesedő, a két szélén jól látható vastag edénynyalábokkal. Húsa fehér, kősejtrétege határozott sáv. Íze édes, finom, de nem aromás. Téli körte.

34

„Csont” körte Szép, piacos körte, kompótnak kiváló. Hossza: 100 mm, szélessége: 85 mm, szára: 55 mm. Téli körte, éretlenül is jóízű, utóéréssel íze tovább javul, de a húsa kemény marad. Tavaszig eláll, miközben az egyik oldala megpirosodik. „Csodálatos, olyan, hogy festeni se lehet szebbet” (Lajoska bácsi). Gyönyörű sárga-piros színű, de nem tartozik a legfinomabb körték közé. Eredetileg Szászrégenből, „iskolakertből” (vagy faiskolából) származik.

„Nagy Józsi” körte Húsa kicsit taplós, enyhén lisztes, nem túl tetszetős, kásásodik. Íze nem megszokott, kellemes. Fogyasztása pálinkának, aszalni nem jó.


Nagy macskafej körte Nagy (h.: 80 mm, sz.: 84 mm), enyhén lapított gömb alakú. Héja nyers zöld, sűrű barna pöttyökkel, szabálytalan parás foltokkal, a napos oldalán piros fedőszín teszi az egész körtét látványossá. A csésze közepes-hosszú, függőleges állású, mélyedése sekély, enyhén hullámos. A csésze alatti üreg kicsi, tál alakú. Szára közepesen hosszú (30 mm), vastag, alig van mélyedése. Húsa fehér, héja alatt zöldes, viszonylag sok kősejtje van, amely kellemetlenül hat evésekor. Íze nem sajátos. Magháza retek alakú, gyümölcstengelye határozott. Inkább csak a nagysága és formája miatt figyelemre méltó, nem pedig az ízéért. Téli, sokáig eláll.

Közepes méretű (h.: 110 mm, sz.: 65 mm), megnyúlt körte alakú (hasonlít a Pap körtére, de a kocsányánál elferdül). Héja sötétzöld, barna parás pöttyökkel, amelyek foltokká olvadnak össze a szárnál és a csészelevélnél. Csészéje igen rövid, széthajló, mélyedése tál alakú, sekély. Csésze alatti üreg nincs. Húsa zöldesfehér, kősejtes rétege gyengén látszik, gyümölcstengelye zöld. Szára közepesen hosszú (28 mm), csavarodott, a hús ránő a szár tövére (szármélyedés nincs). Íze édes, enyhén aromás. Orsó alakú magháza, hosszú gyümölcstengelye van. Csutkaürege határozott, széles. Téli körte.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Párizsi grófnő körte

35


Hardy vajkörte Közepes méretű, gömb alakú (h.: 70 mm, sz.: 70 mm). Héja barnáspirosas-sárgás, szép, élénk színű, látványos. Pirosas jellegét barnáspiros pöttyök adják. Szára közepesen hosszú (24 mm), a töve és vége megvastagodott, de az egész szár is vastag. Szármélyedése sekény, szabálytalan (oldalra fordul). Csészéje közepes, termésre lapuló, mélyedése sekély-közepes. Húsa barnásfehér, omlós (vaj), leves, alig van kősejtje. A csésze rövid, letörött végű, mélyedése közepes, „V” alakú. A csésze alatti ürege a csészemélyedés folytatása. Október végétől érik. Elég bőven és rendszeresen terem. Jól tárolható, jól is szállítható, de nyomásra érzékeny. Védett fekvést kíván, gazdaságosan csak jó talajon és elegendő nedvesség mellett lehet termelni.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Piros nyakú körte

36

Közepes méretű (h.: 84 mm, sz.: 67 mm), kúposodó gömb alakú, a széles vége szabályos gömb, elvékonyodó része görbült. Szára rövid (17 mm), ferdén áll a ferde csúcsban, mélyedése nincsen. Csészelevelei középhosszúak, összevisszán kifelé hajlóak, mélyedésük igen sekély, parás felületű. A csésze alatti üreg kicsi, tál alakú. Héja sárgászöld, barna pöttyökkel, napos oldalán élénk rózsaszínnel fedve. Igen látványos, szép körte. Húsa sárgásbarnás-fehér, vajas, lédús. Enyhén kősejtes. Finom, de nincsen sajátos aromája. Októberben érik.

