Page 1

SCOLA Innovatív Moduláris Képzési Program Elméleti háttéranyag

„SCOLA” - Munkaerő piaci készségek és kompetenciák – Szakképzésben dolgozó pedagógusok kompetencia fejlesztése a diákok sikeres munkaerő-piaci belépésének elősegítése érdekében

2015-2017

ERASMUS + PROGRAM KA2 Stratégiai Partnerségek Együttműködések, innováció és jó gyakorlatok cseréje Stratégiai Partnerségek a szakképzés és oktatás terén

Ez a projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg. Ez a kiadvány a szerzők nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.


Szerzők: a SCOLA nemzetközi partnerség tagjai Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Érd (Hungary), koordinátor szervezet www.napra-forgo.hu Bartha Katalin bartha.katalin@napraforgo.hu

Spoluprácou pre lepšiu budúcnosť Veľký Meder (Szlovákia) www.ozbuducnost.sk Ildikó Hanuliakova ildiko.hanuliakova@gmail.com Endurance Partners in Hospitality Amersfoort (Hollandia)) www.endurance.nl Rob Versteeg r.versteeg@endurance.nl LENO Consulting Nailloux/Toulouse (Franciaország) www.leno.fr Laurent Dedieu laurent.dedieu@leno.fr ibis acam Bildungs GmbH Vienna (Ausztria) www.ibisacam.at Beate Dobler-Tomek Beate.Dobler-Tomek@ibisacam.at Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakképző Iskolája Érd (Magyarország) www.koskarolyszki.hu Dózsa Lajos ldozsa@gmail.com Súkromná stredná odborná škola svjm, Dunajska Streda (Szlovákia) www.skolads.sk Denisa Lőrincz Bitterova bitterdeni@gmail.com

Szerkesztette: Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft., projekt koordinátor Ez a szellemi termék a SCOLA partnerség tulajdona.


Tartalomjegyzék Életpálya-építés, mint kompetencia terület bemutatása ................................ 1 1.

Kompetencia alapú fejlesztési megközelítés a pedagógiában ............................ 1 1.1.

A kompetencia fogalma ........................................................................................... 1

1.2.

Kompetencia területek a pedagógiában .................................................................. 1

1.3.

Életpálya-kompetencia fejlesztés ............................................................................ 1

1.4.

Életpálya-kompetencia fejlesztés, mint pedagógiai feladat .................................... 3

1.5.

Partnerek szerepe .................................................................................................... 4

2.

Pályatanácsadás .............................................................................................. 5 2.1.

Pályaorientáció és pályatanácsadás ........................................................................ 5

2.2.

Karrier tanácsadási eszközök a XXI. században........................................................ 9

Önismereti alapuló szemléletváltozás elősegítése .........................................15 1.

Életpálya elemzés és önismeret...................................................................... 15 1.1.

Életpálya-elemzés .................................................................................................. 15

1.2.

Szocializáció ........................................................................................................... 15

1.3.

Önismeret .............................................................................................................. 17

1.4.

Az életpálya-építés önismereti vonatkozásai ........................................................ 19

2.

Önismeret és önértékelés .............................................................................. 22

Jól felkészülten a munkavállalásra ................................................................25 1. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) és az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) ................................................................................. 25 1.1.

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) .................................... 25

1.2.

Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) ....................................................... 26

1.3.

Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) .............................................................. 26

2.

Munkaerőpiaci ismeretek .............................................................................. 27

3.

Hogyan ismerjük meg a diákok érdeklődését és fejlesztendő területeit .......... 29 3.1.

A pályaorientáció fogalma ..................................................................................... 29

3.2.

A pályaorientáció folyamata .................................................................................. 29

3.3.

Érdeklődések és készségek értékelése tesztek segítségével ................................. 30

4.

Az álláskeresés maga is egy munka ................................................................ 32 4.1.

Mi az álláskeresési stratégia? ................................................................................ 32


4.2.

Álláskeresési stratégia tervezése ........................................................................... 32

4.3.

Az álláskeresési stratégia megvalósításának eszközei ........................................... 35

5. A sikeres munkavállaláshoz szükséges személyes készségek jelentősége és fejlesztésük fontossága................................................................................................ 42 5.1.

Személyes (puha) készségek .................................................................................. 42

5.2.

Új készségek ........................................................................................................... 43

5.3.

A cégek elvárásai és kívánságai.............................................................................. 44

VideoMaster .................................................................................................46 1.

A média hatása....................................................................................................... 46

2.

Médiaoktatás ......................................................................................................... 46

3.

A média és az önértékelés ..................................................................................... 47

4.

Hogyan változtassuk meg a diákok látásmódját .................................................... 47

IKT eszközök és közösségépítés .....................................................................49 1.

Közösségi oldalak jelentősége a munkaerőpiacon ................................................ 49

2.

Az IKT eszközök értelmes használata ..................................................................... 51

3.

Virtuális csapatépítés ............................................................................................. 52

Forrásanyagok:..............................................................................................52


Életpálya-építés, mint kompetencia terület bemutatása 1. Kompetencia alapú fejlesztési megközelítés a pedagógiában

1.1.

A kompetencia fogalma

A kompetencia meghatározására számos definíció lelhető fel. Jelen téma esetében azt a megközelítést tartjuk legközelebb állónak, mely arra helyezi a hangsúlyt, hogy a kompetenciának három összetevője van: ismeretanyag, jártasságok és készségek, illetve az attitűd. Nagyon fontos ismérv, hogy a kompetencia a tevékenységek, cselekvések szintjén nyilvánul meg, vagyis a kompetencia a tudás interpretálásának a képessége.

1.2.

Kompetencia területek a pedagógiában

A pedagógus számára a következő kompetencia területek fejlesztése van definiálva: • • • • • •

szövegértési, szövegalkotási matematikai idegen nyelvi informatikai szociális, életviteli és környezeti életpálya-építési

1.3.

Életpálya-kompetencia fejlesztés

Életpálya-kompetencia fogalma Az életpálya-építés egész aktív életünkön át zajlik. Az ez által kialakuló kompetencia teszi lehetővé, hogy képesek legyünk valós célokat meghatározni, tudatosan megtervezni az ezek eléréséhez szükséges lépéseket, majd megvalósítani a célokat. Ehhez valamilyen módon mindig tanulnunk kell, bár az egyes életszakaszokban ez eltérő módon történhet. A kompetencia megléte azt is jelenti, hogy rugalmasan kezeljük, ha szükség szerint a célokat és megvalósításukhoz szükséges stratégiákat változtatni kell. Az életpálya egy dinamikus rendszer, amelyben a sikeres emberek végigvisznek szakaszokat, de jól alkalmazkodnak a változásokhoz is, felismerik, hogy a meglévő tudásuk mely területre konvertálható, vagy új tudást/készséget fejlesztenek ki magukban.

Életpálya-kompetencia fejlesztés célja Az életpálya-kompetencia fejlesztés célja azoknak a készségeknek és szemléletnek az átadása, amelyek sikeressé tehetik a személyt abban, hogy felnőtt élete során a környezete változásaihoz alkalmazkodva fejlődni tudjon a pályáján. A fejlődés ebben az összefüggésében nem feltétlenül Page 1 / 55


egyenlő a ranglétrán való előrejutással, hanem sokkal inkább az egyén tudatosan meghatározott céljai szerinti összhanggal. A fejlesztés által elérhető tartalmak, a kompetencia megjelenése: -

az életpálya -kompentencia tudatos tervezést tesz lehetővé, reális célokat, és ahhoz kapcsolódó részfeladatokat képes a személy meghatározni, képes felismerni, hogy a kompetencia további fejlesztéséhez mit, milyen módszerrel tud tanulni, megfelelőképpen tudja begyűjteni, rendszerezni, felhasználni a szükséges információkat a környezetéből, kompetens személy képes belátni a folyamatjelleg szükségszerűségét, adott élethelyzetben képes felismerni a változtatás indokoltságát, és ehhez új stratégiát képes alkotni, ismeri önmagát, erőforrásként felhasználható képességeit, készségeit, céljaiban képes megjeleníteni értékrendjét és egyéb preferenciáit, pályája alakulásának tudatos formálója, nem sodródik, a változásokhoz megfelelőképpen alkalmazkodik, az új célokhoz képes mozgósítani énerejét.

Életpálya-kompetencia tartalma • • •

Attitűdök Képességek Ismeretek

A fejleszthető területek mindegyike hatással van a kompetencia tartalmára. Page 2 / 55


Életpálya-kompetencia fejlesztés fókusz területei Az életpálya-kompetencia két jól elkülöníthető részből áll. Egyrészt általános kulcskompetenciákat tartalmaz. Ezek az önmeghatározás, az önbemutatás, a stratégiaalkotás és a stratégia megvalósítás. Másrészt ide tartoznak azok a speciális kompetenciák, mint a pályaorientáció, és a munkaerő-piaci ismeretek. Az önmeghatározáshoz fontos igény, hogy a környezetünk jelzéseire nyitottak legyünk, hiszen a normák, szabályok, és általában a külső környezet eleve ad egy keretet. Ehhez alkalmazkodnunk kell. A környezetünkhöz képest határozzuk meg a saját szerepünket. Ez idővel változhat, de ehhez tisztában kell lennünk teljesítőképességünkkel, miben, meddig vagyunk toleránsak, hogy kezeljük a kudarcot, miért akarunk, tudunk, küzdeni, stb. A helyes önmeghatározás eredménye a jó önismeret. A kompetenciák között azonban külön kezeljük, hogy mindezt mások számára hogyan tudjuk átadni. Az önbemutatás képessége révén az adott helyzetben adekvát módon tudunk szóban vagy írásban megnyilvánulni, képviselni az érdekeinket. Az életpálya megtervezéséhez rendelkeznünk kell a stratégiaalkotás képességével. Ehhez célokat, részcélokat kell meghatároznunk, ezeket időben terveznünk kell, és hozzá kell rendelnünk megfelelő erőforrásokat. Adott esetben a céljainkat másokhoz is igazítanunk kell, vagy el kell fogadnunk, ha ezek időben később valósulhatnak meg. A stratégiai gondolkodás jellemzően nyitott, kíváncsi, önálló személyiséggel párosul. A stratégia célok megvalósítása során az előrehaladást célszerű rendszeresen értékelni. Ebben fontos szerepet játszik egy megfelelő kontrolligény és céltudatosság. Előfordulhat, hogy a terveket idő közben módosítani kell, mert korábban valamilyen körülményt nem vettünk figyelembe, vagy újabb körülmények merültek fel. Az életpályán való előrehaladás, a munka legtöbbször egyben társas viszonyokat is jelent, ezért a célok megvalósítása során a másokkal való együttműködés, a másokhoz való alkalmazkodás is fontos szerepet játszik.

1.4.

Életpálya-kompetencia fejlesztés, mint pedagógiai feladat

Új pedagógia szerep Az életpálya-építési kompetencia kifejlesztése akkor sikeres, ha általa a tanuló képes tudatosan és aktívan építeni egész életen át az életpályáját. A tudatosságnak ki kell terjednie saját magunk és a környezetünk megismerésére, ezek alapján reális stratégia kialakítására, és a tervek kivitelezésére. Az életpálya-építési kompetencia egy komplex struktúra, mely a személyiség egészét érinti, ezért az iskolai tevékenységben sok féle módon fejleszthető. Közvetlenül a tanórákon, iskolai szabadidős programokkal, vagy az iskolán kívül. Mivel ennek a kompetenciának fejlesztése mindenhol lehetséges, ennek lehetőségei függetlenek a pedagógus általa oktatott tárgyaktól, vagyis bármely pedagógus közvetlenül tud feladatot vállalni, ennek a kompetenciának fejlesztésében. A tantárgyi oktatáshoz képest legtöbb esetben elsősorban a célját és módszereit tekintve kíván más megközelítést. A pedagógusok felkészítésében két fontos szintje definiálható. Page 3 / 55


• •

Az első szint a saját életpálya-kompetenciáinak saját élményű értékelése, feltárása. A második szint a fejlesztéshez szükséges módszertani eszközök körének megismerése, bővítése.

Az első szint fejlesztésének lehetősége az ezt irányító személy felkészültségétől, szakmai tudásától, módszertani repertoárjától függ. A cél azoknak az önismereti elemeknek a felismerése, tudatosítása, amelyek a pályaút során jelentőséggel bírnak. Például tudjuk-e, hogy a pályaválasztásunk során milyen körülmények, vagy kik befolyásolták a döntésünket? Hogyan alakult a vélt és valós képünk a választott pályánkon? Mikor, milyen szempontok szerint végzünk önértékelést? Követjük-e saját változásaink, fejlődésünk hatását a pályánkra nézve?, stb. Ezen keresztül a pedagógus szempontokat kap ahhoz, hogy a diákok esetében, ebben az életszakaszban mely területeken tudja a tanulók önismeretét erősíteni. Az iskolai oktatásban a kompetencia alapú tanítás elvárásai alapján a hagyományos, frontális módszereken túl a pedagógusok számos egyéb módszert alkalmaznak már a napi munkában. A második szint célja ezért elsősorban az, hogy az egyes pedagógusok a számukra testhez álló módszertani eszközöket célirányosan tudják használni ennek a kompetenciának fejlesztése során is. Ehhez jó gyakorlatok elemzésén, eddig nem ismert módszerek kipróbálásán, rendszeres tapasztalatcserén keresztül vezet az út. Az életpálya-kompetencia fejlesztés alapelvei: (Életpálya építés 21. o.) • • • • • •

folyamatosság, rendszeresség személyesség, differenciálás esélyegyenlőség támogató jelleg tapasztalatszerzés lehetősége együttműködés

1.5.

Partnerek szerepe

Az együttműködés elve alapján a pedagógusnak lehetősége és szüksége is van együttműködésre a tanuló tágabb környezetével. A szocializációs folyamatok elsődleges színtere a család. Azonban a szülők gyakran nincsenek tisztában az életpálya-kompetencia elemivel, például előfordul, hogy a folyamat jelleg helyett a pályaválasztásra, mint egyszeri eseményre koncentrálnak. A pedagógusnak tehát, ha lehetősége van, célszerű bevonni a családot is bizonyos pontokon, illetve tájékozódnia kell, hogy a tanulóra milyen hatást gyakorol a családi környezet. Különösen fontos szerepe van a pedagógusnak abban az esetben, ha a tanuló nehéz családi körülmények között, vagy nem családban nevelkedik. Ekkor a kapcsolatok építését az intézményes partnerek felé is célszerű kiterjeszteni. A munkaerőpiacról és pályákról szóló valós és reális információk megszerzése érdekében a legszerencsésebb közvetlenül begyűjteni a tudást. Ehhez cégekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, vagy egyéni vállalkozókkal kiépített kapcsolati háló szükséges. A kapcsolat kiaknázásának többféle lehetősége kínálkozhat. Például az egyes munkahelyek meglátogatása, ami elég széles körben elterjedt gyakorlat, azonban látni kell ennek a korlátait is. Az egyszerű látogatásokon túl hatékonyabb eszköz, hogy bizonyos munkafeladatok kipróbálására is lehetőség van. A hatékony fejlesztésben a Page 4 / 55


visszacsatolásokat jobban segítő megoldások célszerűbbek. Egy-egy szakterületen dolgozó ember interjúztatása, élménybeszámolója, közös projektek, egyéb feldolgozást igénylő módszerek célszerűbbek ennek a kapcsolati hálónak a felhasználásra. A partneri együttműködés körében érdemes számba venni azokat a iskolákat és pedagógus társakat is, akik a munkájuk során hasonló témákban aktívak. A tapasztalatok és a kapcsolatok megosztása révén hatékonyabban lehet új lehetőségeket feltárni az életpálya-kompetencia fejlesztésére.

