Issuu on Google+

TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS M

V É S Z E T I KA R

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

2011

MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK


MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK


SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MŰVÉSZETI KAR, KOLOZSVÁR EURÓPAI TANULMÁNYOK TANSZÉK


MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF

NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK

Scientia Kiadó Kolozsvár · 2011


A kiadvány megjelenését támogatta:

Lektor: Toth Szilárd (Kolozsvár)

Sorozatborító: Miklósi Dénes

Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Sapientia 2011 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF Nemzetközi intézmények és szervezetek / Murádin János Kristóf. - Cluj Napoca: Scientia, 2011 ISBN 978-973-1970-59-2


TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés a nemzetközi intézmények és szervezetek tanulmányozásába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.1. A nemzetközi intézmények és szervezetek jelentősége és szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakításában . . . . . . . . . 23 2. A nemzetközi intézményekről és szervezetekről általában . . . . . . 25 2.1. A nemzetközi intézmények és szervezetek meghatározása . . . 25 2.2. A nemzetközi szervezetek osztályozása és az egyes kategóriák jellemző vonásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 2.3. A nemzetközi intézmények és szervezetek kialakulásának történelmi előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 2.4. A nemzetközi intézmények és szervezetek fő ismérvei . . . . . 36 2.5. A nemzetközi intézmények és szervezetek fő szervei és hatáskörük . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 2.6. A nemzetközi intézmények és szervezetek jogalanyisága . . . . 39 2.7. A nemzetközi intézmények és szervezetek tagsága . . . . . . . . . 39 2.8. A nemzetközi intézmények és szervezetek költségvetése . . . . 40 2.9. A nemzetközi intézmények és szervezetek diplomáciai státusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 3. Nemzetközi politikai intézmények és szervezetek . . . . . . . . . . . . . 43 3.1. A Nemzetközösség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.1.1. A Nemzetközösségről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.1.2. A Nemzetközösség megalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.1.3. A Nemzetközösség tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 3.1.4. A Nemzetközösség székhelye, hivatalos nyelve és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.1.5. A Nemzetközösség tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 3.1.6. A Nemzetközösség jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.2. A Nemzetek Szövetsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.2.1. A Nemzetek Szövetségéről általában . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.2.2. A Nemzetek Szövetségének megalakulása . . . . . . . . . . . 56 3.2.3. A Nemzetek Szövetségének tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.2.4. A Nemzetek Szövetségének székhelye, hivatalos nyelvei, költségvetése és szervezeti felépítése . . . . . . . . 58 3.2.5. A Nemzetek Szövetségének tevékenységi köre . . . . . . . 60


6

TARTALOMJEGYZÉK

3.2.6. A Nemzetek Szövetségének tevékenysége . . . . . . . . . . . 61 3.2.7. A Nemzetek Szövetségének jelentősége . . . . . . . . . . . . . 65 3.3. Az Egyesült Nemzetek Szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.3.1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéről általában . . . . . . . 65 3.3.2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása . . . 66 3.3.3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai. . . . . . . . . . 68 3.3.4. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelye, hivatalos nyelvei és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . 69 3.3.5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysége . . . 81 3.3.6. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentősége . . . . . 84 3.4. Az Európa Tanács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 3.4.1. Az Európa Tanácsról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 3.4.2. Az Európa Tanács megalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3.4.3. Az Európa Tanács tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3.4.4. Az Európa Tanács székhelye, hivatalos nyelvei, költségvetése és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . 88 3.4.5. Az Európa Tanács tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 3.4.6. Az Európa Tanács jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 4. Nemzetközi katonai intézmények és szervezetek. . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.1. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről általában. . . . 99 4.1.2. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének megalakulása, céljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.3. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjai . . . . . 101 4.1.4. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének székhelye, hivatalos nyelvei, illetékességi területe, költségvetése és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 4.1.5. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének integrált katonai szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 4.1.6. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tevékenysége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 4.1.7. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének jelentősége 112 4.2. A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.2.1. A Varsói Szerződésről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.2.2. A Varsói Szerződés megalakulása, céljai. . . . . . . . . . . . 113 4.2.3. A Varsói Szerződés tagjai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 4.2.4. A Varsói Szerződés székhelye, hivatalos nyelve és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117


TARTALOMJEGYZÉK

7

4.2.5. A Varsói Szerződés hidegháborús szereplése . . . . . . . . 118 4.2.6. A Varsói Szerződés katonai fellépései . . . . . . . . . . . . . . 120 4.2.7. A Varsói Szerződés megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 4.2.8. A Varsói Szerződés általános értékelése . . . . . . . . . . . . 123 5. Nemzetközi biztonsági intézmények és szervezetek . . . . . . . . . . . 125 5.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet . . . . . . 125 5.1.1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 5.1.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 5.1.3. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagjai és különleges státusza . . . . . . . . . . . . . 128 5.1.4. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet székhelye, hivatalos nyelvei és szervezeti felépítése . . 130 5.1.5. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 5.1.6. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 6. Nemzetközi gazdasági intézmények és szervezetek. . . . . . . . . . . . 139 6.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.1.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetről általában . . . . 139 6.1.2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet megalakulása . . . 139 6.1.3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai . . . . . . . . . 140 6.1.4. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet székhelye és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 6.1.5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenysége . . . 144 6.1.6. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentősége . . . . . 148 6.2. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa . . . . . . . . . . . . . . . . 149 6.2.1. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáról általában 149 6.2.2. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulása, céljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 6.2.3. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjai . . . . . .150 6.2.4. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának székhelye, hivatalos nyelve és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . 152 6.2.5. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége és megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 6.2.6. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának általános értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 6.3. A Kőolajexportáló Országok Szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . 158


8

TARTALOMJEGYZÉK

6.3.1. A Kőolajexportáló Országok Szervezetéről általában . . 158 6.3.2. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének megalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 6.3.3. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének tagjai . . . . . . 159 6.3.4. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének székhelye, hivatalos nyelve és szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . 160 6.3.5. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének tevékenysége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 6.3.6. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének jelentősége . 166 6.4. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportja (G-8) . . . . . . . . . 166 6.4.1. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportjáról (G-8) általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 6.4.2. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportja (G-8) megalakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 6.4.3. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportja (G-8) tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 6.4.4. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportja (G-8) szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 6.4.5. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportja (G-8) csúcstalálkozóinak rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 6.4.6. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportja (G-8) működésének egyéb fórumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 6.4.7. A Hetek Csoportja (G-7)–Nyolcak Csoportjának (G-8) jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 7. Nemzetközi környezetvédelmi intézmények és szervezetek . . . . . 173 7.1. A Kiotói Egyezmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.1. A Kiotói Egyezményről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.2. A Kiotói Egyezmény megszületése . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.3. A Kiotói Egyezmény ratifikálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 7.1.4. A Kiotói Egyezmény tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 7.1.5. A Kiotói Egyezmény továbbfejlesztése . . . . . . . . . . . . . 178 8. Nemzetközi pénzügyi intézmények és szervezetek . . . . . . . . . . . . 181 8.1. A Bretton Woods-i rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 8.1.1. A Bretton Woods-i rendszerről általában . . . . . . . . . . . 181 8.1.2. A Bretton Woods-i rendszer létrehozása . . . . . . . . . . . . 181 8.1.3. A Bretton Woods-i rendszer intézményei . . . . . . . . . . . 183 8.1.4. A Bretton Woods-i rendszer céljai és eredményei . . . . 183 8.1.5. A Bretton Woods-i rendszer széthullása . . . . . . . . . . . . 185 8.1.6. A Bretton Woods-i rendszer értékelése . . . . . . . . . . . . 186


TARTALOMJEGYZÉK

9

8.2. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. . . . . . . . . . . . . 187 8.2.1. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 8.2.2. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank és társintézményei megalakulása és működési területei . . . 187 8.2.3. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank szervezeti felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 8.2.4. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank tevékenysége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 8.2.5. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 8.3. A Nemzetközi Valutaalap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 8.3.1. A Nemzetközi Valutaalapról általában . . . . . . . . . . . . . 193 8.3.2. A Nemzetközi Valutaalap megalakulása, székhelye, tagjai és költségvetése . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 8.3.3. A Nemzetközi Valutaalap céljai és tevékenysége . . . . . 194 8.3.4. A Nemzetközi Valutaalap szervezeti felépítése. . . . . . . 197 8.3.5. A Nemzetközi Valutaalap értékelése . . . . . . . . . . . . . . . 198 9. Nemzetközi tudományos és kulturális intézmények és szervezetek. .199 9.1. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.1. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.2. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének megalakulása, székhelye, hivatalos nyelvei és tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.3. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének szervezeti felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . 201 9.1.4. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 9.1.5. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 9.2. A Szellemi Tulajdon Világszervezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 9.2.1. A Szellemi Tulajdon Világszervezetéről általában . . . . . . .205 9.2.2. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének megalakulása. . .205 9.2.3. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének székhelye, hivatalos nyelvei, tagjai és szervezeti felépítése . . . . . . . . .206 9.2.4. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének tevékenysége . . .208 9.2.5. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének értékelése . . . . . .209


10

TARTALOMJEGYZÉK

Zárszó – A nemzetközi intézmények és szervezetek jelentősége a 21. századi nemzetközi életben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 Fogalomtár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 A szerzőről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251


CONTENTS

1. Introduction to the study of international institutions and organizations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.1. The importance of international institutions and organizations and their role in shaping international relationships . . . . . . . 23 2. International institutions and organizations . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 2.1. Definition of international institutions and organizations . . . 25 2.2. Classification of international organizations and the main characteristics of each category . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 2.3. Historical antecedents of the formation of international institutions and organizations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 2.4. Main criteria of international institutions and organizations . . . 36 2.5. Main organs of international institutions and organizations and their sphere of authority . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 2.6. Legal subjects of international institutions and organizations. . . 39 2.7. Membership of international institutions and organizations. . . . 39 2.8. Budget of international institutions and organizations . . . . . . 40 2.9. Diplomatic status of international institutions and organizations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 3. International political institutions and organizations . . . . . . . . . . 43 3.1. The Commonwealth of Nations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.1.1. About the Commonwealth of Nations in general . . . . . 43 3.1.2. The foundation of Commonwealth of Nations . . . . . . . . 43 3.1.3. Members of the Commonwealth of Nations . . . . . . . . . . 46 3.1.4. Headquarters of Commonwealth of Nations, its official language and organizational structure . . . . . 49 3.1.5. The activity of Commonwealth of Nations . . . . . . . . . . 51 3.1.6. The importance of Commonwealth of Nations . . . . . . . 55 3.2. The League of Nations . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.2.1. About the League of Nations in general . . . . . . . . . . . . . 55 3.2.2. The foundation of the League of Nations . . . . . . . . . . . . 56 3.2.3. Members of the League of Nations . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.2.4. The headquarters of the League of Nations, its official languages, budget and organizational structure . . . . . . . 58 3.2.5. The sphere of activity of the League of Nations . . . . . . 60


12

CONTENTS

3.2.6. The activity of the League of Nations . . . . . . . . . . . . . . . 61 3.2.7. The importance of the League of Nations . . . . . . . . . . . 65 3.3. The United Nations Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.3.1. About the United Nations Organization in general . . . . . . 65 3.3.2. The foundation of the United Nations Organization . . . . . 66 3.3.3. Members of the United Nations Organization . . . . . . . . 68 3.3.4. The headquarters of the United Nations Organization, its official languages and organizational structure . . . . . 69 3.3.5. The activity of the United Nations Organization . . . . . . 81 3.3.6. The importance of the United Nations Organization. . . . . 84 3.4. The Council of Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 3.4.1. About the Council of Europe in general . . . . . . . . . . . . . 85 3.4.2. The foundation of the Council of Europe . . . . . . . . . . . . 86 3.4.3. Members of the Council of Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3.4.4. The headquarters of the Council of Europe, its official languages, budget and organizational structure . . . . . . . 88 3.4.5. The activity of the Council of Europe . . . . . . . . . . . . . . . 94 3.4.6. The importance of the Council of Europe . . . . . . . . . . . 97 4. International military institutions and organizations . . . . . . . . . . 99 4.1. The North Atlantic Treaty Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.1. About the North Atlantic Treaty Organization in general . . 99 4.1.2. The foundation of the North Atlantic Treaty Organization and its main purposes . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.3. Members of the North Atlantic Treaty Organization . . . 101 4.1.4. The headquarters of the North Atlantic Treaty Organization, its official languages, territories of authority, budget and organizational structure. . . . . . . 104 4.1.5. The integrated military organization of the North Atlantic Treaty Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 4.1.6. The activity of the North Atlantic Treaty Organization . . . 109 4.1.7. The importance of the North Atlantic Treaty Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 4.2. The Warsaw Treaty . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.2.1. About the Warsaw Treaty in general . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.2.2. The foundation of the Warsaw Treaty and its main purposes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.2.3. Members of the Warsaw Treaty . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 4.2.4. The headquarters of the Warsaw Treaty, its official languages and organizational structure. . . . . . . . . . . . . 117