Avranchesi jó Lujza körte Megnyúlt, enyhén nyakasodó körte alakja van, közepes méretű (h.: 100 mm, sz.: 57 mm). Húsa hófehér, krémesen csillogó, lédús, olvadó (igazi vajas), kősejtjei nem érződnek és nem látszanak. Íze édes, aromás, nagyon finom. Bár külsőre hasonlít a Bosc kobakhoz, de íze és olvadó húsa jobb annál. Héja: sárgásbarna alapon sötétebb barna pöttyök és foltok, illetve napos oldalán piros elszíneződés. Csészelevele rövid, függőleges, mélyedése sekély, közepesen szűk. Késő őszig eláll, jól szállítható.


Venyike vackor Nagyon finom, jellegzetes ízű. Augusztus végén, szeptember elején érik.

SOM „Kifli” (Nagykede) A fa igen idős (120-140 éves lehet). Termése nagyméretű, enyhén hajlott (kifli alakú), a héja színe világospiros, éretten sem vörösödik meg. Íze édeskés, édesebb, mint a vad som. Magja a terméshez hasonló, de kevésbé hajlott és feltűnően vékony. Értékét a viszonylag nagy mérete, érdekes alakja, édeskés íze és vékony magja adja.

Nagyméretű, alakja kúposodó tojásdad, nagyon változó. Csészemélyedése egyenetlenül laposodó vagy gömbölyödő és bordázott, csúcs felőli része enyhén nyakasodik, de nem hegyesedik ki. Színe hamvaszöldes-sárga, citromsárga, helyenként foltokkal. Pontozata szembetűnő, de egyenetlen eloszlású. Hossza 70-90 mm, átmérője 70-75 mm. Szármélyedése keskeny, nagyon dudoros és rozsdafoltos. Héja vékony, enyhén viaszos és sima. Húsa fehér, majd sárgásfehér, kősejtek ritkán képződnek benne. Lédús, zamatos, fűszeres. Augusztus végén, szeptember elején érik.

Előfordulás: Nagykede, a parókia kertje (a két bokor közül a felső).

„Karácsonyfalvi nagyszemű” A vadsomnál és a kertekben közönségesen termesztett somoknál lényegesen nagyobb termésű. Sötétvörös héjú és húsú. Héján egészen ritkán álló, apró szőrök. Szára a termés felőli oldalán duzzadt és pirosodó, a másik végén pedig széles talpa van,

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Vilmos

37


szőrzete hasonló a termésével. Szármélyedése sekély, az oldala bordás (8 borda). A mag középen helyezkedik el, szélessége alig nagyobb, mint a hús vastagsága. Hossza a termés 2/3-a. A termés végén tál alakú sekély mélyedés. Íz: jellegzetes som. A fa öreg (70-80 éves), egészséges, bőtermő.

Húsos szilva Gyümölcse közepesen nagy, kissé megnyúlt gömbölyded alakú. Színe kékesvörös, vagy sötétkékes-vörös, szürkés pontozatú, hamva világoskék. Belseje aranysárga, lágy húsú, lédús, magvától nehezen válik el. Magja hosszúkás, keskeny és hegyes. Termőhelytől, évtől függően augusztus közepétől szeptember közepéig érik. Fája erőteljes növekedésű, talaj iránt nem túl igényes. Változatos felhasználású gyümölcs, leggyakrabban pálinka készül belőle.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Előfordulás: Karácsonyfalva.

