KIVONATOK
595
kapitalista és az államilag ellenőrzött európai integráció ellen tiltakozó mozgalom keretében a „belső gyarmati rendszer” elleni harc néhány állam nélküli nemzet köreiben baloldali nacionalista csoportosulásokat eredményezett, (részben) új ideológiai keretekkel, az európai integráció alternatív elképzeléseinek a védelmében. Ezek az elképzelések később a zöld „a kicsi az szép” elképzelésekkel (Leopold Kohr) fonódtak össze, melyek részei egy visszájára fordított európai integrációs folyamatnak, amely a régiókra tette volna le alapjait. Mindazonáltal, az európai régiók kormányai egy merőben különböző megközelítést vetettek latba annak érdekében, hogy a régiók is bekerüljenek az újonnan alapított EU intézményesített keretébe. Ez a „régiók Európáját” szolgáló mozgalom részben sikeres volt. Mindazonáltal a maastrichti és a Maastricht utáni intézményes szerkezetet és politikai gyakorlatot valószínűleg jobban jellemzi az „Európa régiókkal” megnevezés, amelyben az állam nélküli nemzetek nem találják meg azt a megkülönböztető elismerést, melyre jogot formálnak. Válaszként erre, míg a pártrendszer szélsőjobboldali berkeiben kialakult az (őshonos) „etnikai csoportok Európája”, addig az állam nélküli nemzetek némely nacionalista mozgalmai a „függetlenség Európában”-t fogalmazták meg, mint új célkitűzést, mely által visszatértek a nemzetállam gondolatához, mindamellett megmaradva az új Európai Unió inkluzív keretei között. Ivan SERRANO
ALKOTMÁNYOS PREFERENCIÁK, NEMZETI IDENTITÁS ÉS VÁLASZTÓI MAGATARTÁS: A NACIONALIZMUS HÁROM KÖRE 2008 és 2009-ben vezetett két kutatás alapján jelen tanulmány elemezni próbálja a nemzeti identitás, az alkotmányos preferenciák és a választói magatartás közötti kapcsolatot Katalóniában. Kiindulásból indokolt lenne feltételezni egy szoros összefüggés meglétét a függetlenség támogatása, az exkluzív identitás érzése és a nacionalista pártok melletti szavazás között. Ennek a “kongruencia hipotézisnek” megfelelően, e három sajátságos helyzetet úgy lehetne bemutatni, mint egymást tökéletesen fedő köröket – a nacionalizmus három körét. Mindazonáltal különféle tanulmányok arra engednek következtetni, hogy ilyen nyilvánvaló kapcsolat márpedig nem létezik. Annál inkább érvényes ennek az ellentéte, vagyis szabály szerint egy összetett és sokoldalú kapcsolatokról van szó. Továbbá, Katalónia esetében az alkotmányos preferenciákat általában egy négy fokos önkormányzati skála segítségével közelítik meg (“ré-