CONTENTS

13

4.2.5. A The Cold War activity of the Warsaw Treaty . . . . . . 118 4.2.6. Military operations of the Warsaw Treaty . . . . . . . . . . 120 4.2.7. The dissolution of the Warsaw Treaty . . . . . . . . . . . . . 122 4.2.8. The general evaluation of the Warsaw Treaty . . . . . . . 123 5. International security institutions and organizations . . . . . . . . . . 125 5.1. The Organization for Security and Cooperation in Europe . . . . 125 5.1.1. About the Organization for Security and Cooperation in Europe in general . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 5.1.2. The foundation of the Organization for Security and Cooperation in Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 5.1.3. Members of the Organization for Security and Cooperation in Europe and its special status . . . . . . . . 128 5.1.4. The headquarters of the Organization for Security and Cooperation in Europe, its official languages and organizational structure . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 5.1.5. The activity of the Organization for Security and Cooperation in Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 5.1.6. The importance of the Organization for Security and Cooperation in Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 6. International economic institutions and organizations . . . . . . . . 139 6.1. The International Labour Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.1.1. About the International Labour Organization in general 139 6.1.2. The foundation of the International Labour Organization 139 6.1.3. Members of the International Labour Organization . . . 140 6.1.4. The headquarters of the International Labour Organization and its organizational structure . . . . . . . 141 6.1.5. The activity of the International Labour Organization . . 144 6.1.6. The importance of the International Labour Organization 148 6.2. The Council for Mutual Economic Assistance. . . . . . . . . . . . . 149 6.2.1. About the Council for Mutual Economic Assistance in general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 6.2.2. The foundation of the Council for Mutual Economic Assistance and its main purposes . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 6.2.3. Members of the Council for Mutual Economic Assistance 150 6.2.4. The headquarters of the Council for Mutual Economic Assistance, its official language and organizational structure . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 6.2.5. The activity of the Council for Mutual Economic Assistance and its dissolution . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154


14

CONTENTS

6.2.6. The general evaluation of the Council for Mutual Economic Assistance . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 6.3. The Organization of the Petroleum Exporting Countries . . . 158 6.3.1. About the Organization of the Petroleum Exporting Countries in general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 6.3.2. The foundation of the Organization of the Petroleum Exporting Countries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 6.3.3. Members of the Organization of the Petroleum Exporting Countries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 6.3.4. The headquarters of the Organization of the Petroleum Exporting Countries, its official language and organizational structure. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 6.3.5. The activity of the Organization of the Petroleum Exporting Countries . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 6.3.6. The importance of the Organization of the Petroleum Exporting Countries. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 6.4. The Group of Seven (G-7)–Group of Eight (G-8) . . . . . . . . . . 166 6.4.1. About the Group of Seven (G-7)–Group of Eight (G-8) in general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 6.4.2. The foundation of the Group of Seven (G-7)– Group of Eight (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 6.4.3. Members of the Group of Seven (G-7)– Group of Eight (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 6.4.4. The organizational structure of the Group of Seven (G-7)–Group of Eight (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 6.4.5. The system of summits of the Group of Seven (G-7)–Group of Eight (G-8). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 6.4.6. Other forums of activity of the Group of Seven (G-7)–Group of Eight (G-8). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 6.4.7. The importance of the Group of Seven (G-7)– Group of Eight (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 7. International institutions and organizations for environmental protection . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1. The Kyoto Protocol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.1. About the Kyoto Protocol in general . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.2. The birth of the Kyoto Protocol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.3. The ratification process of the Kyoto Protocol . . . . . . . 174 7.1.4. Contents of the Kyoto Protocol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 7.1.5. The improvement of the Kyoto Protocol . . . . . . . . . . . 178


CONTENTS

15

8. International financial institutions and organizations . . . . . . . . . 181 8.1. The Bretton Woods system . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 8.1.1. About the Bretton Woods system in general . . . . . . . . 181 8.1.2. The creation of the Bretton Woods system . . . . . . . . . . 181 8.1.3. Institutions of the Bretton Woods system . . . . . . . . . . . 183 8.1.4. Main purposes of the Bretton Woods system and its results . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 8.1.5. The dissolution of the Bretton Woods system . . . . . . . 185 8.1.6. The evaluation of the Bretton Woods system . . . . . . . 186 8.2. The International Bank for Reconstruction and Development . 187 8.2.1. About the International Bank for Reconstruction and Development in general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 8.2.2. The foundation of the International Bank for Reconstruction and Development, its associated institutions and their sphere of activity . . . . . . . . . . . . 187 8.2.3. The organizational structure of the International Bank for Reconstruction and Development . . . . . . . . . 190 8.2.4. The activity of the International Bank for Reconstruction and Development . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 8.2.5. The evaluation of the International Bank for Reconstruction and Development . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 8.3. The International Monetary Fund . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 8.3.1. About the International Monetary Fund in general . . . 193 8.3.2. The foundation of the International Monetary Fund, its headquarters, members and budget . . . . . . . . 193 8.3.3. Main purposes of the International Monetary Fund and its activity. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 8.3.4. The organizational structure of the International Monetary Fund . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 8.3.5. The evaluation of the International Monetary Fund . . 198 9. International scientific and cultural institutions and organizations. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .199 9.1. The United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.1. About the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization in general . . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.2. The foundation of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, its headquarters, official languages and members . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199


16

CONTENTS

9.1.3. The organizational structure of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization . . . . 201 9.1.4. The activity of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. . . . . . . . . . . . . . . 202 9.1.5. The evaluation of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. . . . . . . . . . . . . . . 204 9.2. The World Intellectual Property Organization . . . . . . . . . . . . 205 9.2.1. About the World Intellectual Property Organization in general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205 9.2.2. The foundation of the World Intellectual Property Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205 9.2.3. The headquarters of the World Intellectual Property Organization its official languages, members and organizational structure . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .206 9.2.4. The activity of the World Intellectual Property Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .208 9.2.5. The evaluation of the World Intellectual Property Organization . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .209 Postscript – The importance of the international institutions and organizations in the international life of the 21th century . . . . . . . . . 211 Bibliography . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 List of notions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 About the author . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251


CUPRINS

1. Introducere în studierea instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.1. Importanţa şi rolul instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale în modelarea relaţiilor internaţionale . . . . . . . 23 2. Despre instituţiile şi organizaţiile internaţionale în general . . . . . 25 2.1. Definiţia instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . . . . . . . 25 2.2. Clasificarea organizaţiilor internaţionale şi caracteristicile diferitelor categorii ale acestora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 2.3. Antecedentele istorice ale formării instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 2.4. Caracteristicile principale ale instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 2.5. Principalele organe interne ale instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale şi competenţele acestora . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 2.6. Statutul juridic al instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . 39 2.7. Membrii instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . . . . . . . 39 2.8. Bugetul instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . . . . . . . 40 2.9. Statutul diplomatic al instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 3. Instituţii şi organizaţii internaţionale politice . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.1. Commonwealthul Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 3.1.1. Despre Commonwealthul Naţiunilor în general . . . . . . 43 3.1.2. Înfiinţarea Commonwealthului Naţiunilor . . . . . . . . . . 43 3.1.3. Membrii Commonwealthului Naţiunilor . . . . . . . . . . . . 46 3.1.4. Sediul, limba oficială şi structura organizatorică a Commonwealthului Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 3.1.5. Activitatea Commonwealthului Naţiunilor . . . . . . . . . . 51 3.1.6. Importanţa Commonwealthului Naţiunilor . . . . . . . . . 55 3.2. Liga Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.2.1. Despre Liga Naţiunilor în general . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 3.2.2. Înfiinţarea Ligii Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 3.2.3. Membrii Ligii Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.2.4. Sediul, limbile oficiale, bugetul şi structura organizatorică a Ligii Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 3.2.5. Sfera de activitate a Ligii Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . 60


18

CUPRINS

3.2.6. Activitatea Ligii Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 3.2.7. Importanţa Ligii Naţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.3. Organizaţia Naţiunilor Unite. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 3.3.1. Despre Organizaţia Naţiunilor Unite în general . . . . . . 65 3.3.2. Înfiinţarea Organizaţiei Naţiunilor Unite . . . . . . . . . . . 66 3.3.3. Membrii Organizaţiei Naţiunilor Unite . . . . . . . . . . . . . 68 3.3.4. Sediul, limbile oficiale şi structura organizatorică a Organizaţiei Naţiunilor Unite . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 3.3.5. Activitatea Organizaţiei Naţiunilor Unite . . . . . . . . . . . 81 3.3.6. Importanţa Organizaţiei Naţiunilor Unite . . . . . . . . . . . 84 3.4. Consiliul Europei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 3.4.1. Despre Consiliul Europei în general . . . . . . . . . . . . . . . . 85 3.4.2. Înfiinţarea Consiliului Europei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3.4.3. Membrii Consiliului Europei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 3.4.4. Sediul, limbile oficiale, bugetul şi structura organizatorică a Consiliului Europei . . . . . . . . . . . . . . . 88 3.4.5. Activitatea Consiliului Europei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 3.4.6. Importanţa Consiliului Europei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 4. Instituţii şi organizaţii internaţionale militare . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1. Organizaţia Tratatului Atlanticului de Nord . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.1. Despre Organizaţia Tratatului Atlanticului de Nord în general. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.2. Înfiinţarea şi obiectivele Organizaţiei Tratatului Atlanticului de Nord . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 4.1.3. Membrii Organizaţiei Tratatului Atlanticului de Nord . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 4.1.4. Sediul, limbile oficiale, teritoriul de competenţă, bugetul şi structura organizatorică a Organizaţiei Tratatului Atlanticului de Nord. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 4.1.5. Structura militară integrată a Organizaţiei Tratatului Atlanticului de Nord. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 4.1.6. Activitatea Organizaţiei Tratatului Atlanticului de Nord . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 4.1.7. Importanţa Organizaţiei Tratatului Atlanticului de Nord . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 4.2. Tratatul de la Varşovia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 4.2.1. Despre Tratatul de la Varşovia în general . . . . . . . . . . . 113 4.2.2. Înfiinţarea şi obiectivele Tratatului de la Varşovia . . . . 113 4.2.3. Membrii Tratatului de la Varşovia . . . . . . . . . . . . . . . . 116


CUPRINS

19

4.2.4. Sediul, limba oficială şi structura organizatorică a Tratatului de la Varşovia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 4.2.5. Activitatea Tratatului de la Varşovia în perioada Războiului Rece . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 4.2.6. Operaţiile militare ale Tratatului de la Varşovia . . . . . 120 4.2.7. Desfiinţarea Tratatului de la Varşovia . . . . . . . . . . . . . 122 4.2.8. Evaluarea generală a Tratatului de la Varşovia . . . . . . 123 5. Instituţii şi organizaţii internaţionale de securitate. . . . . . . . . . . . 125 5.1. Organizaţia pentru Securitate şi Cooperare în Europa. . . . . . 125 5.1.1. Despre Organizaţia pentru Securitate şi Cooperare în Europa în general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 5.1.2. Înfiinţarea Organizaţiei pentru Securitate şi Cooperare în Europa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 5.1.3. Membrii şi statutul special al Organizaţiei pentru Securitate şi Cooperare în Europa . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 5.1.4. Sediul, limbile oficiale şi structura organizatorică a Organizaţiei pentru Securitate şi Cooperare în Europa . . 130 5.1.5. Activitatea Organizaţiei pentru Securitate şi Cooperare în Europa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 5.1.6. Importanţa Organizaţiei pentru Securitate şi Cooperare în Europa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 6. Instituţii şi organizaţii internaţionale economice . . . . . . . . . . . . . 139 6.1. Organizaţia Internaţională a Muncii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.1.1. Despre Organizaţia Internaţională a Muncii în general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 6.1.2. Înfiinţarea Organizaţiei Internaţionale a Muncii . . . . . 139 6.1.3. Membrii Organizaţiei Internaţionale a Muncii . . . . . . 140 6.1.4. Sediul şi structura organizatorică a Organizaţiei Internaţionale a Muncii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 6.1.5. Activitatea Organizaţiei Internaţionale a Muncii . . . . . 144 6.1.6. Importanţa Organizaţiei Internaţionale a Muncii . . . . 148 6.2. Consiliul de Ajutor Economic Reciproc . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 6.2.1. Despre Consiliul de Ajutor Economic Reciproc în general. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 6.2.2. Înfiinţarea şi obiectivele Consiliului de Ajutor Economic Reciproc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 6.2.3. Membrii Consiliului de Ajutor Economic Reciproc . . . . . .150 6.2.4. Sediul, limba oficială şi structura organizatorică a Consiliului de Ajutor Economic Reciproc . . . . . . . . . . . . 152