2. Pályatanácsadás 2.1.

Pályaorientáció és pályatanácsadás

A pályaorientáció és pályatanácsadás definíciója A modern társadalom, gazdaság és technológia, különösen az új IKT eszközök a 21. században, példátlan változásokat hoztak. Az új technológiák rugalmasságot, folyamatos önképzést, tanulást és még további tanulást kívánnak az embertől, kortól és szakmától függetlenül. Minden ember maga felelős a munkaerőpiaci sikereiért, az állam pedig elérhető foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújt számukra. A személyes siker azon is alapszik, hogy valaki lépést tud-e tartani az új követelményekkel, hajlandó-e foglalkoztatottá válni és munkálkodni a karrierjén. Ha egy álláskereső növelni akarja a foglalkoztatási esélyeit, akkor növelnie kell azt is, amit ő tud ajánlani. Egy embernek az élete során nem csak a munkáját, a munkahelyét kell megváltoztatnia, hanem esetleg többször is szakmát kell váltania. A fiatalokat fel kell készíteni a folyamatosan változó munkaerőpiaci követelményekre. Az OECD definíciója a pályaorientációról:

“A pályaorientáció olyan szolgáltatásokat és tevékenységeket jelent, amelyek segítik az egyéneket abban, hogy bármilyen életkorban és az életük bármely pontján, oktatási, képzési és foglalkoztatási döntéseket hozhassanak, és építhessék a karrierjüket. Az ilyen szolgáltatások megtalálhatók az iskolákban, egyetemeken, főiskolákon, képzési intézményekben, az állami foglalkoztatási szolgálatoknál, a munkahelyen, az önkéntes közösségi szektorban valamint a magánszektorban. A tevékenységek történhetnek egyéni vagy csoportos formában, lehet személyesen vagy távolról (beleértve a segélykérő vonalakat és web-alapú szolgáltatásokat). Ide tartoznak különféle eszközök, tanácsadás, karrier oktatási programok (hogy segítse az egyének önismeret fejlesztését, tudatosak legyenek a lehetőségeikre, valamint karrier menedzsment készségek fejlesztése), bemutató programok (bemutatni a lehetőségeket, mielőtt választanak), álláskeresési programok és közvetítő szolgáltatások” (OECD, 2004). Page 5 / 55


A pályaválasztási tanácsadás szintjei Az OECD meghatározása szerint a pályaválasztási tanácsadásban szolgáltatásoknak három szintje van, az alábbi tartalommal: a) b) c)

pályatanácsadás pályaorientáció pályainformáció nyújtása

Ahogy az ábrán látható, ez a három szint hierarchikusan is szerveződik.

A szakmai tanácsadás olyan egyéneknek szól, akik speciális, többnyire egyéni szakmai segítséget igényelnek, azért hogy megoldjanak egy problémát a szakma vagy munka választás kapcsán, gyakran valamilyen akadály felmerülése következtében a munkaerőpiacra való belépéskor.

pályatanácsadás szakmai tanácsadó szolgáltatások

Szakmai orientáció annak érdekében, hogy segítse az eligazodást az információk között és azok alapján tudjon döntést hozni.

pályaorientáció - szakmai orientáció Pályaismereti tájékoztatás, mely a legtöbb emberhez eljutó ismeret, mondhatni a teljes népesség számára elérhető.

pályainformáció nyújtása

1. ábra a pályaorientáció három szintjének sematikus ábrája

Page 6 / 55


A pálya tanácsadás rendszere - Pályaorientáció és tanácsadás az oktatási szektorban: általános és középiskolában, egyetemeken - Pályaorientáció és tanácsadás a közfoglalkoztatás területén: információs és tanácsadói szolgáltatások, szakmai tanácsadó szolgáltatások, speciális tanácsadó szolgáltatások, tanácsadó intézmények (állásklubok, információs és tanácsadói központok) - Tanácsadói szolgáltatások a magánszektorban: civil (non-profit) szervezetek, magán képző- és tanácsadó cégek, magán tanácsadók, trénerek

Oktatási célkitűzések a pályaorientációval összefüggésben Az oktatási cél a tanulók kompetenciáinak fejlesztése kellene legyen, amely által az elérhető információs és orientációs forrásokat hatékonyan fel tudnák használni a döntéseikhez és a pályájuk megtervezéséhez. A karrier oktatás és a pályaorientáció sikere az iskolákban attól függ, hogy az iskola mennyire működik együtt különböző intézményekkel a nevelési tanácsadás és felkészítés területén. -

iskolák szociális partnereivel,

-

hatóságokkal,

-

munkáltatókkal,

-

más iskolákkal,

-

civilekkel,

-

foglalkoztatási szolgáltatókkal a következő területek vonatkozásában: -

a jelenlegi és jövőbeli munkaerő piaci igények, a diplomások gyakorlati lehetőségei, a diákok szakmai orientációjának helyzete, az oktatás és képzés eredményei, az nevelési tanácsadás lehetőségei a munkaerő piaci igényekhez igazodva.

A pályatanácsadás és a nevelési tanácsadás közötti különbség Az iskolai pályatanácsadást meg kell különböztetni a nevelési tanácsadástól, amelyben hivatalosan szerepel ugyan bizonyos pályaorientációs tevékenység, de csak ritkán, és elég esetleges módon. Az iskolai pályatanácsadás átfogó tevékenységek körét kell jelentse.

Page 7 / 55


A pályatanácsadás ezen felfogásában minden tanárnak szerepet kell vállalnia az egyes tantárgyak tartalmának megfelelően. A pályatanácsadásba történő bevonódásuk az iskolai tervezési és irányítási tevékenységek részét kell képezze. A pályatanácsadás az iskolákban sem a diákok sem a szüleik irányába nem valósul meg megfelelő módon. Ez arra készteti a szülőket, hogy gyerekeik képzéssel és szakmával kapcsolatos választásait, az optimális döntés meghozatala érdekében racionális szempontú megközelítéssel támogassák. Az osztályfőnökökre is fontos szerep hárul ebben a helyzetben.

A pályatanácsadó szerepe a középiskolában

A pályatanácsadásban az iskola kulcs szerepet kell kapjon.

megkeresi, összegyűjti, feldolgozza, és átadja a diákok számára a szükséges információkat a továbbtanulási döntésekkel, pályaválasztással, hazai vagy külföldi munkaválasztással és váltással kapcsolatban, tájékoztatást nyújt az tanulási lehetőségek és munkabeli elhelyezkedés terén,

tájékoztatást nyújt az adott foglalkozás műveléséhez szükséges képességek, általános kompetenciák, gyakorlati tapasztalatok, és egyéb feltételek és követelmények kapcsán,

segíti a diákokat a szakmai tanácsadó szolgáltatások megtalálásban, és a karrier fejlesztésben,

szakmai támogatást nyújt tanulmányi pályázatoknál, önéletrajz és motivációs levél megírásában, álláshely megpályázásánál stb.,

részt vesz a jövő munkavállalóinak karrier oktatásában, beleértve olyan képességek fejlesztését, amelyek segítségével a diákok képesek lesznek saját tanulmányi és pályaválasztási útjukat irányítani,

a szakmai tanácsadási módszereken, folyamatokon és technikákon keresztül a diákokat az önálló és felelősségteljes döntés meghozatala felé tereli, saját jelen és jövőbeli tanulmányaik, pálya- és szakmaválasztásuk és váltásuk, munkavállalásukra vonatkozóan,

segít a diákoknak, hogy tisztább képet kapjanak a saját tudásukról, készségeikről és képességeikről, és segít őket megfelelő döntéseket hozniuk pályájukat illetően,

együttműködik az oktatás, a foglalkoztatás és a munkaerőpiac kulcsszereplőivel,

tanácsadói szolgáltatásokat nyújt a diákok és jogi képviselőik (szüleik) számára, képzési és tanulmányi problémák megoldása érdekében, tájékoztatja őket középiskolai és egyetemi tanulmányi kérdésekben.

Page 8 / 55


2.2.

Karrier tanácsadási eszközök a XXI. században

Az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolati tényezők

A pályaválasztási tanácsadás jelenleg az egyik legújabb trend a munkaerőpiacon, interdiszciplináris jelleggel rendelkezik. Feladata az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. Az EU-ban végbemenő általános gazdasági feltételek változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyének felkészítésére a folyamatosan változó munkaerőpiac igényei szerint. Jelenleg a munkaerőpiacon nagy jelentőséggel bír a megfelelő képzés, szakma és pályaút kiválasztása.

Az oktatási rendszer, a szakoktatás és szakképzés

Foglalkozási és szakmai tanácsadás

Munkaerőpiac és termelés

A szakmákra és foglalkozásokra vonatkozó tanácsadás az oktatási rendszer, különösen a szakképzés és szakoktatás és a munkaerőpiac és termelés közötti kapcsolatot építi ki. A pályaválasztási tanácsadás az emberi erőforrás fenntartható fejlődésének alapvető pillérévé válik. A tanárok, akik felelősek ennek a biztosításáért, tudatában kell lenniük a saját szerepüknek és az iskola helyzetének szerepével a jelenlegi társadalmi környezetben.

Page 9 / 55


A pályatanácsadás három alaplépése

1. lépés

A tanulók, diákok megismerése Ez a tanácsadás első előfeltétele az iskolaválasztásban

2. lépés

Ismeretszerzés a munka világáról. Információ az iskolákról és a foglalkozásokról

3. lépés

A munka világának és az egyén személyes jellemzőinek összeegyeztetése (beleértve az IKT-t) .

Page 10 / 55


1. lépés: a diákok megismerése az első lépés annak érdekében, hogy segítsük a diákokat, hogy megtalálják a megfelelő iskolát vagy munkát. Ennek különböző módjai vannak, használhatunk formális teszteket, amelyek pszichológiai kérdőíven alapulnak vagy egyéb teszteket, amely azon környezeti hatásokat vizsgálja, amelyben a diákok élnek (szülők, tanárok). 2. lépés: Ismeretek szerzése a foglalkozásokról. Információ gyűjtése az iskolákról és a foglalkozásokról a második fontos feltétele a pályaválasztásban döntéshozatalnak. A tanácsadó feladata, hogy segítsen megszerezni a szükséges információkat. Itt a tanácsadó nem csak a saját ismereteit, hanem különféle más információs forrásokat is felhasznál. 3. lépés: A munka világának és az egyén személyes jellemzőinek összeegyeztetése Ez a lépés fontos a pályatanácsadásban. Az információt az iskolákról és a foglalkozásokról a pályaorientáció számítógépes programjai biztosítják. A pályainformációt a diák képességeivel, érdeklődésével és értékeivel hasonlítja össze, és a diák a munkával és az iskolával kapcsolatos információkat összehasonlíthatja, hogy összhangban van-e a saját önértékelésével. A számítógépes programok oly módon segítenek az iskola és munkaválasztás eldöntésében, hogy szűkítik azoknak az alternatíváknak a számát, amiket a diák tekintetbe vesz.

A pályatanácsadás modern eszközei

Az alábbi pálya tanácsadási eszközök mellett: • egyéni és csoportos pályatanácsadás (önértékelés, döntéshozatal, egyéni karrier terv kifejlesztése, stressz kezelés), •a szakmai gyakorlat különböző helyeinek beazonosítása (külföldön) a diákok szakmai fejlődése és munkaerőpiaci integrációja érdekében • állásbörzék és tájékoztató rendezvények, • kiállítások látogatása (középiskolák és egyetemek számára), • nyílt napok különböző vállaltoknál és egyetemeken, • jelentős cégek meglátogatása a régión belül, napjainkban a modern pályatanácsadási eszközök, mint az információ és a kommunikációs technológiák, soha nem látott szerepet játszanak. A partnerországokban működő, pályatanácsadással és pályainformációval összefüggő legfontosabb link:

Page 11 / 55


EURÓPAI UNIÓ EU – Euroguidance - http://euroguidance.eu/ - A nemzeti erőforrás és információs központok európai hálózatának útmutatásához EU – EURES - https://ec.europa.eu/eures/public/language-selection - Európai foglalkoztatási szolgáltatások EU – ELPGN - http://www.elgpn.eu/ - Európai életpálya tanácsadó lehetőségek hálózata EU – IAEVG - http://iaevg.net/ - Oktatási és pályaválasztási tanácsadás nemzetközi szervezete EU – ECVET - http://ec.europa.eu/education/policy/vocational-policy/ecvet_en.htm - A szakmai oktatás és szakképzés európai credit rendszere EU – PLOTEUS - http://ec.europa.eu/ploteus/home_sk.htm - Tanulási lehetőségek és szakképzettség Európában EU – EU Skills Panorama – http://euskillspanorama.ec.europa.eu – Információ a munkaerőpiac és a jövőbeli szakmák fejlesztéséről Európában EU – Portal EQF - http://ec.europa.eu/eqf/home_sk.htm - Európai szakképesítés EU – Eurypédia - https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/index.php/Main_Page Információk oktatási rendszerek alapján EU – ESCO - http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1042&langId=en – Európai készségek/ kompetenciák, Szakképesítés és foglalkozások (ESCO)

SZLOVÁKIA SK – ISTP - http://www.istp.sk/ SK – Národná sústava povolaní - http://www.sustavapovolani.sk/vz_domov SK- Euroguidance Slovensko http://web.saaic.sk/nrcg_new/_clanok.cfm?clanok=1&menu=1&open=1&jazyk=sk SK - http://www.navigaciavpovolani.sk/ SK- Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny - http://www.upsvar.sk/ SK – Profesia - http://www.profesia.sk/ SK – IUVENTA - https://www.iuventa.sk/sk/IUVENTA-home.alej

FRANCIAORSZÁG Page 12 / 55


FR-Tanácsadás mindenki számára - http://www.orientation-pour-tous.fr/ FR-ONISEP (Az oktatás al és foglalkozásokkal kapcsolatos információk Nemzeti Hivatala http://www.onisep.fr/ FR - APEC (Toborzás és állással kapcsolatos keretszerződések) - https://www.apec.fr/ FR - Midi-pirénneusi oktatás és foglalkozások - http://www.mpfm.fr/ FR - Midi-Pyrénnneusi Régió - http://www.regionlrmp.fr/

MAGYARORSZÁG HU - Nemzeti Pályaorientációs Portál - http://eletpalya.munka.hu/ HU – Tanfolyamok Magyarországon - http://www.felvi.hu/ HU - Professions in Hungary - https://www.profession.hu/ HU – Karrier - http://www.karrier.hu/ HU - HR portal in Hungary - http://www.hrportal.hu/ HU – Workania - http://www.workania.hu/ HU – Careerjet - http://www.careerjet.hu/ HU – Állásportál Magyarországon - http://hvg.hu/karrier HU –Pályaorientációs portál - http://palyaorientacio.lap.hu/ HU – Pálya tanácsadási portal - http://palyanet.hu/ HU – Európai tanácsadás Magyarországon - http://www.npk.hu/public/tanacsadoknak/

HOLLANDIA NL – Pályatanácsadás: http://loopbaanbegeleiding.startpagina.nl/ NL – NLQF (Nemzeti képzési keretszerződés): http://www.nlqf.nl/ NL – Foglalkozások Hollandiában: www.nationaleberoepengids.nl/ NL –Munkaerőhiány Hollandiában: www.nationalevacaturebank.nl/ NL – Nemzeti Tudásközpont: https://www.s-bb.nl/ NL – Szakképzésés oktatás Hollandiában: www.roc.nl

Page 13 / 55


AUSZTRIA A - WIFI: Berufsorientierung - wifiwien.at: www.wifiwien.at A - Berufsorientierung | Österreichisches Jugendportal: www.jugendportal.at/themen/arbeitberuf/berufsorientierung A - Berufsorientierung / IBOBB - schule.at: https://www.schule.at/portale/berufsorientierungibobb.html A - Berufsorientierung und Berufswahl - Arbeitsmarktservice Österreich: www.ams.at/berufsinfoweiterbildung/berufsinfo.../berufsorientierung-berufswahl A - bic – Berufsinformationscomputer: http://www.bic.at A – Berufsbilder: http://www.berufskunde.com A - AMS Berufskompass: http://www.berufskompass.at/berufskp31/ A - playmit.com – Online Bildungsportal: http://www.playmit.com/poolsystem-preview.html A - Lehrling.at: http://www.lehrling.at/ A - Berufsschulen in Österreich: http://www.berufsschule.at A - Lehrberuf.Info: http://www.lehrberuf.info: A – Lehrlingskompass: http://www.berufskompass.at/lehrlingskp3 A - Lehrstellenbörse von AMS und WKO: http://www.ams.or.at/lehrstellen

Page 14 / 55


Önismereti alapuló szemléletváltozás elősegítése 1. Életpálya elemzés és önismeret

1.1.