38

SZILVA Nagykedei sárga szilva A termés kicsi (h.: 36 mm, sz.: 3 mm), enyhén hoszszúkás. A csúcsán nincsen, az oldalán alig észrevehető a hosszanti mélyedés. A kocsány a terméshossz 1/3-ad része (12 mm), a kocsánymélyedés sekély. Héja sárga-narancssárga, a teljesen érettek megpirosodnak. Augusztus végén, szeptember elején érik. Édes ízű, de nem aromás. Húsa sárga, puha, alig magvaváló. Kicsi, nem túl értékes fajta, de fontos, mert változatosabbá teszi a szilvák fajtaösszetételét.

Kabala A gyümölcs gömbölyű, egészen kicsi szármélyedéssel. Kisméretű (h.: 20 mm, sz.: 20 mm). A kocsány hosszú és vastag, azonos a gyümölcs átmérőjével (18 mm). Íze édes, a héja és a magja mellett nem savanykás. Éretten is sokáig a fán marad. Magvatartó. „Kotyót” készítenek belőle. Augusztus közepén-végén, a Hargasmagú szilvát egy hónappal megelőzve érik.


Széles körű elterjedése és több évszázados termesztésének eredményeként számos változata alakult ki, genetikai változékonysága igen nagy. Nem magvakról vagy gyökérsarjakról, hanem oltás útján szaporítandó. Éppen a magvetés és gyökérsarjakról történt szaporítás miatt sokféle elkorcsosult, apróbb szemű, maghoz tapadó húsú változata van. Ezért csak a fajtajelleget mutató, szép nagy gyümölcsű, értékes beltartalmú gyümölcsöt termő fáit szabad oltás útján tovább szaporítani.

Hargasmagú szilva

Igen régi, ázsiai eredetű fajta. Első Kárpát-medencei említése 1522-ből való. Beszterceinek csak a magyar nyelvterületen nevezzük, külföldön Magyar szilva a neve. Érése termőhelytől függően augusztus végétől október közepéig terjed, tömeges szedése általában szeptemberben van. Gyümölcse középnagy, féloldalasan vállas, megnyúlt szilva alakú. Színe a teljes felületén hamvas, éretten egyenletesen kék. Húsa sárgás, narancssárgászöld, félkemény. Íze erősen édes, kissé savas, gyengén, de kellemesen zamatos. Teljesen magvaváló. Igen jól szállítható, piacos gyümölcs. A belőle készült aszalvány, lekvár és pálinka világszerte keresett árut képez.

Fája mérsékelt növekedésű, későn fordul termőre. Felfelé törő, kúp alakú koronát nevel. Az erős metszést nem szereti. Öntermékeny, a neki való helyen rendesen és bőven termő. A kellően nyirkos, kötött talajt kedveli. Száraz, laza talajban csak egymást követő esős években terem eleget.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Besztercei szilva

Székelyföld és Udvarhelyszék területén általánosan elterjedt fajta vagy fajtacsoport, eredete feltehetően a Besztercei szilva fajtaköréhez vezethető vissza. Gyümölcse megnyúlt szilva alakú, kis- vagy közepes méretű, éretten teljes felületén kékeslilás színű. Méretbeli változatossága elég nagy, ami részben annak is betudható, hogy a magról vagy gyökérsarjról való szaporítás eredményeként sokfelé elkorcsosult, gyengébb változatai maradtak fenn. A gyümölcshús sárgás, narancssárgás vagy esetenként enyhén zöldes, jó cukortartalmú, zamatos. Lekvárnak, befőttnek, aszalásra, pálinkának egyaránt használják, egyes falvakban jó termésű években gyümölcsként is értékesítik vagy cserélik más terményre.

39


folyamán érik. Jó minőségű gyümölcse változatos felhasználást tesz lehetővé, befőttek készítésére, valamint aszalásra is kiválóan alkalmas. Egyike a legédesebb szilváknak, emiatt viszont a rovarok kártevésének is nagyon ki van téve.