20

CUPRINS

6.2.5. Activitatea şi desfiinţarea Consiliului de Ajutor Economic Reciproc. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 6.2.6. Evaluarea generală a Consiliului de Ajutor Economic Reciproc. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157 6.3. Organizaţia Ţărilor Exportatoare de Petrol . . . . . . . . . . . . . . . 158 6.3.1. Despre Organizaţia Ţărilor Exportatoare de Petrol în general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 6.3.2. Înfiinţarea Organizaţiei Ţărilor Exportatoare de Petrol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 6.3.3. Membrii Organizaţiei Ţărilor Exportatoare de Petrol . . . 159 6.3.4. Sediul, limba oficială şi structura organizatorică a Organizaţiei Ţărilor Exportatoare de Petrol . . . . . . . . . . . 160 6.3.5. Activitatea Organizaţiei Ţărilor Exportatoare de Petrol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 6.3.6. Importanţa Organizaţiei Ţărilor Exportatoare de Petrol . . 166 6.4. Grupul celor Şapte (G-7)–Grupul celor Opt (G-8) . . . . . . . . . 166 6.4.1. Despre Grupul celor Şapte (G-7)–Grupul celor Opt (G-8) în general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 6.4.2. Înfiinţarea Grupului celor Şapte (G-7)–Grupului celor Opt (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 6.4.3. Membrii Grupului celor Şapte (G-7)–Grupului celor Opt (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 6.4.4. Structura organizatorică a Grupului celor Şapte (G-7)–Grupului celor Opt (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 6.4.5. Sistemul întâlnirilor la vârf ale Grupului celor Şapte (G-7)–Grupului celor Opt (G-8) . . . . . . . . . . . . . . 169 6.4.6. Alte foruri ale funcţionării Grupului celor Şapte (G-7)–Grupului celor Opt (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 6.4.7. Importanţa Grupului celor Şapte (G-7)–Grupului celor Opt (G-8) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 7. Instituţii şi organizaţii internaţionale de protecţie a mediului . . . 173 7.1. Protocolul de la Kyoto . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.1. Despre Protocolul de la Kyoto în general . . . . . . . . . . . 173 7.1.2. Naşterea Protocolului de la Kyoto . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 7.1.3. Ratificarea Protocolului de la Kyoto . . . . . . . . . . . . . . . 174 7.1.4. Conţinutul Protocolului de la Kyoto . . . . . . . . . . . . . . . 176 7.1.5. Dezvoltarea ulterioară a Protocolului de la Kyoto . . . . 178 8. Instituţii şi organizaţii internaţionale monetare . . . . . . . . . . . . . . 181 8.1. Sistemul de la Bretton Woods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181


CUPRINS

21

8.1.1. Despre Sistemul de la Bretton Woods în general . . . . . 181 8.1.2. Întemeierea Sistemului de la Bretton Woods . . . . . . . . 181 8.1.3. Instituţiile Sistemului de la Bretton Woods . . . . . . . . . 183 8.1.4. Obiectivele şi realizările Sistemului de la Bretton Woods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 8.1.5. Destrămarea Sistemului de la Bretton Woods. . . . . . . . 185 8.1.6. Evaluarea Sistemului de la Bretton Woods . . . . . . . . . 186 8.2. Banca Internaţională pentru Reconstrucţie şi Dezvoltare . . . 187 8.2.1. Despre Banca Internaţională pentru Reconstrucţie şi Dezvoltare în general . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 8.2.2. Înfiinţarea şi sfera de activitate a Băncii Internaţionale pentru Reconstrucţie şi Dezvoltare . . . . . . . . . . . . . . . . 187 8.2.3. Structura organizatorică a Băncii Internaţionale pentru Reconstrucţie şi Dezvoltare . . . . . . . . . . . . . . . . 190 8.2.4. Activitatea Băncii Internaţionale pentru Reconstrucţie şi Dezvoltare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 8.2.5. Evaluarea Băncii Internaţionale pentru Reconstrucţie şi Dezvoltare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 8.3. Fondul Monetar Internaţional . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 8.3.1. Despre Fondul Monetar Internaţional în general . . . . . 193 8.3.2. Înfiinţarea, sediul, membrii şi bugetul Fondului Monetar Internaţional . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 8.3.3. Obiectivele şi activitatea Fondului Monetar Internaţional . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 8.3.4. Structura organizatorică a Fondului Monetar Internaţional . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 8.3.5. Evaluarea Fondului Monetar Internaţional . . . . . . . . . 198 9. Instituţii şi organizaţii internaţionale ştiinţifice şi culturale . . . . . . . .199 9.1. Organizaţia Naţiunilor Unite pentru Educaţie, Ştiinţă şi Cultură . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.1. Despre Organizaţia Naţiunilor Unite pentru Educaţie, Ştiinţă şi Cultură în general. . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.2. Înfiinţarea, sediul, limbile oficiale şi membrii Organizaţiei Naţiunilor Unite pentru Educaţie, Ştiinţă şi Cultură . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 9.1.3. Structura organizatorică a Organizaţiei Naţiunilor Unite pentru Educaţie, Ştiinţă şi Cultură . . . . . . . . . . . 201 9.1.4. Activitatea Organizaţiei Naţiunilor Unite pentru Educaţie, Ştiinţă şi Cultură . . . . . . . . . . . . . . . . 202


22

CUPRINS

9.1.5. Evaluarea Organizaţiei Naţiunilor Unite pentru Educaţie, Ştiinţă şi Cultură . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 9.2. Organizaţia Mondială a Proprietăţii Intelectuale . . . . . . . . . . 205 9.2.1. Despre Organizaţia Mondială a Proprietăţii Intelectuale în general. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205 9.2.2. Înfiinţarea Organizaţiei Mondiale a Proprietăţii Intelectuale. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205 9.2.3. Sediul, limbile oficiale, membrii şi structura organizatorică a Organizaţiei Mondiale a Proprietăţii Intelectuale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .206 9.2.4. Activitatea Organizaţiei Mondiale a Proprietăţii Intelectuale. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .208 9.2.5. Evaluarea Organizaţiei Mondiale a Proprietăţii Intelectuale. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .209 Epilog – Importanţa instituţiilor şi organizaţiilor internaţionale în viaţa internaţională a secolului 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 Bibliografie . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 Lista noţiunilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 227 Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247 Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249 Despre autor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251


www.scientiakiado.ro www.facebook.com/ScientiaKiado


www.scientiakiado.ro www.facebook.com/ScientiaKiado


FOGALOMTÁR

abszolút monarchia monarchie absolută (rom.), absolute monarchy (ang.) – kormányzati forma, császárság, királyság vagy hercegség, amelyben az uralkodó a teljes állami hatalom egyedüli letéteményese. Törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalma korlátlan és megkérdőjelezhetetlen. Az állami vezetés e típusa Franciaországban XIV. Lajos 1661 és 1715 közötti uralkodása idején volt leginkább jellemző. adminisztratív apparátus aparat administrativ (rom.), administrative machinery (ang.) – egy nemzetközi intézmény vagy szervezet rendszeres működését, mindennapi tevékenységét végző hivatali alkalmazottak öszszessége. Az esetek túlnyomó többségében az illető szervezet titkárságának funkcionáriusait foglalja magában, akik egyrészt a döntéshozó szervek határozatainak konkrét végrehajtását végzik, másrészt pedig az illető szervezet fő szervei közötti kapcsolattartásért felelősek, valamint a szervezet és tagállamai közötti szoros viszony fenntartásában játszanak központi szerepet. Többek között ilyen kettős feladatkört tölt be például a Kőolajexportáló Országok Szervezetének titkárságán dolgozó tisztviselők csoportja. agresszió agresiune (rom.), aggression (ang.) – egy vagy több állam által más ország vagy országok ellen végrehajtott fegyveres provokáció vagy támadás, amelynek általában hódító, területfoglaló célja van. A nemzetközi kapcsolatokban jogtalan és elítélendő lépésnek számít és az azt elkövető hatalommal szemben általános ellenérzéseket kelt, illetve retorziókat von maga után. Az államközi kapcsolatok egyik legrégibb jelensége, amelyet viszont csak az 1928 augusztusában aláírt Briand-Kellogg Paktum határozott meg minden részletre kiterjedően. Ettől kezdve a nemzetközi jog által tiltottnak számít ugyan, mégis az államok napjainkig továbbra is számos esetben éltek ezzel az eszközzel. Ilyen volt például Észak-Korea 1950. június 25-én indított általános offenzívája Dél-Korea ellen, vagy Argentína 1982. április 2-án végrehajtott, meglepetésszerű támadása a brit fennhatóság alatt áll�� Falkland-szigetek ellen. ajánlás recomandare (rom.), recommendation (ang.) – a nemzetközi intézmények és szervezetek döntéshozó vagy tanácskozó szervei által megfogalmazott észrevétel, amelynek figyelembevétele a címzett állam


228

FOGALOMTÁR

vagy államok jóindulatától függ. A benne foglaltak végrehajtása ezért nem kötelező a nemzeti kormányokra nézve, és betartása a nemzetközi szervezet által nem kérhető számon. Mindezek miatt e döntési típus csak kismértékben van hatással az államok politikájára és a nemzetközi kapcsolatok alakulására. alapító okirat act fondator (rom.), deed of foundation (ang.) – a nemzetközi intézmények létrehozását tartalmazó hivatalos irat, amelyben tételesen meg vannak állapítva az illető szervezet megalakításának céljai, annak jogköre, működési területei, fő szervei, döntéshozási formái, alkalmazható eszközei és egyes esetekben tevékenységének pontosan behatárolt időtartama. Kormányközi szervezetek esetében az alapító okirat a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű nemzetközi szerződésnek számít. Előírásainak a tagállamok által való figyelembe nem vétele, illetve be nem tartása ennek alapján ellenőrizhető és számon kérhető. Az egyik legismertebb ilyen típusú dokumentum az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya. alapító tag membru fondator (rom.), founder member (ang.) – a nemzetközi intézmények és szervezetek létrehozásában szerepet játszó tagállam, amely általában azonos, de bizonyos esetekben több joggal bír, mint a később csatlakozó államok. E státus teljes jogú tagságot feltételez, ami az illető államnak nagymértékű beleszólást biztosít egyrészt a nemzetközi szervezet alapszabályának kidolgozásába, másrészt az intézmény későbbi tevékenységébe. E széles jogkörnek releváns példája az Amerikai Egyesült Államok által a NATO megalakítására és a katonai szervezet működtetésére gyakorolt igen jelentős befolyás. állam stat (rom.) state (ang.) – ókori gyökerekkel bíró társadalmi szervezési forma. Kezdetben egy személy vagy szűk társadalmi réteg irányítása alatt álló területet és annak lakosságát tekintették államnak. Később, az újkor elején megjelenő modern formájában, az állam a nemzetközi kapcsolatok alapvető tényezőjének számító társadalmi berendezkedési egység lett, amely hierarchikus felépítésű és jól meghatározott törvények által irányított szervezetet alkot. Az 1648-ban létrehozott vesztfáliai rendszer alapelvei szerint az ilyen típusú szerveződés jól körülhatárolt területtel rendelkezik, és azon egy adminisztratív központ irányítása alatt teljes fennhatóságot gyakorol. Belső igazgatási ügyeiben függetlenül, más hatalom befolyásától mentesen járhat el. A nemzetközi kapcsolatok ön-