Életpálya-elemzés

A személyiség valamennyi tulajdonságát az életút kapcsán tudjuk tetten érni. Az emberi individuum életképességét, sikerét tekintve a következőktől függ: • • •

Egyéni tulajdonságai Szűkebb szocializáció: családi örökség Tágabb szocializáció: társas közösségek, társadalom

A személyes élmény erősen meghatározó: • • •

Hogyan élte meg élete eseményeit: fekete-fehér, színes Ez nem csak múltját, hanem jövőjét is meghatározza A történések állandó eróziónak vannak kitéve, változékonyak (Busshoff, 1989)

1.2.

Szocializáció

A szocializáció folyamata -

Szocializáció: egy egész életen át tartó folyamat, amelyben az egyén elsajátítja a társadalom normáit, értékeit. Megtanulja a társadalmi szerepeket és megpróbál ezekhez alkalmazkodni. Nem egyoldalú folyamat, állandó kölcsönhatást figyelhetünk meg a személy és az őt körülvevő társas közeg között, melyhez nemcsak alkalmazkodunk, hanem folyamatosan alakítjuk is.

Urie Bronfenbrenner ökológiai fejlődéselmélete -

Mikrorendszer: Az első alapvető struktúra a fejlődő személynek fontos másokkal átélt olyan tevékenységeire és kapcsolataira vonatkozik, amelyek saját kisebb csoportokhoz köthetőek: család, iskola, kortársak, közösségek.

-

Mezorendszer: A második alapstruktúra kapcsolatokat és kölcsönhatásokat jelenít meg a fejlődő személy két vagy több mikrorendszere között, mint például a család és az iskola, és a család és a kortársak között. A mezorendszer hatása a gyerekre attól függ, hogy hány ilyen kapcsolat létezik, és azok milyen kölcsönhatásban vannak egymásal.

Page 15 / 55


-

Exorendszer: A harmadik alapstruktúra olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben a gyerek maga nem aktív résztvevő, de hatást gyakorolnak rá a mikrorendszereken keresztül-például a szülők munkája, az önkormányzat, szülői társas támogató hálózatok. Az exorendszerek hatása a gyerekre közvetve történik a mikrorendszereken keresztül.

-

Makrorendszer: A negyedik alapstruktúra a társadalmat és azt a szubkultúrát tartalmazza, amelyhez a fejlődő személy tartozik. Ide köthetőek a saját hitrendszerek, egyedi életstélus, a társas érintkezés mintái, és az élet változásai.

-

Kronorendszer: A modell időbeli dimenzióját jelenti. A személy környezete folyamatosan változik.

Exorendszer

Politikai filozófia

Mezorendszer

Iskolarendszer

Család

Iskola, osztály

Kronorendszer

Vallás, közösségek

Makrorendszer

Kortársak

Urie Bronfrenbrenner ökológiai modellje

Elsődleges szocializáció •

Helyszíne lényegében a család. A gyermekkor során történik. A családok őrzik és továbbadják a társadalom kezdetei óta a hagyományt, a kultúrát, az értékeket, a hitet.

Tanulási folyamat: szerepek (anya, gyerek stb.), normák és szabályok, az első „mi-élmény”, alá-fölé, és mellérendelt viszonyok, felelősség, szolidaritás, jogok és kötelességek, Page 16 / 55


csoporttagságunk motívumai, alapszemélyiségünk, szokásaink, viselkedéskultúránk. (Buda, 1986)

Másodlagos szocializáció •

Általában a serdülőkort és a felnőttkort érinti, és kisebb változásokat és tanulási folyamatokat követel, mint az elsődleges szocializáció.

Iskola (intézményes szocializáció) -

Teljesen más viselkedést kíván a családhoz képest, a gyerekeknek új szabályokhoz, értékekhez, normákhoz kell alkalmazkodniuk. Tanárok a társadalmi értékek, elvárások közvetítői. Új kapcsolati lehetőségeket, új szerepeket nyújt.

Munkahely (szervezeti szocializáció) -

Az a folyamat, ahol a munkavállaló elsajátítja azt a tudást, és azokat a képességeket, amelyek a szervezetbe való illeszkedését segítik.

Elsődleges szocializáció:

1.3.

Másodlagos szocializáció:

Önismeret

Mit jelent az önismeret? • • •

Azon információk összessége, melyet a személy arra a kérdésre adott válaszként fogalmaz meg: „Milyen vagyok?” Folyamatos öntudatosságot igényel. Az önismeret az én egyik komponense, pontosabban az én-koncepció része.

Page 17 / 55


Az önismeret a saját magunkról alkotott mentális reprezentációkat jelenti, melyekből saját magunkra vonhatunk le következtetéseket; és elképzeléseket arról, hogy ezek a következtetések stabilak vagy megváltoztathatóak.

Az én-koncepció három elsődleges aspektusa: A kognitív-én: minden, amit saját magunkról tudunk (vagy azt gondoljuk, hogy tudjuk). Az érzelmi-én: az én érzelmi összetevője (hogyan érzek saját magammal kapcsolatban). A viselkedéses-én: az aktív én (ahogyan viselkedem).

kognitívén

Én koncepció

viselkedés es - én

érzelmién

Siker Az individuum minden cselekvését és elért eredményét értékeli az életútja során (ön-értékelés). Az életpálya során a sikeresség, siker érzése, és a siker két tényezőn és azok kapcsolatán múlik: • •

elért teljesítmény a személy elvárásai (ambíciók teljesülnek vagy sem)

Eredmény: belső elégedettség vagy elégedetlenség (a törekvés szintje).

Page 18 / 55


1.4.

Az életpálya-építés önismereti vonatkozásai

Önismeret az életpálya-építés során -

Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. - Az egyén magán és publikus szerep repertoárjára és szerepváltásaira egyaránt vonatkozik. - A személyiség megbonthatatlan egésze vesz részt a folyamatban. Pedagógiai alapelv: a személyesség, differenciálás.

Humánökológiai modell (Welch, 1984) A humánökológiai elmélet az embernek a környezetével való interakcióit vizsgálja, és ezt a kapcsolatot rendszernek tekinti. Ezen elméleti megközelítés szerint az individuum biológiai, pszichológiai, szociális és fizikai aspektusa a környezeti helyzetén belül vizsgálható. Azt gondoljuk, hogy ez a modell tárgyalja azokat a fontos tényezőket, amelyekre az életpálya-építés önismereti munkája során fókuszálni szeretnénk.

Társadalmi, politikai, gazdasági tényezők

Szociokulturális és vallási tényezők

Fizikai környezet

Szociális helyzet, szerepek a családban, iskolában, közösségekben, munkahelyen

Interperszonális tényezők

Intrapszichés tényezők Fiziológiai, biológiai tényezők

Page 19 / 55


Nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük az egyének közötti különbségeket az életpálya-építésben; különböző képességekkel; más-más személyiséggel rendelkeznek; különböző testi adottságokkal rendelkeznek, másmilyen pszichológiai, szociális és fizikai környezetben nőttek fel. •

Fiziológiai tényezők: genetikai, biológiai és fejlődésbeli különbségek (testalkat,

fogyatékosság, betegség, rassz stb…) Bio-pszichológiai tényezők: temperamentum, IQ

Intrapszichés tényezők:

Személyiség: A személynek olyan dinamikusan és szervezetten rendezett jellemzői, amelyek egyedi módon befolyásolják a saját környezetét, kognícióit, érzelmeit, motivációit és viselkedését a különböző helyzetekben. Többféle személyiségelmélet létezik: vonás elmélet, típustan, pszichodinamikus, viselkedés-lélektani, humanisztikus, szociokognitív, transzperszonális, biopszichológiai, evolúciós.

kogníció

környezet

érzelem Személyiség

viselkedés

motiváció

Kreativitás: egy olyan jelenség, amely során valami új és értékes formálódik. „Valami eredeti és értékes” létrehozása, alkotása. (könnyedség, eredetiség, rugalmasság, újrafogalmazás, problémaérzékenység, kidolgozottság.) Stressz kezelés (coping): tudatos energiaráfordítás személyes és interperszonális problémák megoldása céljából. A stressz és/vagy a konfliktus elviselése és uralása, minimálisra csökkentése. A stressz kezelés hatékonysága függ a stressz/konfliktus milyenségétől, az adott személyiségtől és a körülményektől.

Page 20 / 55


Képesség: alkati vagy tevékenységbeli aktivitások, örökletes, de fejleszthető. Arra való képesség, hogy a személy egy feladatot előrelátható eredménnyel, adott időn belül, adott energiaráfordítással meg tudjon oldani. Legalapvetőbbek a biológiai vagy pszichofiziológiai képességek, de léteznek specifikus képességek is. Néhány fontos képesség:

művészi képesség

műszaki képesség

önkifejező képesség

kommunikációs képesség

általános képességek: időgazdálkodás, vezető képesség, csapatmunka stb.

területspecifikus képességek: konkrét szakma(orvos, ügyvéd, tanár stb.)

Kompetencia: alkalmazásképes komplex tudás és képességstruktúra. Meg tudom csinálni, meg tudom valósítani (asztal faragás, tudományos disszertáció). Gyakorlati, elméleti ismeretek, kognitív képességek, a viselkedés, és az értékek kombinációja a megfelelő kivitelezés érdekében.

Interperszonális tényezők

Ágensek: család, barátok, párkapcsolatok Kötődés (párkapcsolati mintázatok) Pszichoszociális (E.H. Erikson) és pszichoszexuális (S. Freud) fejlődés Szociális intelligencia: komplex szociális helyzetek és kapcsolatok hatékony kezelési képessége. Érzelmi intelligencia: a személy képessége arra, hogy felismerje saját és mások érzelmeit, képes legyen megkülönbözteteni és helyesen címkézni azokat. Képesség arra, hogy az érzelmi információt a hatékony gondolkodás és a viselkedés szolgálatába állítsa.

Szociokulturális tényezők:

Ágensek: család, barátok, kortársak, iskola, munkahely, társadalom, kultúra stb. Szocializáció: fentebb tárgyalt Szocial szerep: adott szociális helyzetben megfelelő viselkedések, jogok, szabályok, hitek, normák, értékek készlete. Elvárt, szabadon választott vagy folyamatosan változó viselkedés, amely az individuumot szociális státusszal és szociális pozícióval ruházza fel. Léteznek öröklött és kivívott szerepek, és az adott helyzet is létrehozhatja ideiglenesen. Page 21 / 55


Szociális státusz: a személy vagy csoport helyzete, rangsora a társadalmon belül. A státusz kivívható saját erőfeszítésből, de átörökölhető is egy másik személytől is. Szociális pozíció: a személynek az adott társadalmon és kultúrán belüli helyzete. Az individuum egyszerre több kategóriába is sorolható: szakma, hivatás, család, hobbi és mások. Ezek a szerepek hierarchiákba rendeződnek: egyik lehet a középpontban, míg mások perifériára szorulhatnak. Szociális norma: speciális vezérelvek, sztenderdek, szabályok és elvárások, amelyek meghatározzák az aktuális társas viselkedést. Szabályok és elvárások, amelyek megszabják hogyan kell és hogyan kellene vielkedni különféle társas helyzetekben, illetve kereteket szabnak, fenttartják a társas kontrollt. (különböző normák léteznek a családban, kortársak között, munkahelyen stb…) Érték: általános vezérelvek, absztakt elképzelések arról, hogy mi értékes és fontos. Az értékek teremtik meg a normákat, szabályozzák, hogy mi a jó és rossz egy családban, iskolában, munkahelyen, társadalomban. Attitűd: pozitív vagy negatív viszonyulás emberek, helyek, tárgyak, események irányában. Az attitűdök a múltból és a jelenből is származhatnak. Hit: amikor egy személy anélkül véli egy dologról, hogy az valóságos és igaz, hogy tényszerű igazolása lenne arról. A filozófusok szerint a „hit” kifejezés az ember személyes viszonyulása igaz vagy hamis ideákhoz és elképzelésekhez. Kultúra, Vallás, Etnikum

Fizikai környezet:

a település típusa, lélekszám, földrajzi elhelyezkedés, infrastrukturális és egészségügyi feltételek, lakhatási körülmények

Társadalmi (politikai-jogi-gazdasági) tényezők:

társadalmi helyzet, gazdasági feltételek, jogi szabályozás, politikai stabilitás, kriminalitás

2. Önismeret és önértékelés A szakmai élet és az egyéni célok elérésében a siker legjobb módja, hogy tudd, miben vagy tehetséges és hogyan kovácsolj előnyt belőle. Valamint az is, hogy tisztában kell lenned a gyengeségeiddel is, azért, hogy sikerüljön lecsökkenteni vagy megszüntetni azt.

Önismeret Személyiség

Érdeklődés

……… ………

………….. …………..

Személyes adottságok, hogy ………. ……….