Fehér szilva

Olasz kékszilva Hasonlít a Besztercei szilvához. Nagy vagy legalább közepes nagyságú. Bőre finom, vékony, sötétkék, hamva sűrű, kék. Húsa zöldessárga, magva körül gyakran vöröses erekkel átszőtt, magvaváló, tömött, kellemes édesborízű, néha kissé illatos. Esős időben sem repedezik. Érése szeptember elejére-közepére esik. Kissé lassúbb, gyengébb növekedésű, nem olyan bőven termő, mint a Besztercei szilva. A kissé nyirkos talajt, a nem túl meleg éghajlatot szereti. Virágai a kései fagyoktól sokat szenvednek, ezért védettebb helyet kíván. Gyümölcse változatos felhasználású, aszalásra is kitűnő.

Udvarhelyszék feltérképezett hagyományos gyümölcsfajtái

Cseresznyeszilva

40

Termése gömbölyű, 2-4 cm átmérőjű, éretten sárgás, piros vagy bordó színű, lédús, íze a héj alatt és a csontár közelében savanyú, egyébként édes. Termése frissen is fogyasztható, de lekvár és pálinka készítésére is alkalmas. Tág tűrőképességű fa. Ennek és jó kompatibilitásának köszönhetően a faiskolai termesztésben szilva- és kajszifajták alanyaként használják („mirobalán”). Elhagyott és gondozatlan kertekben gyakran az alanyként használt cseresznyeszilva a nemes alól kitörve önálló életre kel. Magvait madarak, kisemlősök terjesztik, magról kelt példányaival még városi környezetben is sokfelé találkozhatunk.

Ringló Termése közepes vagy nagyméretű, bő termés esetén kicsi. Gyümölcsének alakja gömbölyded, végén némileg lapított. Bőre vékony, finom, csaknem áttetsző, sárga vagy zöldessárga színű, szürkés hamvassággal. Húsa sárgás vagy zöldessárga, finom, lédús, kellemes zamatú, magvaváló. Általában augusztus

Termése a Beszterceihez hasonló alakú és méretű, helyenként lilásan pöttyözött hamvassárga színű. Gyümölcshúsa aranysárga, édes, bőlevű. Magvaváló. Lekvárnak és pálinkának a legalkalmasabb. Szeptemberben érik. Fája mérsékelt növekedésű, tősarjképzésre igen hajlamos.

Lószemű szilva Termése nagyméretű, megnyúlt tojásdad alakú, igen feltűnő hasi varrattal. Sárga és liláskék héjú változata is van. A gyümölcshús zöldessárga, eléggé tömör, magas beltartalmi értékű. Magvaváló. Mutatós gyümölcsű, változatos felhasználású szilvafajta, aszalásra is alkalmas. Magja jól csírázik, alanynak is megfelelő. Fája erőteljes növekedésű.

Späth Anna (Anna Späth) Németországból származó fajta. A gyümölcs középnagy vagy nagy, alakja tojásdad-gömb. Bőre vékony, szívós, eleinte pirosasbarna, az érés előrehaladtával csaknem feketés vagy kékesbarna, apró sárga pontokkal behintett és vékony, sárgás vonalkákkal is cifrázott, néha kisebb-nagyobb rozsdafoltok is találhatók a felületén. Hamva ritkás, kékes. Húsa sárgászöld vagy zöldessárga, finom, tömött, lédús, eléggé édes, kellemes fűszeres ízű. Magva, mely húsától többnyire jól elválik, a gyümölcs nagyságához mérve kicsinek mondható, száras végén hirtelen keskenyedő. Gyümölcse elsőrendű, változatos felhasználásra alkalmas. Szeptember folyamán érik. Fája erőteljes növekedésű, korán és bőven terem, rézsút felfelé törekvő ágaival terebélyes koronát alkot.

Régi gyümölcsfajták - értékek és piaci lehetőségek  

Régi gyümölcsfajták - értékek és piaci lehetőségek

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you