FOGALOMTÁR

229

álló alakító tényezője és területének méretétől, illetve lakosságának számától függetlenül, a nemzetközi életben más hasonló szerveződési formákkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír. Területe alapján lehet egy szinte egész kontinenst birtokló nagyhatalom (például Oroszország), vagy akár csak egy kis szigetet lefedő mikroállam is (Nauru). Katonai ereje, gazdasági hatalma, nemzetközi befolyása, valamint nagy területe és népessége folytán lehet nagyhatalom (Franciaország), regionális hatalom (Brazília), középhatalom (Törökország), illetve szuperhatalom (Amerikai Egyesült Államok) is. bábállam stat marionetă (rom.), puppet state (ang.) – egy nagyhatalom által egy kis államban vagy egy bizonyos területen politikai vagy katonai nyomásgyakorlással létrehozott állami berendezkedési forma, amelyet más külső hatalom általában nem ismer el. Jellemző vonása a teljes önrendelkezés hiánya és az alapító nagyhatalommal szembeni nagyfokú függőség, amely politikai, katonai, gazdasági, sőt társadalmi és kulturális téren egyaránt megnyilvánulhat. Az illető nagyhatalom folyamatosan gyakorolt befolyása azonban alapvetően külpolitikai téren érzékelhető, ami által e szuverenitással nem bíró állam diplomáciai mozgástere nagyon korlátozottá válik. Ezért ez az államtípus nem tekinthető a nemzetközi kapcsolatok teljes jogú szereplőjének. béke pace (rom.), peace (ang.) – a háború ellentéte, felfüggesztése, tartós hiánya. Kétféle értelmezése van: 1. negatív: az ellenségeskedés hiánya, fegyvernyugvás, amely kölcsönös elrettentésen alapul, és 2. pozitív: tudatos konstrukció, kölcsönös erőfeszítés terméke. Egy igazságos rend megvalósítása a közös biztonság elvén nyugodva. A béke tehát végeredményben nem a konfliktusok hiánya, hanem civilizálása. békeszerződés tratat de pace (rom.), peace-treaty (ang.) – egy két vagy több állam között zajló fegyveres konfliktust véglegesen lezáró nemzetközi szerződés, amely a nemzetközi jog szempontjából a háborús állapotnak véget vetve békét eredményez. Részleteinek kidolgozása, valamint aláírása nemzetközi békekonferencia keretében történik. Életbe lépése viszont az aláíró államok sokszor elhúzódó ratifikációjától függ. A benne foglalt elvi megállapítások és konkrét kötelezettségek mibenléte folytán, lehet egy feszültségeket ténylegesen is csökkentő vagy megszüntető megállapodás, vagy ezzel éppen ellentétben, a győztes hatalmak akaratát megtestesítő, kényszerítő jellegű diktátum is, amely a vesztes hatalmakat újabb fegyve-


230

FOGALOMTÁR

res konfliktus kirobbantására sarkallja. E kétféle típusú békeszerződés jól ismert példái egyfelől az európai nagyhatalmak által 1648-ban megkötött, a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke, másfelől pedig az 1920. június 4-én Magyarország által kényszerűen aláírt trianoni békediktátum. birodalom imperiu (rom.), empire (ang.) – olyan társadalmi szerveződési egység, amely egy állam jellemzőivel bír, de legalább két, esetenként akár ennél jóval több népet, nemzetet is magában foglal. Nagy a kiterjedése és a lakossága, illetve politikailag, gazdaságilag és katonailag meghatározó szerepet játszik. Környezetében pedig hatalmi centrumot képez. Néha globális szinten is jelentős befolyással bír. bizottság comisie (rom.), commission (ang.) – a nemzetközi intézmények és szervezetek általában szűkkörű, fő döntéselőkészítő és tanácsadó szerve. Feladata az esetek többségében a nemzetközi szervezet tevékenységéhez kapcsolódó részletkérdések megtárgyalása, valamint más döntéshozó testületek (tanács, parlamenti közgyűlés stb.) munkáját segítő, konkrét állásfoglalások kidolgozása, ajánlások és irányadó vélemények megfogalmazása. Ilyen jellegű intézményi szerv többek között a NATO Katonai Bizottsága vagy az Európai Unió keretében működő Régiók Bizottsága. biztonság securitate (rom.), security (ang.) – a veszélyeztetettség hiánya és egyben védelem bármilyen fenyegetéssel szemben, amely a társadalom létét veszélyezteti. A biztonság megteremtése tudatos, előrelátó politikát igényel, azaz egy olyan stratégiát, amely eszközöket rendel a célhoz. civilszervezet organizaţie nonguvernamentală (rom.), nongovernmental organization (ang.) – a nemzetközi kapcsolatok intézményesített formája, amely pontosan meghatározott célok elérése érdekében a benne részt vevő felek között állandó együttműködést feltételez. Fő ismérvei közé tartozik az, hogy létrehozásában nem államok, hanem ún. államalatti tényezők, vagyis több ország jogi vagy természetes személyei játszanak szerepet. Alapító okirata a nemzetközi jog szerint nem számít kötelezően betartandó nemzetközi szerződésnek, és így nem rendelkezik nemzetközi jogalanyisággal. Alapvetően nonprofit jellegű. Tevékenysége rendkívül széles körű, a politikai szféra mellett kiterjedhet a gazdasági életre, a kulturális együttműködésre, az egészségügyre, az emberi jogi kérdésekre, a környezetvédelemre stb. Az első ilyen típusú szervezet az 1863-ban megalapított Nemzetközi Vöröskereszt volt. Napjainkban egyre több hasonló jellegű szervezet


FOGALOMTÁR

231

jön létre, összesített számuk meghaladja a 2500-at. Ismertebb ilyen szervezet többek között az Amnesty International (AI), a Médecines sans Frontieres (MSF), vagy a World Wide Fund for Nature (WWF) stb. demilitarizált övezet zonă demilitarizată (rom.), demilitarized zone (ang.) – olyan két vagy több nagyhatalom által kötött megállapodás szerint kiterjedésében pontosan meghatározott terület, amelyet hosszabb vagy rövidebb időre katonailag teljesen ki kell üríteni, és az ott levő katonai létesítményeket fel kell számolni vagy meg kell szüntetni. Ugyanakkor e terület határait előre megállapított időtartamon át egyetlen hatalom katonai alakulatai sem sérthetik meg, illetve semmilyen katonai eszközt nem szabad tárolni rajta. Ilyen különleges jogállású övezet volt többek között Németországban a Rajna folyó jobb partja mentén húzódó, 50 km széles területsáv 1918 és 1936 között. demokrácia democraţie (rom.), democracy (ang.) – társadalmi berendezkedési forma, amelynek alapja a „néphatalom elve”, vagyis az a gondolat, hogy az államot a lakosság többségének akarata irányítja. A nép tehát a hatalom letéteményese, a kormányzás viszont a nép által választott képviselők kezében van, akik a népnek tartoznak felelősséggel. Fő jellemzője a szabad akarat érvényesítése, a társadalom különböző csoportjai által közösen hozott törvények és szabályozások alapján megvalósuló kormányzás, amely az erőszak elvetésén alapul. diplomácia diplomaţie (rom.), diplomacy (ang.) – folyamatos tárgyalás, a külpolitikai célok elérésének eszköze erőszak nélkül, rábeszéléssel. Magában foglalja az információk gyűjtését, szándékok tisztázását, kölcsönös jóindulat teremtését. A kormány által kinevezett és delegált hivatali személyek végzik. A diplomáciai testület vezetője és az országban lévő külképviseletek partnere minden esetben a külügyminiszter. diplomata diplomat (rom.), diplomat (ang.) – a nemzetközi kapcsolatok kulcsfigurája. Egy államot képviselő vagy egy nemzetközi szervezetben fontos funkciót betöltő, tevékenységét külföldön végző politikus vagy tisztviselő. Feladata a küldő ország vagy intézmény számára való információgyűjtés, a más nemzetközi szereplőkkel való kapcsolattartás, a diplomáciai tárgyalásokban való részvétel, az általa képviselt állam vagy szervezet érdekeinek védelme, céljainak megegyezések útján való elérése. Számos, különböző státussal és így jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező típusa van. Ezek kö-


232

FOGALOMTÁR

zött, külföldön való tartózkodása esetén, a legmagasabb rangú személyiség a külügyminiszter, akinek alárendeltségében az állandó diplomáciai tevékenységet végző nagykövetek, főkonzulok, konzulok és attasék állnak. dominancia dominaţie (rom.), domination (ang.) – egy meghatározott terület fölötti politikai, katonai vagy gazdasági uralom. Másodlagos értelemben jelentheti egy állam vagy más hatalmi tényező által bizonyos politikai, gazdasági, pénzügyi stb. spektrum fölötti teljes ellenőrzést is. domínium dominiu (rom.), dominion (ang.) – a brit birodalomhoz tartozó, kivételes helyzetben lévő gyarmat, amelynek államformája eltérhet az anyaországétól, önálló államaparátussal rendelkezik, és így részleges, elsősorban belpolitikai önállóságot élvez. Külkapcsolataiban és gazdasági, kereskedelmi téren ugyanakkor továbbra is szoros szálakkal kapcsolódik Nagy-Britanniához. Összesen hat ilyen államalakulat létezett az angol gyarmatbirodalmon belül. Elsőként Kanada nyerte el ezt a státust 1867-ben, majd ezt követően 1907-ben az Ausztráliai Államszövetség, Új-Zéland és Új-Fundland, illetve 1910-ben a Dél-Afrikai Unió, és végül 1922-ben az Ír Szabad Állam. A domíniumok teljes önállóságukat csak a Nemzetközösség 1949-es megalakulása után nyerték el. embargó embargou (rom.), embargo (ang.) – tilalom. A nemzetközi kapcsolatokban valamely nagyhatalom vagy nemzetközi szervezet által meghatározott időtartamon át alkalmazott büntető eljárás, amelynek lényege egy bizonyos kereskedelmi vagy áruszállítási jellegű tevékenységi forma felfüggesztése. Általában konfliktusövezetekben, feszültségkeltő államok ellen, nemzetközi szervezetek vagy nagyhatalmak által foganatosított szankció, amely ölthet gazdasági vagy katonai formát. Előbbi esetében bizonyos stratégiai fontossággal bíró árucikkek, nyersanyagok vagy üzemanyag, utóbbi esetében kifejezetten fegyverekre és harcászati eszközökre, valamint az azokat működtető berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó behozatali tilalom. Huzamosabb időn át való fenntartása az azzal sújtott államban nagymértékű gazdasági visszaesést vagy a katonai erőpotenciál jelentős csökkenését eredményezi. E penalizáló jellegű eljárást sikeresen alkalmazták többek között a kilencvenes években Szerbia ellen a délszláv háborúban, vagy Irak ellen az öbölháború után. erőegyensúly balanţă de putere (rom.), balance of power (ang.) – olyan államok közötti, katonai erőre alapozott kapcsolatrendszer, amely-