Page 22 / 55


-

-

-

Személyiség: nemcsak abból tevődik össze, hogy milyen vagy, hanem abból is, hogy milyennek látnak az emberek. A személyiséget belső (vérmérséklet) és külső tényezők határozzák meg (társadalmi és családi környezet és nevelés). Szakmai érdeklődés: a diákok preferenciáira vonatkozik, mi iránt érdeklődnek (műszaki, művészi, adminisztratív…) Az érdeklődést figyelembe véve a diákok elhatározhatják, melyeket részesítik előnyben. A személyes és szakmai adottságok azokra a képességekre, készségekre vonatkoznak, amelyekkel az egyén rendelkezik, amelyekre azok szolgálnak, amelyeket jól tudnak elvégezni. Minden egyes diák rendelkezik egyfajta természetes vagy szerzett hajlammal, hogy néhány tevékenységet jobban teljesítsen, mint a többiek, a legfontosabb dolog, hogy képes legyen felismerni azokat. Ezek a hajlamok nagyon változatosak (okfejtés, társadalmi, művészi, alkotó, szóbeli, műszaki…).

Személyiség

• Milyen vagyok? • Milyennek látnak engem az emberek? • Pozitiv és negatív személyiségvonások

Érdeklődés

• Mit szeretek csinálni? • Mit szeretnék csinálni? • Melyek szeretném a legjobban csinálni? • Jól érzem magam, amikor ezt csinálom

Személyes adottságok

• Készségek • Kompetenciák • Amit tudok, hogy hogyan kell jól csinálni • Képes vagyok megcsinálni...

Ezen szempontok azonosítása nem könnyű a diákok számára, mindenekelőtt a személyes adottságok, rátermettség esetében. A diákoknál fel kell tárni, hogy milyen tevékenységeket végeztek, hogyan érezték magukat ezen tevékenységek végzése közben, melyek voltak bonyolultabbak és melyek könnyebbek. A fiatal pályakezdők többsége nehezen tudja szavakba foglalni, ha a szakmai múltjukról kérdezik őket. Általában a diákok képesek túl- vagy alábecsülni üzleti értéküket, hibáikat és szakmai képességüket. Egy másik fontos pont azon transzverzális és személyes képességek, szakmai hozzáállás elemzése, amelyeket a diákok különböző tapasztalataik (önkéntesség, szakmai gyakorlat, külön tevékenységek az iskolában, nyári munkák…) során sajátítottak el. Mindezek a tapasztalatok olyan készségeket és kompetenciákat biztosítanak, amelyeket általában a diákok maguktól nem képesek felismerni. Egy egészen más szakmában végzett részmunka idős állás is fontos tapasztalatokat tud nyújtani (stressz helyzetek kezelésének képessége, megosztott figyelemre való képesség, pontosság…). Page 23 / 55


Az önismeret fázisa után, a diákoknak át kell esniük az önértékelés fázisán, azért, hogy megértsék a helyzetüket és, hogy hogyan kell megtervezniük a stratégiájukat. A SWOT elemzés hasznos eszköz arra, hogy beazonosítsuk és elemezzük az erőségeinket és gyengeségeinket, csakúgy, mint a lehetőségeket és veszélyeket, amelyekkel minden ember szembesül. A SWOT elemeinek azonosítása azért hasznos, mert segíti a diákokat, hogy megtervezzék a cél eléréséhez szükséges lépéseket. Ennek köszönhetően a diákok fókusszálhatnak az erősségeikre, csökkenthetik gyengeségeiket és a veszélyeket és a meglevő lehetőségeikből előnyt szerezhetnek. -

Erősségek: olyan tulajdonságok, amelyek előnyt biztosítanak számunkra másokkal szemben Gyengeségek: tulajdonságok, amelyek miatt hátrányba kerülhetünk a többiekhez képest Lehetőségek: olyan elemek, amelyeket előnyünkre tudunk fordítani Veszélyek: olyan környezeti elemek, amelyek negatívan befolyásolhatnak bennünket

Erősségek

Gyengeségek

• Jó vagyok a... • Az én fő eredményeim... • Más emberek szerint az én erősségeim... • Én jobban tudom csinálni a többinél...

• Nem vagyok jó a... • Nem tudom magabiztosan csinálni... • Rossz szokásaim a munkában...

Lehetőségek

Veszélyek

(példák)

(példák)

• Jó kapcsolati hálózat • Képzés/oktatás • Tapasztalat

• Gazdasági válság • Kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet

Page 24 / 55


Jól felkészülten a munkavállalásra 1. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) és az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR)

1.1.

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR)

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR’08) a foglalkozások leírását tartalmazza a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően, az adott foglalkozáshoz szükséges képzettség, készség figyelembe vételével kialakított csoportosításban. A FEOR foglalkozások tartalmi leírásai magukban foglalják az adott foglalkozások rövid tartalmi meghatározásait, közlik a legfontosabb feladatokat, felsorolják a jellemző munkaköröket, tájékoztatnak néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozásról. Tartalmazza az osztályozás elemeinek kódszámát és megnevezését. A FEOR a foglalkozásokat egy négyszámjegyű decimális rendszerbe sorolja be. Ezen belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. A magyarországi Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere elérhető a következő oldalakon: http://eletpalya.munka.hu/foglalkozasok https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere a munkaerő piac minden résztvevője számára segítséget jelenthet: • a munkaadók - eligazodását segíti a felvett dolgozó képesítésének megfelelő besorolásába • a munkaadókat képviselő szervezetek, a munkavállalókat képviselő szervezetek számára - egy hatékony társadalmi párbeszéd lehetősége, amely a munkaerő piac minden szereplőjét bevonja a munkaadó által elvárt munkaerő készségek fejlesztésének kutatásába • a munkavállalóknak, álláskeresőknek - a munka lehetőségek áttekintésénél gyors tájékoztatást nyújt a foglalkozások és munkakörök vonatkozásában • az oktatási szférában- a diákoknak a munkaköri elvárásoknak megfelelő és a munkaerőpiaci szükségletekkel egyező módon történő képzése és gyakorlati oktatása, növelve a tanulók foglalkoztathatóságát és egyre nagyobb fokú foglalkoztatottságát • munkaügyi hivatalok - a munkaerőpiaci elhelyezkedéshez szükséges aktuális objektív információk megszerzése és azon kompetenciák azonosítása, amelyek szükségesek a továbbképzési lehetőségek meghatározásához • önkormányzatok számára - információt nyújt a régió munkaerő szerkezetéről, amely hasznos a jövőbeli befektetők számára A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapvető keretrendszer azon rendszer szintű fejlesztések számára, melyek megoldást keresnek a munkaerőpiaci szükségletek beépítéséhez az élethosszig tartó tanulási rendszerbe, amely az Országos Képesítési Keretrendszeren alapul.

Page 25 / 55


A gyakorlatban nagyon kívánatos az, hogy biztosítsuk az összhangot a munkaadók, egy adott munka elvégzése kapcsán támasztott konkrét elvárásai és a munkára való felkészítés között. A képesítési és értékelési szabványok lehetőséget nyújtanak ezen követelmények beillesztéséhez az élethosszig tartó tanulás rendszerénbe.

1.2.

Az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR)

Az Országos Képesítési Keretrendszer egy egységes országos képesítési keretrendszer, amely átlátható struktúrában kezeli az összes Magyarországon megszerezhető képesítést, és megteremti az iskolarendszeren kívül megszerzett tudás elismerésének feltételeit. A kimeneti megközelítésből kifolyólag az Országos Képesítési Keretrendszer informálja a társadalom különböző szereplőit – az egyént, az oktatási szolgáltatókat, a munkáltatókat, a gazdasági szereplőket stb. – a képesítések valódi tartalmáról, így könnyebbé válhat a különböző partnerek, ágazatok (oktatás-, foglalkoztatás-, gazdaságpolitika) közötti párbeszéd. Azon a feltevésen alapszik, hogy a készségeket, a tudást és a kompetenciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megszerezzünk egy képesítést, különböző oktatási és tanulási módoknak köszönhetően érhetjük el: •formális - iskolákban megy végbe és diploma vagy bizonyítvány megszerzésére irányul, •nem formális – iskolán kívüli különböző képzési intézményekben megy végbe •informális tanulás – életünk természetes részeként jelenik meg bárhol és bármikor – a családban, munkahelyen, hobbijainkban, stb. Az OKKR létrehozásával megteremtődnek az Európai képesítési keretrendszerhez történő csatlakozás szakmai, jogi, intézményi feltételei. Az EKKR-hez igazodva az országos rendszerünkben is 8 szinten fogalmazódnak meg az elvárások. Az Országos Képesítési Keretrendszerről az alábbi weboldalakon lehet bővebben tájékozódni: http://www.oktatas.hu https://www.nive.hu

1.3.

Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR)

Az EUR-lex weboldal alapján: „Az EKKR (ECVET) egy olyan általános módszertani keretszerződés, amely elősegíti a szükséges krediteknek a gyűjtését és áthelyezését az egyik képzési rendszerből a másikba. Ennek az a célja, hogy elősegítse a nemzetek közötti mobilitást és az élethosszig tartó tanulást. Nem az a célja, hogy helyettesítse a nemzeti képesítési rendszert, hanem az, hogy jobb összehasonlíthatóságot és kompatibilitást érjen el közöttük. Ez az EKKR mindenféle kimenetre érvényes, amelyet az egyén különböző oktatási és továbbképzési módon szerzett, amelyek így átvihetőek, elismertek és összeadódnak a képesítés elérésének szempontjából. Ez a kezdeményezés az Európai Unió állampolgárai számára könnyebbé teszi, hogy a képzésüket, a készségeiket és a tudásukat elismerjék más Európai országokban. Az ECVET-ről szóló információ az alábbi weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/education/policy/vocational-policy/ecvet_en.htm Page 26 / 55


2. Munkaerőpiaci ismeretek A munkaerőpiac a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége, egyszerre része a társadalmi és a gazdasági szférának. Két oldala van: a munkaerő- keresleti és a munkaerő-kínálati oldala. A keresleti oldalon a munkáltatók, a kínálati oldalon a munkavállalók jelennek meg, hiszen a „munka” önmagában nem képes megjelenni a piacon, a munka elválaszthatatlan az ember munkavégző képességétől. A munkaerőpiac szereplői: -

munkáltatók, illetve azok érdekképviseleti szerveik a kamarák munkavállalók, illetve azok érdekképviseleti szervei a szakszervezetek az állam

Fontos szerepük van még a szakképzést és oktatást végző intézményeknek és a kínálati és keresleti oldal egymásra találását elősegítő munkaközvetítőknek és munkaerőpiaci szolgáltató szervezeteknek.

Legfontosabb alapfogalmak: Munkaerőforrás felosztása -

-

gazdaságilag aktív népesség o foglalkoztatottakból (aktív keresők, gyesen, gyeden levők, nyugdíj mellett munkát vállalók): munkavállalók, akik valamilyen munkáltatónál állnak alkalmazásban önállók, illetve azok segítő családtagjai o és munkanélküliekből áll gazdaságilag inaktívak o inaktív keresők (nyugdíjasok és tanulók, azok, akik most éppen nem dolgoznak, de dolgozni fognak, vagy már dolgoztak) o és eltartottak

Munkaerőpiac egyensúlyi állapotának mutatói -

Részvételi hányad: amely a gazdaságilag aktív népesség össznépességen belüli arányát jelenti. Százalékban kifejezett gazdasági aktivitási ráta.

-

Foglalkoztatási hányad: amely az éppen foglalkoztatottaknak az össznépességen belüli arányát jelenti. Százalékban kifejezett foglalkoztatási ráta.

-

Munkanélküliségi hányad: amely a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli létszámarányát jelenti. Százalékban kifejezett munkanélküliségi ráta.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal különbözőképpen méri a munkanélküliséget. Ezek a különbségek behatárolhatják a munkanélküliségi adatok nemzetközi összehasonlításának érvényességét. A nemzetközi összehasonlítás elősegítés érdekében néhány szervezet, mint például az OECD, Eurostat, és a Nemzetközi Munkaerő összehasonlítási program az adatokat egymáshoz igazítják az országokon keresztüli összehasonlíthatóság miatt. Page 27 / 55


Munkaerő ágazati struktúrája Az ágazati struktúra a munkamegosztáson alapszik. A három ágazat: a primer, a secunder és a tercier szektor. A gazdasági fejlődés során folyamatosan csökken a mezőgazdasági keresők aránya. A gazdasági fejlettség meghatározott magas szintjéig közel párhuzamosan emelkedik az iparban és a szolgáltató ágazatokban dolgozók aránya. A további gazdasági növekedés során az ipari keresők arányának növekedése előbb lelassul, majd megáll, sőt csökkenni kezd, míg a szolgáltató szektorban dolgozók aránya továbbra is dinamikusan emelkedik. Munkanélküliség típusai -

-

-

Az elégtelen kereslet nyomán létrejövő kényszerű munkanélküliség . Egyes megközelítések az elégtelen kereslet okozta munkanélküliséget ciklikus munkanélküliségnek is nevezik. Strukturális munkanélküliség . Akkor beszélünk strukturális munkanélküliségről, amikor a keresleti és kínálati oldal szerkezete eltér egymástól. Ebben az esetben a munkanélküliség létrejöttének nem az az oka, hogy az álláslehetőség kevesebb, mint egyébként a munkát vállalni szándékozók létszáma, hanem az, hogy nem illik össze a kereslet és a kínálat struktúrája. Súrlódásos munkanélküliség. A munkanélküliség harmadik nagy típusa a súrlódásos munkanélküliség. Ez a típus azért jött létre, mert a munkavállalók nem kötődnek egész életükben egy munkahelyhez, és a munkaerő-piaci mobilitás folyamatában átmenetileg munkanélkülivé válhatnak. Ennél a munkanélküliségnél a munkaerő-piac keresleti és kínálati oldala között nincs szerkezeti és nagyságrendbeli eltérés, a két oldal nem találkozik egymással Technológiai munkanélküliség. Az új műszaki eredmények, a technikai vívmányok foglalkoztatásra gyakorolt hatását sok oldalról vizsgálták már. Sok helyen megszűntek a munkahelyek a technikai forradalom miatt, mely hatására az élő munkát az automatizálás váltotta fel. Nyilvánvalóan nem lehet kijelenteni a technikai fejlődés foglalkoztatásbeli negatív szerepét. Az automatizálás eredményeként új munkakörök jöttek létre.

További munkaerőpiaci jellemzők: -

Regisztrált álláskeresők száma: a munkaképesség lakosság teljes száma, azok, akik állást keresnek, és azok, akik regisztrálva vannak a munkaügyi hivatalokban. Aktuális álláslehetőségek (üres álláshelyek): a valójában elérhető állás lehetőségek, amiket a munkaadók ajánlanak a munkaerőpiacon. Bér: rendszeres fizetés, általában óra-, napi-, heti szinten, amit a munkaadó a munkavállalónak megállapít különös tekintettel a fizikai és szakképzetlen munkákra vonatkozóan. A munkaerő ára egy gazdaságban. Átlagbérek: az átlagfizetés a nemzeti könyvelésen alapuló teljes fizetésből áll, a teljes gazdaságban szereplő munkavállalók átlagának számából áll, amelyet megszorzunk a teljes munkaidős dolgozóra jutó átlagos általános heti órák és az összes munkavállalóra jutó átlagos általános heti órák arányával.