FOGALOMTÁR

233

nek végső célja a hatalmi paritáshoz hasonló helyzet elérése a részt vevő felek között. Működésének lényege, hogy lehetetlenné tegye bármely állam hegemón szerephez jutását, azáltal, hogy egy hatalom túlzott megerősödése esetén a többi automatikusan szövetséget köt ellene, és háborúval való fenyegetéssel elrettenti az agresszív lépésektől, vagy konkrét fegyveres fellépéssel vereséget mér rá. Így, mintegy az erő mérlegét létrehozva, e hatalmi kapcsolattípus visszafogja és mederbe tereli a fegyveres konfliktusokat, nem engedve a kisebb államok nagyhatalmak általi leigázását és megsemmisítését. A katonai erő egyensúlyának fenntartása lehet egy nagyhatalom fő külpolitikai irányvonala is (például Nagy-Britannia esetében a 17. század második felétől kezdve a 20. század elejéig). globális felmelegedés încălzire globală (rom.), global warming (ang.) – olyan, a Föld egészére kiterjedő, rendszeresen ismétlődő, természetes folyamat, amely a légkör felmelegedését és ezáltal a különböző évszakokra jellemző időjárási jellegzetességek megváltozását eredményezi. Általános jelenség, amely az ún. jégkorszakokkal vegyesen váltakozik. Fő kiváltó oka a légkör gázkoncentrációjának megváltozása az ún. üvegházhatású gázok mennyiségének számottevő növekedése nyomán, ami meggátolja hogy a Földet érő napsugarak által hordozott hőenergia a földvagy vízfelszínről visszaverődve kijusson az atmoszférából. A folyamatosan emelkedő hőmérséklet a sarki jégtakarók egyre gyorsuló olvadását és ezáltal a világóceán vízszintjének megemelkedését eredményezi, ami áradások és más környezeti katasztrófák sorát vonja maga után. E természetes jelenség a 20. század első felétől kezdődően éppen folyamatban van, és a felelőtlen emberi tevékenység miatt egyre gyorsuló tendenciát mutat. globális társadalom societate globală (rom.), global society (ang.) – államhatárokon túlmutató társadalmi szerveződési forma, amely a világ különböző régióiban azonos vagy nagymértékben hasonló jellegű alapelveken nyugszik. Megteremtésének gondolata a nemzetközi kapcsolatok magyarázó elméletei közül a 20. század eleji klasszikus idealizmus eszmerendszerének egyik legfontosabb alapelve és célkitűzése volt. A napjainkban egyre változatosabb formában jelentkező globalizmus bizonyos kísér��jelenségei elősegítik ugyan részleges kialakulását, államokat helyettesítő, abszolút formájában azonban egyelőre még hosszú időn át megvalósíthatatlan. globalizáció globalizare (rom.), globalization (ang.) – elsősorban gazdasági, de bizonyos mértékben politikai, társadalmi, sőt kulturális jelle-


234

FOGALOMTÁR

get is hordozó folyamat, amelynek fő jellemzője egy magasabb rendűnek tekintett életforma és társadalmi berendezkedés egész világot átfogó kiterjesztése. Egyes politikusok, filozófusok és gazdasági szakemberek szerint ez a tendencia lesz a 21. század meghatározó aspektusa. gyarmat colonie (rom.), colony (ang.) – olyan állam vagy terület, amely egy gyarmattartó nagyhatalom közvetlen irányítása alatt áll, egy gyarmatbirodalom részét képezve. Teljes politikai, katonai, gazdasági és társadalmi függőségben él, ami önálló nemzetközi szereplését eleve lehetetlenné teszi. Nem rendelkezhet szabadon saját természeti javai, nyersanyagkészlete és gazdasági potenciálja fölött, külpolitikailag pedig a gyarmattartó hatalom által diktált irányvonalhoz kell hogy alkalmazkodjon. Nincs önálló kormányzása, irányítása a gyarmattartó hatalom politikai központjának kezében van. gyarmatbirodalom imperiu colonial (rom.), colonial empire (ang.) – olyan szervezett politikai egység, amely egy nagyhatalomból és legalább egy, de általában több ettől függő tengerentúli országból vagy területből áll, amely fölött az anyaország teljes ellenőrzést gyakorol. Több népet és nemzetet egybefogó hatalmi egység, amely stabil gazdasági háttérrel rendelkezik és erős hadsereggel bír. Keretében az anyaország hatalmát katonai erővel és hivatali apparátussal biztosítja. A gyarmatok olcsó munkaerőt, nyersanyagforrást, áru- és tőkekivitelt jelentenek a gyarmattartó nagyhatalomnak. A gyarmatbirodalmak kialakulása a 15–16. században a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött el. Az első gyarmatbirodalmakat Portugália és Spanyolország hozta létre, majd ezt követően hasonló hatalmi övezeteket alakított ki a 17. században Hollandia és Anglia, a 18. században Franciaország, a 19. században pedig Belgium, Németország, Japán és Olaszország. háború război (rom.), war (ang.) – a nemzetközi kapcsolatok radikális formája, amely klasszikus meghatározása szerint, fegyveres erőszak szervezett és tömeges alkalmazását jelenti abból a célból, hogy egy hatalmi szervezet, rendszerint valamely állam, másokra kényszerítse akaratát. Nem minden fegyveres összetűzést nevezünk háborúnak. A háború szervezett társadalmi erők között zajlik, ezért okát a társadalmi konfliktusok természetében kell keresni. Zárt harci alakulatok vesznek részt benne, amelyeknek legalább egyike reguláris erő. A háború központi stratégiai irányítás mellett zajlik, és az esetek többségében huzamosabb ideig tart. A benne


FOGALOMTÁR

235

részt vevő felek száma és területi kiterjedése alapján lehet regionális konfliktus vagy akár világháború is. Amennyiben egy ország területén belül két szembenálló etnikai vagy társadalmi csoport, esetleg politikai vagy gazdasági érdekcsoport között zajlik, polgárháborúnak nevezzük. Szabályait az 1899-ben és 1907-ben kidolgozott hágai jog alapelvei, valamint az 1864-es és 1949-es genfi egyezmények fektették le. Jogi értelemben hadüzenettel kezdődik és a fegyverszüneti szerződést követő békeszerződéssel ér véget. A 20. század második felében lezajlott háborúk, valamint a legutóbbi évek hasonló konfliktusai azonban egyre ritkábban követik ezt a rendszert. Például az 1950 és 1953 közötti koreai háború nemzetközi jogi értelemben ma is tart, hiszen a szembenálló felek nem írtak alá békeszerződést, és azóta is csak fegyverszüneti szerződés van érvényben közöttük. intézményi struktúra structură instituţională (rom.), institutional structure (ang.) – egy nemzetközi intézmény belső szervezeti felépítése, a fő és mellérendelt szervek, valamint a szakosított intézmények és tanácsadó testületek összessége. Meglétük az illető nemzetközi szervezet működésének alapvető feltétele, az ún. institucionális elem, amelynek hiánya esetén az intézmény működésképtelen. Keretében általában élesen elkülönül a különböző szervek döntéshozásban, végrehajtásban, valamint adminisztrációs téren kifejtett feladatköre. Eredetileg csak e három funkciót ellátni hivatott három fő testület alkotta a korai nemzetközi szervezeteket, majd az utóbbi évtizedekben egyre bővült az institucionális elem palettája. Napjainkban a legkiterjedtebb belső intézményi felépítéssel az Egyesült Nemzetek Szervezete rendelkezik, amelynek institucionális hálózatát összefoglalva ENSZ-családnak nevezzük. kollektív biztonság securitate colectivă (rom.), collective security (ang.) – olyan nemzetközi politikai rendszer, amely több állam vagy egy egész kontinens, végső soron pedig a teljes világ abszolút és hosszantartó biztonságát hivatott garantálni. Alapelve a háború elítélése és törvényen kívül helyezése, a konfliktusok békés tárgyalások útján való rendezése és egy közös nemzetek feletti ellenőrző intézmény létrehozása, amelynek fő feladata a béke megőrzése. A kollektív biztonság megvalósítása a két világháború közötti klasszikus idealizmus legfontosabb célkitűzése volt. E kísérlet azonban a második világháború kitörésével csúfos kudarcot vallott. kompromisszum compromis (rom.), compromise (ang.) – két vagy több fél között zajló vita során tudatosan elérni kívánt megegyezés, amely


236

FOGALOMTÁR

mindegyik fél részéről bizonyos engedményeket foglal magába, a kölcsönösség jegyében. Ez a konfliktusok elhárításának egyik legjobb eszköze, ezért több évszázados, bevett diplomáciai gyakorlatnak számít. konfliktus conflict (rom.), conflict (ang.) – a nemzetközi kapcsolatok két vagy több szereplője közötti érdekellentét, amely akár fegyveres öszszetűzésbe is torkollhat. Legsúlyosabb formája a szervezett erőszak, vagyis a háború, amely általában két állam vagy államszövetség között zajlik. Elkerülésének fő eszköze a diplomácia, a békés tárgyalások és a kompromisszumkeresés. konszenzus consens (rom.), consensus (ang.) – a nemzetközi kapcsolatokban két vagy több tárgyaló fél közötti egyetértés nyomán kialakított egyhangú döntés. Alapja a résztvevők különböző érdekeinek figyelembevételével megfogalmazott legkisebb közös nevező, amelyet mindegyik tárgyaló partner el tud fogadni. Ennek alapján tehát minden fél részéről vétójogot feltételez, ami sokszor lehetetlenné teszi az ilyen típusú döntések megszületését. Mégis ez a lehető legoptimálisabb döntési forma, amely azonban jobbára csak a nemzetközi szervezetek szűkebb körű döntéshozási szerveiben vagy a kevés résztvevővel lezajló diplomáciai tárgyalásokon valósulhat meg, ezért elég ritka. Ettől függetlenül vannak olyan különleges döntéshozási fórumok, amelyekben csak ezzel a módszerrel születhet döntés. Ilyen az Európai Unió tagállamainak elnökeit és miniszterelnökeit tömörítő Európai Tanács, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa. konzultáció consultaţie (rom.), consultation (ang.) – meghallgatás. A nemzetközi kapcsolatokban valamely közös probléma megoldására hivatott tárgyalás első mozzanata, amely vagy a részt vevő felek álláspontjának kifejtésében nyilvánul meg, vagy egy nemzetközi szervezet döntéshozási fórumaiban a tanácsadó szervek által az illető kérdéskörben kialakított előzetes vélemények, ajánlások és javaslatok előterjesztésében valósul meg. Mindkét esetben a határozathozatal alapját képező folyamat, amely a helyes döntések megtételéhez nagymértékben hozzájárul. Több nemzetközi szervezetben a mindennapi tevékenység egyik folyamatos kísérőjelensége. Így például az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és Miniszteri Bizottsága között, vagy az Európai Unió esetében az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság, illetve az EU fő döntéshozó szervei között fennálló kapcsolat meghatározó eleme.


FOGALOMTÁR

237

kormányközi szervezet organizaţie interguvernamentală (rom.), intergovernmental organization (ang.) – olyan nemzetközi szervezet, amelyet legalább két, de általában több állam közös megegyezéssel hoz létre bizonyos általános, gyakran globális jellegű problémák (közös katonai védelem – NATO, élelmezésügy – FAO stb.) megoldására. kvóta cotă (rom.), cote (ang.) – hányad, arány. Nemzetközi intézmények esetében a tagállamok által az illető szervezet fenntartására befizetett változó összegű tagdíjak egymáshoz viszonyított értékét meghatározó arányszám. Tagországokra szabott mértékének éves meghatározása elsősorban az illető államok bruttó hazai termékének (GDP) értékét figyelembe véve történik. Alkalmazása nem minden nemzetközi intézményre jellemző, általában a szélesebb körű tagsággal bíró és azon belül nagyhatalmakat és kisállamokat egyaránt magába foglaló nemzetközi szervezetek költségvetésének bevételi forrásait meghatározó felépítési modell. Ennek alapján tevődik össze egyebek mellett a NATO pénzügyi háttere is, amelyben az Amerikai Egyesült Államok által vállalt 25%-os teherviseléssel szemben az önálló hadsereggel nem rendelkező Izland csak 0,05%-os szelettel részesedik. kvótarendszer sistem de cote (rom.), system of cotes (ang.) – egy bizonyos nemzetközi intézmény súlyozott költségvetési forrásainak bevételi mechanizmusa. Az illető szervezetet alkotó tagállamok által befizetett változó összegű tagdíjak egymáshoz viszonyított értékét meghatározó arányszámok alkotják, amelyeket rendszeres időközökben, a tagországok teljesítménye alapján újraértékelnek. Alkalmazása az arányos teherviselés elvét követi és ezáltal elősegíti, illetve megkönnyíti a kisállamok nemzetközi szervezetekben való aktív részvételét. Ez a típusú tagdíjbeszedési rendszer érvényesül többek között az Európa Tanács vagy a Nemzetközi Valutaalap esetében is. leszerelés dezarmare (rom.), disarmament (ang.) – két vagy több nagyhatalom közötti kölcsönös egyezmény a fegyveres erők csökkentéséről. Alapja a hadászati paritás, vagyis az egyenlő értékű katonai erőpotenciál kialakítása. Célja a bizalomerősítés és ezáltal a közös biztonság növelése, atomhatalmak esetében a nukleáris egyensúly megteremtése. Az ilyen jellegű megállapodások jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi kapcsolatok alakulására a 20. század második felében és a 21. század elején. A hidegháború idején és az azt követő évtizedekben a SALT-,