Page 28 / 55


3. Hogyan ismerjük meg a diákok érdeklődését és fejlesztendő területeit 3.1.

A pályaorientáció fogalma

A pályaorientáció a pályák világában történő tájékozódás a személy egyéni igényeinek megfelelően. A diák, önmaga megismerésével párhuzamosan ismereteket szerez a körülötte lévő világról, pályákról, munkafeladatokról és lehetőségekről, amelyet megpróbál összhangba hozni az önmagáról kialakított képpel. A pályaorientációnak, mint folyamatnak a jelentősége abban van, hogy megtanulja önmagát figyelemmel kísérni, és felismerni értékeinek, valamint ezen keresztül céljainak átalakulását. Manapság a pályaorientáció fogalma már nem csupán a pályaválasztási döntésre készülő fiatalok korosztályához kapcsolódik, hanem végigkíséri az egész életet. (Kenderfi, 2006)

3.2.

A pályaorientáció folyamata

A pályaorientáció folyamata általában három nagy szakaszra bomlik (R. Bögös, V. Dávid, 2003): Kezdeti, megismerő szakasz: Fejlesztő szakasz

diákok egyéni személyes tulajdonságainak megismerése az érdeklődés, a készségek, preferenciák és személyi tényezők felismerése az elvárások óhajok és célok meghatározása

-

személyes fejlődés támogatása azon tulajdonságok megerősítése, amelyek a szakmai célok elérését segítik információk és gyakorlati útbaigazítások biztosítása (a leendő pályát, mint perspektívát látja maga előtt) - módszerek a csoport és az egyén saját maguk iránti felelősségének megerősítésére (konfliktuskezelés, frusztráció és kudarc kezelése) Szintetizáló szakasz: -

reális kép kialakítása önmagunkról, mely középpontjában az elővételezett pályakép áll ehhez a pályaorientáció során tudatosított valódi tulajdonságok kapcsolódnak

A fiatalok pályaorientációja általában csoportosan történik. Ez egyéni tanácsadási alkalmakkal egészíthető ki. A folyamat a következő fázisokkal és tartalmakkal ábrázolható:

o o o o o

Orientáció fázisa Erősségek és gyengeségek Érdeklődés Készségek Értékek Állással kapcsolatos óhajok, célok

Döntéshozatali fázis o Pályaismeret, elvárások és feltételek o Lehetőségek feltárása o Egyéni kompetencia profil kidolgozás

o o o o o o

Kivitelezési fázis Álláslehetőségek feltárása Álláspályázatok Állásinterjúk Alkalmassági tesztek Kiválasztás Munka, szakmai gyakorlat

Page 29 / 55


3.3.

Érdeklődések és készségek értékelése tesztek segítségével

Számos önértékelési teszt található az interneten az érdeklődés és és a készségek felmérésére vonatkozóan. A tesztek hasznos eszközök lehetnek a diákok számára: • a munkába lépéshez megnyithat egy ajtót • új perspektívákat, álláslehetőségeket mutathat be • támogatja az önreflekció folyamatát Hasznosak lehetnek, de tudatosítani kell bennük azt is, hogy a tesztek nem jelentenek 100 százalékos igazságot.

Néhány hasznos weboldal: •

https://www.felvi.hu/felveteli/teszt

A regisztrációt követően a diákok eldönthetik, hogy kitöltenek –e néhány önértékelési tesztet a pályatanácsadásra vonatkozóan a Magyar Felsőoktatási Felvételi hivatalos honlapján, pl. felvi.hu. Ezek a tesztek az interperszonális előnyökön és érdeklődésen túl egyéni képességeket mutatnak. •

https://www.felvi.hu/felveteli/palyaorientacio/palyatanacsadas/

Ha valaki szemtől szembe akar beszélni egy hivatásos tanácsadóval mielőtt egy fontos tanulási döntést hozna, a Felvi.hu ingyenes pályatanácsadást biztosít. •

http://eletpalya.munka.hu/kerdoivek

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal egy igazi kincsesláda azok számára, akik tanulmányaikkal kapcsolatban hoznak döntést. Sok önértékelési teszt van általános iskolások, középiskolások, érettségizők és felnőttek számára pályaválasztásukra vonatkozóan. A web böngészők számos tesztet találhatnak érdeklődési témák, tanulási eszközök, mobilitás és munkamódszerek tekintetében. A tesztek kitöltése után rövid értékelést kapnak. •

http://eletpalya.munka.hu/

Ezen teszteken kívül a weboldal néhány hasznos információt nyújt a főiskola, az első szakma vagy a felnőttoktatás számára. A szakképzettség és a foglalkozás csoportok menüje néhány interaktív tartalmat kínálnak a böngészők számára. Tréningek speciális foglalkozások számára, pontos tanfolyamleírások is elérhetőek, így közelebb kerülhetünk a mindennapos foglalkozásokhoz. a munkaerő piaci belépők néhány hasznos útmutatást találhatnak arról, hogyan kell felkészülni egy állásinterjúra, hogy kell megírni egy CV-t és az időbeosztásról. Van néhány más karrier portál különféle saját tesztekkel, amelyek elérhetőek Magyarországon, pl.: • •

http://eduline.hu/cimke/p%C3%A1lyav%C3%A1laszt%C3%A1si+teszt http://www.palyanet.hu/index.php?article_id=130 Page 30 / 55


http://europass.hu/palyaorientacio-online

Ajánlott meglátogatni néhány más, megbízható angol portált is. A BBC tesztje arra a feladatra koncentrál, amelyik leginkább testhezálló a válaszadó számára. A válaszok alapján csoportosítja a típusokat, pl. reális, konvencionális, társadalmi, vállalkozó szellemű, művészi és kutató, és ennek megfelelően ad szakmai javaslatokat. ajánlatokat. •

http://www.bbc.co.uk/science/humanbody/mind/surveys/careers/

További ajánlott weboldal a „Te Ingyenes karrier teszt”-ed, ahol el kell mondanod a véleményedet néhány tevékenységről. •

http://www.yourfreecareertest.com/

Példák a pályaorientáció kreatív módszereire:

A tájékoztatás fázisában, mindig hasznos különböző tréning módszerekkel közelebb jutni a diákokhoz. Olyan szemléletmóddal érdemes közelíteni feléjük, ami az ő felfogásukhoz, gondolkodásmódjukhoz közel áll. Ellenkező esetben fenn áll annak a kockázata, hogy elveszítjük a diákok érdeklődését. Néhány ötlet, példa kreatív módszerekre: • • •

• •

• • • • • •

Kutató munka álmaid munkájáról Szomszédjaim, rokonaim állásai, karrierjei stb. A 10 legjobb állás: kutató munka végzése és a legjobb 10-es álláslista megkeresése, pl. a diákok egy adott cég nyílt napján vesznek részt, amelyet a pedagógus szervezett az érettségiző diákok számára. Különböző állásinterjúk: a diákoknak egy kérdőívet kell létrehozniuk és különböző embereket megkérdezni az utcán a munkájukról, vagy a szüleik munkájáról. Szinházi pedagógiai elemek: A diákok fel kell készüljenek egy szerepjátékra, elő kell adjanak egy átlagos családi jelenetet. A cél az, hogy megmutassák/ felfedjék a szülők lehetséges hatását a karrierválasztásukban. Az érdeklődési kör naplója: A diákok érdeklődési kör naplót vezetnek az alábbi kérdések alapján: o Mi volt élvezetes a mai nap? Mi nem tetszett? o Mi ment könnyen? Mi ment nehezen? Tanultál-e valami újat? Életrajzi interjúk: A diákok önéletrajzának elemzése Esszéírás: „Álmaim munkájának egy napja?”: képzeld el a napirended „Mindennapi sorozatok”: a diákok egy feladatlapot írnak és színészek/színésznők állás profilját gyűjtik össze, akik napi szappan operákban szerepelnek. Ha egy állat volnék, akkor én egy… lennék. Miféle állat? Milyen tulajdonságai vannak? Személyes jellemzők felismerése és elemzése Saját maguk és mások észlelése

Page 31 / 55


4. Az álláskeresés maga is egy munka 4.1. Mi az álláskeresési stratégia? Egy álláskeresésbe való belekezdés szervezettséget és módszerességet igényel. Az munkahely megtalálása nem egy véletlenszerű dolog, hanem kemény munka eredménye, ami időt, energiát, elkötelezettséget és kitartást igényel. Ez egész napos elfoglaltság, csakúgy, mint egy munka. Az álláskeresési stratégia az egy olyan terv, ill. lépések sorozata, amely segít felismerni az álláskeresés elemeit és megkönnyíti a folyamatot, melynek célkitűzése az óhajtott állás megtalálása és elnyerése. Egy jó álláskeresési stratégia kidolgozásának érdekében az alábbi lépések elemzése szükséges: - személyes átgondolás/értékelés - szakmai profil állítás - a munkaerőpiac és munkaadók ismerete - álláskeresési eszközök (CV, motivációs levél, álláshirdetési oldalak…) Az álláskeresési stratégiának reálisnak és a munkaerőpiaccal és az egyéni és szakmai lehetőségekkel is összeegyeztethetőnek kell lennie. Talán az egyik legnehezebb szempont, az egyensúly megtalálása, mégis egy alapvető eleme az álláskeresési stratégiának. Az egyik legfontosabb dolog, amit a diákokban tudatosítani kell, hogy az álláskeresés egy folyamat, amely sok munkát és motivációt igényel. Az ebben a modulban bemutatott összes eszköz energiát és időt takarít meg. Az elkészületekbe fektetett energia és munka a lépések során megtérül. Az álláskeresés folyamán soha ne felejtsük el, hogy a motiváció a legjobb hajtóerő!

4.2. Álláskeresési stratégia tervezése Különböző tervek és módok vannak arra, hogy kialakítsunk egy álláskeresési stratégiát, de mindegyikük az alábbi kulcselemeket tartalmazza:

Page 32 / 55


1/ Személyes és szakmai önértékelés • Személyes leltár és szakmai profil

3/ Álláskeresési eszközök 2/ Munkaerő piac /szektor •Megcélzott cégek

•CV •Motivációs levél •Szakmai és társadalmi kapcsolati háló •Állás interjúk

Álláskeresési stratégia

Személyes és szakmai önértékelés Egy álláskeresés sikere nagyban függ a megfelelő személyes és szakmai terv felállításától. Ahhoz, hogy ezt véghez tudjuk vinni, egy kis önvizsgálat elvégzése szükséges. A nagy kérdés, amit a diákoknak meg kell válaszolniuk: „Mit akarok csinálni?” Ezt több alkérdésre tudjuk lebontani: - Melyek a szakmai céljaim? - Mi az érdeklődési köröm? - Milyen tapasztalataim vannak? - Milyen készségeim vannak? - A készségeim és kompetenciám megfelelnek-e a választott szakmámnak? - Melyek a pozitív és negatív vonásai a szakmai tapasztalataimnak? - Melyek a rövidtávú, középtávú, hosszú távú pályaválasztási céljaim? - Mik a személyes szükségleteim? A diákoknak el kell gondolkodniuk, hogy vajon a szakmai és személyes céljaik megfelelnek-e ezeknek. Először bonyolult lehet a diákok számára ezekre a kérdésekre választ adni. Az egyik hasznos eszköz, amely megkönnyíti ezt a feladatot az egy személyes leltár készítése, készségek felsorolása, szakmai háttér,... stb. Példa egy ilyen „személyes leltárra”:

Page 33 / 55


Személyes és szakmai leltár Képzés

Témák

Tapasztalat/szakértelem

……… ……… Szakmai tapasztalat

………….. ………….. Tevékenységek

………. ………. Tapasztalat/szakértelem

……… ……… Más tevékenységek

………….. ………….. Tevékenységek

………. ………. Tapasztalat/szakértelem

……… ………

………….. …………..

………. ……….

Puha / interperszonális készségek ………… ………… Puha / interperszonális készségek ………… ………… Puha / interperszonális készségek ………… …………

Az állás interjúk során előnyös, ha meg tudod megnevezni az erősségeidet, amikkel rendelkezel. Az álláskeresés előtt szükséges ötleteket gyűjteni ehhez. Ahhoz, hogy az összes kérdést meg tudják válaszolni, a diákok meg kell kérniük a környezetüket, hogy ellenőrizzék, hogy nem felejtettek-e el valamit és, hogy, a választott munka valóban illik-e hozzájuk. Megkérhetnek egy családtagot, egy barátot, egy közeli kollégát, hogy készítsenek egy listát arról, hogy szerintük melyek az erősségei, gyengeségei. Ezzel sok esetben meglepetést is okozhat a diákok számára és rájönnek olyan értékeikre és gyengeségeikre, amikre nem feltétlenül gondoltak. Ez a visszajelzés segíti őket, hogy jobban megértsék a mások által róluk kialakított képet. Hogy sikeres legyél, készítsd el erősségeid és gyengeségeid leltárát a készségek, tudás és személyiségre vonatkoztatva.

A munkaerő piac és a megcélzott vállalatok feltárása A hatékony álláskeresés érdekében, szükséges megismerni a választott szakmai területet és azt az eredeti személyes önértékeléshez kapcsolni. Minden egyes tevékenységi területhez sajátos kompetenciák és készségek szükségesek, és kutató munka elvégzése szükséges arra vonatkozóan, hogy milyen kompetenciákat vár el a munkaadó azon a sajátos területen. Az egyes területek műszaki kompetenciáin kívül a diákoknak ismerniük kell azokat a tulajdonságokat, puha és transzverzális készségeket, amelyek a toborzók által a legkeresettebbek. Amint ezeket feltárták, a diákoknak 3-4 alapvető tulajdonságra kell fókuszálniuk, azokra, amelyekkel rendelkeznek, és amelyek találkoznak a toborzók elvárásaival a saját területükön. Az önéletrajz küldés nem olyan, mint amikor bedobsz egy palackot a tengerbe. A cégeket előzőleg meg kell ismerni.

Page 34 / 55


Ennek a lépésnek a legfontosabb része abból áll, hogy azonosítjuk az alkalmas cégeket, a szükségleteink és elvárásaink tükrében (elhelyezkedés, méret, szektor…). Nagyon fontos ezt elvégezni, mielőtt elküldjük az önéletrajzot, azért, hogy ne pazaroljunk időt és energiát. Mindenekelőtt a földrajzi elhelyezkedés azonosítása szükséges, ahol munkát szeretnének találni. Amint a földrajzi területet meghatároztuk, el lehet kezdeni azoknak a cégeknek a keresését, amelyek azon a területen találhatók, a saját prioritásokat is figyelembe véve (méret, struktúra, előléptetési lehetőségek…). Listát kell készíteni azokról a cégekről, amelyek az egyéni profilnak megfelelőek. Ehhez különböző információs forrásokat vehetünk igénybe (weboldalak, telefonhívások, üzleti telefonkönyv, újságok). Ez lehetővé teszi nem csak a hirdetett állás megismerését, hanem a rejtett piacot is felfedi (nyitott pályázat, hálózati munka). Fontos emlékeztetni a diákokat arra, hogy ezek az eszközök sok időt és energiát takarítanak meg a jövőben. A megcélzott cégekhez való eljutás eszközeinek egy példája:

Frissítés időpontja

Megjegyzések

Állásinterjú dátuma

A CV küldés időpontja

1. kapcsolatfelvétel

Hasznos információk (mit keresnek, tevékenység)

Felelős személy neve, elérhetősége

A cég neve, elérhetőségei

A kapcsolat forrása

Vállalatok megcélzása

Első lépésként ezt a táblázatot a diákok prioritásai alapján kell kitölteni. De abban az esetben, ha az álláskereső tartósan nem talál munkát, felmerülhet az átgondolás szükségessége és a keresési kritériumok kiszélesítése.

4.3. Az álláskeresési stratégia megvalósításának eszközei Ezeket az eszközöket az előző pontok kiértékelése után kell kidolgozni, annak érdekében, hogy koherensek legyenek. Az önéletrajz és a motivációs levél egymás kiegészítője kell legyen, és tükröznie kell az álláskeresési stratégiánk lényegét. Az internet az álláskeresés főeszközévé vált a spontán pályázatok és online pályázási lehetőségek által. Mindazonáltal a hagyományos álláskeresési technikák, mint például az apróhirdetések még mindig relevánsak lehetnek és nem felejthetjük ki őket. Mindig légy szakszerű! Page 35 / 55


Mindenekelőtt szükséges az, hogy képesek legyünk szakszerűen bemutatkozni a toborzónak. Néhány erre vonatkozó javaslat: - Legyen szakszerű email címünk például: vezeték.név@szerver.com és naponta egyszer nézzük meg. - Legyen szakszerű hangpostánk; ne tartalmazzon zenét, gyerek hangot vagy viccet. Legyen rövid és egyszerű. Fontos rendszeresen ellenőrizni a telefonhívásokat és visszahívni azokat az embereket, akik megpróbáltak kapcsolatba lépni veled. - Tudnunk kell, hogy mit is akarunk valójában, melyek a prioritásaink: képzés, elhelyezkedés, fizetés… és nyitottnak kell lenni arra, hogy szükség esetén átalakítsuk a beütemezett tervünket. -Legyen mindig naprakész, a terveinkkel összhangban kidolgozott önéletrajzunk. - Nem kell jelentkezni bármilyen álláshirdetésre, mert az időpocsékolás. Inkább koncentráljunk arra az álláshirdetésre, amely a saját személyes érdeklődésre, célokra vonatkoznak. Első lépésben szükséges a kitartás, de, ha a stratégia egy idő után nem hatékony, az álláskeresőnek eléggé nyitottnak kell lennie ahhoz, hogy felülvizsgálja a saját kritériumait. Önéletrajz Az önéletrajz írás az egy nehéz feladat, amely reflexiók, elemezések és összegzések folyamatát igényli; ez nem csak a tapasztalatok egyszerű listája, hanem inkább annak összegzése, ami vagy, amit elvégeztél, és amit képes vagy elvégezni (identitás, tapasztalatok, készségek). Ez egyúttal egy személyes és szakmai névjegy is. Az önéletrajznak személyre szabottnak kell lennie minden egyes alkalommal, amikor elküldjük azt, a céghez illő információkkal, tartalmi és formai változtatásokkal. Három szóban összefoglalva: világosnak, teljesnek és rendszeresen aktualizáltnak kell lennie. Az információ blokkok a következők: - Kapcsolat: telefonszám, email cím, blog (ha kapcsolatos a pályázattal) - Személyes információk: név, kor és/vagy születési dátum; családi állapot. - Érdeklődést felkeltő cím: a személyes elvárások szintézise. Ennek a néhány kifejező szónak a célja megnyeri a toborzó figyelmét. Ez lehet például az óhajtott pozíció vagy a terület neve. - Tanulmányok: a legutolsó diploma vagy képzés a lista tetején kell szerepelnie. Tanácsos feltüntetni a végzés évét, ha van; az iskola nevét és a képző szervezetet; a helyszínt. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a toborzók felveszik a kapcsolatot a korábbi képző központokkal. - Készségek: szakmai készségeket jelentenek (puha és transzverzális készségek) de személyes készségeket is magukba foglalhatnak, ha a vágyott pozícióhoz releváns lehet. - Szakmai tapasztalatok: minden tapasztalatnak tartalmaznia kell a szerződés típusát, az időtartamát, a cég nevét, helyét. - Szabadidő/Hobbi: Néhány tevékenység fontos tulajdonságokat igényel. Például; ha valaki sakkozik, akkor következtethető, hogy annak a személynek jó a koncentráló képessége vagy jó versenyszellemmel rendelkezik. Tovább előnyt jelenthet, ha ugyanazokat a hobbikat űzi a toborzó is. - Nyelvek: fontos, hogy ne hazudjunk a nyelvi készségeinkről, mert nagyon könnyű az első állás interjún lebukni és így elveszíteni a toborzónál a szavahihetőségünket. Page 36 / 55


- Egyéb: ez nem feltétlenül szükséges, de mondhatunk olyan dolgokat, amik nem feltétlenül illenek be egyik kategóriába se, például közösségi tevékenységek, jogosítvány… Az utolsó három dolog egyesíthető egy részbe, amit úgy nevezünk, hogy „egyéb”.

Az online önéletrajz: Egyre több és több weboldal teszi lehetővé, hogy feltöltsük az önéletrajzukat. Ez egy modernebb és interaktívabb mód, amely a toborzók számára megkönnyíti a pályázók megtalálását. Sok weboldal van, amely biztosítja ezt a szolgáltatás, de nem éri meg oldalak tucatjaira feltölteni ugyanazt az önéletrajzot. Hatékonyabb kiválasztani azokat, amelyek megfelelnek a saját szakmai területednek, a helyszínednek, egy különleges témának. Online önéletrajz kitöltő honlapok: https://europass.cedefop.europa.eu/editors/hu/cv/compose EU-ban: Eures https://ec.europa.eu/eures/public/en/homepage Négy fontos javaslat: -

Egy önéletrajz befejezése után fontos megkérdezned magadtól: ez valóban rólam szól? Büszke vagyok arra, amit az önéletrajz mond rólam? Egy önéletrajzban minden számít: a tartalom és a forma is! A stílus kiválasztásakor figyelembe kell venni a saját személyiségüket, de a szektort és a céget is, ahová jelenkeznek. A nyelvtani és helyesírásbeli hibák nagyon negatív képet adnak a toborzó számára. A diákoknak nagyon óvatosnak kell lenniük ez ügyben. Mindig tanácsos bátorítani a diákokat arra, hogy osszák meg önéletrajzukat más emberekkel (osztálytársak, tanárok…). Előfordulhat, hogy nem elég világos a megfogalmazás vagy vannak benne hibák.

Motivációs levél Ez egy olyan eszköz, amely az önéletrajzot kiegészíti és azt kíséri. A motivációs levél a toborzó számára további információt nyújt. Mondatszerkesztés és helyesírás szempontjából TÖKÉLETESNEK kell lennie. A motivációs levélnek van egy másik előnye: segíti a diákokat, hogy felkészítse őket az állás interjú potenciális vitáira. Általában tartalmaznia kell: - Bal oldalon az elérhetőségeket - A cég nevét, elérhetőségi adatokat alul jobb oldalt - Feladás helyét és dátumát - A levél tárgyát (vastag betűs vagy dőlt betűs) - 3 vagy 4 bekezdésnyi szöveget Page 37 / 55


- Elköszönés - Kézzel írott aláírást. A levél célja, hogy az önéletrajzot és az álláskereső elvárásait összehangolja. Két fő fajtája van ennek a levélnek: -

Spontán pályázat

Az ilyen pályázatok esetében az álláskereső az, aki eldönti, hogy elküld egy ilyen levelet. Az ilyen jellegű levél esetében annyi információ összegyűjtése szükséges amennyi csak lehetséges a munkaadóról, számos eszközt felhasználva: cég weboldala, cég bemutató brosúra, érdeklődés telefonon, újságcikk. A levelet a pozícióhoz kell igazítani. A legkönnyebb módja ennek, hogy három részre osztjuk: - A cégről: A bevezetésnek fel kell keltenie a toborzó figyelmét. Ez az a hely, amikor a megcélzott pozícióra vonatkozó, előzőleg összegyűjtött információkról beszélhetünk. - Magadról: A kidolgozás lehetővé teszi, hogy magadról beszélj, hogy saját tapasztalataidból példákat felidézz, és az, hogy mit tudsz nyújtani a cégnek. A meggyőzés érdekében szükséges lehet felidézni néhány adatot, eredményt. - A cégről és magadról: Ez az a pillanat, amikor kiemeled, hogy mit tudsz tenni a cég érdekében. Ezt a részt a legbonyolultabb elkészíteni, de ez az igazán különleges a levélben. Összegzésképpen ez az a pillanat, hogy egy találkozót vagy időpontot indítványozzunk.

-

Válaszlevél egy hirdetésre

Ebben az esetben a levélnek a készségekre, szakképzettségre, tapasztalatra és a pozícióban lévő sajátságokra kell fókuszálnia. Ezért szükséges kielemezni az állást, külön választani minden egyes kritériumot, és a válaszadás előtt pontról pontra rangsorolni azokat. A cél az, hogy megfelelj ezeknek az elvárásoknak; a kidolgozás két részre osztható: a motivációdra és a közölnivalódra. Az alábbi ábra, a benne leírt lépések segítenek elkészíteni a motivációs levelet:

Page 38 / 55


Magadról

Olyan állást szeretnél ami... Tudod, hogy ennek a cégnek szüksége van... Előnyös tulajdonságaid...

• A te foglalkozásod • A tanulmányaid • A kompetenciáid és az elvárt készségeid • A tulajdonságaid

• Jellemző jegyei annak, amit keresel : felelősségek, küldetések, területek...

• Tevékenységek • Projektek • Pozíciók • Tapasztalat • Készségek • Tulajdonságok • Elérhetőség • Szakmai vagy személyes kapcsolatok

Szakmai kapcsolatok és szakmai hálózat A szakmai tapasztalatok kiépítése elméletben nem más, mint olyan magatartásforma alkalmazása, amellyel emberekhez jutunk el. Tőlük nem állást fogunk kapni, hanem olyan információt, tanácsot, kapcsolatot kapunk, amely segít az álláskeresésben. A kapcsolati háló használata és fejlesztése minden esetben előnyös dolog. Pozitív módon kell hozzáállni az eredmény érdekében és folyamatosan kiépíteni. Azokban az emberekben, akikkel beszél, jó benyomás kell kelteni. A jó kapcsolat kialakítása érdekében a másokra való figyelés készségét is fejleszteni kell a diákokban. Sok állás rejtve marad, hirdetés és nyilvánosság nélkül. Ahhoz hogy ezeket megtaláljuk, jó kapcsolati stratégiával kell rendelkezzük. Az ehhez szükséges alapvető eszközök: naprakész címjegyzék, egy telefon megfelelő szakmai üdvözléssel és névjegykártya.

A szakmai kapcsolatokat különböző csoportokon keresztül lehet kialakítani. Ezek lehetnek szakmai vagy személyes jellegűek:

Page 39 / 55


Család Ezen kapcsolatok kapcsolatai

Korábbi munkaadók vagy kollégák

Szomszédok

Munkaügyi hivatalok tanácsadói

Azoknak a tagok,akik összefogják a kapcsolatrend szeredet

Korábbi osztélytársak

Azok az emberek, akik már korábban is segítettek neked

Minden ismerős. a gyógyszerész...

Szervezetek, klubbok tagjai... Tanárok, trénerek

Barátok

Közösségi oldalak kezelése A közösségi oldalak olyan új IKT eszközt (NTIC) jelentenek, melyek különböző tartalmak kicserélését teszi lehetővé, különböző módokon. Ezek a kapcsolatok lehetnek magán, köz, testületi és olyan virtuális közösségek, amelyek ezekből a megosztásokból születnek. Természetesen az összes közül a legismertebb a Facebook az 1.55 billió felhasználójával, de világszerte vannak más hálózatok, mint például; Linkedln, MySpace, Trombi.com, Twitter, Google Buzz, Viadeo, Xing, Yammer… stb. Néha a közösségi hálózatoknak rossz a hírnevük, de helyes használattal az álláskeresésben jó szövetségesünk lehet. Online közösségi oldalak lehetővé teszik az emberek számára, hogy megújítsák kapcsolataikat, ami szakmailag sikeres lehet, ha pl. az egy korábbi osztálytárs megtalálása, így gazdagítani tudja a címjegyzékét is. A közösségi oldalakra való feliratkozás lehetővé teszi az emberek számára azt is, hogy növeljék a láthatóságukat a toborzók számára és kapcsolatba maradjanak a piaccal. Mindazonáltal a szakmai közösségi oldalak gyakran időigényesekké tudnak válni ezért jobb, ha csak egy két hálózatra regisztrálunk, és napra készen tartjuk a profilunkat, mint ha fent vagyunk sok közösségi oldalon, de nem vagyunk aktívak rajtuk. Néhány javaslat - Gondosan kitöltsd ki a profilodat, kiemelve az összes tapasztalatot, készséget és projektet, ami érdekelheti a toborzót. Ne tegyél közzé sok személyes adatot vagy oda nem illő fotókat. Page 40 / 55


-

A kapcsolatokat jól meg kell választani, hogy az oldalad hatékony legyen. Légy aktív tagja a közösségi oldalnak. Ezek a közösségi oldalak az információk cseréjén alapulnak: adsz is és kapsz is. Oszd meg az ötleteidet, javaslataidat, információidat; ez elősegíti a más tagokkal való bizalmas és kölcsönös kapcsolatot.

Állásinterjú Nagyon sok tényező befolyásolhat egy állásinterjút, de van néhán olyan, ami, - ha betartják-, az interjú sikerességét növelheti. Az első dolog az, hogy minden egyes interjúra külön fel kell készülni. Egy interjúra való alapos felkészülés sikeres interjút jelenhet! Néhány alapvető lépés, amit ajánlunk betartani: Az interjú előtt •Az interjú helyszínének ellenőrzése és annak megtervezése , hogy hogyan jutsz oda időben •A lehetséges összes információ összegyűjtése a cégről és az adott pozícióról •Az önéletrajz és a motivációs levél átvizsgálása (az adott állás ajánlathoz igazítása) •Dolgozd ki jól az érveléseidet ( a toborzó elvárásainak megfelelően) •Készülj fel kérdésekkel(hogy a toborzó lássa, hogy jól informált és motivált vagy)

Az interjú folyamata •Pontos érkezés (néhány perccel előtte) •Alkalomhoz illő öltözék •Megfelelő magatartást tanusíts és mosolyogj (az első benyomás nagyon fontos) •Határozott kézfogás •Fegyelmezett testtartás és ülés forma •A hangnemednek világosnak és lelkesnek kell lennie •Közvetlenül nézz az interjúztató szemébe (hogy a tiszteletedet és a nyitottságodat bizonyítsd) •Tegyél fel kérdéseket a pozícióddal, feladatoddal kapcsolatban... Javaslatok •Vigyél magaddal valami olvasni valót (például a motivációs levelet) az idegesség elkerülése érdekében •Ne légy türelmetlen ha a toborzó késik •Mindig légy udvarias

Page 41 / 55


5. A sikeres munkavállaláshoz szükséges személyes készségek jelentősége és fejlesztésük fontossága 5.1.

Személyes (puha) készségek

A puha készségek egyre inkább fontossá, alapvetővé válnak a sikeres karrierépítésben mivel a munkaadók is nagy hangsúlyt fektetnek ezekre a készségekre. A puha készségek /soft skills/ bármilyen munkakörben alkalmazhatóak, de ugyanakkor bonyolult ezek felbecsülése, mert különböznek a többi készségtől. A tapasztalat azt mutatja, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű pályakezdőknek más személyes készségekre van szükségük ahhoz, hogy belépjenek a munkaerő piacra, mint azoknak, akik magasabb képzettségi szinttel rendelkeznek. Ebben az esetben a személyes készségeket alapkészségekre bontjuk, és ezeknek kell először megfelelni.