238

FOGALOMTÁR

valamint a START-egyezmények nagymértékben hozzájárultak egyfelől a Szovjetunió, majd Oroszország, másfelől az Amerikai Egyesült Államok nukleáris arzenáljának leépítéséhez, és csökkentették egy esetleges atomháború kitörésének veszélyét a két szuperhatalom között. Ugyanakkor viszont a többi atomhatalomra nem terjedtek ki, és így a nukleáris támadófegyverek számának globális gyarapodását nem tudták megakadályozni. mandátum mandat (rom.), mandate (ang.) – a nemzetközi kapcsolatokban két különböző értelemmel bíró terminus. Vonatkozhat egy nemzetközi szervezet feladat- vagy hatáskörére, tevékenységének céljára. Más értelemben pedig e kifejezés jelentheti valamely nemzetközi intézmény döntéshozó vagy végrehajtó szervének működésében szerepet játszó, felelős funkcióval vagy csak egyszerű feladattal bíró tisztviselő pontosan meghatározott hivatali idejét. Ez esetben lehet egyszeri vagy megújítható. Előbbi típus például az EBESZ évi rotációs elnöki hivatala vagy az OPEC konferenciájának elnöki posztja, utóbbi pedig az ENSZ vagy a NATO főtitkárának funkciója. mandátumterület teritoriu sub mandat (rom.), mandated territory (ang.) – a két világháború közötti korszakban a Nemzetek Szövetségének közvetett irányítása alatt álló terület, amelyet a nemzetközi szervezet nevében egy, az első világháborúban győztes hatalom igazgatott. Az ilyen státussal bíró térségeket a Népszövetség három csoportra osztotta: az A mandátumok közé tartoztak a Török Birodalom egykori, arabok lakta területei (Szíria, Palesztina és Mezopotámia), a B mandátumok a korábbi középafrikai német gyarmatok (Togo, Kamerun és Német Kelet-Afrika) voltak, illetve a C mandátumokba a maradék dél-afrikai és csendes-óceáni volt német gyarmatok (Német Délnyugat-Afrika, Új-Guinea észak-keleti része, Mariana-szigetek, Marshall-szigetek, Karolina-szigetek, Bismarck-szigetek, Palau-szigetek, Szamoa-szigetek és Nauru) estek. Fölöttük Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és a Dél-afrikai Unió gyámkodott. A második világháború után e régiók fokozatosan függetlenek lettek, amihez nagymértékű támogatást kaptak az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2006 szeptemberéig működő Gyámsági Tanácsától. misszió misiune (rom.), field operation (ang.) – két különböző értelemmel bíró terminus. Elsősorban egy nemzetközi intézmény vagy szervezet által bizonyos konkrét, a politikai stabilitást vagy az általános biztonságot veszélyeztető válsághelyzet kezelésére, megoldására kiküldött szakcsoportra vonatkozik. Ennek tagjai lehetnek hivatásos katonák vagy


FOGALOMTÁR

239

civil személyek, akik helyszíni szemlét végezhetnek, konfliktus esetén közvetítő szereppel bírnak, és a szembenálló felek számára, a feszültség csökkentésére alternatív programokat dolgozhatnak ki. Küldetésük végrehajtásában valamely nagyhatalom is aktív szerepet vállalhat, saját katonáit vagy civil szakembereit bocsátva rendelkezésre. Emellett, más értelemben, e kifejezés vonatkozhat magára a pontos küldetésre, az annak keretében megvalósítandó célok összességére is. A nemzetközi élet legismertebb ilyen jellegű akciói az ENSZ és az EBESZ missziói. nagyhatalom mare putere (rom.), Great Power (ang.) – olyan hatalom, amely nagy területtel és azon nagyszámú, túlnyomórészt az államhoz lojális lakossággal rendelkezik, erős hadserege, illetve jelentős gazdasági potenciálja van, valamint számottevő befolyással bír a nemzetközi kapcsolatokra. Ilyen volt például Franciaország a 17–19. században, NagyBritannia a 18–19. században, vagy jelenleg az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, illetve Kína. nemzetállam stat naţional (rom.), national state (ang.) – olyan állam, amelyet egészen vagy majdnem teljesen egy bizonyos nemzethez tartozó személyek népesítenek be. Nemzeti kisebbségekkel tehát egyáltalán nem, vagy csak elenyésző számban rendelkezik. Ezen államtípus gyökerei a 18. századi felvilágosodás korára nyúlnak vissza. Később a 19. századi nacionalizmus ideális állama lett, amelyet Európában számos alkalommal, akár erőszak útján is igyekeztek megvalósítani. Abszolút formájában azonban létrehozhatatlannak bizonyult. nemzetközi egyezmény acord internaţional (rom.), international agreement (ang.) – két vagy több állam vagy más nemzetközi szereplő közötti, előzetes tárgyalások során kialakult egyetértésen nyugvó megállapodás, amelynek betartása az azt aláíró és ratifikáló felek számára kötelező. A nemzetközi kapcsolatok egyik alapeleme a több szereplőt is érintő, általános problémák közös kezelésének, megoldásának legfontosabb eszköze. Bármilyen témakörben (politika, gazdaság, kultúra, társadalom stb.) létrejöhet. Érvényessége lehet korlátlan vagy időben behatárolt. Többek között ilyen jellegű közös kötelezettségvállalás volt a globális légszennyezést csökkenteni hivatott, 1997-es Kiotói Egyezmény. nemzetekfelettiség supranaţionalism (rom.), supernationalism (ang.) – A nemzetközi intézmények legnagyobb befolyással bíró típusának fő jel-


240

FOGALOMTÁR

lemzője, ami arra vonatkozik, hogy az illető szervezet az azt alkotó tagállamoktól független, önálló entitással bíró nemzetközi szereplő, amelynek döntéseihez nem feltétlenül szükséges valamennyi tagország hozzájárulása. A szervezetet alkotó államok akaratát és érdekeit nem mindig tükröző határozatai pedig közvetlenül is érvényesíthetőek. Pénzügyileg önálló szervezet, amely nem függ kizárólag a tagállamok által befizetett tagdíjaktól. Ilyen típusú nemzetközi intézmények a különböző integrációs vagy szupranacionális szervezetek, mint például bizonyos értelemben az Európai Unió. nemzetközi együttműködés cooperare internaţională (rom.), international cooperation (ang.) – két vagy több nemzetközi szereplő (állam, kormányközi vagy civilszervezet, transznacionális cég, etnikai, gazdasági és más lobbicsoport stb.) közötti, országhatárokon átnyúló kooperáció. Célja egy bizonyos probléma megoldása, a biztonság növelése vagy az általános fejlődés elősegítése. Ebből eredően számos formát ölthet, lehet politikai, katonai, gazdasági, pénzügyi, kulturális, társadalmi és más jellegű közös tevékenység. nemzetközi élet viaţă internaţională (rom.), international environment (ang.) – a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi rendszerek öszszessége, vagyis a világ valamennyi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőjének összjátéka. nemzetközi intézmény instituţie internaţională (rom.), international institution (ang.) – a globális problémák kapcsán az államok közös cselekvésének előmozdítására létrehozott kormányközi, vagy a különböző államok polgárai, illetve honos jogi személyei által alapított, nem kormányközi jellegű, szervezett együttműködési forma. nemzetközi jog drept internaţional (rom.), international law (ang.) – a nemzetközi életet meghatározó jogok és kötelezettségek, valamint konkrét eljárási szabályrendszerek összessége, amely globális mértékben meghatározza a jogi státussal bíró nemzetközi szereplők (államok, kormányközi intézmények és szervezetek, multinacionális cégek stb.) tevékenységének módjait. Előírásainak betartása a nemzetközi jog alanyainak számító entitások esetében kötelező, azok figyelmen kívül hagyása vagy áthágása pedig rajtuk számon kérhető. nemzetközi kapcsolatok relaţii internaţionale (rom.), international relations (ang.) – nemzetközi szereplők (államok, nemzetközi szerveze-


FOGALOMTÁR

241

tek, szervezett társadalmi csoportok, jogi személyek, multinacionális cégek és vállalatok, illetve egyének) határokon átnyúló politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatainak összessége. nemzetközi szervezet organizaţie internaţională (rom.), international organization (ang.) – a nemzetközi kapcsolatok intézményesített formája, amely pontosan meghatározott célok elérése érdekében, a benne részt vevő felek között állandó együttműködést feltételez. Számos típusa létezik, de létrehozói tekintetében alapvetően két nagyobb csoportra osztható: kormányközi és civilszervezetekre. Előbbieket államok, utóbbiakat befolyásos csoportok, jogi vagy természetes személyek, ún. állam alatti nemzetközi szereplők alakíthatják meg. Működését tekintve lehet ideiglenes vagy állandó jellegű szervezet. A legismertebb ilyen intézményes formák közé tartozik például az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, de hasonlóképpen a Greenpeace vagy a Katolikus Karitász is. nemzetközi szerződés tratat internaţional (rom.), international treaty (ang.) – két vagy több állam vagy más nemzetközi szereplő által konkrét problémák vagy kérdéskörök kapcsán, előzetes tárgyalások során kialakított megegyezések hivatalos, írott formája. A nemzetközi kapcsolatok egyik kulcseleme, amely a nemzetközi jog által az azt aláíró és ratifikáló felek esetében kötelezően betartandó megállapodásnak minősül. Többek között ilyen jelleggel bírnak az államok által aláírt és ratifikált, különböző nemzetközi szervezetekhez való csatlakozást előíró szerződések, vagy bizonyos globális problémák (nemzetközi bűnüldözés, kölcsönös fegyverzetcsökkentés stb.) esetében az államok közötti szervezett együttműködést feltételező szerződések. paktum pact (rom.), pact (ang.) – két vagy több állam között létrejövő, hallgatólagos nemzetközi megállapodás, amely általában előzetes tárgyalások során kidolgozott kompromisszumokon nyugszik. Az esetek többségében részletei titkosak, teljes terjedelmében csak a tárgyaló felek által ismert. Maradéktalan betartása ennek folytán a részt vevő államok jóindulatától függ, a benne vállalt kötelezettségek megszegése pedig általános nemzetközi szinten ritkán kérhető számon. Számos formát ölthet, lehet szerződés vagy egyezmény, esetleg kölcsönös megállapodás, sőt egyes esetekben a részt vevő felek között szövetség kialakulásának első lépését is jelentheti. Ennek az egyezménytípusnak egyik legismertebb példája a hitleri Németország és a Szovjetunió által 1939 augusztusában aláírt MolotovRibbentrop Paktum.


242

FOGALOMTÁR

parlamenti közgyűlés adunare parlamentară (rom.), parliamentary assembly (ang.) – a nemzetközi intézmények és szervezetek egyik fő szerve, amely tanácskozó és döntéshozó joggal egyaránt bír. Keretében valamennyi tagállam képviselteti magát. Plenáris jellegű ülésein nagyszámú küldött vesz részt, általában nagyköveti státusban. Munkáját – akárcsak a nemzeti parlamentekét – nagyszámú szakbizottság (politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, tudományos, technikai stb.) segíti. E fő szerv elvileg bármilyen, az illető nemzetközi szervezetet érintő témát megvitathat, arról hivatalos véleményt alakíthat ki, konkrét ügyekben állásfoglalásokat fogalmazhat meg és más döntéshozó fórumoknak, illetve a tagállamok kormányainak ajánlásokat tehet. Emellett bizonyos esetekben jóváhagyhatja a tanács döntéseit. Ez utóbbi joga általában a szervezet költségvetésének elfogadásakor és az új tagállamok felvételekor érvényesül. Egyik legismertebb ilyen fő szerv az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, de számos téren hasonló jog- és hatáskörrel bír az Európai Parlament is. perszonálunió uniune personală (rom.), personal union (ang.) – olyan két vagy több állam között fennálló jogi jellegű kapocs, amely egyetlen közös tényezőn, az uralkodó személyén alapszik. Az uralkodói cím viselője az ilyen típusú kapcsolatban álló valamennyi ország elismert államfője. Tisztsége a történelem során a konkrét uralomtól egyre inkább a jelképes hatalom felé tolódott el. Napjainkban ilyen viszonyrendszer áll fenn például az Egyesült Királyság és a Nemzetközösségi Királyságok között. protekcionizmus protecţionism (rom.), protectionism (ang.) – olyan gazdaságpolitika, amely egy állam saját gazdaságát a más államok gazdaságával való versengésben előnyökhöz juttatja. Gyakorlati alkalmazása által egy ország a külföldi behozatallal szemben igyekszik termékeinek értékesítését saját belső felvevőpiacán, főként magas védővámok és más gazdasági szabályozások bevezetésével előmozdítani. E módszer merev követése rövid távon ugyan sikerekhez vezethet, hosszú távon viszont óhatatlanul az állam gazdasági befelefordulását, sőt bezárkózását eredményezheti, ami a gazdasági teljesítmény csökkenését és a technikai fejlődés lelassulását vonhatja maga után. Az Európai Unió e gazdaságpolitika különleges modelljét ültette gyakorlatba. Míg kívülálló államokkal szemben erős védővámrendszert épített ki, tagállamai között a személyek, a tőke és a szolgáltatások mellett az áruk teljesen szabad áramlásának biztosítását írta elő.


FOGALOMTÁR

243

protektorátus protectorat (rom.), protectorate (ang.) – valamely nagyhatalom vagy nemzetközi szervezet által kisállamok, illetve el nem ismert államisággal bíró területek fölött gyakorolt védnökség. Megléte biztosítja a védnöki státussal rendelkező nagyhatalom vagy nemzetközi intézmény külpolitikai, katonai és gazdasági befolyását az illető terület fölött, amelynek mozgástere a nemzetközi kapcsolatokban ennek folytán igencsak korlátozott. ratifikáció ratificare (rom.), ratification (ang.) – valamely nemzetközi szerződés aláírása után annak nemzeti parlament általi jóváhagyása, ami a nemzetközi jog előírásai alapján előfeltétele az illető szerződés hatályba lépésének. semlegesség neutralitate (rom.), neutrality (ang.) – olyan jogi állapot, amely nemzetközi fegyveres konfliktusok esetén egy állam hivatalos kívülmaradását jelenti. Három formája ismert: egyszerű semlegesség (egy állam egyik szembenálló fél irányában sem kötelezi el magát és egyformán kezeli a velük való kapcsolatait, illetve gyakran közvetítő, békéltető szerepet vállal a konfliktus mihamarabbi megoldásáért), jóindulatú semlegesség (egy állam konfliktus esetén az egyik szembenálló fél irányába szimpátiát mutat, szellemi, diplomáciai támogatást nyújt annak, de a fegyveres harcokban közvetlenül nem vesz részt) és fegyveres semlegesség (a háború kitörésekor egy állam mozgósítja hadseregét és felkészül a fegyveres összecsapásra, de haderejét csak saját határain belül, azok megsértése esetén, passzív módon, önvédelem céljából veti be). A semlegesség lehet egy állam állandó jellegű külpolitikai irányvonala is (pl. Svájc vagy Ausztria esetében). status quo statu-quo (rom.), status quo (ang.) – jogi terminus, amely az éppen aktuális, fennálló helyzetre utal. Konfliktusok esetén a szembenálló feleket ennek fenntartására vagy éppen megváltoztatására irányuló törekvéseik alapján különböztethetjük meg. Így bizonyos értelemben az államok vagy más nemzetközi szereplők közötti ellentétek tárgyának is tekinthetjük. statutum statut (rom.), statement (ang.) – valamely nemzetközi szervezet alapszabálya vagy szervezeti szabályzata, amely tartalmazza az illető intézmény létrehozatalának célját, meghatározza annak pontos feladatkörét, szervezeti felépítését, alkalmazható eszközeit, költségve-


244

FOGALOMTÁR

tésének összetételét, tagfelvételi eljárásának főbb kritériumait és egyes esetekben működésének korlátozott időtartamát. Megléte jogalanyisággal ruházza fel a szervezetet a nemzetközi kapcsolatokban, de ugyanakkor jelentősen behatárolja működési területét. Kormányközi szervezet esetében az alapító tagállamok által aláírt és ratifikált alapszabály kötelezően betartandó nemzetközi szerződésnek felel meg. szabad kereskedelem liber schimb (rom.), free trade (ang.) – olyan gazdasági mechanizmus, amely valamilyen meghatározott termék vagy valamennyi típusú termék egy bizonyos régióban való akadálytalan kereskedelmi forgalmát valósítja meg. Kialakulásának előfeltétele az államok protekcionista jellegű gazdasági szabályozásainak és intézkedéseinek hatályon kívül helyezése, illetve felfüggesztése, valamint a vámmentesség biztosítása. Ilyen típusú kereskedelmi kapcsolatokat hoztak létre többek között az EFTA (European Free Trade Association – Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagállamai az 1960-as években és a CEFTA (CentralEuropean Free Trade Agreement – Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) tagállamai az 1990-es években. szakosított intézmény instituţie specializată (rom.), specialized institution (ang.) – olyan nemzetközi szervezet, amely egy nagyobb apparátussal bíró, átfogóbb jellegű nemzetközi intézmény egyik kiegészítő eleme. Pontosan meghatározott feladatkörével, céljaival, költségvetésével és eszközeivel egy szorosan vett problémára koncentrál (pl. munkaügy, valutastabilitás, élelmezésügy, atomenergia stb.) és annak megoldására törekszik. A legtöbb szakosított intézménnyel az Egyesült Nemzetek Szervezete rendelkezik (pl. WTO, WHO, UNIDO, ILO, IMF stb.), de ugyanilyen jelleggel bír az Európa Tanács egyik fő alkotóeleme, a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság is. szankció sancţiune (rom.), sanction (ang.) – valamely nemzetközi intézmény vagy szervezet által egyik tagállama ellen foganatosított, büntető jellegű intézkedés. Alkalmazására általában akkor kerül sor, ha az illető tagország megszegte a nemzetközi szervezet keretében megkötött szerződések előírásait, vagy ha az intézmény döntéshozó szerveinek kötelező érvényű határozataival ellentétes módon járt el. A szankciók többfélék lehetnek: politikai, katonai, gazdasági, kereskedelmi stb. A penalizáló intézkedések általában ideiglenes hatállyal bírnak és addig tartanak, ameddig az azokkal sújtott tagállam kormánya a szervezet döntéseinek megfelelően meg nem változtatja az adott ügyhöz való hozzáállását, illetve cselekedeteit.


FOGALOMTÁR

245

szuperhatalom superputere (rom.), superpower (ang.) – a legnagyobb súllyal bíró nagyhatalom, amelynek globális befolyása van. A hidegháború négy évtizede alatt, 1945 és 1991 között két szuperhatalom létezett a világon, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió, majd ez utóbbi 1991-es összeomlása után, mára már csak az USA rendelkezik ezzel a státussal. A szuperhatalmak, elsősorban a 20. század második felében, a nemzetközi kapcsolatok meghatározó elemei voltak. szuverenitás suveranitate (rom.), sovereignity (ang.) – külpolitikai értelemben egy ország külső függetlensége és más hatalmak által elismert joga arra, hogy saját területén teljes ellenőrzést gyakorolhasson. Magában foglalja az államok egyenjogúságának elvét és a belügyekbe való beavatkozás tilalmát is. A szuverén hatalom a nemzetközi kapcsolatok teljes értékű szereplője, joga van az önvédelemre, háborúra és békekötésre, szövetségkötésre stb. tagállam stat membru (rom.), member state (ang.) – valamely kormányközi jellegű, nemzetközi intézményhez vagy szervezethez tartozó, azt működtető állam. E státusnak alapvetően négy formája létezik. Egy állam egy nemzetközi szervezetben lehet alapító vagy később csatlakozott tag, illetve bírhat teljes jogú vagy társult tagsággal. Míg előbbi kettő esetében elsősorban az illető szervezethez való tagfelvétel időpontja a meghatározó, addig az utóbbiak esetében a szervezet működtetésében való részvétel milyensége (pl. szavazati jog megléte vagy hiánya) az irányadó. tanács consiliu (rom.), council (ang.) – a nemzetközi intézmények és szervezetek általában szűkkörű, fő döntéshozó szerve. Feladata az esetek többségében a nemzetközi szervezet céljaira és működésére vonatkozó fő irányelvek kidolgozása, az éves költségvetés megtárgyalása és elfogadása, az új tagállamok felvételének jóváhagyása, valamint az alapító okirat esetleges módosítása. Döntései a tagállamok számára lehetnek kötelező érvényűek (rendeletek, határozatok vagy irányelvek) és nem kötelező érvényűek (ajánlások vagy vélemények). Keretében a döntéshozás alapvetően három módon mehet végbe: konszenzus, minősített többség vagy egyszerű többség útján. tisztviselő funcţionar (rom.), civil servant (ang.) – a nemzetközi intézmények és szervezetek eset��ben az azok keretében a mindennapi tevékenységet végző alkalmazott, akit ahhoz hogy feladatkörében eredményes munkát tudjon kifejteni, általában részleges diplomáciai kiváltságok és mentességek illetnek meg.


246

FOGALOMTÁR

titkárság secretariat (rom.), secretariat (ang.) – a nemzetközi intézmények és szervezetek legfontosabb adminisztratív funkciókkal bíró fő szerve, az intézményi struktúra egyik alapeleme. Feladata általában az illető szervezetben zajló döntéshozási folyamatok elősegítése, a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, a költségvetés kezelése, a nemzetközi szerződések iktatása, valamint az intézmény többi fő szervével való kapcsolattartás. A titkárság általában egy főtitkár irányítása alatt áll, akinek szerepe néha felértékelődhet és az adminisztrációs munka vezetésén túl diplomáciai jellegű feladatokkal is bővülhet. Ilyen helyzet áll fenn az ENSZ vagy a NATO esetében, amelyeknek főtitkára egyben a fő döntéshozó szervek elnöki hivatalát is ellátja, és ugyanakkor képviselni hivatott az illető szervezeteket a nemzetközi kapcsolatokban. trojka troică (rom.), troika (ang.) – trió vagy hármasfogat. Orosz eredetű terminus, amely egy nemzetközi intézmény vagy szervezet esetében olyan irányítási formát jelent, aminek alapja a hatalom három személy közötti egyenlő megosztása. Fő célja, hogy a döntéshozatal folyamatosságát biztosítsa. Ilyen típusú vezetési mód érvényesül többek között az Európai Unió Tanácsában is, ahol az előző, a jelenlegi és a következő soros elnökből álló vezetőcsoport leginkább az EU külkapcsolataiban játszik a tagállamokat képviselő, fontos szerepet. válság criză (rom.), crisis (ang.) – krízishelyzet, a javak vagy a biztonság hiányából vagy csökkenéséből adódó negatív állapot. A válságnak lehet politikai, katonai, gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi formája. Jellemzője a fejlődés megszakadása, majd az ebből adódó feszültség növekedése. Elhúzódása forradalomhoz (pl. 1956-os magyar forradalom és szabadságharc) vagy háborúhoz (pl. 1931-es mandzsúriai válság) vezethet. vétójog drept de veto (rom.), right of veto (ang.) – a nemzetközi kapcsolatokban valamely nemzetközi intézmény vagy szervezet tagjának azon joga, hogy egy bizonyos döntéssel való egyet nem értése esetén szavazatával megakadályozza az illető határozat életbe léptetését. E jog gyakorlásának egyik legismertebb közege az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa, ahol a nemzetközi békét veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos gyors döntést a testület állandó tagjai ellentétes szavazatukkal számos esetben meggátolták.


ABSTRACT

The aim of the coursebook entitled International Institutions and Organizations is to offer a guide to students specializing in International Relations and European Studies. First of all, it contains a theoretical introduction to the international institutions and organizations in general, going through the basic characteristics of these actors of international relations. Besides historical antecedents of the formation of international institutions and organizations, the introductory chapter contains the definition and a classification, the membership, budget, the legal subjects and diplomatic status, etc. Following the introduction, the coursebook is structured into seven main chapters, which present the basic types of intergovernmental institutions and organizations, such as political, military, security, economic, environmental protection, finantial, scientific and cultural ones. Each of these chapters describe in detail the main international institutions and organizations of the respective domain, arranged in chronological order according to their date of foundation. The following institutions and organizations are presented: the Commonwealth of Nations, the League of Nations, the United Nations Organization, the Council of Europe, the North Atlantic Treaty Organization, the Warsaw Treaty, the Organization for Security and Cooperation in Europe, the International Labour Organization, the Council for Mutual Economic Assistance, the Organization of the Petroleum Exporting Countries, the Group of Seven (G-7)–Group of Eight (G-8), the Kyoto Protocol, the Bretton Woods system, the International Bank for Reconstruction and Development, the International Monetary Fund, the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization and finally the World Intellectual Property Organization. Besides a short general description, each presentation focuses on the following main aspects: the foundation process, members, headquarters, official languages, organizational structure and activity. These are followed, in each case by a short evaluation referring to the whole institution or organization in question, which offers a surplus to the coursebook over its encyclopedic aspect. At the end of the book there is a bibliography and a list of notions that help the students in understanding the material much better. The entire book covers a one-semester course in International Relations and European Studies.