Alapvető személyes (puha) készségek Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az elvárásokat, amelyeknek a gyakornokoknak és alacsonyabb képzettségi szintű fiataloknak meg kell felelniük. Ezeket az elvárásokat nevezzük a munkaadók által elvárt alapvető személyes (puha) készségeknek. Fegyelem

Tanulásra való hajlandóság

Tisztelet, szabályok követése, pontosság, megfelelő viselkedés, barátságosság, a szabályok és határidők betartása (szabadság/beteg szabadság jelentése) és tisztaság

Ambíció, érdeklődés, tanulási folyamatok, AKARAT, új dolgokra való nyitottság, tanítási és tanulási célok kitűzése.

Megbízhatóság-őszinteség-pontosság Precizitás, teljességre való törekvés, az információk bizalmas kezelése…

Minőség iránti való igényesség Precizitás, szabályok követése, irányítás, biztonság, első próbálkozásra helyesen végre hajtani feladatokat …

Önállóság Határidők betartása, támogatni másokat, együtt dolgozni velük, kezdeményező készség, önálló gondolkodásra való képesség, saját vélemény, magabiztosság

Figyelem Érdeklődés kimutatása, figyelemmel kísérni és aktív módon segíteni, információ kérés … Page 42 / 55


Fontosabb személyes (puha) készségek Majdnem lehetetlen elkészíteni egy listát az összes elvárt személyes készségről. Megpróbáltuk kiemelni a munkahelyen elvárt főbb követelményeket. Különböző forrásokból és oktatási tapasztalatokból merített információk alapján összefoglaltuk az alábbiakban. 1. A cég elvárásainak és követeléseinek megismerése 2. Munka etika és munka morál 3. Akarat és képesség a tanulásra 4. Közösségi készségek, mint például csapatmunka: hatékonyan képes együtt dolgozni bárkivel, aki különböző készségekkel, személyiséggel, munkastílussal, motivációs szinttel rendelkezik, azért, hogy jobb csapat eredményt érjenek el. 5. Minőség tudatosság 6. Kommunikációs készségek: képes legyen aktívan figyelni másokra és ki tudja fejezni gondolatait írásban vagy szóban bármilyen hallgatóság számára és azzal a kommunikációval, célt tudjon érni. 7. Öntudatosság 8. Szervezési készségek 9. Konfliktusok kezelése (jó megoldás keresése) 10. Időbeosztás 11. Saját magunk menedzselése 12. Prezentációs készségek: saját eredmények fő szempontjainak és tartalmának bemutatására való képesség és az ötletek formális bemutatása a hallgatóságnak. 13. Szorgalom/törekvés

5.2.

Új készségek

Ezek az „új készségek” alapvetőekké váltak a sikeres karrierhez: • • • • • • •

• • •

“alkalmazkodó gondolkodás”: a probléma felismerése és kreatív megoldások megtalálása (az egyértelmű “ha ez így, akkor az úgy” helyett) “szociális intelligencia”: empátia, kommunikációs készségek különböző információk alapján képes levonni a „helyes” következtetést interkulturális kompetencia elemző gondolkodás – “komputációs gondolkodás“ transzdiszciplinaritás – „képes kommunikálni más tudományágak nyelvén“ folyamatokban való gondolkodás – folyamatorientál gondolkodás – nem előre gyártott folyamatokban való gondolkodás, hanem saját stratégiák kidolgozása, amely a helyzettől, a paraméterektől és céloktól függ. képesség az információ tömeg szűrésére képes csapatban online dolgozni: virtuálisan együttműködni; különböző nemzeti és nemzetközi munkahelyeken együtt dolgozni nagyobb egyéni felelősséggel, önállósággal bírni; ön-motivációs felelősséggel bírni; kevesebb utasítást adni, a lapos hierarchiának megfelelően. Page 43 / 55


5.3.

A cégek elvárásai és kívánságai

munkában szerzett gyakorlati tapasztalatok megbízhatóság elkötelezettség rugalmasság tanulásra való hajlandóság csapat szellem a “megfelelő” viselkedés/megjelenés jó modor pontosság felelősség érzet

• • • • • • • • • •

A munkaadók elvárásai és a munkaerőpiac világába belépő fiatal emberek készsége között gyakran van egy szakadék a szakmai készségeket illetően, de az egyéni készségekre vonatkozóan is. Az élethosszig tartó tanulás “Az Oktatás a Siker Kulcsa (EKS)” nevű EU projekt (2012-2014) keretében négy ország (Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Magyarország) 120 cégét kérdeztük meg „A szakiskolák, az élethosszig tartó tanulás és a munka világa közötti kapcsolat”-i témakörben. Arra a kérdésre, hogy “Kérem értékelje 1-5 közötti skálán az ön vállalatának szempontjai szerint a felsorolt képességek fontosságát, és azt, hogy mennyire birtokolják ezeket a célcsoportba tartozók (25 év alatti pályakezdők)”, az alábbi diagramban látható eredmények születtek.

5 4 3 2 1

Munkaadók szerinti fontosság

ssá g Mo kai b ili tás á lló ké p Sze ess llem ég i ké p e ssé Sza gek km ai a mb Sza íc ió km ai é ret tsé g Fizi

Rug alm a

Gya k

o r la ti t u dá s ala : p ké s ide zsé ge n g ek szá nye m ít lv is ógé m er e pe s t i sm e re Elm te k . éle ti tu dás Ta n Kre u lá a t i vi t si h ás a Ta n jlandó sá g u lá si k é pe ssé Mu g nka mo rá l Me gbí zha t ós Kép ág es s L ég c oja litá sap s atm unk á ra

0

A képességek valós szintje

Forrás: “Az Oktatás a Siker Kulcsa”– A szakiskolák, az élethosszig tartó tanulás és a munka világa közötti kapcsolat – EKS”, 6.diagram, 18. oldal Page 44 / 55


Amint az ábrán is látható, a fiatal pályakezdők készségei nincsenek összhangban a munkaadók elvárásaival. A munkaadók azt is kiemelték, hogy szerintük mely képességeknek vannak leginkább a birtokában a pályakezdő fiatalok. Ezek elsősorban a tanulási képesség, a fizikai állóképesség és az informatikai alapkészségek. A legnagyobb különbség a munkaadók elvárásai és a valódi készségek között, főként a szakmai képességeknél, a munkamorálnál, a megbízhatóságnál és a lojalitásnál jelentkezik. Ugyanakkor hiányosságok vannak az alapkészségek és a gyakorlati tudás területén is.

Page 45 / 55


VideoMaster 1. A média hatása A fiatalok többsége készülékeket, eszközöket használ a mindennapi élete során, ezért foglalkoznunk kell a média és az információs és kommunikációs technológiák mellékhatásaival. Ha fel akarjuk készíteni a diákokat a munkaerőpiaci elvárásokra, akkor közelebb kell kerüljünk a megszokot napi rutinjukhoz és tudnunk kell kezelni ezen tevékenységeik mellékhatásait. „Az elmúlt néhány évben a média használat a gyerekek és a tinédzserek között jobban elterjedt, mint valaha. Az iPod kibocsátásával, az azonnali üzenet berobbanásával, a mobil video és a YouTube születésével, a közösségi hálózati oldalak megjelenésével, mint például MySpace, a fiatal emberek ritkán vannak média kapcsolat nélkül, vagy média elérhetőség nélkül”. Ugyanakkor szembe kell néznünk a média hatásaival és azokkal a problémákkal, amiket okoznak. A média az egyének mindennapi életében széleskörű szerepet tölt be. A tömegkommunikációs eszközök küldetésüknek tartják, hogy az elvártnál több információval árasszanak el. A tömegkommunikáció úgy működik, mint egy hatástényező, elragad a saját világába, és elhiteti veled, hogy amit csinálsz, látsz, hallasz az igaz, és a legmegbízhatóbb. (2012b).

2. Médiaoktatás A médiaoktatás az oktatással összefüggő összes tevékenységet és elméletet magában foglalja, melynek a média műveltség kifejlesztése a célja. A munkaerőpiac egyik szükséglete a média kompetencia. A média kompetencia 4 dimenzióból áll: -

a média és a média fejlesztések kritikus látásmódjának képessége a média eszközeinek és a média piacának ismerete, a média használat képessége mind fogadó, mind interaktív módon (pl., társalgás Interneten keresztül), a médiatartalmak, termékek előállításának képessége (pl. filmkészítés).

A média műveltség elősegítésén keresztül a gyerekek a jövőben: - védetté válnak a média negatív hatásai ellen ( pl. hirdetések általi manipuláció) - megtanulják a média által felkínált lehetőségek legjobb felhasználását (pl. a számítógép használata, mint festészeti eszköz, íróeszköz, stb.) - megtanulják, hogyan kell elkészíteni egy cselekvés-központú projektet, amelynek során a gyerekek, létrehozzák saját média tartalmukat (pl. egy audio drámát, egy videót vagy képregényt).

Page 46 / 55


-

A tevékenységeken keresztül a diákok megtanulják, hogy a média tartalma mások által készül, és sajátosan mutatja be a valóságot, mint például speciális filmeffektusok használatával, mint amilyen a mozgást megállító berendezés (2015a).

3. A média és az önértékelés Társadalmunknak olyan ifjúságra van szüksége, amely dolgozni akar és a munkaerőpiac aktív tagja akar lenni. Egy aktív tag olyan személy, aki jó mentális és fizikális egészséggel rendelkezik, helyes önértékeléssel. A fiatalok órákat töltenek el online felületek használatával, ezért foglalkoznunk kell a média mellékhatásaival. A média nagy nyomást gyakorol fiatalokra manapság, hogy úgy nézzenek ki, mint az “ideális” képmás. A média káros hatással van a fiatalok saját testképére és a fiatalok önbecsülésére, ami az alábbi három kóros hatást idézi elő: - táplálkozási zavarok, - mentális depresszió, - és fizikális depresszió. Nem számít hol vagyunk, hol élünk, a média mindig ott van mellettünk. A fiatalok a média hibájának köszönhetően mentálisan és fizikálisan is szenvednek. A médiaoktatás az, ami segíthet nekik. Néhány bevált módszer: Az osztályteremben Ügyelnünk kell arra, hogyan befolyásolja a média az önértékelést és a testképet. Egy rövid tesztet végeztethetünk el a diákokkal annak ellenőrzése érdekében, hogy mennyire elégedettek az életükkel (M5/3 - Önértékelési skála). Viselkedés elemzése A médiában szereplő különböző személyiségek, pl. példaképek, riporterek, elemzése jó módja annak, hogy különböző álláspontokat mutassunk be és vitát kezdeményezzünk a diákokkal az osztályban. Különböző műfajokat választhatunk, pl. hírek, valóság show-k, sorozatok, ruhatervezők, és hirdetések. A diákoknak biztosan van véleményük ezekről. Ez egy kiindulópont ahhoz, hogyan váljunk a bennünket körülvevő tárgyakkal elfogulatlanabbak. A cél az, hogy beszéljünk a megfelelő nyelvezetről és viselkedésről és annak szükségességéről a munkaerőpiacon. (M5/4 – Viselkedés elemzése)

4. Hogyan változtassuk meg a diákok látásmódját Osztályteremben Nagyon nehéz megváltoztatni valakinek az álláspontját vagy a dolgokhoz való hozzáállását. A legjobb módja ennek, ha közvetett módon próbáljuk megközelíteni. Adjunk projekt munkát a diákoknak ugyanarról a témáról, például egy almáról. A diákok párban dolgoznak /megfelelő együttműködés Page 47 / 55


szükséges / és miután elkészítették bemutatják munkájukat, amelynek témáját újra megvitatják. Nemcsak a téma fontos, hanem az azt követő munka is. Elemezniük kell a közös páros munkát és egymás munkáját. Végül a tanár értékeli. Cél, hogy mutassák be ugyanazt a témát különböző álláspontok alapján, hogy lássák, hogy milyen szubjektív módon lehet beszélni valamiről, majd kerüljön terítékre a média és annak káros hatásai is. (M5/5-Együttműködés és szubjektivitás). Hogyan működjenek együtt a diákok A diákok együttműködése nagyon fontos, például az előző gyakorlatban a diákoknak együtt kell dolgozniuk. Ha később akarjuk elemezni a pár munkáját, fontos, hogy a tanár válassza ki a párokat, két diákot, akik nem barátok). Egy munkahelyen a munkavállalók nem választhatják meg kivel dolgoznak, meg kell tanulniuk együttműködni és kreatívan gondolkodni már az iskolában. Képregények, videók, hirdetések, brosúrák készítése

Valami olyan dolognak az elkészítése, amire igazán szükség van, mindig kihívást jelent. Adjunk néhány valós „megrendelést”, munkát a diákoknak. Például készítsenek hirdetést a helyi boltokról, éttermekről vagy bemutatót a hotelekről, készíthetnek brosúrákat vagy összeállíthatnak rövid videókat. Végül értékelhetik egymás munkáját. (M5/6 - Videók, Hirdetések, brosúrák készítése).

Page 48 / 55


IKT eszközök és közösségépítés 1. Közösségi oldalak jelentősége a munkaerőpiacon Nagy szükség van arra, hogy megfelelő oktatással megmutassuk a diákoknak, hogy hogyan használják ezeket az eszközeiket. Nem tudjuk megváltoztatni a diákok viselkedését és szokásait. Egész nap szeretik használni telefonjaikat, ha kell, ha nem, folyamatosan használják. A mi feladatunk az, hogy megtanítsuk őket, hogy találják meg az alkalmazható információt bennük. Tudjuk, hogy a diákok a telefonjukat, notebook-jukat, tabletjüket és egyéb eszközöket nem csak házi feladat írásához használják. Mindezek ellenére a következő kutatás meglepő lehet. 116 diák, akik 16 és 20 év közöttiek, névtelen kérdőívet töltöttek ki, ami kimutatta, hogyan töltik a diákok a szabadidejüket. Ahogy az alábbi diagram is mutatja, csak 1,72 % -a a 116 diáknak tölt több mint 2 órát házi feladat készítésével naponta, míg közülük 74,13% foglalkozik kevesebb, mint 20 percig a házi feladatával naponta, vagy sohasem készít házi feladatot.

1 órát naponta; 11,21%; 11%

2 órát naponta; 1,72%; 2% sohasem készít házi feladatot; 35,34%; 35%

napi 20-40 percet ; 12,93%; 13%

10-20 percet naponta; 38,79%; 39%

Házi feladattal eltöltött idő

1.Diagram: Házi feladattal eltöltött idő a fiatalok körében

A második diagram ezzel elllentétben azt mutatja, hogy a diákoknak csak 5,17% -a használja ezeket az eszközeiket kevesebb mint 15 percig naponta , míg közülük 87,93% használja ezeket az eszközeiket több mint egy órát (1, 2, 3 vagy több órát) naponta (2015b).

Page 49 / 55


0-15 perc 15-30 perc naponta; 5,17%; naponta; 46,90%; 5% 7%

sosem használ eszközt; 0,00%; 0%

több mint 3 óra naponta; 39,66%; 40%

1 óra naponta; 25,86%; 26% 2 óra naponta; 22,41%; 22%

Eszközök használatáva eltöltött idő 2. Diagram: Eszközök használatával eltöltött idő a fiatalok körében

Mi nem tudjuk megváltoztatni a szokásaikat, de segíteni tudunk megváltoztatni annak a módját, ahogy használják ezeket az eszközöket. Ha fel akarjuk készíteni a diákokat a munkaerőpiaci elvárásokra, figyelembe kell vegyük, hogy mi iránt érdeklődnek. A 3. diagram azt mutatja, hogy a diákok főleg szórakozásra használják az internetet, közülük csak néhányan érdeklődnek oktatási oldalak iránt. Viszont szeretik használni a Google és YouTube oldalakat ezáltal segíthetünk nekik, hogy találjanak ezeken az oldalakon a szakmájukhoz kapcsolódó érdekes oldalakat. Mivel szeretik a Facebook oldalt, segíthetünk nekik, hogy különböző érdekes csoportot találjanak.

Interneten eltöltött idő 2 4

eBook/Hangos könyvek eBook/Hangos könyvek idegen nyelven Online játékok Szöveg fordítások Online fordítások Wikipedia Online szótárak Skype és egyéb Online mozi email felhasználói fiók Google és más böngésző oldalak YouTube Facebook és más közösségi oldalak

7 10 18 21 26 35 59 60 68 94 104 0

20

40

60

80

100

120

3.Diagram: A fiatalkorúak által használt honlapok Page 50 / 55


2. Az IKT eszközök értelmes használata Az oktatást támogató weboldalak gyűjteménye a MOOC: MOOC ingyenes online kurzusokat kínál bárki számára a legjobb egyetemeken https://www.mooc-list.com/

SIG (Special Interest Groups ) csoportok: ezek a különleges érdeklődési csoportok egy-egy sajátos témával magas szinten foglalkoznak. A különleges érdeklődésű csoportok (SIGs) fontos virtuális közösségek. A SIG-en belül, várhatóan találkozhatunk olyan tapasztalt tagokkal akik a téma szakértői és egy aktív beszélgetésben vannak egymással az adott témában. http://www.acm.org/special-interest-groups TED (Technology, Entertainment and Design): a TED egy non- profit oldal, mely ötletek terjesztésére szolgál, általában rövid, hathatós társalkodással (18 perc vagy kevesebb). A TED konferenciaként kezdődött 1984-ben, ahol a Technológia, a Szórakozás és a Formatervezés együttesen jelent meg, manapság majdnem minden témakört felölel — a tudománytól az üzleten át a globális kérdésekig— több mint 100 nyelven. Időközben az önállóan működő TEDx események segítenek megosztani gondolatokat a világ közösségeiben. http://www.ted.com/ BlinkFeed: A Blinkfeed egy olyan mobil applikáció, amely segít, hogy naprakészek legyünk azokban a témákban, amelyek iránt érdeklődünk. Page 51 / 55


Szinte mindenki ismeri a Google böngésző oldalt, sok funkciója van, ami segíthet bennünket. Például a szimbólumok helyes használatával segíti a böngészést: - tegyünk egy csillagjelet a kihagyott helyre bármilyen ismeretlen vagy helyettesítő jel helyett. (*...) - számok két részre bontása hely kihagyása nélkül, amely tartalmazza a számot az adott tartományban. ($50..$100)

3. Virtuális csapatépítés Az online kapcsolatnak pozitív hatása is van a mindennapi életünkre. Könnyű olyan csoportot találni, amelyik számunkra érdekes dolgokkal foglalkozik. Az angol nyelvtanároknak pl. az eslprintables.com segíthet megosztani és letölteni hasznos tananyagokat. Amikor a tanárok használják ezeket, az a diákoknak is segít. A kapcsolatok lehetőséget nyújtanak, hogy nemzetközi szinten együtt működjenek. Ez az, amiért megpróbálunk kapcsolatot teremteni minden tanár között, akik részt vesznek a SCOLA Pilot- képzésen és tagjai a SCOLA’s Test Phase 2.-nek. Később a diákjaik is bekapcsolódhatnak, és a tanáraikkal együttműködhetnek. Öt országból vesznek részt a tanárok, így a diákjaik is érdekesnek találhatják. Erre a Facebook felületet használjuk, mivel szükségünk van egy olyan közösségi oldalra, ahol könnyen elérhetjük egymást és diákjainkat. A Facebook csoport neve: SCOLA (M5/7-Virtualis csapatépítés).

Forrásanyagok: “ Kompetencia alapú fejlesztési megközelítés a pedagógiában”: • Kerényi Mária szerk., Az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve – Életpálya-építési kompetencia -1-12. évfolyam (2008), Educatio Kht. • Életpálya-építés kompetencia terület, suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht. (2006), (Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1.központi program) • „Pályára lépünk” T ÁMOP -1.4.3-12/1-2012-0026, Módszertani összefoglaló: Személyes és kortárs segítői kör modellje (2015), Napra Forgó Nonprofit Kft.

“ Pályatanácsadás”: • OECD - EUROPEAN COMMISSION. 2004. Career guidance: a handbook for policy-makers. [online]. Paríš: OECD, 2004. 79p. at:<http://www.oecd.org/dataoecd/53/53/34060761.pdf>. • GRAJCÁR, Š.,HARGAŠOVÁ, M., LEPEŇOVÁ D.: Kariérové poradenstvo 27 p. Page 52 / 55


• • • • • • • •

DUNČÁKOVÁ, Ľ.: Kariérové poradenstvo pre žiakov stredných škôl, 43 p. SAAIC, EUROGUIDANCE CENTRUM: Kariérové poradenstvo v Slovenskej republike, 114 p. Návrh koncepce Integrovaného systému kariérového poradenství, Autorský kolektív pod vedením Jiřího Strádala, 2013, 41 s. Vozárová, K., Pitoňáková, Z.: Zborník príspevkov konferencie Kariérové poradenstvo – Efektívny nástroj v podpore sociálnej inklúzie, ISBN 978-80-971338-0-1, 2013, 95 s. Lučanská, M.: Kariérne poradenstvo na stredných školách v Trenčianskom kraji., Diplomová práca, 2007, 86 s. Hargasová, M.: Od teórie k praxi kariérového poradenstva v školách a školských zariadeniach www.sustavapovolani.sk www.careercare.eu

“ Önismereti alapuló szemléletváltozás elősegítése” : • • • •

• •

• •

• • • • • •

Eliot R. Smith, Diane M. Mackie (2007) ’Social Psychology’ (third edition) New York: Psychology Press Andrew L. Cherry (1994) The Socializing Instincts: Individual, Family, and Social Bonds Praeger Publishers Gibson, R.L. – Mitchell, M.H. (1990): Introduction to counselling and guidance. Maximillan Co., New York Maccoby, E. E. & Martin, J. A. (1983). Socialization in the context of the family: Parent-child interaction. In P. H. Mussen (Series Ed.) & E. M. Hetherington (Vol. Ed.), Handbook of Child Psychology: Vol. 4. Socialization, personality, and social development (4th ed., pp. 1-101). New York: Wiley. Urie Bronfenbrenner (1981) Die Ökologie der menschlichen Entwicklung. Natürliche und geplante Experimente; Klett-Cotta Levine, K. J., & Hoffner, C. A. (2006). Adolescents' conceptions of work: What is learned from different sources during anticipatory socialization?. Journal of Adolescent Research, 21, 647669. doi: 10.1177/0743558406293963 Lewin, K. Psychology of success and failure. Occupations, Vol 14, 1936, 926-930. J. F., & Klein, S. B. (1997). Self-knowledge and self-awareness. (As cited inn Sedikedes, C., & Brewer, M. B. (Eds.), Individual self, relational self, collective self. (pop. 35-36). Philadelphia, PA: Psychology Press) Dr Móré Mariann: A tanácsadás elmélete. Tanulási segédanyag a Debreceni Egyetem hallgatói számára, elektronikus könyv Á. E. Vámos, K. Pála, A. Puskás, Gy. Rápli. Életpálya-építés kompetenciaterület. Sulinova Kutatás-Fejlesztési és Pedagógus továbbképzési központ, Budapest Michael F. Scheier, Charles S. Caever (2006) Személyiséglélektan. Osiris Kiadó, Budapest Atkinson-Hilgard-Smith-Nolen (2005) Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Susan Folkman and Richard S. Lazarus (1990), "Coping and Emotion", in Nancy Stein et al. eds., Psychological and Biological Approaches to Emotion M. Dávid, E. M.Varga, Zs. Farkas, Dr. M. Hídvégi, I. Lukács. Hatékony tanulómegismerési technikák. Educatio, elektronikus kézikönyv Page 53 / 55


“ A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere és az Országos Képesítési Keretrendszer “ : • NSP Spravodaj č. 01/2015 • http://www.sustavapovolani.sk/ - National System of Occupation in the Slovak Republic • http://www.kvalifikacie.sk/ - National System of Qualifications • http://ec.europa.eu/education/policy/vocational-policy/ecvet_en.htm - European Credit system for Vocational Education and Training • Act N. 5/2004 Coll. on Employment Services • https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/beliv_okkr_press.pdf “ Munkaerőpiaci ismeretek” • http://medical-dictionary.thefreedictionary.com/labor+market • http://encyclopedia.thefreedictionary.com/Vocational+education • http://nayanmani.weebly.com/uploads/5/8/4/6/5846562/unemployment.ppt • https://data.oecd.org/earnwage/average-wages.htm • https://data.oecd.org/emp/employment-rate.htm • http://www.businessdictionary.com/definition/service.html#ixzz4F9GChUwz

“ Hogyan ismerjük meg a diákok érdeklődését és fejlesztendő területeit“ : • https://de.wikipedia.org/wiki/Whatchado • ibis acam -“blue bag”-training materials • http://www.frag-jimmy.at/lehre/berufswahl/ • www.playmit.com “ Az álláskeresés maga is egy munka “ : • Studie des Deutschen Industrie- und Handelskammertages (DIHK) belegt. Aber was sind Soft Skills eigentlich genau? Fragt man nach, fallen die Antworten sehr unterschiedlich aus; von Bettina Röckl • „new skills“, TREND,03/2016, page 83 • Brochure “Education as Key to Success – The link between vocational schools, lifelong learning and the world of work – « EKS »”, Graph 6; page 18 • Requirements from Schoeller-Bleckman company • http://www.pole-emploi.fr/candidat/les-fiches-metiers-@/index.jspz?id=681 • http://www.strategies.fr/etudes-tendances/dossiers/155109/154679W/recrutement-lestechniques-qui-marchent.html • http://etudiant.bfmtv.com/actualites/emploi/326-10-qualites-ordinaires-a-eviter-de-mettresur-son-cv.html • http://www.cadremploi.fr/edito/actu-et-conseils/boite-a-outils/reussir-son-cv/commentfaire-un-cv/d/1/les-avantages-de-mettre-son-cv-en-ligne.html • http://www.mon-cv-en-ligne.com/inscription.php • https://cadres.apec.fr/home/mes-outils.html • http://moncv.com/ • https://www.doyoubuzz.com/fr/ Page 54 / 55


• http://www.lefigaro.fr/emploi/2014/02/13/09005-20140213ARTFIG00033-les-reseaux• • • • • • • • •

sociaux-deuxieme-filtre-pour-les-recruteurs.php http://www.1001actus.com/viadeo-releve-limportance-des-reseaux-sociaux-dans-le-marchede-lemploi-111470.html http://lci.tf1.fr/les-decideurs-de-l-emploi/les-decideurs-de-l-emploi-comment-exister-sur-lesreseaux-sociaux-8348051.html http://www.dossierfamilial.com/rechercher-un-emploi-sur-les-reseaux-sociaux-12856.html http://www.capital.fr/carriere-management/actualites/recherche-d-emploi-misez-sur-lesreseaux-sociaux-specialises-773225 http://www.lexpress.fr/emploi-carriere/emploi/trouver-du-travail-grace-aux-reseauxsociaux_1189625.html http://www.blogdumoderateur.com/chiffres-reseaux-sociaux/ http://www.gentside.com/linkedin/linkedin-viadeo-amplement-quel-est-le-meilleur-reseausocial-professionnel_art67108.html http://www.lefigaro.fr/emploi/2011/08/01/09005-20110801ARTFIG00274-entretien-dembauche-les-pieges-3.php http://www.pourseformer.fr/emploi/entretien-dembauche.html

“Videomaster, IKT eszközök és közösségépítés”: •

• •

• •

• •

Friedrichs-Liesenkötter, H. (2015a). Media- Educational Habitus of FutureEducatorsintheContext of Education inDay-CareCenters. Journal of Media Literacy Education, v7 n1 p18-34. Retrieved 13 March 2016, from ERIC database. ERIC number:EJ1074780 Haas Cheryl, J.; Pawlow L. et al. (2012b). An Intervention for the Negative Influence of Media on Body System. College student journal. June 2012, Vol. 46, Issue 2 P. 405-418. 14p. Henry, J. Kaiser FamilyFoundation. (2007). Parents, Children& Media: A Kaiser FamilyFoundationSurvey. Retrieved 15 January 2016, from ERIC database. ERIC number: ED542901. Rideout, Victoria. LőrinczBitterová, D. (2015b). Tvorbaelektronických učebných pomôcok na podporu vyučovania. Rigorózna práca. Katedra Informatiky. Komárno. Schlegel, A. (2016).How the Media Affects the Self Esteem and Body Image of Young Girls. Retrieved 1 April 2016, fromhttp://www.divinecaroline.com/self/wellness/how-mediaaffects-self-esteem-and-body-image-young-girls Suman, Sh. (2012a). Positive and Negative Influence of Media Among Young People. Retrieved: 10 February 2016, from http://uthmag.com/media-influence-on-youth/ The Statistics Portal, Statista Inc. (2015c). Daily time spent online. Retrieved 10 April 2016, fromhttp://www.statista.com/statistics/428425/daily-time-spent-online-mobile-age/. New York. United States.

Page 55 / 55

Scola elméleti háttéranyag  
Scola elméleti háttéranyag  
Advertisement