REZUMAT

Scopul principal al cărţii intitulate Instituţii şi organizaţii internaţionale este de a uşura educaţia studenţilor specializaţi în relaţii internaţionale şi studii europene. În primul rând, ea conţine o întroducere teoretică despre instituţiile şi organizaţiile internaţionale în general, în care sunt trecute în revistă caracteristicile de bază ale acestor actori ai relaţiilor internaţionale. Pe lângă antecedentele istorice ale formării acestora, capitolul introductiv conţine încă definiţia şi clasificarea lor, precum şi membrii, bugetul, statutul juridic şi diplomatic etc. În ceea ce urmează, cartea este structurată în şapte mari capitole, care la rândul lor abordează principalele tipuri de instituţii şi organizaţii internaţionale interguvernamentale, cum ar fi cele: politice, militare, de securitate, economice, de protecţie a mediului, monetare, ştiinţifice şi culturale. În fiecare dintre aceste capitole sunt descrise în mod amănunţit cele mai importante instituţii şi organizaţii internaţionale din domeniul respectiv, aranjate în mod cronologic, luând în considerare data înfiinţării lor. Astfel, sunt prezentate următoarele: Commonwealthul Naţiunilor, Liga Naţiunilor, Organizaţia Naţiunilor Unite, Consiliul Europei, Organizaţia Tratatului Atlanticului de Nord, Tratatul de la Varşovia, Organizaţia pentru Securitate şi Cooperare în Europa, Organizaţia Internaţională a Muncii, Consiliul de Ajutor Economic Reciproc, Organizaţia Ţărilor Exportatoare de Petrol, Grupul celor Şapte (G-7)–Grupul celor Opt (G-8), Protocolul de la Kyoto, Sistemul de la Bretton Woods, Banca Internaţională pentru Reconstrucţie şi Dezvoltare, Fondul Monetar Internaţional, Organizaţia Naţiunilor Unite pentru Educaţie, Ştiinţă şi Cultură şi în final Organizaţia Mondială a Proprietăţii Intelectuale. Pe lângă o scurtă descriere în general, în cazul prezentării fiecărei instituţii şi organizaţii sunt luate în vedere următoarele aspecte principale: procesul de întemeiere, membrii, sediul, limbile oficiale, structura organizatorică şi activitatea. Acestea de fiecare dată sunt urmate de o scurtă evaluare referitor la întreaga instituţie sau organizaţie tratată, ceea ce oferă cărţii un surplus faţă de aspectul enciclopedic. Însuşirea cunoştinţelor de către studenţi este ajutată în sfârşit de o bibliografie şi o listă de noţiuni. Întreaga structură a cărţii este concepută în aşa fel, încât să acopere un curs de un semestru pentru studenţii de la relaţii internaţionale şi studii europene.


A SZERZŐRŐL

Dr. Murádin János Kristóf 1980. november 1-jén született Marosvásárhelyen. Egyetemi oklevelet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának történelem szakán szerzett 2003-ban, majd a jelenkor történetéből magiszteri oklevelet nyert ugyanott 2004ben. A BBTE-n 2010-ben Magna Cum Laude minősítéssel a történelemtudományok doktorává avatták. Disszertációjának címe: Az erdélyi magyar kultúrélet intézményi átalakulása 1944 és 1948 között. 2008 februárjától a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának keretében a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Szak adjunktusa. Kutatási területe a magyar–román kapcsolatok a második világháború idejében, az erdélyi magyar civilek deportálása a Szovjetunióba 1944– 1945-ben, valamint az erdélyi magyar kultúrintézmények tevékenysége 1944 és 1948 között. Oktatási területe a nemzetközi kapcsolatok elmélete és története, a nemzetközi intézmények és szervezetek, az európai integráció története, az európai intézmények és Kelet-Közép-Európa politikai története a 20. században.


A SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM JEGYZETEI

Megjelent: BEGE ANTAL Számelméleti feladatgyûjtemény. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2002. BEGE ANTAL Számelmélet. Bevezetés a számelméletbe. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2002. VOFKORI LÁSZLÓ Gazdasági földrajz. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Gazdaságtan Tanszék. 2002. TÕKÉS BÉLA–DÓNÁTH-NAGY GABRIELLA Kémiai elõadások és laboratóriumi gyakorlatok. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2002. IRIMIAŞ, GEORGE Noþiuni de foneticã ºi fonologie. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2002. SZILÁGYI JÓZSEF Mezõgazdasági termékek áruismerete. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Gazdaságtan Tanszék. 2002. NAGY IMOLA KATALIN A Practical Course in English. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2002. BALÁZS LAJOS Folclor. Noþiuni generale de folclor ºi poeticã popularã. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2003. POPA-MÜLLER IZOLDA Mûszaki rajz. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004.


FODORPATAKI LÁSZLÓ–SZIGYÁRTÓ LÍDIA–BARTHA CSABA Növénytani ismeretek. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2004. MARCUŞ, ANDREI–SZÁNTÓ CSABA–TÓTH LÁSZLÓ Logika és halmazelmélet. Marosvásárhely, Műszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004. KAKUCS ANDRÁS Műszaki hőtan. Marosvásárhely, Műszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004. BIRÓ BÉLA Drámaelmélet. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004. BIRÓ BÉLA Narratológia. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004. MÁRKOS ZOLTÁN Anyagtechnológia. Marosvásárhely. Műszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004. GRECU, VICTOR Istoria limbii române. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004. VARGA IBOLYA Adatbázis-kezelő rendszerek elméleti alapjai. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004. CSAPÓ JÁNOS Biokémia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Műszaki és Természettudományi Tanszék. 2004. CSAPÓ JÁNOS–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA Élelmiszerkémia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Műszaki és Természettudományi Tanszék. 2004. KÁTAI ZOLTÁN Programozás C nyelven. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004.


WESZELY TIBOR Analitikus geometria és differenciálgeometria. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2005. GYÖRFI JENŐ A matematikai analízis elemei. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2005. FINTA BÉLA–KISS ELEMÉR–BARTHA ZSOLT Algebrai struktúrák – feladatgyűjtemény. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006. ANTAL MARGIT Fejlett programozási technikák. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006. CSAPÓ JÁNOS–SALAMON ROZÁLIA Tejipari technológia és minőségellenőrzés. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományok Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2006. OLÁH-GÁL RÓBERT Az informatika alapjai közgazdász- és mérnökhallgatóknak. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006. JÓZON MÓNIKA Általános jogelméleti és polgári jogi ismeretek. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Üzleti Tudományok Tanszék. 2007. KÁTAI ZOLTÁN Algoritmusok felülnézetből. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007. CSAPÓ JÁNOS–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA–ALBERT CSILLA Élelmiszer-fehérjék minősítése. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2007. ÁGOSTON KATALIN–DOMOKOS JÓZSEF–MÁRTON LŐRINC Érzékelők és jelátalakítók. Laboratóriumi útmutató. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Villamosmérnöki Tanszék. 2007. SZÁSZ RÓBERT Komplex függvénytan. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007.


KAKUCS ANDRÁS A végeselem-módszer alapjai. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2007. ANTAL MARGIT Objektumorientált programozás. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007. MAJDIK KORNÉLIA–TONK SZENDE-ÁGNES Biokémiai alkalmazások. Kémiai laboratóriumi jegyzet. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2007. GYÖRFI JENŐ–ANDRÁS SZILÁRD Valószínűségszámítás és lineáris programozás. A játékelmélet alapjai. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika és Informatika Tanszék. 2007. DIMÉNY GÁBOR Minőségirányítási rendszerek. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Kertészmérnöki Tanszék. 2008. ZSIGMOND ANDREA Minőségi és mennyiségi analitikai kémia laborkönyv. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2008. KÁTAI ZOLTÁN Gráfelméleti algoritmusok. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2008. CSAPÓ JÁNOS–ALBERT CSILLA–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA Élelmiszer-analitika. Válogatott fejezetek. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2008. MÁRTON GYÖNGYVÉR Kriptográfiai alapismeretek. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2008. NAGY IMOLA KATALIN A guidebook to Language Exams. English for Human Sciences. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008.


GAGYI JÓZSEF Örökség és közkapcsolatok (PR). Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008. FODOR LÁSZLÓ Szociálpedagógia. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008. FODORPATAKI LÁSZLÓ–SZIGYÁRTÓ LÍDIA–BARTHA CSABA Növénytani ismeretek. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2009. MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF Nemzetközi kapcsolatok elmélete. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Európai Tanulmányok Tanszék. 2009. BIRÓ GÉZA–SALAMON ROZÁLIA VERONIKA Élelmiszer-biztonság. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2009. ANTAL MARGIT Java alapú webtechnológiák. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2009. PÁL LÁSZLÓ–MÁTÉ SZILÁRD Alkalmazásfejlesztés Delphiben. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Gazdaságtudományi Tanszék. 2009. AMBRUS ZOLTÁN–GERGELY ORSOLYA Családszociológia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék. 2009. LÁZÁR EDE Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Üzleti Tudományok Tanszék. 2009. Bálint Gyöngyvér Statisztika. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék. 2009. Gagyi József Fogyasztói magatartás. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2009.


KOVÁCS D. LEHEL ISTVÁN Számítógépes grafika. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2009. TÓDOR ERIKA MÁRIA Predarea-învăţarea limbii române ca ne-maternă. O alternativă a lingvisticii aplicate. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2009. GYÖRGY ÉVA Általános mikrobiológia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2009. PAPP ISTVÁN Mechanizmusok elmélete. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2010. Gászpor Réka Bevezetés a kommunikációelméletbe. A kommunikáció jelensége. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2010. Germán-Salló Zoltán Digitális Elektronika. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Villamosmérnöki Tanszék, 2010. Kutasi Nimród Rendszerelmélet. Laboratóriumi gyakorlatok. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Villamosmérnöki Tanszék, 2010. Fodor László Általános iskoladidaktika. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2010. Varga Attila Általános jogelmélet. Kolozsvár, Természettudományi és művészeti Kar, Jogtudományi Tanszék, 2011. Bodó Barna Közpolitika. Kolozsvár, Természettudományi és művészeti Kar, Európai Tanulmányok Tanszék, 2011.


A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM JEGYZETEI

Megjelent: KOVÁCS ADALBERT Alkalmazott matematika a közgazdaságtanban. Lineáris algebra. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Közgazdaságtan Tanszék. 2002. HORVÁTH GIZELLA A vitatechnika alapjai. Nagyvárad, Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék. 2002. ANGI ISTVÁN Zeneesztétikai elõadások. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Zenepedagógiai Tanszék. 2003. PÉTER GYÖRGY–KINTER TÜNDE–PAJZOS CSABA Makroökonómia. Feladatok. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok és Mûvészetek Kar, Közgazdaságtan Tanszék. 2003. ANGI ISTVÁN Zeneesztétikai előadások. II. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Zenepedagógiai Tanszék. 2005. TONK MÁRTON Bevezetés a középkori filozófia történetébe. Nagyvárad, Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Tanszék. 2005.


Scientia Kiadó 400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca) Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. sz. Tel./fax: +40-264-593694 E-mail: scientia@kpi.sapientia.ro www.scientiakiado.ro Korrektúra: Szenkovics Enikő Mûszaki szerkesztés: Dobos Piroska Tipográfia: Könczey Elemér Készült a Gloria nyomdában 200 példányban Igazgató: Nagy Péter


ISBN 978-973-1970-59-2

9 789731 970592


Murádin János Kristóf: Nemzetközi intézmények és szervezetek